"Ma van a holnap tegnapja" Gyermekek társadalma, felnőttek társadalma és a panelkutatások hozzáadott értéke Tóth István György vezérigazgató, TÁRKI Kohorsz 18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat Nyitókonferencia KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2017. november 13.
Témák Szegénységi trendek (mit tudhatunk meg az időben ismételt keresztmetszeti vizsgálatokból?) - Relatív és abszolút (lehorgonyzott) - Időbeni összehasonlítások Életpálya-profilok és keresztmetszeti összehasonlítások (a panel kutatások lehetséges hozzáadott értékei) - A kor-kereseti profilok és azok időbeni változása - Demográfiai pályák és összetételi változások Következtetések, továbbgondolás, a panelek hozzáadott értéke
Gábos, A. - I. Gy. Tóth 2017. Recession, Recovery, and Regime Change: Effects on Child Poverty In: B. Cantillon, Y. Chzhen, S. Handa, B. Nolan (eds., 2017). Children of Austerity: Impact of the Great Recession on Child Poverty in Rich Countries. Oxford University Press. pp 118-145. Kiadó: UNICEF - OUP 11 országtanulmány: Belgium, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Japán, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság, Egyesült Államok
Relatív jövedelmi szegénységi ráták életkor szerint, 1992-2014 30 25 20 15 10 2005-2012 között a gyermekszegénység nőtt, 2009-2014 között az időseké is Ez inkább csak az idősek rátájában mutat trendfordulót 2012 után a gyermekszegénységi ráták csökkenése volt mérhető 5 0 1992 1996 2000 2003 2005 2007 2009 2012 2014 0-15 16-24 25-49 50-64 65+ Overall Forrás: Tárki Háztartás Monitor vizsgálat alapján Gábos és Tóth, 2017
Gyermekek relatív jövedelmi szegénységi rátái, különböző adatforrások (2005-2014) 30 25 20 15 10 Az EU-SILC és a Monitor nagyságrendileg hasonló szegénységi rátákat mutat SILC 2006 adathiba A Tárki a válság idején meredekebb emelkedést mutatott ki 5 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Eurostat TÁRKI Forrás: EU-SILC (Eurostat), és TÁRKI Háztartás Monitor vizsgálat alapján Gábor és Tóth, 2017
Gyermekek relatív jövedelmi (2005-2014) és rögzített (2008) szegénységi rátája Magyarországon és az EU-ban 30 25 20 15 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 AROP - children, HU AROP - children, EU-27 AROP anchored in 2008 - children, HU AROP anchored in 2008 - children, NMSs Magyarországon az EU27-hez képest magasabb arányú a gyermekszegénység A rögzített küszöb alapján Magyarországon meredekebb volt az emelkedés, mint akár a relatív küszöb alapján nálunk, akár az EU27-ben Rögzített küszöb, 2012: adathiba? Forrás: EU-SILC (évek: survey időpontja szerint) alapján Gábos és Tóth, 2017.
Gyermekszegénység: fontosabb jellemzők (okok) - Háztartástípus: az egyedülálló szülők és a nagy (3+ gyermek) családok magas (1.5) kockázata - Szülői iskolázottság: az alacsonyan iskolázott szülők gyermekeinek relatív szegénységi kockázata magasabb, mint 3.0 (EU27-ben ez 2.1-2.4 között van) - Munkaerő-piaci kapcsolat: ahol a háztartás alacsony munkaintenzitású, ott a gyermekek szegénységi kockázata 3.0 fölötti (ez kb. mint az EU-ban másutt. Viszont: Magyarországon az alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő gyermekek aránya az EU-ban az egyik legmagasabb). - További tényezők: településtípus, etnikum
Időbeniségek: két aspektus Intergenerációs kapcsolatok egymás után következő kohorszok generációs összekapcsolódások Életpálya-mintázatok jövedelempálya demográfiai életciklus
A Kohorsz 18 kutatás: szemléleti sajátosságok Szülők Életpályák Gyermek Események, megfigyelési pontok
Egy ritkán vizsgált téma: A gyermekek társadalomszerkezetének időbeni átrendeződése
Születés éve 2014 Kohorszok, 1992, 2014 2013 1 2012 1 2 2011 kor, 1992 kor, 2014 1 2 3 2010 1 2 3 4 2009 0-22 1 2 3 4 5 2008 1 2 3 4 5 6 7-29 2007 1 2 3 4 5 6 7 2006 14-36 1 2 3 4 5 6 7 8 2005 1 2 3 4 5 6 7 8 9 2004 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 2003 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 2002 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 2001 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 2000 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 1999 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 1998 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 1997 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 1996 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 1995 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 1994 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 1993 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 1992 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Megfigyelés éve/ makro kontextus
Szerkezet T0 időpontban és 25 év múlva
A teljes népesség, a gyermekek és a szegény gyermekek összetétele, 1992, 2007 és 2014, (oszlopszázalékok az egyes dimenziókban) Népesség Gyermekek Szegény gyermekek 1992 2007 2014 1992 2007 2014 1992 2007 2014 Település jellege Htfő életkora Gyermekek száma A háztartásfő iskolázottsága városi 60 66 77 59 63 67 46 50 60 falusi 40 34 23 41 37 33 54 50 40-35 23 18 17 34 25 24 36 20 35 36 59 55 58 60 63 69 73 58 73 62 60+ 22 25 23 3 6 3 6 7 3 0 41 54 58 0 0 0 0 0 0 1 21 19 22 24 30 41 14 21 24 2 27 17 14 50 40 38 26 36 40 3+ 11 10 6 26 30 21 60 43 35 alapfok 36 23 18 30 20 16 70 38 41 szakmunkás 32 38 37 36 37 34 21 47 40 középfok 20 23 27 21 22 31 8 9 11 felsőfok 13 16 18 13 21 18 0 5 8 Forrás: 1992: MHPanel; 2007 és 2014: Tárki Háztartás Monitor vizsgálatokon végzett saját alapján Gábos és Tóth, 2017
Népesség Gyermekek Szegény gyermekek 1992 2007 2014 1992 2007 2014 1992 2007 2014 Településtípus Városias 60 66 77 59 63 67 46 50 60 falusias 40 34 23 41 37 33 54 50 40 Falusiak arányának csökkenése Nagyobb kockázat a (vidéki) városokban
Népesség Gyermekek Szegény gyermekek 1992 2007 2014 1992 2007 2014 1992 2007 2014 Htfő életkora -35 23 18 17 34 25 24 36 20 35 36 59 55 58 60 63 69 73 58 73 62 60+ 22 25 23 3 6 3 6 7 3 Kevesebb gyermek nagyobb kockázat a fiatalabb háztartásokban 0 41 54 58 0 0 0 0 0 0 Gyermekek száma 1 21 19 22 24 30 41 14 21 24 2 27 17 14 50 40 38 26 36 40 3+ 11 10 6 26 30 21 60 43 35 Kevesebb testvér 2 gyermekesek növekvő kockázata
Szegények megjelenése a magasabban iskolázott háztartásokban Népesség Gyermekek Szegény gyermekek 1992 2007 2014 1992 2007 2014 1992 2007 2014 Általában: iskolázottabb szülők Htfő iskolázottsága Alapfok 36 23 18 30 20 16 70 38 41 Szakmunk. 32 38 37 36 37 34 21 47 40 Középfok 20 23 27 21 22 31 8 9 11 Felsőfok 13 16 18 13 21 18 0 5 8
Stilizált kor-jövedelem profilok t0 és t1 időpontban jövedelem Korábbi csúcs, laposabb profil Magas képzettségűek, t1 Magas képzettségűek, t0 Alacsony képzettségűek, t1 Alacsony képzettségűek, t0 Fiatalabbak között megnövekedett szórás Tapasztalat/életkor
Életkor-kereseti profilok, különböző iskolázottságú férfiak és nők korcsoportjaiban, 1998 és 2014-ben (átlagos bruttó reálbér) Forrás: The Hungarian Labour Market - Review and Analysis 2016, Download: http://www.bpdata.eu/mpt/kiadvany, Last updated: 20. 08. 2016.
Gyermekvállalási kor és iskolázottság szerinti termékenység Forrás: Kapitány Balázs és Spéder Zsolt, 2015 In: Monostori-Győri-Spéder (szerk. 2015). Demográfiai portré 2015, 3. fejezet
A gyermekvállalás kitolódása és a kor jövedelemprofil változása: kombinált hatások jövedelem Magas képzettségűek, t1 Magas képzettségűek, t0 Alacsony képzettségűek, t1 Alacsony képzettségűek, t0 tapasztalat
Tehát: a gyermekvállalás kitolódásának nem csak a szülő-gyerek életkori távolságokra és egyéb demográfiai jellemzőkre, hanem a gyermekszegénység mintázataira és az újszülöttek esélykülönbségeire is önálló hatással lehet.
Relatív jövedelmi szegénységi ráták alakulása a szülők iskolázottsága szerint (1992-2014) 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1992 1996 2000 2003 2005 2007 2009 2012 2014 Overall Primary Vocational Upper secondary Tertiary Forrás: TÁRKI Háztartás Monitor alapján Gábos és Tóth, 2017
Összefoglalás/hipotézisek - E kettő időbeni alakulása, együtt az általános munkaerő-piaci, iskolarendszerbeli (és a támogatáspolitikában végbement) változásokkal önállóan értelmezhető hatást gyakorol a gyermekszegénység alakulására Ha valami nagyon fontos ezeknek a jelenségeknek az alaposabb megértéséhez, az éppen egy olyan vizsgálat, mint a Kohorsz 18 - A mai felnőttek társadalma a jelenlegi nagyszülők gyermekeinek társadalmából gyökerezik és a jövő társadalma a jelenlegi gyermek-társadalomból formálódik ki - A mostani gyermekek helyzete és összetétele alapján a jövő felnőttjei a jelenlegiekhez képest, általában: - A családi életciklus későbbi szakaszába születnek (idősebb szülőkhöz, magasabb jövedelmi szintre) - kisebb családokban (kevesebb testvérrel) nőnek fel és - (minden egyéb tényező változatlansága mellett) a szülői életesély átörökítés nagyobb esélyével/kockázatával néznek szembe - A gyermekszegénység vizsgálatához érdemes tekintetbe venni a demográfiai életciklus és a jövedelmi pálya időbeni megváltozását
Sok sikert! www.tarki.hu