A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság



Hasonló dokumentumok
Kúria mint felülvizsgálati bíróság

ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

ítéletet: A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.PÍ /2016/6. szám

Í t é l e t e t. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s

Szigetszentmiklósi Járásbíróság 16.P /2017/13-I. szám 1

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELE TISZTESSÉGTELENSÉGE KÖZVETLEN VÉGREHAJTHATÓSÁGOT BIZTOSÍTÓ KÖZOKIRAT

í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Salgótarjáni Járásbíróság Salgótarján, Kossuth út 3.: ítéletet:

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság

Í T É L E T E T : A bíróság a 0239.V.5/2013. számú végrehajtási eljárást m e g s z ü n t e t i.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Alkalmazott jogszabályok: Ptk.215..(1) bekezdés, 228. (3) bekezdés

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K /2006/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

v é g z é s t : I n d o k o l á s

aujla.lla tett perében a január 23. napján kelt

DEVIZA ALAPÚ KÖLCSÖNSZERZŐDÉS A TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS ELJÁRÁSJOGI KÖVETKEZMÉNYE

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3180/2015. (IX. 23.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

Budai Központi Kerületi Bíróság 2.P.20410/2016/3. számú ítélete

Fővárosi Munkaügyi Bíróság

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Győri Ítélőtábla Pf.III /2015/3. szám

Kúria mint felülvizsgálati bíróság

Győri Ítélőtábla Gf.II /2014/17/I. szám

A Magyar Köztársaság nevében!

Budapest Környéki Törvényszék 14.Gf /2018/5. számú ítélete

v é g z é s t : I n d o k o l á s :

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3088/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3071/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz eljárás tárgyában meghozta a következő.

A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

v é g z é s t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.

ítéletet: A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogyelőterjesztett alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K /2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 171. szám 23917

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja.

Alkalmazott jogszabályok: Cstv. 10. (2) bekezdés, 20. (3) bekezdés, Pp (1) bekezdés f.) pont, 157. a.) pont.

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást

í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

V É G Z É S T : Ezt meghaladó mértékben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. I N D O K O L Á S :

a dr. Némethi Gábor (1123 Budapest, Táltos u. 15/B. VII/2.) ügyvéd által képviselt : MKB Bank Zrt. (1056 Budapest, Váci u. 38.) alperes ítéletet:

Az alkalmazott jogszabályok: Pp.3. (2) bekezdése. Győri Ítélőtábla Pf.III /2012/4.szám

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf /2006/3.

A Magyar Köztársaság nevében!

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk /2014/3.

Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium

VÁLLALKOZÁSI JOGVISZONY EGYOLDALÚ MEGSZÜNTETÉSE IDŐSZAKONKÉNT NYÚJANDÓ SZOLGÁLTATÁS ESETÉN

Könyvek

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

Pécsi Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Kf /2013/7/2. számú ítélete és 1.Kf /2013/7/1 számú végzése

a Madari Ügyvédi Iroda (1027 Budapest, Frankel Leó u. 5. mfszt. 2.) által képviselt Jordán Attila (1089 Budapest, Orczy út 25. I/1/2.

2015. február 01. hatállyal a évi LXXVIII. törvény által módosított, fogyasztónak nyújtott hitelről szóló évi CLXII. törvény változásai

í t é l e t e t Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek (egyszázezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

HIRDETMÉNY BG Finance Zrt. Aktuálisan értékesíthető termékek Hirdetménye

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI

A VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf /2011/5.

Pécsi Törvényszék 11.G /2013/8. számú ítélete

Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III / 2016 /7 számú ítélete

Otthonteremtési kamattámogatásos használt lakásvásárlási hitel

#'. O ~,_,-- cj. D üt>

Győri Ítélőtábla Pf.II /2005/4. szám. Alkalmazott jogszabályok:ptk.234 és 235., Inytv. 62. és 63.t

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság

Ez esetekben a fellebbező fél fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.

EBH2017. K.8. A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

v é g z é s t : A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 302/2014. (X. 17.) FVB számú határozatát helybenhagyja. I n d o k o l á s :

A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS

A Magyar Köztársaság nevében!

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság határozatát helybenhagyja.

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL

BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK. Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke

AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet 3346 Bélapátfalva, Május 1. u. 2/a. 3/9. Lakossági Devizahitelezés Üzletszabályzata

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

A felperes az alperes számítását a szerződés hatályossá nyilvánítása esetére elfogadta.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3075/2015. (IV. 23.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Birósága mint felülvizsgálati á bíróság í ó á Pfv.VIII, /2011/8.szám

A felperes elbirtoklás jogcímén az alperesi ingatlanok kerítés által leválasztott részeinek tulajdonjoga iránt terjesztett elő keresetet.

A Magyar Köztársaság nevében!

Í T É L E T E T : A feljegyzett (négyszáznyolcvankettőezer-kilencszáz) forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli. I N D O K O L Á S :

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t :

Jogesetek a földhasználat köréből

Az EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT?

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

ítéletet: A Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

í t é l e t e t : I n d o k o l á s :

Alkalmazott jogszabályok: A Ptk (1) és (2) bekezdése, 348. (1) bekezdése

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3178/2019. (VII. 10.) AB VÉGZÉSE

TÁMOGATOTT JELZÁLOGHITELEK ÉS KÖZVETLEN ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. v é g z é s t:

Már nem értékesített hiteltípusok és korábban folyósított hitelek kondíciói. Hatályba lépés: február 25-től.

TÁMOGATOTT JELZÁLOGHITELEK ÉS KÖZVETLEN ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK

v é g z é s t : I n d o k o l á s :

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika

Budapest Környéki Törvényszék 6.G /2016/9.számú ítélete

Nógrád és Diósjenő községek

Korábban értékesített Három vagy többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatása mellett nyújtott lakáscélú kölcsön (OTK 10)

A munkavállaló által tett jognyilatkozatra is irányadó az a bírói gyakorlat, miszerint utóbb az azonnali hatályú felmondás indokolása nem bővíthető.

Korábban értékesített Három vagy többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatása mellett nyújtott lakáscélú kölcsön (OTK 10)

HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK ÉS EGYÉNI VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE SZÓLÓ ÁLTALÁNOS LAKOSSÁGI ÜZLETSZABÁLYZATA MÓDOSÍTÁSÁRÓL

A KÚRIA. mint felülvizsgálati bíróság

Átírás:

Pfv.I.20.728/2013/6.szám A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság A Kúria az Orgován Ügyvédi Iroda (1184 Budapest, Építő u. 30. B. lph. fszt.1., ügyintéző: dr. Orgován István ügyvéd) által képviselt Szentirmainé Köves Zsuzsanna (1143 Budapest, Eleonóra u. 10. fszt.2.) felperesnek a Dr. Horváth M. Gábor Ügyvédi Iroda (1114 Budapest, Bartók Béla út 66. I/3., ügyintéző: Dr. Horváth M. Gábor ügyvéd) által képviselt Carion Ingatlanfinanszírozási Centrum Kft. (1023 Budapest, Bécsi út 25.) alperes ellen végrehajtás megszüntetése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 35.P.88.126/2012. számon folytatott és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 42.Pf.638.812/2012/3. számú ítéletével befejezett perében, az említett számú jogerős ítélet ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (Ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes a 2008. november 7-én megkötött szabadfelhasználású kölcsönszerződés alapján euróban nyilvántartott 3.500.000 forint összegű kölcsönt vett fel az alperestől. A szerződő felek a kölcsön futamidejét 240 hónapban határozták meg, megjelölték a kölcsön járulékait (amely kamat, rendelkezésre tartási díj, kezelési költség, hitelbírálati díj, szerződéskötési díj, folyósítási díj, előtörlesztési díj, ügyleti díj, lezárási díj valamint

felmondási díj voltak) és megállapodtak abban, hogy a felperes a kölcsönt havonta járó, annuitásos alapon számolt, a tőke-, a kamat és a kezelési költség összegét is tartalmazó törlesztőrészletekben köteles visszafizetni. A kölcsönszerződés szerint a kölcsön összege után számolt kamat a törlesztőrészletben kerül megfizetésre, melynek alapjául szolgáló kamatláb aktuális mértékét az alperes kamatértesítője tartalmazza; a havi törlesztőrészlet kamatrésze a kölcsönjogviszony tartama alatt folyamatosan változik. Az alperes vállalta, hogy a törlesztési napot legalább 8 nappal megelőzően a felperes részére kamatértesítőt küld, amelyben tájékoztatót nyújt a törlesztőrészlet összegéről, továbbá feltünteti a számított árfolyamot és az előző törlesztőrészlettel kapcsolatos elszámolási árfolyamot, valamint az elszámolt árfolyamkülönbözetet és annak a kamatát. A felperes a szerződés aláírásával elismerte, hogy a törlesztőrészletek számítási alapjáról és módjáról a megfelelő tájékoztatást megkapta, és a szerződésbe foglaltan lemondott a szerződés megtámadásának jogáról. A peres felek ugyancsak 2008. november 7-én az előbbiek szerinti kölcsönszerződés biztosítására, öt év időtartamra - vételi jogot alapítottak az alperes javára a felperes tulajdonát képező Budapest, Eleonóra u. 10. fszt. 2. szám alatti ingatlanra vonatkozóan. Az opciós vételár összegét 6.960.000 forintban határozták meg és megállapodtak abban, hogy az alperes a vételi jog gyakorlására más személyt jelölhet ki. Kitért a megállapodás arra is, hogy a kölcsön alperes részéről való felmondása esetén a felperes teljes tartozása lejárttá és esedékessé válik, az alperes egyidejűleg igénybe veheti a kölcsönszerződésben meghatározott valamennyi biztosítékot, a vételi jog gyakorlása esetén a felperes köteles átadni az ingatlant az alperes részére. A peres felek a kölcsönszerződésüket 2008. november 7-én közjegyzői okiratba foglalták, amely okiratban a felperes tartozáselismerő nyilatkozatot is tett és vállalta, hogy adott esetben a végrehajtási joggal biztosított ingatlant az alperes birtokába adja. Mivel a felperes nem tett eleget a kölcsön visszafizetésére vonatkozó kötelezettségének, az alperes 2009. október 8-án felmondta a kölcsönszerződést. Az alperes kimutatása aszerint a felmondás napján a felperes tartozásának összege 4.423.285 forint volt. A vételi jog gyakorlására az alperes által kijelölt személy

2010. március 4-én gyakorolta a vételi jogot, tulajdonjogát a földhivatal 2010. április 16-án kelt határozatával bejegyezte az ingatlan-nyilvántartásba. Az alperes felmondását 2010. június 25-én közjegyzői okiratba foglaltan megerősítette, amely okiratot a közjegyző az alperes kérelmére végrehajtási záradékkal látott el. A felperessel szemben meghatározott cselekmény végrehajtására: az ingatlan kiürítésére megindult a végrehajtás. A felperes keresetében a Pp.369. a) pontjára hivatkozással az ellene indult végrehajtás megszüntetését kérte. Előadása szerint az alperessel megkötött kölcsönszerződés fogyasztási kölcsönszerződés, amely a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerződéskötéskor hatályban volt 213. (1) bekezdés e) pontjába ütközik, mert nem tartalmazza a törlesztőrészletek összegét. Emiatt a kölcsönszerződés semmis, amelynek következtében az annak biztosítására kötött vételi jogot alapító szerződés is semmis, ezért a végrehajtás alá vont követelés: a lakás kiürítésének kötelezettsége nem jött létre érvényesen. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadása szerint a felperessel szemben nem a kölcsönszerződés alapján, hanem a közokiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat alapján kérte a végrehajtás elrendelését, ezért a végrehajtás megszüntetéséhez a felperesnek a tartozáselismerés érvénytelenségét kell bizonyítania. Rámutatott: a felperesnek nem lakossági fogyasztási kölcsönt nyújtott, hanem pénzkölcsönt, ebből következően a Hpt.213. -a a jogvita elbírálására nem alkalmazható. A kölcsönszerződés tartalmazta azokat az adatokat, amelyek alapján kiszámolható volt a törlesztőrészlet összege. Kifogásolta, hogy a felperes a semmisség megállapításán túlmenően nem terjesztett elő kereseti kérelmet arra vonatkozóan, hogy a semmisség mely jogkövetkezményét kéri figyelembe venni. Az elsőfokú bíróság - megismételt eljárásban meghozott - ítéletével megszüntette a felperes ellen indított végrehajtást. Döntését azzal indokolta, hogy a felperes az euró alapú kölcsönt természetes személyként vette fel az alperestől, nem üzletszerű tevékenysége keretében, s mivel a kölcsön felhasználása nem volt célhoz kötött, fogyasztási kölcsönnek minősül. A fogyasztási kölcsönre vonatkoznak a felperes által hivatkozott Hpt.-beli

rendelkezések, és mivel a szerződő felek a törlesztőrészlet összegét nem határozták meg egyértelműen, a kölcsönszerződés jogszabályba, a Hpt. akkor hatályos 213. (1) bekezdésének e) pontjába ütközik, tehát semmis. Ha viszont a szerződés semmis, a végrehajtani kívánt követelés: a lakás kiürítésének kötelezettsége nem jött létre érvényesen, amely miatt a végrehajtást meg kell szüntetni. Kihangsúlyozta az elsőfokú bíróság: a felperesnek nem a tartozáselismerő nyilatkozat érvénytelenségét kellett bizonyítania, hanem a kölcsönszerződés érvénytelenségét és ezen bizonyítási kötelezettségének eleget is tett. Az alperes fellebbezését elbíráló másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét és utalt annak helyes indokaira. A másodfokú bíróság megerősítette, hogy a peres felek között létrejött kölcsönszerződés fogyasztási kölcsönszerződésnek minősül, ezért a jogvita elbírálására irányadó, a Hpt.-nek a szerződéskötéskor hatályban volt 213. (1) bekezdése. Kihangsúlyozta: a végrehajtás megszüntetése iránti perben a keresetnek nem kell kifejezett kérelmet tartalmaznia sem a szerződés érvénytelenségének megállapítására, sem az érvénytelenség valamely jogkövetkezményének alkalmazására, elegendő, ha a felperes az érvénytelenségi ok megjelölésével hivatkozik a követelés érvénytelenségére és ennek alapján a végrehajtás megszüntetését kéri. A Pp.369. a) pontja értelmében a végrehajtás megszüntetése iránti per alapja a követelés érvénytelensége, közömbös, hogy az alperes a végrehajtást milyen végrehajtható okirat alapján kezdeményezte, jelentősége annak van, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen létrejött-e, az adott ügyben pedig a követelés a kölcsönszerződésen, nem pedig az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozaton alapult. A Hpt. 213. (1) bekezdésének megfelelően a jogszabályhely rendelkezéseinek megsértése esetén a teljes kölcsönszerződés semmisségét kell megállapítani, részleges érvénytelenség alkalmazásának nincsen helye. A jogerős ítélet ellen az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezése és a keresetet elutasító határozat meghozatala végett az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Érvelése szerint a Hpt. - helyesen - 2. számú mellékletének 10.2. pontjában meghatározott pénzkölcsön nyújtására vonatkozó szerződést kötött a felperessel, nem fogyasztási kölcsönszerződést, amelyből következően a jogviszonyukra nem alkalmazható a

Hpt. 213. -a. Egyébként is a szerződés megkötésekor, azaz 2008. november 7-én hatályos Hpt.213. -a nem rendelkezett arról, hogy a szerződésnek tartalmaznia kellene a törlesztőrészletek vagy akárcsak az első törlesztőrészlet összegét. A perben korábban eljárt bíróságok a hivatkozott jogszabályi rendelkezést kiterjesztően értelmezték és ezzel szigorúbb, a jogszabályban nem szereplő feltételeket támasztottak vele szemben, ami törvénysértő. A kölcsönszerződésben meghatározta a törlesztőrészletek számát és összegét olyan módon, hogy a törlesztőrészletek számát és kiszámításuk módját jelölte meg, amely alapján nem csak ő, hanem a felperes is meg tudta határozni a törlesztőrészlet forintban kifejezett összegét. További érvei szerint a bíróságok jogszabálysértő módon állapították meg azt, hogy a kölcsönszerződés semmissége megalapozza a végrehajtás megszüntetését, hiszen a végrehajtási eljárás nem a kölcsönszerződés, hanem a közokiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat alapján indult: a felperesnek a tartozáselismerő nyilatkozatban foglaltak érvénytelenségét kellett volna bizonyítania. Rámutatott: mivel a bíróság jogerős ítéletével nem mondta ki a végrehajtás alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségét, a felperes pedig nem fizette meg a tartozását, nem állnak fenn a végrehajtás megszüntetésének a Pp.369. a) és b) pontjában előírt feltételei, a végrehajtás megszüntetési keresetet el kellett volna utasítani. Végül kihangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a felperes a közjegyzői okiratban lemondott a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti jogáról, továbbá a kölcsönszerződés bármely jogcímen történő megtámadásáról is. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására és költségeinek megtérítésére irányult. Változatlanul állította, hogy az alperessel fogyasztási kölcsönszerződést kötött, amelynek (a Hpt.-nek a per eldöntésére irányadó 213. (1) bekezdés e) pontja szerint) tartalmaznia kellett volna a törlesztőrészlet összegét. Utalt a BH1998.443 számon közzétett eseti döntésre, amely szerint a kölcsönszerződés lényeges tartalmi eleme a kölcsön összegének meghatározása, amelynek hiányában a kölcsönszerződés létrejötte nem állapítható meg. Előadta: a Ptk. 236. (4) bekezdése alapján a szerződés megtámadásának joga akkor szűnik meg, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidő megnyílta után a megtámadásról írásban lemond, ezért a szerződés

megtámadásáról való lemondás jogszerűen nem foglalható magába a szerződésbe (BH1996.47). A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felülvizsgálati kérelemben előadott többirányú jogi érvelés kapcsán elsősorban arra mutat rá a Kúria: nem volt akadálya annak, hogy a felperes az előbbiekben ismertetett tartalmú keresetet nyújtsa be az alperes ellen. A felperes az egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó közjegyzői okiratban az ingatlan kiürítése iránti végrehajtási eljárás felfüggesztésének jogáról mondott le (27. és 31. pont), a közjegyzői okirat záradékában pedig lemondott a Ptk. 236. -a által biztosított megtámadási jogáról, egyben szándékát megerősítette, azonban (ellentétben a felülvizsgálati kérelem állításával) nem mondott le a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti jogáról. A felülvizsgálati ellenkérelemben említett Ptk. 236. (4) bekezdése szerint a szerződés megtámadásának joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidő megnyílta után a szerződést írásban megerősíti vagy a megtámadásról egyébként írásban lemond. A megtámadási jogot megszüntető jogi ténynek a megtámadási határidő megnyílta után kell bekövetkeznie, a megtámadott szerződésbe foglalt jognyilatkozatnak ilyen hatása nincs. Amellett, hogy a felperes az okiratokban nem mondhatott le érvényesen a megtámadás jogáról, a végrehajtás megszüntetése iránti keresetét egyébként sem a kölcsönszerződés (vagy az azzal kapcsolatos tartozáselismerő nyilatkozat) megtámadásra alapította, hanem a Hpt. 213. (1) bekezdés e) pontjára hivatkozással a fogyasztási kölcsönszerződés semmisségét állította. A kölcsönszerződés jogszabályba ütközés miatti semmisségére (amely nem a szerződés megtámadása) a felperes lemondó nyilatkozata akkor sem terjedne ki, ha a lemondó nyilatkozat egyébként érvényes és hatályos lenne. A Pp.270. (2) bekezdésében és a 275. (3) bekezdésében foglaltak együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálatot anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszabálysértés egyaránt megalapozhatja; utóbbi azonban csak akkor, ha annak az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása volt. Mindezek azonban nem állapíthatók meg. A perben eljárt bíróságok helytállóan jutottak arra a következtetésükre, hogy a felek 2008. november 7-én

megkötött szerződése fogyasztási kölcsönnek, fogyasztási kölcsönszerződésnek minősül. Azon túlmenően, hogy a peres felek megállapodása megfelelt a pénzkölcsönnyújtás feltételeinek (mivel a Hpt. 2. számú mellékletének 10.2. pontjában foglaltak szerint pénzkölcsönnyújtás a) a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban kamat ellenében vagy anélkül köteles visszafizetni), a létrejött szerződés fogyasztási kölcsönszerződés. A Hpt. Értelmező rendelkezéseinek III.5. pontja szerint fogyasztási kölcsön: a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához vagy szolgáltatás igénybevételéhez, továbbá a felhasználási célhoz nem kötötten fogyasztónak nyújtott kölcsön. Az nem volt vitatott, hogy a felperes fogyasztó, azaz az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (Hpt. értelmező rendelkezések III.4. pont). Tekintettel arra, hogy a peres felek fogyasztási kölcsönszerződést kötöttek, jogviszonyukra alkalmazni kellett a Hpt. szerződés megkötésekor hatályos 213. -ának (1) bekezdésében foglaltakat. Nem tévedtek az ügyben eljárt bíróságok abban sem, hogy a felek által aláírt okiratok tartalmának egybevetése alapján sem lehetett megállapítani a havonta esedékes törlesztőrészletek összegét. Megjegyzi a Kúria, hogy a felek közti ügylet inkább értékállandósági kikötést magában foglaló megállapodás, mintsem devizaalapú kölcsön. Ezzel magyarázható az a kikötés, amely szerint a kölcsön összege után járó kamat a törlesztőrészletben kerül megfizetésre, melynek alapjául szolgáló kamatláb aktuális mértékét az alperes kamatértesítője tartalmazza. A havi törlesztőrészlet kamatrésze a kölcsönjogviszony tartama alatt folyamatosan változott, így az alperes vállalta, hogy a törlesztési napot legalább 8 nappal megelőzően a felperes részére kamatértesítőt küld, amelyben tájékoztatót nyújt a törlesztőrészlet összegéről, továbbá feltünteti a számított árfolyamot és az előző törlesztőrészlettel kapcsolatos elszámolási árfolyamot, valamint az elszámolt árfolyamkülönbözetet és annak a kamatát. Tekintettel arra, hogy a peres felek csupán a törlesztőrészlet kiszámításának és közlésének módjáról állapodtak meg, amely azonban nem egyenlő a törlesztőrészlet meghatározásával, lényeges tartalmi elem

hiányában a kölcsönszerződés érvényes létrejötte nem állapítható meg. Az alperes felülvizsgálati érvelésével ellentétben a szerződéskötés időpontjában - 2008. november 7-én - hatályos Hpt. 213. (1) bekezdése rendelkezett arról, hogy mikor tekinthető a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés semmisnek; a rendelkezés ezen pontjában többek között az szerepel, hogy semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza a törlesztőrészletek számát, összegét. Az adott esetben ez a hiány a rendelkezésre álló adatok alapján bírói úton sem volt orvosolható. Mivel a fogyasztási kölcsönszerződés érvénytelen, érvénytelen az azt biztosító így járulékos jellegű - vételi jogot alapító szerződés is. A vételi jogot alapító szerződés érvénytelensége miatt nem jött létre érvényesen a végrehajtani kívánt követelés: a lakás kiürítésére irányuló kötelezettségvállalás. A végrehajtás alapját képező érvényes kötelezettségvállalás hiányában helyesen döntöttek a bíróságok, amikor megszüntették a felperes ellen indult végrehajtást. A további felülvizsgálati érvekkel kapcsolatban rámutat a Kúria: a Ptk. 242. (1) bekezdése értelmében a tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető vagy a szerződés érvénytelen. A tartozáselismeréssel nem keletkezik az alapját képező jogügylettől független, új kötelezettség, csupán kedvezőbbé válik annak a félnek a jogi helyzete, akihez az elismerő nyilatkozatot intézték. Az adott esetben a felperes az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozattal elismerte a jogviszony létrejöttét, az abból rá háruló kötelezettséget és vállalta a kötelezettség teljesítését, azonban nem új kötelezettség keletkezett: a tartozáselismerő nyilatkozat alapja a felek közötti kölcsönjogviszony, a kölcsönjogviszony alapja pedig a kölcsönszerződés volt. Az egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó közokirat a követelés érvényesítését könnyítette meg azzal, hogy a közvetlen végrehajtást (záradékolást) tette lehetővé, de mivel a tartozáselismerés nem vált függetlenné a kölcsönszerződéstől, joghatásai csak akkor érvényesülhetnének, ha az alapul szolgáló kölcsönszerződés, illetve a vételi jogot alapító szerződés érvényes lenne. Egyetért a Kúria a másodfokú bírósággal a végrehajtási és a

szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perek összefüggése kapcsán kifejtettekkel is: a végrehajtás megszüntetésére (korlátozására) indult perben a kereset korlátai között maradva a bíróság ítéletének rendelkező részében a végrehajtás megszüntetéséről (korlátozásáról rendelkezhet), azonban nem nyilváníthatja ki a végrehajtás alapját képező szerződés érvénytelenségét és nincsen lehetőség az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazására sem. Mindezek az indokolás megállapításai maradnak eredményes perlés esetén mint a végrehajtás megszüntetésének (korlátozásának) indokai. A kereset és a keresettel kiváltható joghatás eltérése miatt a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) és az érvénytelenség megállapítása iránti perek párhuzamos megindítása nem eredményez perfüggőséget, ugyanakkor az érvénytelenségi per lefolytatása nem előfeltétele a végrehajtási per megindításának. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet minthogy az nem sért eljárási szabályt és mindenben megfelel az irányadó anyagi jogi szabályoknak is a Pp.275. (3) bekezdésében foglaltak alapján hatályában fenntartotta. A Pp.270. (1) bekezdése alapján alkalmazásra kerülő Pp.78. (1) bekezdésében foglaltak szerint az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő alperes viseli a saját felülvizsgálati költségét, továbbá köteles a felperes felülvizsgálati költségének a megfizetésére, amely költség a felperes képviseletét ellátó jogi képviselő ügyvédi munkadíjának összege. A Kúria a munkadíj összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet (3) (1) és (5) bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel állapította meg. Budapest, 2014. január 29. Dr. Harter Mária s.k. a tanács elnöke, Dr. Mocsár Attila Zsolt s.k. előadó bíró, Dr. Varga Edit s.k. bíró HH A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző