Megújuló energiával a jövőért Hazai és nemzetközi körkép, a jövő energetikai hálózata. Corvinus Egyetem Budapest 2017 május 31.

Hasonló dokumentumok
Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Napenergia rendszerek létesítése a hazai és nemzetközi gyakorlatban

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Tervezzük együtt a jövőt!

Németország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

A biomassza rövid története:

Szuper kondenzátorok és egyéb tároló elemek alkalmazása az intelligens villamos energia hálózaton

Napenergiás helyzetkép és jövőkép

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

NAPJAINK VILLAMOSENERGIA TÁROLÁSA -

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza,

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Megépült a Bogáncs utcai naperőmű

Energiatárolási lehetőségek és megvalósítás

Szakolyi Biomassza Erőmű kapcsolt energiatermelési lehetőségei VEOLIA MAGYARORSZÁGON. Vollár Attila vezérigazgató Balatonfüred, 2017.

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

Innovatív energetikai megoldások Kaposváron

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

K+F lehet bármi szerepe?

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

A JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A megújulóenergia-termelés Magyarországon

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

Nagyléptékű energia-hatékony megoldások és megújuló energiaforrások alkalmazása az Európai Únió támogatásával Szentendrén PIMES CONCERTO projekt

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Magyarország megkívánt szerepe a megújuló technológiák, illetve a napelemes rendszerek elterjedésében Kiss Ernő MNNSZ elnök

A megújuló energiahordozók szerepe

A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai

Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Energiahordozók II. kommunikációs dosszié ENERGIAHORDOZÓK II LEVELEZŐ ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS HŐENERGIA-GAZDÁLKODÁSI SZAKIRÁNY KÖTELEZŐ TANTÁRGYA

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS HELYZETE

CNG és elektromos járművek töltése kapcsolt termelésből telephelyünkön tapasztalatok és lehetőségek

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei

Az 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről

A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei. Bácskai István

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

A napenergia-hasznosítás jelene és jövője, támogatási programok

Napenergia kontra atomenergia

EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon

TISZTA, OKOS ÉS MEGFIZETHETŐ ENERGIA

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

I. Nagy Épületek és Társasházak Szakmai Nap Energiahatékony megoldások ESCO

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

A HAZAI KLÍMA- ÉS ENERGIAPOLITIKAI AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Magyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája December 8.

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Sertéstartó telepek korszerűsítése VP

A fenntartható energetika kérdései

NCST és a NAPENERGIA

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor május 6.

OKOS HÁLÓZATOK ENERGIA TÁROLÁSI NEHÉZSÉGEI

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

Új technológiák, magyar fejlesztések a megújuló energia területén Gróf Gyula BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka

A következő nagy dobás, az energiatárolás. Beöthy Ákos

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

Energiatudatosság a társadalom peremén

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

A megújuló energiaforrások alkalmazásának hatásai az EU villamosenergia rendszerre, a 2020-as évekig

Átírás:

Megújuló energiával a jövőért Hazai és nemzetközi körkép, a jövő energetikai hálózata Corvinus Egyetem Budapest 2017 május 31.

Klímaváltozás

A fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó globális CO2 emisszió 1751-2013

A fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó CO2 emisszió tüzelőanyag fajtánként 1900-2013

A fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó CO2 emisszió az öt legnagyobb kibocsátású országban 1950-2013

Az átlagos globális hőmérséklet és az atmoszféra CO2 koncentrációja 1880-2014

Új, megújuló alapú energiarendszer Klímavédelem célja és feladata Energiafüggőség csökkentése Energiaellátás biztonságossá és kockázatmentessé tétele technikai innovációt ösztönzése és zöld alapú gazdaság erősítése, támogatása helyi gazdaságot erősítése és a társadalmi igazságosság erősítése

Energiahatékonyság

Ipari energiahatékonyság: Németország kevesebb energiával állít elő nagyobb bruttó hazai terméket az energiahatékonyságnak köszönhetően

Hőenergia

Hőszivattyúk

Hőszivattyúk A hőszivattyú olyan berendezés kalorikus gép, amely arra szolgál, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt vonjon ki és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítsa. Ez az a berendezés, amivel kiváltható a hagyományos fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán és ha villamosenergiaszükségletét megújuló energiával biztosítjuk, megvalósítható a 100% zöldenergiával történő fűtés.

Hőszivattyúk Jelentősége hazai szempontból is jelentős lehet: hazai gyártása is megoldható, ami tekintettel a jövő várható keresletnövekedésére jelentős műszaki technikai bázist hozna létre, számos munkahelyet teremtene egyidejűleg. Létezik hazai hőszivattyú, amely a meglévő fűtési rendszerekbe adaptálható.

Európai hőszivattyús eladási statisztika

Hazai hőszivattyús eladási statisztika

Geotermikus energia

Geotermikus energia A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 C-kal emelkedik a hőmérséklet. A Kárpátmedence az egyik legjobb adottságokkal rendelkező terület. Ez egy megújuló energiaforrás, ami a legolcsóbb energiák közé tartozik.

Geotermikus energia a geotermikus hő közvetlen felhasználható a távfűtésben és a mezőgazdaságban, jelentős a termálvíz gyógyászati célú hasznosítása. Magyarországon a termálvíz 1,3 km-nél 60-90 fok, de 2 km-nél 120 fok is lehet. Magyarországon sok geotermikus energiát használnak fel, de a hasznosítás mértéke messze elmarad a lehetőségektől. A geotermikus fűtés 5-10 év alatt térül meg.

Biomassza Az egyik legperspektivikusabb megújuló energia energetikai hasznosítását az energiahordozóként kialakított biomassza halmazállapota szerint csoportosítjuk: szilárd, cseppfolyós és gázhalmazállapotú biomasszáról beszélünk. A szilárd halmazállapotú biomasszát általában közvetlenül eltüzelik, a folyékony halmazállapotút(bioetanol, biodízel) robbanómotorok üzemanyagaként használják.

Biomassza A legjellemzőbb energetikai biomassza-fajták: tűzifa aprítékerdei lágy vagy keménylombos erdőkből előállítva, fűrészüzemi hulladékokból, illetve lágyfa energiaültetvényekből (például nyárfa) előállítva, fűrészpor (fűrészipari melléktermék), szalma, energiafű, illetve ezekből előállított pellet. biogáz

Biomassza Megújuló energetikai szemmel hazai hasznosítása jelentősen elmarad a lehetségestől: alkalmazása a települési, kistérségi fűtési rendszerekben lenne jelentős, ahol 0,5-2MW méretben kiváltható lenne a fosszilis fűtés, hasznosulna a közvetlen környezetben keletkező tüzelhető anyag, jelentős számú munkahelyet is teremtve. A biogáz hazai alkalmazása is messze elmarad a lehetőségektől, az energetikai hasznosításon túl egyben jelentős környezetvédelmi problémát is kiküszöböl.

Szélenergia

Szélturbinák méretének és teljesítményének alakulása 1981-2016

Szélerőmű évenkénti megépített összes kapacitás 2001-2016 években

Globális kumulált megépített szélerőmű kapacitás a 2001-2016 években

Szélenergia az EU-ban Az EU-ban 2016-ban 12.5 GW szélerőmű kapacitás épült meg, ezzel a Uniós összkapacitás153.7 GW-ot ért el, megelőzve ezzel a szénerőművek kapacitását. A szélerőművek 2016 ban 300 TWH villamosenergiát termeltek, ami az EU fogyasztásának 10.4%-át fedezte. Mo-onez a szám 0.4%. 2016 évben az energiaszektorban a legnagyobb mértékű beruházás a szélenergia iparba történt 43 mrd összeggel. A szélenergia iparban foglalkoztatottak száma meghaladja a 300 ezret.

Évenként létesített szélerőmű kapacitás az Európai Únióban

Az EU-ban létesített szélerőmű összkapacitás 2005-2016 (153.7 GW)

Szélenergia Magyarországon: Mi van ha nem fúj a szél és nem süt a nap Magyarország az uniós és világtrendekkel szemben a teljes elutasítottságot választotta. A 2006-ban kiosztott 330 MW kvóta volt az egyetlen és utolsó létesítési engedély kiadás, a 2016-ban kiadott rendelet szerint pedig fizikailag is lehetetlen szélerőmű létesítése. A tiltásra semmilyen szakmai szintű magyarázat nem jelent meg.

Kapacitás előrejelzés a 2017-2021 időszakra a különböző kontinenseken

Szélenergia piaci árának alakulása A szélenergia piaci árának jelentős csökkenése tapasztalható, elsősorban a belépő offshore szélerőműveknek köszönhetően. A holland Borssele 1 és 2 tengeri szélerőműpark tendert a DONG Energy nyerte 72,70 EUR / MWh ajánlatával. a Balti-tengeren létesítésre kerülő 600 MW-os dán KriegersFlakoffshore szélerőműparkrakiírt tendert a Vattenfall nyerte 49,9 euró / MWh ajánlatával, ami a eddig a világon a legalacsonyabb ár a szélenergia esetében.

Napenergia

A napenergia a leggyorsabban növekvő energiapiaci szereplő: 2000-2015 között az éves átlagos növekedési ráta: 42%. A kutató-fejlesztő munka eredményeképpen a hatásfok is folyamatosan növekszik, az elemek anyagigénye pedig az utolsó 10 évben 16g/Wp-ről 6 g/wp-re csökkent.

Napelemek gyártóinak régiónkénti megoszlása

Globális kumulált naperőmű kapacitás 2008-2015(242GW)

Éves globális napelem termelés

Napelemek hatékonysága

Napelemek árának alakulása 1980-2015

Perovszkit: Kalcium-titán-oxid(CaTiO3)

Perovszkit: Kalcium-titán-oxid(CaTiO3) A perovszkit napelem a napenergia villamosenergiává alakításához perovszkitelemeket használ aktív energiagyűjtő rétegként. Egy perovszkitréteget használó berendezés sokkal olcsóbb a leggyakrabban használt szilícium alapján gyártott elemeknél, és gyártási árához viszonyított energiaátalakítási hatásfoka lényegesen nagyobb, gyártásuk is sokkal egyszerűbb. A kísérleti állapotban levő egységek energiaátalakítási hatásfoka ugrásszerűen növekszik. A perovszkitok tízszer annyi napenergiát képesek abszorbálni, mint a hagyományos szilíciumon alapuló napelem Előállítási költsége egyötöde vetélytársáénak.

Energiatárolás

Energiatárolás Az energia tárolása teszi lehetővé az energia felhasználását adott időben. A megújulók fokozott alkalmazása nem lehetséges energiatárolás nélkül, amelynek számos formája ismert: vízierőmű, szivattyús tározó erőmű, sűrített levegős tároló, lendkerekes tároló, hőenergia tároló, akkumulátorok, hidrogén, kondenzátor stb.

Globális energiatárolási beruházás összege 2015 (millió USD)

Energiatárolók tárolási kapacitása

Lithium-ion akkumulátorok árának alakulása

Közlekedés megújuló energiával Az elektromos autó egy olyan gépjármű, amelyet egy vagy több villanymotor hajt, az újratölthető akkumulátorokban vagy más energiatárolóban tárolt elektromos energiát használva. Nem bocsátanak ki káros anyagokat, nagymértékben csökkentik a helyi légszennyezést, és jelentős mértékben csökkenthetik az üvegházhatást okozó gázok mennyiségét. Emellett növeli az adott ország energiafüggetlenségét.

Elektromos autó

Globális elektromos autó eladási statisztika a jelentősebb piacokon 2011-2016

Elektromos autók, töltők

Hidrogén üzemű busz -Hamburg

Hidrogén üzemű vonat

Hidrogén üzemű vonat

Hidrogén üzemű repülőgép -EU

Hidrogén üzemű repülőgép -Kína

Globális energetikai és átviteli hálózati beruházások, energiaigény alakulása

Energetikai beruházások az EU-ban 2016 évben A Európai Unióban az energetikai beruházások alakulása: Összesen: 24.5 GW Ebből megújuló: 21.1 GW ( 86%)

A jövő energetikai hálózata hagyományos energiarendszer: az átviteli hálózat, erőművek, alállomások, transzformátorok és egyéb berendezések, amelyek előállítják, továbbítják és szállítják az elektromos energiát a felhasználó felé.

A jövő hálózata: intelligens energetikai hálózat smartgrid Az intelligens hálózat koncepciója az, hogy integrálja az új energetikai technológiákat az energiaellátó rendszerbe, intelligens eszközök hozzáadásával, informatikai támogatással, hardware és software háttérrel. A rendszerben pontosan szabályozható az energiatermelés, a vételezés és szállítás. Az intelligens hálózat lehetővé teszi rapid rendszerszintű választ a változó körülményekre mind az energia betáplálási és a keresleti oldalon. Az intelligens energetikai hálózat fő jellemzője a hatékonyság és költségcsökkenés, elsődleges feladata a megújuló erőforrásokra alapozott energiarendszer működtetésének biztosítása.

A jövő hálózata: intelligens energetikai hálózat smartgrid A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden fogyasztó egyben termelő is és ez a kétirányú forgalom esetenként lesz választható: onnan és akkor vételezek, amikor és ahonnan a legcélszerűbb és leggazdaságosabb. Ugyanakkor be is táplálhatom a termelt és/vagy rendelkezésre álló tárolt energiámat.

A jövő energetikai hálózata

Nagykapacitású átviteli hálózat Az egyes régiókat, országokat nagykapacitású átviteli hálózatok kötik össze. Ezek általában több száz KV-os egyenáramú hálózatok, de Kínában épült 1100 KV-os hálózat is. Ezek a hálózatok az energia átvitelén túlmenően energia kereslet-kínálati szint kiegyenlítést is végeznek (virtuális tárolók).

Trans-EuropeanNetworksforEnergy Transzeurópai energiahálózat A transzeurópai energiahálózatok (TEN-E) stratégiája az uniós országok energiainfrastruktúrájának összekapcsolására koncentrál. A stratégia részeként kilenc prioritást élvező folyosót és három kiemelt tematikus területet jelöltek ki. Ez a fejlesztés összekapcsolja az európai energiapiacok elszigetelt régióit, erősíti a meglévő határokon átnyúló összeköttetéseket és segíti a megújuló energia integrációját. A kiemelt tematikus területek az intelligens hálózatok kiépítése, a villamosenergia hálózatok fejlesztése.

Az elmondottakból kiindulva elmondhatjuk, hogy a világban energetikai forradalom megy végbe, amely méretében és jelentőségében is óriási.

Magyarország Hazánkban a megújuló energia ágazat nincs kedvező helyzetben, uniós összehasonlításban bármely energia tekintetében az utolsó helyek valamelyikén tanyázunk. A zajló folyamatokból ki lehet maradni, de ennek rendkívül hátrányos következményei lesznek. A folyamatba bekapcsolódásnak első és nélkülözhetetlen feltétele más országokhoz hasonlóan -a szükséges rendeletek és törvények, többek között a megújuló energia törvény elfogadása és bevezetése.

Az új energetikai rendszer főbb kritériumai: 1. Megújuló energia 2. Energiahatékonyság 3. Átviteli hálózatok

Az új energetikai rendszer bevezetésének főbb szempontjai és követelményei: Megújuló energia törvény Klímavédelmi terv kidolgozása és arra alapozott törvény Energiapiaci ösztönző rendszer Energiahatékonysági törvény Átviteli hálózatok átalakítására vonatkozó rendelet

Köszönöm a figyelmet! Megújuló Energia Szervezetek Szövetsége info@megujuloszuvetseg.hu www.megujuloszuvetseg.hu Mob.:+36309270601