ROBBANÁSVESZÉLYES ZÓNA BESOROLÁSÁNAK SZABÁLYAI - ESETTANULMÁNY

Király Lajos ROBBANÁSVESZÉLYES ZÓNA BESOROLÁSÁNAK SZABÁLYAI - ESETTANULMÁNY Absztrakt Éghető gázok, gőzök, ködök (aerosolok) vagy porok környezetében az üzemeltetőnek meg kell határozniuk azokat a munkatereket, ahol robbanóképes légtér kialakulhat. A robbanóképes légtér kialakulásától, jelenlététől függően a potenciálisan robbanásveszélyes környezetet zónákra kell osztani. A zónabesorolástól függően kell meghatározni az alkalmazott gépekre, berendezésekre és a munkavégzésre vonatkozó szabályokat. A zónabesorolás metodikája szabványban rögzített. Jelen cikkben a szerző konkrét munkatérre vonatkozóan végzi el a zónabesorolást, mutatja be a számítás anomáliáit. Kulcsszavak: robbanóképes légtér, ATEX, zónabesorolás, esettanulmány EXPLOSIVE ZONING RULES CASE STUDY Abstract The legal regulation on industrial safety covers the tasks of the protection of major industrial accidents involving dangerous substances. The task of the procedure concerning the identification of dangerous substances is the determination of the activities coming under the scope of the legal regulation. In this article the authors analyse the development of the European legal regulation on the identification of dangerous substances. The assessment of the domestic regulation will be the task of the second part of the series of articles. Key words: explosive atmosphere, ATEX, Ex Zone, case study 102

1. BEVEZETÉS Annak érdekében, hogy a robbanásveszélyes környezetekben alkalmazandó munkavédelmi követelmények egységesek legyenek, és ne akadályozzák az Európán belüli kereskedelmet, 1975-ben a nemzeti szabályozásokat és ajánlásokat harmonizálták és kidolgozták az Európai Általános Irányelveket (76/117EEC). [1] 1994. március 23-án az Európai Parlament és a Tanács kiadta 94/9/EK Irányelvet a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről. [2] Az irányelvet a köznyelv ATEX néven tartja számon, amely az ATmosphere Explosible (robbanásveszélyes környezet) kezdőbetűkből összeállított mozaikszó. Az Irányelv kizárólag a gyártókra vonatkozik. Az ATEX szabályozás önkéntes alkalmazása a tagállamok részére 1996-tól vált lehetővé, 2003. június 1-től pedig kötelezővé. [3] A honosított, harmonizált irányelv hazánkban a 8/2002 (II.16.) GM rendelettel 2003. július 1-én lépett hatályba. [4] Az Unióhoz való csatlakozásunkkor a rendeletet a 49/2004 (IV.22.) GKM rendelettel módosították, ez azonban lényegi változást nem jelent, csak formaiakat. [5] A felhasználókra vonatkozó kötelezettségeket a robbanásveszélyes légkör kockázatának kitett munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló 1999/92/EK Európai Parlament és a Tanács Irányelv (ATEX 137) tartalmazza. [6] Az ATEX 137 Irányelv a magyar jogrendbe a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről szóló 3/2003. (III. 11.) FMM ESZCSM együttes rendelettel került adaptálásra. [7] A 3/2003 (III.11.) FMM -ESzCsM együttes rendelet az Unióhoz való csatlakozás napján lépett életbe, 2005. január 1-től pedig a rendelet hatályba lépése előtt kialakított munkahelyekre is alkalmazni kell. [8] A robbanásveszélyes környezetekben alkalmazandó munkavédelmi követelmények meghatározásának alapja a robbanásveszélyes tér meghatározása, zónákra történő osztása. Jelen cikkben a potenciálisan robbanásveszélyes zóna meghatározására érvényes metodikát, valamint annak gyakorlati alkalmazását mutatom be. [9] 103

2. ROBBANÁSVESZÉLYES ZÓNA KIJELÖLÉSÉRE VONATKOZÓ SZÁMÍTÁSI METODIKA ÉRTÉKELÉSE Robbanásveszélyes terek zónabesorolására az MSZ EN 60079-10-1:2009 szabvány alkalmazható. [10] A robbanásveszélyes tér a robbanóképes gázközeg előfordulási gyakorisága és időtartama alapján zónákba van sorolva, az alábbiak szerint: 0-s zóna: olyan térség, amelyben, normál üzemben gáz/gőz/köd levegővel alkotott keveréke van folyamatosan vagy hosszú ideig jelen, 1-es zóna: olyan térség, amelyben, normál üzemben várhatóan előfordul gáz/gőz/köd levegővel alkotott keveréke, 2-es zóna: olyan térség, amelyben normál üzemben várhatóan nem fordul elő gáz/gőz/köd levegővel alkotott keveréke, ha mégis előfordul, akkor várhatóan, csak igen ritkán és csak rövid ideig marad fenn. [10], [11] A robbanásveszélyes térségek zónabesorolásának menetét Az 1. ábra mutatja be, A kibocsátási források meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a robbanásveszélyes tér meghatározása normál üzemre vonatkozik. Normál üzem olyan állapot, amelyben a gyártmány a tervezési jellemzőinek határértékein belül üzemel. [12] Ez azt jelenti, hogy nem havária helyzetekre történik a zónabesorolás, hanem a normál üzemi körülményekre. Robbanásveszélyes terek csak akkor alakulhat ki, ha levegővel együtt éghető gáz vagy gőz van jelen. Az éghető gázok, gőzök jellemzően zárt technológiában fordulnak elő, robbanásveszélyes tér kialakulása üzemi körülmények között kizárólag a szivárgásoknál történhet. Néhány technológiai elem esetében elsősorban biztonsági szerelvények éppen működésük során kell éghető gázok, gőzök kibocsátásával számolni. [13], [14] Minden berendezést (pl. tartályt, szivattyút, csővezetéket, kádat stb.) potenciálisan éghető anyagot kibocsátó forrásnak kell tekinteni. Ha az adott berendezés nem tartalmaz éghető anyagot, akkor az, nyilvánvalóan nem fog maga körül robbanásveszélyes térséget létrehozni. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha az adott berendezés tartalmaz ugyan éghető anyagot, de azt nem tudja a környezetbe kibocsátani. (pl. a hegesztett csővezeték nem lesz kibocsátó forrás). [15] A potenciális kibocsátási forrásokról célszerű listát készíteni, amely tartalmazza a kibocsátási forrás pontos beazonosíthatóságát. [16] 104

2.1. A kibocsátó forrás kibocsátási fokozata A kibocsátás három fokozata különböztethető meg [5] Folyamatos fokozatú a kibocsátás, ha a normál üzemben folyamatosan, vagy várhatóan gyakori, vagy hosszú időtartamig tart. Elsőrendű fokozatú a kibocsátás, ha a normál üzemben várhatóan rendszeresen, vagy esetenként fordul elő. Másodrendű fokozatú a kibocsátás, ha a normál üzemben várhatóan nem fordul elő, vagy ha igen, akkor is ritkán és rövid időtartamig tart. 2.2. A kibocsátó források megállapítása - A kibocsátási ráta kiszámítása A következő lépésben az egységnyi idő alatt kiáramló éghető gáz vagy gőz mennyiségének kiszámítása szükséges. Ez az úgynevezett kibocsátási mérték, vagy más néven ráta. Minél nagyobb a kibocsátás mértéke, annál nagyobb a zóna kiterjedése. [17] Maga a kibocsátási mérték függ a kibocsátó forrás geometriájától, a kibocsátás sebességétől, koncentrációtól, éghető folyadék illékonyságától, valamint a folyadék-hőmérséklettől. [17] A kibocsátás geometriája a forrás fizikai paramétereivel kapcsolatos, pl. nyitott felület, szivárgó karima. [17], [18] A kibocsátás tömegárama egy technológiai berendezésben tárolt anyag esetében az üzemi nyomástól és a kibocsátó forrás geometriájától függ [2] 1. számú képlet Alkalmazott jelölések az 1. számú képletben: dg/dtmax legnagyobb tömegáram [kg/s] M gáz moltömege T: gáz hőmérséklet a palackon belül 105

p γ S R gáznyomás a kibocsátás helyén az adiabatikus expanzió politrop indexe nyílás keresztmetszete egyetemes gázállandó 2.3. A szellőzés üzembiztonságának meghatározása Ez után annak megállapítása szükséges, hogy a kibocsátó források körüli környezetben milyen a szellőzés. A légkörbe kiáramló gáz vagy gőz olyan mértékben felhígulhat, hogy a koncentrációja az alsó robbanási határkoncentráció alá csökken.. [2] A szellőzés az a folyamat, amely a kibocsátó forrás körül egy adott térfogatban friss levegővel cseréli ki a légkört, ezáltal elősegítve a szétterjedést. Megfelelő mértékű szellőzés is megakadályozhatja a robbanóképes gázközeg fennmaradását és így befolyásolhatja a zóna típusát. A szellőzést légmozgással lehet megvalósítani, amely lehet természetes, a szél által, vagy mesterséges, amelyet például egy ventilátor vagy elszívó berendezés állít elő. A szellőzésre vonatkozó legfontosabb tényező az, hogy a fokozata vagy mértéke közvetlen kapcsolatban van a kibocsátó forrás típusával és a hozzá tartozó kibocsátási mértékkel. Ez független a szellőzés típusától, legyen szó természetes vagy mesterséges légcseréről. Eszerint a robbanásveszélyes térségben ideális szellőzési feltételeket lehet elérni. Minél nagyobb a szellőzés mértéke a lehetséges kibocsátási mértékhez viszonyítva, annál kisebb a zóna (robbanásveszélyes térség) kiterjedése, amely bizonyos esetekben elhanyagolható mértékűvé is válhat (nem robbanásveszélyes térség). [2] A szellőzés vizsgálatakor először érdemes azt eldönteni, hogy a kibocsátó forrás környezetében milyen a szellőzés üzembiztonsága, mivel hatással van a robbanóképes gázközeg jelenlétére vagy kialakulására és így a zóna típusára is. Ez azért lényeges, mert a szellőzés üzembiztonságának vagy megbízhatóságának csökkenése a zóna növekedését eredményezi. A szellőzés üzembiztonságának három szintje lehet: jó: A szellőzés gyakorlatilag folyamatos. Szabad terek esetében a szellőzés számításához a szélsebességet általában 0,5 m/s értékben kell megbecsülni, amely gyakorlatilag folyamatosan fennáll. Ilyen esetben a szellőzés megbízhatónak tekinthető, tehát jó. megfelelő: A szellőzés normál üzem alatt várhatóan működik. Ritkán előforduló és rövid időtartamú kimaradások megengedettek. 106

gyenge: A szellőzés nem felel meg a jó és a megfelelő szintek feltételeinek, de szellőzési kimaradások hosszú időtartamokig nem várhatók. [19] Azt a szellőzést, amely a gyenge üzembiztonságú szellőzés fogalmának sem felel meg, a térség szellőzésénél nem lehet figyelembe venni. A mesterséges szellőzés üzembiztonságának elemzésénél a berendezés üzembiztonságát kell figyelembe venni. [19] 2.4. A szellőzés hatékonyságának megadása A szellőzéssel szabályozni lehet az éghető gáz- vagy gőzfelhő nagyságát és fennmaradási idejét a kibocsátás megszűnése után. A robbanóképes gázközeg kiterjedésének és fennmaradásának szabályozásához szükséges szellőzés fokozatát számítási módszerekkel meg lehet határozni. A szabványban található képletek és összefüggések jórészt fizikai jellemzők, konkrét értékek, irodalmi adatok felhasználásával alkalmazhatók. A számítások végeredményei: Vz elméleti térfogat, mely az a biztonsági tartalékkal megnövelt térfogat, amelyen kívül elhanyagolható mértékű valószínűséggel kell csak robbanásveszéllyel számolni, t fennmaradási idő, amely alatt a robbanási koncentráció alá hígul a kibocsátó forrás környezetében lévő veszélyt okozó anyag. Folyamatos kibocsátásnál ez nem értelmezhető. [19]. 2.5. A szellőzés fokozatának meghatározása A következő lépésben a szellőzés fokozatának megállapítása szükséges. A szellőzés fokozatát nem a tervező vagy szakértő dönti el, hanem az elméleti térfogat értéke, illetve zárt terek esetében a helyiség térfogata és az elméleti térfogat aránya határozza meg. A szellőzés következő három fokozata ismert [20], [21]: Erős szellőzés (VH): Gyakorlatilag azonnal csökkentheti a kibocsátó forrásnál lévő koncentrációt, alsó robbanási határ értéke alatti koncentrációt létrehozva. Elhanyagolható kiterjedésű zónát eredményez. Azonban, ha a szellőzés üzembiztonsága nem megfelelő, akkor az elhanyagolható kiterjedésű zónát egy másik zónatípus veheti körül. Közepes szellőzés (VM): Szabályozhatja a koncentrációt stabil zónahatárokat biztosítva a folyamatos kibocsátás közben, és amikor a kibocsátás megszűnése után nem marad fenn jelentős mennyiségű robbanóképes gázközeg. A zóna típusát és kiterjedését a tervezési 107

paraméterek határozzák meg. Gyenge szellőzés (VL) : A kibocsátás folyamata idején nem képes szabályozni a koncentrációt, és/vagy a kibocsátás megszűnése után nem tudja megakadályozni, hogy túlzott mennyiségű éghető gázközeg maradjon fent. 2.6. Zónakijelölés A 2. ábra szemlélteti, hogyan változnak a zóna típusok a szellőzés hatására. 1. ábra: A szellőzés hatása a zóna típusára Forrás: [22] 108

2.7. Robbanásvédelmi dokumentáció A robbanásveszélyes térben alkalmazandó berendezések műszaki követelményeinek, valamint az ott végzett munka feltételrendszerének meghatározása munkabiztonsági szakfeladat. Cél a biztonságos munkakörnyezet kialakítása. [23] A szabályozás érdekében a munkáltatóknak robbanásvédelmi dokumentációt kell készíteni, amelyet folyamatosan köteles felülvizsgálni és szükség szerint módosítani. A robbanásvédelmi dokumentációnak minimum az alábbi elemeket kell tartalmaznia: a) a kockázatok felmérését és értékelését; b) a megtett intézkedéseknek a felsorolását c) a munkaterületek zónákba történő besorolását; d) a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjére vonatkozó intézkedéseket. [23] A robbanásvédelmi dokumentáció elkészítése és felülvizsgálata munkabiztonsági szaktevékenység azzal, hogy a vizsgálatban legalább középfokú tűzvédelmi szakképesítésű személy részvétele szükséges. [23], [24] 3. ESETTANULMÁNY A zónakijelölést az egyszerűsítés érdekében egy hidrogén vezetéken mutatom be, amelyen bontható csőkötések találhatók. A hidrogénrendszerben lévő maximális nyomás 22 bar. A zónakijelölés első lépése a kibocsátó forrás meghatározása. Normál üzem alatt a hidrogén szabadba kerülése kizárólag a bontható kötések tömítetlensége miatt történhet. A kibocsátás fokozata ennek megfelelően másodrendű, üzemi hőmérséklet környezeti, nyomás 22 bar. A csővezeték a szabadban található, ezért a szellőzés típusa természetes. A berendezések körüli környezet szellőzésének üzembiztonsága jó, mivel szabad terek esetében a szélsebességet 0,5 m/s értékben kell megbecsülni, amely gyakorlatilag folyamatosan fennáll. Ezt figyelembe véve a szellőzés megbízhatónak tekinthető, tehát jó. [25], [26] A 3. ábra a zónakijelölés menetét mutatja be. 109

2. ábra: Zónakijelölés hidrogénvezetéken lévő bontható kötés esetében Forrás:[23] A 3. ábra szerint a bontható csőkötések, valamint a lefúvató környezetét 2-es zónaként soroltam be. 2-es zónában normál üzemben várhatóan nem fordul elő robbanóképes gázközeg, ha mégis, akkor is csak igen ritkán és rövid ideig tart. A zóna méretének meghatározását szoftveres modellezéssel végzem el. A modellezéshez a SZIE YMÉK Tűz- és Katasztrófavédelmi Intézet DNV Phast Micro szoftverét [27] alkalmazom az alábbi peremfeltételek mellett [28], [29]: Anyag: Hidrogén Esemény: Gázkiáramlás csövön keresztül, folyamatos kiáramlás. Gáznyomás: 22 bar, külső nyomás: 1 atm. Hőmérséklet: Környezeti (átlag). Ekvivalens lyukátmérő: 2 mm. 110

Kiáramlási idő: folyamatos. A modellezés eredményét, azaz az ARH koncentrációnak (4E4 ppm), valamint az 50%-os ARH koncentrációnak (2E4 ppm) megfelelő felhő lenyomatát (felhő szélessége a távolság függvényében) az alábbi ábra mutatja be: 3. ábra: ARH és 50%-os ARH koncentráció meghatározása Forrás: saját szerkesztés Az 50%-os ARH koncentrációt biztonsági szempontból határozom meg. A kibocsátó forrástól számított 2,8 m távolságban az 50%-os ARH koncentráció, 2 méter távolságban ARH koncentráció alakulhat ki. Bontható csőkötések térségében a robbanásveszélyes környezet a tér minden irányába kialakulhat, ezért a zóna térbeli formája gömb. [30] Az MSZ EN 60079-10-1:2009 szabványnak megfelelő zónakijelölést az alábbiak szerint foglalom össze: 1. táblázat: 22 bar nyomású csővezeték bontható csőkötéseinek zónakijelölését 111

megalapozó adatok Forrás: saját adatok 5. ábra: 22 bar nyomású csővezeték bontható csőkötéseinek zónakijelölését megalapozó adatok Forrás: saját szerkesztés 2-es zóna jellemzői: kiterjedése: a = 2,8 m formája: gömb 4. KÖVETKEZTETÉSEK - ÖSSZEGZÉS A robbanásveszélyes környezetekben alkalmazandó munkavédelmi követelmények meghatározásának alapja a robbanásveszélyes tér meghatározása, zónákra történő osztása. A kijelölt zónában a zóna típus műszaki követelményeinek megfelelő berendezést, egyéni védőeszközt kell alkalmazni, a munkafolyamatokat szabályozni. A robbanásveszélyes zóna méretének egzakt módon történő meghatározásának biztonságtechnikai szempontból rendkívüli szerepe van, a nem megfelelő, az indokoltnál kisebb zóna méret miatt normál üzemi körülmények között robbanás, baleset következhet be. Az indokoltnál nagyobb zónaméret azonban rendkívüli költségeket jelenthet az üzemeltető számára, ugyanis a különböző robbanás-biztos berendezések ára jóval magasabb. Jelen cikkben bemutattam a robbanásveszélyes zóna kijelölést meghatározó alapparamétereket, gyakorlati példával szemléltetve a robbanásveszélyes zóna kijelölés egyik lehetséges metodikáját. 5. HIVATKOZÁSOK 112

[1] Council Directive 76/117/EEC of 18 December 1975 on the approximation of the laws of the Member States concerning electrical equipment for use in potentially explosive atmospheres EU Law and publications, https://publications.europa.eu/en/publicationdetail/-/publication/4202b1c6-ba3c- 4288-b5fd-eea2c35351c2/language-en (Letöltés ideje: 2016.05.29.) [2] 94/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (1994. március 23.) http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/hu/txt/?uri=celex%3a32014l0094 (Letöltés ideje: 2016.05.29.) [3] 94/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (1994. március 23.) http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/hu/txt/?uri=celex%3a32014l0094 (Letöltés ideje: 2016.05.29.) [4] 8/2002. (II. 16.) GM rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0200008.gm (Letöltés ideje: 2016.05.29.) [5] AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1999/92/EK IRÁNYELVE (1999. december 16.) a robbanásveszélyes légkör kockázatának kitett munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítására vonatkozó minimumkövetelményekről (15. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/hu/txt/?uri=celex%3a31999l0092 (Letöltés ideje: 2016.05.31.) [6] AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1999/92/EK IRÁNYELVE (1999. december 16.) a robbanásveszélyes légkör kockázatának kitett munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítására vonatkozó minimumkövetelményekről (15. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/hu/txt/?uri=celex%3a31999l0092 (Letöltés idje: 2016.05.31.) [7] 3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0300003.fmm (Letöltés ideje: 2016.05.28.) [8] Cimer Zs., Dancsecz B.: Robbanásveszélyes terekben történő munkavégzés, a robbanásvédelmi dokumentáció készítésének tapasztalatai. Munkavédelem és Biztonság-technika, 113

XXII 1 (2010) pp. 22 26. [9] Kátai- Urbán Lajos: Súlyos ipari balesetek megelőzését és a felkészülést célzó jogintézmények egységes rendszerbe foglalása, Hadmérnök IX. évfolyam, 4. szám, 2014. december, http://hadmernok.hu/144_10_katai_urbanl_1.pdf (Letöltés ideje: 2016.05.31.) [10] MSZ EN 60079-10-1:2009 Robbanóképes közegek. 10-1: rész: Térségbesorolás. Robbanóképes gázközegek (IEC 60079-10-1:2008) http://www.mszt.hu/web/guest/webaruhaz;jsessionid=a6779b2dfe4f24abd580b15c70 (Letöltés ideje: 2016.05.31.) [11] Restás Ágoston: Égés- és oltáselmélet. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2014. (Egyetemi jegyzet) ISBN 1586-0361 [12] Bónusz J.: Robbanásveszélyes térségek zónabesorolásáról, ahol a veszélyt az éghető gőzök, gázok jelenléte okozza. A villamos veszélyesség fokozatainak elemzése a hatályos jogszabályok és szabványok összevetésével. Budapesti Műszaki Egyetem, 2006. ISBN 2133-245 [13] A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről szóló 3/2003. (III.11.) FMM -ESzCsM együttes rendelet. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0300003.fmm (Letöltés ideje:2016.05.31.) [14] Beda László, Kerekes Zsuzsa: Égés- és oltáselmélet II. Budapest: Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar, 2006. ISBN 1586-0361 [15] Koburger Márk: Robbanásveszélyes terek zónabesorolása (gázok/gőzök/ködök) I., Katasztrófavédelmi szemle (ISSN: 1218-2958) 2013. 1. évfolyam pp. 31-33. [16] Nune Ravi Sankar, Bantwal S. Prabhu: Modified approach for prioritization of failures in a system failure mode and effects analysis, International Journal of Quality & Reliability Management, 2006. pp. 9-13 [17] A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény. [18] Dencz Béla, Fejes János, Melich István, Molnár Edit, Pongrácz Gábor, Tihanyi István: Ismeret felújító, aktualizáló előadás sorozat a robbanásvédelem területén, Nemzeti Munkaügyi Hivatal/ExVÁ Kft., Budapest 2012. ISBN 2245-456 [19] Cimer Zs., Dancsecz B.: Robbanásveszélyes terekben történő munkavégzés, a robbanásvédelmi dokumentáció készítésének tapasztalatai. Munkavédelem és Biztonság-technika, 114

XXII 1 (2010) pp. 22 26. [20] Andrei Rodionov, Heinz Wilkening, Pietro Moretto: Risk assessment of hydrogen explosion for private car with hydrogen-driven engine, International Journal of Hydrogen Energy Volume 36, Issue 3, February 2011, Pages 2398 2406 http://conference.ing.unipi.it/ichs/images/stories/papers/199.pdf (Letöltés ideje:2016.06.14.) [21] Hernád M.: A robbanás fizikai hatásai és az élőerő védelmének lehetőségei. Hadmérnök IV. 3 (2009) PP. 80 94, http://hadmernok.hu/2009_3_hernad.pdf (Letölté s ideje: 2016. 05.29.) [22] Dencz Béla, Fejes János, Melich István, Molnár Edit, Pongrácz Gábor, Tihanyi István: Ismeret felújító, aktualizáló előadás sorozat a robbanásvédelem területén, Nemzeti Munkaügyi Hivatal http://docplayer.hu/136072-az-exva-kft-ismeret-felujito-aktualizaloeloadas-sorozat-a-robbanasvedelem-teruleten-cimu-eloadasanak-bovitett-szerkesztettanyaga.html (Letöltés ideje: 2016.05.31.) [23] Bónusz J: Robbanásveszélyes térségek zónabesorolásáról, ahol a veszélyt az éghető gőzök, gázok jelenléte okozza. http://docplayer.hu/2147636-a-tuzvedelmi-osztalyba-sorolasgyakorlata-es-problemai-bonusz-janos.html (Letöltés ideje: 2016.05.31.) [24] Bleszity János Grósz Zoltán Krizsán Zoltán Restás Ágoston: New Training for Disaster Management at University Level in Hungary; NISPAcee, Budapest, 2014.05.22-24. ISBN 978-80-89013-72-2 [25] Restás Ágoston: Alkalmazott tűzoltás. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2015.(Egyetemi jegyzet) ISBN 1586-0361 [26] Gerd Petra Haugom, Herald Rikheim, Sandra Nielsen: Hydrogen Applications- Risk Acceptance Criteria and Risk Assessment Methodology http://www.eihp.org/public/reports/final_report/sub- Task_Reports/ST5.2/EHEC%20paper_final.pdf (Letöltés ideje: 2016. 06.14.) [27] PHAST 6.1 MICRO következményelemző szoftver leírása, Iparbiztonság II. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményei és kockázatai SZIE tankönyv Budapest 2013. pp. 111-156 ISBN 2245-456 [28] Kátai-Urbán Lajos, Pellérdi Rezső, Vass Gyula: Veszélyes ipari üzemek szándékos károkozás elleni védelme, BOLYAI SZEMLE 2015:(2) pp. 115-129. (2015) 115

[29] Dobor József: Iparbiztonság fizikai és kémiai alapjai, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2014. 144 p., ISBN:978-615-5491-06-1 [30] Professor John H.S. Lee: Explosions Hazards of Hydrogen- Air Mixtures, McGill University, Montreal Canada. http://www.hysafe.org/science/eacademy/docs/1stesshs/presentations/ireland_hydrogen_safety.pdf (Letöltés ideje: 2016. 06.14.) Király Lajos, doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskola Lajos Király: PhD student National University for Public Service Military Technical Doctoral School lajos.kiraly@zoltek.hu ORCID: 0000-0002-4961-878X Lektorálta: A kézirat benyújtása: 2017.02.10. A kézirat elfogadása: 2017.03.10. Dr. Cimer Zsolt, PhD Dr. habil. Kátai-Urbán Lajos tű. ezredes, PhD 116