TÚRKEVE VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készítette: Zöld Övezet Környezetvédelmi Vállalkozás e-mail: zoldovezet@gmail.com, honlap: www.zoldovezet.webs.com tel:70-306-1423-2010 -
Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 Bevezetés 5 1. A Program tervezésének alapelvei, célja és felépítése 6 2. A település bemutatása 11 2.1 A település elhelyezkedése 11 2.2 A település története 11 2.3 Természetföldrajzi adottságok ismertetése 12 2.3.1 Domborzati adatok 12 2.3.2 Földtani adottságok 13 2.3.3 Éghajlat 14 2.3.4 Talajtani adottságok 15 2.3.5 Vízrajz 16 2.4 A település népességi, gazdasági és turisztikai adottságainak bemutatása 17 2.4.1 Népességi adatok bemutatása 17 2.4.2 Gazdasági adottságok bemutatása 17 2.4.3 Látnivalók, turisztikai adottságok 20 3. Környezeti állapotfelmérés 23 3.1. KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA 23 3.1.1. Levegı 23 3.1.2. Víz 29 3.1.3. Felszínborítottság 33 3.1.4. A természet állapota 34 3.2. TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA 37 3.2.1. Települési környezet, infrastruktúra 37 3.2.2. Épített környezet állapota 48 3.3 KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY 51 3.4. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZİK 53 3.4.1. Hulladékgazdálkodás 53 3.4.2. Zajterhelés 57 3.4.3. Oktatás, nevelés, képzés 60 3.4.4 Környezetbiztonság 63 4. Helyzetértékelés 65 5. Túrkeve település SWOT analízise 71 6. Környezetvédelmi átfogó célok, a település környezetpolitikai stratégiája 72
Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 3 7. Tematikus akcióprogramok 74 7.1 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINİSÉG 74 7.1.1 Településfejlesztés, -rendezés 74 7.1.2 Zöldterület-gazdálkodás 75 7.1.3 Épített környezet 75 7.2 KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG 77 7.2.1 Levegıminıség 77 7.2.2 Biológiai allaergének 78 7.2.3 Zaj- és rezgés 78 7.2.4 vízminıség 78 7.2.5 Élelmiszerbiztonság 79 7.2.6 Klíma és egészség 79 7.3 VIZEINK VÉDELME ÉS FENNTARTHATÓ HASZNÁLATA 81 7.3.1 A vizek jó ökológiai állapotának elérése 81 7.3.2 Ivóvízbázis védelem 82 7.3.3 Nitrát akcióprogram 84 7.3.4 Bel- és külterületi vízrendezés 84 7.4 A KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ÉS GONDOLKODÁSMÓD ERİSÍTÉSE 86 7.4.1 Környezeti nevelés, oktatás 86 7.4.2 Környezettudatos szemléletformálás 87 7.4.3 Fenntartható fogyasztói szemlélet kialakítása 87 7.4.4 Települési Környezetvédelmi Információs Rendszer (TEKIR) 87 7.5 TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM 90 7.5.1 A természeti táj és értékek védelme 90 7.5.2 Károsodott területek helyreállítása 91 7.5.3 Genetikai erıforrások megırzése 91 7.5.4 Ökoturizmus 91 7.6 FENNTARTHATÓ -TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT 93 7.6.1 Talajok védelme és fenntartható használata 93 7.6.2 Környezetbarát mezıgazdasági gyakorlat 93 7.7 ÉGHAJLATVÁLTOZÁS 94 7.7.1 Energiagazdálkodás 94 7.7.2 Közlekedés, Éghajlatváltozás hatásaira való felkészülés 94 7.8 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 96 7.8.1 Megelızés 96 7.8.2 Hasznosítás 96
Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 4 7.8.3 Ártalmatlanítás 96 7.9 KÖRNYEZETBIZTONSÁG 98 7.9.1 Természeti katasztrófák elleni védekezés 98 7.9.2 Emberi tevékenységgel kapcsolatos környezetbiztonság 98 8. A megvalósítás eszközei 100 8.1 PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA, BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE 100 8.2 SZEMLÉLETFORMÁLÁS 101 8.3 TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZTETÉS 102 8.4 INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSE 103 8.5. ANYAGI FORRÁSOK MEGTEREMTÉSE 103 8.6 SZAKMAI PARTNEREK 107 Irodalomjegyzék 108 Mellékletek 109 Térképek 109
Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 5 Bevezetés A természeti erıforrásokat nem fenntartható módon használja az emberiség, amivel párhuzamosan a környezetrombolás is jelentısen megnıtt. A kialakult helyzetet a kiváltó okok szintjén kell elsısorban orvosolni, és nem csupán a következmények szintjén. Ehhez jelentıs szemléletváltozásra lenne szükség. Mindezek figyelembe vételével kell meghatározni jövıbeni környezetvédelmi feladatainkat, melynek keretét a Program határozza meg a 2010-2014 közötti idıintervallumra vonatkozóan. A Program céljáról, tartalmáról, megvalósításáról az 1995. évi LIII. törvény rendelkezik. A közelmúltban jelentıs gazdasági változások mentek végbe a világban, hazánkban, melynek következtében a környezetvédelmi célok és prioritások is módosultak. A települési Program tervezési elvei az országos Programmal (NKP III) összehangoltan lettek meghatározva, így nagyobb szerepet kap a tervezés során a település fenntartható fejlıdési pályára való átállásának elısegítése, a szükséges intézkedések meghatározása. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a végrehajtás során az együttmőködésre, a szubszidiaritás 1 és a decentralizáció elvére. Ezen elveket hivatott elımozdítani a környezetvédelmi törvény 2008. évi módosítása, mely változtatások a különbözı tervezési szintek (országos, területi, települési), közötti kapcsolat megerısítésére, összehangolására irányul. A törvénymódosítás a programkészítés tartalmi elemeit is módosította, illetve kiegészítette. Ennek megfelelıen a jelen települési program is az elkészült országos programmal összehangolva, a regionális és megyei tervezési szintek bevonásával készült el, figyelembe véve a tartalmi követelmények változását. A tematikus akcióprogramok kidolgozása a különbözı ágazati és szakpolitikai programok, tervek figyelembe vételével készültek. 1 Kisegítés, a hatalmi szintek közötti munkamegosztásról szól, a különféle kérdéseket a keletkezési szinten kell megoldani, a felsıbb hatalmi szint akkor lép közbe, ha azt az alsóbb szinten nem tudják megoldani
Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 6 1. A Program tervezésének alapelvei, célja és felépítése A települési környezetpolitikának feladata, hogy meghatározza a környezeti célokat és az elérésükhöz szükséges eszközöket. A környezetpolitikának a sokoldalú tervezési rendszerben elsısorban horizontális szakpolitikai szerepet kell betöltenie, ami biztosítja a környezetvédelmi szempontok érvényesülését a társadalmi-gazdasági tevékenységek során. A Program készítése során figyelembe lett véve az ágazati stratégiákból, a szakterületi programokból adódó, környezetvédelmet érintı fıbb törekvések. A települési környezetpolitika fıbb kapcsolódási pontjai: A települési környezetpolitika - kialakításban, mőködtetésben egyaránt - kapcsolódik az EU vonatkozó szakpolitikáihoz és szabályozási eszközeihez. A Települési Program célkitőzései a III. Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, a Megye Környezetvédelmi Programjával, valamint a Régió Stratégiai Tervével összhangban került meghatározásra. A Települési Környezetvédelmi Program a települési környezetügy átfogó középtávú programja, mely más ágazati és szakterületi terveket és programokat is magába integrál. (pl.: Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, Energiapolitikai Koncepció, Nemzeti Erdıprogram, Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, Országos Kármentesítési Program, Ivóvízminıség-javító Program, Szennyvíz-elvezetési és Tisztítási Program). Helyi Hulladékgazdálkodási Terv. A célok és feladatok megfogalmazása a következı alapelvek alapján történtek: Helyi erıforrások fenntartható hasznosításának elve. A környezetvédelmi törvényben megfogalmazott alapelvek (elıvigyázatosság, megelızés, szennyezı fizet, tájékoztatás, nyilvánosság). Szubszidiaritás, decentralizáció elımozdítása. Kiemelt hangsúlyt kell helyezni a megelızés elvére a jövıben. A Program túlmutat a hagyományos megközelítésekkel, az okozati, csıvégi környezetpolitikával szemben az okokra, a "hajtóerıkre" is koncentrál, ugyanis csak így van lehetıség megelızı környezetvédelemre. A Települési Program
Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 7 célrendszerének meghatározása során fı szempont a hajtóerık, okozatok, tendenciák és a komplexitás vizsgálata volt. A környezetvédelmi programok elkészítésénél alapvetı szemléletváltozásra van szükség mind a tervezık, mind az önkormányzatok részérıl. A tervezésnél az állapotfelmérést és értékelést követıen, a célok és programok megfogalmazásánál, hangsúlyosan a Környezeti- Energetikai Operatív Programjához (KEOP) való kapcsolódási pontokat is meg kell találni. A helyi települési stratégiai célkitőzéseket, a régiós stratégiai célkitőzésekhez kell igazítani. Megjegyezzük, hogy a Környezetvédelmi Program feladata az öt éves idıtartamra szóló - felméréseken alapuló - stratégiai célkitőzések, az ehhez kapcsolódó intézkedések, cselekvési programok meghatározás. Nem feladata azonban a kapcsolódó intézkedési tervek kidolgozása (pl: zöldfelületrendezési, kerékpárút fejlesztési, energiahatékonysági, stb.). A 2008. évben módosított környezetvédelmi törvény elıírásainak megfelelıen a Települési Környezetvédelmi Programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetıségeivel összhangban tartalmaznia kell: a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel, a zaj és rezgés elleni védelemmel, a zöldfelület-gazdálkodással, a települési környezet és a közterületek tisztaságával, az ivóvízellátással, a települési csapadékvíz-gazdálkodással, a kommunális szennyvízkezeléssel, a településihulladék-gazdálkodással, az energiagazdálkodással, a közlekedés- és szállításszervezéssel, a feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentésével kapcsolatos feladatokat és elıírásokat. A törvény alapján a települési környezetvédelmi program - a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetıségeivel összhangban - tartalmazhatja továbbá: A települési környezet
Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 8 minıségének, környezetbiztonságának, környezet-egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében különösen, a területhasználattal, a földtani képzıdmények védelmével, a talaj, illetve termıföld védelmével, a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével, a rekultivációval és rehabilitációval, a természet- és tájvédelemmel, az épített környezet védelmével, az ár- és belvízgazdálkodással, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással, a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel kapcsolatos feladatokat és elıírásokat. Ahhoz, hogy az önkormányzat át tudja tekinteni a település területén jelentkezı környezetvédelmi problémákat, kötelezettségük szerint priorálni és kezelni tudja azokat, megfelelı környezetvédelmi helyzetértékeléssel és szakmai stratégiai elképzelésekkel kell rendelkeznie. Ezek biztosításának egyik korszerő eszköze a Települési Környezetvédelmi Program. A Program célja, a környezeti jellemzık meghatározása, a meglévı környezeti értékek megóvása, a problémák feltárása, rangsorolása és javaslat készítése a prioritások megjelölésével a további feladatok meghatározására. Célja továbbá a környezetkárosító tevékenységek megelızése illetve felszámolása, a környezeti állapot helyreállítása, a település lakossága, a környezet és a településen mőködı gazdasági szervezetek közötti harmonikus kapcsolat megteremtése, a fenntartható fejlıdés feltételeinek biztosítása. A III. NKP-al és a Megyei Környezetvédelmi Programmal összefüggésben, a környezeti célkitőzések a következık: a települések légszennyezésének csökkentése, a települések csatornázottságának fejlesztése, a szelektív hulladékgyőjtési rendszer fejlesztése,
Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 9 a környezeti zaj- és rezgésterhelés egészséget, közérzetet és környezetet veszélyeztetı szint alá történı csökkentése, a zöldfelületek fejlesztése mind minıségi, mind mennyiségi vonatkozásban, környezetkímélı mezıgazdasági technológiák támogatása az agráriumban, a települési rendezési tervek és minden egyéb, természetes élıhelyeket esetlegesen érintı tervek környezet-szempontú összehangolása. az agglomerációs elhelyezkedéssel járó, ipari fejlıdésbıl adódó környezeti veszélyeztetések korlátozása. A Környezetvédelmi Program a következıképpen épül fel: A 2. fejezet a település bemutatásából áll, általános jellegő tájékoztatásként szolgál. A terület környezeti jellemzıit bemutató részt a 3. fejezet részletezi. Bemutatja a település környezetében elfoglalt helyét, rávilágít azokra a tényezıkre, folyamatokra és emberi tevékenységekre, amelyek a környezet helyzetét alakítják. A 4. fejezet tartalmazza a helyzetértékelést, az 5. pedig a SWOT analízist, mely két fejezet elıkészíti a tervezési feladatok stratégiaalkotását, a tervezési döntések megalapozását. A 6. fejezet magában foglalja az átfogó célokat, a 7. fejezet pedig a tematikus akcióprogramokat. A 8. fejezet a megvalósítás eszközeivel foglalkozik, mely tartalmazza a tervezési, szabályozási és finanszírozási feladatokat, és javaslatokat ad a finanszírozás lehetséges forrásaira. A Program elkészítésének elsı fázisát a település környezet állapotfelmérése képezte. A felmérésre azért volt szükség, hogy reális képet alkothassunk a jelenlegi környezeti állapotokról, az azt befolyásoló tényezıkrıl. A megszerzett információk, és azok elemzése alapját képezik az átgondolt programalkotásnak. A célkitőzések megvalósítása érdekében meghatározott idıközönként (évente) Beszámolót kell kidolgozni. A tervben foglaltak megvalósulásának fontos részét kell, hogy képezze, a helyi viszonylatban történı tájékoztatás. Egyik kiemelt célkitőzés, a lakosság környezettudatos magatartásának alakítása, kedvezı irányba történı befolyásolása. Környezetünk védelme mindannyiunk érdeke, hiszen természeti és épített környezetünk degradálódása, saját életminıségünk romlásához vezet. A természeti tényezık túlzott leterhelésének, és kizsákmányolásának következményei a mai nemzedék számára kézzelfogható: Elszennyezett felszíni vizek, nem megfelelıen kezelt hulladék-hegyek, vagy - akár globális szinten - a klímaváltozás hatásai. Ezek a problémák egy-két generációt megelızıen, az emberiség több ezer éves
Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 10 történelmébe visszatekintve nem jelentkeztek ilyen aktuális módon, mint manapság. Elmondhatjuk sajnos, hogy a mai emberiség legnagyobb problémáját az éhezés, betegségek, térségi konfliktusok mellett a környezeti elemekben bekövetkezett kedvezıtlen irányú változások adják. De mit tehetünk mi ennek megváltoztatására? A legfontosabb az, hogy helyi települési szinten próbáljuk meg a konfliktusokat megfelelıen kezelni. Települési környezetünkben is számos olyan tényezıt lehet befolyásolni, amelyek kedvezı irányba hatnak a környezeti elemek állapotára. A környezeti elemek megırzése a jövı nemzedékek számára mindannyiunk alapvetı kötelessége! A Települési Környezetvédelmi Program - a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program tervezési intervallumát is figyelembe véve- középtávú (5 év) program. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének - a források rendelkezésre állásának függvényében - hosszú-, vagy nagytávú feladat meghatározásai. A programkészítés során figyelembe vettük az országos és megyei szintő kapcsolódási pontokat, amiket a települési Környezetvédelmi Program kidolgozásakor, és végrehajtásakor is figyelembe kell venni.
Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 11 2. A település bemutatása 2.1 A település elhelyezkedése Túrkeve város Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti szélén (Kisújszállás és Mezıtúr városok között, a Hortobágy - Berettyó jobb partján) helyezkedik el. Területe: 23.652 ha. A város közigazgatási területének jelentıs része a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának kezelése alá tartozik, a Hortobágy-Berettyó folyó vadregényes tájai, valamint az Ecsegpusztai túzok és ugartyúk élıhelye védelmében. Túrkeve az északi szélesség 47(6' a keleti hosszúság 20(44' metszéspont környékén terül el. A város elhelyezkedése az ország települési térszerkezetében hátrányos helyzető, mert az elsıdleges szerkezeti vonalak elkerülik. Északról a Szolnok - Kisújszállás - Debrecen, délrıl a Szolnok - Mezıtúr - Békéscsaba közlekedési vonal nem érinti települést. A távolságok nem nagyok (13-15 km), de ahhoz már elegendıek, hogy kedvezıtlen forgalmi helyzet alakuljon ki. A település elhelyezkedését az 1. térkép mutatja be. 2.2 A település története A város neve két részbıl tevıdik össze. A Túr a Hortobágy-Berettyó folyó régi neve, a Keve pedig ısi magyar személynév. A város belterülete vélhetıen ma is azonos az Árpád-kori Keveegyháza faluhellyel. Ezt a falut 1261-ben említették elıször a történeti források Nagytúr néven. A terület 1426-ban Brankovics György szerb despota birtoka lett, 1514-ben pedig Dózsa György seregeinek egyik gyülekezıhelye. A település a török hódoltság idején vált a Nagykunság részévé. 1808-tól mezıváros, 1874-tıl rendezett tanácsú város rangot kapott. 1876-ban csatolták Jász- Nagykun-Szolnok megyéhez, mint a nagykun kerület egyik városát, így történelme és hagyományai révén a Nagykunság tájegységhez tartozik.
Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 12 2.3 Természetföldrajzi adottságok ismertetése A település területe növényföldrajzilag a pannon flóratartomány (Pannonicum) Alföld flóravidékének (Eupannonicum) Tiszántúli flórajárásba (Crisium) tartozik. Jellegzetes az ártéri ligeterdık a főz-nyár- ligeterdık, tölgy-kıris-szil ligeterdık, kubik erdık. 2.3.1 DOMBORZATI ADATOK A ma látható felszíni domborzat részben az utolsó kb. 10000 év a holocén idıszak természeti folyamatai révén, részben az ember kb. 150 évnyi természetátalakító munkája nyomán alakult ki. A holocén kezdetén a vidék az Északi-középhegységbıl lefutó folyók hordalékkúp síkságának déli részét képezte. A Tisza ekkor még nem játszott szerepet a felszínformálásban, mert innen jóval keletebbre folyt. Az észak, északkelet-alföldi peremsüllyedékek (Ecsedi-láp, Bodrogköz, Zagyva-medence) vonzották a mai helyére a Tiszát. Közben a kanyargó folyó oldalazó eróziójával átalakította, asztallap simaságú síksággá gyalulta - föltöltötte a Nagykunság egykori kissé hullámos hordalékkúp felszínét. Keletebbre a Sárrétek mélyedésében a Körösök és a Berettyó folyó végeztek hasonló munkát. A folyók romboló és feltöltı munkájuk közben áttelepítették, összekeverték az egykori lösz-, homok-, agyagrétegeket. Ez az oka annak, hogy a kızetek nem tisztán, hanem különbözı arányú keverékben fordulnak elı. A kevertség a gazdasági hasznosítást akadályozhatja: pl. homokos-agyag vagy agyagoshomok esetén. A tökéletes síkságból a néhány m-es kiemelkedések képezték az árvízmentes térszineket. Itt telepedtek meg az emberek, itt folyt a földmővelés, itt alakultak ki a települések központi részei. Ez Túrkevén a Petıfi tér környéke, melyet É-ról és K-rıl az egykori Berettyó mélyebb ártere határol. A XVIII. században a piactér a mai Holt-Berettyó árterületének egy öblözete volt. Az említett térszínek nagyobb kiterjedésével szemben pontszerő magaslatok a jellegzetes Kunhalmok. Ezek többsége emberi alkotás eredménye. Részben sírhalmok, részben ırhelyek voltak. Jelenleg 16 felismerhetı halom van a határban. Többségük a szántás miatt fokozatosan "alacsonyodik" és belesimul környezetébe. A Pásztóihalom a környék egyik legnagyobb, legszebb formájú 94,6 m tengerszint feletti magasságú halma. A Tere-halom (Csudabalai-, Nagy-Halom) 92 m-es magasságú, hatalmas bronzkori telep. Laposabb felülete miatt Attila hun fejedelem palotáját is ide építette a képzelet világa. Szép formájú a Vénkerti és a Görög - halom is.
Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 13 A kiemelkedésekkel, hátakkal, szigetekkel szemben a néhány méteres mélyedések képezték a negatív formákat. Ezek az egykori folyómedrek, erek, laposak, árvíz idején megteltek vízzel, s hónapokig nedvesen tartották a környezetet. Némelyik ér az árvizek mozgásának volt a helye. A sportteleptıl északra lévı Kisér mélyedésébe érkezett a Tisza árvize és itt találkozott a Berettyó árvizével. A határban sokfelé találkozhatunk ezekkel a hosszú, keskeny, kanyargós mélyedésekkel. A XIX. sz. közepétıl az ember látványosan beavatkozott a domborzati viszonyokba is. A folyószabályozások során új ásott medrek keletkeztek, a levágott kanyarulatok holtágakként fejlıdtek tovább. A folyókat többszáz km-en gátak kísérik. Késıbb épültek a belvízlevezetı csatornák, néhány évtizeddel késıbb a kisebb-nagyobb öntözıcsatornák és gátjaik. 2.3.2 FÖLDTANI ADOTTSÁGOK Az Alföld medenceszerkezete és a mélyben lévı kızetek több százmillió év alatt bonyolult geológiai folyamatok, mozgások eredményeként alakultak ki. Az elmúlt évtizedekben több szénhidrogén-kutató fúrást mélyítettek a határban. Ezek alapján kb. 2300 m mélységig ismerjük a földtani rétegeket. Ezeket a kızeteket összehasonlítva az ország hasonló anyagaival az alábbi fejlıdési vonal alakítható ki: A medencealjzat ismert kızetei a földtörténeti óidı (paleozoikum) 580-240 millió éve közötti idıszakban korábbi kızetek átalakulásával keletkeztek. Gránitok, kristályos kızetek, különbözı palák jöttek így létre. A túrkevei fúrások ezeket 2200 m körüli mélységben érték el. Érdekes, hogy a legmélyebb 2351 m-es (ez a fürdı melegvizes kútja) nem érte el ezeket a kızeteket. Ebben az idıben a vidék magashegység lehetett, amely azonban a következı korban részekre töredezett és fokozatosan süllyedni kezdett. A középidıben (mezozoikum 240-65 mill. év között) a tengeri eredető kızetek jellemzık, mert a lesüllyedı hegység medencéit elöntötte a tenger. Mészkı, homokkı, flis, konglomerátum, az így keletkezett kızetek. A túrkevei fúrásokban nem gyakoriak ezek. Vagy kevésbé keletkeztek, vagy a késıbbi lepusztulás során eltőntek. Említést érdemel, hogy a Szolnoktól ÉK-i irányban húzódó jelentıs flis vonulat a határ ÉNY-i fúrásaiban megtalálható. Az újidı harmadkorának évmilliói alatt (65-25 mill. évek) nagyon lényeges folyamatok játszódtak le a Kárpát-medencében. A különbözı helyen keletkezett lemeztöredékekbıl a harmadkor elején forrt össze a medencealjzat tömege. Az afrikai kızetlemez északra történı elmozdulása során győrıdtek föl az Alpok és a Kárpátok vonulatai. A közben süllyedı medencébe benyomult a tenger és jelentıs vastagságú üledékek halmozódtak föl. Ezek az üledékek a túrkevei fúrásokban is megtalálhatók. A Te-
Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 14 1-es fúrásban 2141-2218 m, a Te 9-esben 1874-2214 m között agyag, márga, mészkı különbözı összetételő változatai fordulnak elı. A pannon idıszakban (15-2,5 mill. év között) a Kárpát-medence különbözı mértékben megsüllyedt. A pannon beltengerben, amely fokozatosan kiédesedı viző tóvá alakult, hatalmas vastagságú, különbözı összetételő üledékek halmozódtak föl. A Te-1 fúrásban 215-2141, a Te-9-es-ben 255-1874 m között találhatók e kor agyag, homok, kavics, márga anyagú rétegei. Az üledékrétegek boltozatosan helyezkednek el, s ezekben halmozódott föl az Alföld kıolaj-földgáz kincse. Ezek a rétegek tartalmazzák az artézi vizeket, a mélyebb részei a hévizeket. A túrkevei fúrásokban is elıfordulnak ezek az anyagok. A kb. 2,5 millió évvel ezelıtt kezdıdött negyedkor elejére a beltó lényegében feltöltıdött. A mai folyók ısei az İs-Zagyva, Tarna, Eger, esetleg a Sajó, Hernád hordalékkúpjai a térségig lenyúlóan növelték a szárazulatok területét és síksággá formálták a felszínt. A pleisztocénban - a jégkorban - a szél által szállított porból jelentıs lösz halmozódott föl, amelyen késıbb jó minıségő talaj alakult ki. A mélyebb területeken a folyókiöntésekben agyag halmozódott föl, amely az agyagipar nyersanyagát jelentette. 2.3.3 ÉGHAJLAT Túrkeve az ország egyik legmelegebb éghajlatú városa, az éves csapadék mennyiség értéke az országban a legalacsonyabbak közé tartozik (átlagosan évi 513 mm). A vízhiány éves szinten 130-175 mm. A napsütéses órák száma 2060 körüli. A fagy az országos átlagnál késıbb kezdıdik és korábban végzıdik. Az éghajlati megfigyeléseknek Túrkevén nagy hagyománya van. Hegyfoky Kabos katolikus pap 1891-1919 között végzett meteorológiai észleléseivel, ezek tudományos igényő feldolgozásaival országos hírő klimatográfus lett. Budapest, Fiume és Csíkszereda mellett Túrkevén szervezte meg az akkori Magyarország 4. meteorológiai állomását. Megfigyeléseit közel 300 dolgozatban publikálta hazai és külföldi folyóiratokban. 1902-ben tanulmányt írt Túrkeve éghajlatáról, amely az Idıjárás c. folyóiratban jelent meg. Halála után négy évig nem mőködött az állomás, de 1924-tıl ismét folyamatosak a mérések. A nedves kontinentális éghajlati övön belül a vidék az egyike azon területeknek, amelyet az igen szélsıséges viszonyok jellemeznek. A csapadék mennyiségének adatait tanulmányozva rendkívül szélsıséges értékekkel találkozunk: A feljegyzett legszárazabb év az 1863-as esztendı volt. Ez volt a
Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 15 "nagy szárazság" a "nagy ínség" éve, mert 8 hónapon át nem esett esı. A vetések nem keltek ki, a legelık kiszáradtak a jószágállomány nagy része elpusztult, az emberek is sokat szenvedtek. Száraz volt az 1917-es év is, mert egész évben csak 371 mm csapadék esett. 1944-ben "özönvízszerő esıkkel" 844 mm hullott. A város évi középhımérséklete 10,3 C, az évi közepes hıingadozás 24,2 C (január -2,4, július 21,8). A legmelegebbet 1921. augusztus 12-én és 1950. július 1-jén mérték + 39,8 C -ot. A legalacsonyabb hımérsékletet, - -28,2 C -ot - 1942. I. 24-én és 1947. II. 1-jén mutatták a hımérık. Ebbıl 68 C -os abszolút ingás alakult ki. A hımérsékleti adatok közel vannak az ország és az Alföld értékeihez. Tipikusan kontinentális viszonyok: hideg tél - meleg nyár - az átlagtól jelentısen eltérı ingadozásokkal. A fagyos napok átlagosan október 23-a és április 14-e között fordulnak elı, évenként eltérı számban és "keménységben". Az Alföld hatalmas síksága kedvez a széljárásnak. A szélviszonyok tekintetében Túrkeve belesimul az alföldi viszonyokba. Nyáron gyakoriak a forgószél-szerő légköri képzıdmények. 2.3.4 TALAJTANI ADOTTSÁGOK A talaj típusa nagy részben mezıségi, és réti agyag talaj. A termıföldek aranykorona értéke Túrkeve határában 4-5 ak/ha, jó minıségő termıtalaj. A túrkevei határ talajai alapvetıen az évezredek természeti viszonyainak hatására alakultak ki. A múlt századi folyószabályozások azonban néhány esetben jelentıs átalakító hatást is okoztak. Két fı talajtípus fordul elı a környéken. Az egykori árvízmentes löszhátakon a csernozjomok, a mezıségi talajok alakultak ki. A vízjárta területeken a hidromorf (réti, szikes) talajok képzıdtek. A vízmentesítések ez utóbbi típusokra gyakoroltak átalakító hatást. A határnak a Mezıtúr-Túrkeve-Kisújszállás közúttól nyugatra esı területén vannak a jó minıségő csernozjomok. E talajoknak vastag (80-100 cm) felsı sötét színő humuszos szintjük van. Ez a laza szerkezető, jó vízgazdálkodású, elég könnyen mővelhetı réteg a legjobb minıségő termıföld. A felsı réteg alatt sárgás, löszös üledékek találhatók. A talajvíz 3-4 m körül vagy még mélyebben helyezkedik el. Helyes agrotechnika, megfelelı talajerıpótlás esetén tartósan jó, öntözéssel kiemelkedı termésátlagokat lehet elérni. Túrkeve valamennyi öntözött területe e talajon van. A hidromorf talajok kialakulásában a víz játszott különleges szerepet. Ez lehetett felszíni és talajvíz. Túrkeve környékén az utóbbi volt a jelentısebb. Két fı típus alakult így ki: egyik a réti talajok, másik a szikes talajok. A réti talajok akkor alakultak ki, mikor a talajvizek a felettük lévı szintekbe csak nedvességet szállítottak, de nem történt jelentıs sófelhalmozódás. E talajoknak több hátrányos fizikai
Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 16 és vízgazdálkodási tulajdonsága van. Ezek a mővelést olykor nehézzé teszik. Ilyen tulajdonságok: az agyagos összetétel, tömör szerkezet, szárazon kemény, nedvesen ragadósan kemény állapot, a talajvíz könnyen feljön a felszínre, a csapadék nehezen szivárog el. A szikes talajoknak nagy a nátrium és magnéziumion, a nátriumkarbonát és szóda tartalma. E vegyületek miatt a talajok szerkezete rendkívül rossz, a mővelés nagyon nehéz. Szárazon munkálhatatlanul kemények, nedvesen folyósak, ragadósak. A szikesek nem foglalnak el nagy területet, inkább foltokban helyezkednek el a réti talajokon belül, ezek szélein. Egy-egy tábla mővelését azonban mégis nehézzé teszik. 2.3.5 VÍZRAJZ A Hortobágy-Berettyó a város környékének egyetlen élı vízfolyása. Az İs-Berettyó régen a Nagy- Sárrét tápláló vize volt. A folyó medrének eredetét ısi magyar szóra vezetik vissza. A Berettyó annyit jelent, mint berekkel gazdagon szegélyezett folyó, ebbıl alakult ki késıbb a Berettyó szó. A XV. század végéig a Berettyó folyót Túrnak is nevezték, valószínőleg innen származik a település neve. A terület árvízmentesítésére szükségszerővé vált a folyó szabályozása. A Berettyó és a Körösök szabályozási munkáit Bodoky Károly fımérnök tervei alapján 1858-ban kezdték meg. A Berettyót 1865- re elzárták a Nagy-Sárréttıl, a további szakaszán a Sebes-Körösig új medret ástak, így kapta a Hortobágy-Berettyó fıcsatorna nevet. A Hortobágy-Berettyó fıcsatorna a Berettyó folyó és a Körös közötti szakaszon 167,3 km hosszú, vízutánpótlását a Tiszától kapja a Keleti-fıcsatornán keresztül. A város határában levı védett ecsegpusztai területen 26 km hosszú a folyószakasz. A víz legnagyobb mélysége 3-5 m között van. A folyószabályozások során kanyarulatait meghagyták, így a védıgáttól távol zugok alakultak ki, melyek még ma is ırzik a táj régi arculatát.
Túrkeve Város Települési Környezetvédelmi Programja 17 2.4 A település népességi, gazdasági és turisztikai adottságainak bemutatása 2.4.1 NÉPESSÉGI ADATOK BEMUTATÁSA A települések lakónépességének változását az alábbi táblázat szemlélteti: 2/1. táblázat: település lakónépességének változása (forrás: KSH) Település neve 1949. év 1970. év 1980. év 1990. év 1996. év 2009. év Túrkeve 13301 11373 11398 10523 10271 9215 (Forrás: KSH adatbázis) 2/1. diagram: lakónépesség alakulása lakónépesség alakulása 12000 10000 8000 fı 6000 4000 2000 0 1970 1980 1990 1996 2009 év 2.4.2 GAZDASÁGI ADOTTSÁGOK BEMUTATÁSA Túrkeve város legfontosabb gazdasági adottsága a termıföld, mely löszös közepes vízbefogadó képességő, erısen víztartó. A rendszerváltás elıtt nagy területeken sikeres meliorációs munkálatokat végeztek. Hasznosítható ásványi- és bányakincsek a földgáz, termálvíz, agyag és (kismértékben) homok. Vízkészletek a folyóvizekbıl vízkivétellel, továbbá a réteg- és mélységi vizek vonatkozásában bıségesen állnak rendelkezésre. Mélyben lévı kızetek, anyagok a város gazdasági életében nem játszottak szerepet. A termálvízre épült fürdınek van jelentısége a helyi lakosság kiszolgálásában és