17. szám 129. évfolyam 2014. szeptember 5. ÉRTESÍTÔ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÔ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Utasítások oldal 40/2014. (IX. 05. MÁV Ért. 17.) EVIG sz. utasítás 1411 A foglalkoztatásra vonatkozó fontosabb munkajogi szabályokról (a MÁV Zrt.-n belüli áthelyezés eljárási rendje, a munkaszerzôdéstôl eltérô foglalkoztatás, a rendkívüli munkavégzés és a rendelkezésre állás szabályai, a rugalmas munkaidô alkalmazhatósága és a szabadság kiadása) TARTALOM oldal 41/2014. (IX. 05. MÁV Ért. 17.) EVIG sz. utasítás 1459 A normatív utasítások kiadásának szabályozásáról Közlemény MÁVSZ 2958 szabvány meghirdetése 1465 Döntvénylista 1466 Utasítások 40/2014. (IX. 05. MÁV ÉRT. 17.) EVIG SZ. UTA- SÍTÁS A FOGLALKOZTATÁSRA VONATKOZÓ FONTOSABB MUNKAJOGI SZABÁLYOKRÓL (a MÁV Zrt-n belüli áthelyezés eljárási rendje, a munkaszerzôdéstôl eltérô foglalkoztatás, a rendkívüli munkavégzés és a rendelkezésre állás szabályai, a rugalmas munkaidô alkalmazhatósága és a szabadság kiadása) 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A jelen utasítás célja, hogy meghatározza a munkavállalók munkáltatón belüli áthelyezésének szabályait, átirányítások és kiküldetések elrendelésének eljárási rendjét a rugalmas munkaidô-beosztás alkalmazásának feltételeit, a rendkívüli munkaidôk és készenlétek elszámolásának gyakorlatát, valamint a szabadságok kiadásának rendjét. 2.0 HATÁLYOSSÁG ÉS FELELÔSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi munkaviszonyban álló munkavállalójára. 2.2 Az utasítás idôbeli hatálya Az utasítás a kihirdetése napján lép hatályba. 2.3 Felelôsség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Humánerôforrás vezérigazgató-helyettesi szervezet Munkajog vezetôje, végrehajtásáért a MÁV Zrt. munkáltatói jogkörgyakorlói, betartásáért a MÁV Zrt. munkavállalói felelôsek. 2.4 Az utasításban hivatkozott munkaügyi dokumentumok, bizonylatok megôrzési ideje Amennyiben munkaviszonyra vonatkozó szabály (Mt. 13. ) vagy normatív utasítás ettôl hosszabb idôtartamot
1412 A MÁV Zrt. Értesítôje 17. szám nem állapít meg, a jelen Utasítás alapján alkalmazott dokumentumok és bizonylatok megôrzési ideje az általános munkajogi elévülési idônek megfelelôen 3 év, amelyet a tárgyévet követô év elsô napjától kell számítani. 3.0 FOGALOMMAGYARÁZAT 3.1. Áthelyezés: Áthelyezésnek minôsül az a háromoldalú megállapodás, amelynek alapján a munkavállaló a munkaszerzôdésében meghatározott, a munkáltatói jogkörgyakorlás szempontjából elhatárolt önálló szervezeti egységtôl (a létszámban tartó szervezeti egységtôl) a munkáltató szervezetén belül más, a munkáltatói jogkörgyakorlás szempontjából elhatárolt önálló szervezeti egység (a továbbfoglalkoztató szervezeti egység) létszámába kerül át. 3.2. Átirányítás: Átirányításnak minôsül, ha a munkavállaló - a munkáltató mûködésével összefüggô okból, ideiglenesen - a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el. Az átirányítás a munkavállalóra nézve - különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat. 3.3. Helyettesítés: A munkavállaló akkor végez helyettesítést, ha a munkaköri feladatai ellátása mellett oly módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés idôtartama nem különíthetô el. 3.4. Belföldi kiküldetés: Belföldi kiküldetésnek minôsül, ha a munkáltató gazdasági érdekbôl, ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezi a munkavállalót, de a munkavállaló ekkor is a munkáltató utasításai alapján végzi a munkáját. Részletszabályait a KSz 56. -a határozza meg. 3.5. Külföldi határállomáson történô ideiglenes munkavégzés: Külföldi határállomáson történô ideiglenes munkavégzésnek minôsül az a munkavégzés, amely a szomszédos ország határállomásain történik, ide nem értve a munkáltató vezetôje által engedélyezett külföldi kiküldetéseket. 3.6. Állandó (szokásos) munkavégzési hely: Állandó (szokásos) munkavégzési helynek minôsül a munkaszerzôdésben meghatározott munkavégzési hely. 3.7. Szokásosan telephelyen kívüli munkavégzés: Szokásosan telephelyen kívüli munkavégzésnek minôsül, ha a munkavállaló rendszeres jelleggel [havi munkanapjainak (szolgálatainak) legalább egyharmad részében] állandó munkavégzési helyén kívül teljesíti a munkaköri feladatait. Ha a munkavállaló a munkáját szokásosan a telephelyen kívül végzi, állandó munkavégzési helynek minôsül a munkáltatónak az a telephelye, ahonnan a munkavállaló az utasítást kapja. Ebben az esetben a munkavállaló nem teljesít kiküldetést. A munkavállalóra irányadó foglalkoztatási területet a munkaszerzôdésben kell meghatározni. 3.8. Változó munkavégzési hely: Változó munkavégzési hely alkalmazása esetén munkahelynek minôsül a munkáltatónak az a telephelye, amelyre a munkáltató a munkavállalót munkavégzés céljából beosztotta. A változó munkahely nem terjed ki szükségszerûen a munkáltató teljes mûködési területére, a felek a munkaszerzôdésben kötelesek annak terjedelmét meghatározni. Ez esetben a munkavállalóra irányadó telephelyet, valamint a foglalkoztatás területét is pontosan meg kell határozni. Amennyiben a munkaszerzôdés erre vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést, úgy a megkötésének helyét kell a telephelynek tekinteni. 3.9. Utazási idô: Utazási idônek minôsül az az idô, amely alatt a munkavállaló a munkáltató által elrendelt kiküldetési helyére a lakóhelyérôl vagy a munkavégzési helyérôl megérkezik, illetve kiküldetés helyérôl a lakóhelyére vagy a munkavégzési helyére visszaérkezik. Az utazási idôbe a kiküldetés alatti munkavégzés idôtartama, de legalább a napi teljes munkaidônek az arra járó munkaközi szünettel megnövelt mértéke nem számít bele. Számítására a KSz 56. 3. pontja az irányadó. 3.10. Kiküldetési rendelvény: A kiküldetés elrendelésére és a felmerülô költségek elszámolására szolgáló bizonylat, amelyen a munkáltató elismeri a munkavállaló kiküldetésével kapcsolatban felmerült kiadások jogosságát. Ez szolgál bizonylatként a kiküldetéssel kapcsolatban felmerülô kiadások elszámolására.
17. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 1413 3.11. Hivatali, üzleti utazás: A magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizetô tevékenységével összefüggô feladat ellátása érdekében szükséges utazás a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyrôl történô bejárás kivételével, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást. 3.12. Saját tulajdonú gépjármû: Saját tulajdonúnak minôsül a gépjármû, ha a gépjármû forgalmi engedélye szerint annak tulajdonosa a munkavállaló vagy a munkavállaló házastársa. (A házastársi kapcsolat házassági anyakönyvi kivonattal igazolandó.) Egyéb hozzátartozó vagy rokon tulajdonában lévô jármûre költségtérítés nem számolható el. Saját tulajdon igazolására a forgalmi engedélyen túl a kötelezô gépjármû felelôsségbiztosítás befizetését igazoló szelvény is alkalmas. 3.13. Útnyilvántartás: Az Szja törvény 5. melléklet 7. pontjában meghatározott bizonylat. 3.14. Rugalmas munkaidô-beosztás: Rugalmas munkaidô-beosztásnak minôsül az az általános munkarendben alkalmazott munkaidô-beosztás, ahol a munkavállaló a napi munkaidô törzsidôn túlmenôen fennmaradó részét a munkafeladatok ellátása által megengedett mértékben, az egyes munkanapokon eltérôen oszthatja be a havi munkaidôkeretben meghatározott havi kötelezô munkaidô figyelembevételével. 3.15. Napi eszmei munkaidô: Napi eszmei munkaidônek minôsül az az elvi munkaidôtartam, amely a ténylegesen ledolgozott napi munkaidô megállapításához, az eltérések számításához, valamint a munkából távol töltött idôk (szabadság, betegség, igazolt távollét, kiküldetés, - munkaszerzôdéstôl eltérô foglalkoztatás - stb.) elszámolásának alapjául szolgál. A napi eszmei munkaidô a MÁV Zrt-nél az egyes munkanapokon 7.30-15.50-ig tart, 20 perc munkaközi szünet közbeiktatásával. 3.16. Törzsidô: Törzsidônek minôsül az az idôtartam, amely alatt a munkavállalónak a munkahelyén kell munkát végeznie. Ennek tartama alatt a munkavállaló csak hivatalos ügyben lehet távol. A törzsidô alatt magánügyben történô eltávozás csak a szervezeti egység vezetôjének engedélyével lehetséges, amelynek idôtartamát az üzemidôn belül minden esetben a hónap utolsó munkanapjáig le kell dolgozni. A törzsidô a MÁV Zrt-nél munkanapokon, a hét utolsó munkanapja kivételével 9.00-14.00-ig, a hét utolsó munkanapján 9.00-13.30-ig tart. 3.17. Peremidô: Peremidônek minôsül az az idôkeret, amelyen belül a munkaidôt a munkavállaló határozhatja meg a feladatokhoz igazodóan úgy, hogy havonta a hónap végén legfeljebb (+) 20 óra, illetve (-) 6 óra eltérés keletkezhet a havi kötelezô munkaidô mértékéhez képest. A peremidô a MÁV Zrt-nél az egyes munkanapokon 6.00-9.00 és 14.00-18.00-ig (a hét utolsó munkanapján 13.30-18.00-ig) tart. 3.18. Üzemidô: Üzemidônek minôsül az az idôtartam, amely alatt a munkahelyen munkavégzés céljából tartózkodni lehet, magában foglalja a törzsidô és a peremidô tartamát. Az üzemidô a MÁV Zrt-nél az egyes munkanapokon 6.00-18.00-ig tart. 3.19. Rendkívüli munkaidô: Rendkívüli munkaidônek minôsül az Mt. 107. -a és KSz 35. -a alapján a) a munkaidô-beosztástól eltérô munkaidô, (ide értve különösen: a heti pihenônapon, a munkaszüneti napon, a készenlét alatt végzett munka munkaidejét is) b) a munkaidôkereten felüli munkaidô, c) az ügyelet idôtartama 3.20. Készenlét: Készenlétnek minôsül az Mt. 110. -a és a KSz 37. -a alapján a munkavállaló olyan a munkáltató által elrendelt rendelkezésre állási kötelezettsége, amikor a saját munkavégzés helyére tekintettel elérhetô tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg. 3.21. Ügyelet: Ügyeletnek minôsül az Mt. 110. -a és a KSz 39. -a alapján a munkavállaló olyan a munkáltató által elrendelt rendelkezésre állási kötelezettsége, amikor a munkavállaló rendelkezésre állásának helyét a munkáltató határozza meg. 3.22. Szabadság: A szabadság naptári évenként fizetett pihenôidô, amely minden munkavállalót megillet. A szabadság a munkavállaló pihenését, kikapcsolódását, regenerálódását szolgálja.
1414 A MÁV Zrt. Értesítôje 17. szám A szabadság mértékére vonatkozó szabályokat az Mt. 115-121. -ai valamint a KSz 43. -a tartalmazza, kiadására az Mt. 122-125. -ai az irányadóak. 3.23. Fizetés nélküli szabadság: A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló részére munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján kötelezôen engedélyezendô [4.8.1 pont szerinti] vagy a munkavállaló kérelmére mérlegelési jogkörben engedélyezhetô [4.8.2 pont szerinti] olyan szabadság, melynek idôtartamára munkabér nem jár. 3.24. Szabadságként kezelt munkaidôkedvezmények: Azok a munkajogi értelemben egyébként szabadságnak nem minôsülô munkaidô kedvezmények [4.9 pont], amelyek szabadságkérelem alapján illetik meg a munkavállalót. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A munkavállaló a munkáltató szervezetén belüli áthelyezése 4.1.1. A munkáltató szervezetén belüli áthelyezés általános szabályai Az áthelyezés minden lényeges tartalmi kérdéseiben (különösen annak idôpontja, és a munkaszerzôdés jogszabály által elôírt összes kötelezô tartalmi elemeiben) a létszámban tartó és továbbfoglalkoztatást vállaló szervezeti egységnek a munkavállalóval együtt meg kell állapodnia. A munkavállaló áthelyezésére irányuló eljárásban érintett felek a jelen utasításban elôírt jognyilatkozataikat soron kívül, de legfeljebb 10 napon belül kötelesek írásban közölni. Az áthelyezés során a munkavállaló foglalkoztatásának folyamatosságát biztosítani kell, az eljárás munkaidôkiesést nem eredményezhet. 4.1.2. A MÁV Zrt-n belüli áthelyezés eljárási szabályai Az áthelyezést a munkavállaló, és a munkáltató is jogosult írásban kezdeményezni. Áthelyezési kezdeményezés esetén az érintett munkáltatói jogkörgyakorlók minden esetben kötelesek egymással elôzetesen egyeztetni a munkáltatói érdekeket figyelembe vevô döntés meghozatala érdekében. 4.1.2.1 A munkavállaló által kezdeményezett áthelyezés Áthelyezésre irányuló szándékát a munkavállaló az ôt létszámban tartó szervezeti egység munkáltatói jogkörgyakorlójánál írásban terjesztheti elô. (1. sz. melléklet) A munkáltatói jogkörgyakorló elsôsorban az üzemi érdekekre, a foglalkoztatási helyzetre, a munkavállaló méltányos érdekeire és a jelen utasításban foglaltakra figyelemmel dönt az áthelyezési kérelem tárgyában, és errôl a munkavállalót tájékoztatja. Amennyiben a munkáltatói jogkörgyakorló a munkavállaló áthelyezési kérelmét támogatja, errôl egyidejûleg megkeresi az áthelyezési kérelemben megjelölt szervezeti egység vezetôjét, és egyúttal kéri a továbbfoglalkoztatásra vonatkozó fogadónyilatkozatát. Az áthelyezési kérelemnek a létszámban tartó munkáltatói jogkörgyakorló részérôl történô elutasítása esetén kötelezô indokolt döntést hozni és ezt a kérelmezô munkavállalóval írásban közölni. A létszámban tartó szervezeti egység részérôl azonban nem utasítható el a munkavállaló áthelyezési kérelme, ha a) az áthelyezést a MÁV Zrt. szakmai és gazdálkodási érdekei indokolják, b) a munkavállaló munkaviszonyának jövôbeni fenntartása csak az áthelyezés útján biztosítható, c) a felettes szervezeti egység fogadó nyilatkozata esetén. Az a) és b) pontban írt esetekben vita esetén, a feltételek fennállásáról a közös felettes, végsô esetben az elnök-vezérigazgató dönt. Egyéb esetekben az áthelyezési kérelem teljesítésérôl szóló döntés a munkáltatói jogkörgyakorló mérlegelési jogkörébe tartozó döntésnek minôsül, így annak kapcsán további jogorvoslatnak helye nincs. 4.1.2.2 A munkáltató által kezdeményezett áthelyezés Valamely munkáltatói szervezeti egység által kezdeményezett áthelyezés esetén a munkavállalót továbbfoglalkoztatni szándékozó szervezeti egység vezetôje megküldi a fogadónyilatkozatát (2. sz. melléklet) a munkavállalót létszámban tartó szervezeti egység vezetôjének, aki erre nézve írásban kéri az érintett munkavállaló nyilatkozatát. A munkavállaló egyetértô nyilatkozata esetén a munkáltatói jogkörgyakorló döntésére a munkavállaló által kezdeményezett áthelyezés eljárási szabályai megfelelôen irányadóak. A munkavállaló továbbfoglalkoztatását kezdeményezô vagy azt vállaló szervezeti egység által kiállított fogadónyilatkozatnak tartalmaznia kell a munkavállaló továbbfoglalkoztatását érintô lényeges feltételeket, (így különösen annak idôpontját és a munkaszerzôdés jogszabály által elôírt kötelezô tartalmi elemeit), melyek a munkaszerzôdés módosítása során irányadónak tekintendôek. 4.1.2.3 Az áthelyezési megállapodás megkötése Az áthelyezés kezdeményezésére, illetve elfogadására irányuló elôzetes írásbeli nyilatkozatok alapján az
17. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 1415 érintett munkáltatói szervezeti egységek és az érintett munkavállaló az áthelyezés tárgyában írásbeli megállapodást kötnek (3. sz. melléklet). A munkáltató és a munkavállaló között létrejött áthelyezési megállapodásnak rendelkeznie kell az áthelyezés legfontosabb körülményeirôl, amelynek elôkészítéséért a Munkavállalót létszámban tartó szervezeti egység vezetôje felelôs. 4.1.2.4 A munkavállaló továbbfoglalkoztatására vonatkozó munkaszerzôdés-módosítás megkötése Az áthelyezési megállapodás megkötését követôen a munkavállalót továbbfoglalkoztató szervezeti egység vezetôje (új munkáltatói jogkörgyakorlóként) és a munkavállaló munkaszerzôdés-módosítás keretében állapodnak meg a munkaviszony módosítását eredményezô jogszabály által elôírt és egyéb lényegesnek ítélt feltételekben, a fogadónyilatkozatban foglaltak alapulvételével. (4. sz. melléklet). 4.2. Az átirányítás 4.2.1. Az átirányítás általános szabályai A munkavégzés kizárólag akkor minôsül átirányításnak, ha a munkavállalót a munkaszerzôdésben meghatározott munkakörhöz tartozó munkaköri leírásban foglaltakhoz képest abban nem szereplô, hanem egy másik munkakörbe tartozó munkafeladat(ok) elvégzésére kap munkáltatói utasítást. Amennyiben tehát az elvégzendô feladatot, az adott konkrét tevékenységet tartalmazza a munkavállaló saját munkaköri leírása is, a helyettesítés felmerülésének lehetôsége fogalmilag kizártnak tekinthetô. A munkakör tényleges tartalmát a munkáltató által kiadott egyéni munkaköri leírás határozza meg, amelyet a munkaidô-beosztás elkészítéséért felelôs munkavállaló kérésére a humánpartner bocsát a rendelkezésére. A munkaköri leírásban szereplô feladatok azonban nem térhetnek el érdemben a munkakör jellegétôl. 4.2.1.1 Az átirányítás elrendelése Az átirányítást annak megkezdése elôtt írásban kell elrendelni. Amennyiben az elôzetes írásbeli elrendelésre nincs mód, akkor az átirányítás utólagos írásbeli elrendelésére annak kezdetétôl számított kettô munkanapon belül van lehetôség (KSz 53. 3. pont) Az elrendeléskor figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkáltató ezen intézkedése ne okozzon a munkavállalónak aránytalan sérelmet, különösen a beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára, vagy egyéb körülményeire tekintettel. A munkavállaló a fentiekre tekintettel jogosult az elrendelés kapcsán jogorvoslatot kezdeményezni, azonban ez a munkáltatói intézkedés végrehajtására nézve nem halasztó hatályú. A Mt. 273. (1) bekezdése szerinti elôzetes egyetértés szükséges az Mt. 273. (3) bekezdés szerint megjelölt és ezáltal munkajogi védelemmel bíró szakszervezeti tisztségviselôk, az üzemi tanács elnökének, valamint a munkavédelmi képviselô átirányításának elrendelése elôtt. Az átirányítást naptári évente összesen legfeljebb 528 óra mennyiségben 5. vagy 6. sz. melléklet szerinti iratmintával kell elrendelni, attól függôen, hogy magasabb MMK-ba tartozó munkakörbe történik az átirányítás vagy sem. A naptári évben 528 óra átirányítás teljesítését követôen további átirányítás elrendelése a 7. vagy a 8. sz. melléklet szerinti megállapodás megkötését követôen lehetséges, attól függôen, hogy magasabb MMK-ba tartozó munkakörbe történik az átirányítás vagy sem. Helyettesítés elrendelésére amelynek idôtartama szintén átirányításnak minôsül és beszámít annak idôtartamába is a 9. sz. melléklet szerinti iratminta felhasználásával van lehetôség. 528 órát meghaladó nagyobb mértékû, de legfeljebb 880 óra átirányítás elrendelésére a Kollektív Szerzôdés helyi függelékének ez irányú felhatalmazása, vagy a munkáltató és a munkavállaló ilyen tartalmú megállapodása alapján kerülhet sor. Az összesen 528 óra átirányítás teljesítése után a felek megállapodása alapján a további helyettesítésre a 10. sz. melléklet szerinti megállapodás megkötésével van mód. Az átirányítás várható idôtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon az elrendelésben közölni kell a munkavállalóval. 4.2.1.2 Az átirányítás díjazása Az átirányítás (ide nem értve a helyettesítést) idôtartamára a munkavállalót az általa ténylegesen ellátott tevékenység szerint megállapított idôarányos díjazás illeti meg, de ez nem lehet kevesebb a saját idôarányos távolléti díjánál. Amennyiben az átirányítás a munkavállaló saját munkaköréhez képest magasabb MMK besorolású munkakörbe történik, akkor ezen idôtartamra az elôzôek szerint megállapított díjazáson túl 528 óráig az alapbére további 10 %-ának, 529 órától 704 óráig az alapbére további 20 %- ának, 705 órától és 880 óráig az alapbére további 30 %-ának megfelelô külön díjazás is megilleti a munkavállalót. Az azonos MMK-n belüli kiemelt kategóriájú munkakörbe történô átirányítás nem jogosít az elôzôek szerinti többletdíjazásra.
1416 A MÁV Zrt. Értesítôje 17. szám 4.2.1.3 A helyettesítés díjazása Helyettesítés teljesítése esetén a munkavállalót a munkabérén felül helyettesítés díj illeti meg, a helyettesítés alapján végzett munkára irányadó díjazás alapulvételével. A helyettesítési díj mértékét az elrendeléssel egyidejûleg a munkáltatónak kell megállapítania úgy, hogy annak mértéke nem lehet kevesebb a helyettesített munkavállaló alapbérének 20 %-ánál és nem lehet több a helyettesített munkavállaló alapbérének 40 %-ánál. Amennyiben azonban a helyettesítést két munkavállaló látja el, a helyettesítési díjak mértéke a helyettesített munkavállaló alapbérének egyaránt 20-20%-a. (Ha a helyettesített munkavállaló alapbére nem állapítható meg, akkor a számítás alapját az adott szervezeti egységnél hasonló munkakört betöltô munkavállalók alapbérének mediánja adja meg.) 4.2.1.4 Eljárási rend az átirányításért (ide nem értve a helyettesítést) járó díjazás elszámolásánál A humánpartner az SAP-ban beállított algoritmus alapján, az átirányítás díjazási szabályainak alapulvételével megvizsgálja, hogy a ténylegesen ellátott munkakör alapján számított díjazás (az arra irányadó alapbér alapulvételével) nagyobb összegû-e mint a munkavállaló távolléti díja és a munkavállalóra nézve nagyobb összegû díjazást veszi alapul. A ténylegesen végzett munkáért járó díjazás alapjául szolgáló alapbért az alábbiak szerint kell megállapítani. A díjazást azon munkakörre vonatkozó alapbér figyelembevételével kell megállapítani, amelybe a munkavállalót átirányították. Ha ez a munkakör nincs betöltve, vagy több munkavállaló is tölt be ilyen munkakört, akkor az adott szervezetben, adott munkakörben dolgozó munkavállaló(k) alapbérének átlagát kell figyelembe venni. Ez történhet az SAP lekérdezési programjának segítségével (általános bér és idôadat lekérdezô --> MAV_ATI- RANYITAS_ATLAG), a lekérdezés magasabb hierarchia szint átlagának képzésére is képes. Amennyiben a MÁV Zrt. szervezetében egyáltalán nincs hasonló végzettségû és munkakörû munkavállaló, akkor a munkavállaló az átirányítás idôtartamára legfeljebb az adott munkaköri kategória minimumértékének 120 %-át kaphatja meg. A konkrét mértéket a munkáltatói jogkörgyakorló határozza meg. A fentiekben meghatározott módon megállapított (képzett) alapbért kell az átirányítás alatt ténylegesen teljesített munkavégzés díjazásának alapjául tekinteni. 4.2.1.5 Az átirányítással kapcsolatos feladatok A munkáltatói jogkörgyakorló amennyiben a mûködésével kapcsolatban felmerült ok indokolja meghatározza az átirányítás paramétereit (kit, milyen idôtartamra, milyen munkakörbe), majd elrendeli az átirányítást. A munkaidô-beosztás elkészítéséért felelôs munkavállaló (a továbbiakban: vezénylô tiszt illetve idôadat ügyintézô) az átirányítás SAP munkaidôbeosztás-tervezés rendszerben történô rögzítését megelôzôen a rendelkezésére álló MÁV Munkaköri Katalógus (az SAP rendszerben: általános irattár szervezetmenedzsent Munkaköri Katalógus 2014) alapján megvizsgálja, hogy a ténylegesen végzett díjazás alapjául meghatározott munkakör magasabb MÁV Munkaköri Kategóriába (a továbbiakban: MMK-ba) tartozik-e vagy sem, és az átirányítást ennek megfelelôen rögzíti a munkaidô beosztás tervben. Amennyiben az átirányítás igénye a következô havi vezénylés elkészítésének idôpontjáig (megelôzô hónap 23-áig) ismertté válik, SAP munkaidôbeosztás-tervezés rendszert alkalmazó szervezeti egységek esetében azt az elôirányzott tervben a vezénylô tiszt rögzíti és a rendszerbôl az elrendelô (MMK vizsgálatnak megfelelô) okmányt kinyomtatja. Az SAP munkaidôbeosztás-tervezés rendszert nem alkalmazó szervezeti egységek esetében az illetékes humánpartner segítséget nyújt az MMK összehasonlításban, az átirányítást elrendelô okmány elkészítésében. A hó közben szükségessé váló esetekben az értesítést a munkáltatói jogkör gyakorló munkaidôbeosztástervezés rendszert alkalmazók esetében a vezénylô tiszt készíti el három példányban. Egy példányt a munkavállalónak a másolati példányon történô átvétel elismertetése mellett kell az átirányítás elrendelésekor átadni, egy példányt az idôadat ügyintézô (vezénylô) részére kell továbbítani, egy példányt az illetékes humánpartnernek kell folyamatosan, de legkésôbb a hónap utolsó munkanapján 12 óráig eljuttatni. A humánpartner a rendelkezésére álló átirányítást elrendelô okmány adatai alapján megvizsgálja, hogy a ténylegesen végzett díjazás alapjául szolgáló alapbér, vagy a munkavállaló besorolás szerinti alapbére magasabb. Amennyiben a ténylegesen végzett díjazás alapjául szolgáló alapbér magasabb a két alapbér közötti különbözetet kiszámolja. A kiszámított (arányosított) bérkülönbözeteket 10 naponta, de legkésôbb a tárgyhót követô hónap elsô munkanapján 10 óráig az érintett munkavállalók szolgálati helye, neve, törzsszáma, az átirányítással betöltött munkakör és a bérkülönbözet feltüntetésével készített kimutatást az illetékes idôadatközlô részére aláírásával ellátva eljuttatja. Az idôadat-közlô az átirányításról készült értesítôket, az alapbér különbözeteket tartalmazó kimutatást, valamint az ezek alapján kitöltött és a munkáltatói jogkörgyakorló által aláírt csoportos adatközlôt, az idôadatlapot megküldi az idôadat-rögzítônek.
17. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 1417 Az idôadat-ügyintézô a hozzá eljuttatott idô adatlapon közölt átirányítást rögzíti az SAP rendszerben a havi idôadatokkal együtt. A csoportos béradatközlôt ezt követôen az idôadat ügyintézô/vezénylô továbbítja a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humánszolgáltatás szervezet Ügyfélkapcsolati koordinációs csoport (postai cím: MÁV SZK Zrt. Humánszolgáltató Szervezet 1087 Budapest, Kerepesi út 3., e-mail: humanus@ mav-szk.hu részére a bizonylatok másolatával együtt. A jövedelem elszámoló a hozzá beérkezô adatokat rögzíti a SAP rendszerben a beérkezett csoportos adatközlô alapján, és a bérszámfejtéskor folyósításra kerül az összeg. 4.3. A belföldi kiküldetésekre vonatkozó rendelkezések: 4.3.1. A belföldi kiküldetés elrendelésének alapelvei Belföldi küldetésnek (a továbbiakban: kiküldetés) minôsül a 3.4 pontban foglaltakon túlmenô az is, ha a munkavállaló a munkáltató egyoldalú kötelezése, utasítása alapján a szokásos munkavégzési helyén kívül értekezleten, oktatáson, tanfolyamon vagy továbbképzésen (továbbiakban együttesen: oktatáson) vesz részt. Amennyiben a munkavállalóval megkötött valamely megállapodás (munkaszerzôdés, tanulmányi szerzôdés) alapján a munkavállaló munkavégzési helyévé válik az oktatás helye, akkor a munkavállaló ez esetben nem teljesít kiküldetést. Abban a kérdésben, hogy az adott oktatáson való részvétel munkáltatói kötelezés vagy valamely megállapodás útján kerül sor a MÁV Zrt. mindenkor hatályos képzési szabályzatának rendelkezéseit is alkalmazni kell. A változó munkahelyre alkalmazott munkavállaló abban az esetben teljesít kiküldetést, amikor munkáját a munkaszerzôdésben meghatározott telephelyeken, illetve területen kívül végzi. Az állandótól eltérô munkavégzési helyen munkavégzésre való kötelezés akkor is kiküldetésnek minôsül, ha a munkavégzés azonos településen, közigazgatási területen történik. A kiküldetés elrendelésérôl és annak várható (az Mt. és a KSz szerinti korlátozást figyelembe vevô) idôtartamáról a munkavállalót írásban értesíteni kell. (11. sz. melléklet) Nem minôsül kiküldetésnek, ha a munkavállaló a munkáját a munka természetébôl eredôen szokásosan telephelyen kívül végzi (a bizonyosan ilyennek minôsülô munkaköröket a KSz 7. számú melléklete tartalmazza). Ebben az esetben, a munkavállaló a munkakörének jellegzetessége miatt nem teljesít kiküldetést. A munkáltató a kiküldetés elrendelésénél a gazdaságossági szempontok figyelembevételével meghatározza azt, hogy a munkavállaló milyen utazási eszközt/jármûvet (tömegközlekedési eszközt vagy saját tulajdonú gépjármûvet) vehet igénybe a kiküldetési helyre történô eljutásnál, és onnan történô hazautazáshoz. A közlekedési eszköz kiválasztásánál törekedni kell a leginkább költségtakarékos megoldásra. Saját tulajdonú személygépkocsi csak akkor vehetô igénybe, ha az utazás célja (útvonala) azt megköveteli, illetve ha telített (legalább háromfôs) létszámmal közlekedik. Egyéb esetekben tömegközlekedési eszközt kell igénybe venni. Csak a jóváhagyott utazási eszközzel/jármûvel kapcsolatban felmerült és szükséges kiadásokat téríti meg a munkáltató. A munkavállaló belföldi kiküldetésnél a tulajdonában lévô gépjármû használatára nem kötelezhetô. Kiküldetés esetén a felek eltérô megállapodása, illetve az Mt. eltérô rendelkezése hiányában a munkavállalót a munkaszerzôdés szerinti munkabér illeti meg. 4.3.2. Belföldi kiküldetésre kötelezhetô munkavállalók A MÁV Zrt. valamennyi munkavállalója - a 4.3.1 pontban foglaltak figyelembevételével - kötelezhetô kiküldetésre, kivéve azon munkavállalókat, akik az Mt. 53. (3) bekezdése alapján más helységben végzendô munkára nem vehetôek igénybe. A Mt. 273. (1) bekezdése szerinti elôzetes egyetértés szükséges az Mt. 273. (3) bekezdése szerint megjelölt és ezáltal munkajogi védelemmel bíró szakszervezeti tisztségviselôk, az üzemi tanács elnökének, valamint a munkavédelmi képviselô kiküldetésének elrendelése elôtt. Ugyanakkor a munkavállaló körülményeire (személyi, családi, beosztás, végzettség, kor és más egyéb körülmények, stb.) figyelemmel, az egyoldalú munkáltatói utasítás nem okozhat aránytalan sérelmet a munkavállalónak. A munkavállalót az elrendelésben tájékoztatni kell az intézkedéssel szembeni jogorvoslati lehetôségrôl, a kereset benyújtásának azonban a végrehajtásra halasztó hatálya nincs. 4.3.3. Általános eljárási szabályok 4.3.3.1 A kiküldetési idô megállapítása Az elrendelt kiküldetések idôtartamát órában kell nyilvántartani és az egy naptári éven belül elrendelt kiküldetések idôtartamát össze kell számítani. Egy naptári éven belül elrendelhetô kiküldetés mértékét a KSz 56. -a határozza meg. 4.3.3.2 Az utazási idô megállapítása Egynapos kiküldetés esetén az utazási idô megállapítása során a tömegközlekedési eszköz visszaérkezési idôadatból ki kell vonni az elindulási idôadatot, a ka-
1418 A MÁV Zrt. Értesítôje 17. szám pott eredményt pedig csökkenteni kell a munkavállaló munkaidô-beosztása szerinti munkaidejének (általános munkarendû munkavállaló esetén legalább a napi teljes munkaidônek a munkaközi szünet mértékével megnövelt) idôtartamával. Tömegközlekedési eszközzel történô utazás esetén utazási idônek az számít, amely a tömegközlekedési eszköz indulásától megérkezéséig tart, valamint az átszállással töltött idô és a tömegközlekedési eszköz megérkezésétôl a kiküldetés szerinti munkavégzés megkezdéséig, valamint a munkavégzés befejezésétôl a tömegközlekedési eszköz indulásáig eltelt idô együttes tartama. Személygépkocsival történô utazás esetében az elindulástól a kiküldetés helyére történô megérkezésig, illetve a kiküldetés helyérôl a visszaérkezésig eltelt idô minôsül utazási idônek. Amennyiben az útvonalat a munkáltató nem határozza meg, akkor a munkavállaló jogosult azt meghatározni, a rendeltetésszerû joggyakorlás követelményére figyelemmel, illetve az útvonal hossza és a költségtakarékosság szem elôtt tartásával. Több napos kiküldetés esetén a kiküldetés helyére és az onnan való (munkavégzési helyre, telephelyre történô) visszaérkezés idôpontjáig számított idôtartamot az utazással érintett egyes napokon külön kell számításba venni. Több napos, egybefüggô kiküldetés esetén utazási idônek számít a kezdô napon az indulástól a munkaidô kezdetéig, a kiküldetés utolsó napján pedig a munkaidô befejezésétôl számított megérkezésig terjedô idôtartam. Amennyiben a kiküldetés helyére történô utazásra már a megelôzô napon sor kerül, akkor a ténylegesen utazással töltött idôt lehet számításba venni. 4.3.3.3 A munkáltató és a munkavállaló kötelezettségei a belföldi kiküldetés elrendelésével és az azzal kapcsolatos költségek térítésével kapcsolatban A munkáltató a munkaviszonyra vonatkozó szabályok betartása mellett egyoldalúan írásban jogosult elrendelni a belföldi kiküldetést a munkavállaló részére. A munkavállaló köteles a kiküldetés ideje alatt a munkáltató által megjelölt helyen, munkavégzés céljából, munkavégzésre alkalmas állapotban, megjelenni és a kiküldetés írásos elrendelésében (és/vagy a kiküldetési rendelvényen) meghatározott feladatot elvégezni. 4.3.4. Elszámolható költségek bizonylatolása Az Szja törvény 3. szerint magánszemélynél nem kell jövedelemként figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól kiküldetési rendelvény (12. és 13. sz. melléklet) alapján hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló költségtérítés címen kap, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, feltéve, hogy annak összege nem haladja meg a jogszabályokban meghatározott mértéket. 4.3.4.1 Étkezési költségtérítés Az élelmezési költségtérítésrôl szóló 278/2005. (XII.20) kormányrendelet alapján a kiküldetésben lévô munkavállalót az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés illeti meg, ami lehet: a. költségátalány (napidíj): A kiküldetést teljesítô munkavállaló napidíjra jogosult, amelynek mértéke 500 Ft/nap. A napidíjat a munkaidôbeosztás szerinti munkanapokra (szolgálatokra) kell elszámolni. A napidíj megilleti a munkavállalót, ha a kiküldetés idôtartama az adott napon a 6 órát eléri. A napidíjat akkor is el kell számolni, ha egy munkanapon (szolgálaton) belüli kiküldtetések idôtartama összeszámítva éri el a 6 órát. (KSz. 56. ). Nem illeti meg a napidíj a munkavállalót, ha a távollét idôtartama a hat órát nem éri el, vagy ha a munkáltató a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyén biztosítja. Szállás igénybevétele esetén, amennyiben a szállásdíj a kötelezô reggeli árát is tartalmazza, a napidíj összegét 20 százalékkal csökkenteni kell. A számlán a munkavállalónak fel kell tüntetnie a saját nevét és a törzsszámát. b. számlával igazolt kiadás: A kiküldetési rendelvényen elôzetesen kifejezetten engedélyezett étkezési költség elszámolásához a MÁV Zrt. nevére szóló számla szükséges. A kifizetô által a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó számlával igazolt étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel után a juttatót terheli a természetbeni juttatásra vonatkozó adókötelezettség. 4.3.4.2 Szállásköltség térítés A kiküldetési rendelvényen elôzetesen kifejezetten engedélyezett szállásköltség elszámolásához a MÁV Zrt. nevére szóló számla szükséges, melyen a munkavállalónak fel kell tüntetnie a saját nevét és a törzsszámát. A szállásköltségeknek a juttató nevére szóló számla ellenében történô megtérítése nem minôsül adóköteles jutatásnak sem a magánszemélynél, sem a munkáltatónál. 4.3.4.3 Utazási költség térítése a. Saját gépjármû hivatalos célú használata belföldi kiküldetés esetén: Saját tulajdonú gépjármû hivatalos célú használatát csak abban az esetben lehet engedélyezni, ha az adott feladat jellege, munkavégzés feltételei azt indokolttá teszik, és
17. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 1419 a gépjármû rendelkezik érvényes forgalmi engedéllyel, kötelezô felelôsségbiztosítással. A saját tulajdonú gépjármû hivatalos célra történô rendszeres illetve eseti használatára a 14. sz. melléklet szerinti megállapodást kell megkötni 3 példányban. A megállapodást a munkáltató részérôl a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult megkötni. A megállapodásból egy példányt kap a munkavállaló, egy marad a munkáltatónál és egy példány az idôadat-ügyintézôhöz kerül az elszámolás jogosságának egyik alapbizonylataként. A költségelszámolás alapja az Útnyilvántartás. Az elszámolható km a munkavállaló lakó-, vagy a munkáltató telephelye és a célállomás közötti útszakasz. A megtett utat az elrendelô munkáltatói jogkör gyakorlója a távolság-kalkulátor alapján ellenôrzi és igazolja (www. utvonalterv.hu). Elismert költségek meghatározása: Üzemanyag költség: a kiküldetési rendelvényben feltüntetett kmtávolság*üzemanyag-fogyasztási norma*az állami adóhatóság által a kiküldetés idôszakára közzétett üzemanyagár, vagy a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás esetén a bizonylaton feltüntetett ár szorzata. Fenntartási költség: a kiküldetési rendelvényben feltüntetett (km) távolság és a 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség szorzata. Egyéb költség: különösen az úthasználati-, autópálya-, valamint parkolási díj az úthasználatra jogosultság idôszakában a díjköteles útszakaszon történt üzleti célú futásteljesítmény arányában, számla ellenében számolhatók el. b. Menetrend szerinti tömegközlekedés igénybevétele: A munkavállaló utazással járó szükséges és indokolt mértékû, igazolt költségeit teljes egészében köteles megtéríteni a munkáltató. (helyi tömegközlekedési jegy, IC pótjegy, stb.). Amennyiben a munkavállaló a kiküldetéshez helyi vagy helyközi tömegközlekedési eszközt vesz igénybe, akkor a költség elszámolásához a MÁV Zrt. nevére szóló számla szükséges. A számlákon a munkavállalónak fel kell tüntetnie a saját nevét és a törzsszámát. 4.3.5. A költségelszámolás folyamata 4.3.5.1 A munkavállaló: A kitöltött kiküldetési rendelvényt, és a felmerült és indokolt költségek elszámolását igazoló bizonylatokat és számlákat leadja a kiküldetést elrendelô munkáltatói jogkörgyakorlónak, aki igazolja a kiküldetés teljesítését és az elszámolható költségeket. Az elismert bizonylatokat az érintett munkavállaló leadja az idôadat-közlônek. Az indokolatlannak minôsített költségeket tartalmazó bizonylatok igazolását a munkáltatói jogkör gyakorló megtagadja és azokat visszaszolgáltatja a munkavállalónak, aki egyet nem értése esetén az általános szabályok szerint, munkaügyi jogvitában érvényesítheti jogosnak vélt követelését. 4.3.5.2 Az idôadat-közlô: a kiküldetési rendelvényt magánál tartja amely az idôalap elszámolásának alapbizonylata. A kiküldetés tényét, mint jelenlétet rávezeti az idôszolgáltatási adatlapra, melyet továbbít az idôadat-ügyintézô részére. A számla-másolatokat csatolja a csoportos béradat-közlôhöz és azokat szintén eljuttatja az idôadat-ügyintézôhöz. Az idôadat-ügyintézô a költség elszámoláshoz szükséges számla másolatokat továbbítja a MÁV SZK Zrt. illetékes jövedelemelszámoló munkatársa részére. Az idôadat-ügyintézô az idô-adatlapon megjelölt idôpontokban és idôtartamra berögzíti a kiküldetés tényét és formáját (napidíjjal/napidíj nélkül). 4.3.5.3 A jövedelem-elszámolást végzô szervezet: rögzíti a munkáltatói jogkör gyakorló által jóváhagyott csoportos béradatközlô alapján a munkavállaló szükséges és indokolt többletköltségeit, és azt lehetôség szerint a tárgyhavi munkabérrel együtt kell kifizetni. 4.3.6. A szomszédos országok területén lévô határállomásokra történô ideiglenes külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségek elszámolásáról A szomszédos ország határállomásán, illetve az országhatár és a közös, a szomszédos országban lévô határállomás közötti vonalszakaszon ideiglenesen munkát végzô munkavállaló 7,5 Ð (euro) napidíjra jogosult, ha annak idôtartama eléri a 8 órát. Ha ezen munkavégzés idôtartama a 8 órát nem éri el, de az legalább 4 óra idôtartamú, akkor az elôzôekben meghatározott napidíj 50%-ára jogosult. 4.3.6.1 Költségelszámolás, bizonylatolás A külföldi határállomáson történô ideiglenes munkavégzés idôtartama a munkavégzési helyen történô tartózkodás (munkavégzés) egybefüggô idôtartamát jelenti, azaz a szomszédos ország területén lévô határállomásra való kiérkezéstôl a hazaindulásig munkavégzés céljából megszakítás nélkül eltöltött idôt jelenti. A külföldi határállomáson történô ideiglenes munkavégzésre vezénylés alapján kerül sor. A napidíj elszámolása a külföldi határállomáson történô ideiglenes munkavégzés napidíjának elszámolá-
1420 A MÁV Zrt. Értesítôje 17. szám sa nyomtatvány (15. sz. melléklet) alapján történik, melyet a hó végén az idôadat-ügyintézô részére kell átadni, aki az adatokat az IHIR-ben rögzíti, és az elrendelésére szóló dokumentumot megôrzi. A rögzített adatok alapján történik meg a számfejtés. A munkavállalót megilletô napidíjat a tárgyhót követôen, a tárgyhó 15-én érvényes MNB árfolyamon számított belföldi fizetôeszközzel kell kifizetni. 4.4. A KSz 30. 3. pontja alapján a nem fizikai állományú, általános munkarendû munkavállalók esetében alkalmazható rugalmas munkaidô-beosztás szabályozása 4.4.1. A munkaidôkeret alatt teljesítendô munkaidô megállapítása A munkaidôkeret alatt teljesítendô munkaidôt (azaz a ledolgozandó órák számát) a munkaidôkeretben az általános munkarend szerinti munkanapok száma és a munkavállalóra irányadó napi munkaidô mértékének szorzatával kell megállapítani. Az általános munkarend szerint munkanapra esô munkaszüneti napot azonban a szorzószám megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni. 4.4.2. Többlet munkaidô, illetve munkaidô-hiány havi munkaidôkeret alkalmazása esetén Havi munkaidôkeret alkalmazása esetén a munkaidôkeret alatt teljesítendô munkaidôt (kötelezô órát) meghaladóan legfeljebb 20 (húsz) óra többletidô vihetô át a tárgyhónapról a következô hónapra, kivéve, ha a többlet munkaidôt eredményezô (rendkívüli) munkavégzés a munkáltató kifejezett elrendelése alapján történt. Ennek megfelelôen a munkáltatói jogkörgyakorló kifejezett elrendelése alapján megvalósuló munkavégzésbôl eredô többletidôt (amely rendkívüli munkaidônek minôsül) figyelmen kívül kell hagyni a havi többlet munkaidô számításakor. A havi idôadatok megállapítása során a nyilvántartást a fentiek alapján korrigálni és a 20 (húsz) órát meghaladó többletidôt a hónap végén törölni kell. A tárgyhó végén legfeljebb 6 (hat) óra munkaidô-hiány fogadható el. A 6 (hat) órát meghaladó munkaidô-hiányt az érintett munkavállalók esetében igazolatlan távol egésznap vagy igazolatlan távol törtnap kódokra kell rögzíteni, ezen idôtartamoknak a nyilvántartásból való törlése mellett. A fentiek szerint meghatározott munkaidô-többletet, illetve munkaidô-hiányt lehet a következô hónapra átvinni és ott nyitó értékként szerepeltetni. A hó végi többletidô (maximum 20 óra), illetve a mínusz óra (maximum -6 óra) a következô hónapra átvitelre kerül, és nyitó értékként szerepel. A munkavállaló a tárgyhavi többletidô (maximum 20 óra) következô hónapra átvitt mértékéig a tárgyhót követô hónapban a peremidôben történô munkavégzését csökkentheti ( csúsztat ) míg a tárgyhavi munkaidô-hiány (maximum 6 óra) következô hónapra átvitt mértékéig a tárgyhót követô hónapban a munkaidejét növelni köteles. Egész munkanapra vonatkozó távollét e címen csak a munkáltatói jogkörgyakorló elôzetes jóváhagyásával alkalmazható. Téves idôadat (pl. rögzítési, kezelési hiba) esetén a munkavállaló kezdeményezésére, indoklást vagy igazolást követôen ez csak a munkáltatói jogkörgyakorló jóváhagyásával módosítható. A munkáltatói jogkörgyakorlók felelôsek az idôadatok hetente történô felülvizsgálatáért és a munkaidôvel való gazdálkodásért. Amennyiben a szervezeti egység által elvégzendô munkafeladatok nem teszik lehetôvé a rugalmas munkaidôbeosztás tényleges és rendeltetésszerû alkalmazását, a munkáltatói jogkörgyakorló akár csak ideiglenes jelleggel is, de legalább egy hónap idôtartamra köteles más munkaidô-beosztási forma alkalmazásával biztosítani a feladatok ellátását. 4.4.3. A rugalmas munkaidô-beosztás alkalmazása során a munkaidô nyilvántartása Rugalmas munkaidô-beosztás esetén a munkaidô felhasználása beléptetô rendszer által, vagy rugalmas munkaidô kezelésére alkalmas mûszaki berendezés felhasználásával rögzített (kezelt), vagy más módon (manuális nyilvántartással, excel - táblában) történô jelenléti idô rögzítésével történhet. 4.4.3.1 Rugalmas munkaidô-beosztás beléptetô, vagy a munkaidô kezelésére alkalmas mûszaki berendezés alkalmazása nélkül Amennyiben a munkavállalók munkaidô kezdésének, befejezésének és távolléteinek rögzítésére mûszaki berendezés nem áll rendelkezésre (vagy az nem mûködik) ezen információkat manuálisan vagy ezzel egyenértékû elektronikus módon (pl.: Outlook Naptár) kell nyilvántartani. Az alapadatok rögzítésére a jelentkezési könyv és az eltávozási könyv szolgál. (Ezek adattartalmára vonatkozóan 16. és 17. sz. melléklet ad eligazítást.) Ezen felül a munkáltatói jogkörgyakorlónak excel formátumú táblázatban kell gondoskodnia a napi, illetve göngyölt munkaidô többlet vagy hiány megállapításáról és a munkavállalók errôl történô tájékoztatásáról is. A napi munkaidô többletet vagy hiányt, a munkavállalók napi elsô érkezési és utolsó távozási idôpontjai, valamint az eltávozási könyvben rögzített távollétek (magán célú eltávozás, illetve a meglévô többlet idôt csökkentô csúsztatás ) adatai alapján a munkaközi szünet idôtartamára is figyelemmel kell kiszámítani.
17. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 1421 4.4.3.2 Rugalmas munkaidô-beosztás beléptetô, vagy a munkaidô kezelésére alkalmas mûszaki berendezés alkalmazásával A rugalmas munkaidô-beosztás alkalmazásához adatot szolgáltató beléptetô rendszer, vagy más, a munkavállalók munkaidô kezdésének, befejezésének és távolléteinek rögzítésére szolgáló informatikai rendszer rendelkezésre állása esetén a mûszaki berendezéseket a kezelési szabályzatnak megfelelôen kell mûködtetni. A rendszer szabályszerû kezelésén túlmenôen csak az eltávozási könyv vezetése szükséges. A rendszer elôírt idôközönként vagy külön kérésre információt szolgáltat a munkáltatói jogkörgyakorló és a munkavállaló részére az általa rögzített adatokról és a munkavállalók napi, illetve idôszaki göngyölt munkaidô többletérôl, illetve hiányáról. A munkáltatói jogkör gyakorló a távolléti jogcímeket az eltávozási könyv adatai alapján ellenôrzi, a göngyölt idôadatokat figyelemmel kíséri. 4.4.3.3 Rugalmas munkaidô-beosztás alkalmazásához kapcsolódó további szabályok A feladatok sürgôs elvégzése céljából indokolt esetben a munkáltatói jogkörgyakorló egyes munkanapokon kötelezheti a munkavállalót az eszmei munkaidô teljes ledolgozására. A rugalmas munkaidô-beosztás foglalkoztatott munkavállalók esetében rendkívüli munkavégzésnek minôsül a munkáltató külön írásbeli utasítása alapján elrendelt, vagy elrendelés hiányában utólagosan írásban rendkívüli munkavégzésként elismert, a napi peremidôn kívüli idô alatt, a havi kötelezô munkaidôn (munkaidôkereten) felül, a heti pihenônapon (heti pihenôidôben) és munkaszüneti napon, valamint a készenlét és az ügyelet alatt végzett munka. Belföldi kiküldetés esetén az utazási idô megállapításakor az eszmei munkaidôt kell alapul venni. A rugalmas munkaidô-beosztás foglalkoztatott munkavállalók esetében késésnek minôsül, ha a munkavállaló a törzsidô, valamint elôzetes elrendelés esetén az eszmei munkaidô kezdetére nem érkezik meg munkahelyére, és távolmaradását hivatalosan igazolni nem tudja. A rugalmas munkaidô-beosztás szabályait vétkesen megszegô munkavállalót a munkáltatói jogkör gyakorlója a fokozatosság elvének betartása mellett figyelmezteti, vagy legfeljebb egy évre kizárja a rugalmas munkarend alkalmazásából. A rugalmas munkaidô-beosztás alkalmazásából történô kizárás esetén a munkavállaló foglalkoztatása a továbbiakban elôre közölt munkaidô-beosztás szerint vagy ennek hiányában az eszmei munkaidô szerint történik. 4.4.3.4 A munkaidô regisztrálására is alkalmas szervezeti egységenként vezetendô nyilvántartások: Jelentkezési könyv A jelentkezési könyv alapbizonylatként szolgál, amelybe manuális nyilvántartás esetén a munkahelyre történô beérkezés és az onnan történô aznapi utolsó eltávozás idôpontját kell bejegyezni, valamint az engedélyezett szabadság, továbbá keresôképtelenség miatt távol töltött idôket. Eltávozási könyv Az eltávozási könyv a hivatalos eltávozások, kiküldetések, a jogszabályban biztosított igazolt távollétek, valamint a törzsidôben és azon kívüli idôszakban történô magáneltávozások okának, idôpontjának és engedélyének rögzítésére szolgál. Itt kell rögzíteni a keletkezett többlet munkaidô csúsztatását is. Idôrögzítô táblázatok Manuális számolás vagy excel-táblázat használata esetén a munkáltató és a munkavállaló tájékoztatására szolgáló, a munkavállalók napi ténylegesen ledolgozott munkaidejét és a napi, valamint a göngyölt munkaidôtöbbletét, illetve hiányát tartalmazó kimutatás. Kitöltését, kezelését a munkáltatói jogkör gyakorló által kijelölt munkavállaló a jelentkezési- és eltávozási könyvek bejegyzései alapján végzi, melyet a munkáltatói jogkörgyakorlók heti rendszerességgel kiértékelnek és a helyben szokásos módon a munkavállalók tudomására hoznak. Az így elkészült listákat a szervezeti egységek havonta gyûjtik és 3 évig megôrzik. 4.5. Rendkívüli munkaidôben történô munkavégzés elrendelése Rendkívüli munkaidôben történô munkavégzést ide nem értve az Mt. 108. (2) bekezdésében rögzített rendkívüli eseteket elôzetesen írásban kell elrendelni. (18. sz. melléklet) Ez egyben a munkavégzés elszámolásának bizonylata is, amely nélkül elszámolásra nem kerülhet sor. Az ügyelet, valamint a készenlét alatt felmerült munkavégzés esetén a rendkívüli munkaidôben történô munkavégzés elrendelésérôl készített bizonylatot legkésôbb az azt követô elsô munkanapon kell a munkáltatói jogkör gyakorlójának kiállítania és a munkavállaló részére átadnia. A munkaidô-kereten felül elrendelt rendkívüli munkavégzés bizonylata lehet a munkavállaló KSz 29. -a szerint módosított munkaidô-beosztása. Ennek megfelelôen az érintett munkavállalók részére nem kell külön a rendkívüli munkaidôben történô munkavégzésrôl bizonylatot kiállítani, azonban az elrendelésnél konkrétan meg kell határozni a rendkívüli munkavégzés kezdetét és végét.
1422 A MÁV Zrt. Értesítôje 17. szám Az SAP-val támogatott beosztás-tervezési rendszerben a munkavállaló részére elrendelt valamennyi rendkívüli munkaidôben történô munkavégzést jelenlétként kell kezelni és rögzíteni, megjelölve annak okát is. Hasonló módon kell eljárni az üzemviteli zavarok ellátását végzô munkavállalók esetében, ideértve azt az esetet is, ha a rendkívüli munkaidôben történô munkavégzésre az Mt. 108. (2) bekezdése szerinti esetekben (baleset -, illetve elemi kár következményeinek elhárítása stb. érdekében) került sor. Az osztott munkaidôben foglalkoztatott munkavállalók esetében az osztott munkaidô helyi függelék által meghatározott munkamentes részében elrendelt munkavégzés elszámolására a KSz 33. 7. pontja az irányadó. A rendkívüli munkaidôben történô munkavégzést elsôsorban pénzben kell megváltani, azonban az Mt. 143. (2) bekezdése szerinti esetekben a munkavállaló kérésére a felek a pótlék szabadidôben történô megváltásról is megállapodhatnak, az elrendelésre vonatkozó (18. sz. melléklet szerinti) iraton. A szabadidôt (másik pihenônapot) legkésôbb a rendkívüli munkaidôben történô munkavégzést követô hónapban kell kiadni. Nem illeti meg a rendkívüli munkaidôben történô munkavégzésért sem szabadidô, sem pénzbeli díjazás a kötetlen munkarendben foglalkoztatott munkavállalót. Nem minôsül rendkívüli munkaidôben történô munkavégzésnek, ha a munkavállaló a számára engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. (KSz 34. 4. pont) A munkáltató a készenlét vagy az ügyelet alatt bármikor jogosult elrendelni a munkavégzést. Ebben az esetben már nem rendelkezésre állásról, hanem rendkívüli munkaidôben történô munkavégzésrôl van szó, így az erre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A rendkívüli munkaidô elrendelésekor figyelemmel kell lenni annak jogszabályban rögzített korlátaira. (Mt. 108-109..) A KSz 35. -a alapján naptári évente 230 óra rendkívüli munkaidô rendelhetô el, amely mennyiségbe valamennyi rendkívüli munkaidô idôtartama beszámít. A rendkívüli munkaidôrôl kiállított bizonylat az elszámolás alapját képezi, megôrzése a felolvasókönyv mellékleteként az idôadat-ügyintézô illetve az SAPval támogatott munkaidôbeosztás-tervezést alkalmazó szolgálati helyeken a vezénylést végzô munkavállaló feladata. 4.6. Rendelkezésre állás (ügyelet vagy készenlét) elrendelése 4.6.1. A rendelkezésre állás elrendelésének közös szabályai A munkavállaló a munkáltató által meghatározott tartózkodási helyen és ideig ügyelet, illetve az általa megjelölt a munkavégzés helyére tekintettel elérhetô tartózkodási helyen töltendô készenlét alatti rendelkezésre állásra kötelezhetô. Az ügyelet és a készenlét idôtartama alatt a munkavállaló köteles gondoskodni a munkára képes állapotának megôrzésérôl. Készenlét, illetve ügyelet alatt elrendelt rendkívüli munkaidôben történô munkavégzést követôen a munkavállaló a napi pihenôidô kiadását követôen állítható újra munkába. Az emiatt kiesett munkaidôt igazolt, fizetett távollétként kell számolni. 4.6.2. Készenlét elrendelése A készenlét helyét a munkavállaló által a munkáltatói jogkörgyakorló részére évenként megtett nyilatkozat határozza meg, mely módosítására szükség esetén a munkavállaló kezdeményezésére évközben is sor kerülhet. (19. sz. melléklet). A nyilatkozat megôrzése az illetékes humánpartner, munkaidôbeosztás-tervezés rendszerben érintett munkavállalók esetében a vezénylést végzô munkavállaló feladata. A készenlétet a munkáltatói jogkörgyakorló köteles a KSz 37. 2. pontja szerinti idôben írásban elrendelni, azonban a munkáltató az adott napra vonatkozó készenléti beosztást - amennyiben gazdálkodásában vagy mûködésében elôre nem látható körülmény merül fel a KSz 37. 2. pontja alapján jogosult legalább öt nappal korábban egyoldalúan módosítani. Írásbeli elrendelésnek minôsül a készenléti beosztás elkészítése és annak a munkavállaló általi kimutatható tudomásul vétele, erre a munkaidôbeosztás-tervezést alkalmazó szolgálati helyeken az elôirányzott terv zárását követôen a rendszerbôl kinyomtatott felolvasókönyv megfelelô sora szolgál. A készenlét kezdete és befejezése idôpontját ebben az esetben is egyértelmûen rögzíteni kell, ami a vezénylést végzô munkavállaló feladata. A készenlét elrendelhetô mértékére a KSz 37. 3. pontja tartalmaz rendelkezéseket. Naptári évente 800 órát meghaladó készenlétet kizárólag a helyi függelék ez irányú rendelkezése írhat elô feltéve, hogy az azonos munkáltatói jogkörgyakorló irányítása alá tartozó azonos munkakörben foglalkoztatott és a készenlét ellátásába bevonható munkavállalók a 600 óra készenlétet átlagosan elérték. Ez alapján 1200 óra / naptári év felett kizárólag a munkavállalóval kötött írásbeli megállapodás alapján rendelhetô el készenlét, feltéve, hogy az azonos munkáltatói jogkörgyakorló irányítása alá tartozó azonos munkakörben foglalkoztatott és a készenlét ellátásába bevonható munkavállalók a 1000 óra készenlétet átlagosan elérték. A megállapodás megkötése a 20. sz. mellékletben szereplô iratminta alapján történik. A munkavállalót a készenlét leteltét követôen amennyiben a készenlét alatt munkavégzésre nem került sor nem illeti meg pihenôidô. Készenlétet követôen újabb készenlét elrendelésére, illetve az elrendelhetô készenlét minimális idôtartamára a KSz 37. 4. pontja az irányadó.