Magyarország vízföldtana ( tanév, I. félév)

Magyarország vízföldtana (2010 2011. tanév, I. félév) dr. Lénárt László egy. doc. Környezetgazdálkodási Intézet Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék A/4 34. szoba (pillanatnyilag) Tel: 46-565-000/17-26; 20-986-3000 Email: hgll@uni-miskolc.hu http://www.hidrotanszek.hu/ 1

Magyarország földrajzi helyzete, morfológiai jellemzők Magyarország az Alpok és a Kárpátok magas helységei által övezett medencében van: nagy része feltöltéssel egyengetett síkság, árvízszint alatt, védőgát mögött 44%, árvízszint alatt, védőgáton belül 1-1,5%, kis része eróziós dombság, igen kis része hegység (alacsony és középhegység). Függőleges kiterjedése: Legalacsonyabb pontja: 78 mbf, legmagasabb pontja : 1014 mbf, relatív relief: 936 m 2

FAV, 1998 5

FAV, 1998, VITUKI 7

Magyarország talajtani viszonyai Talajok vízgazdálkodási tulajdonságai: víznyelő képesség, vízvezető képesség, vízraktározó képesség, Magyarország főbb talajtípusai [%]: zonális erdőtalaj zonális mezőségi talaj homoktalaj réti talaj láptalaj nyers öntéstalaj extrazonális eredetű szikes egyéb 33,0 22,4 7,9 21,3 1,3 2,6 6,0 5,5 8

Csernozjom Talajok Dobos Endre Erdőtalaj 9

Magyarország növénytakarója Szerepe a geohidrológiai viszonyok alakítása miatt jelentős. Növénytakaró megoszlása [%] (2002): szántó rét, legelő kert, szőlő erdő halastó, nádas nem művelt 46 11 6 19 1 17 10

Magyarország hidrometeorológiai jellemzői - Csapadék Csapadékmérés: 880 mérőállomás (OMSz + Vízügy), ebből 83 folyamatos mérés (1959-1993 között) Csapadékmennyiség: 1981-1993 átl. kb. 10%-al alacsonyabb, mint 1951-80 között (1994-2010 között csökkent/nőtt) Területi megoszlás: Ny-i terület: - bő (>800 mm/év) (atlanti, mediterrán) középső terület: - kevés (<500 mm/év) (mediterrán, kontinentális) K-i terület: - közepes (>650 mm/év) (kontinent., helyi ) középhegységek - csapadékbő szigetek (Orografikus csapadék >800 mm/év) Csapadékvíz kémiai összetétele (OMSz, 1965 óta) ph: országos átlag 4,8 (térben, időben változó) szulfát, nitrát: emelkedik (duplázódott, közlekedés) kéndioxid: stabil (közepesen szennyezett térség) 11

VITUKI, 2001 12

1300 1200 1100 1000 900 800 700 600 500 400 Csapadék -csapadékátlag Jávor-kúton 768,9 13 Csapadék [mm] 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 hidrológiai év [mm] hidrológiai évek átlagainak változása [mm] átlag 1960-2008 [832 mm]

Magyarország hidrometeorológiai jellemzői - Léghőmérséklet Mérőállomás: 110 OMSz (folyamatos: 37) állomás + 218 Vízügyi állomás Léghőmérsékleti átlag: 10 C Minimális léghőmérsékleti átlag: Mátra (5-6 C) Maximális léghőmérsékleti átlag: (>10,5 C, Budapest, Duna-Tisza köze déli része) Ny (nő) ország közepe (nő) K Hőingadozás 14

VITUKI, 2001 15

Magyarország hidrometeorológiai jellemzői - Párolgás Potenciális (lehetséges) párolgás Tényleges párolgás Csapadék és a tényleges párolgás különbsége: a felszín alatti vízkészletek utánpótlása 1951-80 közötti átlag + ( csak az Alföldön) 1980-93 között átlag +, de sokkal több helyen (Alföld, Mezőföld, Kisalföld) 1993-2010 közötti átlag erősen ingadozó Aszályossági index: (csapadék és hőmérséklet alapján) < 6 6 8 8 10 10 12 > 12 aszálymentes mérsékelt aszály súlyos aszály nagyon súlyos aszály rendkívüli aszály 16

évi csapadék, mm 900 850 800 750 700 650 600 550 500 450 400 350 300 Csapadék 1951 1956 1961 1966 1971 1976 1981 1986 1991 1996 2001 évek VITUKI, 2001 650 600 idősor 5 éves mozgóátlag Területi párolgás évi területi párolgás, mm 550 500 450 400 350 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 idõsor 5 éves mozgóátlag 17

Aszály, VITUKI, 2001 PAI ( C/100 mm) rendkívüli aszály erős aszály közepes aszály mérsékelt aszály 19

Magyarország környezeti állapota 2001 Év Aszályossági index (PAI) Az aszállyal érintett terület nagysága az ország területének országos átlaga C/100 mm km 2 % 1980 3,0 0 0 1981 4,2 0 0 1982 4,0 4 500 5 1983 6,5 48 500 52 1984 5,0 33 000 35 1985 4,5 6 000 6 1986 5,4 21 000 23 1987 5,0 19 000 20 1988 5,6 42 000 45 1989 4,0 9 500 10 1990 8,8 85 000 91 1991 4,1 0 0 1992 9,8 92 000 99 1993 9,0 78 000 84 1994 8,0 67 000 72 1995 5,8 40 000 42 1996 4,7 8 000 9 1997 3,6 0 0 1998 4,6 8 500 9 1999 2,8 0 0 2000 8,1 86 000 92 2001 4,5 14 700 16 20

Magyarország hidrometeorológiai jellemzői - Szél A szél vektoriális mennyiség, iránya és erőssége van. Mindig a vízszintes összetevőt adjuk meg, az irány az, ahonnan fúj. A felszín közeli légmozgás intenzitásának ismerete a levegő párafelvevő képessége miatt fontos. A felső légrétegekben a légmozgás erősségének és irányának az ismerete a páratelt felhők mozgása miatt fontos. Magyarország hidrometeorológiai jellemzői - Napsugárzás A párolgás energiaigényének kielégítése miatt fontos 21

Magyarország vízrajzi áttekintése - Vízfolyások (a Kárpát-medence vízhálózata) A teljes vízgyűjtő terület a Dunáé (800. 000 km 2 ), Magyarországi vízgyűjtő terület: 46. 000 km 2, Szob alatt ér magyar területre (addig határfolyó), Durva törmelékét Paksig lerakja, alatta kanyarog. (Ezek zömét szabályozáskor levágták.) Esés Esés Esés Esés Vízsebesség Pozsony - Gabcsikovó Gönyű -Ipoly torkolat Ipoly torkolat - Paks Paks alatt 30-40 cm/km 8-12 cm/km 7-10 cm/km 5 cm/km 0,4 3 m/s 23

Második folyó a Tisza (157.000 km 2 ), Mo: 47. 000 km 2 (A szabályzáskor kb. 1/3-ra rövidült.) Mérések, megfigyelések: Vízállásmérés: 315 törzsállomás, 2247 üzemi állomás. Vízhozammérés: 179 törzsállomás, 301 üzemi állomás. Vízhőmérséklet mérés: 0-30 C között (átlag 10 C) Legmelegebb: síkvidéki, kis esésű folyók Jég: csaknem mindenütt, szennyvíz bevezetésnél (pl. Budapest egy része), melegvíz bevezetésnél nincs (pl. Paks, Mezőkövesd, Szentes), formája a hidegtől és a vízhozamtól függ (az Északi terület a jegesebb ), parti zajló álló Hordalékszállítás: ma is tart, a vízierőművek és folyamszabályozó művek az eredeti állapotot megváltoztatták, max: Szamos (Csengernél) 4890 [g/m 3 ] min: Dráva (Drávaszabolcs) 3 [g/m 3 ] 26

A nagy folyóink használata Használat hajózás víztermelés kavicstermelés sport rekreáció öntözés halászat természetvédelem Duna erőteljesen kavicsteraszból jelentős mértékben jelentős mértékben jelentős mértékben kevésbé kevésbé kevésbé Tisza alig kevésbé kevésbé jelentős mértékben jelentős mértékben jelentős mértékben jelentős mértékben jelentős mértékben 27

Magyarország vízrajzi áttekintése - Holtágak a szentély jellegűek termvédelmi területek Komplex hasznosítás prioritási sorrend Holtágak, nagyság szerinti csoportosításuk Vízfolyás min. 4 ha min. 20 ha Duna 30 12 Rábca 7 2 Rába 2 --- Marcal 1 1 Dráva 15 1 Mura 2 --- Tisza 80 38 Túr 1 --- Szamos 5 2 Bodrog 22 12 Hernád 5 --- Takta 8 4 Zagyva 7 2 Tarna 1 --- Hármas-Körös 36 11 Kettős-Körös 5 --- Fekete-Körös 1 --- Sebes-Körös 6 --- Berettyó 1 --- Maros 2 --- Összesen 237 85 Az összes vízfelület átlagos vízborítottságnál (4 ha fölöttieknél) 6 978 ha a mentett oldalon: 5 110 ha hullámtéren, ártéren: 1 868 ha 28

Magyarország vízrajzi áttekintése - Csatornák 29

Magyarország vízrajzi áttekintése - Állóvizek Balaton: Víztáplálás: Zala (F = 2622 km 2 ; KÖQ: 10 m 3 /s) 30 állandó, 20 időszakos vízfolyás (É:4 m 3 /s; D: 3 m 3 /s) mesterséges (bauxitbányászatból, megszűnt). Levezető csatorna: Sió (NQ: 80 m 3 /s). Vízszint: 70-100 cm között. Vízhőm.: 0 30; nyári max: 24-30; sokévi átl. 12,4; max. napi ingadozás 5-6 C. Tél: zömmel összefüggő jégtakaró, átl. 20 30; max. 74 cm; átlagos jégborítottság: 57 (0-107) nap Velencei-tó: többször kiszáradt az utóbbi 300 évben. Víztáplálás: Császár-víz (Zámolyi 4, Pátkai 7,9 106 m 3 tározók) Dinnyés-Kajtori csatorna Szabályozott vízjáték: 20 cm Átlagos vízhőmérséklet: 10,8 C Átlagos jégborítottság: 20 cm (max: 40 50 cm) Fertő: vízgyűjtőjének 88,5 %-a osztrák területre esik. Vízszintje szabályozott, többször kiszáradt az utóbbi 300 évben. Magyarországi fő felszíni táplálója: Rákos-p. Alulról táplálás a Kisalföld kavicsteraszán keresztül Átlagos vízhőmérséklet: 10,6 C Átlagos jégborítottság: 20 cm (max: 40 50 cm) Egyéb tavak: (1984) 207 db (>50 ha = 27 db, >5 ha = 180 db) Tározók: 30

Magyarország földtani-tektonikai viszonyai A vízrajzi arculatot, ill. hidrogeológiai adottságokat alapvetően a földtani-tektonikai viszonyok határozzák meg: a prealpi szerkezetalakulás (hidrogeológiai szempontból figyelmen kívül hagyható), a preneogén szerkezetalakulás, ill. preneogén nagyszerkezeti egységek, a miocén szerkezetalakulás, ill. miocén árokszerkezet, a pannóniai és pleisztocén szerkezetalakulás, ill. a Pannóniai-medence mint szerkezeti egység. 32

Brezsnyánszky, 2000 35

Preneogén nagyszerkezeti egységek Belső Nyugati Kárpátok (Vepor) egység Válsztóvonal Ausztroalpi nagyszerkezeti egység Válsztóvonal a Rába-vonal Magyar-középhegységi (Pelsoi) egység Közép-magyarországi törési öv Tiszai nagyszerkezeti egység 36

Preneogén nagyszerkezeti egységek - Belső Nyugati Kárpátok Ipolymenti kristályospala összlet (Magyarországon és Szlovákiában mezometamorf kristályospala) Folytatásuk a Vepor egység kristályospala összletében van. A Vepor metamorf képződményei Magyarországon csak mélyfúrásból ismertek. 37

Preneogén nagyszerkezeti egységek Ausztroalpi egység Kelet-Alpi takarórendszer nyúlványai, Pennini alegység: a Kőszegi-hegység júra - kréta zöldpala epimetamorf kőzetei, a Vas-hegy zöldpala, metaultrabázit, talkosodott szerpentinit, (mind gyűrt, pikkelyes szerkezetű), Alsó - Kelet- alpi takarók: a Soproni-hegység ópaleozóos üledékes, hercini magmás és mezometamorf képződményei, a Fertőrákosi palasziget, ópaleozóos magmás és üledékes képződményei, Felső - Kelet - alpi takarók: a Graz környéki paleozóos képződmények, Magyarországon a Rábamenti szerkezeti egység, a Kisalföld aljazatában. 38

Preneogén nagyszerkezeti egységek - Magyar-középhegységi egység Alpi - Dinári egységekkel mutat rokonságot. (A Balaton latin nevéről Pelsoi-egység.) Jellemzői: ópaleozóos tengeri képződményei a variszkuszi hegységképződés idején gyenge metamorfózist szenvedtek, az újpaleozóos képződmények sekélytengeri és szárazföldi eredetűek, a triásztól az eocénig terjedő szakaszban a Tethys selfjén alpi - dinári rétegsorok rakódtak le, de az óceáni aljazat is helyenként felismerhető. 39

Preneogén nagyszerkezeti egységek - Dunántúli-középhegység alegység variszkuszi metamorfózis + gránitbenyomulás, perm végi self üledékek (több km mészkő és dolomit), júrában feltagolódó self üledékek (mészkő), kréta-eocén tengeri és szárazföldi periódusok. 40

Preneogén nagyszerkezeti egységek - Közép-dunántúli (Igali) alegység sekélytengeri újpaleozóos karbonátos kőzetek, nagyvastagságú triász sekélytengeri kőzetek, eocén andezit vulkánosság. 41

Preneogén nagyszerkezeti egységek - Borsodi alegység: (Bükk, Upponyi- és Szendrői-hg.) tengeri újpaleozóikum, üledékfolytonosság, triász karbonát, júra mélytengeri üledék, tenger alatti bazaltvulkánosság. 42

Preneogén nagyszerkezeti egységek - Gömöri alegység (Aggtelek, Rudabányai-hg), takarók mélyebben gyenge metamorfózisú triász és júra mélytengeri üledékek és bázisos magmás kőzetek, triász sekélytengeri fáziesű mészkőfajták, a triász és júra D-felé tolódott, a feküben f-perm - a-triász gipszes-anhidrites törmelékes összlet. 43

Tiszai nagyszerkezeti egység Az alpi hegységképződési szakasz előtt nagyfokú metamorfózis; az utolsó a variszkuszi (hercini) hegységképződési szakaszban gneisz, csillámpala, migmatitos gránit. A korai alpi fázisban (karbon végétől a jura elejéig) a Tiszai-egység lényegében hasonló fejlődéstörténeti képet mutat szárazföldi perm, sekélytengeri-szárazföldi germán fáciesű triász, kőszenes alsó júra. Az alpi szerkezeti fázis (fiatalabb mezozóikum) fiatalabb szakaszában a részek erősen elkülönülnek Villányi alegység (a - kréta zátonymészkő), Mecseki alegység (kréta tenger alatti bazaltvulkánosság), Szolnoki alegység (térbelileg az előző kettő között; átmenet a kettő között), Békési alegység (júra - a-kréta palák), Zempléni alegység (kontinentális karbon - perm). A kréta közepén jelentős szerkezeti mozgás (gyűrődés, pikkelyeződés, erős lepusztulás). A kréta végén tengerelöntés, a Szolnoki egységben flisjellegű törmelékes üledék. 44

Miocén szerkezetalakulás A miocén képződmények üledékhézaggal, diszkordánsan települnek egyharmaduk a középhegységeinkben, kétharmaduk a miocén árokszerkezetekben. 45

Miocén szerkezetalakulás - (Alsómiocén: 24-19 millió év) Eggenburgi emelet: a szávai orogenizmus hatására Ny-Magyarország, Mecsek: kontinentális-fluviális durva törmelékes tarkaagyag, ÉK-Magyarország: tengeri, partszegélyi homok, homokkő, nyíltvízi pelites üledék. Ottnangi emelet: újabb árkos beszakadások (ÉNy-DK-i), peremi riolit ártufa ( alsó riolittufa ), bázistörmelék fölött ÉNy-Mo: limnikus, ÉK-Mo.: félsósvizi, paralikus kőszénformáció, záró: kontinentális folyóvizi üledék. 48

Miocén szerkezetalakulás - (Középső miocén: 19-16 millió év) A stájer orogén fázishoz kapcsolódik, ÉK-DNy-i irányú árokszerkezet létrehozása. Kárpáti ciklus: DNy felől mediterrán, ismétlődő transzgressziók, félsósvizi bázisréteg (litorális konglomerátum, hkő.), nyíltvizi molasz, cikluszáró sekélyvízi zátonyrétegek, lokális andezit, dácit, riodáci, országos elterjedésű riodácittufa vulkánosság ( középső riolittufa ) Alsóbádeni ciklus: a transzgr. bázisrétegre nyíltvízi agyag, agyagmárga, Ny-n a ciklus végén félsósvizi paralikus barnakőszén, ÉK-n 3000 m vastagságot elérő regionális andezit vulkánosság (Mátra, hidrotermális Pb Zu + nemesfém) 49

Miocén szerkezetalakulás - (Felsőmiocén (16 6 millió év) A felsőbádeni-szarmata ciklus; a lajtai orogén fázis hatására, a mediterrán kapcsolat megszűnik, helyette az Aral- Kaspi medence irányába nyílik a medence, az általános medencebeszakadást lajtamészkő és pelites formációk takarják, a szarmatában félsósvizi durvamészkő, agyagmárga; andezit - riolit vulkánosság (2000 m-nél vastagabb, felső riolittufa ), zeolit, perlit, diatomit, nemesagyag kőzetek. 50

A pannóniai és pleisztocén szerkezetalakulás, ill. a Pannóniai-medence mint szerkezeti egység A miocén árokrendszer felett miocénvégi, pliocén és pleisztocén képződményekkel feltöltött Pannóniamedence. Pannóniai emelet: szarmata és pleisztocén közötti csökkent sósvízi, nagy vastagságú, uralkodóan finomtörmelékes összlet 11-12 millió év - 2,4 millió év között. Nagyobb-részt pleisztocénnel fedett, az ország háromnegyed részén megvan. Kialakulása: a szarmata felett fokozatos átmenettel települ (idősebb rétegek esetén diszkozdancia); mésztartalmú pelites üledék; ÉK-n riolittufás vulkanizmus, lagúnákban diatomit és bentonit. 51

Az alsó-pannóniai felső kétharmada felélénkült a Pannóniai-medence süllyedése: az Alpok-Kárpátok megemelkedtek, nagyméretű delta üledékképződési rendszer; agyagmárga üledék, kevés homokos-kaviccsal; É-Dunántúl trachit, Duna-Tisza közén bazalt vulkanitok, 52

A felső-pannóniaiban sekélyvízi üledék, delta jelleggel mocsarak, Taxodium láperdők (lignittelepek); Bakony, Kisalföld, Észak-Magyarország: egyedi vulkáni kúpok; a Dunántúlon egyes kráterekben alginit; Észak-Magyarországon a bazalt vulkanizmus szárazföldi környezetben ment végbe és átnyúlt a pleisztocénbe. 53

Pannóniai üledékképződés pleisztocén üledékképződés határán Jelentős szerkezeti igénybevétel történt, a peremi pannóniai képződmények kiemelkedtek és pusztultak, a medence süllyedékekben folyt a szárazföldi üledékképződés, a rétegek dőlése 1-2 -os, jellemzőek az 5-10 km hosszú, 1-2 km széles boltozatok, peremeken gyakori az 5-10 m-es (ritkábban 50-100 m elvetési magasságú) vetők, a vetők alulról felfelé fokozatosan elhalnak. 54

Negyedidőszak A 2,4 millió év alatt az Alföld egyes részei 400-600 m- t süllyedtek, a környező középhegységek 300-400 m- t emelkedtek. A süllyedő területen 3-4 nagyobb, 9-10 kisebb ciklus volt. Az emelkedő területen ugyanezen ciklusok terasz - szintenként és forrásmészkő szintenként jelentek meg. Az emelkedés - süllyedés blokkokra töredezve történt. (A pliocénben egyenletesebb kéregmozgás volt.) 55

Pleisztocén képződmények Folyóvízi kavics, homok, iszap, agyag. Az Alföld és Kisalföld negyedkori medencéiben nagy vastagságú (4-500 m) üledék. A hegy- és dombvidéken jelentős lejtőtörmelék. Folyóteraszok és a kapcsolódó forrásmészkövek. A Duna pleisztocén eleji Duna-Tisza közi hordalékkúpján és az ÉK-i Kárpátok hordalékkúpján (Nyírség) 10-30 m vastag futóhomok felhalmozódás. (Pangó vizű süllyedékekben tőzegtelepek, mocsári üledék.) Lösz kb. 20 000 km 2 területen, maximális vastagsága 40 m (Dunántúl, Északi-középhegység, Alföld: típusos lösz, vízi lösz, mocsári lösz, infúziós lösz). 56

A quarter felosztása az alsó-pleisztocén alja 2,4-1,8 millió év, az Alföldön 120-140 m üledék, (a klíma meleg-mérsékelt; nedves,) az alsó-pleisztocén felső része 1,8-0,7 millió év, 200 m üledék, a középső-pleisztocén 0,7-0,125 millió év; hideg, 40-50 m vastag üledék, a dombvidéken teljes löszsorozat, a felső-pleisztocén 0,125-0,01 millió év, 40-300 m vastag finomhomokos üledék, lösz, a holocén 10.000 év, néhány m vastag, futóhomok, lösz, tőzeg 57

Vízkészletgazdálkodási atlasz, 2004 58

MÁFI, 2001 59

Magyarország vízföldtani adottságai Paleozóos alaphegység (kevés víz) Ópaleozóos képződmények Kisalföldi kristályos övezet Soproni-hegység Vashegy Balatonmelléki ópaleozóos pászta Balatonfelvidék egy része Velencei-hegység Balaton déli előtere (mélyben) Bükki devon dolomit (mélységi, jó vízadó) Szendrői-hegység kristályos mészköve A mecseki kristályos pászta és felszín alatti folytatása Battonya-pusztaföldvári-hátság kristályos övezete 60

Magyarország vízföldtani adottságai Paleozóos alaphegység (kevés víz) Újpaleozóos képződmények Karbon képződmények (főleg mészkő) Kőszegi-hegység, Vashegy Balatonfelvidék Velencei-hegység Bükk, Upponyi-hegység Szendrői-hegység Felsőregmec Mórágyi gránitmurva (jó vízadó) Perm képződmények (főleg homokkő) Balatonfelvidék Velencei-hegység Mecsek Bükk (sejtes, dolomitos mészkő, jó vízadó) 61

Magyarország vízföldtani adottságai Mezozóos alaphegység - Triász A zöme mészkő, dolomit, márga, vízadó képessége a karsztosodottság mértékétől függ Felszínen Balatonfelvidék Bakony Vértes Gerecse Pilis Budai-hegység Mecsek Villányi-hegység Duna-balparti-rög Bükk Rudabányai-hegység Aggteleki-karszt Felszín alatt Zalai-medence (feltételezett termálvíz) Pesti medence A Bükk É-i és D-i előtere Dél-dunántúli-medence Alföld (Tótkomlós, É-Bácska) 62

Magyarország vízföldtani adottságai Mezozóos alaphegység - Jura A zöm mészkő, a vízadó képesség kevéssé ismert Felszínen Bakony (legteljesebb) Vértes Gerecse (teljes) Mecsek (teljes) Villányi-hegység Pilis (foltokban) Bükk (kis területen) Felszín alatt Mecsek előtere Mohács környéke (jó vízadó) Dél-alföld 63

Magyarország vízföldtani adottságai Mezozóos alaphegység - Kréta Felszínen (kis kiterjedésű, zöme mészkő, jelentős víz) Bakony (legteljesebb) Vértes Gerecse (teljes) Bükk Upponyi-hegység Mecsek (teljes) Villányi-hegység Felszín alatt (nem vízadó) Alföld, nagy tömegben (nem karbonátos) 64

Magyarország vízföldtani adottságai Harmadidőszaki képződmények - Eocén A karsztosodott területeken jó vízadó Felszínen Zala Bakony (legteljesebb) Vértes Gerecse Pilis Budai-hegység Cserhát Mátra, Bükk Felszín alatt (részben vízadó, alatta a triász vízadó) Pesti medence Bükk előtere Nádudvar környéke 65

Magyarország vízföldtani adottságai Harmadidőszaki képződmények - Oligocén Barnakőszén, homokkő, agyag, nem vízadó Felszínen Bakony (csak f-oligocén) Vértes (csak f-oligocén) Gerecse (csak f-oligocén) Pilis Budai-hegység Cserhát Bükk É-i előtere Nógrádi-medence (vízadó törések) Felszín alatt (elterjedés a triásszal és eocénnel azonos) Pesti medence Bükk előtere Nádudvar környéke 66

Magyarország vízföldtani adottságai Harmadidőszaki képződmények - Miocén Soproni-hegység (hiányos, a deltakavics jó vízadó) Kisalföld (hiányos) Zala-medence (víztani érték nincs) Dráva-medence (víztani érték nincs) Mecsek (jelentéktelen víztárolók) Balaton D-i part (homok, mészkő jó vízadó) Balaton É-i part (szarmata mészkő, jó vízadó) Vértes (szárazulat volt) Gerecse (kavics, agyag, mészkő, kevés víz) Bakony É-i pereme (kavics, gyenge vízadó) Budapest környéke (törmelékes, vegyes vízadó) Északi-középhegység (teljes, törmelékes, kevés víz, tufákból jelentősebb) Alföld (alárendelt vízszállítás, agyagos) Tiszántúl (bontott tufa, nem vízadó) 67

Magyarország vízföldtani adottságai Harmadidőszaki képződmények - Pliocén A víztermelő kutak zöme a Dunántúlon A Dunántúlon ivóvíztermelés, az Alföldön hévíztermelés. Folyamatos üledékképződés: Zalai-medence Alföld D-i és K-i része Kisalföld É-i része 68

Magyarország vízföldtani adottságai Harmadidőszaki képződmények Pliocén alsó-pannon Vízföldtani értéke kicsi, a víz kloridos homokos agyagmárga homok márga-agyagmárga mészmárga alapkonglomerátum 69

MÁFI, 2001 73

Magyarország vízföldtani adottságai Harmadidőszaki képződmények Pliocén felső-pannon Vízföldtani értéke nagy, a víz HCO 3 -os homok (vastag, tagolt), legvastagabb üledék: Dunai szerkezeti árok Kisalföld (durvább) Körösök sűllyedéke (finomabb) alsó szint: durva, hévíztároló (Alföld) középső szint: langyos- és hidegvíz (Kiskunság, É- Bácska, Közép-Alföld, Dunántúl) felső szint: nem vízadó, kivéve a dunai szerkezeti árkot 74

Magyarország vízföldtani adottságai Negyedidőszaki képződmények Pleisztocén a pannóniai medence legnagyobb hidegvíz készlete, kb. 45 000 kút Alföld (Duna, Ér, Sajó hordalék lerakása) Kisalföld (üledéklerakás és elhordás) Dráva mente (ez is független az alföldi süllyedéktől) 75

MÁFI, 2001 79

FAV, 2002 80

Magyarország vízföldtani adottságai Negyedidőszaki képződmények alsó-pleisztocén Kavics, durva üledék, jelentős vízbázis Kisalföld Gerecse É-i előtere Visegrádi szoros Pesti síkság Körösök süllyedéke Tisza-Zagyva süllyedék Sajó törmelékkúp Nyírség 81

Magyarország vízföldtani adottságai Negyedidőszaki képződmények középső-pleisztocén Finomszemcsés üledék, az alsó és felső pleisztocén vízadó szintek szétválasztása Kisalföld Dunai szerkezeti árok Körösök süllyedéke Tisza-Zagyva süllyedék Sajó törmelékkúp Nyírség 82

Magyarország vízföldtani adottságai Negyedidőszaki képződmények felső-pleisztocén Durvaszemcsés, az alsó-pleisztocénnél finomabb, víztani jelentőség a felszínközelsége és vízadó képessége miatt nagy Dunai szerkezeti árok Körösök-Berettyó süllyedék, Sárrét Tisza-Zagyva süllyedék Sajó törmelékkúp Nyírség 83

Magyarország vízföldtani adottságai Negyedidőszaki képződmények Holocén Peremsüllyedékek, szerkezeti mozgás, víztani jelentősége minősége miatt visszaszorulóban Balaton Tikacs (Lepsény és Enying között) Sárrét Velencei-tó Jászsági ártér Hevesi ártér Borsodi ártér Taktaköz Bodrogköz Rétköz Kalocsai depresszió Bajai depresszió Dráva-mente Bereg-szatmári süllyedék futóhomok tőzegtelepek emberi tevékenység 84

FAV, 2002 85

FAV, 2002 86

Magyarország vízföldtani felosztása Schmidt E.R. (1962) - A Dunántúl vízföldtani tájegységei Alapvetően morfológiai felosztás egyszerű, jól kezelhető, sok esetben értékálló 1. A kapuvári-, csornai-, győri- és szombathelyi medencerész 2. A Dunántúl nyugati peremvidéke 3. Répce-Rábaköz 4. Kemenesháti és vasvári dombos vidék 5. Devecseri medencerész 6. Dunántúli-középhegység északi peremvidéke és Tapolca környéke 7. Zala völgye és a Balaton déli szegélyvidéke 8. Zalai és somogyi dombos vidék 9. A Kapos völgye és a Duna-jobbparti területek 10. Dráva-síkság magyarországi része 11/1. Mecsek-hegység délkeleti előtere 11/2. Mecsek-hegység északi előtere 12. Sárbogárd környéke 13. Székesfehérvár környéke 14. Velencei-hegység 15. Bicskei "öböl" 16. Mezőföld 17. Duna-völgy Győr, Komárom, Esztergom között 18. Dunántúl karsztterületei 19. Dunántúl eruptív és kristályos pala területei 87

Magyarország vízföldtani felosztása Schmidt E.R. (1962) - A Duna-Tisza köze és a hozzá csatlakozó északi peremvidék tájegységei 20. Észak-Mo. paleo-mezozóos nem-karsztos területei 21. Bükk hegység karsztterülete 22. Észak-borsodi karsztos terület 23. Duna-balparti mezozóos hegységrögök 24. Bükkszék környéki oligocén terület 25. Kelet-nógrádi oligocén terület 26. Cered, Pogony és Karancs, oligocén agyagterület 27. Felső-oligocén homokkőterület Ózd, Salgótarján és Pétervására környékén 28. Borsod-hevesi miocén terület 29. Kelet-nógrádi miocén terület 30. Pest vidéki miocén terület 31. Ipoly menti miocén terület 32. Börzsöny-hegységi andezit terület 33. Mátra- és Cserhát-hegységi andezit területek 34. Eperjes- és Tokaj-hegység eruptívumainak vidéke 35. Mátra- és bükkaljai vulkáni tufaterület 36. Észak-borsodi pannóniai terület 37. Északalföldi pannóniai tábla északi része 38. Északalföldi pannóniai tábla déli része 39. Hernád-Tiszaszög 40. Zagyva-Tisza süllyedék 41. Budapest-kecskeméti árok 42. Középalföldi hátság nyugati része (negatív kutakkal) 43. Középalföldi hátság keleti része (pozitív kutakkal) 44. Duna-balparti törmelékkúp 45. Sajó-Hernád törmelékkúpja 46. Bodrog-Tiszaköz 88

Magyarország vízföldtani felosztása Schmidt E.R. (1962) - A Tiszántúl vízföldtani tájegységei 47. Tisza menti árok 48. Középalföldi süllyedék keleti része 49. Tiszántúli pannóniai hátság szolnoki része 50. Tiszántúli pannóniai hátság nagykunsági része 51. Tiszántúli pannóniai hátság hortobágyi része 52. Tiszántúli pannóniai hátság nyírségi része 53. Tiszántúli pannóniai hátság szatmári-síksági része 89

Magyarország vízföldtani felosztása Erdélyi M. (1971) A Dunántúli medencék vízföldtani tájai 1. Győri-medence 2. Vas, Alpokalja 3. Kemeneshát, Kemenesalja, Marcal-vidék 4. Nyugat-Zala 5. Kelet-Zala 6. Belső-Somogy 7. Keszthelyi-hegység körüli tájak 8. Hármashalom, Bársonyos, Komáromi Duna-völgy 9. Külső-Somogy 10. Tolnai és Szekszárdi dombvidék 11. Zselic 12. Dél-Baranya 13. Dráva-völgy 14. Balatonfő-Vértesalja 15. Mezőföld 91

Magyarország vízföldtani felosztása Erdélyi M. (1971) Az Alföld vízföldtani tájai 16. Pesti medence K-i része 17. Mátra- és Bükkalja 18. Cserehát-Harangod 19. Hegyalja pereme 20. Jászsági süllyedék 21. Tisza-Kőrös köze, Nagykunság 22. Hortobágy 23. Hajdúhát és Ny-i Nyírség 24. Nyírség 25. Szatmári síkság 26. Nagyalföldi Duna-völgy 27. Északi Duna-Tisza köze 28. Észak-Bácska 29. Délalföldi süllyedék 30. Délalföldi és Kőrösi süllyedékek köze 31. Kőrösi süllyedék 92

Magyarország vízföldtani felosztása Erdélyi M. (1971) A hegyvidékek vízföldtani tájai I. Kőszeg-Soproni-hegység II. Keszthelyi-hegység III. Bakony IV. Balatonfelvidék V. Velencei-hegység VI. Vértes-Gerecse VII. Budai-hegység VIII. Mecsek IX. Villányi-hegység X. Börzsöny-hegység XI. Cserhát-hegység XII. Rudabányai-hegység XIII. Mátra-hegység XIV. Bükk hegység XV. Aggteleki karszt XVI. Tokaj-hegység 93

Magyarország vízföldtani felosztása Urbancsek J. (1977) negyedidőszaki medencék vízföldtani felosztása (1) Dunai szerkezeti árok A Dunai szerkezeti árok ÉNy-i része Dunai szerkezeti árok DK-i része A Dunai szerkezeti árok DNy-i része Délalföldi süllyedék Berettyó-Kőrös süllyedék A Maros hordalékkúpja Északalföldi süllyedék Északalföldi süllyedék nyugati része Hegységperemi törmelékkúp Mátraaljai hordalékkúp rendszer Bükkaljai törmelékkúp rendszer Tiszai szerkezeti árok Jászsági süllyedék Hevesi süllyedék Északalföldi süllyedék keleti része Sajó-Hernád hordalékkúpja Taktaköz 95

Magyarország vízföldtani felosztása Urbancsek J. (1977) negyedidőszaki medencék vízföldtani felosztása (2) Keletalföldi süllyedék Nyírség Bereg-szatmári síkság Bodrogköz-Rétköz Nyugatalföldi pannóniai hátság Észak-bácskai pannóniai hátság Északalföldi pannóniai hátság Középalföldi pannóniai hátság Hajdúhát Hajdúság Hortobágy Nagykunság Nagykunság DNy-i része Kisalföldi hordalékkúp Drávamenti süllyedék Dunántúli pannóniai hátság Déldunántúli (somogyi) pannóniai medence Nyugatdunántúli (zalai) pannóniai medence 96

Magyarország vízföldtani felosztása Vízkeretirányelv (VKI)(VITUKI 2006) 97

Magyarország vízföldtani felosztása Vízkeretirányelv (VKI)(VITUKI 2006) 98

A Magyarország területére belépő és onnan kilépő vízhozamok és vízmennyiségek 2001-ben Magyarországra belépő vízfolyások Magyarországról kilépő vízfolyások Vízgyűjtők állomás Évi KÖQ Évi vízmennyiség állomás Évi KÖQ Évi vízmennyiség m3/s 10^6m3 m3/s 10^6m3 Duna-vízgyűjtő Rába-Szentgotthárd 12.50 394.20 Duna-Mohács 2430.00 76632.48 Pinka-Felsőcsatár 1.53 48.25 Répce-Répcevis 1.16 36.58 Duna-Vámosszabadi 2140.00 67487.04 Mosoni-Duna-Rajka, 6.zsilip 22.60 712.71 Ipoly-Nógrádszakál 8.34 263.01 Vág-Sala 159.20 5020.53 Garam-Kamenin 44.15 1392.31 Összesen 2389.48 75354.64 Összesen: 2430.00 76632.48 Dráva-vízgyűjtő Dráva-Drávaszabolcs 461.00 14538.10 Dráva (országhatár) 445.86 14060.64 Karasica-Villány 1.36 42.89 Összesen 445.86 14060.64 Összesen: 462.36 14580.98 Tisza-vízgyűjtő Sajó-Sajópüspöki 20.60 649.64 Tisza-Szeged 921.00 29044.66 Bódva-Hidvégardó 3.36 105.96 Hernád-Hidasnémeti 32.20 1015.46 Bodrog-Felsőberecki 124.00 3910.46 Tisza-Tiszabecs 263.00 8293.97 Túr-Garbolc 13.70 432.04 Szamos-Csenger 121.00 3815.86 Kraszna-Ágerdőmajor 7.17 226.11 Berettyó-Pocsaj 7.45 234.94 S.-Körös-Körösszakál 33.10 1043.84 Fekete-Körös-Sarkad 35.20 1110.07 Maros-Makó 160.00 5045.76 Összesen: 820.78 25884.12 Összesen: 921.00 29044.66 Mindösszesen: 3656.12 115299.40 Mindösszesen: 3813.36 120258.12 Vízgyűjtő Mérleg Különbség(10^6 m3) Különbség(m3/s) Különbség(mm) Duna-vízgyűjtő 1277.84 40.52 33 Dráva-vízgyűjtő 520.34 16.50 74 Tisza-vízgyűjtő 3160.54 100.22 67 Összesen 4958.72 157.24 53 99

Vízkészletek - Felszíni vízkészletek - Vízfolyások 100

DUNA - MOHÁCS 8000 6000 Vízhozam, m3/s 4000 2000 0 0 100 200 300 400 Tartósság, nap 1981-90 1996 1997 1998 1999 2000 2001 1800 DRÁVA - DRÁVASZABOLCS 1500 Vízhozam, m3/s 1200 900 600 300 0 0 100 200 300 400 Tartósság, nap 1981-90 1996 1997 1998 1999 2000 2001 101

BODROG - FELSŐBERECKI 1000 800 Vízhozam, m3/s 600 400 200 1800 SZAMOS - CSENGER 0 0 100 200 300 400 Tartósság, nap 1981-90 1996 1997 1998 1999 2000 2001 1500 Vízhozam, m3/s 1200 900 600 300 0 0 100 200 300 400 Tartósság, nap 1981-90 1996 1997 1998 1999 2000 2001 102

1400 MAROS - MAKÓ 1200 Vízhozam, m3/s 1000 800 600 400 200 4000 3500 3000 TISZA - SZEGED 0 0 100 200 300 400 Tartósság, nap 1981-90 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Vízhozam, m3/s 2500 2000 1500 1000 500 0 0 100 200 300 400 Tartósság, nap 1981-90 1996 1997 1998 1999 2000 2001 103

Vízállás, cm 1000 800 600 400 200 0-200 -400 Tisza - Tivadar Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Szep Okt Nov Dec 800 Vízállás, cm 700 600 500 400 300 Duna - Mohács 200 100 Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Szep Okt Nov Dec 104

VÍZMINŐSÉGI OSZTÁLYBASOROLÁS AZ MSZ 12749 ALAPJÁN (Tisza vízrendszer) 11. táblázat Vízfolyás Mintavételi hely fkm 1982-1991 1992-2001 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Tisza Tiszabecs 757,0 2 3-4 1 2 2 4 2 1 2 3-1 1 2 2-1 1 2 2 4 1 1 2 2 3 1 2 2 3 4 1 2 3 2 5 2 1 3 2 4-1 3 3 5 2 1 3 2 4 2 1 3 3 4 2 1 Tisza Polgár 498.3 3 4-5 1 3 3 4 4 2 3 3-1 1 2 4-1 2 3 3 4 1 2 3 3 4 3 2 3 3 4 1 2 3 3 4 3 2 3 4 4 3 2 3 3 4 3 2 3 3 4 2 2 3 3 4 2 2 Tisza Tiszasziget 162,5 4 4-5 2 3 4 5 3 2 4 4-2 2 3 4-2 2 3 4 5 2 2 3 4 4 2 2 3 3 4 2 2 3 4 4 2 2 3 3 4 3 2 3 3 4 3 2 3 4 5 3 2 3 3 4 3 2 Túr Kishódos 23,7 2 4-2 1 3 2 4 2 1 3 3-1 1 3 3-3 1 3 2 3 1 1 3 3 3 2 1 3 3 5 1 1 3 3 4 2 1 3 2 4 3 1 3 2 5 2 1 3 3 3 2 1 3 2 3 2 1 Szamos Csenger 46,4 5 5-5 3 3 4 5 3 3 4 4-3 3 3 5-2 3 3 5 4 3 3 3 4 4 4 3 3 4 5 3 3 3 3 5 3 3 3 3 5 3 3 3 4 5 3 3 3 4 4 3 3 3 4 4 3 3 Kraszna Mérk 42,2 5 5-5 3 4 5 5 3 3 5 5-3 3 5 5-3 3 5 5 5 3 3 4 5 5 5 3 4 5 5 3 3 4 4 5 4 3 3 4 5 3 3 4 5 4 3 3 4 5 4 4 3 4 5 4 4 3 Lónyai-csat. Buj 13,6 5 5-5 4 4 5 5 4 4 5 5-3 4 4 5-3 4 5 5 5 3 4 5 5 4 5 4 5 5 5 5 4 5 4 5 4 4 3 5 5 4 4 3 5 4 3 4 4 5 4 4 4 4 5 3 3 4 Keleti-főcsatorna Balamazújváros 44,5 3 3-4 1 3 3 3 4 1 4 4-2 2 3 3-2 1 5 3 3 2 1 3 3 3 2 1 3 3 4 3 1 3 3 3 4 1 3 3 3 5 1 3 3 3 5 1 3 3 3 5 1 3 5 3 4 1 Ronyva Sátoraljaújhely 2,5 5 5-5 2 5 5 5 4 2 5 5-2 3 5 5-3 3 5 5 5 4 3 5 5 5 2 2 5 5 5 3 2 5 5 5 3 2 5 4 5 4 2 4 5 5 3 2 5 5 5 3 2 5 5 5 3 2 Bodrog Felsőberecki 46,0 3 4-5 1 3 3 4 4 1 3 3-1 1 3 3-1 1 2 3 4 1 2 3 3 4 1 1 3 3 4 2 1 3 3 4 3 1 3 3 4 3 1 3 3 4 2 1 3 3 4 3 1 3 3 4 2 1 Bodrog B. keresztúri komp 4,6 - - - - - 3 3 4 3 1 - - - - - - - - - - 3 3 4 1 1 3 3 4 2 1 3 3 5 1 1 3 3 4 3 1 3 3 4 3 1 3 3 5 3 1 3 3 4 3 1 3 3 4 2 1 Sajó Sajópüspöki 123,5 5 5-5 2 3 3 4 4 2 3 4-1 2 3 4-1 2 3 3 4 2 2 3 3 5 1 2 3 3 4 1 2 3 3 4 3 2 3 3 4 2 2 3 3 4 2 2 3 3 4 3 2 3 3 4 2 1 Sajó Kesznyéten 10,4 5 5-5 3 3 4 5 4 3 4 4-1 3 4 5-2 3 4 4 5 2 2 3 4 5 2 3 3 4 5 2 3 3 4 4 4 2 3 4 4 3 2 3 4 4 3 3 3 4 4 3 3 3 4 4 2 2 Bódva Hídvégardó 63,7 3 4-4 2 3 3 4 4 2 3 3-1 2 3 3-1 2 3 3 4 2 2 3 3 4 1 2 3 3 5 2 2 3 3 5 3 2 3 3 5 3 2 3 3 4 3 2 3 3 4 2 2 3 3 4 2 2 Szinva Miskolc 0,3 5 5-5 4 3 4 5 5 4 3 4-1 4 4 4-1 4 4 4 5 3 4 3 4 5 3 4 5 4 5 3 4 4 5 5 4 4 3 5 5 4 4 4 4 5 2 3 3 4 5 3 4 3 3 4 3 3 Hernád Tornyosnémeti 97,6 4 5-5 2 3 4 5 4 2 3 5-1 2 3 5-1 2 3 4 5 2 2 4 4 5 2 2 4 5 5 2 2 3 4 5 2 2 3 4 4 4 2 3 4 4 4 2 3 4 5 3 2 3 4 4 2 2 Hernád Gesztely 24,4 3 5-5 3 3 4 4 4 2 3 4-1 2 3 5-1 2 3 4 4 2 2 3 4 5 2 2 3 4 4 2 2 3 4 4 3 2 3 4 4 3 2 3 4 4 3 2 3 4 4 3 2 3 4 4 2 2 Eger patak Négyes 8,0 4 5-5 3 4 5 4 4 3 4 5-2 3 5 5-3 3 5 5 4 4 3 4 5 5 3 3 4 5 4 3 3 4 5 4 3 3 4 5 5 3 3 4 5 5 3 3 3 5 5 3 4 3 5 4 2 3 Zagyva Újszász 27,0 4 5-5 4 3 5 4 4 4 4 5-2 4 4 5-4 4 4 5 5 4 4 3 5 4 4 4 3 5 4 4 4 4 5 4 4 4 3 5 4 4 4 4 5 3 4 4 3 5 4 5 4 3 5 4 4 4 Tarna Jászdózsa 8,9 4 5-5 4 3 5 3 4 4 4 5-2 4 4 5-5 4 3 5 3 4 4 3 5 3 4 4 3 5 4 4 4 3 5 3 4 4 3 5 2 4 4 4 5 3 5 4 3 5 3 5 4 3 5 3 4 3 Fehér-Körös Gyulavári 136,8 3 3-4 2 3 3 4 3 2 3 3-2 2 3 3-1 2 3 2 3 3 2 2 3 4 4 2 3 3 3 2 1 3 3 4 2 2 2 2 4 2 2 2 3 3 3 2 2 3 3 1 2 2 2 3 2 1 Fekete-Körös Sarkad 16,1 3 4-4 2 3 3 4 3 2 3 3-2 2 3 3-2 2 3 2 4 3 2 3 2 3 3 2 3 4 4 3 2 3 3 4 3 2 2 3 4 3 2 2 2 4 3 1 2 2 4 1 2 2 2 3 2 1 Kettős-Körös Mezőberény 103,9 4 4-5 2 3 4 4 3 2 3 4-2 2 3 4-2 2 3 4 4 2 2 3 3 3 2 2 3 3 4 2 2 2 3 4 2 2 2 3 4 2 2 2 4 4 3 1 3 3 4 1 2 2 2 3 2 1 Sebes-Körös Körösszakál 59,4 4 5-5 1 3 4 4 4 2 3 5-2 2 3 4-4 2 3 4 4 3 2 3 4 5 3 2 3 5 5 4 2 3 4 5 3 2 2 3 4 3 2 2 3 4 3 1 2 4 3 1 1 2 4 3 2 1 Berettyó Pocsaj 71,5 4 4-5 2 3 4 4 5 3 3 4-3 3 3 4-2 2 3 5 4 3 3 3 5 4 4 3 3 4 4 4 2 3 4 4 4 2 4 4 4 5 2 3 4 4 5 2 3 4 4 5 3 3 4 4 4 2 Berettyó Szeghalom 6,5 3 4-5 2 3 4 4 5 3 3 3-2 2 3 3-2 2 3 3 4 3 2 3 4 4 4 2 4 4 4 3 2 3 3 4 4 3 3 4 4 4 3 3 4 4 5 3 3 4 4 4 3 3 5 4 4 2 Hármas-Körös Magyartés 2,0 3 4-5 2 3 4 4 3 2 3 4-2 2 3 4-3 2 3 4 3 2 2 3 3 3 2 2 3 4 3 2 2 3 4 4 2 2 3 4 4 3 2 3 4 4 3 2 4 4 3 2 2 3 4 3 4 2 Kösely Nádudvar 6,6 5 5-5 4 5 5 4 5 4 5 5-5 3 5 5-5 3 5 5 4 4 3 5 5 3 4 3 5 5 4 4 3 5 5 3 5 3 5 5 4 5 3 5 5 4 5 4 5 5 4 5 4 4 5 4 4 3 Hortobágy-főcsat. Görbegáza 67,4 5 5-5 3 5 5 4 5 4 5 5-3 4 5 5-3 4 5 5 4 4 4 5 5 3 4 4 5 5 4 4 3 5 5 4 5 4 5 5 3 5 4 5 5 4 5 4 5 5 4 5 4 5 5 3 4 4 Hortobágy-Berettyó Apavára 60,8 5 5-5 3 5 5 4 5 3 5 5-4 2 5 5-3 3 4 5 4 3 2 4 5 4 3 2 5 5 4 4 3 5 5 4 5 3 5 5 3 5 3 5 5 3 5 3 5 5 4 5 4 4 5 4 4 3 Hortobágy-Berettyó Mezőtúr-Endrőd k.h. 6,4 4 5-4 3 4 5 3 4 3 4 5-2 3 4 5-2 3 3 5 3 3 3 3 4 3 3 2 4 5 3 3 3 4 5 3 2 4 4 5 3 3 3 4 5 4 2 4 - - - - - - - - - - Maros Nagylak 29,1 - - - - - 4 4 4 4 3 - - - - - - - - - - 5 4 5 2 3 4 4 4 3 2 4 4 4 3 3 4 4 4 4 2 4 4 4 3 3 4 4 4 4 3 5 5 4 3 3 4 4 4 3 3 Maros Makó 25,0 4 5-5 4 4 4 4 4 3 4 5-3 3 4 4-2 3 4 4 4 2 3 4 4 5 4 2 5 4 4 3 3 4 4 4 3 2 4 4 4 3 3 4 4 4 3 3 5 5 4 3 3 4 4 3 3 3 A kódok jelentése: 1. számjegy: vízminőségi osztály az oxigénháztartás alapján 4. számjegy: vízminőségi osztály a mikroszennyezők alapján 2. számjegy: vízminőségi osztály a nitrogén- és foszforháztartás alapján 5. számjegy: vízminőségi osztály az egyéb jellemzők alapján 3. számjegy: vízminőségi osztály a mikrobiológiai jellemző alapján 6. nem történt mérés 105

Vízminőségi térkép (2001) Vízminőségi MSZ 12749 térkép alapján (2001) A minősítésnél figyelembe vett MSZ vízminőségi 12749 alapján jellemzőket az állapotértékelés 9. táblázata tartalmazza A minősítésnél figyelembe vett vízminőségi jellemzőket az állapotértékelés 9. táblázata tartalmazza I. osztály I. II. osztály III. II. osztály III. osztály IV.osztály IV.osztály V. V. osztály első sáv oxigénháztartás Folyásirány szerinti második sáv N- és P-háztartás balparttól harmadik sáv mikrobiológia negyedik sáv mikroszennyezők ötödik sáv egyéb jellemzők 106

Vituki, 1994 107

Vituki, 1994 108

Belvízelvezetés 109

Felszín n alatti vízkv zkészletek - Parti szűrésű vízkészletek 110

Bajai csápos kutak 112

FAV, 2002 113

VITUKI, 1994 114

Magyarország szennyezésérz rzékeny területei (VITUKI, 2002) 115

Nitrátérz rzékeny területek (VITUKI, 2002) 116

A 2000 évi átlagos talajvízszint eltérése az 1956-1960 1960 évek átlagától l (VITUKI, 2002) 117

A 2001 évi átlagos talajvízszint eltérése az 1956-1960 1960 évek átlagától (VITUKI, 2002) 118

Vituki,, 2002 Ammónium Nitrát 119

VITUKI, 2002 120

VITUKI, 2002 121

Vituki, 1994 123

Vituki, 1994 129

VITUKI, 1994 130

VITUKI, 1994 131

Üzemelő: 844 db 133