GYORSELEMZÉS Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében A Magyar Szakszervezeti Szövetség felkérésére készítettük ezt az elemzést a bérek helyzetének alakulásáról. A szakszervezetek, a munkaadók és a kormány között 2016-ban létrejött kétéves bérmegállapodás alapján 2017-től 15%-kal nőtt a minimálbér, 25%-kal a garantál bérminimum. Ezzel együtt 5 százalékponttal csökkent a munkáltatók közterhe. Jövőre a megállapodás alapján 8%-os minimálbéremelés, 12%-os garantált bérminimum-emelés, és további munkaadói csökkentés lesz. A 2017 július-szeptember közötti időszakra vonatkozó kereseti statisztikai adatok 2017. október 19-én lesznek nyilvánosak, ezért a mostani elemzés az év első nyolc hónapjának adataira épít, illetve ágazati, területi adatok alapján az első félév adatait tudtuk figyelembe venni. Bérek a nemzetgazdaságban Az idei évben a bruttó keresetek 12,5%-kal nőttek. Jelentős a különbség a költségvetési szféra és a versenyszféra között, ahogy a lenti táblázatból is kiolvasható. Béremelések mértéke Év költségvetési szféra versenyszféra Év költségvetési szféra versenyszféra 2011. 3,8% 5,4% 2014. 1,2% 4,3% 2012. -1,7% 7,3% 2015. 5,0% 4% 2013. 3,6% 3,6% 2016. 7,8% 5,4% 2017. I-VIII. 16% 11% A bérek ének a nemzetgazdaság egészére vonatkozó hatását nézve volt egy általunk nem várt hozadéka. Ez pedig regionális bérkülönbségek csökkenése. Meglepő adat, hogy Budapesten a bérek e nem éri el a 11%-ot, és 1,5 százalékponttal alatta marad az országos átlagnak. Ilyen egyébként utoljára 2008-ban, a gazdasági válság kitörésekor volt.
A budapesti adat azt is jelenti, hogy miközben itt a legmagasabb az átlagbér az országban, a többi megye képes volt csökkenteni hátrányát. 2006-ban Budapest és a legalacsonyabb nettó átlagbérrel rendelkező megye (akkor Somogy megye volt) között 45%-os volt a különbség, míg 2017-ben ez az érték 82%-ra nőtt. Ez egyébként tavaly már 90%-os volt, azaz a minimálbér emelésének egyértelműen van bérfelzárkóztató hatása. Érdekes adat, ha azt nézzük meg, hogy a legjobban és a legrosszabbul teljesítő megyek között hogyan alakult a differencia. 2006-ban még csak 17% volt a különbség, ami 2016-ra 54%-ra nőtt. Az idei évi adatok alapján egy csökkenés figyelhető meg, 46%-ra. Bérek közötti differencia 2 1,9 1,8 1,7 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Budapest és a legalacsonyabb átlagbérű megye legmagasabb és a legalacsonyabb átlagkeresetű megye Versenyszféra bérei A Magyar Szakszervezeti Szövetség jelenléte erősebb a versenyszférában, ezért külön megnéztük ezt a szektort. Az első vizsgálati szempont a vállalkozások mérete volt. Ez alapján az látszik, hogy a legnagyobb a 250 alatti vállalkozásoknál következett be (13-15%-os mértékű volt), miközben a legkisebb béremelésre az 1000 feletti vállalkozásoknál került sor, ahol 10% alatti volt a béremelése mértéke. Létszám-kategóriák Időszak összesen 50 alatti 50-249 250 és 1000-1999 2000-4999 5000 és 2017/2016 111,2 112,6 114,5 109,4 107,6 109,6 106,2 Ez azt jelenti, hogy mivel a nagyvállalatoknál nagyobb volt a bérvolumen korábban, ezért számukra az emelt minimálbérre való átállás nem jelentett azonnali feladatot. Nem véletlen, hogy létszámkategória alapján nézve zárult az olló a cégek között. Míg 2016-ban egy 250 feletti foglalkoztató 58%-kal többet fizetett átlagban, mint egy 50 alatti cég, addig idén ez 53,6%-ra mérséklődött.
Várakozásaink szerint ez azt is jelenti, hogy rövidtávon lesz egy második hullám a béremelésben, amely a nagyobb foglalkoztatóknál fog végigfutni, és nem csak az alacsony (minimálbér környéki) sávban keresőket érinti majd. Bérek eltérés az 50 alatti cégekhez képest létszám-kategóriánként Időszak 50 50-249 250 és 1000-1999 2000-5000 és alatti 4999 2016. 100,0 132,7 158,2 175,5 174,5 147,9 2017. 100,0 134,9 153,6 167,6 169,8 139,4 Annak érdekében, hogy valós képet kapjunk ágazatonként a bérfolyamatokról csak az 50 feletti vállalkozásokat néztük, hiszen ezekben van szakszervezeti jelenlét. Leszűkítettük azokra a területekre az elemzést, ahol a MaSZSZ tagsága leginkább található. Bérek ágazatonként Mindösszesen 110,9 Ipar összesen energiatermelő Mező gazdaság, erdő gazdaság, ágazatok nélkül (Bányászat és halászat feldolgozó ipar MIG energia 113,4 nélkül) 110,8 Vegyipar Gépipar 110,6 Építő ipar 114,8 Kiskereskedelem 110,7 gépjármű üzemanyagkiskereskedelem nélkül 114,1 Bútorgyártás; egyéb feldolgozóipari tevékenység 111,0 Személyszállítás összesen 115,0 Bányászat és feldolgozóipar összesen 110,7 Áruszállítás összesen 111,3 Villamosenergia-, gáz-, gő zellátás; Pénzügyi, biztosítási vízellátás 112,7 tevékenység 107,8 Az 50 feletti vállalkozásoknál 2017. első hat hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva 10,9%-kal nőttek a bérek. Ágazatonként vizsgálva a legnagyobb bér a személyszállítás területén (15%), az építőiparban (14,8%), valamint a kiskereskedelemben (14,1%) következett be. A pénzügyi, biztosítási tevékenység területén (7,8%) volt a legkisebb emelés, amely annak köszönhető, hogy itt nem volt túl sok minimálbér-sávba eső foglalkoztatott.
Állami vállatok Először megvizsgáltuk a legnagyobb állami vállalatokat, illetve cégcsoportokat az alapján, hogy hogyan változtak a bérek 2010 és 2016 között. A két legnagyobb foglalkoztató a MÁV-csoport (kb. 37 ezer dolgozó), és a Magyar Posta (30 ezer dolgozó). Ezen kívül egységes tömbben vizsgáltuk a regionális viziközmű társaságokat (6,5 ezer dolgozó), a Volán-társaságokat (18.5 ezer dolgozó) és az egyéb kiemelt társaságokat (21 ezer ember) ide tartoznak például a Magyar Villamos Művek, a Szerencsejáték Zrt, és a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek. Egy re jutó bérköltség változása (%) cég, cégcsoport 2010-2014. 2010-2016. 2015/2014. 2016/2015. között között Magyar Államvasutak 7,7 19,7 5,9 5 Magyar Posta 15,8 16,7 1,2 4,4 Víziközművek 8,9 10,9 0 1,9 Közlekedési központok 19,7 31,6 6,5 3,3 Volán társaságok Kiemelt egyéb társaságok 14,6 25,6 3,8 5,7 Az állam ebben a körben (113 ezer dolgozó) 2010 óta összesen 23,9%-kal emelte meg a béreket. Ez 10 százalékponttal kevesebb, mint a versenyszféra egyéb részein lezajlott emelések. És még akkor is alacsonynak számít, ha vállalatméret alapján nézzük az adatok, mivel 1000 feletti foglalkoztatók esetében 28%-os volt a bérek e. A MÁV-csoport esetében 2010 és 2016 között átlagosan évente 3%-kal emelkedtek a bérek (egy re jutó bérköltség). Magyar Posta rosszabbul teljesített, mivel ott 2,6%-os éves átlagot kapunk. Az egyéb kiemelt társaságok esetén a Magyar Villamos Művek javít jelentősen az adatokon, mivel ott összesen 35%-kal emelkedtek a bérek. Ezzel még a versenyszféra átlagánál is jobban emelték az egy dolgozóra elköltött béreket. Ugyanakkor a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek esetén (10 ezer t foglalkoztat ilyen cégekben az állam) nem volt az egy re jutó bérköltségeket nézve. Szakszervezetek és a kormány között kötött bérmegállapodások 2017. évi 2018. évi 2019. évi Magyar Államvasutak 13% 12% 5% Magyar Posta 10-14% között 12% 6% Regionális víziközműtársaságok 13% 12% 5%
Volán társaságok 13% 12% 5% Magyar Villamos 10% 9% 8% Művek Azt, hogy mekkora emelések lesznek az idei évben az állami cégeknél még csak becsülni tudjuk. A MÁV esetében 13%-os, míg a postánál 14%-ot, víziközmű-társaságoknál 13%-ot, a volán társaságoknál is ugyanekkora mértékű béremelést jelentettek be. Ezek felette vannak a versenyszféra idei béremelési szintjének, de ettől még nem pótolják az elmúlt évek elmaradt béremeléseit. Érdekes, hogy miközben a Magyar Villamos Művek élen járt a béremelésben a korábbi években, az idei évre vonatkozóan 10%-os emelésről szóló megállapodást írtak alá, amely várhatóan alatta lesz a nemzetgazdasági átlagnak. Budapest, 2017. október 10.