2887788596 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága főigazgatója által kiadott 2005/2012/71. számú szabályzat a Főigazgatóság Katasztrófavédelmi és Polgári Védelmi Felkészülési Tervéről ( ) Értelmező rendelkezések a) egyéni védőeszköz: az emberi szervezetet károsító veszélyes és radioaktív anyagok hatásai, valamint a fizikai veszélyforrások elleni védelemre szolgáló eszköz; [a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet.) 1. 6. pont]. b) elsötétítés: technikai és intézkedési rendszerek működtetése, amellyel a mesterséges világítás fénykibocsátása minimális szintre csökkenthető, illetve megszüntethető. c) épület: a Főigazgatóság és az adóigazgatóságok használatában álló olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben, vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja. d) katasztrófa: a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli [a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 3. 5. pont]. e) katasztrófa károsító hatása által érintett terület: az a terület, ahol a természeti vagy civilizációs katasztrófa következményeinek elhárítása (helyreállítás) érdekében kormányzati intézkedés szükséges (Kat. 3. 7. pont). f) katasztrófavédelmi és polgári védelmi intézkedésre jogosult ügyintéző: ügyfélszolgálati irodák, illetve ügyfélszolgálati helyek vonatkozásában minősített időszakban, katasztrófahelyzet esetén, továbbá a létesítmények és épületek kiürítése során az intézkedések megtételéért és végrehajtásáért felelős ügyintéző. g) katasztrófavédelem: a különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa
kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják (Kat. 3. 8. pont). h) katasztrófaveszély: olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével, és amely ezáltal veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot. (Kat. 3. 9. pont). i) kimenekítés: közvetlen életveszély esetében a lakosság veszélyeztetett területről történő azonnali kivonása (Korm. rendelet 1. 14. pont). j) kitelepítés: a lakosság és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak veszélyeztetett területről történő a veszélyelhárítási tervben meghatározottak szerinti kivonása és befogadóhelyen történő átmeneti jellegű elhelyezése (Korm. rendelet 1. 15. pont). k) kiürítés: a Főigazgatóság létesítményeiben és épületeiben tartózkodó személyek szervezett eltávolítása. l) közbiztonsági referens: a polgármester katasztrófák elleni védekezésre való felkészülési, védekezési, helyreállítási szakmai feladataiban, továbbá rendvédelmi és honvédelmi feladataiban közreműködő, köztisztviselői jogviszonyban álló, e feladat ellátására a polgármester által kijelölt, a vonatkozó törvény végrehajtási rendeletében meghatározott végzettséggel rendelkező személy (Kat. 3. 12. pont). m) létesítmény: a Főigazgatóság és az adóigazgatóságok használatában álló egy építési telken, avagy szomszédos építési telkeken létesített épületek és szabadterek összessége. n) létesítménycsoport: a Főigazgatóság kiürítési tervéről szóló szabályzat 1. számú melléklete szerint csoportosított létesítmények és épületek együttese. o) létesítménycsoport, illetve épület felelős vezető: minősített időszakban, katasztrófahelyzet esetén, továbbá a Főigazgatóság valamint az adóigazgatóságok által használt létesítmények és épületek kiürítése során az intézkedések megtételéért és végrehajtásáért felelős, a 2. számú mellékletben meghatározott vezetők. p) mentés: rendkívüli állapot, szükségállapot idején, valamint Magyarország Alaptörvényében (a továbbiakban: Alaptörvény) foglalt, továbbá a vonatkozó törvényben meghatározott veszélyhelyzetben a személyek és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, valamint a kulturális és más jelentős értékek védelmére irányuló intézkedés és feladatrendszerben végzett polgári védelmi tevékenység. q) minősített időszak: rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet kihirdetésének időszaka, a megelőző védelmi helyzet időszaka, vagy külső fegyveres csoportok váratlan támadásának időszaka (Alaptörvény 49-53 cikk). r) polgári védelem: olyan össztársadalmi feladat-, eszköz- és intézkedési rendszer, amelynek célja katasztrófa, illetve fegyveres összeütközés esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint a lakosság felkészítése 2
azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében (Kat. 3. 20. pont). s) polgári védelmi kötelezettség: személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében. A polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben első fokon a polgármester jár el. Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól: sa) a 18 éven aluli és a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt elért személy, sb) a terhes nő, terhességének megállapításától kezdve, sc) a gyermekét saját háztartásában nevelő anya, a gyermek 6 éves koráig, sd) a gyermekét saját háztartásában egyedül nevelő szülő, a gyermek 14 éves koráig, se) a szülő, ha 3 vagy ennél több 14 éven aluli gyermekét gondozza, sf) aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül látja el, sg) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan [Kat. 53. 54. (1) bekezdés]. t) polgári védelmi szervezet: az a szervezet, amely önkéntes és köteles személyi állománya útján a Kat. által meghatározott, valamint fegyveres összeütközés idején végrehajtandó katasztrófavédelmi polgári védelmi feladatokat lát el (Kat. 3. 21. pont). u) rendkívüli állapot: hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén az Országgyűlés által kihirdetett állapot (Alaptörvény 48. cikk). v) szükségállapot: a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén az Országgyűlés által kihirdetett állapot.(alaptörvény 48. cikk). w) veszélyhelyzet: az Alaptörvény 53. cikkében meghatározott olyan helyzet, amelyet különösen a következő események válthatnak ki: wa) elemi csapások, természeti eredetű veszélyek, különösen: 1) árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, vagy töltésszakadás veszélye fenyeget, 2) belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és a veszélyeztetés olyan mértékű, hogy a kár megelőzése, az újabb elöntések elhárítása meghaladja az erre rendelt szervezetek védekezési lehetőségeit, 3) több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás, 4) más szélsőséges időjárás következtében az emberek életét, anyagi javait, a lakosság alapvető ellátását veszélyeztető helyzet következik be, 5) földtani veszélyforrások. wb) ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek, különösen: 3
wc) 1) a veszélyes anyagokkal és hulladékokkal történő tevékenység során a szabadba kerülő anyag az emberi életet, egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti, 2) nem tervezett radioaktív kiszóródás és egyéb sugárterhelés, amely a biztonságot kedvezőtlenül befolyásolja és a lakosság nem tervezett sugárterhelését idézi elő. egyéb eredetű veszélyek, különösen: 1) tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány, 2) ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni és felszín alatti vizek haváriaszerű szennyezése, 3) bármely okból létrejövő olyan mértékű légszennyezettség, amely a külön jogszabályban meghatározott riasztási küszöbértéket meghaladja, 4) a kritikus infrastruktúrák olyan mértékű működési zavara, melynek következtében a lakosság alapvető ellátása több napon keresztül, vagy több megyét érintően akadályozott (Kat. 44. ). x) veszély: valamely veszélyes anyag természetes tulajdonsága vagy olyan körülmény, amely káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre (Kat. 3. 24. pont). z) veszélyességi övezet: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetséges következményeinek csökkentése érdekében a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében a hatóság által kijelölt, az egyéni sérülés kockázatához igazodó terület (Kat. 3. 32. pont). II. fejezet ÁLTALÁNOS ELVEK A katasztrófavédelem és polgári védelem alaprendeltetése az elemi csapás, ipari és más szerencsétlenség következményeinek elhárításában való közreműködés, illetve háborús veszély esetén az élet és az anyagi javak védelme. Kiemelt szempont, hogy a veszélyeztető hatás jelentkezésekor a hivatásos polgári védelmi és egyéb szervek beavatkozásáig a Főigazgatóság képes legyen az alkalmazottak életének és testi épségének megóvására, valamint az adóztatással összefüggő ügyiratok, adatállományok és egyéb anyagi javak megőrzésére. Alapelv: az emberi élet mentése elsődleges, az eszközök, adatok, létesítmények és épületek mentése másodlagos feladat. A polgári védelmi szakhatóság a Főigazgatóságot polgári védelmi szakalegység létrehozására nem kötelezte. IV. fejezet A FŐIGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉNEK VESZÉLYEZTETETTSÉGE Árvíz: veszélyeztetettség a Duna budapesti és Budapest környéki szakaszán a kiépített védművek alapján nem áll fenn. A főigazgatósági, illetve adóigazgatósági (a továbbiakban 4
együtt: főigazgatósági) létesítmények és épületek esetében árvíz okozta veszélyeztetettséggel reálisan nem kell számolni. Földrengés: a földtani mágneses gravitációs módszerek és más, nyersanyagkutatást segítő mérések alapján több, kisebb-nagyobb törésvonal ismeretes az országon belül. Ilyen nagyobb törésvonalak, amelyek szeizmikus mozgást mutatnak: a Balatontól délre található délnyugatdélkeleti irányultságú Kaposvonal, a Kaposvonalra merőleges északnyugat-délkeleti szerkezeti irány, valamint a Móri-árok. Ennek figyelembe vételével a földrengés okozta veszélyeztetettség számításával főigazgatósági szinten nem célszerű foglalkozni. Meteorológiai hatások: a hőmérséklet legszélsőségesebb változása sem befolyásolja a Főigazgatóság, az adóigazgatóságok munkáját oly mértékben, hogy az különös veszélyforrást jelentene, területünkön nincsenek hőmérsékletre érzékeny raktárak, technológiák, anyagok, stb. A csapadék, mint nagyobb gyakorlati jelentőségű meteorológiai elem nem jöhet számításba veszélyeztető hatásként. Háromnál több napon át tartó folyamatos, intenzív hóesés sem befolyásolja jelentősen a Főigazgatóság belső munkáját. Erős széllel, mint meteorológiai elemmel veszélyeztető hatás tekintetében reálisan nem kell számolunk. Nukleáris és vegyi veszélyeztetettség: a paksi atomerőmű 30 km-es körzetében és a kutatóreaktorok l km-es körzetében (Csillebérc-KFKI) lehetne számolni veszélyeztetettséggel, az ország határaihoz közel eső reaktorok (Bohunice, Mohovce, stb.) esetleges meghibásodásából származó kiszóródás is csak az ország észak-nyugati részét érintené. Így nukleáris és vegyi veszélyeztetettséggel a reaktorok távolsága miatt reálisan nem kell számolunk. Ipari vagy egyéb létesítményekben végzett munkafolyamat vagy veszélyes anyag szállítása közben bekövetkező baleset folytán előálló veszélyhelyzetek: előrejelzésre nincs lehetőség. Bekövetkezésük váratlan, gyors lefolyású és a védekezés speciális szakértelmet és technikai felkészültséget igényel. A létesítménycsoportok veszélyforrásait a 3. számú melléklet tartalmazza. Váratlan veszélyhelyzetet kiváltó okok: a) közlekedési balesetek; b) munkahelyi tűzeset; c) bombafenyegetés; d) közmű meghibásodásából adódó vízkár, gázvezeték sérülései; e) vízkészlet szennyeződése; f) gondatlanságból adódó tűzesemény; g) nagy kiterjedésű, összefüggő tűzesetek; h) bűncselekményre visszavezethető szándékosan okozott kár (esetleges terrortámadás következményei: tűzeset vagy robbantás, mérgezések); i) tömeges csoportosulások és mozgások; j) veszélyes anyagok szállításából adódó balesetek; k) légszennyezés (mérgező vegyi anyagok légtérbe kerülése); l) robbanás okozta balesetek; m) omlásveszély; n) járványveszély; o) földrengés okozta épületkárok; p) rendkívüli időjárás okozta balesetek; q) háborús helyzetben az ellenséges fegyveres erő támadása során elszenvedett épületkárok. 5
V. fejezet JELZÉSSEL, RIASZTÁSSAL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELADATOK Általános jelzési kötelezettség: aki a katasztrófát vagy a katasztrófa veszélyét észleli, vagy arról tudomást szerez, haladéktalanul köteles bejelenteni azt a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek, illetve az önkormányzati tűzoltóságnak és a polgármesteri hivatalnak. Bejelentés a) Aki katasztrófát, valamint annak közvetlen veszélyét észleli, vagy arról tudomást szerez, haladéktalanul köteles értesíteni az épület biztonsági szolgálatát, akik ezután azonnal kötelesek értesíteni az épület felelős vezetőjét, a Munka-, Tűz és Polgári Védelmi Osztály vezetőjét, a biztonsági főreferenst, valamint a már bekövetkezett veszélyhelyzet típusától függően a 4. számú mellékletben meghatározott együttműködő szervezeteket. b) A biztonsági főreferens gondoskodik a Központi Hivatal Biztonsági Főosztályának értesítéséről. c) A bejelentéskor adandó legfontosabb információk: ca) hol és mikor történt az esemény, cb) milyen jellegű (tűz, robbanás, stb.) az esemény, cc) milyen veszélyes anyagok kerültek, illetve kerülhetnek a környezetbe, cd) emberélet van-e veszélyben, veszélyezteti-e a környezetet (víz, levegő), ce) a bejelentő neve, a bejelentésre használt távbeszélő száma. Riasztás A riasztást és a veszélyeztetett létesítmény, illetve épület kiürítését a Főigazgatóság Kiürítési Terve szerint kell végrehajtani. VI. fejezet VESZÉLYHELYZETEK KEZELÉSÉRE, ELHÁRÍTÁSÁRA VONATKOZÓ FELADATOK ÉS RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK Általános szabályok veszélyhelyzetek kezelésére a) Azonnal elvégzendő feladatok aa) intézkedésre jogosultak értesítése; ab) az alkalmazottak, a létesítményben és az épületben tartózkodó személyek riasztása, létszám-ellenőrzés, gyors tájékoztatás végrehajtása, a követendő magatartási szabályok közlése; ac) közművek kikapcsolása; ad) elsősegélynyújtás végrehajtása, a jelenlévők megnyugtatása, mentő egység hívása, a szakhatóság értesítése; ae) a létesítményekben és az épületekben veszélyeztetett, nagy értékű vagyontárgyak, berendezések biztonságba helyezése; 6
af) a veszélyhelyzettől függően az épületekben tartózkodók elszállítása, esetleg elszállásolása, illetve a személyek bemenekítése az épületbe, ellátásuk megszervezése, élelem, ivóvíz biztosítása; ag) katasztrófa bekövetkezésekor a Főigazgatóság Kiürítési Terve alapján az érintett létesítmény, avagy épület kiürítésének az elrendelése. b) Másodlagosan elvégzendő feladatok ba) gondoskodás a sérültek teljes ellátásáról; bb) a keletkezett kár felmérése, a helyreállítási munkák megkezdése. c) Egyéb rendelkezések ca) Rendkívüli helyzetben a hivatásos katasztrófavédelmi erők bevetése alkalmával a mentést végzők gondoskodnak a sérültek ellátásáról. cb) A híradás és tájékoztatás az épületben rendelkezésre álló és üzemeltethető hírközlő és tájékoztató berendezések működtetésével, valamint vonalas és mobil telefonok útján történhet. cc) Az adatok mentése a mindenkor érvényes informatikai szabályozás szerint történik. cd) A minősített iratok mentése a Főigazgatóság Titkársági Főosztály vezetőjének irányításával, az egyéb iratok mentése az általános főigazgató-helyettes irányításával, szállítással foglalkozó gazdasági társaságok közreműködésével történik. Speciális szabályok egyes veszélyhelyzetek kezelésére a) Árvíz, fakadó víz aa) A riasztott személyek vegyék magukhoz kézipoggyászukat, vagy értékeiket, azokat vigyék a legfelső szintre. ab) Amennyiben a víz körülvette az épületet, az épületben tartózkodók ha lehetséges az első és második emeletre húzódjanak, és várják a mentőalakulatok megérkezését. ac) A mentés ablakon át, illetve tetőről történik. ad) A létesítményekben és az épületekben a veszélyeztetett, nagy értékű vagyontárgyak, berendezések biztonságba helyezése felső emeleteken, magasabb, vízmentes helyen történhet. b) Földrengés ba) Az épületeket azonnal el kell hagyni, szabad területre kell távozni. bb) A kimenekített személyeket a gyülekezési helyen kell tartani. bc) Tilos a romosodott területre való belépés! c) Szélvihar ca) Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentéseit folyamatosan figyelni kell; amennyiben rendelkezésre áll, szélmérő műszert kell alkalmazni, a rendkívüli hideget hőmérővel kell mérni. Viharkatasztrófa esetén 9-es szélerősséggel kell számolni. Ez a szélerősség kb. 20 m/sec, azaz 72 km/h szélerősségnek felel meg. Kis területeken ez viszonylag hirtelen alakulhat ki. cb) Az alkalmazottak a szabadban nem tartózkodhatnak, mert a szomszédos épületről tetőtörmelék, cserepek lehullásával lehet számolni. cc) Az épület területét a szélvihar elmúltáig senki nem hagyhatja el. 7
cd) A nyílászárókat be kell zárni, a törött üveget, törmeléket el kell távolítani, a külső kapcsolattartás érdekében ügyeletet kell szervezni. ce) Szükség esetén az alkalmazottak hazaszállítását meg kell szervezni. cf) Ha a veszély huzamosabb ideig fennáll, akkor biztosítani kell az élelmezést, takarókkal való ellátást, fekvőhelyeket, a szükséges tisztálkodás lehetőségét. cg) Meg kell szervezni az orvosi ellátást. d) Erős havazás da) Erős havazás miatt rendkívüli közlekedési helyzet alakulhat ki. Ebben az esetben szükséges a helyi és országos rádiók hallgatása, az Útinform jelentéseinek figyelemmel kísérése. db) Az alkalmazottak az épületben tartózkodjanak, továbbá a nyílászárókat zárják be. dc) Meg kell szervezni a járdák jégmentesítését az előre elkészített, csúszásmentesítő anyag kiszórásával, valamint meg kell kezdeni kézi eszközökkel a járdák hótól való megtisztítását. dd) Az épületekben ügyeletet kell szervezni. de) Meg kell állapítani az épületben tartózkodók létszámát, kivételes esetekben meg kell szervezni az alkalmazottak elszállítását. df) Huzamosabb benntartózkodás esetén biztosítani kell az élelmezést, takarókkal való ellátást, fekvőhelyeket, a szükséges tisztálkodás lehetőségét. dg) Meg kell szervezni az orvosi ellátást. e) Épülettűz, robbanás ea) A tűzjelző érzékelő működésbe lépése, vagy személyi észlelés után az épületben található tűzjelző berendezés segítségével végre kell hajtani a tűzriasztást. eb) A tűzoltóságot, szükség esetén a mentőket értesíteni kell. ec) A Főigazgatóság mindenkor érvényes Tűzvédelmi Szabályzatában (Tűzriadó Terv) és a Kiürítési Tervében előírt feladatokat pontosan be kell tartani. ed) A riasztással egyidejűleg az épületben tartózkodók kimenekítését meg kell kezdeni. A sorrend és az útvonal a gyakorlati kiképzésen begyakorolt módon történjen. A legközelebbi kijáratot úgy kell meghatározni, ahogyan azt a tűzfészek elhelyezkedése lehetővé teszi. ee) Külön figyelmet kell fordítani a pánik elkerülésére, valamint a mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozott személyek segítésére. ef) A mentés helyi erőkkel történő végrehajtása esetén a tűzoltó készülékeket az előzetes tűzvédelmi oktatáson hallottak szerint kell kezelni. eg) A mentést úgy kell végrehajtani, hogy a mentésben résztvevők önmagukat ne veszélyeztessék. f) Mérgező vegyi anyagok szabadba jutása fa) A veszélyes anyag elszabadulása, illetve terjedése esetén az illetékes Polgári Védelmi Kirendeltségek utasításai szerint kell eljárni. fb) A katasztrófariadó sziréna jelzésének észlelésekor a helyi és országos rádiók adását nyomon kell követni. Lokális esetben a helyi hangszórók, hangszóróval felszerelt gépjármű közleményeinek figyelemmel kísérése, az így kapott utasítások és megfelelő óvintézkedések bevezetése, illetve végrehajtása kötelező. fc) A szirénajel azonosítása után, vagy a hangszóróval felszerelt gépjármű közleményének vétele után az épületen kívül tartózkodó személyeket az épületbe kell küldeni. A szabadban nem tartózkodhat senki. 8
fd) Minden nyílászárót gondosan be kell zárni, amennyiben lehet, az épület helyiségeit hermetikussá kell tenni (nyílászárók tömítése). fe) Ha az épületben szellőző, légkondicionáló berendezés van, azt ki kell kapcsolni, a friss levegő beszívásának lehetőségét ki kell zárni. ff) Fontos a higgadt magatartás tanúsítása, pánikhangulat megelőzése és a jelenlévő személyek megnyugtatása. Az épületben tartózkodók létszámát ellenőrizni kell. fg) Egyéni védelem tekintetében szükséges a személyek testfelületének minél nagyobb arányban, textíliával való védelme, továbbá légző és bőrvédő eszközök használata. fh) A kiszabadult mérgező vegyi anyagra vonatkozóan a hatóságoktól érkező információkat figyelni kell, az utasításokat végre kell hajtani. fi) Tájékoztatást kell adni a vegyi anyagok veszélyességi jellemzőiről, az egészség megvédése érdekében teendő rendszabályokról. fj) Amennyiben a kimenekítés elkerülhetetlen, azt lépcsőzetesen végre kell hajtani. g) Járvány, járványveszély Járvány, illetve járványveszély esetén az illetékes Országos Tisztifőorvosi Hivatal intézkedései a mérvadóak. h) Háborús veszély, fegyveres összeütközés (illetve minősített időszak bevezetése) ha) A hadiállapot, vagy idegen hatalom fegyveres támadásának veszélye esetén a jogszabályokban meghatározott szervezetek hirdetik ki a rendkívüli állapotot. hb) Országosan meghirdetett minősített időszak, vagy helyi háborús veszélyeztetés esetén a főigazgató, vagy az általa megbízott személy haladéktalanul köteles felvenni a kapcsolatot az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatósággal. hc) A Főigazgatóság területén életvédelmi létesítmény (óvóhely) nincs. hd) A támadó (légi, szárazföldi) fegyverek elleni hatékony védekezés egyik fontos eleme az elsötétítés és a csökkentett világítás. he) Az elsötétítés minden mesterséges fényforrásra vonatkozik. hf) Csökkentett világítás a világítótestek, eszközök ritkításával, nyílászárók fényt át nem eresztő anyaggal való befedésével hozható létre. Veszélyhelyzetben a Kormány rendeleti felhatalmazása alapján alkalmazható rendkívüli intézkedések a) Veszélyhelyzetben a közúti, vasúti, vízi és légijárművek forgalma a nap meghatározott tartamára, vagy meghatározott területre (útvonalra) korlátozható, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltható. A légijárművek forgalmának korlátozása vagy megtiltása során a légiközlekedésről szóló törvény és a magyar légtér igénybevételéről szóló jogszabály rendelkezéseire figyelemmel kell eljárni. b) Veszélyhelyzetben korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását. A korlátozást és időtartamát a rádió, a televízió, a sajtó és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni. c) Veszélyhelyzetben elrendelhető, hogy közterületen rendezvény, nyilvános gyűlés megtartását a rendőrség a védelmi érdekek sérelme esetén megtiltsa. d) Veszélyhelyzetben elrendelhető, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges időtartamra el kell hagynia (a továbbiakban: kitelepítés), egyben kijelölhető a lakosság új tartózkodási helye. A lakosság elszállításáról a polgármester a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közreműködésével gondoskodik. e) A kitelepítés és kimenekítés során a kötelezés ellenére lakóhelyén maradó személlyel szemben az intézkedés foganatosítására jogosult rendvédelmi szerv jár el. 9
f) Veszélyhelyzetben elrendelhető: fa) az ország meghatározott területére történő belépés, az ott-tartózkodás korlátozása, illetve engedélyhez kötése, fb) hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak engedéllyel szabad, fc) hogy az ország meghatározott területéről történő kilépés csak a mentesítést követően engedélyezhető. g) Veszélyhelyzetben élet- és vagyonmentés érdekében elrendelhető a mentésre alkalmas bármely jármű, műszaki eszköz és földmunkagép igénybevétele. h) A veszélyhelyzet elhárításához szükséges mértékben - kártalanítás mellett - elrendelhető az ingatlan igénybevétele, illetve az építmény részleges vagy teljes bontása, amennyiben az a veszély elhárítása vagy további veszély megelőzése érdekében feltétlenül szükséges. Kitelepítés, kimenekítés, elhelyezés szabályai a) A kitelepítés, kimenekítés a főigazgatósági létesítmények és épületek kiürítését, az ebből adódó elhelyezési és visszatelepítési feladatok végrehajtását, valamint az ezek során jelentkező biztosítási feladatokat (szállító, egészségügyi) jelenti. b) A Főigazgatóság egy részének, vagy egészének kitelepítése minősített időszakban, valamint veszélyhelyzetben rendelhető el, ha a veszélyeztető esemény által érintett területen a személyek és anyagi javak védelme és a Főigazgatóság működése más módon nem valósítható meg. A veszélyhelyzetek azon eseteinél, ahol a veszélyeztetés térben és időben követhető, előre jelezhető módon alakul ki, ott lehetséges a kitelepítés preventív módon történő alkalmazása. c) Kitelepítés szükségessége esetén a veszélyeztető esemény által sújtott, vagy azzal fenyegetett létesítményekben, épületekben tartózkodó személyeket, az alaptevékenység folytatásához szükséges anyagokat és eszközöket a fenyegetett épületből el kell szállítani, és más épületben kell elhelyezni. d) Amennyiben a veszélyeztető esemény nem a Főigazgatóság egészét érinti, a kitelepítést elsősorban a Főigazgatóságon belül kell megoldani. A teljes Főigazgatóságot érintő veszélyeztető esemény bekövetkezése esetén a kitelepítést a NAV egy másik regionális főigazgatóságával mint befogadóval kötött kölcsönös megállapodás alapján kell végrehajtani. e) A megállapodást a Központi Hivatal Különös Hatásköri Ügyek Főosztályával történt előzetes egyeztetést követően kell előkészíteni és megkötni. f) A főigazgatósági létesítmények és épületek elhagyása után a hátrahagyott iratok és vagyontárgyak őrzéséért a rendvédelmi szervek felelnek. g) A kitelepítés ideiglenes jellegű védelmi intézkedés, a veszélyeztető esemény elmúltával, illetve következményeinek felszámolása után haladéktalanul intézkedni kell a visszatelepítésről. h) Amennyiben a kitelepítésre nincs elég idő, kimenekítést kell alkalmazni. Ez esetben az anyagi és egyéb eszközöket hátrahagyva az épületeket a Főigazgatóság Kiürítési Tervében leírt módon azonnal el kell hagyni. 10
2. számú melléklet a 2005/2012/71. számú főigazgatói szabályzathoz 1 LÉTESÍTMÉNYCSOPORT-, ILLETVE ÉPÜLET FELELŐS VEZETŐK, KATASZTRÓFAVÉDELMI ÉS POLGÁRI VÉDELMI INTÉZKEDÉSRE JOGOSULT ÜGYINTÉZŐK Minősített időszakban és katasztrófahelyzet esetén az intézkedések megtételéért és végrehajtásáért az alábbiakban felsorolt vezetők, illetve ügyfélszolgálati irodák, ügyfélszolgálati helyek vonatkozásában a megbízott ügyintézők a felelősek. ÉPÜLETEK SORSZÁMA 5. Létesítménycsoport NAV Pest-megyei Adóigazgatósága A létesítménycsoport felelős vezetője Igazgató A létesítménycsoporthoz tartozó épületek Épületenkénti felelős vezetők a) 1134 Budapest, Dózsa György út 128-132. Igazgató b) 1132 Budapest, Kresz Géza utca 13-15. Adóügyi igazgatóhelyettes 1 Módosította a2007/2013/71. főigazgatói szabályzat, érvényes 2013. április 22-től 11
3. számú melléklet a 2005/2012/71. számú főigazgatói szabályzathoz A LÉTESÍTMÉNYCSOPORTOK VESZÉLYFORRÁSAI, A VESZÉLYFORRÁS HELYE ÉS JELLEMZŐI SZERINT I. VALAMENNYI LÉTESÍTMÉNYCSOPORTOT ÉRINTŐ VESZÉLYFORRÁSOK 1. Fővárosi Önkormányzat Városligeti Műjégpálya (1146 Budapest, Olof Palme sétány 5.) a) Veszélyeztető anyag: Hommel 27. UN 1005 Cseppfolyós vízmentes ammónia b) Tárolók, tartályok űrtartalma: 4,5 tonna. c) Elhelyezkedése: épületen belüli, földfeletti. d) Hatása: az uralkodó széliránynak és sebességnek megfelelően a kiszabadulási helytől számított 2250 m²-es területen lehet számolni ammóniamérgezéssel. Uralkodó szélirány: 330 Sebesség: 2 m/sec. e) A vegyi felhő területi nagysága 690 m 2, terjedése során kb. 4370 főt érinthet. Az uralkodótól eltérő szélirány és szélsebesség esetén a vegyi felhő terjedése nagyobb tömegeket is érinthet. Esemény bekövetkezésekor elsődleges feladat a terjedési irány meghatározása. Kiemelten fontos feladat az alkalmazottak, az ügyfelek, az épületben tartózkodók kimenekítésének és befogadásának megszervezése. 2. Nemzeti Sportközpontok, Budapesti Olimpiai Központ, Kisstadion, Millenáris, Jégcsarnok (1146 Budapest, Istvánmezei út 3-5.) a) Veszélyeztető anyag: Hommel 27. UN 1005 Cseppfolyós vízmentes ammónia. b) Tárolók, tartályok űrtartalma: 3,5 tonna. c) Elhelyezkedése: épületen belüli, földfeletti. d) hatása: az uralkodó széliránynak és sebességnek megfelelően a kiszabadulási helytől számított 1250 m²-es területen lehet számolni ammóniamérgezéssel. Uralkodó szélirány: 330 Sebesség: 2 m/sec. e) A vegyi felhő területi nagysága 190 m 2, terjedése során kb. 1870 főt érinthet. Az uralkodótól eltérő szélirány és szélsebesség esetén a vegyi felhő terjedése nagyobb tömegeket is érinthet. Esemény bekövetkezésekor a terjedési irány meghatározása az elsődleges feladat. Kiemelten fontos feladat az alkalmazottak és az ügyfelek (épületben tartózkodók) elzárkózásának megszervezése 3. Budapesti Húsnagykereskedelmi Közös Vállalat (1095 Budapest, Soroksári út 58.) a) Veszélyeztető anyag: Hommel 27. UN 1005 Cseppfolyós vízmentes ammónia. b) Tárolt mennyiség: 10 tonna. c) Elhelyezkedése: épületen belüli, földfeletti. 4. Vinyl Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1097 Budapest, Illatos út 19-23.) A korábbi Budapesti Vegyiművek Zrt. területén
a) Veszélyeztető anyag: Hommel 60. klór gáz (UN 1017 - ADR). b) Tárolók, tartályok űrtartalma: 4 x 25 tonna. c) Elhelyezkedése: épületen belüli, földfeletti. d) Engedélyezett max. tárolható mennyiség: 150 tonna. e) Hatása: az uralkodó széliránynak és sebességnek megfelelően a kiszabadulási helytől számított 1000 m²-es területen lehet számolni klórmérgezéssel, mely a széliránytól és szélsebességtől függően változhat. 5. Létesítményeink és épületeink közelében lévő területeken az egyes gazdálkodó szervezeteknél a nemzetközi ajánlásokban meghatározott normák szerinti mennyiségben mérgező anyagokat állítanak elő, használnak fel vagy tárolnak, amelyek környezetbe kerülése katasztrófahelyzetet idézhet elő. 6. A veszély előidézésének lehetséges prognosztikus okai: a) technológiai meghibásodás, b) emberi mulasztás, c) természeti események, d) diverziós cselekmények. II. AZ EGYES LÉTESÍTMÉNYCSOPORTOK VESZÉLYFORRÁSAI 5. Az 5. számú létesítménycsoport veszélyforrásai 5.1 A veszély forrását ezen a területen azon veszélyes anyagok képezhetik, amelyek közúti, vasúti esetleg légi úton történő szállításuk időszakában jelentenek veszélyt az útvonalak közvetlen környezetében lévő területekre, illetve a természeti környezetre. 5.2. Budapest XIV. kerületében az útvonalengedély-köteles veszélyes áruk közúti (ADR) szállítására kijelölt utak: a) Róbert Károly körút, b) Árpád-híd, c) Dózsa György út. 5.3. A veszélyes anyag szállításával legveszélyeztetettebb terület az 5.2. pont a)-c) alpontok szerinti utak környező területe. Ezek a területek mind sűrűn lakottak és az utak nagy forgalmat bonyolítanak le. 13