A média szabályozása az Egyesült Királyságban



Hasonló dokumentumok
Sajtószabadság, médiafelügyelet

A Digitális Egységes Piac és az AVMS irányelvek átültetésének médiajogi problémái, különös tekintettel az irányelv tárgyi hatályára -

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Médiatanácsának. 684/2017. (VII.5.) számú HATÁROZATA

T/4787. számú törvényjavaslat. a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló évi LXXIV. törvény módosításáról

MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/2132(INI) Véleménytervezet Vicente Miguel Garcés Ramón. PE500.

Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

Iromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :39. Parlex azonosító: 179AEODK0001

A szabályozás aktuális hatósági feladatai. Aranyosné dr. Börcs Janka főigazgató

Az audiovizuális médiaszolgáltatások meghatározása és szabályozási terhei

A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1677/2015. (XII.15.) számú HATÁROZATA

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

Szabályozási kihívások

Az adatvédelem új rendje

2010. évi CIII. törvény. a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról

Az adatvédelmi rendelet marketinget érintő legfontosabb elemei. dr. Osztopáni Krisztián

Hatékony műszaki megoldások lineáris és lekérhető médiaszolgáltatások esetén Ajánlástervezet ismertetése

EURÓPAI BIZOTTSÁG VÁLLALKOZÁSPOLITIKAI ÉS IPARI FŐIGAZGATÓSÁG

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai

valamint AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI ÜGYNÖKSÉGE

MELLÉKLET. A digitális egységes piaci stratégia végrehajtása. a következőhöz:

Tájékoztató az azonosítóengedélyezési eljárásokról

XXX. Gazdasági Versenyhivatal

Személyes adatok kezelésére vonatkozó információk. A Rendelet 13. cikke szerinti információk és kiegészítő információk

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA

Az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokról szóló irányelv tervezett módosításai. dr. Pap Szilvia

XXX. Gazdasági Versenyhivatal

. NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület március 31-i ülésére

A kkv-k hozzáférése az uniós közbeszerzési piacokhoz

Az Mttv a számos médiaszolgáltatás számára ír elő ún. műsorkvóta kötelezettséget.

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi 26. heti ülésszakának napirendjére június 29.

KREATÍV EURÓPA ( ) MEDIA ALPROGRAM

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010

DIGITÁLIS EGYSÉGES PIAC magyar jogi vonatkozások hírközlés- és médiajogi gyökerek jelenlegi helyzet

esetében is indokolttá teszi a tevékenység állami részről történő feladat, illetve értékarányos támogatását.

H a t á r o z a t. GVOP pályázat keretében megvalósult Izsáki Szélessávú Internet Hálózat értékesítése

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Médiatanácsának. 464/2018. (V.22.) számú HATÁROZATA

A REPOZITÓRIUMOK ÜZEMELTETÉSÉNEK JOGI KÉRDÉSEI

SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 482/2015. (IV.28.) számú HATÁROZATA

A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1313/2016. (XI. 15.) számú HATÁROZATA

***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának Képviselőtestülete. 5/2012. (III. 13.) önkormányzati rendelete

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi 30. heti ülésszakának napirendjére július 25. (kedd)

A kiskorúak védelmében alkalmazott hatékony műszaki megoldások Külföldi kitekintés

Plenárisülés-dokumentum HIBAJEGYZÉK. az alábbi jelentéshez: Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság. Előadó: Andreas Schwab A8-0395/2017

Adatvédelmi tájékoztató

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1250/2014. (XII.16.) számú HATÁROZATA

A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉT RÖGZÍTŐ SZABÁLYZAT

317/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet. a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 12. (OR. en)

A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 935/2015. (VII.24.) számú HATÁROZATA

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi 12. heti ülésszakának napirendjére március 21.

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi 45. heti ülésszakának napirendjére november 7.

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Mellékletek 1. sz. melléklet. Statisztikai összesítés a Felügyelet II. félévében hozott intézkedéseiről

Műsorterjesztés. Definíciók. Televíziós és rádiós műsorszolgáltatás. Kulcskérdések

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

Helsinki, március 25. Dokumentum: MB/12/2008 végleges

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi 42. heti ülésszakának napirendjére október 17.

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi 47. heti ülésszakának napirendjére november 21.

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi 39. heti ülésszakának napirendjére szeptember 26.

A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti hatóság évi munkaterve

Postaigazgatási eljárásokért fizetendő díjak

A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről. I. Általános rendelkezések. 1. Az ajánlás célja és hatálya

Budakalász Város Önkormányzat Polgármestere E L ŐT E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület március 2.-i rendkívüli ülésére

TÁJÉKOZTATÓ. - a MiFID II szabályozásról lakossági ügyfelek részére -

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL

Az igazságügyi miniszter /2016. ( ) IM rendelete

A jövő szabályozási kihívásai

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi 27. heti ülésszakának napirendjére július 6. (szerda)

Az új közbeszerzési szabályozás

Helyi és körzeti vételkörzetű földfelszíni digitális televíziós műsorszórók pályáztatása. Előzetes meghallgatás november 10.

ELŐTERJESZTÉS LŐRINCI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERÉTŐL. Cím: 3021 Lőrinci, Szabadság tér

Iránymutatások Hatóságok közötti együttműködés a 909/2014/EU rendelet 17. és 23. cikke értelmében

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi 37. heti ülésszakának napirendjére szeptember 12.

ADATVÉDELMI NYILATKOZAT

EURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről

Tartalom. I. Bevezetés 7

Iránymutatások a kiegészítő szavatoló tőkéről

az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi 36. heti ülésszakának napirendjére szeptember 5.

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA

Médiaszolgáltatás Szabályozás Főosztály Ügyiratszám: /2011. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. Végzése

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiség 12 hónapot meg nem haladó (ideiglenes) bérbeadásáról a PETB dönt.

Kölcsönzés-e az e-kölcsönzés? Az elektronikus kölcsönzés jogi természetéről

ESPD és a nyilatkozati elv, öntisztázás. Soós Gábor LL.M. Magyar Fejlesztési Bank Zrt.

A 32/2013. (XII.16.) MNB

Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: :48. Parlex azonosító: W838KPW50003

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Véleményezési határidő: óra Véleményezési cím:

Csorba Zsolt EV. Adatvédelmi Szabályzata

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

Átírás:

Polyák Gábor A média szabályozása az Egyesült Királyságban Budapest, 2010. augusztus, 55. szám

ISSN 1788-134X ISBN 978 615 5020 03 2 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021 Hűvösvölgyi út 95. Felelős kiadó: Nahimi Péter igazgató Borítóterv: Czakó Zsolt Nyomdai munkák: Műegyetemi Kiadó Felelős vezető: Wintermantel Zsolt www.kiado.bme.hu

Tartalomjegyzék I. Alkotmányos alapok, médiajogi jogszabályok...5 II. Médiafelügyelet...7 1. A médiafelügyeleti rendszer átalakítása... 7 2. Az Ofcom tagjai... 8 3. A hatósági működés és az állami beavatkozás alapelvei... 8 4. A szabályozási terhek felülvizsgálata, önszabályozás... 9 5. Az Ofcom egyes általános hatáskörei... 9 6. Content Board... 11 III. A szabályzás hatálya...12 7. Területi hatály... 12 8. A televíziós szolgáltatásokra vonatkozó tárgyi hatály... 12 IV. Engedélyezési eljárások...16 9. Műsorszolgáltatási engedély... 16 9.1 Általános szabályok... 16 9.2 Channel 3 és Channel 5 engedélyek... 17 9.3 Az engedély időtartama, kicserélése és meghosszabbítása; a digitális átállás menetrendje...19 9.4 Az engedélyek érvényesítése... 21 9.5 Kijelölt hírszolgáltatók... 23 9.6 Channel 4 engedély...23 10. Helyi műsorszolgáltatás... 24 11. Az engedélyezhető televíziós tartalomszolgáltatás engedélyezése... 25 12. Digitális műsorszolgáltatási engedély... 25 13. A multiplex szolgáltatás engedélyezése... 26 14. A kiegészítő szolgáltatások engedélyezése... 28 15. A digitális kiegészítő szolgáltatások engedélyezése... 29 16. A korlátozott televíziós szolgáltatások engedélyezése... 29 V. Médiakoncentráció...30 17. Broadcasting Act 1996... 30 18. Communications Act 2003...31 VI. Kizárólagos közvetítési jogok...35 VII. Műsorszerkezeti követelmények...37 VIII. Műsortartalmi követelmények...40 19. A tartalomszabályozás módszere... 40 20. Az Ofcom kódexei... 41 21. Egyes műsortartalmi követelmények... 42 21.1 Pártatlanság, politikai műsorok... 42 21.2 Tisztességes bánásmód, a magánszféra védelme... 45 21.3 A gyermekek védelme... 47 21.4 További műsortartalmi követelmények... 49 22. Az elektronikus műsorfüzetekkel kapcsolatos szabályozás... 50

IX. Reklám és szponzorálás...51 X. Közszolgálatiság...55 23. A közszolgálatiság koncepciója... 55 24. Önszabályozás a közszolgálati követelmények kidolgozásában... 56 25. British Broadcasting Corporation... 58 25.1 A BBC feladatai... 58 25.2 A BBC felügyelete és vezetése... 58 25.3 Finanszírozás... 60 25.4 Public Value Test... 60 26. A közszolgálati műsorszolgáltatás rendszerének felülvizsgálata... 61 XI. A lekérhető szolgáltatások szabályozása...63 XII. Must carry szabályozás...65 27. Műsorelosztási kötelezettség... 65 28. Ajánlattételi kötelezettség... 65

I. Alkotmányos alapok, médiajogi jogszabályok Az Egyesült Királyságban, írott alkotmány hiányában, a kontinentális Európában megszokott alkotmányjogi garanciák nem védik a vélemény- és a sajtószabadságot. 1 Az ún. polgári szabadságjogok (civil liberties) forrása a jog uralma (rule of law); e szabadságok ugyanakkor, mint a common law minden jogelve, a parlament által módosíthatók vagy akár megszüntethetők. 2 1998-ban a Human Rights Acttel az angol jogalkotó az Egyesült Királyság jogrendszerének részévé tette az Európai Emberi Jogi Egyezményt, ami egyúttal az Emberi Jogi Bíróság gyakorlatának az angol bíróságokra gyakorolt erősödő hatását is magával hozza. A Human Rights Act a jogrendszerben más törvényekkel egyenrangú jogszabály, a bíróság azonban megállapíthatja valamely jogszabálynak a Human Rights Acttel való összeférhetetlenségét, ami alapján az érintett miniszter a kifogásolt törvényt módosíthatja. 3 2000. decemberében készült el a kommunikáció szabályozásának jövőbeli lehetőségeit vizsgáló fehér könyv (White Paper A New Future For Communications, Communications White Paper), amely a távközlés és a média egységes, versenyalapú és a fogyasztói jogokat erősítő szabályozását vázolta fel. A fehér könyvben felvázolt szabályozási koncepció hátterében a következő célkitűzések állnak: az Egyesült Királyság távközlési- és médiapiaca a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb piacává válik; a polgárok általános hozzáféréssel rendelkeznek minőségi szolgáltatások széles választékához; a polgárok védelmet élveznek az információs társadalom veszélyeivel és negatív hatásaival szemben. A fehér könyv a szabályozás módszerével kapcsolatban is új megközelítést képvisel, amely szerint állami beavatkozásra csak a legszükségesebb esetekben kerülhet sor, és a szabályozási folyamatba széles körben be kell vonni az önszabályozási mechanizmusokat. A jogalkotó határozott deregulációs törekvéseit az az álláspont egészíti ki, hogy a piaci erők az erőforrások hatékonyabb allokációjára képesek, mint az adminisztratív beavatkozások. A Communications White Paper alapján megindult jogalkotási folyamatban született meg a Communications Bill, a kommunikáció egységes szabályozási keretét biztosító törvény tervezete. A tervezet széles körű konzultációt követő elfogadásával 2003-ban született meg a Communications Act 2003 (CA03), amely már nem médiarendszert, hanem egységes kommunikációs rendszert szabályoz. A törvény amennyire ez lehetséges egységes szabályozási keretet hoz létre a távközlési hálózatokra és szolgáltatásokra, valamint az elektronikus média, a tömegkommunikáció hálózataira és szolgáltatásaira vonatkozóan. Ezzel együtt azonban nem jelenti a távközlés és a média korábbi szabályozási koncepciójának teljes 1 Részletesen ld. Koltay András: A szólásszabadság alapvonalai magyar, angol és európai összehasonlításban. Századvég, Budapest, 2009. 92 97. old. Ugyanitt részletes elemzés olvasható az angol médiaszabályozás számos kérdéséről. 2 Ld. Roider, Claudia: Perspektiven einer europäischen Rundfunkordnung, Eine Untersuchung der gemeinschaftsrechtlichen Direktiven unter besonderer Berücksichtigung des Pluralismusgebots. Duncker & Humblot, Berlin, 2001, 214. old. 3 Koltay András: im. 96. old. 5

áttörését. A rádiózással és televíziózással kapcsolatban az új törvény módosításaival továbbra is hatályban marad a Broadcasting Act 1990 és 1996 (BA90, BA96). A Communications Act mellett az angol médiajog forrása a Wireless Telegraphy Act 2006, amely a frekvenciagazdálkodással kapcsolatos kérdéseket szabályozza. A médiaszabályozás fontos elemei a médiahatóság által kibocsátott kódexek (code), amelyek között kiemelt jelentősége van a legutóbb 2009-ben felülvizsgált, a televíziós műsorszolgáltatás tartalmát szabályozó Broadcasting Code-nak. Ezeken túl több területen jelentős szerepe van az ön- társszabályozásnak; e területek közül a tanulmány a reklámszabályozást és a lekérhető szolgáltatások szabályozását ismerteti. 6

II. Médiafelügyelet 1. A médiafelügyeleti rendszer átalakítása Az angol szabályozásban a kommunikációs (infokommunikációs) szektor egységes szemlélete leghatározottabban a felügyeleti rendszer átalakításában jelenik meg. Az angol távközlés- és médiafelügyelet korábban igen tagolt volt. A távközléssel kapcsolatos felügyeleti-hatósági feladatokat az Office of Telecommunications (Oftel) látta el. A kereskedelmi televíziók felügyelete az Independent Television Commssion (ITC), a kereskedelmi rádiók felügyelete pedig a Radio Authority feladata volt. A tartalomszabályozásban fontos szerepe volt a Broadcasting Standards Commissionnek. A frekvenciagazdálkodást a Radiocommuncations Agency végzi. Ezt a túlzottan töredezett felügyeleti struktúrát az új szabályozás alapján egyetlen szerv, az Office of Communications (Ofcom) váltotta fel. Az Ofcom-ot az Office of Communications Act 2002-vel hozta létre az angol jogalkotó. A törvény az intézmény általános szervezeti és működési kereteit szabályozza, az egyes feladatokról a CA03 szól. Célja az volt, hogy felkészülési időt biztosítson a régi és az új felügyeleti-szabályozó szervek részére a feladatok átadására és átvételére. A White Paper szerint az Ofcom létrehozása és az alapjául szolgáló szabályozási szemlélet hozzájárul ahhoz, hogy az Egyesült Királyság a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb kommunikációs- és médiapiacával rendelkezzen. Az Ofcom elősegíti a különböző típusú, jó minőségű szolgáltatásokhoz való általános hozzáférést, és biztosítja a fogyasztók megfelelő védelmét. Az Office of Communications Act 2002 a szervezet feladatát általánosságban azon tevékenységek ellátásában határozta meg, amelyek az Ofcom megítélése szerint alkalmasak a kommunikáció szabályozásával kapcsolatos releváns javaslatok végrehajtásának támogatására vagy módosítására. Az Ofcom funkcióinak egy része a jogelőd szervek funkcióinak átruházásából, másik része a CA03 és egyéb jogszabályok alapján keletkezett. A feladatok átruházásának időpontját a kulturális, média- és sportminisztériumot vezető a magyar közjogi rendszerbe nem beilleszthető, több miniszter (Minister) fölött álló Secretary of State (a továbbiakban: államtitkár) határozza meg (CA03 2). Az Ofcom ellátja az elektronikus kommunikációs (hírközlő) hálózatokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos felügyeleti-szabályozói funkciókat, a frekvenciagazdálkodással kapcsolatos feladatokat, a médiatartalom szabályozásával és a közszolgálati műsorszolgáltatással kapcsolatos feladatokat, valamint az Office of Fair Trading hatásköreivel konkurálva (CA03 369-371) a hírközlési- és médiaágazatot érintő versenyfelügyeleti feladatokat. Az új hatóság hatásköre tehát egyrészt mind az infrastruktúra, mind a tartalom szabályozására-felügyeletére, másrészt mind az egyéni-, mind a tömegkommunikációra kiterjed. 7

2. Az Ofcom tagjai Az Ofcom tagjainak számát az államtitkár határozza meg, három és hat között. Mind az elnököt, mind a további tagokat az államtitkár jelöli. Az Ofcom tagjai további executive tagokat jelölnek. Az Ofcom tagjainak jelölése előtt, és megbízatásuk ideje alatt is rendszeresen az államtitkár meggyőződik arról, hogy az adott személynek nincs olyan anyagi vagy egyéb érdeke, amely hátrányosan befolyásolja a feladatai ellátását. A megbízatás időtartamát az államtitkár a kinevezésben határozza meg. Az államtitkár a törvényben meghatározott esetekben az Ofcom tagjait fel is mentheti. 3. A hatósági működés és az állami beavatkozás alapelvei A hatóság működésével kapcsolatban a legáltalánosabb keretet az a rendelkezés biztosítja, amely szerint az Ofcom bármit megtehet, ami funkcióinak teljesítése során velejárónak vagy hasznosnak tűnik [CA03 1 (3)]. A hatóság tevékenységének az átláthatóság, számon kérhetőség, arányosság, következetesség és célszerűség elvein kell alapulnia, illetve minden olyan alapelven, amely az Ofcom szerint megvalósítja a legjobb szabályozói gyakorlatot (best regulatory practice) [CA03 3 (3)]. Hatásköreinek gyakorlása során alapvető kötelezettsége, hogy előmozdítsa a polgároknak a kommunikációs szektorral kapcsolatos érdekeit, és a releváns piacokon előmozdítsa a fogyasztói érdekeket, ha szükséges, a verseny erősítésével [CA03 3 (1)]. A rádiós és televíziós szektorral kapcsolatban ez a frekvenciakincs optimális felhasználásának biztosítását, az összességében kiváló minőségű és számos különböző ízlésnek és érdeklődésnek megfelelő televíziós és rádiós szolgáltatások széles körének biztosítását, a műsorszolgáltatók megfelelő pluralitásának biztosítását, a sértő és káros tartalmak ellen védelmet nyújtó szabályozás/követelmények meghatározását és érvényesítését, valamint a tisztességtelen bánásmód és a magánszféra megsértése ellen védelmet nyújtó szabályozás/követelmények meghatározását és érvényesítését jelenti [CA03 3 (2)]. Tevékenységében figyelembe kell vennie a verseny előmozdításának szükségességét a releváns piacokon, a hatékony önszabályozás támogatásának szükségességét, a befektetések ösztönzését, a nagy sávszélességű hálózatok széles körű hozzáférhetővé tételét, a véleményszabadság garantálását, a közszolgálati műsorszolgáltatás céljainak érvényesítését, a gyermekek és más, speciális védelmet igénylő csoportok sebezhetőségét, a fogyatékosok, az idősek, az alacsony jövedelműek igényeit, a lakosság területileg és etnikailag különböző csoportjainak igényeit, a bűnmegelőzést, valamint a fogyasztói véleményeket és általánosságban is a közvéleményt [CA03 3 (4)]. E célkitűzések egyúttal a médiaszabályozás alapelveinek is tekinthetők. Ha úgy tűnik az Ofcom számára, hogy bármely általános kötelezettségei az adott esetben ellentétben állnak egymással, biztosítania kell, hogy az ellentét az adott körülmények között általa legjobbnak tartott módon oldódjon meg [CA03 3 (7)]. A törvény elrendeli tanácsadó testületek létrehozását, amelyek egyrészt az Egyesült Királyság különböző területein élők véleményének és érdekeinek, másrészt az idősek és a 8

fogyatékkal élők véleményének és érdekeinek a hatósági döntéshozatalban való megjelenítése érdekében (CA03 20 21). A törvény kötelezi az Ofcom-ot, hogy készítsen és publikáljon szabályzatot az egyes funkciók gyakorlása során követett határidőkkel kapcsolatban, olyan ügyekre vonatkozóan, amelyek elintézési határidejét jogszabály nem rögzíti (CA03 7). Az államtitkár kötelezheti a hatóságot e szabályzat módosítására (CA03 8). 4. A szabályozási terhek felülvizsgálata, önszabályozás A fenti szempontok (alapelvek) a piaci és társadalmi feltételek folyamatos elemzését követelik meg. A törvény az Ofcom részére kifejezetten előírja a szabályozási terhek folyamatos felülvizsgálatának kötelezettségét: vizsgálnia kell, hogy a szabályok megállapítása vagy azok fenntartása nem eredményez-e szükségtelen terheket [CA03 6 (1)]. Ennek módszereiről az Ofcom rendszeresen közleményt tesz közzé [CA03 6 (4)]. A törvény arra is kötelezi az Ofcom-ot, hogy amennyiben ezt az ügy sürgőssége nem akadályozza a tevékenységének gyakorlásával kapcsolatos jelentős a hatóság tevékenységét jelentősen módosító vagy az érintettekre jelentős hatással levő elképzelés megvalósítása előtt készítsen és publikáljon egy hatástanulmányt, ennek hiányában pedig a hatástanulmány szükségtelenségét indokoló nyilatkozatot (CA03 7). A hatástanulmány alapján a hatóság köteles konzultációt lefolytatni. Az önszabályozás szerepének elismerését jelenti az, hogy a jogalkotó az állami szabályozás szükségességét az önszabályozás hatékonysága alapján rendeli értékelni. A CA03 szabályozási koncepciójának egyik fontos eleme az ún. light touch regulation, azaz az állami szabályozásnak a legszükségesebb területekre szorítása, és az önszabályozási megoldások előnyben részesítése. A szabályozási terhek felülvizsgálata során vizsgálnia kell, hogy az adott célkitűzést mennyiben képes a hatékony önszabályozás előmozdítani vagy biztosítani, és ez alapján mennyiben van szükség a hatósági szabályozás fenntartására [CA03 6 (1)]. A törvény szerint az önszabályozás hatékonyságának megítélésében figyelembe kell venni különösen azt, hogy az önszabályozási eljárásokat olyan személy irányítja-e, aki kellőképpen független az önszabályozásnak alávethető személyektől, és megfelelően biztosított-e az önszabályozás finanszírozása. 5. Az Ofcom egyes általános hatáskörei Érdekes feladatot ír elő a törvény az Ofcom részére, amikor megfelelő lépések megtételére és megállapodások létrehozására kötelezi annak biztosítás érdekében, hogy a végfelhasználói elektronikus kommunikációs eszközök fejlesztői a lehető legszélesebb felhasználói körben alkalmazható eszközöket hozzanak létre, és az e követelményre tekintettel fejlesztett eszközök a lehető legszélesebb körben legyenek hozzáférhetők (CA03 10). A követelmény érvényesítése során kiemelten figyelembe kell venni a fogyatékkal élők igényeit. A törvény indokolása e rendelkezés alkalmazására példaként a televízió-távirányítók túl kicsi gombjait 9

említi. Az Ofcom hatékonyan segíthetné a gyártókat e problémák felismerésében és kiküszöbölésében. Szintén figyelemre méltó az Ofcom-nak a médiajártasság (media literacy) előmozdítására vonatkozó hatásköre (CA03 11). A törvény szerint az Ofcom köteles olyan lépéseket tenni és olyan megállapodásokat kötni, amelyek előmozdítják a közönségnek a médiában megjelenő tartalmak természetével és jellegével kapcsolatos tudatosságát, a médiatartalmak megértését, a tartalmak kiválasztására irányuló eljárások megismerését. A media literacy körébe tartozik a tartalmakhoz való hozzáférés felhasználói ellenőrzését biztosító rendszerek megismertetése, valamint az ilyen technológiák és rendszerek fejlesztésének és használatának előmozdítása. A törvény indokolása szerint ilyen rendszerek az internetes szűrőszoftverek, a különböző tartalmak értékelését (minősítését) segítő rendszerek, valamint a PIN-kód alapú feltételes hozzáférési rendszerek. Az angol szabályozóhatóság a media literacy lényegét egy nyilvános konzultáció keretében abban a képességben azonosította, hogy közönség a technológiának a keresett információ megtalálására használja, megértse az információkat, véleménye legyen róla, és szükség esetén reagáljon rá. Meghatározása szerint a media literacy a kontextusok sokféleségében megjelenő kommunikációs üzenetekhez való hozzáférésre, azok megértésére és létrehozására való képesség. 4 Az elfogadott media literacy stratégia 5 a hatóság részére az első időszakra három fő irányt jelöl ki: kutatás (kapcsolódó problémák azonosítása és állapotfelmérés), kapcsolatok kialakítása, valamint a tartalomcímkézést előkészítő lépések megtétele (munkacsoport a tájékoztatás megfelelő, a közönség által elfogadott módjának kidolgozáshoz). A hatóság a media literacy lényegét egy nyilvános konzultáció keretében abban a képességben azonosította, hogy közönség a technológiának a keresett információ megtalálására használja, megértse az információkat, véleménye legyen róla, és szükség esetén reagáljon rá. Meghatározása szerint a media literacy a kontextusok sokféleségében megjelenő kommunikációs üzenetekhez való hozzáférésre, azok megértésére és létrehozására való képesség. A szabályozóhatóság eszközei a kutatás, az érintettekkel való együttműködés, valamint a nézők tájékoztatását a tartalom címkézését szolgáló eszközök alkalmazásának előmozdítása. A törvény külön rendelkezik az Ofcom-nak a médiában foglalkoztatottak képzésével kapcsolatos feladatairól: az Ofcom köteles mindent megtenni a képzésre és továbbképzésre irányuló lehetőségek fejlesztése érdekében [CA03 27 (1)]. Ugyancsak köteles mindent megtenni a médiában való foglalkoztatással kapcsolatban az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében, tekintettel a nők és férfiak közötti és a különböző faji csoportokba tartozók közötti esélyegyenlőségére, valamint a fogyatékkal élők helyzetére [CA03 27 (2) (4)]. A CA03 az Ofcom általános funkcióinak meghatározásában kiemelten kezeli a fogyasztóvédelmi funkciókat. A törvény kötelezi a hatóságot a fogyasztók körében az Ofcom, a Content Board vagy külső személyek által végzett vizsgálatok folytatására (CA03 14). A médiával kapcsolatos kutatásoknak vizsgálniuk kell többek között a televíziós és rádiós műsorok megítélését, az elektronikus médiában közzétett tartalmaknak a közönségre 4 http://www.ofcom.org.uk/advice/media_literacy/of_med_lit/whatis/ 5 http://www.ofcom.org.uk/consult/condocs/strategymedialit/ml_statement/ 10

gyakorolt hatását, valamint a szabályozási feladatok ellátása érdekében azt, hogy a közönség mely műsortípusokat látná szívesen a műsorszolgáltatásokban. A kutatások eredményeit az Ofcom köteles nyilvánosságra hozni, és működése során köteles figyelembe venni azokat (CA03 14). A fogyasztói vizsgálatok lényegesen többet jelentenek az egyszerű műsorfigyelésnél és műsorelemzésnél, és azoknál hasznosíthatóbb eredményekre vezetnek. Példaértékű, hogy a jogalkotó elismeri a fogyasztói igények figyelembe vételének szükségességét a műsortartalom szabályozásában. Az Ofcom a törvény szerint köteles hatékony intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy funkcióinak végzésével kapcsolatban konzultáljon a fogyasztókkal (CA03 16). Az intézkedések magukban foglalják a Consumer Panel létrehozását, amely tanácsot ad a fogyasztóknak. Ez a tanácsadási tevékenység azonban a hatásköri ütközések elkerülése végett nem terjed ki a médiatartalmakkal kapcsolatos ügyekre. A törvény lehetővé teszi a hatóság számára, hogy a hatáskörébe tartozó távközlési és média- ügyekkel kapcsolatban a maga által meghatározott tartalommal és módon információkat és tanácsokat tegyen közzé minden érintett részére (CA03 26). Ez a funkció a hatósági beavatkozások mellett kötelező erő nélküli, megelőző jellegű feladatellátást tesz lehetővé. Az Ofcom képviseli az Egyesült Királyságot a kommunikációs távközlési és média szektort érintő nemzetközi fórumokon (CA03 22). A hatóság e funkcióját az államtitkár rendelkezései szerint látja el. Az államtitkár rendeletben utasíthatja az Ofcom-ot annak érdekében, hogy a médiavonatkozású ügyekben biztosítsa a nemzetközi kötelezettségek teljesítését (CA03 23). 6. Content Board A CA03 kötelezi az Ofcom-ot, hogy a bizottságok létrehozására irányuló jogosítvány alapján a törvényben meghatározott szervezeti rendben hozza létre a Content Boardot (CA03 12). A Content Board funkcióit az Ofcom határozza meg, azokat az Ofcom nevében gyakorolja (CA03 13). A törvény szerint az átruházott funkcióknak általánosságban magukban kell foglalniuk mindazokat a funkciókat, amelyek az elektronikus távközlési hálózatok útján sugározható vagy más módon közvetíthető tartalmakat érintik, illetve amelyek a médiatartalmak megértésének vagy tudatosításának előmozdítására vonatkoznak. A Content Board köteles biztosítani, hogy az Ofcom a médiával kapcsolatos hatáskörei gyakorlása során tudatosítsa azon különböző érdekeket és egyéb tényezőket, amelyeket figyelembe kell venni az Egyesült Királyság különböző részeinek tekintetében [CA03 13 (4)]. 11

III. A szabályzás hatálya 7. Területi hatály A CA03 a területi hatály kérdését azzal oldja meg, hogy minden szolgáltatással kapcsolatban hivatkozik a közösségi televíziós irányelv területi hatályt szabályozó rendelkezéseire. Ezzel a törvényhozó elkerüli a különböző szövegváltozatok értelmezéséből adódó nehézségeket. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv implementációja során a törvény egyetlen, a más tagállamokkal való együttműködést szabályozó rendelkezéssel egészült ki (CA03 335A). Eszerint abban az esetben, ha az Ofcom az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 3. cikke alapján egy másik tagállamtól megkeresést kap, és a megkeresést igazoltnak találja, felhívja az érintett műsorszolgáltatót a megkeresésben meghatározott szabály megtartására. 6 Az Ofcom tehát széles mérlegelési lehetőséggel rendelkezik a műsorszolgáltató magatartásának, illetve a másik tagállam jogszabályainak értékelésében. A származási ország elvére vonatkozó szabályozást a Wireless Telegraphy Act 2006 módosítása is érinti. A szabályozás azokra az esetekre vonatkozik, amikor a műsorszolgáltatás vagy az on-demand szolgáltatás fölötti angol joghatóságot kizárólag az uplink alapozza meg. Az uplinket üzemeltető vezeték nélküli távközlési engedélye tartalmazza azt a feltételt, hogy az engedélyes köteles az Ofcom megfelelő felhívására a kifogásolt műsorszolgáltatás vagy on-demand szolgáltatás az uplinkjét megszüntetni vagy felfüggeszteni, ha a műsorszolgáltatás nem az engedélyének megfelelően, illetve az on-demand szolgáltatás nem a törvény előírásainak betartásával működik (9A). 8. A televíziós szolgáltatásokra vonatkozó tárgyi hatály Az Ofcom szabályozói hatásköre, és egyúttal a törvény tárgyi hatálya a CA03 alapján a következő televíziós szolgáltatásokra terjed ki: műsorszórással terjesztett televíziós szolgáltatások, kivéve a kizárólag műholdas sugárzással terjesztett műsorokat; digitális televíziós műsorszolgáltatások; engedélyezhető televíziós tartalomszolgáltatások; televíziós multiplex szolgáltatások; kiegészítő televíziós szolgáltatások; digitális kiegészítő televíziós szolgáltatások; korlátozott televíziós szolgáltatások. 6 A rendelkezés nem tesz kivételt a sokat vitatott jogállású ún. non-domestic satellite service kategóriával, amelyre egyébként az általánosnál enyhébb szabályok vonatkoznak. 12

A televíziós műsorszolgáltatás (television programme service) jelenti a televíziós műsorszóró szolgáltatást, az engedélyezhető televíziós tartalomszolgáltatást, a digitális televíziós műsorszolgáltatást és a korlátozott televíziós szolgáltatás (CA03 362). A műsorszórással terjesztett televíziós szolgáltatás (television broadcasting services) olyan szolgáltatást jelent, amely televíziós műsoroknak analóg vagy digitális műsorszórással a közönség általi vétel céljából történő szolgáltatásából áll, és nem minősül korlátozott televíziós szolgáltatásnak vagy televíziós multiplex szolgáltatásnak, továbbá nem a BA90 szerint kiadott, engedélyezhető televíziós tartalomszolgáltatás nyújtására, vagy a BA96 szerint kiadott, digitális televíziós műsorszolgáltatás nyújtására irányuló engedély alapján nyújtott szolgáltatás (CA03 362). A digitális műsorszolgáltatás (digital programme service) televíziós műsorszolgáltatások és kapcsolódó szolgáltatások (ancillary services) nyújtását jelenti a közönség általi vételre irányuló digitális műsorszórás útján (broadcast in digital). A fogalom nem terjed ki a jogosító szolgáltatásokra (qualifying service), a teletext szolgáltatásra és azokra a szolgáltatásokra, amelyek nem mozgóképekből állnak, kivéve, ha az adott szolgáltatás kapcsolódó szolgáltatásnak minősül. Nem terjed ki a fogalom továbbá a műholdas és helyi szolgáltatásokra [BA96 1 (4)]. Az engedélyezhető televíziós tartalomszolgáltatás (television licensable content service) digitális vagy analóg formában a közönség általi vételre szánt, televíziós műsort és/vagy elektronikus műsorfüzetet tartalmazó szolgáltatást jelent, amelyet a szolgáltatást nyújtó vagy más személy műholdas sugárzással vagy bármely elektronikus távközlési hálózat útján terjeszt (CA03 232). E fogalom magába foglalja a kábelen vagy műholdon nyújtott műsorszolgáltatásokat is, és lényegében technológia- (platform-) semleges meghatározással a törvény hatálya alá vonja a televíziózás minden lehetséges formáját. Ugyanakkor a szabályozási koncepció fontos eleme, hogy az Internetet, a hálózati online szolgáltatásokat nem vonja a médiaszabályozás körébe. A fogalommal szemben sok kritika fogalmazódott meg a törvény-előkészítés során, egyrészt a technológia-semlegesség nem következetes érvényesítése, másrészt pedig az Internet és egyéb új platformok szabályozásának jövőbeli lehetősége miatt. A CA03 az engedélyezhető televíziós tartalomszolgáltatás szabályozásával egyidejűleg megszüntette az e kategóriának megfelelő korábbi engedély-típusokat, a BA90 szerinti műholdas műsorszolgáltatási engedélyt (satellite television service) és az engedélyezhető műsorszolgáltatást (licensable programme service), továbbá biztosította a korábbi engedélyek átalakítását. A fogalom és így az engedély és annak feltételei kiterjed a szolgáltató által nyújtott releváns kapcsolódó szolgáltatásokra (relevant ancillary services) is, amennyiben azok nem interaktív szolgáltatások (two-way services). Releváns kapcsolódó szolgáltatás a törvény szerint a fogyatékkal élőket segítő szolgáltatás, az EPG-nek nem minősülő olyan szolgáltatás, amely az egyes műsorok bemutatását vagy felsorolását szolgálja, továbbá a műsor tartalmához közvetlenül kapcsolódó bármely szolgáltatás. A törvény indokolása szerint a televízió-műsorból egy web-oldalra, vagy akár egy másik műsorszolgáltatásra való hivatkozás esetén a meghivatkozott tartalom nem releváns kapcsolódó szolgáltatás, míg maga a hivatkozás releváns szolgáltatásnak minősül. 13

A szolgáltatás az egyéb feltételek teljesülése esetén sem minősül engedélyezhető televíziós tartalomszolgáltatásnak, ha abból a célból nyújtják, hogy multiplex szolgáltatás segítségével sugározzák; olyan szolgáltatás, amelyet egyéb szolgáltatásként engedélyeztek; olyan elektronikus hírközlési szolgáltatás részeként nyújtják, amely nem elsősorban műsorterjesztési célokat szolgál (pl. Internet); a szolgáltatás kétirányú szolgáltatás (pl. Internet); a szolgáltatást fizikailag vagy a felhasználói kört tekintve zárt hálózaton nyújtják. A szabályozásnak egyértelmű a törvény indokolásában is megerősített célja, hogy csak a műsorszolgáltatás-jellegű szolgáltatásokat vonja a hatálya alá, és a hatályát ne terjessze ki például a különböző internetes szolgáltatásokra. Ugyanakkor a törvényhozó elismeri azt a lehetőséget, hogy az egyes szolgáltatások később alapvetően a technológiai fejlődés következtében a hagyományos műsorszolgáltatáshoz hasonlóvá válnak, és erre az esetre az államtitkárt felhatalmazza, hogy módosítsa az engedélyezhető televíziós tartalomszolgáltatások azaz a hatósági felügyelet alatt álló szolgáltatások körét. E döntés meghozatalában figyelembe kell vennie a közönségnek a tartalommal szembeni védelemre vonatkozó igényét, a tartalom fölött gyakorolt nézői kontroll lehetőségét, a módosítás pénzügyi hatásait, a technológiai fejlődést, valamint a differenciált szabályozás megvalósíthatóságát. Ez a megoldás mindenképpen figyelemre méltó, mert úgy képes a technológiai fejlődésből, az új típusú szolgáltatások megjelenéséből eredő nehézségeket kezelni, hogy közben nem kerül fogalomalkotási zavarba. A multiplex szolgáltatás (television multiplex service) a műholdas sugárzás kivételével általános vételre szánt olyan szolgáltatás, amely két vagy több olyan szolgáltatás összecsomagolásából áll, amelyek közül legalább az egyik a törvény szerinti releváns televíziós szolgáltatásnak minősül, és amelyeket a multiplex szolgáltatásba egybefoglalva a digitális formában megjelenő releváns információk kombinálása útján nyújtanak. A szolgáltatás akkor is multiplex szolgáltatásnak minősül, ha egyelőre csak egy szolgáltatás van digitális formában belefoglalva (CA03 241). A kiegészítő szolgáltatás (additional television service) olyan szolgáltatást jelent, amely elektronikus jeleknek a televíziós műsorszolgáltatást továbbító jelekben fennmaradt, e célra kijelölt fölösleges kapacitások felhasználásával történő vezeték nélküli továbbításából áll (BA90 48). A digitális kiegészítő szolgáltatás (digital additional service) a közönség részére televíziós multiplex szolgáltatás útján, digitális formában sugárzott szolgáltatás, amely szolgáltatás nem Channel 3 szolgáltatás, nem Channel 4, nem Channel 5, nem a Walesi Hatóság közcélú televíziós szolgáltatása, nem digitális közcélú teletext szolgáltatás, nem digitális műsorszolgáltatás, nem digitális hangzó műsorszolgáltatás, nem járulékos szolgáltatás vagy műszaki szolgáltatás (BA96 24). A kapcsolódó (segítő) szolgáltatás (ancillary service) a digitális műsorszolgáltatási engedély birtokosa vagy a meghatározott közszolgálati műsorszolgáltatók által nyújtott olyan 14

szolgáltatás, mint a digitális program feliratozása, a digitális programok tartalmához közvetlenül kapcsolódó segítő szolgáltatások vagy a programok megjelenítésével vagy listázásával kapcsolatos szolgáltatások (BA96 24). A technikai szolgáltatás (technical service) digitális műsorok vagy digitális kiegészítő szolgáltatások kódolásával és visszafejtésével összefüggő szolgáltatás (BA96 24). A jogosító szolgáltatás (qualifying service) a következő szolgáltatások bármelyikét jelenti, amennyiben digitális formában történő sugárzásuk érdekében nyújtják azokat: a Channel 3 televíziós műsorszolgáltatás, a Channel 4, a Channel 5, az S4C Digital, az a televíziós műsorszolgáltatás, amelyet a Walesi Hatóság nyújt, valamint a digitális közcélú teletext szolgáltatás (BA96 2). A korlátozott szolgáltatások (restricted television services) olyan szolgáltatások, amelyek televíziós műsoroknak meghatározott intézmények (particular establishment) vagy egyéb helyszínek részére, vagy meghatározott események részére történő sugárzásából állnak, és erre a célra a hatóság által kijelölt frekvenciát használják (BA90 42A). A törvény az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv implementációjának eredményeként kiegészült a lekérhető szolgáltatások (on-demand program services) kategóriájával (CA2003 368A). A definíció szerint a lekérhető szolgáltatások 1. alapvető célja programok szolgáltatása, amelyek formája és tartalma a rendszerint televíziós műsorszolgáltatásokba foglalt programok formájával és tartalmával összevethető, 2. lekérhető módon férhetők hozzá, 3. egy meghatározott, az Egyesült Királyság joghatósága alatt álló személy szerkesztői felelőssége alatt állnak, 4. a nyilvánosság számára elérhetők. A törvény a lekérhető (on-demand) hozzáférést is meghatározza. E szerint a hozzáférés lekérhető jellegű, ha a szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a néző a szolgáltatásba foglalt tartalmak közül a maga által választott műsorszámot a maga által választott időpontban nézze meg; a program vétele elektronikus hírközlő hálózat útján történik, függetlenül attól, hogy a vételre a műsorszám kiválasztása előtt vagy azt követően kerül sor. Szerkesztői felelősséget visel egy személy az adott szolgáltatás fölött, ha általános ellenőrzést gyakorol a felhasználóknak kínált programok listájának összeállítása fölött; afölött, hogy a programokat az adott listán hogyan rendezik el. 15

IV. Engedélyezési eljárások 9. Műsorszolgáltatási engedély 9.1 Általános szabályok A különböző szolgáltatások engedélyezésével kapcsolatos általános szabályokat a BA90 tartalmazza (BA90 3 5). A digitális szolgáltatásokkal kapcsolatban a BA96 ezeket a rendelkezéseket lényegében szó szerint megismétli (BA96 3 5). Az engedélyezést a korábbi törvények alapján az ITC végezte, a CA03 természetesen ezt a hatáskört is az Ofcom-hoz telepíti. Az általános szabályok a konkrét szolgáltatás típusától és attól függetlenül érvényesülnek, hogy az adott szolgáltatást melyik törvény szabályozza. A konkrét szolgáltatásra vonatkozó engedélyezési szabályok részletesen foglalkoznak az engedélyezés feltételeivel és eljárásával. Az engedélyezésre vonatkozó általános rendelkezések szerint az engedélyek a bennük foglalt szolgáltatás nyújtására jogosítanak, az adott szolgáltatástípus szerint meghatározott időtartamban [BA90 3 (1) (2)]. A műsorszolgáltatási engedély (licence) megszerzésének általános feltétele az adott személy alkalmassága (fit and proper person), aminek az engedély hatálya teljes időtartamában fenn kell állnia [BA90 3 (3)]. A hatóság az engedélyt módosíthatja. Amennyiben a módosítás az engedély időtartamára vonatkozik, akkor ahhoz az engedély birtokosának beleegyezésére van szükség, más esetben pedig lehetővé kell tenni számára álláspontja kifejtését; egyes engedélyekhez kapcsolódóan a törvény a módosítás lehetőségét ettől eltérően szabályozza [BA90 3 (4) (5)]. Az engedély átruházását a törvény nem zárja ki, de azt a hatóság előzetes írásbeli hozzájárulásához köti, aminek feltétele, hogy a hatóság meggyőződjön arról, hogy az engedély új birtokosa képes lesz az engedélyben foglalt feltételek teljesítésére [BA90 3 (6) (7)]. A médiatörvények alapján megszerzett engedély nem mentesít a távközlési jellegű követelmények teljesítése alól [BA90 3 (8)]. Az engedély általános tartalmáról a törvény úgy rendelkezik, hogy az engedély tartalmaz a hatóság megítélése szerint megfelelő feltételeket, tekintettel az engedélyre vagy a szolgáltatóra vonatkozó törvényi kötelezettségekre. Az engedély rendelkezik a szolgáltató által a hatóság részére fizetendő az Ofcom által rögzített, különböző feltételek között akár különböző mértékű díjakról és a hatóság részére teljesítendő adatszolgáltatásról (BA90 4). Az engedély kötelezheti a szolgáltatót az Ofcom meghatározott kérdéseket érintő utasításainak követésére, valamint kötelezheti a szolgáltatók meghatározott cselekmények megtételére vagy attól való tartózkodásra. Az engedélyezéssel kapcsolatos általános szabályok között rögzíti a törvény (BA90 5), hogy a hatóságnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a tulajdonosi korlátok hatálya alá tartozó személy ne szerezhessen vagy ne tarthasson meg a médiatörvények szerinti engedélyt, illetve az engedéllyel rendelkezők feleljenek meg ezeknek a korlátozásoknak. Az Ofcom ennek érdekében az engedélyt igénylőtől minden olyan információt követelhet, amelyből a tulajdonosi korlátozásoknak való megfelelés megállapítható. 16

A hatóság a pályázónak a pályázattal kapcsolatos hatósági döntés meghozatala után, de még az engedély megadása előtt a tulajdonosi helyzetében bekövetkező változások alapján az Ofcom visszavonhatja a döntését. Az Ofcom az engedély megadását meghatározott intézkedések megtételétől teheti függővé, kötelezheti az engedéllyel rendelkezőt a tulajdonosi összetételében vagy a vezetésében tervezett és bekövetkezett változások bejelentésére, illetve a tulajdonosi korlátozások érvényesítéséhez szükséges információk bejelentésére. A döntés visszavonása esetén, vagy akkor, ha a pályázó nem tette meg az Ofcom szerint szükséges intézkedéseket, az Ofcom e pályázó kizárásával új döntést hozhat, vagy új pályázatot írhat ki. Minden engedély előírja, hogy a tulajdonosi szerkezetben bekövetkezett releváns változás esetén a hatóság meghatározott feltételekkel az engedélyt visszavonhatja. A tulajdonosi korlátok tartalmát a tanulmány későbbi részei tárgyalják. A releváns szabályozott televíziós szolgáltatás (relevant regulated television service) engedély nélküli nyújtása a BA90 szerint pénzbírsággal büntetendő szabálysértést követ el (BA90 13). A releváns szabályozott televíziós szolgáltatás az Ofcom szabályozási hatáskörébe tartozó szolgáltatásokat jelenti (ld. feljebb), a televíziós multiplex szolgáltatás kivételével. 9.2 Channel 3 és Channel 5 engedélyek A Channel 3 a BA90 szerint az Ofcom által alapított földfelszíni televíziós műsorszolgáltatási rendszer (televíziós hálózat), a Channel 3 engedély (licence) pedig a rendszerbe kapcsolódó egyes szolgáltatásokra vonatkozó engedély. A Channel 3 szolgáltatás regionális alapon szerveződik, és a rendszerbe kapcsolódó minden szolgáltatás az Egyesült Királyságnak az Ofcom által meghatározott terültére irányul (BA90 14). A Channel 3, más néven Independent Television (ITV), 15 területi engedély alapján működő szolgáltatás hálózata, amely a BBC után a legnagyobb nézettséggel rendelkezik. A Channel 3 része továbbá egy reggeli hálózati szolgáltatás (GMTV). 1996 óta a Channel 3 szolgáltatók jelentős koncentrációja zajlott le, jelenleg 12 szolgáltatás két vállalkozás, a Carlton és a Granada tulajdonában vagy ellenőrzése alatt van. A Channel 3 szolgáltatás helyi jellegét erősíti, hogy az Ofcom még az egyes szolgáltatásokat is kötelezheti a vételkörzet különböző területei vagy különböző közösségei számára a műsoridő meghatározott részében különböző programok sugárzására. Ugyanakkor arra is lehetőséget ad a törvény, hogy egy szolgáltató több régiót lásson el, a napi műsoridő meghatározott részében (BA90 14). Az egyes területi engedélyek kiosztására pályázati eljárás alapján kerül sor (BA90 15). A pályázati kiírás tartalmaz a műsorszolgáltatás tartalmára vonatkozó követelményeket is, és meg kell határoznia a pályázati díjat, valamint a nyertes pályázó által a műsorszolgáltatásból származó bevételeinek rendszeresen befizetendő arányát. Ez az arány számviteli időszakonként eltérő lehet, és az egyes időszakokban lehet 0% is. A pályázónak javaslatot kell tennie a CA03 alapján fennálló műsortartalmi és műsorszerkezeti követelmények (ld. később) teljesítésére, üzleti tervet kell benyújtania, és árajánlatot (cash bid) kell tennie az engedélyre. Az árajánlat az Ofcom részére a szolgáltatás 17

első teljes naptári évében fizetendő összegre vonatkozó ajánlat, amely összeget a szolgáltatás teljes időtartama alatt, meghatározott mértékben növelve, fizetni kell. Az egyes adatokat a pályázó az Ofcom által meghatározott módon köteles igazolni. Az Ofcom a beérkezett pályázatok lényeges részeit a pályázók nevét, az ajánlatok tartalmi vonatkozásait nyilvánosságra hozza, és azokkal kapcsolatban meghallgatást tart. A Channel 3 szolgáltatások esetében az engedély elnyerését a törvény elsősorban a pénzügyi ajánlathoz köti, de lehetővé teszi a hatóság számára azt is, hogy a döntését más szempontok alapján hozza meg. Az Ofcom a pályázatok közül nem dönthet kizárólag az árajánlat alapján, hanem vizsgálnia kell, hogy a javasolt szolgáltatás megfelel-e a műsortartalmi és műsorszerkezeti követelményeknek, és a pályázó képes lesz-e a szolgáltatást az engedély teljes időtartamában nyújtani (BA90 16). A követelményeket nem teljesítő pályázó nem kaphat engedélyt, akkor sem, ha egyébként az ő árajánlata a legkedvezőbb [erre az esetre az Ofcom-nak megfelelő szabályokat kell kidolgoznia, BA90 17 (8)]. Ezeket figyelembe véve a hatóság az engedélyt a legmagasabb árajánlatot tevő pályázónak adja (BA90 17). Rendkívüli körülmények esetén az Ofcom az engedélyt más pályázónak is adhatja [BA90 17 (3)]. A törvény szerint ilyen rendkívüli körülmény különösen a javasolt szolgáltatás kiemelkedően magas színvonala, vagy a magasabb árajánlatot tevő pályázó javaslatánál lényegesen magasabb színvonala. Az Ofcom köteles jelezni az államtitkárnak, ha a legmagasabb ajánlatot tevő pályázó pénzügyi forrásaival kapcsolatban olyan gyanú merül fel, amely alapján az engedély megadása sértené a közérdeket; ebben az esetben a hatóság csak az államtitkár hozzájárulásával adhatja az engedélyt ennek a pályázónak [BA90 17 (5) (7)]. A hatóság a nyertes pályázónak engedélyt ad, és nyilvánosságra hozza a döntéssel kapcsolatos lényeges információkat. Az Ofcom az engedély megadását pénzügyi feltételek előzetes teljesítéséhez kötheti, amelyek nem teljesítése a pályázó kizárását eredményezi (BA90 17A). Amennyiben a még hatályba nem lépett engedéllyel rendelkező szolgáltató jelzi az Ofcom felé, hogy a szolgáltatás nyújtását az engedély hatályba lépésekor nem kezdi meg, vagy a hatóság ezt egyébként alapos okkal feltételezi, akkor az Ofcom az engedélyt visszavonja, és a beérkezett pályázatok közül új nyertest hirdet vagy új pályázatot ír ki (BA96 18). Az engedély visszavonása minden esetben pénzbírsággal jár. Az engedély fizetési kötelezettségként előírja a szolgáltató részére az árajánlatnak megfelelő összeg megfizetését a szolgáltatásnyújtás első teljes évében, az árajánlat törvényben meghatározott mértékben növelt összegének évenkénti megfizetését az engedély teljes időtartama alatt, valamint évente a műsorszolgáltatási tevékenységből származó a törvényben részletesen meghatározott bevételek meghatározott százalékának megfizetését (BA90 19). Az engedély lehetővé teheti a hatóság számára, hogy megbecsülje a várható éves bevételt, és ez alapján a díjat havi részletekben követelje a szolgáltatótól. Amennyiben az engedélyidőszak első évében az Ofcom jóváhagyása nélkül változás történik az engedéllyel rendelkező társaságot ellenőrző személyekben, vagy a műsorok készítésébe bevont, az engedéllyel rendelkező társasághoz kapcsolódó társaságot ellenőrző személyekben, akkor a hatóság az engedélyt visszavonhatja (BA90 21). 18

A Channel 5 a BA90 szerinti engedély alapján nyújtott földfelszíni televíziós műsorszolgáltatás. A szolgáltatás vételkörzete az Egyesült Királyságnak az a legkisebb területe, amelyet a felhasznált frekvencia lehető leghatékonyabb hasznosításának szempontja határoz meg. Az Ofcom olyan döntést is hozhat, amely szerint a szolgáltatás a napi és a heti műsoridőnek csak egy részében működik (BA90 28). A Channel 5 1997 áprilisában kezdte meg működését, reklám-finanszírozású kereskedelmi szolgáltatásként. Vételkörzete kb. az Egyesült Királyság 80%-ára terjed ki. Az engedélyezési eljárás e szolgáltatás esetében megegyezik a regionális Channel 3 szolgáltatások engedélyezésével (BA90 29). A CA03 az Ofcom-ot hatalmazza fel arra, hogy az ITC hatásköreinek átszállásakor vagy azt követően bármikor BA90 szerinti engedélyt adjon Channel 3 és Channel 5 szolgáltatás nyújtására (CA03 214). A CA03 alapján új engedély már csak digitális szolgáltatások nyújtására szerezhető. Az Ofcom-tól kapott engedély minden esetben a szolgáltatás digitális formában történő sugárzására vonatkozik, ugyanakkor előírhatja egyúttal a műsor tartalmának és a sugárzás időpontjának a digitális szolgáltatással való egyezőségét is előírva a szolgáltatás egészének vagy egy részének analóg formában történő sugárzását is (CA03 214). Ez a rendelkezés megteremti a simulcasting jogalapját. Az engedélynek lehetővé kell tennie, hogy az államtitkár módosíthassa az analóg sugárzási kötelezettség időtartamát. A CA03 alapján a Channel 3 és Channel 5 engedélyek minden esetben tiltják a műsorszolgáltatás vagy a hozzá kapcsolódó egyéb szolgáltatás igénybe vételének közvetlen vagy közvetett díjhoz kötését. Ezzel a törvény digitális FTA szolgáltatásokat hoz létre, és biztosítja, hogy a fogyasztók a digitális környezetben is hozzáférjenek az alapvető szolgáltatásokhoz [CA03 214 (8)]. 9.3 Az engedély időtartama, kicserélése és meghosszabbítása; a digitális átállás menetrendje Az engedély időtartamát a CA 03 határozza meg, úgy, hogy azt engedélyezési időszakokhoz köti. A CA03 szerinti első engedélyezési időszak a törvény hatályba lépésétől az első lejárati időig (initial expiry date) tart, azt követően pedig az előző időszak végétől számított tíz éves időtartamra terjed ki. Az első lejárati időt a törvény 2014. december 31-ében határozza meg, de az államtitkár ezt az időpontot elhalaszthatja (CA03 224). A törvény az államtitkár joggyakorlásának határidejét a digitális átállás (digital switchover) időpontjának meghatározásától teszi függővé, úgy, hogy a jelenlegi engedélyek az átállást követően legalább 18 hónapig érvényesek maradjanak. Ha az engedélyezési időszak módosításának eredményeként valamely engedély időtartama meghosszabbodik, akkor ezt az engedélyt úgy kell tekinteni, mintha eredetileg is erre az időtartamra szólt volna, de ez nem érinti az engedély meghosszabbítására irányuló kérelem benyújtásának eredeti határidejét. A digitális átállás az államtitkár által meghatározott azon időpont, amelyet követően a Channel 3 és Channel 5 szolgáltatásokat analóg formában jelentősebb vételkörzetben az államtitkár megítélése szerint már nem nyújtják. 19

A CA03 az új engedélyek szabályozása mellett rendelkezik a törvény hatályba lépésekor érvényes Channel 3 és Channel 5 engedélyek kicseréléséről (replacement, CA03 215). Az engedély kicserélésével valósul meg a szolgáltatási feltételeknek az új szabályozási környezethez történő igazítása, és egyúttal a digitális szolgáltatási feltételek teljes körű kialakítása. A Channel 3 és Channel 5 szolgáltatók az Ofcom ajánlatának megfelelően kötelesek kicserélni az analóg engedélyeket. Az Ofcom köteles az engedély kicserélésére vonatkozóan ajánlatot tenni minden személynek, aki az ajánlattétel időpontjában Channel 3 vagy Channel 5 engedéllyel rendelkezik ( meglévő engedély, existing licence). Az új engedélynek meg kell felelnie a BA90 és a CA03 engedélyezési előírásainak. A kicserélt engedély (replacement licence) minden esetben digitális formában sugárzott szolgáltatásra vonatkozik, és minden lényeges vonatkozásában azonos a meglévő engedély alapján nyújtott szolgáltatással. Az Ofcom ajánlata azonban vonatkozhat a szolgáltatás olyan területen és olyan időpontban való nyújtására, amely, bár lényegileg megfelel a meglévő engedély feltételeinek, de nem azonos azokkal. A kicserélt engedély alapján a szolgáltató ugyanazokat a díjakat köteles megfizetni az Ofcom részére, amelyeket a meglévő engedély alapján fizetett volna (éves díj, éves bevétel meghatározott aránya); az új engedély rendezi a meglévő engedély alapján fizetett összegek beszámítását. Az Ofcom ajánlata tartalmazza többek között az engedélycsere és a kicserélt engedély feltételeit, az ajánlat elfogadásának és az engedély megadásának időpontját. A kicserélt engedély az ITC hatásköreinek átszállásakor kezdődő tizenkét hónapos időszakban lép hatályba. A kicserélt engedély alapján nyújtott szolgáltatás a BA96 szerinti jogosító szolgáltatásnak minősül. Az engedély kicserélése a szolgáltató számára nem lehetőség, hanem kötelezettség. Amennyiben a szolgáltató nem fogadja el az Ofcom ajánlatát, akkor a meglévő engedély az ajánlat elfogadására nyitva álló határidőtől számított 18 hónapon belül hatályát veszti, azaz megszűnik. Az ajánlatot elfogadó személy a törvény alapján pályázati eljárás nélkül jogosult az új engedélyre. A CA03 újraszabályozta az engedély meghosszabbítását (renewal, CA03 216). A meghosszabbítást a szolgáltató kezdeményezi, az aktuális engedélyezési időszaknak a törvényben meghatározott időtartamán belül. A meghosszabbítás időtartama tíz év. A kérelem az engedély érvényességének lejárta előtt legfeljebb négy évvel, de legalább az új pályázat tervezett időpontját megelőző három hónappal nyújtható be. A megújításra irányuló kérelem elutasításának van helye, ha az Ofcom szerint nem biztosított a közszolgálati követelményekkel, a műsorszolgáltatási kvótákkal, a hírműsorokkal és aktuális műsorokkal, valamint a műsorgyártással és regionális műsorszolgáltatással kapcsolatos követelmények teljesülése. A szolgáltatási terület és a műsoridő tervezett módosítása is megalapozhatja az engedély megújítását. Egyébként az Ofcom az ésszerűen megvalósítható legrövidebb időn belül, a törvény által meghatározott időszakban köteles 20

meghosszabbítani az engedélyt. A megújított engedélynek az eredeti engedéllyel lényegében azonos feltételeket kell tartalmaznia. Az engedély meghosszabbításának feltétele, hogy a szolgáltató egyszeri díjként az Ofcom részére megfizesse azt az összeget, amelyet a BA90 szerinti pályázati kiírás alapján megfizetett volna (CA03 217). A szolgáltató köteles a meghosszabbított engedély hatályának teljes időtartama alatt bevételének meghatározott de számviteli időszakonként akár eltérő arányát befizetni a hatóság részére. A megújított engedély a díjfizetési kötelezettséggel kapcsolatos további feltételeket is tartalmaz. Az engedélyek meghosszabbításának lehetőségét az államtitkár az Ofcom beszámolója alapján, az Ofcom ajánlására vagy saját döntése szerint rendeletben felfüggesztheti (CA03 230). Erre alapvetően a közszolgálati követelmények érvényesülése érdekében kerülhet olyan helyzetben, amikor az Ofcom álláspontja szerit ezen követelmények érvényesülését a működő szolgáltatók az adott szabályozási rendszerben nem biztosítják megfelelően. A törvény arra kötelezi az Ofcom-ot, hogy minden engedélyezési időszak végén készítsen jelentést az államtitkár részére. A jelentés a meghosszabbított engedélyekbe foglalt feltételek hatását vizsgálja arra vonatkozóan, hogy azok hogyan befolyásolják a szolgáltatók azon képességét, hogy a következő engedélyezési időszakban elviselhető költségek mellett hozzájáruljanak a közcélú televíziós műsorsugárzás céljainak teljesítéséhez. A beszámoló az engedélyeknek a következő engedélyezési időszakra történő meghosszabbítása feltételeinek, valamint a szabályozási rendszerekbe foglalt feltételeknek a várható hatását vizsgálja, és ezek alapján ajánlást fogalmazhat meg az államtitkár szabályozói tevékenységével kapcsolatban. A digitális átállás stratégiáját először a 2001-ben publikált Digital Television Action Plan tartalmazta, ami az analóg lekapcsolás határidejeként több opciót, 2010-et, 2012-őt, illetve 2014-et határozta meg. 7 2005 szeptemberében a kormány közzétette a digitális átállás végleges menetrendjét. 8 E szerint az átállás fokozatosan megy végbe, 2008-ban kezdődik és 2012-ben fejeződik be. Az analóg lekapcsolás a dokumentum szerint egyrészt a digitális vétel lehetőségét terjeszti ki a korábban le nem fedett területekre, másrészt a felszabaduló frekvenciák felhasználását teszi lehetővé új és innovatív szolgáltatások nyújtására. Az átállási menetrendben a kormány számszerűsítve is összegezte az átállástól várható gazdasági, társadalmi és egyéb előnyöket, illetve költségeket, ide értve többek között a háztartások energiafelhasználását is, vizsgálta az átállás társadalmi fogadtatását, elemezte a különböző piacokon folyó versenyre gyakorolt hatásokat. 9.4 Az engedélyek érvényesítése A CA03 kötelezi az Ofcom-ot annak biztosítására, hogy az engedéllyel rendelkező szolgáltató a törvény alapján létrehozott szabályozási rendszernek megfelelő engedéllyel rendelkezzen, és tevékenységét ennek megfelelően végezze (CA03 263). Az Ofcom a szabályozási rendszer megsértését megfelelő nyilatkozat közzétételére vagy pénzbírság megfizetésére kötelezéssel, továbbá az engedély időtartamának megrövidítésével 7 http://www.digitaltelevision.gov.uk/publications/pub_actionplan.html 8 Department for Culture, Media and Sport Department for Trade and Industry: Regulatory and Environmental Impact Assessment: the timing of digital switchover, http://www.digitaltelevision.gov.uk/pdf_documents/consultations/ria_timingof_ds2.pdf 21