Városi vadgazdálkodási terv készítése Városi vadgazdálkodás VII. előadás: városi vadgazdálkodás a gyakorlatban Alapállapot leírása Probléma meghatározás Célkitűzések Módszerek meghatározása Feladat lista összeállítása Feladatok végrehajtása Eredmények ellenőrzése, monitoring További munka meghatározása a monitoring alapján Alapállapot leírása Alapállapot leírása Előforduló fajok listájának összeállítása Rendszertani és mesterséges csoportosítás Veszélyeztetett fajok Veszélyes fajok A város, mint élőhely értékelése Az élőhelyi foltok feltérképezése Az egyes foltok értékelése Az élőhelyek közötti kapcsolatok feltárása Ausztrália vörös róka városi élőhelyeken A behurcolt (európai) vörös róka széles körben elterjedt Ausztrália déli felében minden élőhelyen előfordul A természetes élőhelyeken a róka sűrűségét 0,2-7 pld/ km² városi élőhelyeken12 egyed/ km²-t. Alapállapot leírása Alapállapot leírása Japán, Chiba városa (858000 lakos) 165 veszélyeztetett faj (99 növény és 66 állat) előfordulását igazolták 50 szakember járta be a várost 1553 növényfajt, 2838 állatfajt azonosítottak Előfordulási térképeket 1:1 km-es négyzethálón A zöld területek kezelési módjai alapján négy csoport: városi kezelt területek, parkövezet, mezőgazdasági és városi élőhelyek határa mezőgazdasági területek. 1
Probléma meghatározás Probléma meghatározás Milyen bejelentések érkeztek? Mely fajok okoznak problémát? Hol jelentkeznek a gondok? Előfordulnak védendő fajok? Hiányzó fajok? Ausztrália A rókákat fő kártevő fajnak tekintik, melyek veszélyeztetik egy sor őshonos faj hosszú távú túlélését Japán legkevesebb veszélyeztetett faj a városi kezelt területeken, a legtöbb a város közeli, mezőgazdasági területeken Célkitűzések Célkitűzések Állománycsökkentés Élőhelyet módosítás Kizárás Vonzó források megszüntetés Élőhelyek javítása Állománynövelés Betelepítés Ausztrália A róka állomány csökkentése Japán élőhely kezelés a diverzitás megőrzése és növelése érdekében élőhelyek megőrzésére, élőhely hálózatok kialakítása, a belvárosi kezelt területek és a külvárosi agrárzóna zöldfolyosókkal való összekötése Módszerek meghatározása Feladat lista összeállítása Ausztrália Mérgezés, vadászat, csapdázás, fogamzásgátlás Japán Az élőhely kezelés általános megoldásai Meglévő természetes élőhelyek fenntartása, megőrzése: modern agrár infrastruktúra és egyéb módszerek káros hatását a lehetőségek szerint lecsökkentik a hagyományos módszerekkel gazdálkodó családok támogatása A városokon belül lévő zöldparkok kezelésénél a diverzitás növelésére célszerű törekedni. 2
Feladat lista összeállítása Feladat lista összeállítása A leromlott természetes élőhelyek feljavítása: először fel kell mérni a leromlás mértékét a part menti területek feljavításánál, átalakításánál szükséges kialakítani a természetes élőhelyhez hasonló mocsaras, árteres területeket A betont, aszfaltot, műanyagot fával és földdel kell lecserélni. Élőhely hálózat kialakítása: Mag terület: (Itt) nagyobb kiterjedésű, védett yatsu-völgyek (100, vagy több ha) és az azokat körülvevő erdők és part menti élőhelyek. Ezek a területek a lehető legközelebb kell legyenek az eredeti (őshonos) élőhelyekhez. Zöldfolyosók: olyan védett élőhely sávok, melyek összekötik a magterületeket, így biztosítva az állatok számára az élőhely foltok közötti mozgást. Természetesen zöldfolyosóval kell összekötni minden jellegű élőhely foltot. urban reserves : Olyan megőrzött, vagy feljavított természetes élőhely foltok, melyek a város belsejében vannak és lehetővé teszi a városlakók számára a természettel való találkozást.. Feladatok végrehajtása A kitűzött céloknak megfelelően A választott módszerekkel A feladatlista tér és időbeli meghatározottsága alapján Eredmények ellenőrzése, monitoring További munka meghatározása a monitoring alapján A kitűzött célt elértük A munka folyamatosságának fenntartása A munka intenzitásának, céljainak, módszereinek változtatása A munka befejezése A kitűzött célt nem értük el A munka folytatása mert a monitoring eredménye alapján jó úton járunk A célkitűzések megváltoztatása A választott módszerek megváltoztatása A végrehajtandó feladatok megváltoztatása A feladatok végrehatási minőségének megváltoztatása New York elpusztít kétezer kanadai ludat 2009 Kétezer, New York két repülőtere környékén élő kanadai ludat gyűjtenek be a vadügyi hatóságok, hogy a repülőgépekre veszélyes madarakat megsemmisítsék írta a hétfői USA Today. New York városa azután rendelte el a térség parkjaiban, közterein élő madarak elpusztítását, hogy január közepén átvonuló kanadai ludak okoztak egy repülőgép-szerencsétlenséget. A madarakkal történt összeütközés után leálltak a US Airways gépének hajtóművei, de a kapitánynak sikerült úgy landolni a Hudson folyón, hogy a fedélzeten utazó mind a 155 ember túlélte a manővert. 3
New York elpusztít kétezer kanadai ludat 2009 A madarak tollhullató időszakban vannak, ilyenkor elveszítik szárnytollaikat és nem képesek repülni, a földhöz ragadt állatok így könnyűszerrel begyűjthetők. Eddig 800 madarat távolítottak el mintegy 15 területről. Az állatokat nem közölt helyekre szállítják, ahol széndioxid gázzal hajtják végre az eutanáziát, a fájdalommentes halált -közölte az amerikai vadügyi hatóság. a helyi lakosság nem néz jó szemmel az ott élő ludakra, amelyek gyakran az elővárosok és a golfpályák gondosan nyírt gyepjeit szemelik ki étkezéshez, fészekrakáshoz és ürítéshez. New York elpusztít kétezer kanadai ludat 2009 Egy kanadai lúd naponta fél kiló ürüléket pottyant. A madarakat lelövő dühös helybélieknek komoly bírságokat kell fizetniük, a ludak ugyanis védett madarak. a szövetségi vadügyi hatóság évente több ezer ludat gyűjt be golfpályákról, parkokból és más helyekről a tulajdonosok kérésére. Tavaly több mint 14 ezer ludat öltek meg 43 szövetségi államban. Probléma Fotók: vadmalacok.blog.hu Fotók: Kovács Ferenc, Rácz Károly A vizsgálatok feltételezései A vaddisznók nem váltó, hanem állandó vadként vannak jelent Budapest, elsősorban Buda belterületén. A belterületen olyan búvóhelyek és táplálék források találhatók, amelyek teljes mértékben kielégítik a faj igényeit. A jó minőségű élőhely miatt a vaddisznó a belterületen kis mozgáskörzetet használ. A vizsgálatok legfontosabb kérdései Mekkora a távolság belterületi káresemények bejelentett helyszínei és a legközelebbi belterületi illetve külterületi erdőrészletek között? Van-e matematikailag igazolható szignifikáns különbség a legközelebbi bel- és külterületi erdőfoltok távolsága között? Mi jellemző a vaddisznó táplálkozására belterületen? Mi jellemző a vaddisznó területhasználatára belterületen? 4
A vizsgálatok módszerei A Budapesti Erdészethez beérkezett kárbejelentések értékelése 35 darab Budapesten, vagy közvetlenül a belterület határa mellett terítékre került vaddisznó gyomrának táplálékbiológiai elemzése. GPS-GSM rádiótelemetria 2014. szeptember 19-től. A vaddisznó jelenléte különböző belterületi élőhelytípusokban Élőhely-típus db % képek (db) ER Erdei élőhely 10 35,71429 422 BER K T Lakott területre beilleszkedett erdő Elhagyott, de kerített magánkert, vagy köztulajdonú terület Elhanyagolt, bozótos telek 3 10,71429 72 8 28,57143 29 3 10,71429 34 KÖZ Közterület 2 7,14286 15 GK Gondozott kert) 1 3,57143 7 KBER Körülkerített több hektáros erdő 1 3,57143 29 Összesen 28 100 608 Belterületi kárbejelentések A káresetekhez legközelebb eső bel- és külterületi erdőfoltok távolsága Első próba Második próba Külső távolság Belső távolság (m) Belső Külső (m) távolság (m) távolság (m) Átlag 71.998630137 414.810547945 59.9546363636 418.271 2 Szórás (SD) 173,29 481,58 145,38 475,86 Adatok száma (N) 73 73 110 110 Az átlagtól való átlagos eltérés (SEM) A 95%-os megbízhatósági intervallum alsó határa A 95%-os megbízhatósági intervallum felső határa 20.282 56.364 13.861 45.371 31.516 302.31 32.458 328.27 112.48 527.31 87.451 508.27 Minimum 0.000 0.000 0.000 0.000 Kárformák db % Bejutás a telekre/kertbe Kerítésrongálás, -áttörés, feltúrás 23 48,93617 Behatolás, betörés a területre 9 19,14894 Beköltöznek a telekre 3 6,38298 Károk a kerten/telken belül Túrás 21 44,68085 Taposás 1 2,12766 Gyep tönkretétele, pázsit feltúrása 4 8,51064 Virágágyás feldúlása 3 6,38298 Gumós növények pusztítása 1 2,12766 Hagymások elfogyasztása 3 6,38298 Veteményes, művelt terület, kerti növények tönkretétele 10 21,2766 Ágak tördelése 1 2,12766 Gyümölcsfogyasztás 1 2,12766 Károk berendezésekben Kerti tó rongálása 1 2,12766 Öntözőrendszer tönkretétele 1 2,12766 Kerti tárgyak rongálása 2 4,25532 Terasz szétzúzása 1 2,12766 Földkábelek veszélyeztetése 1 2,12766 Egyéb információk Mindent tönkretettek, hatalmas pusztítás 3 6,38298 Rendszeresen garázdálkodnak 1 2,12766 Túlszaporodás 2 4,25532 Csak jelzés, hogy láttak vaddisznót 1 2,12766 Elpusztult állat 1 2,12766 Székletszennyezés 1 2,12766 Általános konfliktusok Konfliktus kutyákkal 4 8,51064 Embert támadott meg 1 2,12766 Félelem, veszélyérzet, gyerekek féltése 17 36,17021 Gyalogos és járműforgalom veszélyeztetése 1 2,12766 Megjelenés sötétedéskor, éjjel 5 10,6383 A táplálékalkotók tömegszázalékos aránya (a nettó gyomortartalom teljes tömegéhez viszonyítva) (n=34) 5
A táplálékalkotók gyakorisága (a megvizsgált gyomrok hány százalékában fordultak elő) (n=34) A táplálékalkotók relatív (egymáshoz viszonyított) gyakorisága (a vizsgált gyomrok, és a gyomrokban talált táplékkategóriák arányában) (n=91) Az embertől származó táplálék fontossága (tömegszázalék, n=34) A vaddisznó elsődleges fontosságú táplálékalkotói városi környezetben tömegszázalék gyakoriság relatív gyakoriság 10%-os fontosságú 5%-os fontosságú 1. pázsit 2. makk makk makk makk 3. makk kukorica kukorica kukorica kukorica 6
A konvex poligonnal becsült mozgáskörzet nagyság 737,35 hektár. A teljes vizsgálati időszak alatt (2014. szeptember 19. 2015. január 15.) bejárt terület széls ő pontjainak távolsága 5505 méter volt Észak - Dél irányban, míg 1981 méter Kelet Nyugat irányban. 92,34 ha (60%), 196,42 ha (90%). A jelölés utáni első hónapban (szeptember 25. és október 31. között) használta a legkisebb területet: 25,72ha (60%-os); 114,37ha (90%-os). Novemberben (november 1. és 30. között): 122,90ha (60%-os), 305,66ha (90%-os) December 1. és január 15. között) visszatért a korábbi magterületekre. A mozgáskörzetek ekkor 47,67ha (60%), és 148,67ha (90%) voltak. 7
Naponta átlagosan 431 métert tett meg, de volt olyan 24 óra (2014.10.09 és 10.10. között), amikor gyakorlatilag egyhelyben volt: a 19 méteres távolság a rendszer mérési hibájából is eredhet. A legnagyobb távolságot a búgás elején, a Budaörsre irányuló út folyamán tette meg. Ekkor, november 03. és 04. között majdnem három kilométeres elmozdulást (2707 méter) mértünk. Külterület belterület? Külterület belterület? 8
Fotók: Kovács Ferenc Következtetések A vaddisznóra utaló közvetett jelek leggyakrabban belterületi erdőfoltokban és elhagyott, de bekerített telkeken fordulnak elő. A belterületi kárhelyszínek közelében mindig közelebb található meg egy belterületi, mint egy külterületi erdőterület. A vaddisznó elsődlegesen növényi táplálékot fogyaszt, amiben jelentős szerepe van az embertől közvetlenül származó táplálékforrásoknak. Ajelölt vaddisznó nem mozog/vált a lakott területen kívüli és belüli területek között, minden mérési pontja utcákkal határolt területekre esett. A jelölt egyed viszonylag kis területeket használ; A jelölt egyed előfordulása kötődik a nem használt telkekhez és belterületi erdőfoltokhoz. A vizsgálatok feltételezései voltak A vaddisznók nem váltó, hanem állandó vadként vannak jelent Budapest, elsősorban Buda belterületén. Ezt igazolják a közvetett jelek vizsgálatai és rádiós jelölés eredményei is. A belterületen olyan búvóhelyek és táplálék források találhatók, amelyek teljes mértékben kielégítik a faj igényeit. Ezt igazolják a táplálkozásbiológiai vizsgálatok eredményei. A jó minőségű élőhely miatt a vaddisznó a belterületen kis mozgáskörzetet használ. Ezt igazolják a rádiós jelölés eredményei. 9