Állatanatómia és élettan NymE-EMK Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet
Kétéltűek - Amphibia
Modern rendszertan
Osztály - Kétéltűek (Amphibia) Az első, 2 pár járólábbal bíró szárazföldi gerincesek változó testhőmérséklet (poikilotherm), hibernálódás
Osztály - Kétéltűek (Amphibia) koponyájuk két nyakszirti bütyökkel (condylus occipitalis) mozgathatóan ízesül az első nyakcsigolyához csak egy keresztcsonti csigolyájuk (vertebra sacralis) van
A kétéltűek vázrendszere csontos, de nagyon sok porcos elemet is tartalmaz, ezért embrionális jellegűnek mondható. Koponyájuk a halakéval szemben mozgathatóan kapcsolódik a nyakcsigolyákhoz. A végtagok és függesztőöveik fejlettek. A többi négylábú szárazföldi gerinceshez hasonlóan a végtagok itt is a halak páros úszóiból származtathatók
Osztály - Kétéltűek (Amphibia) Bőrük három rétegből áll: felhám (epidermis), irha (cutis) bőralja (subcutis). A felhám gyengén elszarusodó többrétegű laphám. Ez a gyenge elszarusodás egy kompromisszum eredménye.
Osztály - Kétéltűek (Amphibia) A bőr középső rétege, az irha vérerekkel gazdagon átszőtt (bőrlégzés), mirigyeket, idegsejteket, simaizomrostokat és pigmentsejteket tartalmazó kötőszövetes réteg. A mirigyek között találhatók nyálkatermelők, ezek egyszerű bogyós mirigyek, de fajtól függően előfordulnak fehérjetermelők is. Ez utóbbiak méregmirigyek.
unkareflex
Osztály - Kétéltűek (Amphibia) Lárva állapotban (külső vagy belső) kopoltyúval lélegeznek később tüdő A bőrlégzés mindvégig jelentős mértékű, sőt felnőtt állatokban ez a fontosabb. (Ha egy békának elkötjük a hörgőit, kikapcsolva ezzel a tüdőt a légzésből, az állat életben marad. Ha azonban egy kísérlet során speciális olajjal kenik be az állatot, amely lehetetlenné teszi a bőrlégzést, az állat elpusztul.)
Keringés A lárvák keringése nagyon hasonló a halakéhoz Kifejlett állatok szíve háromüregű, két pitvarral és egy kamrával rendelkezik
Keringés
Kiválasztás Embrionális korban a kiválasztószerv elővese (pronephros), kifejlett állatokban ősvese (mesonephros) vagy a halakra jellemző hosszú szalag alakú ún. opistonephros, mely anatómiailag az ős- és utóvese helyén alakul ki.
ivarszervek Ivarszerveik párosan helyezkednek el A nőstények petevezetője a kloákába torkollik, a hímek heréi azonban a vesével állnak szoros kapcsolatban, és azon, valamint a Wolff-féle csövön keresztül ürítik a spermiumokat a kloákába. Hímeknél emiatt a szoros kapcsolat miatt húgyivarkészülékről vagy húgyivarszervről beszélünk. Párzószerv kizárólag a lábatlanoknál alakul ki.
A megtermékenyítés rendszerint külső, és a vízben történik meg. Miközben a nőstény lerakja a petéket, a hím rájuk bocsátja a spermiumait. Egyes fajoknál előfordulhat belső megtermékenyítés. Náluk a nőstény megtermékenyített, fejlődő petét vagy eleven utódot hoz világra.
Rend: Farkos kétéltűek (Caudata) elöl 4 / hátul 5 ujj többrétegű hám (méreg) mirigyekkel ragadozók légzés: kopoltyú vagy tüdő keringés: szív pitvarai nem különültek el teljesen kiválasztás: ősvese
Neoténia
Rend: Békák (Anura)
Rend: Békák (Anura) kültakaró lárva/kifejlett korban eltérő végtag: egységes alkar és lábszárcsont száj: szaruállkapocs és apró fogacskák kicsapható nyelv légzés: kopoltyú /bőrlégzés/ sövényrendszeres, osztatlan tüdő Nincs mellkas: "nyeli" a levegőt
Rend: Békák (Anura) kültakaró lárva/kifejlett korban eltérő végtag: egységes alkar és lábszárcsont száj: szaruállkapocs és apró fogacskák kicsapható nyelv légzés: kopoltyú /bőrlégzés/ sövényrendszeres, osztatlan tüdő Nincs mellkas: "nyeli" a levegőt
Rend: Békák (Anura) keringés: szív 3 üregű (2 pitvar, 1 kamra) ivari dimorfizmus fejlődésük speciális: ebihal - béka (több lépcső) valamennyi faj védett
Rend: Békák (Anura) Üvegbéka
Modern rendszertan
Sauropsida Hüllők Madarak
Osztály: Hüllők (Reptilia) valódi szárazföldi állatok ~8000 faj tojással szaporodik belső megtermékenyítés evolúciós menet pontosan ismert bőr felszínén vastag szaruréteg (kiszáradás elleni védelem), mirigyekben igen szegény; magas keratin tartalom; bőrcsontok színváltoztatás hormonális és idegi szabályozás alatt áll differenciált tüdő zárt vérkeringés négyüregű szívvel, de ez többnyire nem osztott tökéletesen
keringés A legtöbb hüllő keringési rendszerét egy három üregű, két pitvarra és egy változóan tagolt kamrára osztott szív működteti
Légzés Minden hüllő tüdővel lélegzik. A vízi teknősök bőrének áteresztőképessége nagyobb, egyes fajok végbelénél pedig kopoltyúk fejlődtek ki Az alkalmazkodás azonban nem olyan mértékű, hogy a légzéshez nélkülözhető lenne a tüdő használata
Légzés A legtöbb hüllőnek nincs második szájpadlása, vissza kell tartaniuk a levegőt, amíg nyelnek. A krokodiloknál kifejlődött egy csontos második szájpadlás, amely lehetővé teszi a légzést akkor, amikor az állat igyekszik elnyelni a zsákmányát
Légzés A szkinkeknél (Scincidae család) különböző fejlettségi állapotban szintén megtalálható a csontos második szájpadlás. A kígyók kitágítják a légcsövüket, melynek toldalékai húsos szívószálként kiugranak, hogy lehetővé tegyék az állat számára a folyamatos légzést, a lenyelni kívánt zsákmány méretétől függetlenül.
Kiválasztás A kiválasztás nagyrészt két vese segítségével történik A hüllők veséje az emlősőkével és a madarakéval ellentétben nem képes a testfolyadékuknál sűrűbb vizeletet termelni
idegrendszer A hüllők idegrendszere fejlettebb, mint a kétéltűeké és számos tulajdonsága emlékeztet az emlősökére és a madarakéra Agyuk két féltekére oszlik, mérete nem haladja meg a testtömegük 1%-át, ennek azonban elég nagy részét képesek hasznosítani. Érzékszerveik rendkívül kifinomultak, különösen a kígyóké, amelyek Jacobson-féle szerve járulékos szaglószervként segíti a nyelv öltögetésével a szájba juttatott illatanyagok érzékelését. Emellett némelyik kígyófaj (óriáskígyók, csörgőkígyók) a zsákmány felderítését megkönnyítő infravörös sugarakat (hősugarakat) érzékelő gödörszervvel is rendelkezik, melynek képét agyuk neuronhálózata teszi élessé
Szaporodás A teknősök kizárólag tojásokat raknak le, a gyíkok és a kígyók között vannak elevenszülők is. A nemzés a farok tövénél található kloákán keresztül történik A magzatburkosok tojásait bőr- vagy mészszerű héj védi, az embriót pedig magzatburok veszi körül. A fejlődés során nincs lárvaállapot.
Rend: Teknősök (Testudines) bőrcsontok és ebbe beolvadt csigolyák, bordák + hátpáncél + haspajzs állkapocsban szarukáva jó szaglás (hüllőknél ritka) Család: Édesvízi teknősfélék (Emydidae) ujjak között úszóhártya faj: Emys orbicularis - Mocsári teknős
Rend: Gyíkok (Sauria) pikkelyek és pajzsok külső fül és dobhártya zárt mellkas öncsonkítás (autotomia)
hasoldalukon csak egy széles pajzssor található Rend: Kígyók (Serpentes) végtagok hiányoznak méregfogak (idegméreg és hemolízis/vérelemek feloldódása)
Köszönöm a figyelmet!