Családok társadalmi és demográfiai jellemzői

Átírás

1 Szociális szakvizsga konzultáció Gyermekjóléti alapellátás témacsoport 2014 Családok társadalmi és demográfiai jellemzői Pecze Mariann

2 Mire jó a szociológiai szemlélet és ismeretanyag a szakmai munkában? Az egyedi esetek mögött húzódó társadalmi összefüggések meglátására A klienscsoport (szolgáltatást igénybevevők) releváns társadalmi hátterének felmérését segíti Segít megérteni a demográfiai, szociológiai tényezők befolyásoló szerepét a gyermekjóléti alapellátások gyakorlati működésében (szükségletek, problématípusok és kialakulásuk okai, szociálpolitikai döntések háttere, jogalkotás )

3 Mely csoportok demográfiai ismerete megkerülhetetlen? A populáció (érintettek köre) heterogén! Minden gyermek (és családja) Kockázati csoportok Bizonyos problémá(k)val érintett gyerekek Veszélyeztetett gyermekek (és családjuk) köre

4 Demográfiai alapadatok

5 család és háztartás fogalma A család a házastársi vagy élettársi, illetve vérségi kapcsolatban együtt élők legszűkebb köre. A család lehet a) házaspáros típusú, ezen belül házaspár vagy élettársi kapcsolatban együtt élő két személy, akár nőtlen, hajadon gyermekkel, akár gyermek nélkül; vagy b) egy nőtlen, hajadon gyermekkel Ha több család vezet közös háztartást, a háztartás többcsaládos. Azt a háztartást, ahol nem alakul ki család, nem családháztartásnak nevezik. Ezek a következők: a) egyszemélyes háztartás, amikor a háztartást egyetlen személy alkotja; b)egyéb összetételű háztartás, amelyben csak családot nem képező személyek élnek. Ez utóbbi lehet: együtt élő, de családot nem alkotó rokon személyek (például testvérek, csak házas és/vagy volt házas gyermekével egyedül élő apa vagy anya, az egyik nagyszülő bármilyen családi állapotú unokájával; nem rokon személyek (például barátok) háztartása; családot nem alkotó rokon személyekből és a velük élő nem rokon személyekből álló háztartás (például két testvér és a barátaik).

6 Magyarország korfája,

7 7 Magyar Tudománytár Társadalom, politika, jogrend 64. old. Forrás:

8 lélekszámában tartósan csökkenő és korösszetételében fokozatosan öregedő népesség A 60 éves és idősebb lakosok száma és aránya először 1992-ben haladta meg a gyermekkorú (0 14 éves) népességét, 2005-ben viszont már a 65 évesek és ennél idősebbek is többen voltak, mint a gyermekkorúak. Az ország valamennyi régióját és megyéjét természetes fogyás jellemzi, ennek mértéke azonban különböző. Az ezer lakosra jutó természetes fogyás a dél-alföldi és a dél-dunántúli régióban a legmagasabb, a középmagyarországi és az észak-alföldi régióban pedig a legalacsonyabb ban csak három olyan nagyobb területi egysége volt az országnak, ahol a belföldi és a nemzetközi vándorlásnak köszönhetően a lakosság lélekszáma ténylegesen gyarapodott: a közép-magyarországi régiót alkotó Budapest és Pest megye, valamint Győr- Moson-Sopron megye.

9 Teljes termékenységi arány változás Magyarországon , , , , ,48 2, ,02 1, , ,92 1, ,33 1, : 1, : 1,24 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5 5,0 5,5 gyermek A teljes termékenységi arány azt fejezi ki, hogy az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet. Forrás: A KSH adatai.

10 10

11 Adatok a terhességmegszakításról (KSH) 100 élveszületésre jutó terhességmegszakítás: 1949: 0,9 1960: 110,7 (1964: 139,5!) 1960 és 1973 között több volt a terhességmegszakítások száma mint az élveszületéseké! : csökkenés (108,6 54,8) 2009: 44,8 (összesen ) 11

12 Svédország Izland Spanyolország Svájc Franciaország Norvégia Belgium Olaszország Ausztria Luxemburg Málta Görögország Hollandia Németország Egyesült Királyság Ciprus Finnország Írország Dánia Szlovénia Portugália Cseh Köztársaság Horvátország Lengyelország Magyarország Szlovákia Litvánia Észtország Lettország Bulgária Románia Fehéroroszország Ukrajna Oroszország A születéskor várható élettartam az európai országokban a 21. század első éveiben EU tagállamai EU-n kívüli országok Szu. utódállamai Magyarország Forrás: Human Development Report 2005, UNDP.

13 Születéskor és egészségesen várható élettartamok 13

14 jelentősen módosult a népesség családi állapot szerinti összetétele óta 20,3-ről 31,7%-ra emelkedett a nőtlenek, illetve hajadonok, és 7,4-ről 10,5%-ra nőtt az elvált családi állapotúak népességen belüli aránya. Ezzel párhuzamosan a házasok aránya jelentősen, 61,2-ről 46,5%-ra csökkent. a 15 éves és idősebb népesség körében a házasok kisebbségbe kerültek, 2004 óta a felnőtt lakosság kevesebb mint fele házas. A születések száma 1998-ban esett először százezer alá Az újszülöttek 39,5%-a házasságon kívül jött világra ban, ami a hivatalos népmozgalmi statisztika történetében az eddigi legmagasabb érték.

15

16

17 gyermekvállalás

18 A magyar termékenység jelenleg a legalacsonyabbak közé tartozik Európában (EU-27 államait vizsgálva (Lettországot megelőzve) az utolsó előtti helyen állunk. A házasságon kívüli gyermekvállalás aránya jelenleg már 42%. A szülők egyre később vállalják gyermekeiket, 2011-ben a gyermeket vállaló nők átlagos kora elérte a 30 évet, ezen a téren Magyarország felzárkózik az EU-államok átlagához. A gyermekvállalás kitolódásában kulcsszerepe van az oktatás bővülésének, a párkapcsolatok átalakulásának, a házasság népszerűségvesztésének, az önálló egzisztencia megteremtés nehézségeinek. A tervezett gyermekek jelentős része nem születik meg: rövid távú gyermekvállalási terveit Magyarországon az érintettek csupán egyharmada tudja megvalósítani. Ez lényegesen rosszabb arány, mint Nyugat-Európában.

19

20

21 Alacsony gyermekvállalási kedv Gyermekvállalási életkor kitolódása (2011. januári adat) a harmincas éveikben járó, de még gyermektelen nők száma mintegy fő Magyarországon, túlnyomó többségük tervezi, hogy akár több gyermeket vállal. (Az ezredfordulón ugyanennek a csoportnak a létszáma még 100 ezer fő alatt volt.) A gyermekvállalás átlagos életkora Magyarországon még mindig elmarad az EU átlagától (Franciaország és Írország: a 30 év feletti átlagos gyermek-vállalási életkor mellett is kettő felett van a teljes termékenységi arányszám!!!)

22 Tervezett gyerekek - nemzetközi összehasonlító vizsgálat Téma: azok a személyek, akik két éven belül tervezték gyermek vállalását, milyen eséllyel valósították meg terveiket három éven belül. országok közötti jelentős különbségek: Hollandiában a tervek 75%-a megvalósult, Svájcban ez az arány 55%, Magyarországon, Bulgáriában 40% Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a volt szocialista országokban a tervek meg nem valósítására jóval nagyobb az esély, mint a nyugat-európai országokban.

23 házasságon kívüli gyermekvállalás 2010 Anya iskolai végzettsége szerint: Max. 8 oszt.: 70 %-a (háromnegyede!) Szakiskola: közel fele, érettségizettek 39%-a, felsőfokú végzettség: 19%-a vállalta gyermekét házasságon kívül. területi dimenziók: a jobb gazdasági helyzetben lévő kistérségek, területek kiváltsága. alacsony nem házas termékenységi arány csupán az igen magas átlagos iskolázottsággal jellemezhető elit budai kerületekben, a Budaörsi, a Pilisvörösvári kistérségben, illetve a nyugati határszélen (Soproni, Kapuvár-Beledi kistérség). a határszélen, Dél-Dunántúlon a Sellyei kistérségben a gyermekek 72%-a, a Bácsalmási kistérségben 69%-a házasságon kívül született ben 64 olyan kistérség volt Magyarországon, ahol a gyermekek többsége házasságon kívül született

24 Háztartás és családszerkezet

25 Tendenciák az egyszemélyes háztartások számának és arányának jelentős növekedése. Arányuk 24%-ról 29%-ra nőtt, 2005-ben 1 millió 163 ezer háztartás (a lakosság 12%-a). Az egyedül élők kétharmada nő. a házaspáros családok aránya 80%-ról 71%-ra mérséklődött, az élettársi kapcsolatban élők 1990-es 5%-os aránya folyamatosan növekedve megháromszorozódott. Az egyszülős családok aránya 15,6%-ról 16,8%-ra növekedett, s ezen belül 80%-ról 87%-ra emelkedett az anya gyermek típusú egyszülős családok aránya. Az élettársi kapcsolatban élők között nagyobb arányban vannak gyermektelenek, mint a házaspárok között

26

27

28 Gyermekek és fiatalok szociodemográfiai jellemzői Magyarországon

29

30 Ifjúság 2012 A fiatalok családalapítása átlagosan 22 éves korban történik A évesek házasságpártinak mondhatók (lányok:68%), hiszen a jelenleg még nem házas válaszadók közel kétharmada a jövőt házasságban élve képzeli el (63 százalék), mindössze 8 százalék elutasító

31 Gyermekvállalási kedv a fiataloknál (Ifjúság 2012) a évesek 77 százaléka válasza alapján: átlagosan 1,7 gyermeket terveznek. a jövőben hány évesen szeretnének gyermeket vállalni (a teljes minta 52 százaléka), átlagosan 29 év 5 százalék egyáltalán nem szeretne gyermeket. legfőbb okaként anyagi, jövedelmi helyzetüket jelölték meg (40 százalék), 34 % egyszerűen nem akar; lakáskörülmények (12 százalék)

32 Szabadidő-eltöltés a fiataloknál (Ifjúság 2012)

33 Migrációs szándék (Ifjúság 2012)

34 Roma háztartások demográfiai jellemzői

35 a Szikszói, az Edelényi és a Bodrogközi kistérségben a 7 14 éves korosztályban 2009-ben többségbe kerültek a romák

36 A pénzbeni szociális ellátásokhoz való hozzáférés legnagyobb akadálya a romák esetében nem a helyi önkormányzatok szűkös költségvetési forrása, hanem a tényleges szociális helyzet, a depriváció, valamint a törvényes jogosultság közötti igen erős szakadék, illetve az a tény, hogy a leginkább rászorult, mély szegénységben élő, képzetlen, otthon egyedül gyermeket nevelő, illetve telepeken, gettókban élő romák között igen sokan nem ismerik jogaikat, nem tudják, hogy milyen támogatásokban részesedhetnek, ezért nem is folyamodnak a megfelelő támogatásokért. Babusik (2004) p6.

37

38

39 a legmélyebb szegénységben élők közel 40 százaléka nem fejezi be az általános iskolát, míg a felső jövedelmi tizedbe tartozó családok fiatal felnőtt tagjainak 34 % -a érettségit szerzett, és (az átlaghoz képest)igen magas arányban jutottak be felsőfokra. erősebb az összefüggés, mint a gyermek létével!

40 A budapesti romák töredéke nem fejezte be az általános iskolát és csak 10 százalék végzett csak általánost, ezzel szemben 16 % felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

41 A szegregáció jelentősen rontja az iskolai továbbjutás esélyeit.

42 Lemorzsolódási arányok Fónai Mihály (2009) Romák és az iskola: lehetőség a kitörésre?

43 a roma népesség 67,6 %-a községekben él, egyúttal elsősorban olyan régiókban, amelyekben a munkanélküliség az országos átlag feletti.

44 a nők lényegesen korábbi életkorban házasodnak, mint a férfiak a fiatal felnőtt, éves korcsoportban is a férfiak ötöde, a nők valamivel több mint negyede nem házas. A 33 éves kortól felfelé a házasság stabilabb, hagyományos intézmény; a férfiak és nők töredéke egyedülálló. A válások már a legfiatalabb generációra is kismértékben jellemzőek

45 A roma háztartásokban együtt élők száma meglehetősen magas összefüggésben az alacsony jövedelmekkel.

46 A gyermekek számának átlaga meglehetősen alacsony, korcsoporttól függően 1,3 és 2,2 fő között ingadozik. Mindebből az következik, hogy a cigányoknak sok gyermekük van elterjedt megállapítás: előítéletes mítosz.

47 lakhatás

48 a cigányság legnagyobb része (40 %) nem szegregáltan,egyúttal önálló (falusi) épületben él. A második legnagyobb arányú csoport (15,2 %) falisi cigánysorokon lakik (önálló falusi épület, gettósodott lakóhely). Közel azonos, %-is arányban élnek romák nem szegregáltan, városi házban, vagy gettóban és szükséglakásban, illetve szegregáltan, de jobb minőségű falusi épületben.

49 egy lakószobában hány fő él a magyarországi cigányság meglehetősen eltérő körülmények között élő csoportokat alkot azon, egyébként kis számú család körében (12,2 %), ahol mindkét házasfél kereső, csak viszonylag kevesen élnek a tűrhetőnél rosszabb minőségű lakásban. A családok 54,8 %-ban egyik házasfélnek sincs munkája, s e családok több mint negyede végszükséget jelentő lakásban él. Ugyanakkor a munkanélküli családok 54,9 %-a jó vagy tűrhető lakásban él a csak általános iskolát (vagy azt sem) végzettek esetében a lakás minőségében tetten érhető leszakadás állandósulni látszik.

50 Észlelt cigányellenesség az önk.- szociális szereplőknél (Babusik 2004) Az önkormányzati; szociális szint szereplőivel kapcsolatban a romák összesen 27,9 %-a él át valamilyen erejű cigányellenességet. Erős cigányellenes: erős észlelt diszkriminációs és erős érzelmi distancia. A romák közel 20 % -a szerint. Erős elfogadás: az önkormányzati, szociális szféra szereplőivel kapcsolatban a romák 13 %-a nem tapasztalt diszkriminációt. Diszkrimináló: a romák alig tizede (8,2 %) látja úgy, hogy a szociális ellátási szint szereplőivel kapcsolatos érzelmi viszony valamivel átlag feletti, azonban a diszkrimináló jelenségek az átlagnál gyakoribbak. Szinte semleges: az átlaghoz képest alig nagyobb az érzelmi távolság (ellenszenv) és az észlelt diszkrimináció. A romák közel negyven százaléka (39,8 %) Nem diszkrimináló: a romák 19,3 %-a azt látja, hogy az érzelmi kapcsolat közepes, nem fordul elő kirekesztő magatartás ezen az ellátási szinten. nem bizonyítható, hogy az előítéletesség csökkenti a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférési esélyeket.

51 (Gyermek)szegénység Magyarországon

52 A szegénységben felnövekvő gyermekek nem ritkán olyan tartós hátrányokat szenvednek el, melyek alapvetően meghatározzák és leszűkítik későbbi lehetőségeik körét. rossz egészségi állapot, gyenge iskolai teljesítmény, tanulási-, magatartási- és beilleszkedési zavarok, iskolai lemorzsolódás későbbi társadalmi beilleszkedés szempontjából kedvezőtlen előjelek.

53 Szegénység-típusok (Andorka) Hagyományos, új szegénység, demográfiai, etnikai + szociálgeográfiai (Spéder 2000) A gyerekek minden típusban jelen vannak!!! Oktatás, egészségügy területén ellátások (csekély mértékben: TB, pénzbeli szociális transzferek) UNICEF (1993) firenzei kutatóközpontja: a gyermekek a rendszerváltás nagy vesztesei közé tartoznak Közép- Kelet Európában.

54 54 Relatív jövedelmi szegénység életkor és etnikai hovatartozás szerint

55 A szegénység kockázata a kisgyerekek, a többgyermekes családban, illetve az egyszülős családban élő gyermekek esetében a legmagasabb.

56 14 TÁRKI Háztartás Monitor Az adatfelvétel során az 5098 elemszámú induló mintából 2061 sikeres háztartás-interjú, és 3787 egyéni kérdőív készült el. A viszonylag kis mintás TÁRKI Háztartás Monitor alkalmas a teljes népességre vonatkozó következtetések levonására. fontosabb megállapítások: 2009 és 2012 között Magyarországon jelentősen nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek. Az egy főre jutó jövedelmek legfelső és legalsó jövedelmi decilisei közötti ráta 7,2-ről 9,0-ra emelkedett. Ez a legnagyobb mértékben a jövedelemeloszlás alját érintette: a legalsó tized részesedése az összes jövedelemből 3,1%-ról 2,5%-ra csökkent. A magyar népesség körében 2012 ben szignifikáns mértékben nőtt a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya ben a teljes népességen belül 17 százalék volt azok aránya, akiknek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladta meg a havi 66 ezer forintot. Míg a megelőző időszakban Magyarország az alacsony (relatív) szegénységű országok közé tartozott az Európai Unión belül, a 2012-es TÁRKI adatokat a 2010-es Eurostat adatokkal összevetve megállapíthatjuk, hogy a hazai szegénység előfordulása már az EU-átlaggal megegyező volt a tavalyi évben.

57 57 TÁRKI Háztartás Monitor Különösen jelentős volt a szegénységi kockázat növekedése a gyermekek és a fiatalok, az alacsony iskolázottságú és a roma háztartásfővel élők körében, valamint azok között, akik olyan háztartásban élnek, ahol a háztartásfő munkanélküli vagy inaktív ben a jövedelmi szegények fele legfeljebb alapfokú végzettségű, kétötöde pedig szakmunkásképzőt végzett háztartásfővel élők közül került ki, de ugyancsak a szegények felét alkották az alacsony munkaintenzitású háztartásban élők. A szegények egyharmada roma háztartásfővel élő személy volt. A legmagasabb fogyasztási szintet a legmagasabb jövedelmi ötödébe tartozó, diplomás és szellemi munkát végző illetve vállalkozóként dolgozó háztartásfővel rendelkező háztartások érik el. Ezzel szemben a legalacsonyabb fogyasztási szintet az alacsonyan képzett (érettségi alatti végzettségű) illetve inaktív háztartásfővel rendelkező, legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozó, legalább négyfős háztartások körében találtunk.

58 58 Létminimum-számítás A szegénységi küszöb (ami alatt szegénynek tekintünk egyéneket/háztartásokat) meghatározásának lehetséges módja Fogalma: A létminimum olyan forintösszeg, amely biztosítja a magánháztartásokban élők számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos igen szerény konvencionálisan alapvetőnek minősülő szükségletek kielégítését. Alap: élelmiszer-fogyasztás értékének meghatározása A év átlagáraival számolva a kosár pénzben kifejezett értéke havi Ft, ennyi volt 2012-ben egy aktív korú felnőtt élelmiszer-normatívája. (2006: havi Ft; 2007: Ft) A 0 14 éves korúak élelmiszer- normatívája Ft, az időskorúaké Ft.

59 59

60 A számítás lényege, hogy a háztartás első felnőtt személyét egy fogyasztási egységnek tekintve a háztartás többi személye egynél kisebb egységet képvisel, hiszen a háztartásnak számos olyan kiadása van, ami nem függ a háztartástagok számától, vagy ha van is összefüggés, az nem lineáris. Fogyasztási szükségletének megfelelően az aktív korúnál valamivel kisebb egységet képvisel a kisgyermek és az idős személy. Mindezek alapján a háztartás nagysága a fogyasztás szemszögéből jellemezhető a fogyasztási egységek számával. 60 Forrás: Létminimum, 2008 KSH, Budapest, 2009

61 61 Néhány létminimumérték 2012 Háztartástípus Egy főre számított létminimum (Ft/hónap) Aktív korúak 1 felnőtt felnőtt + 1 gyermek felnőtt + 1 gyermek felnőtt + 2 gyermek felnőtt + 4 gyermek Nyugdíjasok 1 személy személy

62 62 Létminimum, 2012 In: Statisztikai tükör VII./53. KSH, Budapest, 2013

63 ben a létminimum egy fogyasztási egységre számított átlagos értéke havonta Ft volt. A háztartástípusonkénti létminimumértékeket a fogyasztási egységek háztartástípusonkénti száma és az egy fogyasztási egységre számított átlagos érték szorzata adja. A tipikusnak tekinthető, két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 2,90 x Ft = Ft volt havonta, míg az egytagú nyugdíjas háztartásoké Ft. Például a két aktív korú felnőttből és két (0 14 éves) gyermekből álló háztartás élelmiszer-normatívája: 2 x x = Ft/hó A évi háztartásállomány alapján elmondható, hogy: A személyes kiadások 32,4 % (2011:31,3%) -át költik élelmiszerre, s csaknem ugyanennyit fordítanak (30,7 %) lakásfenntartási kiadásokra, mely utóbbinak 60 %-át háztartási energia vásárlására. Egyéb fogyasztásukról elmondható, hogy kiadásaik 14 %-át (2011:8%) a közlekedésre, hírközlésre fordított összegek teszik ki. Egészségügyre, testápolásra 2011-ben 7,3%-ot költöttek, míg telefonálásra 5,6%-ot ben hasonló arányban. Ruházkodásra ben 3,6% jut, oktatásra, művelődésre pedig 4,4%. 2012: ez az arány 1 %ponttal nőtt. Tartós javak vásárlására átlagosan 1,4%-ot fordítottak ben az összes személyes kiadásokból.

64 A létminimum, amely a fogyasztáson alapul és abszolút küszöbnek felel meg, nem az egyetlen és a gyakorlatban nem is a leginkább használt küszöbérték, tekintettel arra, hogy ez nem jelent feltétlenül szegénységet, hanem egy olyan jövedelmet, amely lehetővé teszi az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is. Becsléseink szerint e számított értéknél alacsonyabb jövedelemből élt 2010-ben a lakosság 37%-a. Az Európai Unió összehasonlításaiban a jövedelmi alapú, relatív megközelítés az elfogadott. Ennek során a tagországok az ún. OECD2 ekvivalenciaskálát (az első felnőtt 1, minden további felnőtt 0,5, a 14 év alatti gyermekek pedig 0,3 egységet képviselnek) alkalmazva a mediánjövedelem 60%-ában határozták meg a jövedelmi szegénység küszöbértékét. Ennek értéke 2011-ben Magyarországon egy fogyasztási egységre számítva Ft/hó volt, ennél alacsonyabb jövedelemből a népesség 13,8%-a élt. A hazai társadalmi/szociális juttatási rendszer a fentiektől eltérően az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét veszi alapul, mely összeg január 1-je óta Ft. 64

65 65 Szegény háztartások aránya háztartástípusonként Egy személy Két személy <65 Két személy 65+ Egyszülős 2 F + 1 GY 2 F + 2 GY 2 F + 3 v. több GY GYERMEKTELEN GYERMEKES

66 66

67 67

68 Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásfő iskolai végzettsége szerint

69 69 Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásban élő gyermekek száma szerint, (1987, 2007) Forrás: Tárki HM 2009.

70 Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásfő etnikai hovatartozása szerint,

71 71

72 A roma gyerekek körében lényegesen magasabb a szegénységi ráta, mint a nem romák körében. Magyarországon a szegények többsége nem roma. A szegénység a romák körében azonban koncentráltan jelentkezik. 72

73 Szegénység európai kontextusban

74 74 Szegénységi ráta a szociális transzferek előtt és után, 2010 (%) Forrás: Eurostat

75 A szegénységi ráta az Európai Unió országaiban és Magyarországon 2010 körül (%) 75 Forrás: Eurostat Forrás: 2010: EUROSTAT és a 2009-es és 2012-es TÁRKI Háztartás Monitor alapján

76 Gyermekszegénység a gazdag országokban, 2005 (UNICEF) a szegénységben élő gyermekek aránya 24 OECDország közül 17-ben növekedett a 90-es évek eleje óta. A legalacsonyabb a gyermekszegénység aránya Dániában és Finnországban, kevesebb, mint 3%. Az Egyesült Államokban és Mexikóban ez az arány több mint 20%. Magyarország 9%-os gyermekszegénységi arányával a rangsor 9. helyén, a középmezőnyben áll, 3 hellyel a Cseh Köztársaság után, de 6 hellyel Lengyelország elõtt. Az adatok a relatív szegénységre vonatkoznak, amiről akkor beszélünk, ha a jövedelem az országos átlag felénél kevesebb.

77 Gyermekszegénység és jóllét az Európai Unióban 2007 Európai Tanács vizsgálta a tagállamokban tapasztalható gyermekszegénység okait. a 90-es évek második felében a gyermekszegénység stabilan 20% körül mozgott a 15 tagú EU-ban. magasabb szegénységi kockázat: 1. az egyszülõs háztartások kategóriája. EU25: az egyszülõs háztartásban élõ gyerekek szegénységi kockázata kétszer akkora, mint az összes gyerek átlagos kockázata együttvéve(34% és 19%). 1.Nagycsaládos háztartástípus EU25: a nagycsaládban felnövõ gyerekek szegénységi kockázata 25%-os. Magyarországon az EU átlagához képest jóval több gyerek él nagycsaládban. Ezekben a gyermekszegénységi ráta 18 és 21% között alakul.

78 Kutatási tapasztalatok: az alacsonyabb jövedelmű háztartások jövedelmük lényegesen nagyobb részét fordítják a gyerekkel kapcsolatos kiadásokra. Az oktatáson kívüli, a gyerek szélesebb értelemben vett kulturális fejlődését szolgáló tevékenységek (pl. sport, nyelvtanulás, a számítógép) már meghaladják a család lehetőségeit Követk: nem igazolható az a feltevés, hogyha egy gyermek jövedelmileg szegény családban nevelkedik, ô maga is automatikusan szegénynek tekinthető. A jövedelmi szegénységben élő gyerekek helyzete nem tárható fel pusztán az őket nevelő háztartások adatai alapján!

79 Ellátórendszeri statisztikák

80 A statisztika négy fő ok csoportot különböztet meg veszélyeztetettség szempontjából. Az anyagi okok miatt veszélyeztetett gyermekek száma magas, kb. az esetek felében emiatt, míg másik felében környezeti, magatartási, egészségi ok miatt váltak veszélyeztetetté. A gyerekek magas arányú anyagi veszélyeztetettsége arra enged következtetni, hogy a családok jövedelmi mutatói alacsonyak, aminek oka lehet többek között a munkanélküliség.

81 In: KSH 2011Gyermekvállalás és gyermeknevelés., p. 29. az észak-alföldi régió: ezer 18 év alatti lakosra négyszer több veszélyeztetett jutott, mint a legkedvezőbb helyzetű Közép- Dunántúlon. Az Észak-Alföldön élt a veszélyeztetett gyermekeket nevelő családok 27 százaléka, az egy családra jutó veszélyeztetett kiskorúak száma is itt volt a legtöbb. A kiskorúak szempontjából kifejezetten hátrányosnak tekinthető az észak-magyarországi és a dél-dunántúli régió is. Legkedvezőbb adatok: a Közép- és Nyugat-Dunántúlon, valamint Közép-Magyarországon. (Szociális védőháló a régiókban, )

82 A gyermekszegénység csak számos, rendszerbe szervezett, és önmagában is komplex eszköz együttes alkalmazásával mérsékelhető. Eszközrendszer fő elemei: a foglalkoztatás és a munkaerőpiaci szolgáltatások, a jövedelem-kiegészítő, illetve -helyettesítő programok, a lakhatás körülményeit javító intézkedések, a családoknak nyújtott szolgáltatások, és a gyermekek pszichoszociális veszélyeztetettségét kezelő oktatási-gondozási, valamint szociális programok.

83 83 A használt dolgok kultusza Szegény gazdagok