Széll Zoltánné, Matlné Kisari Erika A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok és más közterhek Impresszum Szerzők: Széli Zoltánné Matiné Kisari Erika ISBN: 978-963-9427-96-9 Kiadó: KOMPKONZULT Számítástechnikai és Tanácsadó Kft. Kiadásért felelős: Kovács Lászlóné ügyvezető igazgató Nyomdai munkák: SzinkronDigital Nyomdaipari Kft. Terjeszti: KOMPKONZULT Kft. (Bp. 1114. Villányi út 11-13., tel: 381-3020, telefax: 381-3022)
Tartalomjegyzék GYAKRABBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK Előszó I. rész A társadalombiztosítás fedezetét biztosító közterhek 1. fejezet A foglalkoztató meghatározása és szerepe a társadalombiztosítási jogviszonyon belül 1. Ki lehet foglalkoztató? 2. Foglalkoztatói kötelezettségek 3. A biztosítási kötelezettség elbírálása 4. Feltétel nélküli jogviszonyok és biztosítottak: 5. Atipikus munkaviszonyok 6. A szövetkezeti tag 7. Tanulószerződéses tanuló 8. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony 9. Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony 10. Egyéb jogcímen biztosítottak 11. Álláskeresési támogatottak 12. Egyházi szolgálatban álló személy 13. Külföldi foglalkoztatóval fennálló jogviszony 14. Feltételhez kötött biztosítási kötelezettség 15. A vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelő biztosítása 2. fejezet A biztosítási kötelezettség elbírálása 1. Munkaviszony esetén 2. Tanulószerződéses tanuló 3. Megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, felhasználási szerződésen alapuló jogviszony 4. Hogyan kell elbírálni a jogviszonyt, ha a megbízási szerződésből nem derül ki a megbízás időtartama? 5. Az előadó (művész) biztosítási kötelezettsége elbírálására vonatkozó szabályok 6. A választott tisztségviselő biztosítási kötelezettségének elbírálása 3. fejezet A biztosítotti bejelentés 1. Bejelentés teljesítése jogutódlás esetén 2. A több munkáltató által létesített munkaviszonnyal kapcsolatos bejelentés 3. A bedolgozói jogviszonyban állók bejelentése 4. A külföldi vállalkozás bejelentés 5. Az előtársaság bejelentése 6. Mikor nem kell a biztosítottat bejelenteni? 7. A bejelentés teljesítése a NAV felé 8. Miért fontos az, hogy a biztosított biztosítási jogviszonya nem szünetel? 9. A biztosítás szünetelésének további esetei 10. A biztosítási kötelezettség alól kizárt személyek
4. fejezet A társadalombiztosítási ellátások fedezetét biztosító járulékok, szociális hozzájárulási adó 1. Milyen járulékok és milyen mértékben terhelik a biztosítottat, és milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak? 2. A járulék mértéke, alapja és megállapításuk 3. A biztosított járulékfizetési kötelezettségei 4. Járulékalapot képező jövedelem: 5. Járulékalapot nem képező jövedelem 6. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja 7. Mikor nem kell munkaerő-piaci járulékot fizetni? 8. Járulékfizetési kötelezettség több jogviszony esetén 9. A járulékfizetés szabályai 5. fejezet Járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok 1. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott járulékfizetési kötelezettsége 2. A sajátjogú nyugdíjas foglalkoztatott járulékai 3. Az álláskeresési támogatást terhelő járulékfizetési kötelezettség 4. A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, munka-rehabilitációs díjban, rehabilitációs járadékban, a 2012. január 1-jét követően hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátásban részesülő személy járulékfizetési kötelezettsége 5. Az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy járulékfizetési kötelezettsége 6. A felszolgálási díjat és a borravalót terhelő járulékok 7. A vendéglátó üzlet felszolgálójának közvetlenül adott borravaló adójogi megítélése 6. fejezet A foglalkoztatottak családi járulékkedvezmény érvényesítése 1. Ki jogosult családi kedvezmény érvényesítésére? 2. A foglalkoztató milyen esetben köteles a családi kedvezményt, családi járulékkedvezményt megállapítani? 3. Milyen módon és milyen összegben érvényesíthető a családi járulékkedvezmény? 4. A családi járulékkedvezmény összegének megállapítása 5. A családi járulékkedvezmény érvényesítése 6. A családi j árulékkedvezmény elszámolása 7. Hogyan kell megállapítani a családi járulékkedvezményt, ha egy hónapon belüli több kifizetésre is sor kerül? 8. A családi járulékkedvezmény önellenőrzése 7. fejezet A foglalkoztató fizetési kötelezettségei 1. Táppénz hozzájárulás 2. Egészségügyi szolgáltatási járulék 3. A szociális szövetkezett egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége 8. fejezet A szociális hozzájárulási adó 1. Ki minősül a Szocho tv. alkalmazásában kifizetőnek? 2. Mi a kifizetőt terhelő adó alapja? 3. Az adó mértéke 4. Melyek az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyok? 5. A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmények
6. A Munkahely védelmi Akcióterv részeként bevezetett adókedvezmények 7. Hogyan kell megállapítani az adókedvezmény alapját, ha részmunkaidőben történik a foglalkoztatás? 8. A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény 9. A huszonöt év alatti munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény 10. Az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény 11. A tartósan álláskereső személy után érvényesíthető adókedvezmény 12. A gyermekgondozási díjban, a gyermekgondozást segítő ellátásban, vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény 13. Adatszolgáltatás az adókedvezményre jogosító igazolás kiállításáról 14. A három vagy több gyermekes munkavállaló után érvényesíthető kedvezmény 15. A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye 16. Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény 17. A mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény 18. A közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókedvezmény 19. A Rehabilitációs kártyával rendelkező személy foglalkoztatásával összefüggő adókedvezmény 20. A gyermekgondozási szabadságról visszatérő kisgyermekes munkavállaló részmunkaidőben történő foglalkoztatásához kapcsolódó adókedvezmény 21. Az adókedvezmény érvényesítése 9. fejezet A foglalkoztatót terhelő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése 1. Nyilvántartási kötelezettség 2. Igazolás kiadás 3. A járulék bevallása, megfizetése 4. A 08-as bevallás benyújtásának módja, időpontja II. rész A vállalkozókra vonatkozó szabályok 10. fejezet A kisadózó vállalkozások 1. Ki lehet ki sadózó? 2. Hogyan kell a vállalkozásnak jeleznie, hogy a Katv. szerinti szabályokat kívánja alkalmazni? 3. A kisadózó biztosítotti jogállása, bejelentése 4. A tételes adó mértéke, fizetése, bevallása 5. Mikor nem kell megfizetni a tételes adót? 11. fejezet A Tbj. hatálya alá tartozó vállalkozók 1. Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége 2. Mikortól-meddig kell biztosítottnak tekinteni az egyéni vállalkozót? 3. A biztosítási j ogviszony bej elentése 4. Az egyéni vállalkozó járulék- és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége 5. A főfoglalkozású biztosított egyéni vállalkozó 6. A főfoglalkozású egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója
7. Mikor nem köteles az eva, illetve az Szja tv. hatálya alatt álló egyéni vállalkozó járulékotés szociális hozzájárulási adót fizetni? 8. Egyéni vállalkozás munkaviszony, tanulmányok folytatása, társas vállalkozói jogviszony mellett 9. Egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított 10. A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény 11. Egyéni vállalkozás nyugdíj mellett 12. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó járulék- és szociális hozzájárulási adókötelezettsége 13. Az egyéni vállalkozó járulék- és szociális hozzájárulási adó fizetése, bevallása 12. fejezet A társas vállalkozás és a társas vállalkozó 1. A társaság tagja 2. A társas vállalkozás tagjának biztosítási kötelezettsége 3. A vezető tisztségviselők biztosítási kötelezettségének elbírálása, társadalombiztosítási jogállása 4. A vezető tisztség munkaviszonyban történő ellátása 5. A társaságban tagsággal nem rendelkező vezető tisztségviselő 6. A vezető tisztségviselésen felüli tevékenység ellátása 7. A társas vállalkozó biztosítási kötelezettségének időtartama 8. A társas vállalkozó biztosítási jogviszonyának szünetelése 9. A társas vállalkozó biztosítási jogviszonyának bejelentése 10. A társas vállalkozó járulék-, a társas vállalkozás szociális hozzájárulási adókötelezettsége 11. A főfoglalkozású társas vállalkozó után fizetendő szociális hozzájárulási adó 12. Az ún. másodfoglalkozású társas vállalkozó 13. Többes vállalkozói jogviszonyra vonatkozó speciális szabályok 14. A megváltozott munkaképességű társas vállalkozó után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény 15. A biztosított társas vállalkozó családi járulékkedvezmény érvényesítése 16. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó 17. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó járulékai 18. Mikor nem kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni? 19. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó társaság 20. A társas vállalkozó utáni járulék- és szociális hozzájárulási adó fizetése, bevallása 21. Nyilvántartási kötelezettség 22. Igazolás kiadása 13. fejezet A mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályok 1. Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek? 2. A mezőgazdasági őstermelők biztosítási kötelezettsége 3. A mezőgazdasági őstermelő bejelentési kötelezettségei 4. A mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége 5. A szociális hozzájárulási adó bevallása, befizetése 6. Fizetendő járulékok 7. Járulékfizetés saját döntés alapján 8. Mikor nem kell járulékot fizetni? 9. A mezőgazdasági őstermelők családi járulékkedvezménye 10. A biztosítási kötelezettség alá nem tartozó mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettsége 11. A családi gazdaság 12. A járulék bevallási kötelezettség teljesítése 13. A mezőgazdasági őstermelő egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége
III. rész A nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyekre vonatkozó tudnivalók 1. Szociális biztonság az Európai Unióban 2. A biztosítási kötelezettség megállapítása 3. Kizárólag egy tagállamban történő munkavégzés 4. A kiküldöttre vonatkozó tudnivalók 5. A munkaerő-kölcsönzés kiküldetésnek minősül? 6. A járulék- és szociális hozzájárulási adóalap megállapítása kiküldött munkavállaló esetén 7. A kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja 8. Tevékenység végzése több tagállamban 9. Munkaviszonyban dolgozó és egy másik tagállamban önálló vállalkozóként tevékenységet folytató személy 10. Elhanyagolható tevékenység 11. Eltérések engedélyezése 12. Más tagállamban fennálló biztosítás igazolása, bejelentési kötelezettség Magyarországon 13. A magyar munkáltató számára átadott A1 jelű igazolás 14. Szociális hozzájárulási adó 15. Az A1-jelű igazolással rendelkező munkavállalóval kapcsolatos foglalkoztatói feladatok 16. Biztosítási kötelezettség ideiglenes megállapítása 17. Eltérések engedélyezése 18. A közösségi szabályok foglalkoztatók számára történő összegzése 19. Kétoldalú szociális biztonsági, illetve szociálpolitikai egyezmények IV. rész A foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb közterhek 14. fejezet Egyszerűsített foglalkoztatás 1. Milyen munka végezhető egyszerűsített foglalkoztatás keretében? 2. A munkáltató által alkalmi munkavállalóként foglalkoztatható személyek száma 3. Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony 4. Munkabér 5. Mikor nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony? 6. Hogyan kell az egyszerűsített foglalkoztatást bejelenteni? 7. Az előtársaság bejelentése 8. Bejelentési határidő 9. A bejelentés visszavonása, módosítása 10. Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés 11. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló társadalombiztosítási jogállása 12. A munkáltató bevallási kötelezettsége 13. A munkáltató igazolás kiadása az adókötelezettségek teljesítéséhez 14. A munkavállaló jövedelme, bevallási kötelezettsége 15. fejezet Adórendszeren kívüli keresetteljáró foglalkoztatás 1. Ki lehet háztartási alkalmazott? 2. A háztartási alkalmazott bejelentése 3. Regisztrációs díjfizetési kötelezettség 4. Bevallási kötelezettség 5. Igazolás kiadása
16. fejezet A kifizető és a természetes személy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége 1. Melyen jövedelmek után keletkezik 27 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség? 2. A kifizető által 14 százalékos mértékben teljesítendő egészségügyi hozzájárulás 3. A magánszemély 27 százalékos egészségügyi hozzájárulása 4. A magánszemély 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége 5. A magánszemély nyilatkozatai a kifizető felé 6. A külföldi előadóművész egészségügyi hozzájárulása 7. A magánszemély 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége 8. Mentes a 6 százalék egészségügyi hozzájárulás alól 9. A magánszemély 20 százalékos egészségügyi hozzájárulása 10. Az egészségügyi hozzájárulás alól mentesített jövedelmek 11. Az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, és megfizetése 12. Hasznos tudnivalók a kifizetők számára 13. Külföldi pénznemben megszerzett jövedelem 14. Az egészségügyi hozzájárulás bevallása 17. fejezet Szakképzési hozzájárulás 1. A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek 2. Gyakorlati tudnivaló az egyéb szervek az adóhatósághoz teljesítendő bejelentkezéshez 3. A tanulószerződés megkötésére jogosult egyéb szervezetek 4. A választott adózási mód hatása a szakképzési hozzájárulás teljesítésére 5. Az átalányadózás 6. Egyszerűsített vállalkozói adó (eva) 7. A Katv. hatálya alá tartozók 8. A szakképzési hozzájárulás kötelezettség alól mentesített gazdálkodók 9. A szakképzési hozzájárulás kötelezettség alapja 10. Az Szht. alkalmazásában szociális hozzájárulási adóalap 11. Az adóalap megállapításra vonatkozó az általánostól eltérő szabályok 12. A szakképzési hozzájárulás teljesítésének lehetséges módjai 13. A szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzéssel történő teljesítése 14. A tanulók gyakorlati képzésével kapcsolatos általános tudnivalók: 15. A tanulóra vonatkozó munkajogi szabályok 16. A tanulókat megillető egyéb juttatások 17. A tanuló gyakorlati képzése együttműködési megállapodás alapján 18. Az együttműködési magállapodásra vonatkozó további szabályok 19. Az együttműködési megállapodás tartalma 20. Együttműködési megállapodás alapján fizetett pénzbeli juttatás 21. Együttműködési megállapodás alapcsökkentő tétele 22. Foglalkozási napló 23. Gyakorlati képzés tanulószerződés alapján 24. Tanulószerződés kötésére jogosult szervezet 25. Nyilvántartásba való felvétel 26. Ki lehet oktató? 27. Kivel köthető tanulószerződés? 28. A tanulószerződés tartalma 29. Tanulószerződés megszűnése 30. Tanulószerződés alapján járó pénzbeli juttatás 31. A pénzbeli juttatás kötelező emelése 32. A gyakorlati képzés csökkentő tételeinek megállapítása
33. Tanulószerződés esetén az alapcsökkentő tétel mértéke 34. A tanulószerződéssel gyakorlati képzést folytatók új kiegészítő csökkentő tételei 35. Különös szabályok 36. Az egyéb szervek, szervezetek alap- és kiegészítő csökkentő tételei 37. Teljesítési megbízott igénybevételének lehetősége 38. Hallgatókkal történő gyakorlati képzés 39. A kötelezettség csökkentő tétel megállapítása 40. Saját munkavállaló képzése 41. A képzés szerződéses kapcsolatai 42. Az elszámolás korlátja 43. Visszaigénylés 44. A visszaigénylés korlátozása 45. A szakképzési hozzájárulás bevallása és befizetése 46. Az Éva adóalany szakképzési hozzájárulása 18. fejezet A rehabilitációs hozzájárulás kötelezettség 1. Nyilvántartási kötelezettség 2. Bevallási és fizetési kötelezettség 3. Rehabilitációs hozzájárulás megfizetése Függelék A közfoglalkoztatási bérek változása 2011-2015
Előszó Az ún. élő munkát terhelő közteher fizetési kötelezettséget számos jogszabály együttes alkalmazásával kell teljesíteni. E mellett a különféle foglalkoztatási formák sokszínűsége, és a választott adózási mód is befolyásolja a foglalkoztatással összefüggő kötelezettségek teljesítését, amelynél esetenként nemzetközi egyezmény rendelkezéseit is figyelembe kell venni. A kiadvány újszerű megközelítésben, az általános tudnivalók mellett foglalkoztatási formánként (munkaviszony, megbízás stb.) mutatja be az adott jogviszonyra vonatkozó összes tudnivalót, a jogviszony elbírálásának szabályaitól, a bejelentési kötelezettségre vonatkozó szabályokon át a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményekig. A foglalkoztatással kapcsolatos rendelkezések mellett az önfoglalkoztatókkal (egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők) kapcsolatos szabályokat is tartalmazó kötet a példák, jogesetek mellett a NAV felé teljesítendő kötelezettségek konkrét bemutatásával segíti az érintettek szabályszerű eljárását. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetéssel kapcsolatos tudnivalókat a szakképzési hozzájárulás és a rehabilitációs hozzájárulás kötelezettség gyakorlati tudnivalóinak ismertetése teszi teljessé. A kiadvány a társadalombiztosítás ellátásaival csak ott, és annyiban foglalkozik, amennyiben az a biztosítási kötelezettséget, illetve a járulékfizetést érinti. a Szerzők
I. rész A társadalombiztosítás fedezetét biztosító közterhek Magyarország Alaptörvénye rögzíti az állam azon szándékát, hogy minden magyar állampolgárnak megteremtse a szociális biztonságot. A társadalombiztosítás az állam által működtetett szociális intézményrendszer része. Célja, hogy az egyéni felelősség és öngondoskodás követelményeinek és a társadalmi szolidaritás elveinek megfelelően szabályozza a társadalombiztosítás keretében létrejövő jogviszonyokat. A foglalkoztatók és a biztosítottak biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit: a biztosítottaknak a társadalom- biztosítás rendszerében való részvételi kötelezettségét, a foglalkoztatók és a biztosítottak fizetési kötelezettségét és ennek a közteherviselésnek megfelelő teljesítését. A Tbj. alapelvi szinten rögzíti a társadalombiztosítás kockázatközösségében való kötelező részvétel elvét. A Tbj. hatálya - annak külön rendelkezése alapján - Magyarország állampolgárai mellett a Magyarországon munkát végző más természetes személyekre is kiterjed. A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Ennek érvényesítése érdekében a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék megállapítási és levonási, járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettség terheli. E kötelezettség kiterjed arra a külföldi foglalkoztatóra is, aki Magyarország területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót, továbbá arra a külföldi foglalkoztatóra, aki Magyarország területén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján a Tbj. hatálya alá tartozik. A társadalombiztosítás fedezeti rendszerének meghatározó forrását biztosító járulékfizetés, olyan elvonás, amely a rendszer hatálya alá vont tagokat tartalékképzésre kényszeríti (ebből a tartalékból részesülnek akkor, amikor nem tudnak munkát végezni, mert pl. betegek, vagy már idősek). A járulékfizetés rendszerét kiegészítendő - amely alapvetően a magánszemély fizetési kötelezettsége - a munkáltató, kifizető a társadalmi szolidaritás érvényre juttatásaként olyan hozzájárulást (táppénz-hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás) fizet, amely a biztosítottak számára közvetlen ellátási jogosultságot nem keletkeztet, de nélkülözhetetlen a szolidaritási elven is működtetett társadalombiztosítási rendszer fenntartásához. A szociális hozzájárulási adó a szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítését szolgáló egyes szociális ellátások fedezetéhez, továbbá az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásához szükséges államháztartási források biztosításához nyújt fedezetet. Az alapvető különbség a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó kötelezettség között, hogy ez utóbbi nem csak elnevezésében, de célját, funkcióját tekintve sem azonos a járulékfizetéssel. Az adó megfizetése államháztartási forrásból fedezett ellátásra (ideértve különösen a társadalombiztosítási ellátást és az álláskeresési ellátást), vagy államháztartási forrásból folyósított támogatás igénybevételére való jogot nem keletkeztet, valamint az adó alapja és összege az ilyen ellátás, illetőleg támogatás ösz- szegét nem befolyásolja. Az adóból származó államháztartási bevétel a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott arányok szerint megoszlik a társadalombiztosítás egyes pénzügyi alapjai és a törvényben meghatározott elkülönített állami pénzalap költségvetése között. Az egészségügyi hozzájárulás egészségügyi szolgáltatásokra szolidaritási elv alapján jogosultak ellátásai pénzügyi fedezetének biztosítását szolgálja, és a járulék- és/vagy szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséggel nem terhelt, a jogszabályban külön meghatározottjövedelmek után kell megfizetni.
A járulék- és szociális hozzájárulási adókötelezettség jogviszony alapú, a fizetési kötelezettséget alapvetően a felek között fennálló jogviszony alapozza meg, azzal, hogy a törvényi szintű kivétel szabályokat is figyelembe kell venni. Az egészségügyi hozzájárulás ugyanakkor kizárólag jövedelem alapú, nincs jelentősége a felek (a juttató és a juttatásban részesülő) közötti jogviszonynak. A társadalombiztosítás fedezeti rendszerét alkotó anyagi jogi szabályok részletszabályainak ismerete természetesen szükséges a szabályszerű közteherfizetés teljesítéséhez, de az előzőekben ismertetett alapvetések ismerete megkönnyíti a rendszerben történő eligazodást, amit a nemzetközi egyezmények alkalmazása is bonyolít. Nemzetközi egyezmények alkalmazása a társadalombiztosítás fedezetét biztosító közterhek megfizetése során A szakképzett munkaerő iránti igény, illetve a gazdasági érdek egyre szélesebb lehetőséget teremt a külföldön történő munkavégzésre, illetve a külföldiek magyarországi munkavállalására. A társadalombiztosítás - mint azt a Tbj. alapelvi szinten rögzíti - a magyar állampolgárokon kívül a törvény rendelkezése alapján kiterjed a Magyarországon munkát végző más természetes személyekre is. A rendszer tehát felöleli azokat a személyeket is, akik - nem magyar állampolgárok, de megfelelnek mindazoknak a követelménynek, amelyet a társadalombiztosítással kapcsolatos törvények előírnak számukra. Ily módon a külföldi állampolgárok is - kötelező érvénnyel - a kockázatközösség tagjaivá válhatnak. A biztosítási kötelezettség elbírálása során kivételes, az egyezmény szerinti szabályokat kell alkalmazni: a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek 1, illetve a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre. Magyarország az EGT államokon túlmenően harmadik országokkal is kötött a közösségi koordinációs szabályok elvein alapuló szociális biztonsági egyezményeket, illetve az 1950- es években létrejött megállapodások alapján érvényben vannak még egyes szociálpolitikai egyezmények is (a továbbiakban együtt: Egyezmények). A társadalombiztosítás célja, funkciója nem azonos az adóztatás céljával és funkciójával, ezért a szabályozási elvek a nemzetközi, és nemzeti szabályozás tekintetében sem azonosak. 1 A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, és a végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Közösségi rendelet).