STRATÉGIAI ELLENŐRZÉSI TERVE

Melléklet Szám: 21-21/402/2015. Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal belső ellenőrzésének 2015-2018 közötti évekre szóló STRATÉGIAI ELLENŐRZÉSI TERVE

2 Jóváhagyta: Pécs M.J. Város Közgyűlése a /2015.(04.23.) sz. határozatával

3 BEVEZETÉS Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. (1) bekezdésére alapozva, a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről és belső kontrollrendszeréről rendelkező 370/2011.(XII.31.) sz. Kormányrendelet alapján Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának belső ellenőrzésre vonatkozó stratégiai terve kerül meghatározásra. A belső ellenőrzési stratégiai terv nem konkrét ellenőrzési programokat tartalmaz, a belső ellenőrzés átfogó céljaira, a folyamatok kockázataira és a belső ellenőrzés fejlesztésének irányára, prioritásaira vonatkozó megállapításokat, összegzéseket fogalmaz meg. Hosszú távra határozza meg a belső ellenőrzés céljait, valamint tevékenységének és fejlesztésének irányait. A rendelkezésre álló információk rendszerezése és a kockázatelemzés révén lehetővé válik az erőforrások optimális tervezése és elosztása, illetve az ellenőrzési célkitűzések hatékonyabb meghatározása. A stratégiai terv hozzájárul a belső ellenőrzés és ezáltal az Önkormányzat céljainak eléréséhez, eredményességéhez. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat alapvető célja, hogy biztosítsa a település működőképességét, az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott kötelező és önként vállalat feladatok ellátásához szükséges források megteremtésével. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének stratégiai feladatait alapvetően: - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és az Önkormányzat Közgyűlésének Szervezeti és Működési Szabályzata - az Mötv. alapján meghatározott kötelezően ellátandó, - helyi közszolgáltatások körében teljesítendő, - önként vállalt feladatai, - a fenntartói körébe tartozó intézmények által ellátott feladatok összetétele, nagysága, - az elérendő célkitűzések, - a vezetői elvárások, - és az önkormányzat gazdasági programja határozza meg. A belső ellenőrzés általános stratégiai célja, hogy hozzájáruljon az Önkormányzat által kitűzött stratégiai célok eléréséhez, melyek a gazdasági programban és a különböző koncepciókban kerültek megfogalmazásra. A belső ellenőrzés szerezzen érvényt annak a követelménynek, hogy objektíven ellenőrző és tanácsadó tevékenységével növelje az önkormányzat és a hivatal, az intézményrendszer, a gazdasági társaságok és társulások működésének eredményességét. Ennek érdekében az ellenőrzések szakmai megalapozottságával, a megfogalmazott ajánlásokkal, tanácsokkal és információkkal adjon támogatást az ellenőrzött szervezetek által meghatározott célok megvalósításához. A belső ellenőrzés, mint a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeként működő Ellenőrzési Osztály, tevékenységét az alábbi szabályozások figyelembevételével végzi: Jogszabályok: az államháztartásról szóló 2011. év CXCV. törvény (Áht.) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011.(XII.31.) sz. Korm. rendelet (Ávr.)

4 a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.(XII.31.) sz. Korm. rendelet (Bkr.) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény az önkormányzat helyi rendeletei egyéb, pénzügyi, gazdálkodási tevékenységet érintő jogszabályok. Szabályzatok: az ellenőrzött szervezetek SzMSz-e, belső szabályzatok, belső ellenőrzési kézikönyv stb. Szakmai előírások: nemzetközi belső ellenőrzési standardok Belső Ellenőrzési Charta Etikai Kódex stb. Az ellenőrzési munka sajátos területeire vonatkozó stratégiai célok, és az azt biztosító legfontosabb feladatok az alábbiak: I. A BELSŐ ELLENŐRZÉS HOSSZÚ TÁVÚ CÉLKITŰZÉSEI, STRATÉGIAI CÉLJAI Az Ellenőrzési Osztály fő célkitűzése a hivatalvezetés, a tisztségviselők tevékenységének segítése, a testület által megfogalmazott fő feladatainak megvalósításában. A hivatal szakmai munkájának segítése, a törvényességi követelmények érvényesülésének támogatása. A Bkr. szerint a belső ellenőrzés tevékenysége kiterjed az adott szervezet minden tevékenységére, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodás vizsgálatára. Ennek érdekében az Ellenőrzési Osztály stratégiai célkitűzései a szervezet célkitűzéseivel összhangban - a következők: 1. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai gazdaságos, hatékony és eredményes végrehajtásának, a pénzeszközök takarékos felhasználásának elősegítése, a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodás vizsgálata. Az intézmények, társaságok átfogó ellenőrzése az éves kockázatelemzésnek megfelelően, a rendelkezésre álló kapacitás függvényében. Az önkormányzat intézményei és társaságai működésének folyamatos ellenőrzése, a gazdálkodás helyzetéről megfelelő áttekintés nyújtása, az adott szervezet keretein belül racionális feladatellátás szorgalmazása. A Polgármesteri Hivatalban és az önkormányzat fenntartásában működő intézményekben, valamint az önkormányzat irányítása alá tartozó, bármely köztulajdonban álló gazdasági társaságban a hatályos jogszabályok, önkormányzati rendeletek és belső szabályzatok maradéktalan betartatása. 2. Bevételek előírásának, beszedésének nyomon követése, a bevételek maximalizálása.

5 3. Segítse a szervezet működéséből adódó veszteségforrások, kockázatok feltárását a racionálisabb működés biztosítása érdekében. 4. Az önkormányzat bevételei között megjelenő normatíva igénylések és elszámolások ellenőrzéséről folyamatosan gondoskodni kell. 5. A Polgármesteri Hivatal működésének és gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése annak érdekében, hogy a vizsgálat hozzájáruljon a Hivatal részére előírt feladatellátás hatékonyságának növeléséhez. 6. A pénzügyi és számviteli rendszer szabályozottságának ellenőrzését folyamatosan biztosítani kell. 7. Vagyonkezelés szabályszerűségének biztosítása, a vagyon hasznosítása, védelme. 8. Európai uniós és hazai pályázati források felhasználásának szabályszerűségi vizsgálata. 9. Közbeszerzések, illetőleg közbeszerzési eljárások szabályszerűségének értékelése. 10. Önkormányzat költségvetéséből céljelleggel nyújtott támogatásoknak a kedvezményezett szervezetek általi rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése. 11. A normatív állami hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású támogatások igénylése és elszámolása, jogszabályi előírásoknak való megfelelése. 12. A korábbi ellenőrzések által feltárt hiányosságok felszámolásának kiemelt vizsgálati szempontként való kezelése. 13. Ajánlások és javaslatok megfogalmazása a kockázati tényezők, hiányosságok megszűntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, valamint a szabálytalanságok megelőzése, feltárása érdekében. 14. A belső kontrollok kiépítésének, működésének értékelése. 15. A belső ellenőrzés tanácsadói tevékenységének erősítése. 16. Személyi felelősségre vonás kezdeményezése szükség esetén. 17. Biztosítsa a vezetés számára a működéssel kapcsolatos információkat (kedvező és kedvezőtlen tendenciákat egyaránt), jelezzen vissza a döntések végrehajtásáról. 18. Elemző és összefüggéseket feltáró munkával segítse elő a helyes döntések meghozatalát, a minél eredményesebb működést. 19. A külső és belső ellenőrzések javaslatai alapján megtett intézkedések nyomon követése.

20. A belső ellenőrzési tevékenység minőségértékelésének elvégzése. 6 21. A magas kockázatú rendszerek, illetve folyamatok gyakoribb - a kapacitás függvényében lehetőleg1-2 évente, míg az alacsony kockázatú rendszerek, illetve folyamatok ritkább (4 évente) ellenőrzése. 22. Kockázatelemzésen alapuló éves ellenőrzési munkaterv kidolgozása, melynek során érvényesítse a stratégiai ellenőrzési tervben foglaltakat. 23. A költségvetési támogatások felhasználásának ellenőrzése során következetesen érvényesítse a Támogatási Szabályzatban foglaltakat a pénzeszközök optimális hasznosulása érdekében. 24. Az Agglomerációs (kistérségi), regionális és nemzetközi együttműködés erősítése. 25. Az informatikai rendszerek megbízhatóságának, biztonságának, a rendszerben tárolt adatok teljességének, megfelelőségének, szabályosságának és védelmének vizsgálata. 26. A belső ellenőrzés kísérje figyelemmel és stratégiai céljainak aktualizálásakor érvényesítse az önkormányzat feladat- és hatáskör változásából adódó követelményeket. II. A BELSŐ KONTROLLRENDSZER ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉSE Az Önkormányzatnál és az általa alapított és irányított költségvetési szerveknél a működés folyamatára és sajátosságaira tekintettel kialakításra kerültek mindazon elvek, eljárások és belső szabályzatok, amelyek alapján érvényesül a feladatok ellátását szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás. A belső kontrollrendszer, s ennek keretében az eljárások, szabályzatok alkalmazása és fejlesztése folyamatos feladat. Az Áht. 69. -a szerint a belső kontrollrendszer a költségvetési szerv által a kockázatok kezelésére és a tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa a következő fő célokat: - a tevékenységeket (műveleteket) szabályszerűen, valamint a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség) összhangban hajtsa végre; - teljesítse az elszámolási kötelezettségeket; - megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől (károktól) és a nem rendeltetésszerű használattól. - feladatellátása során igazodni kell a szabályosság és a szabályozottság fenntartása érdekében a változó jogszabályi előírásokhoz, azokat be kell építeni az ellenőrzési rendszerbe. A költségvetési szerv vezetője felelős a kontrollrendszer kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért. A belső kontrollrendszer megfelelő kialakításával és működtetésével csökkenthető a kockázat, elkerülhetők a hibák. A belső kontrollrendszer működtetése keretében a költségvetési szerv vezetőjének feladata: (Bkr. 6. - 10. alapján)

7 - olyan szabályzatok kiadása, folyamatok kialakítása és működtetése, melyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását - a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalának elkészítése és aktualizálása - a szabálytalanságok kezelése, eljárásrendjének szabályozása - kockázatkezelési rendszer működtetése. A belső kontrollrendszer elemei: a kontrollkörnyezet, kockázatkezelési rendszer, kontrolltevékenységek, információs és kommunikációs rendszer és a monitoring (nyomon követési rendszer). A belső ellenőrzés a monitoring tevékenységek közé tartozik. 1. Vizsgálni kell a költségvetési szerv vezetője által kialakított kontrollkörnyezetet. Ennek során értékelni szükséges a szervezeti struktúrát, a felelősségi és hatásköri viszonyokat, a meghatározott etikai viszonyokat, humánerőforráskezelést. A Polgármesteri Hivatal szabályzatainak gyakorlati érvényesülését meg kell vizsgálni. Fel kell tárni az alkalmazások gyenge pontjait, javaslatokkal segítséget kell nyújtani a hivatalvezetésnek és a belső szervezeti egységek vezetőinek. Intézményi átfogó ellenőrzések során értékelni kell a helyi rendszer szabályozottságát és működését. A Főosztályok alapfeladataira épülő ellenőrzési nyomvonal által meghatározott elemek gyakorlati megvalósulását a szervezeti egységek ellenőrzése során kell értékelni. 2. A belső kontroll rendszer részeként értékelni kell a kockázatkezelési rendszert. Vizsgálni szükséges, hogy a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat megállapították- e, illetve meghatározták e az egyes kockázatokkal kapcsolatos szükséges intézkedéseket. A Főosztályok tárgyévi kockázatelemzésének értékelése adjon útmutatást a következő évi ellenőrzési feladat kiválasztására. E témakörben hatályos hivatali belső szabályzat és a konkrét kockázatelemzés együttesen szolgálja az adott szakterület kockázatkezelésének értékelését. 3. Kontrollkörnyezet és kontrolltevékenység szabályozása segíti a belső ellenőrzést, a szervezet működésének konkrét ellenőrzés alá vont folyamatainak megismerésében, a tárgyévi megállapítások megtételében. Ennek keretében vizsgálni kell, hogy a költségvetési szerv vezetője olyan kontrolltevékenyégeket alakított ki, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez. Értékelni kell a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést (FEUVE), valamint a belső szabályzatokban a felelősségi körök rögzítését.. 4. A belső ellenőrzési tevékenység során az ellenőrzött szervezetnél, szervezeti egységnél kialakított információs és kommunikációs rendszerekre telepített beszámolási rendszerek hatékony, megbízható, teljes körű kialakítását értékelni kell. 5. A szervezetnél a monitoring tevékenység kialakításának, működésének értékelése, a nyerhető információk felhasználása az ellenőrzés során. Ennek keretében az operatív tevékenységekben megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követés, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzés meglétét szükséges értékelni.

8 A belső ellenőrzés a Bkr. 8. -ában foglalt előírásoknak megfelelően vizsgálja, elemzi és értékeli a belső kontrolltevékenység jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelő kiépítését, gazdaságos, hatékony és eredményes működését. A belső ellenőrzés az elemző, vizsgáló, értékelő tevékenységet rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen végzi. Hangsúlyt helyez a gazdasági, pénzügyi döntések szabályozott, szabályszerű jóváhagyására, illetve az ellenjegyzésre, a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítésére, a kötelezettségvállalások nyilvántartására, a szerződések, valamint a kifizetések dokumentumaira. A belső ellenőrzés az önkormányzat minden ellenőrzött szervezeténél vizsgálja, hogy egy adott hiba hol, miért következhetett be, a rendszerben hol vannak a gyenge pontok. Tanácsadási jelleggel segítséget nyújt. A hibák felfedésével a cél elsősorban a további hibák kiküszöbölése, a rossz gyakorlat megszüntetése. III. A KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE A vonatkozó jogszabályi előírások alapján a Jegyző felel a kockázatok kezeléséért. A belső ellenőrzési vezető évente az éves tervezési időszakban a Polgármesteri Hivatal és az önkormányzati intézmények, gazdasági társaságok valamennyi folyamatára és tevékenységére kiterjedő kockázatelemzést végez, melynek eredményeire alapozva készíti el, illetve aktualizálja a belső ellenőrzési stratégiai tervet és az éves belső ellenőrzési tervet. A Hivatal rendelkezik kockázatkezelési szabályzattal, ennek megfelelően a jellemző kockázati tényezők felmérését és értékelését el kell végezni. Gondoskodni kell a kockázatelemzéseknek az éves ellenőrzési tervek elkészítésekor történő figyelembe vételéről. Jelen stratégiai terv összeállítása a belső kontroll rendszerek előzetes kockázatértékelésén alapul. 1. A kockázati tényezők azonosítása A kockázat: Az önkormányzat költségvetési szerveit az alapító okiratokban meghatározott célok érdekében hozták létre, illetve működésükkel meghatározott célokat szolgálnak. Ezek megvalósítása vagy teljesítése során azonban olyan tényezők is szerepet játszanak, amelyek bekövetkezése és hatása bizonytalan. Bizonytalanságuk az ellenőrzött szervezet működésének, felépítésének összetettségéből, illetve a gazdasági, társadalmi, politikai, természeti környezet összetettségéből, és kiszámíthatatlan változásaiból fakad. Ezeket a bizonytalan tényezőket nevezzük kockázatnak. Az alapvető kockázat az önkormányzat költségvetési szerveinek, társaságainak gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik a szervek működését. A kockázat mindazon események összességét jelenti, amelyek bekövetkezése hatással lehet az intézmények, társaságok által kitűzött célok elérésére. A kockázat tehát elsősorban negatívan hathat a szervezet működésére, és ezen keresztül a célkitűzéseikre is. Megnehezíti, hátráltatja, vagy legrosszabb esetben meg is akadályozhatja bizonyos funkciók ellátását, illetve célok teljesülését. Ezért mindenképpen szükséges, hogy az önkormányzat belső ellenőrzési rendszere foglalkozzon ezzel a problémával.

9 A kockázati tényezők: A belső ellenőrzés stratégiai szemléletű megközelítésének kulcsa a kockázati tényezők beazonosítása a szervezet fő célkitűzéseinek tükrében. A beazonosított egyes kockázati tényezők nem függetlenek egymástól. A kockázatok forrása lehet külső eredetű kockázat, vagy a szervezet saját tevékenysége (vagy annak hiánya) hatására kialakuló kockázat. Az önkormányzat költségvetési szervei és társaságai szempontjából releváns külső és belső kockázatok a következők: Külső kockázatok és lehetséges hatásai: - Az infrastruktúra elégtelensége vagy hibája befolyásolja a rendeltetésszerű működést. - Gazdasági, illetve kamatláb-, árfolyam változások, infláció mértéke hatással lehetnek a tervek megvalósítására. - A jogszabályok és egyéb szabályok korlátozhatják a tevékenységek terjedelmét. A szabályozások mozgástér változást eredményezhetnek, szűkíthetik annak kereteit. Belső kockázatok és lehetséges hatásai: 1. Pénzügyi kockázatok: - Költségvetési: Az ellátni kívánt feladatra nem elégségesek a források. A források kezelése nem ellenőrizhető közvetlenül. - Csalás vagy lopás: Eszközvesztés, a források nem elegendőek a kívánt megelőző intézkedésre. - Tőke beruházás: Nem megfelelő beruházási döntések meghozatala. 2. Tevékenységi kockázatok: - Működés-stratégiai: Nem megfelelő stratégia követése, a stratégia elégtelen vagy pontatlan információra épül. - Működési: Elérhetetlen vagy megoldhatatlan célkitűzések megfogalmazása. A célok csak részben valósulnak meg. - Információs: A döntéshozatalhoz a nem elégséges szintű információ a szükségesnél kevesebb ismeretre alapozott döntést eredményez. - Projekt: A megfelelő előzetes kockázatelemzés, hatástanulmány nélkül készült el a projekt-tervezet. A projektek nem teljesülnek a költségvetési vagy funkcionális határidőre. 3. Emberi erőforrás kockázatok: - Személyzeti: A hatékony működést korlátozza, vagy teljesen ellehetetleníti a szükséges számú, megfelelő képesítésű személyi állomány hiánya. - Egészség és biztonsági: Amennyiben az alkalmazottak jó közérzetének igénye elkerüli a figyelmet, a munkatársak nem tudják teljesíteni feladataikat. A kockázatok beazonosításának alapfeltétele a szervezet célkitűzéseinek, és működésének teljes körű ismerete. Az intézményeket, társaságokat érő kockázatok nem függetlenek egymástól, bizonyos szempontok alapján kategóriákba sorolhatók. A stratégiai ellenőrzési terv kialakításakor az önkormányzat és szervei vonatkozásában a tevékenységet befolyásoló valamennyi kockázati tényező figyelembe vételre kerül. A feladatok és célkitűzések értékelése alapján a működési folyamatban a következő, önkormányzatra ható főbb kockázati tényezők azonosíthatók:

a.) A kiemelt területek jelentősége alapján 10 - az általános külső és belső ellenőrzési környezet, - működési környezet kockázatai, - szervezet, működés összetettsége, - a számviteli rendszerek megbízhatósága, - a szervezet állandósága, - a dolgozói állomány gyakorlottsága és hozzáértése, - gazdasági, jogi és szabályozási, politikai környezet változása, a jogszabályi változások figyelmen kívül hagyása, a helyi szabályozások hiánya, vagy nem megfelelő naprakészsége - az önkormányzat feladatainak változása, strukturális átrendeződése, a költségvetési intézményeknek, és azok működésének összetettsége, - a költségvetésben tervezett bevételek elmaradása, előre nem tervezett kiadások felmerülése, forráshiányból adódó kockázat, - az eladósodottság megfékezése érdekében a működési költségek szabályos, gazdaságos és hatékony felhasználása, - az ismert bevételek és új források szabályszerű elszámolása és beszedése, - az önkormányzat bevételeinek jelentős részét állami támogatások és normatívák teszik ki, a gazdaság tehervállaló képességének függvényében a normatív támogatások csökkenése, - alapvető érdek, hogy az állami támogatások és normatívák igénybevétele, felhasználása szabályszerűen történjen, és a pénzeszközökkel való elszámolás a megfelelő szervek felé határidőben megtörténjék, - a számviteli rendszerek megbízhatósága, a gazdálkodás tárgyi feltételeinek hiánya, - a szervezet működésére, gazdálkodására vonatkozó jogszabályok, szabályzatok és utasítások érvényesülése a gyakorlatban, a számviteli- és bizonylati rend betartása, - megfelelő információáramlás és információnyújtás az intézményeken belül. A dokumentáltság megfelelő színvonala, - kötelezettségvállalások, költségvetési előirányzat felhasználások, szerződéskötések, elszámolások, pénzügyi bonyolítások, beszámolók előírás szerinti végrehajtása, - a vagyonvédelem, vagyonnal való megfelelő gazdálkodás, vagyonvesztés, - humánerőforrás fluktuációja, a dolgozók képzettsége, gyakorlottsága és hozzáértése, - Európai uniós pályázati források szabálytalan felhasználása, EU forrásokból támogatott beruházások felhasználásának pénzügyi lebonyolítását végző szervezetek működésének hiányosságai. Cél a források minél teljesebb és hatékonyabb felhasználásának elősegítése, a visszafizetési kötelezettség, a célszerűtlen felhasználás elkerülése, - a legkockázatosabb területnek minősülő beruházások összhangban állnak-e az önkormányzat felhalmozási és pályázati lehetőségeivel, bevonhatók-e egyéb források a fedezet előteremtésébe, - közbeszerzések szabályozottsága, a közpénzek felhasználását szabályozó közbeszerzési törvény szerinti közbeszerzési eljárások, az önkormányzat érdekeinek biztosítása, és érvényesülése az eljárásokban, - az önkormányzat költségvetéséből céljelleggel nyújtott támogatásoknak a kedvezményezett szervezetek általi nem rendeltetésszerű felhasználása, külső szervezetek részére nyújtott támogatások felhasználásának pénzügyi lebonyolítási rendszere, e területnek a kockázati elemek között való figyelembe

11 vétele továbbra is indokolt, mivel sokrétű és nagyszámú a közreműködő (támogatott) szervezet, mely jelentős költségvetési forrást köt le, - az éves költségvetési beszámolók megbízhatósága, a számviteli alapelveknek való megfelelése, - speciális területek, tevékenységek szabályos működése, - a kockázat kezelési rendszer hatékonyságának működési zavarai, - korábbi ellenőrzések tapasztalatainak hasznosítása, kedvezőtlen folyamatok, jelenségek elhárítása, megszüntetése, - külső, szakmai és felügyeli szervek ellenőrzései által megállapított szabálytalanságok, kedvezőtlen jelenségek. A kötelezően ellátandó állami feladatok tekintetében a finanszírozás kedvezőtlen változásának hatását kell ellensúlyozni. Ennél figyelembe vehető módszerek: saját bevétel növelése, illetve az intézménystruktúra, a feladatellátás módjának átalakítása. Az önkormányzat és intézményeinek tevékenysége jelentős mértékben kötelezően ellátandó állami feladatokra korlátozódik, ezért bevételeiket a változó piaci árviszonyok kevésbé befolyásolják. Beszerzéseknél azonban érződik a versenyhelyzet árakra gyakorolt hatása, amit az önkormányzat rendelete és a közbeszerzési törvény alkalmazásával bizonyos mértékig ki lehet védeni. Élni lehet a kínálati piac lehetőségeivel, árajánlatok bekérése és a közbeszerzési eljárás lefolytatása révén. b.) A vizsgálandó területeken a felhasznált pénzeszközök nagysága alapján a kockázatok mértékének egyedi minősítése az éves ellenőrzési tervben és az ellenőrzési programban kerül meghatározásra. c.) A költségvetési pénzeszközök felhasználásában résztvevő szervezetek nagysága, mint kockázati tényező értékelhető. Minél nagyobb, tagoltabb a szervezet, minél hierarchikusabb az irányítási rendszer, az ellenőrzésnek annál intenzívebben kell a működésére figyelmet fordítania. d.) A Polgármesteri Hivatalnál a legfőbb külső kockázati tényező a jogszabályi stabilitás problémája, míg belső kockázat a szakmai ismeretek korlátozottságában, a gyakorlottságban nyilvánul meg. A Hivatal belső szervezeti egységeinél a vizsgálandó területek kiválasztása előzetes egyeztetés alapján történik. Ennek során figyelembevételre kerül az adott területre vonatkozó ismeret, tapasztalat, a szakterületet érintő korábbi vizsgálat eredménye. A javasolt területek, témák egyeztetése történik a jegyzővel, az illetékes alpolgármesterrel, polgármesterrel. e.) A Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás esetén az ellenőrzés oldaláról közelítve, a legfőbb kockázati tényező a saját testület általi feladat kiválasztás, mely elrejtheti a valós problémák, összefüggések megismerésének, felszínre kerülésének hiányát. A Társulás Önkormányzatainál a helyi képviselő testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint kell eljárni, figyelemmel az ellenőri kapacitás lehetőségeire. f.) Az Önkormányzat által külső szervek, magánszemélyek részére juttatott költségvetési támogatások felhasználásának elszámoltatása során a legfőbb kockázati tényező a nyilvántartásokba, dokumentumokba való korlátozott betekintés lehetősége, a támogatott feladatainak, szakmai munkájának felszínes ismerete. A pénzügyi ellenőrzést az Áht. és annak végrehajtási rendeletében, valamint a Támogatási Szabályzatban meghatározottak figyelembe vételével kell

12 elvégezni. Érvényesíteni kell a cél szerinti és szabályszerű felhasználás követelményeit. 2. Kockázatelemzés Bizonyos típusú kockázatok számszerűsíthetők, számszakilag értékelhetők (pénzügyi kockázatok). Más kockázatok értékelésére csak szubjektívebb értékmérés áll rendelkezésre. A kockázati kategóriák besorolási kereteinek kialakításánál biztosítani kell, hogy az értékelés folyamata mind a kockázatok bekövetkezésének valószínűségét, mind azok hatását figyelembe vegye. A kockázatelemzés eredményeit olyan módon célszerű rögzíteni, hogy az megkönnyítse a kockázati prioritások meghatározását és a kockázatok folyamatos nyomon követését. Az értékelés során meg kell különböztetni a még kezdeti, nem kezelt, és a beavatkozás után visszamaradt kockázatokat. A kockázatok értékelése után a legjelentősebb kockázatok tisztán láthatóvá válnak. Minél kevésbé elfogadható egy kockázati tényező bekövetkezése, annál nagyobb hangsúlyt kell fektetni a válaszlépések megtételére. A legmagasabb prioritású kockázati tényezőket szükségszerű folyamatosan figyelni, ellenőrizni, és a szervezetek vezetésének magasabb szintjein indokolt foglalkozni velük. Az eredendő kockázat, azaz a jogi szabályozási környezetből, a szervezet feladatrendszeréből és a létszám struktúrájából, valamint a gazdálkodás rendszeréből eredő kockázati tényező közepes mértékűnek értékelhető. Az eredendő kockázat közepes minősítése miatt közepes kockázati mértékű a tevékenység szabályozottsága, mivel valamennyi szükséges szabályzat, eljárásrend kialakításra került. Ezek felülvizsgálatáról folyamatosan gondoskodni kell. Az önkormányzatnál folyó belső ellenőrzési rendszer működése alacsony kockázati elem, mivel a belső ellenőrzés kiépített, szabályozott. A vizsgálandó területek és témák tervezése kockázatelemzésen alapul. Szintén megfelelően működik a pénzügyi és számviteli rendszer szabályozottsága. Az önkormányzatra vonatkozó belső pénzügyi szabályzatok elkészültek, ezek folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell. A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszere kiépített, az operatív gazdálkodási jogkörök gyakorlása és szabályozottsága megfelelő, összeférhetetlenségi helyzetek elkerülése kidolgozott. Az ellenőrzési nyomvonal szabályozott, a beavatkozási (ellenőrzési) pontok meghatározottak, az ellenőrzésre kötelezett személy (munkakör) kijelölése megtörtént. 3. Az önkormányzatra és az intézményeire ható kockázatok sorrendjének meghatározása A stratégiai ellenőrzési tervnek kockázatelemzés alapján felállított prioritáson kell alapulnia. A terv elkészítése előtt kockázati szempontból rangsorolni kell a szervezet tevékenységeit és az ellenőrzések súlypontját a kockázatos területekre kell összpontosítani. Kockázatnak tekinthető minden olyan esemény, cselekmény, mulasztás, egyéb tényező, amely lényegi befolyással lehet a szervezet célkitűzéseinek megvalósítására. Egy kockázat két összetevőből áll: egyik a bekövetkezés valószínűsége, míg a másik a bekövetkezése esetén kiváltott hatás, amely további súlyozásra kerül. A kockázatelemzés megfelelő módszert ad az ellenőrizendő terület kiválasztásához.

Kockázati sorrend felállítása 13 Kockázat Bekövetkezés Pontszám Valószínűsége Hatás Ellenőrzendő terület, ellenőrzés tervezett Sorrend nagysága súly [b+(c d)] témaköre, intézkedések b=1.10 c=1..5 d=1..5 Gazdasági környezet változása 5 3 2 11 32 Átfogó gazdasági ellenőrzés Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai gazdaságos 8 4 5 28 4 Témavizsgálat végrehajtása Az intézmények és a társaságok működési kockázatai 9 5 5 34 1 Átfogó gazdasági ellenőrzés A Polgármesteri Hivatal és az önkormányzati fenntartású intézmények, többségi tulajdonú 8 5 5 33 2 Átfogó gazdasági ellenőrzés gazdasági társaságok nem szabályszerű működése Jogszabályi környezet változása 5 2 3 11 32 Átfogó gazdasági ellenőrzés Bevételek beszedésének maximalizálása 8 4 5 28 4 Átfogó gazdasági ellenőrzés Szervezet működéséből származó veszteségforrások kialakulása 7 4 5 27 6 Átfogó gazdasági ellenőrzés Normatíva igénylések és elszámolások szabálytalan bonyolítása 7 3 5 22 8 Átfogó gazdasági ellenőrzés Polgármesteri Hivatal feladatellátása nem hatékony 6 3 4 18 22 Önkormányzat saját bevétele Pénzügyi és számviteli rendszer szabályozatlansága 7 3 4 19 15 Pénzkezelés, számviteli gyakorlat ellenőrzése Vagyonkezelés szabályszerűségének biztosítása 7 4 3 19 15 Témavizsgálat Selejtezés szabálytalan bonyolítása 5 3 4 17 27 Témavizsgálat Leltározás szabálytalan végzése 5 3 4 17 27 Leltár ellenőrzése Számviteli rögzítés elmaradása, helytelen könyvelés 4 4 3 16 29 Számviteli tevékenység ellenőrzése Analitikus nyilvántartások szabálytalan vezetése 4 4 3 16 29 Analitikus nyilvántartások vezetése Európai uniós és hazai pályázati források felhasználása nem 8 4 3 20 13 Témavizsgálat szabályszerű Létszám gazdálkodási kockázatok, magas fluktuáció 3 3 3 12 31 Humánerőforrás gazdálkodás elemzése Polgármesteri Hivatal személyi juttatásaival kapcsolatos 3 2 3 9 34 Hivatal személyi juttatásainak ellenőrzése szabálytalanságok Közbeszerzések nem szabályszerű végrehajtása 7 3 4 19 15 Témavizsgálat Céljellegű önkormányzati támogatások felhasználása 8 3 4 20 13 Elszámolásának az ellenőrzése Korábbi ellenőrzések során feltárt hiányosságokat nem számolták fel 7 4 3 19 15 Pályázati források ellenőrzése Kockázati tényező, szabálytalan folyamatok 7 4 3 19 15 Ajánlások és javaslatok megfogalmazása Belső kontrollok nem megfelelő működése 6 5 3 21 11 Átfogó ellenőrzés Belső ellenőrzés ellenőrzési tapasztalatainak figyelmen kívül hagyása 6 3 4 18 22 Tanácsadói tevékenység Vezetői döntések információinak Információ szolgáltatás, visszajelzések 5 5 5 30 3 hiányossága megtétele Személyi felelősségre vonás elmaradása súlyos szabálytalanságok 6 4 4 22 8 Felelősségre vonás kezdeményezése esetén Helytelen döntések 6 4 4 22 8 Elemző és összefüggéseket feltáró munka Külső belső ellenőrzésekkel kapcsolatos intézkedések elmaradása 5 4 4 21 11 Megtett intézkedések nyomon követése Belső ellenőrzési tevékenység minősége nem megfelelő 4 5 4 24 7 A tevékenység minőségértékelésének végzése Költségvetési támogatások helytelen Támogatási Szabályzatban előírtak 7 3 4 19 15 felhasználása érvényesítése Agglomerációs együttműködés hiányosságai 6 3 4 18 22 Együttműködés erősítése Informatikai rendszerek nem megbízható működése 6 4 3 18 22 Témavizsgálat Éves ellenőrzési munkaterv 6 3 4 18 22 Éves kockázatelemzés készítése Az Önkormányzat stratégiai céljai nem aktuálisak 7 3 4 19 15 Monitoring tevékenység erősítése

14 Bekövetkezés valószínűsége = kicsi: 1..nagy: 10; Bekövetkezés hatása = kicsi: 1..nagy: 5; Bekövetkezés hatásának súlya = kicsi: 1..nagy: 5. A felmért és kiértékelt kockázatok azok tényleges kezelésének előkészítését jelentik. A megismerésre alapozva kerül sor a belső ellenőrzés stratégiai tervezésére, a konkrét lépésekre, válaszreakciókra, amelyek célja, hogy csökkentsék, illetve megszüntessék a fenyegetést jelentő kockázatokat vagy éppen kihasználják a kínálkozó lehetőségeket. Az önkormányzat és intézményeik által végrehajtott ezen irányú intézkedés a belső kontroll részét képezi. IV. A BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI TERV, A SZÜKSÉGES ERŐFORRÁSOK FELMÉRÉSE A jelenleg kialakított ellenőrzési szervezeti felállás úgy biztosítja a feladatköri függetlenség és az összeférhetetlenség követelményét, hogy az ellenőrök nem folynak bele operatívan szervezeti munkába és intézményirányítási feladatba, ezáltal nem ellenőriznek olyan területet, tevékenységet, amelyre közvetlen hatást gyakorolhatnának. A belső ellenőrzési tevékenységet végzőkre vonatkozó fejlesztések célja, hogy a belső ellenőrök képzettsége és szakmai gyakorlata kielégítse az ellenőrzési tevékenységgel szemben támasztott szakmai követelményeket. Az ellenőrökkel szemben elvárás a továbbképzéseken való részvétel, a folyamatos felkészülés, illetve a felkészültség az ellenőrizendő tárgykörökben. A Hivatal belső ellenőrzése által alkalmazott módszertant folyamatosan fejleszteni kell, a belső ellenőrzési tevékenység minőségének javítása érdekében. A belső ellenőrzési jelentések átfogó felmérő-elemző munkára épülő, magas színvonalú értékelő és vezetői tevékenységet segítő javaslatait is fenn kell tartani. A vizsgálati eljárások, módszerek, a jelentéseknek a belső ellenőrzési kézikönyv módszertani követelményeinek, a nemzetközi belső ellenőrzési standardoknak és a pénzügyminiszter által kiadott útmutatók tartalmi követelményeinek meg kell felelni. A belső ellenőrzési feladat végrehajtását olyan eljárásokkal kell megvalósítani, amelyek a belső ellenőrzési tevékenység érdekeltjei számára elfogadható szintű biztosítékokat nyújtanak arra nézve, hogy az ellenőrzési tevékenységet a kézikönyvben foglaltaknak megfelelően végzik, amely összhangban van a belső ellenőrzési szakma gyakorlati standardjaival és az etikai kódexszel. Hatékonyan és eredményesen működik, az önkormányzat számára értéket ad és javítja a hozzá tartozó szervezetek feladat ellátását. Az ellenőrzés célja a jogszabályokban, illetve szabályzatokban előírtaknak mind magasabb szinten történő megfelelése. Törekedni kell az ellenőrzések minél teljesebb előkészítésére, az egységes eljárások kialakítására. A kötelező továbbképzésekről eredményes vizsgával kell számot adni. A belső ellenőrzési tevékenységet végzőkre vonatkozó fejlesztések célja, hogy a belső ellenőrök képzettsége és szakmai gyakorlata kielégítse az ellenőrzési tevékenységgel szemben támasztott magas szakmai követelményeket. Az ellenőrökkel szemben az elvárás az ismeretek naprakészsége, a folyamatos továbbképzés.

15 A rendelkezésre álló létszám és az ellenőrök szakmai ismereti szintje a feladatellátást biztosítani tudja, így külső szakértő igénybevétele nem indokolt. Speciális esetekben (pl. informatika) szakmai segítség a megfelelő hivatali szervezeti egység útján biztosítható. A Bkr. 24. (7) bekezdésében foglaltak alapján a belső ellenőrök kötelesek a már megszerzett ismereteiket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. Ennek érdekében kétévente kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni és külön jogszabályban előírt esetekben vizsgát tenni. A belső ellenőrzési fejlesztési terv elemei: - Az ellenőrzési irányelvek, az ellenőrzési standardok, a szakmai útmutatók, módszertanok, módszertani útmutatók, folyamatos figyelemmel kísérése, megismerése, alkalmazása, újabb ellenőrzési módszerek és gyakorlatok átvétele. - Az ellenőrzési tapasztalatok, eredmények év közben rendszeres időközönként, ill. évenként történő közreadása, bemutatása, az ellenőrzések tapasztalatainak hasznosulása, a szabálytalanságok megelőzése érdekében. - Az ellenőrzés tervezésének, az ellenőrzési feladatok végrehajtásának, nyilvántartási rendszerének módszertani támogatása. - A belső ellenőrzés tanácsadási tevékenysége, az ellenőrzés minőségbiztosítási feladatai az ellenőrzési tevékenység ill. azok megbízhatósága érdekében. - Az új vizsgálati eljárások, módszerek, ellenőrzési technikák megismerése, fokozatos bevezetése, alkalmazásuk útján magas szakmai követelményszint elérése. - A megelőzést előtérbe helyező ellenőrzési tevékenységet kell folytatni, a tevékenység hangsúlyát a szabálytalanságok megelőzésére kell helyezni. - Az ellenőrzési tapasztalatok eredményeinek hasznosulása érdekében az eredményeket meg kell jeleníteni, közre kell adni. A képzéssel kapcsolatos célkitűzésekkel összhangban a belső ellenőrök hosszú távú képzési terve a következő területekre összpontosul: - hosszú távon el kell érni, hogy az ellenőrök a jogszabályi feltételeknek való szakmai képzettségének megléte mellett, biztosított legyen a folyamatos szinten tartás és továbbképzés lehetősége. - ennek érdekében az önképzés, valamint az osztályon, illetve hivatalon belüli konzultációk mellett a belső ellenőrök vegyenek részt szakmai tapasztalatcserén, továbbképző tanfolyamon. - a költségvetési szerveknél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről rendelkező rendeletekben foglaltak szerint vesznek részt szakmai továbbképzéseken és adnak számot szerzett ismereteikről. A belső ellenőrzés hosszú távú képzési témakörei: A belső ellenőrzés képzési rendszere a szakmai, informatikai, uniós képzési, valamint egyéb oktatási és továbbképzési formákon és önképzésen alapul. A képzési rendszer keretében élni lehet a távoktatás formáival, eszközeivel is.

16 Szakmai képzés: - az új típusúi ellenőrzési rendszerrel kapcsolatos alapvető ismereteket biztosító képzések, - irányítás, felügyelet, ellenőrzés rendszerismeretek, - az államháztartás új belső ellenőrzési rendszere, - kontrollrendszer ismeretek, - az ellenőrzési irányelvek, nemzetközi standardok, ellenőrzési módszertanok, ellenőrzési technikák, - mintavételi módszerek, eljárások, - helyi közszolgáltatási rendszerek, gazdálkodási rendszerek, intézményrendszer, - közigazgatási, szakmai ágazati aktualitások. Informatikai képzés: - alapvető ismereteket biztosító képzés, - informatikai stratégia, informatikai szabályozás, - számítástechnikai alapismeretek, operációs rendszerek, - szövegszerkesztés, dokumentumkészítés, táblázatkezelés, Uniós ismeretek képzése: - EU intézményrendszer, támogatási rendszer, - EU támogatások igénylése, kezelése, felhasználása Minőségbiztosítási, irányítási rendszerekkel kapcsolatos képzés: - ISO rendszer; CAF rendszer - Ellenőrzési minőségbiztosítási rendszer Egyéb oktatási és továbbképzési formák: - szakmai konferenciák, előadások, tanfolyamok, konzultációk Önképzés keretében szakmai anyagok tanulmányozása: - belső ellenőrzési rendszerjogi alapjai, belső szabályanyag, - közigazgatási, közszolgáltatási rendszerek jogi alapjai, - módszertanok, eljárási technikák, ellenőrzési tapasztalatok tanulmányozása, - ellenőrzési típusok módszerei, gyakorlati alkalmazásuk (pl. szabályszerűségi, teljesítmény ellenőrzés), - ellenőrzési szervek vizsgálati tapasztalatainak tanulmányozása, - uniós támogatások ellenőrzési tapasztalatai, - vizsgálat lefolytatására felkészülés, - adatgyűjtés, adatfeldolgozás módszertana, - kérdőív-, munkalap - szerkesztés alapismeretek, a feldolgozás módszertana, gyakorlata, - jelentés írás, - kockázatelemzés, kockázatkezelés. A belső ellenőrzés kiemelt képzési tárgykörei: - ellenőrzés, - államháztartás, - költségvetés, - pénzügyek, - önkormányzati gazdálkodás, önkormányzatok, agglomeráció, - ágazati-szakmai képzések, - számítástechnika, - minőségbiztosítás,

17 - kontrolltevékenységek, - EU továbbképzések, - kommunikáció. A Bkr. 22. (2) c) pontja szerint éves képzési terv alapján biztosított a belső ellenőrök szakmai ismereteinek szinten tartása, bővítése, illetve a jogszabályi változások megismerése és azok gyakorlatban történő alkalmazásának biztosítása. A belső ellenőrök kötelesek a már megszerzett ismereteiket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel azt összhangba hozni. Ennek érdekében 2 évente kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni, és külön jogszabályban előírt esetekben vizsgát tenni. V. A CÉLKITŰZÉSEK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ ERŐFORRÁSOK FELMÉRÉSE Az Ellenőrzési Osztály létszáma (összhangban a hatályos Hivatali SzMSz-szel): főosztályvezető-helyettes (belső ellenőrzési vezető) ügyintézői létszám belső (pénzügyi) ellenőr mindösszesen: 1 fő 1 fő 6 fő 8 fő Az ellenőrzés személyi feltételei adottak, tárgyi feltételei fejlesztésre szorulnak. Az ellenőrök szakmai képzettsége és gyakorlati jártassága kielégítő, a tevékenységgel szemben támasztott különösen magas szakmai követelményeknek megfelelnek. A belső ellenőrzési tevékenység ellátásához szükséges engedéllyel rendelkeznek, szerepelnek az államháztartási tevékenységet irányító minisztérium nyilvántartásában, a kétévente előírt vizsgakövetelményeket teljesítették. Az ellenőrök a jogszabályban előírt felsőfokú iskolai végzettséggel, többen másoddiplomával, valamint a szakterületen hasznosítható további szakképesítéssel is rendelkeznek. Valamennyi ellenőrnek saját telefonvonala és hivatali mobiltelefonja van. A monitorok LCD-s képernyőkre lettek lecserélve. Szakirodalom beszerzése folyamatos, az igényekhez igazodik. Az on-line hozzáférés a jogszabályokhoz az irodai munkahelyeken kívül is biztosított mobil-internet használatával. Megoldott a pénzügyi-költségvetési adatbázisból történő információszerzés, lekérdezés. Az Ellenőrzési Osztály részére hosszabb távon a következőket indokolt biztosítani: - nagyobb teljesítményű, többfunkciós irodai gép (színes nyomtató, másoló, szkenner) - az ellenőrzési munka speciális igényeit kielégítő adatbázis-kezelő szoftverek - nyilvántartást, kockázatelemzést segítő programok, továbbá - gondoskodni kell az amortizálódott, használhatatlan hordozható számítógépek, valamint a kapacitásban elégtelen asztali gépek cseréjéről.

VI. AZ ELLENŐRZÉSI PRIORITÁSOK ÉS GYAKORISÁGOK 18 A stratégiai ellenőrzési tervnek kockázatelemzés alapján felállított prioritásokon kell alapulnia. Ez azt jelenti, hogy a terv elkészítése előtt kockázati szempontból rangsorolni kell a szervezet tevékenységeit, és az ellenőrzések súlypontját a kockázatos területekre kell összpontosítani. Kockázatnak tekintünk minden olyan eseményt, cselekményt, mulasztást, egyéb tényezőt, amely lényegi befolyással lehet a szervezet célkitűzéseinek megvalósítására. Egy kockázat minden esetben két összetevőből áll: az egyik a bekövetkezés valószínűsége, a másik a bekövetkezése esetén kiváltott hatás, amely további súlyozásra kerül. A kockázatelemzés megfelelő módszert ad az ellenőrizendő terület kiválasztásához. A 2015-2018. közötti időszakban elérendő cél, hogy az átfogó jellegű vizsgálatok lefolytatására, valamennyi önkormányzati intézmény ellenőrzésére sor kerüljön. Továbbra is törekedni kell arra, hogy a jogszabályban előírt kötelező ellenőrzések megtörténjenek. A vagyongazdálkodás külső és belső kockázatainak értékelése alapján a magas kockázatúnak minősített területek ellenőrzéséről kétévente gondoskodni kell. Folyamatosan gondoskodni kell az államháztartáson kívüli szervezetek részére történő működési célú pénzeszközátadások ellenőrzéséről. Hivatali szinten a gazdálkodási tevékenységet (tervezés, beszámolás, számvitel, vertikális folyamatok alkalmazása, adóbevételek, normatív támogatások, pályázati elszámolások) kell kiemelten kezelni, adott terveket a tárgyévi ellenőrzési munkatervben megjeleníteni. A kockázatértékelés alapján a társaságoknál a lakossági szolgáltatásokra kell figyelmet fordítani. 1. A feladatok tervezésénél és szervezésénél kapjanak prioritást az alábbiak: 1.1. Az ellenőrzési feladatokat a tevékenységet szabályozó jogszabályokban, kézikönyvben, belső szabályzatokban, a PM módszertani útmutatókban foglaltaknak megfelelően kell megtervezni, végrehajtani és az eredményekről beszámolni. 1.2. Hangsúlyt kell fektetni az információgyűjtésre, rendszerezésre; a hatékony és eredményt hozó módszerek és eljárások megfelelő kiválasztására; a jelentések leíró, magyarázó, elemző megfogalmazására. 1.3. Tanácsadási tevékenység ellátásával amennyiben azt a hivatali szervezet vezetése, illetve az ellenőrzési körbe tartozó szervezetek vezetői igényelik ismeretek, tapasztalatok átadásával segíti a vezetői működést. 1.4. Az intézményrendszer átalakítása esetén a hatékonyság, gazdaságosság, működés szabályszerűség területén témavizsgálatok adjanak visszajelzéseket az elért eredményekről. 1.5. A tulajdonos külön felhatalmazása alapján a gazdasági társaságok, mint legnagyobb vagyonkezelők és alapvető lakossági szolgáltatást ellátók gazdálkodásának, feladatellátásának rendszerszemléletű ellenőrzése, a megállapítások eredményeinek összevetése az önkormányzati célkitűzésekkel.

19 1.6. Az ellenőri erőforrások 15-20%-ának tartalékolása a soron kívüli elrendelt feladatok hatékony és operatív teljesítése érdekében. 1.7. Az ellenőrzéseket a jogszabályokban előírtak betartásával, objektíven és szakszerűen kell végrehajtani. A megállapításoknak helytállóknak, a javaslatoknak előremutatóknak kell lenniük. 1.8. Az ellenőrzött szervezet vezetőivel, gazdasági vezetőivel és munkatársaival, továbbá belső ellenőreivel a megfelelő és szükséges mértékű kapcsolattartás, tapasztalatcsere, a követelmények megismertetése a belső ellenőrzési munka színvonalának növelése érdekében, továbbá az ellenőrzési tervek és éves beszámolók koordinálása végett. 1.9. Az Ellenőrzési Osztály értékeli a rá vonatkozó belső szabályzatok hatályosulását, indokolt esetben kezdeményezi a feladatok, előírások módosítását, aktualizálását. Pécs, 2015. március 16. Dr. Lovász István jegyző