területekre vonatkozó egyedi védett területekre



Hasonló dokumentumok
Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv közbenső jelentés kirendeltségi munkarésze elkészítésének eredménye, tapasztalatai

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

és s felszín n alatti vizek

A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.

2. sz. melléklet. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. Intézkedési csomagok és a hozzájuk tartozó intézkedési elemek

ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. Felszín alatti vizeket érintő intézkedési csomagok

ESETTANULMÁNYOK. Ssz. Eset Kitöltendő űrlap(ok)

Tervezett intézked. Szolnok, augusztus 31. Ágoston Bence Busa-Fekete. Bertalan. rnyezetvédelmi. H-6720 Szeged, Stefánia 4.

Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ

A biodiverzitás védelmi szempontok ágazati integrációjának lehetőségei a vízügyi politikába

Balaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP ) programozási időszak

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

VGT intézkedések végrehajtása

Kármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

FELSZÍNALATTI VIZEK A 2. VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVBEN A VGT2 FELSZÍN ALATTI VIZEKET ÉRINTŐ LEGFONTOSABB INTÉZKEDÉSEI

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A HALÁSZATOT ÉS A HORGÁSZATOT ÉRINTŐ SZABÁLYOZÁSI JAVASLATOK A VGT-BEN ÖSSZEFOGLALÁS

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI

Javaslatok a Felső-Tisza alegységet. get zkedésekre. (Illés Lajos Viziterv Environ) és s felszín n alatti vizek

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

Emlékeztető. Börcsök Áron

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései

DOMBVIDÉKI TÁROZÁS. Székesfehérvár szeptember 26.

A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

A Váli-völgy vízrendezési feladatai

, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A felszín alatti vizeket érintő terhelések, intézkedések a 2-15 Berettyó tervezési alegységen a VGT2 alapján

Vizeink állapota 2015

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén

Vízgyőjtı gazdálkodási tervek

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv céljai, a mezőgazdasággal való kapcsolata

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

VÁRADI Tamás (Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

ÜZEMELTETŐI GONDOLATOK A HATÁRÉRTÉKEK FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ november szeptember 30.

Környezet és Energia Operatív Program

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc. Az előadás november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra.

Tájékoztató. Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra:

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA

mezgazdaság mezgazdaság összehangolásának lehet lehetségei

Javaslatok a Dráva részr zkedésekre

- A környezetvédelem alapjai -

Natura 2000 fenntartási terv

Az MVA adat- és információ igénye. Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B A projekt támogatás tartalma: Ft

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja

A hazai csapadékvíz-gazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei Szakmai nap

Víz az élet gondozzuk közösen

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

Átírás:

A védett v területekre vonatkozó egyedi intézked en kívüli k intézked hatása a védett területekre Várható eredmények és felmerülő veszélyek Magyar Emőke (ÖKO Zrt.) Szakmai Fórum 2009. szeptember 8.

Intézked zkedési csomagok (ICS) Vgt tervezés: hasonló típusú inté intézkedési csomagokban 17 csomag ebből 1.-14. tipizált (pl. területi agrár, települési, vizek medrét, partját érintő, létesítményekre vonatkozó, szennyvizes, ivóvizes) ICS 15. károsodott élőhelyekre, védett területekre egyedi ICS 16. szennyezés megelőző, egyéb ICS 17. általános (vizsgálat, monitoring, engedélyezés, stb.) Az intézkedési elemek megfogalmazásának alapelve: a jó ökológiai állapot (természetes víztestek), a jó ökológiai potenciál (erősen módosított, mesterséges víztestek) megőrzése, elérése Azon védett területekhez kapcsolódó problémák megoldása prioritást élvez (megvalósítás 2015-ig), ahol a a víz állapotának megőrzése vagy javítása a terület védelmének fontos tényezője

területekre 1. IP1. Területi agrár r ICS kedvező hatással lehetnek az agrár-környezetvédelmi inté és a művelési mód váltás (TA1-TA5) TA1 (dombvidék), TA3 (síkvidék): agrár-környezetvédelmi beavatkozások (szennyezést kizáró, ill. csökkentő tápanyagés növényvédőszer-használat, vetésszerkezet, agrotechnikai eszközök alkalmazása), művelési mód váltás művelési ágon belül (pl. kevésbé intenzív használat, táblásítás változtatása) TA2 (dombvidék), TA4 (síkvidék) művelési ág váltás (szántó gyep konverzió pl. a 12 % feletti lejtőszögű területeken, erdősítés) területileg 2015-ig kifejezetten a nitrát érzékeny, az után az erózió érzékeny területek is TA6 (víztakarékos növénytermesztés) és TA7 (állattartó korszerűsítés) hatása elhanyagolható védett területeknél, ill. ezek hatásterületén, ha van nitrátvagy erózió érzékeny, akkor vonatkoztatható negatív hatás lehet TA5 (belvíztározó helykiválasztás)

d területekre 2. IP2. VízfolyV zfolyások árterére re vagy hullámter mterére, re, az álló- vizeket övező növényzónákra vonatkozó agrár r ICS mind kedvező hatású lehet: HA1=árterület helyreállítása (pl. töltés megnyitás, áthelyezés), HA2=földhasználat átalakítása a víztestek mentén (10 m-en belül ne legyen szántó, helyette erdősáv, gyep), HA3=partmenti védősáv kialakítása (előző kiegészítő int.) természetesebb, az eredetihez közelibb növényzónáknak ad teret a felszíni víztestek mellett, ökológiai folyosó hálózat növekedése honos, tájbaillő fajtákkal kell megvalósítani elsősorban a védett területeken belül megvalósítva hathat a védett területek állapotára (ill. ökológiai folyosó hatás lehet tágabb), HA1 elsősorban dombvidéki kisvízfolyásokon kulcs a FENNTARTÁS!!! (negatív hatás??? szerintem nem várható) 57% Területhasználati konfliktus (az összes védett %-ában) 43% van nincs

területekre 3. IP3. VízfolyV zfolyások és állóvizek medrét érintő ICS HM1-HM4 és HM6 = mederrehabilitáció, HM5, HM7 mederkotrás hatás igen jelentősen függ a megvalósítás módjától maga a megvalósítás szinte mindig értékvesztéssel, pusztulással jár időben és térben meghatározható módon várhatóan itt éppen nem a védett területekre kell koncentrálni, hanem a hatásterületekre, hogy több, jobb minőségű víz érkezhessen a védett területre védetten elsősorban az átjárhatóság biztosítását szolgáló beavatkozásokat kell szorgalmazni (a meder jelentősebb alakítása nélkül), illetve a természetvédelmi célból szükséges mederkotrást, alakítást HM6-nál (település, üdülőterület) is figyelemmel kell lenni az ökológiai szempontokra, kiemelten, ha alatta védett terület van jól elvégezve lehetnek ökológiai előnyök 37% Medermorfológiai problémák (az összes védett %-ában) 63% van nincs

területekre 4. IP4. VölgyzV lgyzárógátas tározt rozókra vonatkozó ICS VG1=tározók üzemeltetésének módosítása az alvízi ökológiaivízminőségi szempontok alapján (vízszint-ingadozás csökkentése, szabad tározótér, szükség esetén vízleeresztés, akár felhagyás; VG2, VG3 jó halászati, ill. horgászati gyakorlat, elsősorban a többlet tápanyag bevitel elkerülése a jó gyakorlat jogi szabályozása terheléscsökkentő beruházások ösztönzése a Halászati OP-ból megfelelő halszerkezet fontossága! eredmény kiegyenlítettebb, az ökológiai vízigényeknek megfelelőbb vízellátás, jobb vízminőség egyértelmű előny területileg inkább védett területen kívül várható, hatásterület miatt lehet kedvező hatás feloldhatatlannak látszó ellentét!!! (halászat, horgászat)

területekre 5. IP6 Duzzasztóművekre, zsilipekre vonatkozó ICS alapelv a jobb átjárhatóság és a kiegyenlítettebb üzemeltetés = ez kedvező elmozdulást jelenthet DU1 a duzzasztóknál: kritikus tavaszi-nyári időszakban az üzemrend összehangolása az alvízi követelményekkel, az ökológiai vízigény biztosítása, torkolati duzzasztóknál a gravitációs kapcsolat helyreállítása, akár a duzzasztás megszüntetése is DU2 zsilipeknél: vízkormányzás természetes vízjárás szerint DU3 hallépcsők, megkerülő csatornák létesítése (ahol más beavatkozással az átjárhatóság nem biztosítható) egyedi mérlegelés a védett területek állapotát kedvezőtlenül befolyásoló műtárgyaknak prioritást kell kapnia (helyileg akár védett, akár nem védett területen lehet)!!! ökológiai előnyök az átjárhatóság növekedése és a természetközelibb vízjárás következményeként szoros együttműködést igényel a műszaki tervező, az üzemrend kialakítója készítő és az ökológusok között kiegészítő intézkedés: engedélyek felülvizsgálata

területekre 6. IP6. A kikötőkkel kkel és s a hajózás s fenntartásával kapcsolatos ICS és s IP7: Települési ICS Kikötők, hajózó utak átalakítása az ökológiai szempontok figyelembe vételével elvben kedvező (bár nem túl nagy jelentőségű) KRITIKUS PONT feloldhatatlannak látszó ellentét (hajózhatósági elvárások az EU felől ill. a hajózó út ökológiai szemléletű átalakítása) Területileg elsősorban a kiemelt víztestek (Balaton, Duna, Tisza, Tisza tó) Települési: TE1 = hulladéklerakó rekultiváció, új korszerű lerakók létesítése (valószínűleg más források); TE2 = csapadékvíz elvezetés, kezelés TE3 = egyéb szennyezőforrások (pontszerű szennyezés, közterület fenntartás, temetkezés) területileg a kikötők és a települési inkább védett területeken kívül (települési belterületek), hajózó út többnyire védett (Natura 2000) mindkét intézkedési csomag eléggé áttételesen és várhatóan csak kis mértékben hathat kedvezően a védett területek állapotára (amennyiben valóban ökológiai szempontok szerint kerül megvalósításra)

területekre 7. IP8 és s IP9. Kommunális szennyvízelhelyez zelhelyezésre vonatkozó intézked zkedési csomag, felszíni és felszín n alatti vizeket érintő ICS a felszíni és felszín alatti programok összefüggnek SZ1 és CS1 = Szennyvíz Program, SZ2 = telephatásfok növelése, SZ3 = higítási viszonyok javítása, SZ4 = ipari terhelés csökkentés, SZ5 = illegális bevezetések megszüntetése, CS2 = SZP-n túli csatornázás, CS3 = meglévőknél a rákötések serkentése, CS4 = csatorna hálózat rekonstrukció, CS5 = zárt táozók + elszállítás, CS6 = szikkasztás kiváltása más módszerekkel, Cs7 = természetközeli tisztítás, cs8 = szennyvíziszap szakszerű elhelyezése alap: szennyvízprogramok terheléscsökkentés kedvezően hathat a védett területek állapotára is viszonylag lokális környezetben (kiemelendő a CS7) megvalósítás módja jelentősen befolyásolja veszélyforrás: még további befogadó terhelés számos esetben (több csatorna, több bevezetés, több kapacitás) milyen módon lehetne a szennyvízeket helyben tartani és fokozott tisztítás után helyben hasznosítani a befogadóknál hathat számottevően a védettekre

területekre 8. IP10 Felszíni vizekbe törtt rténő pontszerű bevezeté- sekkel kapcsolatos egyéb b ICS, és s IP11. Az ivóvíz- ellátás s minőségét és s biztonságát t javító ICS PT1 = halastavakból történő vízeleresztés, PT2 = ipari és termálvíz bevezetések, PT3 = szűrőmező egyértelmű kedvező hatások a beeresztési pont alatti védett területek állapotában PT3 az előző javaslat első lépése (visszatartás, hasznosítás) ivóvízre ható beavatkozások (vízkezelési technológia, vagy más vízbázis; biztonságba helyezés, alternatív vízbázis) első látásra csak igen áttételesen hat a biztonságba helyezés és tartás lehet kedvező a szennyezőforrások lokalizálása, felszámolása, védőterületen alkalmazott szabályok betartatása által átfedés kell a vízbázis és a védett terület között, hogy az állapotjavulás megvalósuljon

területekre 9. IP12 és s IP13 Felszíni vízkivv zkivételekkel, ill. átvezetésekkel és s felszín n alatti vízkivv zkivételekkel kapcsolatos ICS FE2 (víztakarékosság), FE3 (új vízkivételi helyek igénybevétele), FA2 (energetikai haszn. vizek visszasajtolása) csak áttételes és kis mértékű hatása lehet a védett területek állapotára FE1 = felszíni vízhasználatok (vízkivételek, vízátvezetések) fenntartható megvalósítása az ökológiai szempontból szükséges mederben hagyandó vízhozam figyelembevételével, a FE4 vízkormányzáshoz kapcsolódó inté, FA1 = felszín alatti vízkivételek korlátozása és FA3 = engedély nélküli vízkivétel visszaszorítása alapvető fontosságú Mindegyik jelentős kedvező hatást okozhat, egyes területeken ez a legfontosabb intézkedés csomag Kiegészítő intézkedés: Vízkivételi engedélyek felülvizsgálata Vízkivétel okozta problémák (az összes védett terület %-ában) 23% van nincs 77%

területekre 10. IP14 Szennyezett területek és havári riák veszélyess lyességét t csökkent kkentő és s IP16 Egyéb, a vizek szennyezését t megelőző ICS IP14 = kármentesítés, kárelhárítási tervek, szennyezőanyag bevezetés korlátozása IP16 = utak, vasutak szennyezésének csökkentése, szakszerű kútkiképzés áttételesen és várhatóan kis mértékben hathatnak a védett területek állapotára hatás elsősorban a felszín alatti vizek minőségének javulásán keresztül lehet kimutatható IP15 KÁROSODOTT ÉLŐHELYEKRE É VÉDETT TERÜLETEKRE KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK IP17 Átfogó inté: vizsgálatok, engedélyezések felülvizsgálata, monitoring, adatszolgáltatás, információcsere, képességfejlesztés szintén csak áttételes hatások

Gondolat ébresztő kérdések a vitához Elegendőnek tartják-e az intézkedési csomagokban megfogalmazott intéet a problémák kezelésére? Javasolnak-e az előzőeken kívül új intézkedést? Amennyiben a tervezett inté a VKI intézkedési csomagjainak megfelelően valósulnak meg, érzékelhető eredményekre juthatunk-e a vizek mennyiségi és minőségi állapotát tekintve? Elegendőek-e a megfogalmazott inté az ökológiai állapot javításához? Milyen időtávon látják reálisnak az inté megvalósulását, főként az ökológiai eredmények elérése tekintetében? Megfelelő eredményeket hozhatnak-e az inté a víztől függő védett területek állapotában? Amennyiben a VKI szemléletének megfelelően valósulnak meg az inté, látnak-e veszélyeket? Milyen kedvezőtlen folyamatoktól kell tartanunk?