Mit tegyünk a klímaváltozás ellen?

Mit tegyünk a klímaváltozás ellen?

Mert éßnek de meg nem elégednec, paráználkodnac de nem ſzaporodnac, ſ mert el ßakadtac az Wrtól, hogy ö néki ne ßolgállyanac. Annac okaért megromol é föld, és minden lakoi el veßnek róla, minden mezei vadackal, egi madarackal, söt az tenger halaiual egyetemben el veßnek. Hoseas IIII/10, 3 Az elsö angyal azért trombitála, és lön kö esö, és tüz vérrel elegy, és vetteténec az földre, és az élö fáknac harmad réße meg ége, és minden zöldellö fü meg ßárada. Ianosnak ielenese VIII-IX. Az intézkedések jellege közgazdasági a szén árazása: externália! megfelelő jelzések a fogyasztóknak és befektetőknek: adó (az autózás és a repülés jelentékeny megadóztatása) jogkereskedelem szabályozás támogatások: fosszilis visszavonása megújuló kiterjesztése energia-hatékonyság ösztönzése műszaki fejlesztés a szén árazása jó jelzést ad: ene. hatékonyság, megújulók a jelenlegi évi 34 md $ k+f-et 2-5-szörösére kellene növelni karbon-szekvesztrálás magatartás-változások elősegítése megbízható információ által cimkézés a jó gyakorlati tapasztalatok megosztása a tranzakciós költségek csökkentése által a magatartási és szervezeti inercia leküzdése által épületekre és eszközökre vonatkozó minimum sztenderdek

Az intézkedések hatóköre nközi egyezmények globális nemzetközi klímaegyezmény a kiotói egyezmény folytatását már 2007-ben el kell fogadni emissziókereskedelem (ETS) 'global warming premium' on exotic fruit, vegetables and flowers flown thousands of miles across the world (one kilo of kiwi fruit flown from New Zealand to Europe discharges 5kg of carbon into the atmosphere) regionális integrációk (EU ETS) országos globalizáció lokalizáció magánszféra, magánakciók Az ÜHG-kibocsájtás csökkentésének lehetőségei az emisszióintenzív termékek és szolgáltatások keresletének csökkentése hatékonyságnövelés (mely egyformán spórolhat meg kibocsájtást és pénzt): ennek a legnagyobb a kibocsájtás-csökkentő potenciálja nem az emisszióra irányuló akciók (pl. az erdőirtás megakadályozása): az ÜHG-kibocsájtás 18%-a ebből származik (> közlekedés) igen olcsó az erdővédelem opportunity cost-ja nagyon magas a nemzetközi közösségnek ezt kompenzálnia kell átváltás alacsony karbontartalmú technológiákra az erőművi szektorban, a közlekedésben és a fűtésben 2050-re az energiatermelés akár 60-75%-ban is dekarbonizálható a dekarbonizáció a közlekedésben a legdrágább mindez a fosszilis tüzelőanyagok bőséges kínálata mellett kell, hogy megtörténjen; lehet, hogy 2050-ben még mindig az energiakínálat felét adják ( de carbon capture & storage mellett )

Nemzetközi összefogás a közjavak előállításának tipikus esete; hogyan küszöböljük ki a potyautasokat az ENSz keretegyezménye és a kiotói protokoll jó alapot nyújt a továbbiakhoz a kiotói egyezményre kell építeni a további teendőket fejleszteni kell a szennyezési jogok piacát az EU szennyezési-jog piacának 3. fázisa (2012 után) lehet a szennyezési jogok világpiacának kezdeménye világszerte hasonló árjelzést kell működtetni a szénre a széncsökkentő technológiák nemzetközi elterjedését elő kell segíteni nemzetközi sztenderdek a szabályozás koordinálása a vám- és nemvám-jellegű akadályok lebontása Nemzetközi összefogás (folyt.) a harmadik világra irányuló intézkedések: fel kell gyorsítani a harmadik világba irányuló, a szénszegény technológiákat fejlesztő finanszírozást támogatni kell, hogy a magánszektor transzferálja a széncsökkentő technológiákat a harmadik világba a CDM fontos eszköz a fejlődőkbe irányuló szénszegény technológiai beruházásokra évente 20-30 md $-t kell fordítani az en.hatékonyság javítására a 3. világban a nemzetközi pénzintézeteknek elő kell segíteni a 3. világban kívánatos fejleményeket mivel a klímaváltozás a legszegényebb országokat sújtja majd a legnagyobb mértékben, alkalmazkodásukat és fejlődésüket a nemzetközi közösségnek támogatnia kell: 2010-re meg kell duplázni a támogatásokat Conditions for successful multilateral agreements: to accept a common price for the emissions on the margin for emitters defining the gains clearly sharing it equitably gains overcome incentives for free riding

NSz 2007 febr 17.

A klímaegyezmény kiterjesztésének lehetőségei Stern report (2006 október): A kyotói egyezmény folytatását már jövőre meg kell valósítani Nemzetközi klímaegyezmény (mely kiterjed Amerikára, Kínára és Indiára is) az egyoldalú cselekvés nem elég: ha GB azonnal bezárná az összes erőművét, Kína növekvő kibocsájtása 13 hónap múlva eliminálná a hatást; ha az összes CO2-kibocsájtást megszüntetné, 2 év múlva történne meg ugyanaz filozofálgatás az emberi természetről A jogok leosztásának problémája Kritériumok: a kiosztott jogok arányosak lesznek a a nemzeti kibocsájtással, miután mindegyik ország elvégezte ugyanazt a százalékos csökkentési feladatot az 1 főre jutó kibocsájtással a GNP egységére jutó kibocsájtással a fosszilis tüzelőanyagok 1 főre jutó fogyasztásának inverzével a népesség arányával a földterület arányával az 1 főre jutó kumulatív kibocsájtások inverzével két vagy több fenti kritérium súlyozott átlagával országcsoportokként kialakított kritériumokkal más országoktól elvárt csökkentéssel.

Kritériumok - folytatás a tényleges kibocsájtás arányában hatékonyság-arányosan horizontális: a leosztás után a szennyezés-csökkentés nettó költségeinek aránya a GDP-hez egyenlő vertikális: a leosztás után a nettó szennyezés-elhárítási költségek a GDP/fő arányok növekedésével nőjenek a szennyezés-elhárítás bruttó költségei a GDP azonos hányadát teszik ki piaci elv szerint: árverésen kompenzációs elv: a nettó veszteségeket elszenvedő országokat kárpótolni kell Rawls elve szerint: a legszegényebb országok nettó előnyeinek a maximálása környezetvédelmi elv: a környezeti értékek maximális védelme konszenzusos elv: politikai megállapodástól függően A játékelmélet alkalmazása a nemzetközi összefogáshoz a fogolydilemma értelmezése a nemzetközi egyezményre a potyautas járna jól? ha az USA vagy Kína az a végén senki sem jár jól (lásd G. Hardin: a közlegelők tragédiája) Liebreich, Michael (New Energy Finance): the dynamics of the prisoner s dilemma change dramatically if participants know that they will be playing the game more than once (The Economist, September 29th 2007) Axelrod, Robert: three elements of repeated game starting with co-operation betrayels deterred by being punished in the next round need of co-operation with treacherous players a probléma: a játékosok nem azonos súlyúak konklúzió: rövid távra szóló, szerény célokat tartalmazó részegyezménykre kell törekedni a mindent és mindenkit átfogó, alapvető, hosszútávú egyezmények helyett

Műszaki cselekvési lehetőségek Karbonmentes áramtermelés Karbonmentes tüzelőanyagok Az üzemanyagok pótlása alacsony szénkibocsájtású áramtermeléssel A metán-kibocsájtás csökkentése Természetes karbontemetők kialakítása A karbonmentes áramtermelés lehetőségei: Nukleáris energia-termelés Megújuló energiák A szén felváltása földgázzal Az erőművek széndioxidjának felfogása és tárolása karbonszekvesztráció: Porózus sziklákba injektálják mélyen a föld alatt (a Statoil, BP már ezt teszi) Előzetes kinyerés (gőz-reformáció) Szénmezőkbe préselve kihajtja a metánt, melyet aztán a földgázrendszerekbe vezetnek Felhasználható a kőolaj- és földgázkitermelésben, s kitölti az üresen maradt üregeket Ásványokkal reagáltatva karbonáttá válik, amely könnyen raktározható A cseppfolyós széndioxid nehezebb a víznél; tárolható a tengerfenéken Fotoszintézis (erdősítés)

Egyéni cselekvési lehetőségek Atmosfair, My Climate, 3C, Climate Care: jóvátételként faültetést, erdősítést javasolnak mintha a növekvő tengervízszintet több víz ivásával próbálnánk megállítani egy indiai polgárra évi 900 kg CO2-kibocsájtás jut = a Frankfurt- Kanári szigetek járaton utazó 1 turistára jutó kibocsájtással Karbonhitelkártya: a kibocsájtási kvóták leosztása személyre szólóan is meg fog történni Economist (March 17th 2007): an entirely post-industrial art that of turning something into nothing a nyári szabadságukra repülővel utazó britek 14%-a hajlandó lenne carbon-offset-et fizetni Vegetarianizmus (1:4 konverzió) Spiegel, 2006 45. szám

Konklúziók A felmelegedés már elkezdődött és antropogén hatás nélkül is folytatódik, de ha a légköri koncentrációt nem stabilizáljuk, a helyzet sokkal rosszabb lesz A hatások csak a világháborúk vagy a nagy gazdasági válság következményeihez mérhetők Minél szegényebb egy ország, annál nagyobb mértékben fogja sújtani a felmelegedés 2050-re 60-80%-kal kellene csökkenteni a kibocsájtást (az 1990-es szinthez képest) Az ÜHG-k koncentrációjának stabilizálása a GDP évi 1%-ába kerülne, de ha nem teszünk semmit, beláthatatlan időkig a GDP 5-20%-ába fog kerülni Ilyen mértékű csökkentés csak egy nemzetközi egyezmény keretei között valósítható meg Amerika, Kína és India, Japán, Ausztrália (majd Brazília, stb.) nélkül nincs megoldás A korai erőteljes lépések haszna lényegesen fölülmúlja a költségeket A megelőző lépések lehetővé teszik a gazdasági növekedést