Székhely: 1185 Budapest, Barcika tér 8. OM azonosító: 034652 E-mail cím: ovoda@aprokfalva18.hu Honlap:www.aprokfalva.hu APRÓK FALVA ÓVODA SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: Határozatlan időre Hatálybalépés időpontja: 2013. március 15. Készítette: Minkolényi Ilona óvodavezető Kelt: 2013. március 14.
2
Tartalomjegyzék 1. Bevezető rendelkezések... 4 2. Az óvoda általános jellemzői... 7 Forrása: A tevékenység során a meglevő kapacitás kihasználásával kapcsolatos bevételek.... 9 Feladatmutatók: leltár szerint nyilvántartott vagyontárgyak... 9 3. Az SZMSZ hatálya... 10 4. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás 4.1. Az óvodavezetés szerkezete... 13 4.2. Az intézmény vezetője... 15 Kizárólagos jogkörébe tartozik:... 17 4.3. Az intézmény vezetése, a vezetők közötti feladatmegosztás... 17 5. Az óvodavezető, vagy az óvodavezető helyettes akadályoztatása és tartós távolléte esetén a helyettesítés rendje:... 19 5.1. Helyettesítés rendje:... 19 5.2. Az óvoda vezetőinek az intézményben való benntartózkodási rendje... 19 6. A gazdasági feladatok ellátása.... 23 6.1.Feladatellátás:... 23 6.2. A költségvetési belső ellenőrzés... 23 6.3. Az intézmény működését segítő óvodatitkár- óvodai ügyintéző feladata és jogköre... 23 7. Az intézmény közösségei, kapcsolattartásuk rendje... 25 7.1. Az alkalmazotti közösség... 25 7.2. A nevelők közösségei... 28 7.3. Szakmai munkaközösség... 30 Az intézmény közösségeinek kapcsolattartás... 34 7.4. A szülői közösség... 35 8. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 39 8.1. Szervezése... 39 8.2. Általános követelmények... 39 9. A működés rendje és a nyitva tartás... 42 9.1. Általános szabályok... 42 9.2. Az óvoda nyitvatartási rendje... 42 9.3. Ügyeleti rend... 43 10. Belépés és benntartózkodás rendje azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával.... 44 11. Az igénybe vehető egyéb szolgáltatásokkal, programokkal kapcsolatos szabályok... 46 3
11.1. Hit és vallásoktatás... 46 11.2. Kirándulások, egyéb programok, helyszíni foglalkozások szervezésének, megvalósításának szabályai:... 46 11.3. Egyéb szabályozások... 48 11.4. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére... 48 12. Az intézmény létesítményeinek és vagyonának megóvásával és biztonságos működtetésével kapcsolatos feladatok... 50 12.1. Feladatok... 50 12.2.Az óvodában folytatható reklámtevékenység... 50 12.3. Az intézményi hirdetőtábla használatának szabályai... 49 13. Az intézményi védő-óvó előírások... 52 13.1. Gyermek- és ifjúságvédelem... 52 13.2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 53 13.3. Az óvoda egészségvédelmi szabályai... 54 14. Intézményi védő, óvó előírások... 55 14.1. Feladatok... 55 14. 2. A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok... 56 15. Teendők rendkívüli esemény, bombariadó esetén... 58 15.1. Feladatok:... 58 15.2. Bombariadó esetén követendő eljárás:... 58 16. Az óvoda vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai... 60 16.1. Fenntartóval való kapcsolat... 59 17. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok, szabályozások... 65 18. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága... 67 18.1. Közérdekű adtok megismerésének rendje.65 18.2. Az óvoda dokumentumainak nyilvánossága.65 18.3. A különös közzétételi listáról 66 18.4. Vagyonnyilatkozat-tétel kötelezettség...66 19. Aláírási és pecséthasználati jogkör... 69 20. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványaink.68 20.1. A csoportnapló 68 20.2. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni dokumentációs naplója.68 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK..... 69 Legitimációs záradék.71 Nyilatkozat.73 Mellékletek.74 Munkaköri leírásminták..75 Adatvédelmi szabályzat...87 4
5
1. Bevezető rendelkezések A 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről, valamint a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről biztosítja, a gyermeki jogok érvényesülését, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítését. Mindezek alapján, az intézményi működés demokratikus rendjének biztosítása érdekében az Aprók Falva Óvoda nevelőtestülete a 20/2012. (VIII.31.) EMMI a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. -ának (1-6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadta el: A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa az Aprók Falva Óvoda működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 25. (1) bekezdése tartalmazza a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket, melyeket a szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) határozunk meg. Megtartásáért az intézményben dolgozók fegyelmi felelősséggel tartoznak. Az alkalmazottakkal szemben az óvodavezető illetve a helyettese- munkáltatói jogkörében eljárvahozhat intézkedést. Módosítására akkor kerül sor, ha a jogszabályokban illetve a szervezet és működés tekintetében változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A nevelőtestület által jóváhagyott SZMSZ 1 példánya az óvoda többi dokumentumával / Házirend, óvodai Pedagógiai Program / az óvoda könyvtárában (nevelői szoba) - a mindenki által elérhető közös helyiségben- található, valamint az óvoda honlapján is megtekinthető. A szülőket erről a jóváhagyást követő első szülői értekezlet keretén belül tájékoztatni kell. Kérésre bármikor a szülő rendelkezésére kell bocsátani áttanulmányozás céljából. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az óvoda vezetőjének, minden pedagógusának, egyéb alkalmazottjának. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. 6
A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése eljárást von maga után: az alkalmazottakkal szemben az óvoda vezetője, illetőleg illetékes helyettese munkáltatói jogkörben eljárva hozhat intézkedést; a szülőt vagy más, nem az óvodában dolgozó személyt az óvoda dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az óvoda vezetőjét kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az óvoda épületét. Az SZMSZ alapjául szolgáló rendeletek, jogszabályok, dokumentumok. Különösen: a) Budapest Főváros XVIII. Ker. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának mint fenntartó 682/2008.(IX. 4.) számú testületi határozataival módosított, egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okirat; Jogszabályok: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 363/2012. (XII. 17) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 368/2011.(XII.31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról az államháztartás részét képező intézmények számára 2008. évi XXXI. törvény az esélyegyenlőségről (Ktv. Gyv. tv. módosul) 2008. évi CV. tv. a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról 37/2001.(X.12.) OM rendelet a katasztrófavédelemről 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról; és módosításai 1990. évi LXV Tv. A helyi Önkormányzatokról 7
1999. évi LXVIII. törvény a reklámtevékenység szabályozásáról. 26/1997. (IX.3.).NM. rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 132/2000.évi kormányrendelet- A középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről 119/2003.(VIII.14.) Kormányrendelet az általános gyermek-és ifjúsági balesetbiztosításról 32/2008.(XI.24.) OKM rendelet 12/2009.(IV.16.) EüM rendelet a tanulóifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeiről b) A Csemetekert Integrált Óvodai Pedagógiai Program, mely az intézmény tartalmi működését határozza meg. c) A munkaterv, amely egy nevelési évre szóló és a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és határidők kitűzésével, felelősök megjelölésével. 8
2. Az óvoda általános jellemzői Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb az intézmény költségvetési szervként való működéséből adódó szabályozás Budapest, XVIII. ker. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat 15/1996. (I.18.) sz., a 188/1996. (II.29.) sz., a 430/ 1997.(IV.24.) sz., a 431/ 1997.(IV. 24) sz., a 1487/1997.(XII.18.)sz., a 1385/1999.(XII.16.) sz., a 154/2001.(II.08.)sz. a 1094/2003. (XII.18.) sz., a 288/2005.(IV. 28.) sz., a 506/2006.(III.30.)sz., a 370/2007.(IV.25.) sz., a 1156//2007.(XII. 20.) sz. és a 670/2008.(IX.4.) sz. 315/2009.(IV.23.) sz. és a 506/2009. (V.21.) sz. és a 741/ 2009.(VI.18.) sz. és a 1068/2009.(IX. 17.) sz. és a 1511/2010. (XII.16.) sz. és a 470/2011. (V.26.). sz. és a 771/2011.( XI.10.) sz. és a 652/2012.(XII.13.) számú határozataival módosított 563/1994.(IV.28.)sz. határozata a 1185 Barcika tér 8. sz. alatti óvoda alapító okiratáról egységes szerkezetbe foglalva. 1. A költségvetési szerv neve: Aprók Falva Óvoda OM azonosító: 034652 2. Székhelye: 1185 Budapest, XVIII. Barcika tér 8. Telephelye(tagintézménye): - 3. Az alapító neve: XVIII. kerületi Tanács Az alapító címe: 1181 Budapest, Városház u.16. Az alapítás éve: 1947. 4. Az alapító jogokkal felruházott irányítószerv neve és székhelye: Budapest, XVIII. ker. Pestszentlőrinc- Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 1184 Budapest, Üllői út 400. Fenntartó és működtető neve és székhelye: Budapest, XVIII. ker. Pestszentlőrinc- Pestszentimre Önkormányzat 5. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési/megbízási rendje: A költségvetési szerv vezetőjét a Képviselő-testület bízza meg nyilvános pályázati eljárás útján, határozott időre, a vonatkozó hatályos jogszabályok szerint. A pályázattal kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el. 6. A költségvetési szerv típusa: óvoda Csoportjainak száma: 4 Maximális gyermeklétszám: 108 fő A költségvetési szerv működési köre: Az óvoda a körzeti óvodai feladatokat jogszabályban előírt feltételeknek megfelelően, a mellékletben felsorolt utcákban élő gyermekek tekintetében látja el. 7. A költségvetési szerv alapfeladata, tevékenysége (szakágazat - szakfeladat száma és megnevezése): a) Alapfeladata: - óvodai nevelés, - a többi gyermekkel, együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, Szakágazat száma és megnevezése: 851020 óvodai nevelés 9
Szakfeladat szám és megnevezés: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés b) Az intézmény ellátja az egyéb pszichés fejlődési zavarral ( súlyos tanulási, fegyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermek fejlesztését 2008. szeptember 1-től. 2006. szeptember 01-től a kerület közigazgatási határán belül látássérült, gyengén látó -, valamint enyhén értelmi fogyatékos gyermekek nem sajátos nevelési igényű gyermekekkel közösen történő együttnevelése. Az intézmény a Budapest, XVIII. kerületi SOFI és a Nevelési Tanácsadó Egységes Pedagógiai Szakszolgálat gyógy- és fejlesztőpedagógusaival együttműködve a körzetébe tartozó enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, illetve súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátja, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. c) a költségvetési szerv közfeladatot lát el - a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. sz. törvény alapján óvodai nevelés. Vállalkozói tevékenységet nem folytat. 8. A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló vagyon: a./ ingatlan: A feladatok ellátásához az óvodának rendelkezésére áll a székhelyen lévő 2177 m 2 alapterületű ingatlan, a rajta található óvodai épülettel. b./ ingóságok: Rendelkezésre állnak az óvodai leltár szerint nyilvántartott vagyontárgyak. 9. A költségvetési szerv vagyon feletti rendelkezési joga: Az intézmény vagyon feletti rendelkezési jogát a vonatkozó önkormányzati rendelet határozza meg. Az intézmény a rendelkezésére álló vagyontárgyakat a nevelési feladatok ellátásához szabadon használhatja. Az óvoda a rendelkezésére álló vagyont nem idegenítheti el, illetve biztosítékként nem használhatja fel. 1. Gazdálkodási jogkör alapján: Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv. Gazdasági feladatait a Budapest, XVIII. ker. Gazdasági Ellátó Szolgálat (GESZ) közreműködésével látja el a GESZ és az Intézmények közötti Megállapodás alapján. A gazdálkodással összefüggő jogosítványokból adódó feladatokat (kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés) a vonatkozó hatályos jogszabályok, illetve az ezeken alapuló intézményi szabályzatok szerint kell elvégezni. 11.Foglalkoztatási jogviszony: foglalkoztatottjainak jogviszonya közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, illetve munkaviszony, melyre a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi. IV. törvény (pl. megbízási jogviszony) az irányadó. Budapest, 2012. december 15. Ughy Attila polgármester 10
Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb az intézmény költségvetési szervként való működéséből adódó szabályozás Az alaptevékenységet meghatározó jogszabály: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, valamint a 368/2011.(XII.31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról az államháztartás részét képező intézmények számára, azon kívül az intézmény jóváhagyott Óvoda Pedagógiai Programja alapján látja el. Az alapfeladat forrása: Normatív állami költségvetési hozzájárulás, fenntartói támogatás Feladat mutató: Az óvodai nevelést igénylők létszáma. Teljesítménymutató: férőhelyek száma. A vonatkozó jogszabály: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről, 368/2011.(XII.31.) Korm. Rendelet az államháztartásról, 1990. évi LXV Tv. A helyi Önkormányzatokról, A mindenkori költségvetési törvény, Helyi szociális rendelet. A kiegészítő tevékenységek (egyes szakfeladatok) forrása: Térítési díj bevétel, normatív állami költségvetési hozzájárulás, fenntartói támogatás. Feladatmutató: Az intézményi étkeztetést igénybe vevők létszáma Teljesítménymutató: évi élelmezési napok száma Intézményi vagyon működtetése: A vonatkozó jogszabály: 1990. évi LXV Tv. A helyi Önkormányzatokról Az önkormányzat helyi vagyonrendelete Forrása: A tevékenység során a meglevő kapacitás kihasználásával kapcsolatos bevételek. Feladatmutatók: leltár szerint nyilvántartott vagyontárgyak A köznevelési intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény általános képviseletét az óvodavezető látja el. Az óvodavezető távolléte esetén a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott sorrendben következő helyettes képviseli. 11
3. Az SZMSZ hatálya 1. Az intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési és egyetértési jogot gyakorolt az óvoda szülői közösségének vezetősége, továbbá véleményezési jogot gyakorolt az óvodában működő közalkalmazotti tanács. 2. A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény vezetője készíti el, a fenntartónak jóváhagyásra abban az esetben kell benyújtani, ha működtetése további költségeket jelent. A 2013. év március hó 28. napján történt jóváhagyásával a kihirdetés napján lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné válik. Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed: az óvodába járó gyermekek közösségére, a gyermekek szülei, törvényes képviselőire, a nevelőtestületre, az intézményvezetőre, vezetés tagjaira, a nevelőmunkát segítőkre, az óvodának szolgáltatást nyújtókra, az óvoda szolgáltatását igénybe vevőkre, egyéb munkakörben dolgozókra. Az SZMSZ területi hatálya kiterjed: az óvoda épülete, udvara, az óvoda területén kívül szervezett, az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, az intézmény képviselete szerinti alkalomra, külső kapcsolati alkalomra. Az SZMSZ időbeni hatálya kiterjed: az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, illetve az óvoda külső képviseleti alkalmaira, 12
4. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás 4.1. Az óvodavezetés szerkezete: Az intézmény élén az óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Az intézményben a vezetéssel kapcsolatos feladatokat az óvoda vezetője, és helyettese látják el. A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározása azon alapelv érvényesítésével, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A szervezeti egységek kialakítása a munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével történik. Szervezeti rendszerábra ÓVODAVEZETŐ Óvodavezetőhelyettes Szakmai mk. vezető NEVELŐTESTÜLET Érdekvédelem: KT NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ALKALMAZOTTAK Óvodatitkár 13
4.1.1. Vezető beosztású közalkalmazottak, az óvoda vezetősége: Jogszabály alapján magasabb vezető beosztású közalkalmazott: az óvodavezető, és az óvodavezető-helyettes. Az óvodavezető közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású közalkalmazottak tartoznak. Vezető beosztású közalkalmazottak: óvodavezető-helyettes, szakmai- munkaközösség-vezető. Az óvodavezetés tagjai: Az óvodavezető, az óvodavezető-helyettes, Az óvodavezetés kéthetente ülést tart, illetve szükség szerint. A kibővített óvodavezetés: - a fentiek és - munkaközösség vezető. A kibővített óvodavezetés a megbeszéléseket havi-kéthavi rendszerességgel tartja. Az óvodavezetés kibővített óvodavezetés konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az óvodavezető ezt szükségesnek látja. A vezetőségi értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A megbeszéléseket az óvodavezető készíti elő és vezeti. Az intézmény vezetője és a helyettes kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetőségi értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetőségi értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. 14
Az óvoda vezetőségének tagjai kötelesek: - Az óvodavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól. - Az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az óvodavezetősége felé. - A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az óvoda vezetőségével. Az óvoda vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint belső ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 4.2. Az intézmény vezetője Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az óvodavezető, aki munkáját jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az óvodavezető kiemelt feladatai: o az intézmény szakszerű és törvényes működtetése,- kiemelve az esélyegyenlőséget, az egyenlő bánásmód elvét, o a különös közzétételi lista kiírása, aktualizálása, o a jogszabályok, rendelkezések alapján a minősítések elvégzése, o a takarékos intézményi gazdálkodás, o az intézmény képviselete,(esetenként a képviseletre írásban megbízást adhat), o a nevelőtestület vezetése, o a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrált nevelésének biztosítása az óvodai feltételek megteremtésével, valamint a SOFI-EGYMI- vel való együttműködéssel, o a nevelőmunka egészséges, biztonságos feltételeinek megteremtése, o a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, o a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, o a pedagógus továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítése, o a pedagógusok továbbképzésének megszervezése, 15
o a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, o a költségvetési belső ellenőrzés szervezése, irányítása, o a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a szülői közösségekkel való együttműködés, o a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, o a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, o a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, o a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése, o kötelezettségvállalás, o a munkáltatói jogkör gyakorlása, (munkaviszony létesítése, megszüntetése, fegyelmi és kártérítési ügyek, a közalkalmazottak minősítése a szabályozások alapján: szempontok értékelése, Minősítési lap ) o a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár, valamint kertész (karbantartó) munkájának közvetlen irányítása. Az óvodavezető át nem ruházható hatáskörei: - gyakorolja a munkáltatói jogokat, - dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe, - egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében, - a közalkalmazottak minősítése. Felelős: a pedagógiai munkáért, a szakszerű és törvényes működésért, (esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód) az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, a FEUVE működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, 16
a gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, rendkívüli szünetek elrendeléséért, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás, vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható. Kizárólagos jogkörébe tartozik: az intézmény képviselete, a nevelőtestület vezetése, a tanügy-igazgatási döntések meghozatala, a munkáltatói jogok gyakorlása, a vezető beosztású alkalmazottak közvetlen irányítása, a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár közvetlen irányítása, a kiadmányozási jogkör gyakorlása. 4.3. Az intézmény vezetése, a vezetők közötti feladatmegosztás Az intézményvezetőt egy helyettes segíti az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában. A vezető-helyettesi megbízást - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával pályáztatás alapján az intézményvezető adja. A megbízás 5 évre, illetve visszahívásig szól. 4.3.1 Az óvodavezető-helyettes A vezető közvetlen munkatársa a vezetés felelős tagja, aki irányítással, önállóan látja el a feladatkörébe utalt feladatokat, az irányítása alá eső szervezeti egység vezetését. A vezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat. Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket - közös megbeszélés és egyeztetés után - az óvodavezető írásban meghatároz. A vezetőt tartós távollétében helyettesíti, és teljes jogkörrel ellátja a vezetői feladatokat. A vezető távollétében képviseleti és aláírási joga van. Az óvodavezető helyettes nem függetlenített, munkáját csoportos óvodapedagógusi munkakör mellett végzi. Heti váltásban dolgozik, így az óvodavezető távollétében mindig van teljes felelősséggel felruházott vezető. 17
Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza az óvodavezető-helyettesre A nevelőmunkát segítő alkalmazottak önálló, felelősségteljes irányítását. A nevelőmunka éves munkatervében meghatározott feladatainak ellenőrzését. Az egyeztetési kötelezettséget az alkalmazottak foglalkoztatására, az élet-és munka-körülményeire vonatkozó kérdések tekintetében. A nemzeti és óvodai ünnepek megszervezését, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését. Felelősök, megbízottak ellenőrzését. Az alkalmazottak helyettesítési feladatainak önálló szervezését, a jelenléti íven történő dokumentálás ellenőrzését. Az alkalmazottak szabadságainak nyilvántartását, szabadságterv elkészítését. Az óvodapedagógusok ügyeleti rendszerének megszervezését, ellenőrzését. Az óvodai térítéses szolgáltatások szervezését, felügyeletét. A HACCP rendszer szervezését, működtetését, ellenőrzését. A pedagógiai eszmecserék, házi továbbképzések megszervezését. Az intézmény kockázatkezelési folyamatainak figyelemmel kíséréséért, tájékoztatási kötelezettséggel tartozik az óvodavezetőnek minden esetben, amikor az szükségszerű. Felelős még: o a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért, o a szülői közösségek, munkaközösség működésének segítéséért, o a társintézményekkel való kapcsolattartásért (iskola, bölcsőde). A vezető-helyettes feladat és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre terjed ki, melyet munkaköri leírása tartalmaz. A vezető helyettes munkaköri leírását az óvodavezető készíti el. Munkaidejét, kötelező óraszámát, a megillető juttatásokat, (helyettesi pótlékát) a mindenkori jogszabály határozza meg. Beszámolási kötelezettsége figyelembe véve a munkaköri leírását az aktuális feladatokról az előzőekben felsorolt területekre terjed ki. 4.3.2. Szakmai munkaközösség vezető Az óvodavezető bízza meg a nevelőtestület javaslatára legfeljebb 5 évre. Az intézményvezetés felelős tagja, aki munkáját megbízása és az éves munkatervben szabályozottak alapján felelősséggel, önállóan munkaköri leírás alapján végzi. 18
Megbízásának elvei az óvodában: legalább 3 éves kiemelkedő szakmai tevékenység, a nevelőtestület által elismert tekintély, továbbképzéseken való aktív részvétel, jó szervező, irányító és kiváló pedagógiai érzékkel rendelkező, az óvodavezető szakmai, módszertani segítője. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza a szakmai munkaközösség vezetőjére: a szakmai munkaközösség önálló felelős vezetését, a nevelőmunka éves munkatervben meghatározott feladatainak ellenőrzését, az éves munkatervben meghatározott módon a pedagógiai munka színvonalának megőrzését, emelését. A szakmai munkaközösség vezetőjének feladata: az óvoda szakmai és módszertani tevékenységének irányítása, segítése, ellenőrzése, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, a tervező munkában segítségadás, a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, aktív részvétel a pályázatok készítésében, innovációk létrehozásában, összeállítja az intézmény nevelési programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, (a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek neveléséhez szükséges segítségnyújtás módjainak kiegészítésével) módszertani értekezletet és bemutató foglakozásokat tart és szervez, irányítja, segíti a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, továbbképzését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását,(sni-s, TMB-s területen is) ellenőrzi a munkaközösség tagjainak nevelési terveit, szakmai munkáját, esetenként kontroll megfigyelést végez, javasolja a vezetőnek a munkaközösségi tagok jutalmazását, kitüntetését, képviseli a munkaközösséget szakmai kérdésekben az intézményen belül és kívül. 19
A szakmai munkaközösség vezetőjének felelőssége: A szakmai innovációk álljanak összhangban az intézmény munkatervével, nevelési programjával, minőségi nevelés érdekében. A szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek felkutatása, gyakorlatba történő integrálása. Elvárások: Elgondolásai legyenek tudatosak, álljanak összhangban az intézmény munkatervével, nevelési programjával. Kísérje figyelemmel a szakirodalmat, az új módszereket, esetenként számoljon be ezekről a munkaközösség foglalkozásain, segítse a beépítésüket a napi munkába. Önként vállaljon feladatokat-pl. módszertani értekezlet, bemutatók, stb. Beszámolót összefoglaló elemzést, értékelést, készít a nevelőtestület számára az éves feladatterve szerinti teljesítéséről, a fejlesztési folyamatról, a munkaközösség tevékenységéről. Irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását, továbbképzését. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről, a vizsgálatok, értékelések eredményeiről. Javaslatot tesz a vezetőnek a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére. Képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül. Ellenőrzi a munkaközösség tagjainak a szakmai munkáját. 20
5. Az óvodavezető, vagy az óvodavezető helyettes akadályoztatása és tartós távolléte esetén a helyettesítés rendje A magasabb jogszabály alapján az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek a gyermekek teljes tartózkodási ideje alatt. Törvényi előírás hogy, a vezetés valamelyik tagjának ez idő alatt az óvodában kell tartózkodnia. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű. 5.1. Helyettesítés rendje: A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői, vezető-helyettesítési feladatokat ellássák: Az óvodavezetőt szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén teljes felelősséggel az óvodavezető-helyettes képviseli. Kivételt képeznek azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve, amelyek az óvodavezető át nem ruházható jogkörébe tartoznak. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként rendelkezik. A megbízás a fenntartó jóváhagyásával és a gazdasági szervezet értesítése mellett történik. Tartós távollétnek minősül a kétheti időtartam. Az óvodavezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által írásban adott megbízás alapján történik: A megbízás nevelési évre szól, délelőttös és délutános műszakrendben dolgozó két két óvónő részére. Az intézkedési jogköre a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni: a kifüggesztett éves munkarend tartalmazza a megbízottak nevét, és az intézkedési területet. (A megbízott hiányzása esetére is van kijelölt óvodapedagógus- ezért műszakonként két fő a megbízott.) 5.2. Az óvoda vezetőinek az intézményben való benntartózkodási rendje Az óvodavezető munkáját, a magasabb jogszabályok, a fenntartó, a munkaköri leírása valamint az óvoda belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. 21
Az óvoda vezetőjének munkaideje heti 40 óra, amelyet a kötelező órái letöltését követően szabadon használ fel vezetői feladatainak teljesítésére. Az óvoda vezetője általában egy műszakban tartózkodik az intézményben, de végezheti munkáját ettől eltérő munkarendben és az óvodán kívüli helyszínen is (értekezlet, továbbképzés, ügyintézés, vásárlás stb.) Kötelező óraszámát, melyet a 2011. évi CXC törvény a köznevelésről szabályoz, gyermekcsoportban köteles letölteni. Munkaidő beosztását, a napi benntartózkodás rendjét az éves munkaterv tartalmazza. Ha az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása, váratlan távolléte miatt nem tudta, megtenni, a vezetői feladatok ellátása a helyettesítés rendje című fejezetben meghatározott rendelkezések alapján történik. Az óvodavezető-helyettes munkaidő-beosztását lehetőleg úgy kell megállapítani, hogy az óvoda működési idejében az óvodavezetőt is beszámítva valamelyik vezető az óvodában tartózkodjon, hogy érdemi intézkedést lehessen foganatosítani. 22
6. A gazdasági feladatok ellátása 6.1. Feladatellátás: Az óvoda önállóan működő, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. A pénzügyi-gazdasági feladatokat a Budapest XVIII. kerület Gazdasági Ellátó Szolgálat közreműködésével látja el. (GESZ) Az óvodában a pénzügyi-gazdasági tevékenység ellátása az alábbiak szerint történik: 6.2. A költségvetési belső ellenőrzés A költségvetési belső ellenőrzés megszervezése, felügyelete, irányítása a költségvetési szerv vezetőjének, vagyis az óvoda vezetőjének feladata. A belső ellenőrzés folyamata az intézmény saját tevékenységére és gazdálkodására irányulóan: a) a valamennyi vezető beosztású dolgozó tevékenysége részeként folyamatosan elvégzendő vezetői ellenőrzés, b) a munkafolyamatba épített ellenőrzés, c) a kockázatkezelés szabályainak működtetése d) szabálytalanságok kezelése. A belső ellenőrzés részletes szabályait a GESZ szabályzata tartalmazza. A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása: Az intézmény nevében aláírásra az intézmény vezetője jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Távollétében vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket, tartalmazó iratokat helyette a vezető - helyettes írja alá. 6.3. Az intézmény működését segítő óvodatitkár feladata és jogköre Munkáját az óvodavezető közvetlen irányítása szerint, és ellenőrzése mellett önállóan, a kapcsolódó intézményi belső szabályzatok betartásával végzi. Az óvodavezető közvetlen munkatársa. Önálló intézkedési, döntési jogkörrel nem rendelkezik. Feladatát, munkaidejét és munkarendjét a munkaköri leírás tartalmazza. Munkakörébe tartozó óvodai gazdasági, ügyviteli feladatok s az ezzel kapcsolatos ismeretek titokvédelem alá tartoznak. 23
Feladatai: az intézmény gazdasági, ügyviteli és adminisztrációs feladatainak jogszabályoknak, belső szabályoknak megfelelő maradéktalan ellátása, az intézmény ésszerű, takarékos gazdálkodásának segítése, az alkalmazottak munkaügyi, bér, adó, távolmaradás, ügyeinek intézése, gyermek létszámok, nyilvántartások, naprakész vezetése, dologi költségvetés felhasználásának analitikus nyilvántartása, bevételezések, számlák, átutalások intézése, a nyilvántartások pontos, naprakész vezetésével segíti a vezetőt, hogy az óvoda gazdálkodása a fenntartó által jóváhagyott költségvetés keretein belül történjen, fegyelmi felelősséggel tartozik a költségvetési terv és a gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatások helyességéért, gondoskodik a ki és befizetések időben történő teljesítéséről, az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítéséről, részt vesz, a GESZ- szel történő rendszeres egyeztetésen, a vezető utasításának megfelelően a selejtezés, leltár megszervezése, előkészítése, lebonyolítása, adminisztrálása, az óvoda működését akadályozó műszaki munkák elvégzéséhez szükséges megrendelés ügyviteli lebonyolítása, étkeztetéssel kapcsolatos térítési díjak beszedése, könyvelése, magasabb jogszabályban előírtaknak megfelelő nyilvántartása, megrendelések, lemondások nyilvántartása intézése. 24
7. Az intézmény közösségei, kapcsolattartásuk rendje Az intézményi közösség Az intézményi közösséget az óvodaközösség alkotja. Az óvodaközösséget az óvodában dolgozó közalkalmazottak, a gyermekek és szüleik képezik. Az óvoda szervezeti egységei: A nevelési feladatok megvalósítását biztosítják: - óvodavezetés - szakmai munkaközösség, - nevelőtestület, - nevelőmunkát közvetlenül segítők (dajkák) A működést biztosítják: - óvodatitkár, - kertész fűtő - karbantartó, - konyhai dajka. Az óvoda szolgáltatásait igénybe vevők: gyermekek és szüleik. 7.1. Az alkalmazotti közösség a) Az alkalmazotti közösséget az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó (közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban álló dolgozó) alkotja. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Köznevelésről szóló törvény, (illetve az ehhez kapcsoló rendeletek) valamint az intézmény Közalkalmazotti szabályzata rögzíti. Az óvoda dolgozóit a köznevelési törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvoda vezetője alkalmazza. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik, melyet munkába állásukkal egyidejűleg az óvoda vezetője aláírásuk megkérésével részükre átad. A munkaköri leírás tartalmazza ~ A munkahely a munkavállaló, a munkakör megnevezését. ~ A munkaidő a közvetlen felettes meghatározását. 25
~ A munkavállaló tevékenységének körét, feladatait, hatás és jogkörét. ~ Az alkalmazotti tagságra vonatkozó feladatokat, szabályokat. ~ A munkaköre szerinti ellenőrzését. ~ A munkaköre szerinti alap és specifikus elvárásokat. Az óvoda alapdokumentumai, az óvoda éves munkaterve szerinti feladatok ellátásához specifikus munkaköri leírások kerülnek átadásra a megbízott alkalmazott/ak felé határozott, vagy határozatlan idejű megbízás mellett. ~ gyermekvédelmi felelős, ~ tűz és munkavédelmi felelős, ~ könyvtáros, ~ munkaközösség vezető, ~ egyéb. b) Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltozásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, valamint az intézményvezetői megbízással összefüggő döntésekben. A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az alkalmazotti értekezlet. c) Az alkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. d) Az alkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább 2/3-os jelenléte szükséges. Az alkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. Az óvodavezető hívja össze az alkalmazotti értekezletet: éves munkatervben rögzítettek alapján a nevelési év folyamán két alkalommal, illetve a jogszabály által előírt időpontban, vagy az óvoda működését érintő kérdések tárgyalásakor. Az értekezleteken az óvodavezető tájékoztatja az óvoda dolgozóit az óvodai munkáról és ismerteti a soron következő feladatokat. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. A vezető az alkalmazottakat érintő minden érdemi döntés meghozatala előtt kapcsolatot tart a közalkalmazotti tanács vezetőjével. Az óvoda vezetőjének és a Közalkalmazotti Tanács munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A KT elnökének véleményét kötelezően ki kell kérni az SZMSZ elkészítésénél. 26
7.1.1. Az alkalmazotti közösség jogai, kapcsolattartási rendje Az óvoda különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az óvodavezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést: értekezletek, megbeszélések, fórumok. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az értekezlet jegyzőkönyvét a levezető elnök által felkért, kijelölt alkalmazott vezeti. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit magasabb jogszabályban meghatározott jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az óvoda minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az óvodánkkal közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölnie kell. Egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. Döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy-személyben 27
- testületi jogkör esetén a testület abszolút többsége (50%+1) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. 7.2. A nevelők közösségei 7.2.1. A nevelőtestület A nevelőtestület az óvoda pedagógusainak közössége, a nevelési- kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. 7.2.2. Nevelőtestület jogköre Az óvoda nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az óvodai intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület a magasabb jogszabályok alapján a következő döntési jogkörökkel rendelkezik: - nevelési program és módosításának elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, - az óvoda éves munkatervének elkészítése, elfogadása, - az óvoda intézményi munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, feladatok átruházása, - a házirend és módosítása elfogadása, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai vélemény kialakításában, - a vezető-helyettes megbízása, megbízásnak visszavonása előtt, - a nevelési program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról, - arról, hogy az óvoda helyiségeit használatra kinek engedi át, - jogszabályban meghatározott más ügyek..a nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályok alapján a következő esetekben: - az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, 28
- csoportbeosztás, - az óvodavezető-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, - az óvoda költségvetésében - szakmai célokra- rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, - az óvoda beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, - jogszabályban meghatározott más ügyekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 7.2.3. Nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések Egy nevelési év során a nevelőtestület rendes és rendkívüli értekezletet tart. Rendes nevelőtestületi értekezlet: - a nevelési évnyitó értekezlete, - a nevelési évzáró értekezlete, - továbbképzési nevelési értekezletek. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívása történhet: - az óvodavezető elhatározásából, ha azt valamely fontos érdek szükségessé teszi, - a nevelőtestület egyharmadának kérésére, - szülői szervezet kezdeményezésére, ha azt a nevelőtestület elfogadta. A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető szükség esetén a napirend 3 nappal előbb történő közlésével - rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról is intézkedhet, vagy a nevelőtestülettel rövid megbeszélést tarthat. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását a nevelőtestület is kezdeményezheti tagjai egyharmadának aláírásával, valamint az ok és a cél megjelölésével. Az értekezletet a foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni, átruházott döntési, véleményezési jogkör esetén az érintett bizottságnak, munkaközösségnek. Az átruházott jogkör szerinti bizottság, munkaközösség az értekezleten szóban ismerteti a kialakított véleményt a nevelőtestület előtt, írásos beszámolóját benyújtja az óvoda vezetőjének. 29
Az át nem ruházható jogkörű nevelőtestületi döntéshez kapcsolódó véleményt a nevelőtestület szóban fejti ki, a véleményt a jegyzőkönyv tartalmazza. A nevelőtestület ezt követően hozza meg döntését a szabályzatok, programok elfogadásáról. A nevelőtestületi értekezletet annak témájától függően a vezető, s a felkészülő pedagógus készíti elő. A szakmai munkaközösség vezetője gondoskodik a napirendi pont írásos anyagának elkészítéséről. A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az óvodavezető, helyettese, vagy a szakmai munkaközösség vezetője látja el. A nevelőtestületi értekezletre a témától függően- meg kell hívni a véleményezési jogot gyakorló Szülői Közösség vezetőjét (képviselőjét). A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 2/3-a jelen van; A határozatképesség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt: akinek közalkalmazotti jogviszonya szünetel, aki a meghívás ellenére nem jelenik meg - a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, - a nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet, - titkos szavazáskor szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába (irattárba) kerülnek határozati formában. Mikró értekezlet szükség szerint bármikor tartható a nevelőtestület aktuális problémáinak megoldására. A mikró értekezletek állandó időpontjait a munkaterv rögzíti a felelősökkel, és ezen csak az adott pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel, melyről emlékeztető készül. A nevelőtestület írásos előterjesztése alapján tárgyalja: Az óvoda pedagógiai programját. A szervezeti és működési szabályzatot. A házirendet. Az éves munkatervet. Az óvodára vonatkozó átfogó elemzéseket. A beszámolókat. 30
A mérések, értékelések elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet három napon belül az óvodatitkár gépel le. A jegyzőkönyvet aláírja az óvodavezető, a jegyzőkönyv-vezető és a jelenlévő óvodapedagógusok közül két hitelesítő. A jegyzőkönyvhöz minden esetben csatolni kell a jelenléti ívet, melynek fejlécén is szerepel a dátum és az értekezlet témája. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten, ilyen esetben a jegyzőkönyv vezetése csak akkor szükséges, ha azt a jelenlévők több mint 50 %-a kéri. 7.2.4. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület bizottságot hozhat létre feladatkörébe tartozó ügyek: - előkészítésére, eldöntésére, - meghatározott időre, vagy alkalmilag. Az intézmény nevelőtestülete feladatkörének részleges átadásával állandó bizottságot is hozhat létre feladat és hatáskörrel, valamint jogosultságokkal. A nevelőtestület a feladatai ellátása során, a döntései előkészítésére, a véleményének kialakításához szükséges előzetes kutatások, vizsgálatok, értékelések, összefoglalók, egyéb írásos anyagok elkészítésére, részfeladatok elvégzésére tagjait, a szakmai munkaközösséget, is megbízhatja. Az egyes feladatok elvégzésére történő megbízást a nevelőtestület által megbízott munkacsoport vezetője is megteheti. A megbízott, a rábízott feladatot legjobb tudása szerint köteles ellátni. A beszámoltatása (témától függően) az éves munkatervben meghatározott időben történik, ahol az elvégzett feladatról tartozik írásban számot adni. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hoznak létre, ill. egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. 31
A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit, amelyben döntési kompetenciát gyakorol: az óvodai pedagógiai program elfogadását, a szervezeti és működési szabályzat elfogadását, a házirend elfogadását, az évek munkatervek elfogadását, az óvodára vonatkozó átfogó elemzések elfogadását, a beszámolók elfogadását. A nevelőtestület a következő jogköreinek gyakorlását átruházza a szakmai munkaközösségre: 7.3. Szakmai munkaközösség Az óvodapedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösséget hoznak létre. A szakmai munkaközösség tagjai közül saját tevékenységének irányítására, vezetésére évenként munkaközösség-vezetőt választ, akit az óvoda vezetője bíz meg. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, értékeléséhez. Működési rendjéről és munkaprogramjáról a szakmai munkaközösség dönt. Gyakorolja a Köznevelési törvényben megállapított döntési, véleményezési javaslattételi jogosultságait. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható, melynek jogkörét, működési rendjét maguk határozzák meg - a jogszabályok alapján. A szakmai munkaközösség vezetőjének, tagjainak nevét, a tevékenység irányát nevelési évenként az óvoda éves munkaterve rögzíti. A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményi szakmai munka belső ellenőrzésében. A szakmai munkaközösség vezetője az évzáró nevelőtestületi értekezleten számol be az átruházott hatáskörök gyakorlásáról, szóban szükség szerint, írásban évente egyszer. A munkaközösség célja: az óvodai pedagógiai program célkitűzéseinek a kiemelt figyelme igénylő gyermekek integrált nevelésével kapcsolatos célkitűzéseivel kiegészítve- megvalósításában való aktív részvétel, az intézményen belüli követelményrendszer és értékrend összehangolása, a munkaközösségi tagok munkájának segítése, egymás munkájának megismerése, 32