AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE EU agrárpolitika 2. óra Nappali tagozatok 3/12/2014
AZ EURÓPAI EGYSÉG GONDOLATÁNAK MEGJELENÉSE Immanuel Kant Victor Hugo Ortega y Gasset Richard Coudenhouve-Kalergi Európai egységeszmék a két vh. között Richard Coudenhove Calergi: páneurópai mozgalom (1923. Pánurópa c. könyve) Nemzetek gyűlölete újabb háborút hozhat magával Keletről a kommunizmus (katonailag), nyugatról az amerikanizmus (gazdaságilag) fenyeget Nemzetek Szövetsége 1926: 1. Páneurópai kongresszus Briand (francia kül. min.) beviszi a páneurópai gondolatot a Nemzetek Szöv-be EU létrehozását javasolta (életszínvonal növelése, béke gondolata) 1933: Hitler új európai rend (Pax Germanica) Európai egység legszélsőségesebb példája Páneurópai tervek ideává válnak
A BRIAND JAVASLAT (1930) Francia-német együttműködésen alapuló európai struktúra Britek bevonása mellett francia hegemónia biztosítása
INTEGRÁCIÓS MOTÍVUMOK A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁNI EURÓPÁBAN Újabb háború megakadályozása (ellenállási mozgalmak) Katonai szövetségek (emigráns kormányok, Nagy-Britannia vezető szerepe) Gazdasági együttműködések Harmadik erő Európája 2. vh.: mélypont Európa történetében Európa jelentősége (politikai, katonai, gazdasági) visszaszorul Németország és Olaszország többé már nem nagyhatalom Franciaország és Anglia meggyengült 2 nagyhatalom emelkedik ki: USA és SZU Korábban USA-SZU együttműködés Vörös hadsereg fél Európát elfoglalta Félelem, hogy nyugat-európaiak is bolsevizálódnak Szovjet fenyegetés miatt Eu. Ny-i félének össze kell fognia, USA felé fordultak USA-nak globális feladatokat kellett felvállalnia Kérdés: USA magára hagyja-e Európát? Ahogy szovjetizáltak keleten, úgy kezdett az USA Ny-Eu felé fordulni
Európai Újjáépítési Program (Marshall-terv) 1946: republikánusok győznek az USA-ban Szovjet-ellenesek Komoly gazdasági segély kell Európának 1947: George C. Marshall (kül. min.) beszéde a Howard Egyetemen Európában erősödjön meg a demokrácia Nem külön támogatja az USA az európai államokat Nem kell félnie az USA-nak az európai egységtől Készítsenek az európai államok egy igénylistát Európa lelkesedéssel fogadta Párizsi találkozó (szovjetek is részt vettek, de hazautaztak) Szövetségeseiknek is megtiltották a részvételt Marshall-terv Egy külön bizottság végezte az igényfelmérést: 28 Mrd $ kell (USA lealkudta: 19 Mrd $) USA Kongresszusa 17 Mrd $-t szavazott meg 1948-1952 között 13 Mrd $-t fizettek ki 90 %-ban segély, ajándék (nem kell visszafizetni) 10 %-ban kölcsön (kedvező kamatokkal) Termelés helyreállítása és modernizálása Pénzügyi stabilitás (egyensúly, infláció leküzdése Deficit helyreállítására exportnövelő ágazatokban beruházások Európai országok egymás közötti együttműködésének segítése Távoli cél: OECD
Feltartóztatási doktrina (1947 eleje) Marschall-terv (1948) 17 milliárd $ Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (1948-1961) Szovjet-amerikai kapcsolatok megromlása - hidegháború NATO (1949), Európa Tanács (1949) ELŐZMÉNYEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG SZÜLETÉSE Schuman nyilatkozat (1950) - szén és acéltermelés közös ellenőrzése britek részvétele nélkül,német szén önkéntes alapon a francia acéltermelés számára Az ötletgazda Jean Monnet francia diplomata, üzletember, politikus
AZ ESZAK LÉTREHOZÁSA Párizs, 1951 tagállamok eltörlik az egymás közti forgalomban a behozatali és kiviteli vámokat, mennyiségi korlátozásokat, a megkülönböztető rendszabályokat és közös Főhatóságot hoznak létre Hat tagállam Schuman-terv Jean Monnet (ESZAK megszervezése) Robert Schuman (kül. min. jelentette be) Fro.: évszázadok óta szénhiánnyal küzdött Olaszo., Holl.: se szén, se vas Korábban: Ne legyen német nehézipar (ez nem ment) 1949: létrejön az NSZK Szén, vas esetében ne legyenek vámok No-nak se lenne rossz egy integrált eu-i acéltermelés Nem féljenek a német acéltermeléstől Szuverenitás visszanyerése Francia-német ellentét felszámolása Fro. feladja, hogy lehet gyenge No. mellette
A RÓMAI SZERZŐDÉSEK (1958) EGK EURATOM Alapvető cél a vámunió és a közös külső tarifarendszer létrehozása Hat tagállam Vámunió létrejön: 1968 1958-1970 között a kereskedelmi forgalom meghatszorozódott a hatok között, míg az EGK-n kívüli export csak két és félszeresére nőtt. A GDP átlagosan 5%-kal emelkedett évente (ez nem csak EGK-beli jelenség). A Szerződés célkitűzései nem valósultak meg maradéktalanul: a személyek, javak és a tőke teljesen szabad mozgását nem sikerült biztosítani. AZ EGK KEZDETI IDŐSZAKA (1958-1972)
AZ EGK KEZDETI IDŐSZAKA 1960: EFTA 1961: brit csatlakozási szándék bejelentése De Gaulle folyamatos ellenállása a közösségi megközelítéssel szemben 1963: De Gaulle megvétózta az angolok felvételi kérelmét Hatok közötti válság 1965: üres szék politikája (többségi elv alkalmazásának elutasítása) 1967-68: A Montánunió, az EGK és az EURATOM addigi külön szervei egyesülnek - Európai Közösségek elnevezés 1967: De Gaulle ismét megvétózta az angolok felvételi kérelmét 1969: De Gaulle lemondása után csatlakozási tárgyalások Írországgal, Nagy-Britanniával Dániával és Norvégiával. 1973: csatlakozások - Norvégia kivételével AZ EGK KEZDETI IDŐSZAKA
Az 1973. októberi arab-izraeli háború eredményeként energiaválság és gazdasági nehézségek köszöntenek be Európában. Véget érnek az utolsó jobboldali diktatúrák: 1974-ben Portugáliában megbukik a Salazar-rezsim, a következő évben Spanyolországban meghal Franco tábornok. Az EU regionális politikája keretében megkezdik a munkahelyteremtést és az infrastruktúrafejlesztést célzó átutalások folyósítását Európa elmaradottabb területei számára. Növekszik az Európai Parlament uniós ügyekben gyakorolt befolyása, és 1979-ben Európa polgárai első ízben választhatják meg közvetlenül európai parlamenti képviselőiket. 1981-ben Görögország csatlakozásával tízre bővül az EU tagjainak száma; öt évvel később Spanyolország és Portugália is belép az Unióba. 1986-ban aláírják az Egységes Európai Okmányt. Ez a szerződés fekteti le az alapját annak a nagyszabású, hatéves programnak, amelynek célja, hogy az európai integráció problémáit az uniós országok közötti kereskedelmi forgalom szabad áramlásának biztosításával, azaz az egységes piac létrehozásával oldja meg. 1989. november 9-én leomlik a berlini fal, 28 év után újra megnyílik a Kelet- és Nyugat-Németországot elválasztó határ, a két ország hamarosan újraegyesül. 1980-1989: AZ ÁTALAKULÁS IDŐSZAKÁBAN
93-ra részlegesen megvalósul az egységes piac és a négy szabadság: az áruk, szolgáltatások, személyek és tőke szabad áramlása. A kilencvenes években két újabb szerződés születik: 1993-ban az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés, 1999-ben az Amszterdami Szerződés. A közös európai problémák sorában megjelenik a környezetvédelem ügye, és felmerül, miként valósítható meg az együttes cselekvés a biztonság és a védelem területén. 1995-ben három új taggal bővül az Unió: csatlakozik Ausztria, Finnország és Svédország. Egy apró luxemburgi település, Schengen adja a nevét annak a megállapodásnak, amelynek eredményeként fokozatosan megszűnik az útlevél-ellenőrzés az országok közötti személyforgalomban. Fiatalok milliói tanulnak külföldön uniós támogatás segítségével. A mobiltelefonok és az internet térhódítása megkönnyíti a kommunikációt 1990-1999 HATÁROK NÉLKÜLI EURÓPA 2004-ben 10, majd 2007-ben további két új ország csatlakozik az EU-hoz. 2008 szeptemberében a világgazdaságot pénzügyi válság rázza meg, ami az uniós tagállamok szorosabb gazdasági együttműködéséhez vezet. A Lisszaboni Szerződést valamennyi uniós tagállam ratifikálja még az előtt, hogy 2009. december 1-jén hatályba lépne. A szerződés modern intézményeket és hatékonyabb munkamódszereket biztosít az Unió számára. 2000-2009: KELETI BŐVÜLÉS
Sorold fel a 10+2 új tagállamot! FELADAT Válság Fokozott monetáris felügyelet Görögország többszörös kisegítése 2014-2020 új költségvetési ciklus Újabb csatlakozások? (horvát, szerb + Törökországgal újraindulnak a tárgyalások) Horvátország csatlakozik 2013-ban Brit kilépés lebegtetése 2010-