Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium Balatonfűzfő OM: 037218 Szervezeti és Működési Szabályzat "Az oktatás célja nem az, hogy befejezett tudást adjon, hanem az, hogy szilárd alapot teremtsen a továbbhaladásra." (Öveges József) Hatályos 2013. november 25-től Elfogadta az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium (8184 Balatonfűzfő, Gagarin u 27.) nevelőtestülete 2013. november 22-én. Jóváhagyom: Mézes József intézményvezető
TARTALOM 1. Általános rendelkezések... 5 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja... 5 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése... 6 1.2.1 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya... 6 2. Az intézmény feladatellátási rendje... 7 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői... 8 3.1 Az intézményi gazdálkodással kapcsolatos jogkör... 8 3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása... 8 3.3 Az intézményi étkeztetés biztosítása... 8 4. Az intézmény szervezeti felépítése... 9 4.1 Az intézmény vezetője... 9 4.1.1 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend... 9 4.1.2 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök... 10 4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársai... 10 4.2.1 Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség... 11 4.3 Az intézmény szervezeti felépítése... 11 4.3.1 Szervezeti egységek... 11 4.3.2 Szervezeti diagram... 12 4.4 Az intézmény vezetése... 13 4.4.1 Az intézmény vezetőinek munkáját segítők... 13 4.4.2 Adatkezelés... 13 4.4.3 Okiratoknak, szabályzatok, dokumentumok aláírása... 13 4.4.4 Az intézményvezető jogkörei... 13 4.4.5 Általános intézményvezető-helyettes jogkörei... 14 4.4.6 Szakmai intézményvezető-helyettes jogkörei... 14 4.4.7 Kollégiumi intézményegység-vezető jogkörei... 15 4.4.8 Gazdasági munkacsoport jogkörei... 15 4.5 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása... 16 4.6 A pedagógiai munka ellenőrzése... 16 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok... 18 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai... 18 5.1.1 A szakmai alapdokumentum... 18 5.1.2 A pedagógiai program... 18 5.1.3 Az éves munkaterv... 19 5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!... 19 5.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata... 19 5.2.2 A tankönyvfelelős megbízása... 20 5.2.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése... 20 5.2.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása... 21
5.2.5 A tankönyvrendelés elkészítése... 21 5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje... 22 5.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje... 22 5.3.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje... 22 5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére... 23 6. Az intézmény munkarendje... 25 6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása... 25 6.2 A pedagógusok munkaidejének keretei... 25 6.2.1 A pedagógusok munkaidejének beosztása... 25 6.3 Az iskola munkarendje... 27 6.4 A kollégium munkarendje... 28 6.5 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások... 29 6.5.1 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje... 31 6.6 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje... 31 6.7 Munkaköri leírás-minták... 32 6.7.1 Tanár munkaköri leírás-mintája... 32 6.7.2 Kollégiumi nevelőtanár munkaköri leírás-mintája... 35 6.7.3 Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája... 39 6.7.4 Munkaköri leírás minta az iskolai könyvtáros számára... 41 6.7.5 Munkaköri leírás minta a munkaközösség vezető számára... 43 6.7.6 Intézményvezető helyettes munkaköri leírás-mintája... 44 6.8 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama... 46 6.9 A tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó előírások és eljárási szabályok... 46 6.10 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje... 46 6.11 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje... 47 6.12 A dohányzással kapcsolatos előírások... 48 6.13 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok... 48 6.14 A mindennapos testnevelés szervezése... 49 6.15 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások... 50 6.16 A felnőttoktatás formái... 50 6.17 A kollégiumi ellátás igénybevétele és megszűnése... 51 6.17.1 A kollégiumi ellátás igénybevétele... 51 6.17.2 A kollégiumi ellátás megszűnése... 51 7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei... 52 7.1 Az intézmény nevelőtestülete... 52 7.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei... 52 7.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei... 53 7.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége... 54 7.5 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai... 54 8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje... 57 2
8.1 Az iskolaközösség... 57 8.2 A munkavállalói közösség... 57 8.3 A szülői munkaközösség... 57 8.4 Az iskolaszék... 57 8.5 Az intézményi tanács... 57 8.6 A diákönkormányzat... 58 8.7 Az osztályközösségek... 58 8.8 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái... 59 8.8.1 Szülői értekezletek... 59 8.8.2 Tanári fogadóórák... 59 8.8.3 A szülők írásbeli tájékoztatása... 59 8.8.4 A diákok tájékoztatása... 59 8.8.5 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága... 60 8.9 A külső kapcsolatok rendszere és formája... 60 8.9.1 Az intézményvezető és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere... 60 8.9.2 Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat... 61 8.9.3 Az iskolai védőnő feladatai... 61 8.9.4 Helyi önkormányzat... 62 8.9.5 Gazdálkodó szervezetek gyakorlati képzőhelyek... 62 8.9.6 Munkaügyi központ, kamarák... 62 8.9.7 Szülők... 62 8.9.8 Szaktanácsadók, szakszolgálatok... 62 8.9.9 Iskolák... 62 8.9.10 Kulturális és sport kapcsolatok... 63 8.9.11 Alapítványok... 63 9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok... 64 9.1 A tanulói hiányzás igazolása... 64 9.2 Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára... 64 9.3 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények... 65 9.4 A tanulói késések kezelési rendje... 65 9.5 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése... 65 9.5.1 Tanköteles tanuló esetében... 65 9.5.2 Nem tanköteles kiskorú tanuló esetében... 66 9.6 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás... 66 9.7 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás szabályai... 66 9.7.1 Fegyelmi tárgyalás... 67 A fegyelmi eljárást határozattal hivatalból kell megszüntetni:... 70 9.7.2 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás... 71 10. Az intézményi hagyományok ápolása... 73 10.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai... 73 10.2 Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei... 73 3
10.2.1 Rendezvények... 73 10.2.2 Iskolai szintű versenyek és szórakoztató rendezvények... 74 10.3 A hagyományápolás külső megjelenési formái... 74 10.3.1 Az iskola jelképei... 74 10.3.2 Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete... 74 11. Az iskolai könyvtár működési szabályzata... 75 11.1 Az iskolai könyvtár működési szabályzatának alapdokumentumai... 75 11.2 A könyvtár működésének célja, a működés feltételei... 75 11.3 Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai... 76 11.4 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok... 76 11.5 A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok... 77 11.5.1 A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja... 77 11.5.2 A szolgáltatások igénybevételének feltételei... 77 11.5.3 A könyvtárhasználat szabályai... 77 11.5.4 A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje... 78 11.5.5 A tanári kézikönyvtár... 78 11.6 Gyűjtőköri szabályzata... 78 11.6.1 A gyűjtőkör indoklása... 78 11.6.2 Az iskolai könyvtár alapfeladata... 78 11.6.3 A könyvtár kiegészítő feladatai... 78 11.6.4 Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai... 79 11.7 Könyvtárhasználati szabályzata... 81 11.7.1 A könyvtár használóinak köre... 81 11.7.2 A könyvtár nyitva tartási ideje... 83 11.8 Katalógusszerkesztési szabályzata... 84 11.8.1 A könyvtári állomány feltárása... 84 11.8.2 A dokumentum leírás szabályai... 84 11.8.3 Raktári jelzetek... 85 11.9 Tankönyvtári szabályzat... 86 11.9.1 A kölcsönzés rendje.... 86 11.9.2 A tankönyvek nyilvántartása, kezelése... 86 11.9.3 Kártérítés... 87 12. Záró rendelkezések... 88 4
1. Általános rendelkezések 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A köznevelésről szóló törvényben foglaltak érvényre jutása, az intézmény zavartalan, demokratikus, jogszerű működése, a tanulói jogok érvényesülése, a szülők, a tanulók és a pedagógusok közötti megfelelő kapcsolat biztosítása érdekében az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium nevelőtestülete e szervezeti és működési szabályzatot fogadta el. E dokumentum feladata, hogy megállapítsa a működés szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, valamint azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. Az itt leírtak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az intézmény minden dolgozójának, tanulójának, illetve mindazoknak, akik részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik helyiségeit, létesítményeit. Más intézmények dolgozóit az intézmény részéről kapcsolatot tartó dolgozónak kell tájékoztatnia a szabályzat rá vonatkozó előírásairól. A szabályzatban foglaltak előírások megszegése esetén: az alkalmazottakkal szemben az intézményvezető (továbbiakban az intézményvezető alatt az intézmény vezetőt kell érteni) vagy illetékes helyettese hozhat intézkedést, a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség, más intézmények dolgozói esetén az intézményvezetőt vagy illetékes helyettesét kell értesíteni, aki felszólíthatja a szabályokat be nem tartó személyeket, hogy hagyják el az intézmény területét. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről, 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről, 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet tankönyvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendje, 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről. 5
1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az intézményvezetői irodában és a könyvtárban munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. (www.oveges-szi.hu) 1.2.1 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzatok, intézményvezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésétől határozatlan időre szól. 6
2. Az intézmény feladatellátási rendje Az intézmény szakmai alapdokumentuma, feladatai Az intézmény neve: Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium Székhelye: 8184 Balatonfűzfő Gagarin u 27. 1495/173 hrsz Telephelyei: Fiúkollégium 8184 Balatonfűzfő Gagarin u 9. 1495/90/A1 1495/90/A2 1495/90/A3 Leánykollégium 8184 Balatonfűzfő Bugyogóforrás u 19. 1495/105 Oktatási azonosító 037218 Szakmai alapdokumentuma azonosítója: XIX.9.24. Alapító és a fenntartó neve és székhelye Alapító szerv neve Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. Az intézmény alapításának időpontja: 1979. július 23. (1936) Törzskönyvi azonosító szám: 426354 Az intézmény típusa: összetett iskola Köznevelési és egyéb alapfeladata 8184 Balatonfűzfő, Gagarin utca 27. gimnáziumi nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás évfolyamok: négy sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők szakközépiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás évfolyamok: négy nyelvi előkészítő érettségire felkészítő négy évfolyam szakiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás iskolai tanműhely iskolai könyvtár iskolarendszeren kívüli képzésben való részvétel nyilvántartási szám: 19-0227-04 képzési forma megnevezése: nappali oktatás, levelező, távoktatás Az intézmény kollégiumi egységgel rendelkezik kollégiumi ellátás. A vagyonkezelői jogkörrel a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ rendelkezik. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 7
3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 3.1 Az intézményi gazdálkodással kapcsolatos jogkör Az intézménygazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait részben az intézmény a székhelyén látja el, de a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a Magyar Állam gyakorolja. Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett az intézmény vezetője rendelkezik. Az intézmény az általa használt ingatlan tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg. Az intézmény intézményvezetője a rábízott vagyon felhasználásáról évente költségvetési szöveges beszámolót készít a fenntartó által meghatározott módon és időben. Az intézmény átmeneti szabad kapacitását az intézményvezető csak a fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni, vagy egyéb módon hasznosítani. 3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása A köznevelési intézmény gazdasági munkacsoport elnevezéssel a folyó gazdálkodással összefüggő ügymenet lebonyolításra érdekében szervezeti egységet működtet, amelynek feladata az intézmény a következő bekezdésben részletezett feladatok ellátása. Az intézményi gazdálkodással kapcsolatos feladatait a munkacsoport látja el. Különösen a személyi juttatások munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások ingyenes tankönyv kiadások vonatkoztatásában. Az intézményvezetője és helyettesei az intézményvezető-helyettesek (szakmai- és általános intézményvezető-helyettes) szakmai igazoló joggal rendelkeznek. Kötelezettségvállalási, utalványozási, érvényesítési és ellenjegyzési joggal az Intézményfenntartó központ rendelkezik. 3.3 Az intézményi étkeztetés biztosítása Az intézmény saját konyhát nem működtet. Az étkeztetési feladatokat Balatonfűzfő város önkormányzata végzi, a megállapított nyersanyagnorma és a vonatkozó rendelkezések szerint. 8
4. Az intézmény szervezeti felépítése 4.1 Az intézmény vezetője A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. Az átruházás kizárólag írásban történhet meg. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek minden ügyben; a gazdasági ügyekért felelős munkacsoport tagja és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben; az osztályfőnök a bizonyítvány, és a félévi értesítő készítésekor, záradékok beírásakor; az érettségi és a szakmai vizsgabizottság jegyzője: a törzslapon (külív, belív) a törzslap kivonatokon, a bizonyítványokon használhatja az iskola bélyegzőjét. 4.1.1 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend A vezetők munkájukat úgy szervezik, hogy 7 00 órától 15 30 óráig, valamint bármilyen, a tanulókat érintő iskolai rendezvény ideje alatt legalább egy vezető az iskolában tartózkodjon a következők közül: intézményvezető, általános intézményvezető-helyettes, szakmai intézményvezető-helyettes, kollégiumi intézményegység-vezető, Az intézményvezetőt távolléte esetén az általános intézményvezető-helyettes annak távolléte esetén a szakmai intézményvezető-helyettes helyettesíti teljes feladat- és hatáskörrel. Akadályoztatásuk esetén az intézményvezető más személyt is kijelölhet helyettesének, a feladat- és hatáskör megjelölésével. 9
Az intézményvezető-helyetteseket és a kollégiumi intézményegység-vezetőt távollétük esetén az intézményvezető helyettesíti. A kollégiumi tanulók iskolában eltöltött tanköri időszakában, az intézményben a kollégiumi intézményegység-vezető távollétében a kollégium munkaközösség vezetője, vagy az általa szóban megbízott munkatársa helyettesíti. Az intézményvezető-helyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az intézményvezető döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az intézményvezető-helyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az intézményvezető-helyettesek felhatalmazását. Intézményvezető helyettesítése esetén a helyettes a helyettesítés megszűnésekor köteles az intézményvezetőnek szóban beszámolni. 4.1.2 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat teljes körű beszámolási kötelezettség mellett a tanulók felvételi ügyeiben való döntést általános intézményvezető-helyettes, órarendkészítést szakmai intézményvezető-helyettes, tantárgyfelosztás elkészítése általános intézményvezető-helyettes, fakultatív tantárgyak választási lehetőségét általános intézményvezető-helyettes, statisztikák elkészítése általános intézményvezető-helyettes, iskolai rendezvények szervezésekor az iskola képviseletét általános intézményvezető-helyettes, helyettesítések elrendelése az iskolában általános és szakmai intézményvezetőhelyettes, ügyeleti, helyettesítési beosztás a kollégiumban kollégiumi intézményegység-vezető. 4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: az intézményvezető-helyettesek; kollégiumi intézményegység-vezető; a gazdasági ügyekért felelős munkacsoport tagjai, iskolatitkárok, diszlexiás munkacsoport vezető. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. A magasabb vezetőket (helyetteseket, intézményegység-vezetőt) a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával a fenntartó bízza meg. Megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre (5 év) szól. Az intézményvezetőhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, 10
amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az intézményvezető által rájuk bízott feladatokért. Az intézményvezető-helyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során az intézmény intézményvezetőjével egyeztetve bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő intézményvezető-helyettes, vagy intézményegység-vezető hatáskörébe tartozik. A gazdasági ügyekért felelős munkacsoport, az iskolatitkár és a diszlexiás munkacsoport vezető szakirányú képesítéssel rendelkező személyek, hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkakörük és munkaköri leírásuk szerinti feladatokra. A gazdasági ügyekért felelős munkacsoport tagjai távollétük esetén egymást helyettesítik. A helyettesítést ellátó munkavállaló döntési jogköre a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett a helyettesítendő munkakörrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. A technikai dolgozók szakmai irányítója a szakmai intézményvezető-helyettes. 4.2.1 Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség Az iskola valamennyi vezető beosztású dolgozójának (intézményvezető-helyettesek) kinevezését megelőzően vagyonnyilatkozatot kell tennie a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetéről. A vagyonnyilatkozat tételt meg kell ismételni a fennálló kinevezése alatt kétévente szeptember 1-jéig. Ugyanígy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli a közbeszerzési eljárásokban eseti döntési jogkörrel felruházott dolgozókat, a közbeszerzési eljárás megkezdése előtt. A nyilatkozatot két példányban kell elkészíteni és a kötelezett által valamennyi oldalán aláírva, példányonként külön borítékba zárva kell elhelyezni az intézményvezetőnél. Az intézményvezető vagyonnyilatkozatát a fenntartónál kell elhelyezni. A vagyonnyilatkozat elmulasztásának esetére a Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény előírásai az irányadóak. 4.3 Az intézmény szervezeti felépítése 4.3.1 Szervezeti egységek A szervezet négy részre tagolódik: az intézményvezetői szervezet, az intézményvezető közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók; a közismereti tantárgyak oktatását ellátó részleg, élén az általános intézményvezető-helyettes áll; a szakmai tantárgyak oktatását ellátó részleg, élén az szakmai intézményvezető-helyettes áll; a kollégiumi részleg, mint intézményegység, élén a kollégiumi intézményegység-vezető áll. Az intézmény működtetésével kapcsolatos vezetői feladatokat az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek, a kollégiumi intézményegység-vezető azaz a vezetőség tagjai látják el. 11
A pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatározását a munkaköri leírások tartalmazzák. Az intézmény életét, működését érintő különböző ügyekben jogszabályi előírások alapján vélemény-nyilvánítási és/vagy egyetértési jogkörrel rendelkező szervezetek (társadalmi szervezetek): az intézményi tanács, a közalkalmazotti tanács, a szakszervezetek a szülői munkaközösség, a diákönkormányzat, az iskolai sportkör. 4.3.2 Szervezeti diagram Az intézmény szervezeti felépítését az alábbi szervezeti diagram tartalmazza. 12
4.4 Az intézmény vezetése 4.4.1 Az intézmény vezetőinek munkáját segítők Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) további középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény kibővítettvezetőségének tagjai. Az intézmény kibővített vezetőségének tagjai: az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek, kollégiumi intézményegység-vezető a gazdasági munkacsoport 1 tagja, a szakmai munkaközösségek vezetői. Az intézmény kibővített vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az intézményvezető feladata. Az intézményvezető felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. 4.4.2 Adatkezelés Az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat és szabályokat az intézmény iratkezelési szabályzata tartalmazza. 4.4.3 Okiratoknak, szabályzatok, dokumentumok aláírása Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény körbélyegzőjének lenyomatával érvényes. 4.4.4 Az intézményvezető jogkörei Az intézmény rendeltetésének megfelelő szakszerű és törvényes működés biztosítása. A nevelőtestület vezetése - értekezletek, továbbképzések szervezése. A jogszabályokban előírt kötelező dokumentumok elkészítése. Kapcsolattartás a fenntartóval. A vezetőség munkájának tervezése, szervezése, irányítása, ellenőrzése. A költségvetési előirányzat felhasználásával kapcsolatos irányítás. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos feladatok (létesítés, megszüntetés, fegyelmi ügyek, levelezés). Az intézményi stratégia, a pedagógiai program végrehajtásának irányítása. 13
Gazdasági ügyek figyelemmel kísérése, az ellenőrző szervekkel kapcsolattartás. A diákönkormányzatokkal, a szakszervezetekkel, a közalkalmazotti tanáccsal, a szülői munkaközösséggel való kapcsolattartás. Helyi önkormányzatokkal, vállalatokkal, intézményekkel való kapcsolattartás. A Balatonfűzfői Szakközépiskola Jövőéért Alapítvánnyal való kapcsolattartás. Az írott és elektronikus médiával való kapcsolattartás. Pályaválasztási tájékoztató tevékenység szervezése. Az intézmény képviselete különböző fórumokon. A dolgozók kötött munkaidejének igazolása. 4.4.5 Általános intézményvezető-helyettes jogkörei Közismereti oktatás tervezése, szervezése, irányítása, ellenőrzése, személyi ügyei. Érettségi vizsgák szervezése és lebonyolítása. Beszámolók, statisztikák készítése, iskolai statisztika. A részlegben dolgozók helyettesítésének biztosítása. A részlegben dolgozók kötött munkaidejének ellenőrzése. Kulturális rendezvények, ünnepélyek, illetve a tanári felügyelet megszervezése. Iskolaorvossal kapcsolattartás, szűrővizsgálatok megszervezése. Közismereti tanulmányi versenyek szervezése. A 9. osztályba jelentkezők számára, felvételi folyamatok szervezése. Tanév helyi rendjének megtervezése. Tanítási idő alatti ügyeletek szervezése. Közismereti tankönyvrendelés felügyelete. Pedagógus továbbképzések tervezése. Pályázatok figyelése, nyilvántartása. Gyógytestnevelés szervezése. Külföldi kapcsolatok szervezése. Osztálykirándulások nyilvántartása. A tornaterem és a sportpálya használatának nyilvántartása. Tantárgyfelosztás dokumentumainak elkészítése. 4.4.6 Szakmai intézményvezető-helyettes jogkörei Szakmai oktatás tervezése, szervezése, irányítása, ellenőrzése, személyi ügyei. Szakmai vizsgák szervezése és lebonyolítása. Beszámolók, statisztikák készítése. A részlegben dolgozók kötött munkaidejének ellenőrzése. Szakmai tanulmányi versenyek szervezése. Pályaválasztási tájékoztató tevékenység szervezése a szakképző évfolyamokra jelentkezők számára, felvételi folyamatok szervezése. A részlegben dolgozók helyettesítésének biztosítása. Szakmai tankönyvrendelés felügyelete. Gazdasági szervezetekkel szakmai kapcsolattartás, együttműködési szerződések koordinálása. Továbbtanulási, elhelyezkedési tájékoztatás a végzős diákok számára. Szakmai pályázatok figyelése, nyilvántartása. 14
Az intézményi szoftver ellátás tervezése, a szoftverek alkalmazásának biztosítása. Az órarend elkészítése, elektronikus naplóba való feltöltése, kapcsolattatás a napló szoftver üzemeltetőjével. A szakmai gyakorlati oktatás szervezése, ellenőrzése. A gyakorlati vizsgák előkészítése. A kihelyezett gyakorlati oktatás szervezése, felügyelete. Az oktatókkal való kapcsolattartás, szerződések koordinálása. A kamarai ellenőrző tevékenységben való részvétel. Kapcsolattartás a kereskedelmi és ipari kamarákkal a gyakorlati oktatás feltételeinek biztosítása érdekében. Karbantartási feladatok ellenőrzése, valamint a technikai dolgozók munkájának szervezése. Felnőttképzéssel kapcsolatos tevékenység. 4.4.7 Kollégiumi intézményegység-vezető jogkörei Kollégiumi munka tervezése, szervezése, irányítása, ellenőrzése, személyi ügyei. A kollégiumi diákok szabadidős programjainak szervezése. Az iskola pályaválasztási tevékenységének segítése. Rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel. Kollégiumi pályázatok figyelése, nyilvántartása. A részlegben dolgozók túlóra adatainak ellenőrzése és túlóra adatszolgáltatás. A részlegben dolgozók helyettesítésének biztosítása. 4.4.8 Gazdasági munkacsoport jogkörei Munkaügyi, bérelszámolási, pénzügyi, számviteli, feladatok ellenőrzése. A számlák és egyéb tartozások határidőn belüli ügyintézésének, illetve a követelések időben való beérkezésének biztosítása. Bérek és egyéb járandóságok folyósításának biztosítása, a bérgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok betartása ellenőrzése és jóváhagyása. A költségvetési jelentések elkészítése. A gazdálkodási feladat- és fogalomkörbe tartozó belső és külső adatszolgáltatás elkészítése. Az intézményi gazdálkodás költségszerkezetének elemzése, javaslatok kidolgozása a gazdálkodás hatékonyságának növelésére, a működés, a fenntartás, a fejlesztés feltételrendszerének javítására. Pályázatok nyilvántartása, elszámolása. 15
4.5 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület a következő ügyeket átruházza a megjelölt célcsoportra, személyekre. Feladat Tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés Tanulók osztályozó vizsgára bocsátása A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása Tantárgyfelosztás véleményezése Pedagógusok külön megbízatásainak elosztásának véleményezése Tanulók átvételének véleményezése Célcsoport Létrehozott fegyelmi bizottság és a tanító tanárok közössége Egy osztályban tanítók közössége Egy osztályban tanítók közössége Munkaközösség vezetők Munkaközösség vezetők Az osztály osztályfőnöke 4.6 A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményvezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés az intézményvezető kötelessége és felelőssége. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása teremti meg. A pedagógiai ellenőrzés célja a pedagógiai munka fejlesztése, a pedagógusok munkájának támogatása, tájékozódás, tanácsadás, segítségnyújtás. A feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése, az eredményesség, hatékonyság megismerése, a problémák feltárása. Az ellenőrzés tapasztalatait értékelni kell. Az értékelés szóban, esetenként írásban is történik. Az értékeléshez az esetlegesen feltárt hibák, hiányosságok kiküszöbölésére, pótlására vonatkozó határidős feladat vagy utasítás is kapcsolódhat. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: az általános intézményvezető-helyettes, a szakmai intézményvezető-helyettes, kollégiumi intézményegység-vezető a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, a szaktanterem- és szertárfelelősök, a pedagógusok. 16
A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az intézményvezető-helyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az intézményvezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén az intézményvezető külön megbízására ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: a digitális napló folyamatos ellenőrzése, az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. tanórák, gyakorlati foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, előre bejelentett módon, (intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, munkaközösség-vezetők) tanulói munkák ellenőrzése, vizsgálata, adminisztratív munkák ellenőrzése, vizsgálata, összetett eredményvizsgálat egy-egy tantárgyra, tantárgycsoportra, nevelési területre vonatkozóan, beszámoltatás szóban, írásban. 17
5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: a szakmai alapdokumentum, a szervezeti és működési szabályzat, a pedagógiai program, a házirend. Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). 5.1.1 A szakmai alapdokumentum A szakmai alapdokumentum tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény szakmai alapdokumentumát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. 5.1.2 A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a nemzeti köznevelésről szóló törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza. Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá A nemzeti köznevelésről szóló törvény 26. (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat. 18
A pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét. A középszintű érettségi vizsga témaköreit. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az intézményvezetői irodában, a könyvtárban továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 5.1.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya minden pedagógus rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje A hatályos jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátást a KELLO nonprofit Zrt. látja el. A jogszabály rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 5.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a KELLO. 19
Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az intézményvezető a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve határozatban állapítja meg. 5.2.2 A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az intézményvezető a felelős. Az intézményvezető minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét a vonatkozó rendelet szerint. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem ad. 5.2.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától a következő tanítási évben tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 25-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. 20
A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt); ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Az iskola a könyvtárban elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. 5.2.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A meghatározott felmérés eredményéről az intézményvezető minden év november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az intézmény intézményvezetője minden év január 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót. 5.2.5 A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény intézményvezetőjével. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb június 10-ig a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, 21
amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. 5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 5.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény intézményvezetője és műszaki helyettese alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az intézményvezető-helyettesek és iskolatitkár) férhetnek hozzá. 5.3.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. A mozanapló elnevezésű elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Az adatok tárolása a szolgáltató szerverein történik, valamint félévente mentésre kerül a napló. Tanév végén mentésre és kinyomtatásra kerül az elektronikus napló, melyet az osztályfőnök és a tanító tanárok aláírnak. Az iskola vezetője pedig a jogszabályoknak megfelelően záradékolja és tárolja. 22
Eseti gyakorisággal kell kinyomtatnia tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben. A 2013/2014-es tanévtől kizárólag a digitális napló működik. 5.3.1 A digitális napló kezelésének rendje A digitális naplót (mozanaplót) az intézmény vezetői, tanárai és a titkárság dolgozói kezelhetik az itt meghatározottak szerint. Ezen felül saját adataik tekintetében a módosítás lehetősége nélkül hozzá férhetnek a naplóhoz a tanulók, és gyermekeik vonatkozásában a szülők, illetve a gyermek törvényes képviselője. A tanárok jelszavát az intézményvezetője, vagy helyettese adja ki. A tanulók és szüleik jelszavát a vezetőség az osztályfőnök segítségével juttatja el a megfelelő személyekhez. A szülők, és tanulók email címük megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanulók hiányzásaikról és tanulmányi előrehaladásukról automatikus üzenetet kapjanak, illetve ezen keresztül az intézmény vezetősége és a tanító tanárok kapcsolatot tarthassanak fenn. 5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: bombariadó ) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola valamennyi dolgozója alkalomszerűen köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény esetén a legfontosabb teendők az alábbiak. Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő egy percig tartó szaggatott jelzésével történik. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület ezzel ellentétes utasítás hiányában az iskola hátsó udvara és a sportpálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat magukhoz véve nyugodt hangon a pánikot kerülve kötelesek a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek (telefon 107). A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! (Tűzoltóság telefonszáma 105, Mentők telefonszáma 104). 23