SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA TANREND. 2009 2010. TANÉV I. FÉLÉV Esti tagozat MESTERKÉPZÉSEK 1052 BUDAPEST, PIARISTA KÖZ 1.

SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA TANREND 2009 2010. TANÉV I. FÉLÉV Esti tagozat MESTERKÉPZÉSEK 1052 BUDAPEST, PIARISTA KÖZ 1. 1

A római Szent Anzelm pápai egyetemhez affiliált teológiai főiskola A katekéta - lelkipásztori munkatárs alapképzés kidolgozása és bevezetése Főiskolánkon a HEFOP-3.3.1-P.-2004-06-0019/1.0 A katekéta lelkipásztori munkatárs képzés alapképzési rendszerének kidolgozása és bevezetése három főiskolán projekt keretén belül az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósul meg. 2

TARTALOMJEGYZÉK Információk... 4 Tanszékek és intézetek... 7 Díjszabás... 9 A félév időbeosztása... 10 Tanrend... 12 Tanegység-tematika... 17 Órarend... 72 SAPIENTIA NAP Mit ér a katolikus társadalmi tanítás válság idején? 2009. november 14. szombat, 9.00 17.00 óra Helyszín: Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola 3

SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA 1052 Budapest, Piarista köz 1. Központi telefonszám: (+36 1) 486 4400 Levélcím: 1364 Budapest, Pf. 235. E mail: sapientia@sapientia.hu Honlap: www.sapientia.hu OM azonosító: FI 47939 Rektor: Dr. Orosz András Lóránt OFM E mail: orosz.lorant@sapientia.hu Tel.: (+36 1) 486 4411, fax: (+36 1) 486 4412 Iroda: II. emelet 203. Fogadóóra: péntek 10 00 12 00 Rektori titkárnő: József Margit E mail: margit@sapientia.hu Tel.: (+36 1) 486 4411, fax: (+36 1) 486 4412 Iroda: II. emelet 204. Rektorhelyettes: Dr. Deák Hedvig OP E-mail: deak.hedvig@sapientia.hu Tel.: (+36 1) 486 4415, fax: (+36 1) 486 4409 Iroda: II. emelet 206. Fogadóóra: csütörtök 10 00 11 00 Főtitkár: Dr. Borókay Réka E mail: borokay.reka@sapientia.hu Tel.: (+36 1) 486 4430, fax: (+36 1) 486 4416 Iroda: III. emelet 312. Fogadóóra: szerda 10 00 12 00 Gazdasági igazgató: Bóta László E mail: bota.laszlo@sapientia.hu Tel: (+36 1) 486 4420, fax: (+36 1) 486 4483 Iroda: II. emelet 208. Fogadóóra: kedd 10 00 12 00 Tanulmányi Osztály: Osztályvezető: Kovács Kata E-mail: kovacs.kata@sapientia.hu Tel.: (+36-1) 486-4414 Nappali tagozat: Hartung Györgyné Tel.: (+36 1) 486 4418 Kozma Melinda Tel.: (+36 1) 486 4484 Esti tagozat: Somfai Boglárka Tel.: (+36 1) 486 4413 Tálosi András Tel.: (+36 1) 486 4482 Iroda: II. emelet 205. Fax: (+36 1) 486 4416 E mail: nappalitagozat@sapientia.hu, estitagozat@sapientia.hu 4

A Tanulmányi Osztály fogadóideje: Nappali tagozat: kedd és csütörtök: 9 00 12 00, szerda: 13 00 15 00 Esti tagozat: kedd: 9 00 12 00 és 14 00 19 00, szerda: 14 00 17 00, tanítási szombat: 8 00 17 00 Gazdasági Osztály: Nagy Antónia, Hermányi Mária Tel: (+36 1) 486 4417, fax: (+36 1) 486 4483 E-mail: gazdasagi.osztaly@sapientia.hu Iroda: II. emelet 207. Fogadóidő: kedd és csütörtök: 9 00 12 00, szerda: 13 00 15 00 Könyvtár Mb. vezető: Zsohovszky Márta Tel.: (+36 1) 486 4421 E mail: biblio@sapientia.hu Keresés a könyvtár katalógusában: http://www.sapientia.hu Könyvtár menüpont A könyvtár nyitva tartása: hétfő 10 00 19 00 kedd 10 00 17 00 szerda 10 00 17 00 csütörtök 10 00 17 00 péntek 10 00 14 00 szombat 10 00 15 00 kéthetente, az alábbi napokon: szept. 12., 19., 26., okt. 10., 17., nov. 7., 21., 28., dec. 12. Számítógépterem Informatikus: Kiss Benedek, Kovács Mihály Tel.: (+36 1) 486 4438 E mail: sos@sapientia.hu A gépterem nyitva tartása: hétfő péntek: 9 00 16 00 tanítási szombat: 9 00 16 00 Külföldi hallgatókkal és fogyatékossággal élő hallgatókkal foglalkozó koordinátor: Hartung Györgyné E-mail: hartungklara@sapientia.hu Tel.: (+36 1) 486 4418, fax: (+36 1) 486 4484 Iroda: II. emelet 207. Erasmus koordinátor: Dr. Tóth Beáta ügyintéző: Kovács Kata Tel.: (+36 1) 486 4414, E mail: erasmus@sapientia.hu Pedagógiai, kateketikai és pasztorális gyakorlatok szervezésével foglalkozó koordinátor: Ködmön Ágota, E mail: kodmon.agota@sapientia.hu Iroda: Pedagógia tanszék, III. emelet 311. Tel.: (+36 1) 486 4429 5

Karrier Iroda Pályakövetés és öregdiák-kapcsolatok, munkavállalással kapcsolatos információk Rőder Tamásné, Judit irodavezető E-mail: roder.tamasne@sapientia.hu Tel.: (+36 1) 486 4430 Iroda: III. emelet 312. Fogadóidő: csütörtök: 13 00 16 00 Pályakövetés és öregdiák-kapcsolatokért felelős tanár: Dr. Révay Edit docens E-mail: revay.edit@btk.ppke.hu Iroda: III. emelet 309-es tanszéki szoba Életvezetési tanácsadás (diáktanácsadó) Időpont-egyeztetés: Somogyiné dr. Petik Krisztina Kézdy Anikó somogyi.k@signum.hu kezdy.aniko@sapientia.hu Gyermekvédelmi jogi és pszichológiai tanácsadás Időpont-egyeztetés: Fehérné dr. Mészáros Ágnes Jelinekné dr. Vári Zsuzsanna drmeszarosagnes@yahoo.com jelinekne.varizsuzsa@gmail.com Lelkivezetés az oktatókkal megbeszélés alapján. Iránytű hivatástisztázó kurzus Koordinátor: Versegi Beáta-Mária nővér E-mail: iranytusapi@gmail.com A 2009/2010. I. félévének időpontjai: szeptember 29., október 6., 20., november 3., 17. és december 1. Jelentkezni a fenti E-mail címen lehet. Hallgatói Önkormányzat Elnök: Gergely Gabriella Tel.: (+36 1) 486 4439, fogadóóra megbeszélés szerint. E mail: hok@sapientia.hu Iroda: IV. emelet 417. A főiskola épületében tilos a dohányzás. Dohányzásra kijelölt hely: kint, a főbejárat mellett. 6

DOGMATIKA TANSZÉK III. emelet 301/B. : 486-4424 III. emelet 309 : 486-4427 TANSZÉKEK Lukács László Ancsin István Nemeshegyi Péter Tóth Beáta PSZICHOLÓGIA TANSZÉK III. emelet 308. : 486-4426 Tanszékvezető: Horváth-Szabó Katalin Barlay Mónika Buza Patrik Büki Péter Csókay László Egri László Fehérné Mészáros Ágnes Gulyás József Kály-Kullay Károly Kézdy Anikó Kővári Magdolna Laczkó Zsuzsanna Martos Tamás Riez Andrea Robu Magda Semsey András Somogyiné Petik Krisztina Szabóné Kármán Judit Török István Izsák Tringer László Urbán Szabolcs Zsombók Terézia EGYHÁZJOG TANSZÉK III. emelet 309. : 486-4427 Tanszékvezető: Orosz Lóránt Csíziné Schlosser Annamária Gulyásné Kovács Erzsébet Gerencsér Balázs Ujházi Lóránd FUNDAMENTÁLIS TEO. TANSZÉK III. emelet 309. : 486-4427 Tanszékvezető: Várnai Sándor Jakab Bagyinszki Ágoston SZOCIOLÓGIA TANSZÉK III. emelet 309. : 486-4427 Jelinekné Vári Zsuzsanna Révay Edit PEDAGÓGIA TANSZÉK III. emelet 311.; : 486-4429 Farkas István Fekete László András Fogassy Judit Tanszékvezető: Kotschy Andrásné Kató Csaba Lőw Márta Pálvölgyi Ferenc Svajcsikné Pál Bernadette Szentváry-Lukács Erika Szlanka Erzsébet EGYHÁZTÖRTÉNELEM TANSZÉK V. emelet 516. : 486-4464 Tanszékvezető: Perendy László Baán István Deák Hedvig Sághy Marianne Szabó Csaba Tömördi Sándor Viktor Varga Kapisztrán FILOZÓFIA TANSZÉK Tanszékvezető: Bakos Gergely IV. emelet 418. : 486-4440 Harai Levente Patsch Ferenc Whitehouse Domonkos 7

GYAKORLATI TEOLÓGIA TANSZÉK V. emelet 525B. : 486-4460 Tanszékvezető: Pákozdi István Áment Lukács Baán Zsolt Izsák Csáki Tibor Esiobu Anayo Agustus Fehérváry Jákó Kálmán Peregrin Kecskésné Papp Ágnes Nobilis Márió Tomka Ferenc Versegi Beáta-Mária MORÁLTEOLÓGIA TANSZÉK V. emelet 516. : 486-4464 Tanszékvezető: Papp Miklós Aczél Petra Antal Z. László Bakonyi Gábor Baritz Sarolta Laura Beran Ferenc Kék Emerencia Nagykáldi Csaba Somfai Béla BIBLIATUDOMÁNY TANSZÉK V. emelet 515. : 486-4441 Tanszékvezető: Xeravits Géza Balogh Katalin Csernai Balázs Jelenits István Karaffa János Sulyok Elemér Szatmári Györgyi Vörös Károly NYELVI LEKTORÁTUS IV. emelet 414. Angyal Mónika Berhidai Lajos Piusz Bernáth Mária Lukács Gillike Tobisch Ferencné CSALÁDPEDAGÓGIAI INTÉZET IV. emelet 419.; : 486-4442 http://csaladpedagogia.sapientia.hu csaladpedagogia@sapientia.hu INTÉZETEK Mb. intézetvezető: Hortobágyiné Nagy Ágnes Déri Éva Kovács Éva Lotzné Káli Anikó NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET III. emelet 311.; : 486-4429 Intézetvezető: Kotschy Andrásné SZERZETESTEOLÓGIAI INTÉZET V. emelet 514. : 486-4461 Intézetvezető: Tőzsér Endre Baternay Ágota Takács Zita 8

Díjszabás a 2009/2010-es tanévre Díjak beiratkozáskor (csak az I. évfolyamon) nappali, esti és levelező tagozaton Beiratkozási díj (a tanulmányok elején, egyszeri alkalom) 10 000 Ft* Költségtérítés* nappali, esti és levelező tagozaton I. évfolyam BA képzés, MA képzés, teológia szak, GYIT 85 000 Ft/félév II. évfolyam BA képzés, MA képzés, teológia szak, GYIT 80 000 Ft/félév III. évfolyam BA képzés, MA képzés, teológia szak 70 000 Ft/félév IV. évfolyam teológia szak 60 000 Ft/félév V. évfolyam teológia szak 50 000 Ft/félév Késedelmi és mulasztási díjak Különeljárási díj: minden olyan költség, amely a hallgató kötelezettségeinek késedelmes teljesítéséből vagy mulasztásából keletkezik, például: Beiratkozás határidőn túl Leckekönyv leadása határidőn túl A szakdolgozat beadása határidőn túl Tanegység-újrafelvétel tanegységenként Beléptető kártya pótlása (első alkalommal külön díjat nem kell érte fizetni, elvesztése esetén pótdíj fizetendő záróvizsgára csak a kártya leadása után bocsátható a hallgató) Diploma másodlat kiadása Leckekönyv másodlat kiadása Neptun-kód/jelszó vagy géptermi kód/jelszó megkérdezése (elfelejtése esetén) 3 000 Ft 5 000 Ft 7 000 Ft 2 200 Ft Vizsgadíjak, vizsgahalasztási díjak Vizsgaszervezési díj** Sikeres vizsga ismétlése Sikertelen vizsga ismétlése második alkalommal további alkalommal Záróvizsga* Záróvizsga ismétlése 3 000 Ft 2 000 Ft 2 000 Ft 3 000 Ft 6 000 Ft* 6 000 Ft * Csak a költségtérítéses hallgatókra vonatkozik. ** Annak kell fizetnie, aki a vizsgára bejelentkezett, de nem jelent meg. 9

TANULMÁNYI OSZTÁLY ESTI TAGOZAT Tanulmányi ügyek intézése: Somfai Boglárka, Tálosi András Tel.: (+36 1) 486-4413, 486 4482; fax: (+36 1) 486 4416; E-mail: estitagozat@sapientia.hu, posztgradualis@sapientia.hu Fogadóóra: kedd: 9 00 12 00 és 14 00 17 00 szerda: 14 00 17 00 tanítási szombatok: 8 00 17 00 A 2009 2010. tanév I. félévének időbeosztása Tanévnyitó szentmise: 2009. szeptember 7. (hétfő) 17.00 óra Szorgalmi időszak: szeptember 12. (szombat) december 19. (szombat) Őszi szünet: október 23 30. Sapientia kirándulás: október 22 25. Erdélybe Sapientia Nap: november 14. (szombat) Vizsgaidőszak: 2009. december 21. (hétfő) 2010. január 23. (szombat) Javítóvizsga-időszak: 2010. január 25. (hétfő) 2010. január 30. (szombat) A 2009 2010. tanév II. félévének időbeosztása Megszentelt élet ünnepe: február 2. (kedd) Szorgalmi időszak: február 6. (szombat) május 15. (szombat) Húsvéti szünet: március 29. (nagyhét, hétfő) április 5. (húsvéthétfő) Vizsgaidőszak: május 17. (hétfő) június 26. (szombat) Javítóvizsga-időszak: június 28. (hétfő) július 3. (szombat) 10

Határidők a 2009 2010. tanév I. félévében Regisztráció, leckekönyv felvétele és leadása a Tanulmányi Osztályon Kurzusfelvétel a NEPTUN rendszerben: Leckekönyv és regisztrációs lap, kedvezményes tanulmányi rend kérelem Költségtérítés befizetése* leadása a TO-n Szakdolgozati címbejelentő lap leadása a TO-n** Szakdolgozat és szakdolgozati konzultációs lap leadása, záróvizsgára jelentkezés*** Leckekönyv felvétele a TO-n a vizsgaidőszakra Leckekönyv leadása a TO-n a vizsgaidőszak végén 2009. szeptember 12 2009. október 3. 2009. szeptember 12. 8 00 -tól 2009. október 3. 17 00 -ig 2009. október 3-ig 2009. október 20-ig 2009. december 12-től 2010. január 31-ig * Kérjük, hogy a befizetéseket lehetőleg banki átutalással végezzék. Akinek ez gondot okoz, a gazdasági osztályon fizethet, fogadóidőben. ** Júniusban záróvizsgázóknak. *** Decemberben záróvizsgázóknak. Beadandó: kettő bekötött és egy CD-n tárolt elektronikus példány. Az elektronikus példány leadása nélkül nem fogadjuk el a záróvizsgára jelentkezést. 11

KREDIT KÖVETEL- MÉNY HETI ÓRA- SZÁM TANREND MESTERKÉPZÉS (MA) Hittanár-nevelő tanár szak (H) Család- és gyermekvédő tanár szak (CS) I. évfolyam H+CS 4+1 féléves képzés KÓD TÁRGY OKTATÓ MAPDG/E A pedagógiai gondolkodás fejlődése Pálvölgyi Ferenc 2 k 8 A védelemre szoruló gyermek CSVGY/E sajátosságai Büki Péter 2 k 4 Család- és gyermekvédelem CSSZO/E szociológiája Dr. Révay Edit 2 k 4 CSCSJ/E Család- és gyermekvédelmi jog Dr. Gerencsér Balázs 2 k 8 CSCSPS/E Családpszichológia Somogyiné dr. Petik Krisztina 2 k 4 MAFI1/E Filozófia: Metafizika I. Dr. Bakos Gergely 3 k 8 MAMO1/E Morális: Bioetika Kék Emerencia 4 k 12 MAPDNE/E Nevelés, személyiségfejlesztés Fekete András 2 k 8 MAPSN/E Pedagógiai pszichológia Dr. Nagykáldi Csaba 2 k 8 CSSCS/E Segítségre szoruló családok Somogyiné dr. Petik Krisztina 2 gy 6 CSSZP/E Szociálpolitika Jelinekné dr. Vári Zsuzsanna 1 k 4 MAPSTP/E Tanulás és fejlődés Dr. Nagykáldi Csaba 2 k 8 MAPDTT/E Tanulás és tanítás Dr. Kotschy Andrásné 2 k 4 MAUE1/E Újszövetségi egzegézis I. Dr. Jelenits István 2 k 8 Összesen 30 94 Szabadon választható: a tanulmányok folyamán (az 5 félév alatt) összesen 9 kredit értékben. Lehetőségek a kreditek megszerzésére: bármely nem szakos tanegység elvégzése esti vagy nappali tagozatról; szemeszterdolgozat (2 kredit/dolgozat, 8 12 oldal, bármely oktatónál lehet írni; bejelentő lapot kell leadni hozzá a TO-n beiratkozási időszakban a konzulens aláírásával); nappali tagozatról bármely szabadon választható különelőadás vagy szeminárium, esetleg idegen nyelv (ld. bővebben a nappali tagozatos tanrendben). 12

KREDIT KÖVETEL- MÉNY HETI ÓRASZÁM KREDIT KÖVETEL- MÉNY HETI ÓRA- SZÁM II. évfolyam H+CS 4+1 féléves képzés KÓD TÁRGY OKTATÓ MAPDVP1/ E A vallási párbeszéd pedagógiája I. Dr. Lukács László 2 gy 8 MAFI1/E Filozófia: Metafizika I. Dr. Bakos Gergely 3 k 8 MAMO1/E Morális: Bioetika Kék Emerencia 4 k 12 MAUE1/E Újszövetségi egzegézis I. Dr. Jelenits István 2 k 8 CSCSÉN/E A családi életre nevelés elmélete és Hortobágyiné dr. Nagy gyakorlata Ágnes 2 gy 8 Család- és gyermekvédelem csoportos szakmai gyakorlat* Ágnes Fehérné dr. Mészáros CSCSGY/E 3 gy CSDRF/E Drogok és drogfüggőség Kály-Kullai Károly 2 gy 8 CSGYVI/E Gyermekvédelem az iskolában Csókay László 3 k 12 CSGYV/E Gyermekvédelem az otthont adó intézményekben Büki Péter 2 gy 8 CSHSZ/E Hivatásszemélyiség-fejlesztés Robu Magda 1 gy 8 CSSKT/E Segítő kapcsolat és tanácsadás Kézdy Anikó 1 gy 4 Speciális gyermekvédelmi módszerek CSSGYV/E Büki Péter 2 gy 4 CSSZK/E Szociális képességfejlesztés Barlay Mónika 1 gy 8 Összesen 28 96 *A félév során (október-november folyamán) a tanárnővel egyeztetett hétköznapi alkalom. Szabadon választható: a tanulmányok folyamán összesen 8 kredit értékben (a 8 kredit tartalmazza a tavaly megírt szemeszterdolgozatot). Lehetőségek a további kreditek megszerzésére: ld. fentebb. I. évfolyam H+CS 2+1 féléves (kiegészítő) képzés, család-tanári félév I. évfolyam CS 1+1 féléves képzés KÓD TÁRGY OKTATÓ CSCSÉN/E A családi életre nevelés elmélete és gyakorlata Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes 2 gy 8 CSVGY/E A védelemre szoruló gyermek sajátosságai Büki Péter 2 k 4 Család- és gyermekvédelem csoportos szakmai gyakorlat* CSCSGY/E Fehérné dr. Mészáros Ágnes 3 gy CSSZO/E Család- és gyermekvédelem szociológiája Révay Edit 2 k 4 CSCSJ/E Család- és gyermekvédelmi jog Dr. Gerencsér Balázs 2 k 8 CSCSPS/E Családpszichológia Somogyiné dr. Petik Krisztina 2 k 4 13

KREDIT CSDRF/E Drogok és drogfüggőség Kály-Kullai Károly 2 gy 8 CSGYVI/E Gyermekvédelem az iskolában Csókay László 3 k 12 CSGYV/E Gyermekvédelem az otthont adó intézményekben Büki Péter 2 gy 8 CSHSZ/E Hivatásszemélyiség-fejlesztés** Robu Magda 1 gy 8 CSSKT/E Segítő kapcsolat és tanácsadás** Kézdy Anikó 1 gy 4 CSSCS/E Segítségre szoruló családok Somogyiné dr. Petik Krisztina 2 gy 6 Speciális gyermekvédelmi módszerek CSSGYV/E Büki Péter 2 gy 4 CSSZK/E Szociális képességfejlesztés** Barlay Mónika 1 gy 8 CSSZP/E Szociálpolitika Jelinekné dr. Vári Zsuzsanna 1 k 4 Összesen 28 90 Szabadon választható: a család-tanári féléven összesen 2 kredit értékben. Lehetőségek a további kreditek megszerzésére: ld. fentebb. *A félév során (október-november folyamán) a tanárnővel egyeztetett hétköznapi alkalom. ** A gyakorlatokon az elejétől a végéig kötelező részt venni. KÖVETEL- MÉNY HETI ÓRA- SZÁM III. évfolyam H+CS tanítási gyakorlat féléve KÓD TÁRGY OKTATÓ MACSTGY/ Család- és gyermekvédő egyéni Riez Andrea 9 m.a. E szakmai gyakorlat MARPCS/E Gyakorlatkísérő szeminárium *Büki Péter, *Riez Andrea 1 m.a. 6 Hittanár-nevelő tanári tanítási MAHTGY/E ** 10 m.a. gyakorlat MAPDPK/E Pedagógiai kutatások Dr. Kotschy Andrásné 2 gy 8 MAP/E Portfolió Dr. Kotschy Andrásné 5 m.a. *Fekete László András, MARPH/E Reflektív pedagógia (hittanár) * Dr. Kotschy Andrásné, 2 m.a. 14 *Szentváry-Lukács Erika MAPSSZI/E Szakmai identitás tréning*** Urbán Szabolcs 1 m.a. 10 MATSZ/E Teológiai szupervízió Dr. Lukács László 2 m.a. 8 Összesen 32 46 m.a.: minősített aláírás * A csoportbeosztás után mindenki a saját gyakorlatvezetőjét írja be a leckekönyvbe. **A hallgató saját mentortanára *** A tréningen elejétől végéig kötelező részt venni. 14

KREDIT KÖVETEL- MÉNY HETI ÓRA- SZÁM KREDIT KÖVETEL- MÉNY HETI ÓRA- SZÁM Hittanár-nevelő tanár szak (H) Etikatanár szak (ET) I. évfolyam H+ET 4+1 féléves képzés KÓD TÁRGY OKTATÓ ETDJÁ/E A demokratikus jogállam Csíziné dr. Schlosser Annamária 2 k 4 MAPDG/E A pedagógiai gondolkodás fejlődése Pálvölgyi Ferenc 2 k 8 ETAE/E Alapvető etika Dr. Papp Miklós 1 k 8 ETEL/E Az erkölcsi nevelés lélektana Dr. Nagykáldi Csaba 2 gy 8 ETEG/E Az etikai gondolkodás fejlődése Harai Levente 2 k 8 ETÉE/E Életvezetés etikája Dr. Papp Miklós 2 gy 8 MAFI1/E Filozófia: Metafizika I. Dr. Bakos Gergely 3 k 8 ETKA/E Kulturális antropológia Dr. Antal Z. László 1 k 4 MAMO1/E Morális: Bioetika Kék Emerencia 4 k 12 MAPDNE/E Nevelés, személyiségfejlesztés Fekete András 2 k 8 MAPSN/E Pedagógiai pszichológia Dr. Nagykáldi Csaba 2 k 8 MAPSTP/E Tanulás és fejlődés Dr. Nagykáldi Csaba 2 k 8 MAPDTT/E Tanulás és tanítás Dr. Kotschy Andrásné 2 k 4 MAUE1/E Újszövetségi egzegézis I. Dr. Jelenits István 2 k 8 Összesen 29 104 Szabadon választható: a tanulmányok folyamán (az 5 félév alatt) összesen 9 kredit értékben. Lehetőségek a kreditek megszerzésére: bármely nem szakos tanegység elvégzése esti vagy nappali tagozatról; szemeszterdolgozat (2 kredit/dolgozat, 8 12 oldal, bármely oktatónál lehet írni; bejelentő lapot kell leadni hozzá a TO-n beiratkozási időszakban a konzulens aláírásával); nappali tagozatról bármely szabadon választható különelőadás vagy szeminárium, esetleg idegen nyelv (ld. bővebben a nappali tagozatos tanrendben). I. évfolyam H+ET 2+1 féléves (kiegészítő) képzés, etikatanári félév I. évfolyam ET 1+1 féléves képzés KÓD TÁRGY OKTATÓ ETDJÁ/E A demokratikus jogállam Csíziné dr. Schlosser Annamária 2 k 4 ETVV/E A világvallások etikája Dr. Bakos Gergely 2 k 8 ETAE/E Alapvető etika Papp Miklós 1 k 8 ETEL/E Az erkölcsi nevelés lélektana Dr. Nagykáldi Csaba 2 gy 8 ETEG/E Az etikai gondolkodás fejlődése Harai Levente 2 k 8 15

KREDIT KÖVETEL- MÉNY HETI ÓRA- SZÁM ETB/E Bioetika Dr. Somfai Béla 1 k 4 ETÉE/E Életvezetés etikája Dr. Papp Miklós 2 gy 8 ETTGY/E Etikatanári csoportos szakmai gyakorlat* Dr. Kotschy Andrásné 3 gy ETGG/E Gazdaságetika és globalizáció Duffer Dominika 2 k 4 ETJEI/E Jog és erkölcs az iskolában és a családban Pálvölgyi Ferenc 2 gy 8 ETKOM/E Kommunikáció- és médiaetika Dr. Aczél Petra 2 gy 8 ETKR/E Krízislélektan Dr. Nagykáldi Csaba 1 gy 4 ETKA/E Kulturális antropológia Dr. Antal Z. László 1 k 4 ETÖK/E Ökológia, környezetvédelem és etika Dr. Bakonyi Gábor 1 gy 4 ETTP/E Tantárgypedagógia Pálvölgyi Ferenc 2 k 6 ETTPSZ/E Tantárgypedagógia szeminárium Pálvölgyi Ferenc 2 gy 6 Összesen 28 92 Szabadon választható: az etikatanári féléven összesen 2 kredit értékben. Lehetőségek a további kreditek megszerzésére: ld. fentebb. * Pasztorális tanácsadás mesterképzési szak (MA) KÓD TÁRGY OKTATÓ PTFF/E A felnőttkori fejlődés pszichológiája Somogyiné dr. Petik Krisztina 2 k 8 PTSZ/E A pasztorális tanácsadás színterei Buza Patrik 3 k 8 PTPT/E A pasztorális teológia alapjai Dr. Lukács László 2 k 8 PTSZM/E A személyiség működése szociális Dr. Horváth-Szabó kontextusban Katalin 4 k 8 PTSZ/E A szenvedés lelki és teológiai dimenziói Dr. Patsch Ferenc 6 k 12 PTTE/E A tanácsadás elmélete és módszertana Kézdy Anikó 3 k 8 PTTA1/E Bibliai és szisztematikus teológiai antropológia I. Dr. Sulyok Elemér 2 k 8 PTTA2/E Bibliai és szisztematikus teológiai antropológia II. Dr. Lukács László 2 k 8 PTÉB1/E Életesemények a Bibliában I. Dr. Xeravits Géza 1 k 4 PTSZGY/E Személyiségfejlesztő gyakorlat Barlay Mónika 5 gy 12 PTVS/E Vallásosság és spiritualitás Dr. Horváth-Szabó Katalin 2 gy 12 Összesen 32 96 Szabadon választható: a tanulmányok folyamán (a 4 félév alatt) összesen 6 kredit értékben. Lehetőségek a kreditek megszerzésére: ld. fentebb. 16

TANEGYSÉG-TEMATIKA (a tanegységek neve szerint ABC rendben felsorolva) A családi életre nevelés elmélete és gyakorlata Előadó: Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes A tanegység célja: A tanegység célja, hogy a hallgatók képessé váljanak a kiegyensúlyozott, harmonikus, boldog házasságra és a családi hivatásra való felkészítés családpedagógiai módszereinek alkalmazására. Fejlesztendő kompetenciák: Ismeri a családi életre nevelés elméleti és gyakorlati kérdéseit Képes a családi életre nevelés iskolai és egyéb, speciális foglalkozás keretében való megvalósítására Elkötelezett abban, hogy tudatossága révén az egészséges életvitelt segítő értékrend és család-barát szemléletmódot sugározza Tematika: A családi életre nevelés (CSÉN) szükségessége, lehetőségei és feltételei az iskolában. Tanulható-e, tanítható-e a házasság, a családi élet? A családi életre nevelés tartalma, célja és módszerei. Egészségmegőrző és prevenciós szemlélet kialakításának segítése. Az igazságra épülő helyes értékrend és család-barát szemléletmód fontossága Termékenységtudat, a női ciklus történései. A férfi útja. Teljes körű tájékoztatás a családtervezési módszerekről. A természetes családtervezés. Egészséges életkezdet. Az élet tisztelete, életvédelem, magzatvédelem. Életadó szerelem felelős szülőség. A gyermek ajándék. A házastársi elköteleződés és hűség A serdülőkor sajátosságai, lelki és biológiai változásai, a fiatalok erkölcsi fejlődése Az ember kétneműsége különbségek férfi és nő között. A nemi identitás A helyes önismeret és önértékelés, a jellemformálás, az önnevelés, a személyiségfejlesztés Kommunikáció és konfliktuskezelés. A szeretet-nyelvek Pihenés. A szabadidő értékes eltöltése Hogyan segíthetünk a gyermekeknek, fiataloknak abban, hogy helyesen használják a tömegkommunikációs eszközöket? Karrier és/vagy hivatás? Siker és/vagy boldog családi élet? A halál és a gyász Beteg, fogyatékossággal élő és/vagy idős ember a családban az empátiás és szolidaritás készség fejlesztése 17

Követelmény: Az aláírás feltételei: A hiányzások tűrési határa a tanulmányi és vizsgarend szerint alakul. A hallgatótól elvárt tevékenység: az első szemináriumi órán megadott feltételek szerint megvalósított egyéni és csoportos szóbeli feladatok; tananyagrészlet feldolgozása, stb. A gyakorlati jegy: a főiskolai munka, az egyéni felkészülés és a félév végére elkészített esszé jellegű írás együttes értéke. Ajánlott irodalom: Családi életre nevelés az oktatásban. Család-órákat segítő kézikönyv, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családpedagógiai Intézete, Budapest, 2005. Házasság és család. Szerk.: Dr. Horváth-Szabó Katalin, Új Ember, Budapest, 2008. Horváth-Szabó Katalin: A házasság és a család belső világa, SE Mentálhigiéné Intézet, Budapest, 2007. Campbell, Ross: Nehéz évek, Harmat, Budapest, 1992, 2001. Chapman, Gary: Egymásra hangolva. Az öt szeretet-nyelv a házasságban, Harmat, Budapest, 2002. Bovet, Theodor dr.: Felette nagy titok. Könyv a házasságról. Bécs, 1983.; Sapientia Családpedagógiai Füzetek 2., Vigilia Kiadó, Budapest, 2002. Calvo, Gabriel: Kéz a kézben. Kérdések és válaszok boldog házasságra készülő fiataloknak, MÉCS Családközösségek, Budapest, 2002. Fiore, Carlo: A fiatalok etikája, Don Bosco Kiadó, Budapest, 2002. Timóteus Társaság: FÉK tanári kézikönyv. Timóteus Társaság Alapítvány Fiatalok az Élet Küszöbén (FÉK) szolgálata, Budapest, 2000., 2004. McDowell J. és Day D.: Miért várj? Timóteus Társaság Alapítvány, Fiatalok az Élet Küszöbén (FÉK) szolgálata, 1995. Rötzer, J: Természetes fogamzásszabályozás, Herder, Budapest, 1992. Előadó: Csíziné dr. Schlosser Annamária A demokratikus jogállam A tanegység célja: A tanegység célja, hogy a hallgatók megismerjék az alkotmányjoggal kapcsolatos alapvető kérdéseket, és áttekintést nyerjenek a magyar közjogi rendszer alapvető elveiről és jogintézményeiről A fejlesztendő kompetenciák Ismeri a magyar alkotmányos elveket és intézményeket. 18

Képes a közjogi rendszerrel kapcsolatban felmerülő kérdésekben a véleményalkotásra. Elkötelezett az alkotmányosság, a demokrácia és a jogállam iránt. Tematika: Alapfogalmak: alkotmány, alkotmányjog, állam, jogállam, demokrácia, parlamentarizmus, hatalommegosztás. Szuverenitás és állampolgárság. Az EU és Magyarország. Jogforrások. Alapjogok. A választási rendszer. Az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a kormány és a miniszterelnök. Az igazságszolgáltatási rendszer. Az önkormányzatok. Követelmény Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga Kötelező irodalom: A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény Tankönyv: Kiss Barnabás: Alkotmányjogi alapismeretek, Pólay Elemér Alapítvány JATEpress, Szeged 2007. Ajánlott irodalom: Kukorelli István (Szerk.): Alkotmánytan I., 2., átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó, Budapest 2007. Sári János: Alapjogok - Alkotmánytan II., 3., átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó, Budapest 2006. Hajas Barnabás - Schanda Balázs (Szerk.): Alkotmányjogi Jogszabálygyűjtemény - tansegédlet, Szent István Társulat, Budapest 2007. Kilényi Géza - Hajas Barnabás (Szerk.): Fejezetek az alkotmányjog köréből. A magyar államszervezet. 2008. Halmai Gábor Tóth Gábor Attila (Szerk.): Emberi jogok, Osiris Kiadó, Budapest 2003. Előadó: Somogyiné dr. Petik Krisztina A felnőttkori fejlődés pszichológiája A tanegység célja: A tantárgy célja, hogy tudatosítsa a hallgatókban a személyiség élethossziglani fejlődésének elvét, megismertesse a felnőttkori fejlődés jellegzetességeit és állomásait, valamint az életesemények és a fejlődés összefüggéseit. Fejlesztendő kompetenciák A pasztorális tanácsadó megszerezte a tudományterület magas szintű műveléséhez szükséges ismereteket, képes ezek integrált feldolgozására, 19

kritikai szemléletére, önálló kutatására, szakmai továbbfejlesztésére. A pasztorális beszélgetéseket segítő kapcsolati beszélgetéseknek tekinti, a mentális és lelki terheltségeknek képes felismerni azokat a szintjeit, amelyek kezelése meghaladja segítői kompetenciáját. A prímér prevenció területén hatékony segítséget tud nyújtani olyan személyeknek, akik életvezetési válságba kerültek, önértékelési zavarokkal küzdenek, személyes hatékonyságukban támogatásra szorulnak, fejlődési és eseti krízisekkel szembesülnek Tematika A fejlődés fogalma. A személyiség fejlődésének különféle megközelítései: szakaszelméletek, kontextuális elméletek, életút-modell. A személyiség fejlődésének pszichoszociális modellje (Erikson). A fiatal felnőttek, a középkorúak és az idősek életfeladatai Jung, Levinson és Erikson fejlődéselmélete szerint. A személyiség különböző aspektusainak alakulása az életút során (kutatási eredmények összefoglalása). Követelmény: kollokvium Kötelező irodalom: Horváth-Szabó, K. Kézdy, A. S. Petik, K.: Család és fejlődés, Sapientia Főiskola, Budapest, 2007. Somogyiné Petik Krisztina: A felnőttkori fejlődés pszichológiája. Jegyzet (Sapientia Könyvtár) Ajánlott irodalom: Cole, M. Cole, S.R.: Fejlődéslélektan, Budapest, 2003. M.E. Lachman (ed): Handbook of Midlife Development, John Wiley & Sons, Inc., 2001. Előadó: Buza Patrik A pasztorális tanácsadás színterei A tantárgy célja: Megismertetni a hallgatót a lelkigondozás iránti igények sokféleségével és a lelkipásztori válaszlehetőségekkel, bevezetni őt a lelkigondozás különféle színtereinek sajátosságaiba, valamint a klinikai tapasztalatok és a reflexió használatába a lelkigondozói munkában 20

Kompetenciák: A pasztorális tanácsadó ismeri a lelkigondozás főbb területeit és azok sajátosságait Képes személyes és szakmai tapasztalatainak megfogalmazására egyéni és csoportos fórumokon Nyitott saját személyiségének megismerésére és tudatos használatára a lelkigondozásban. Tematika: Lelki szükségletek és igények; Intézményi és közösségi lelkigondozás; A lelkigondozó helye a gyógyításban, a gyógyító személyzet együttműködése; Az intézmény/műhely életébe való bekapcsolódás sajátos szakmai feladatai; Adottságok és lehetőségek - műhelyek és megközelítések - a lelkigondozói munkában Magyarországon; Önismeret, élményfeldolgozás; Személyes határok és képességek; A reflexió, az egyéni és csoport-szupervízió használata Számonkérés: Gyakorlati jegy a csoport-, és gyakorlati alkalmakon nyújtott részvétel, valamint a félév közben benyújtandó két reflexiós napló alapján Irodalom: Cseppek a tengerben Társadalmi kihívások keresztény közösségek válaszai, Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet KGRE TFK Sapientia Főiskola, Budapest, 2006; Cseri Péter: (szerk.): Segítségnyújtás a végeken - haldokló betegek és hozzátartozóik pszichés, szociális és spirituális támogatása, Magyar Hospice-Palliatív Egyesület, 2002; Diakóniai tanulmányok, KGRE TFK Diakóniai Intézet Nagykőrös, 2004; Hit és élet a felnőttkor küszöbén, Pszichológusok és teológusok 7., Új Ember kiadó, Budapest, 2006; Klessmann, Michael: A klinikai lelkigondozás kézikönyve, Debreceni Református Hittudományi Egyetem Gyakorlati Teológiai Tanszéke, Debrecen 2002; Előadó: Lukács László A pasztorális teológia alapjai A tárgy célja A hallgatók megismertetése az egyház pasztorális szolgálatával és teológiájával, különösen pedig a lelkipásztori tanácsadói szolgálathoz szükséges teológiai alapokkal. 21

Fejlesztendő kompetenciák Áttekintése van a pasztorális teológia egészéről, ismeri az egyház krisztusi küldetéséből adódó teológiai-spirituális-karitatív feladatokat, speciálisan pedig a gyógyító lelkigondozás hátterét is képező diakonia szerepét az egyházban. Képes arra, hogy az irgalmas Atya szeretetével, Krisztus proegzisztenciális lelkületével önfeláldozóan munkálkodjék az emberek jólétén és üdvösségén. Elkötelezett a krisztusi szolgáló szeretetre mindazok felé, akik bármilyen szükséget szenvednek, különös tekintettel a beteg, idős, válságos helyzetbe jutott emberekre. A tárgy tematikája A pasztorális helye a teológia egészében. Isten gondoskodása népéről az Ószövetségben. Isten irgalmas szeretetének megnyilatkozása Jézusnak, a jó Pásztornak tevékenységében. Az egyház hármas funkciója: leiturgia, martüria, diakonia. Diakoniai szolgálat az első keresztény közösségekben. A hívek keresztségi papságának pasztorális dimenziói. Az egyház pasztorális arculata a II. Vatikáni zsinat szövegeiben. A hitből fakadó szolgáló szeretet konkrét területei és feladatai napjainkban. Követelmény Félév közben dolgozat készítése a kijelölt témákból, félév végén kollokvium. Ajánlott irodalom Wiedenhofer, Siegfried: Ekkléziológia, in: Schneider, Theodor: A dogmatika kézikönyve, Budapest, 1997. Bourgeois, Daniel: Az egyház pasztorációja, Szeged, 1999. XVI. Benedek Pápa: Deus caritas est, Budapest, 2006. Tomka Ferenc - Horváth Lóránt: Gyakorlati teológia, Budapest, 1980. Zulehner, Paul Michael: Népem lesznek, a gyülekezeti hit alapjai, Budapest, 1990. Előadó: Pálvölgyi Ferenc A pedagógiai gondolkodás fejlődése A tanegység célja: a pedagógiával összefüggő tények, jelenségek és folyamatok történeti jellegű vizsgálata annak érdekében, hogy a tanár szakos hallgató a nevelés múltbeli koncepcióit megismerve kellően differenciált nézőpontokat alakíthasson ki saját pedagógiai hitvallásának formálásához. A fejlesztendő kompetenciák: Ismeri a nevelés történetének korszakait, eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és fontos iskolakoncepcióit. 22

Képes a megismert fejlődési folyamatok, összefüggések kritikai elemzésére és ennek alapján reflektálni tud a jelenkor oktatással-neveléssel kapcsolatos eseményeire is. Elkötelezett a keresztény szellemiségű nevelésben és a korszerű pedagógiai módszerek használatában. Tematika: A neveléstörténet célja, módszerei. A nevelés ősi formái. Az ókori kelet nevelése. Az antik görög-római nevelés. Középkori egyházi és világi nevelés. Reneszánsz humanista pedagógia. A reformáció és a katolikus megújulás nevelése. A felvilágosodás korának pedagógiája. Európai népnevelési törekvések. A tudományos pedagógia kialakulása. A pozitivizmus hatása a pedagógiára. A gyermektanulmányi mozgalom. A reformpedagógia kialakulása és fejlődése. Magyar iskolaügy és pedagógia a 20. században. Modern katolikus nevelési koncepciók. Követelmény: Rendszeres és konstruktív részvétel, zárthelyi dolgozatok írása, félév végén kollokvium. Köztelező irodalom: Mészáros Németh Pukánszky: Neveléstörténet. Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Osiris, Budapest, 2003. Mészáros Németh Pukánszky: Neveléstörténet szöveggyűjtemény. Osiris, Budapest, 2003. Ajánlott irodalom: Mészáros István: A katolikus iskola ezeréves története Magyarországon. Szent István Társulat, Budapest, 1995. Németh Pukánszky: A pedagógia problématörténete. Gondolat, Budapest, 2004. Németh Skiera: Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz: 1. Egy választott korszak vagy időszak összefoglaló neveléstörténeti áttekintése 2. Egy kiemelkedő pedagógus életének és pedagógiájának szemléletes bemutatása 3. Egy pedagógiai koncepció sajátos elemeinek és hatástörténetének feldolgozása 4. Egy pedagógiai probléma történeti szemléletű elemzése és feldolgozása. 23

A személyiség működése szociális kontextusban Előadó: Horváth-Szabó Katalin A tanegység célja: A hallgatók megismertetése a kapcsolati kontextusba helyezett személyiség sajátosságaival, működési jellemzőivel, a kapcsolati tényezők személyiséget fejlesztő, gyógyító ill. fejlődést akadályozó vagy betegséget fenntartó jellegével. Fejlesztendő kompetenciák: Ismeretet szerez a személyiség és a személy (önmaga és a lelkigondozott) kapcsolati környezetében történő fejlődéséről és működéséről valamint az egyedi, vertikális és horizontális kapcsolati és környezeti tényezők együttes viselkedést meghatározó szerepéről. Képes felismerni és a segítő folyamatban figyelembe venni önmagában és a másik emberben az egyedi személyiségjellemzők és a kapcsolati hatások összefüggéseit. A tanultak megértésével és tudatosításával képessé és készségessé válik a kapcsolati tényezők súlyuknak megfelelő figyelembe vételére. Tematika: A személyiség funkciója, összetétele, a személyiség holisztikus, bio-pszichoszociálisspirituális modelljei.-2. A kapcsolati és környezeti kontextus hatásai. 3-4. Kapcsolati formák: én-te, én-az, vertikális-horizontális ( Weiss).- 5. Kötődésre épülő kapcsolatok és hatásaik.- 6. Affiliatív és gyógyító kapcsolatok.-7. Empátia és a társtámogatás szerepe a fejlődésben, megküzdésben, gyógyulásban.-8-9. Én-fejlődés, önértékelés, énkép szociális kontextusa.-10. Személyes és szociális identitás.-11. Fejlődési elakadások (hamis én, narcisztikus, dependens személyiség alakulása). 1-2 Érett személyiség. -13. A személyiség alapvető szükségletei, törekvései.- 14. Férfiak és nők, személyiségének sajátosságai. Különbségek és azonosságok a fejlődésben, megküzdésben, kapcsolati orientáltságban. Követelmény: kollokvium Kötelező irodalom: V. Komlósi A., Nagy J. (szerk.) Énelméletek. Személyiség és egészség. ELTE Eötvös K. 2003. 46-93, 176-216, 257-295, Horváth-Szabó K, Vigassyné Dezsényi K. (2001) Az agresszió kezelése. SZEM. Bp. 119-178. Horváth-Szabó K. (2006) Az önmegvalósítás útjai valláspszichológiai aspektusból. In: Horváth-Szabó K. Vallás és emberi magatartás. 24

Előadó: Patsch Ferenc A szenvedés lelki és teológiai dimenziói A tárgy célja A tárgy a teodicea, a biblikus teológia és a szisztematikus teológia segítségével kívánja körüljárni a rossz és a szenvedés kérdését, képet akar adni a keresztény tradíción belül született válaszokról, és segíteni akarja a hallgatót abban, hogy a szenvedés tapasztalatára a teológia szempontjából reflektálhasson, és kidolgozhassa saját maga számára a szenvedés teológiáját. Elsajátítandó/fejlesztendő kompetenciák Ismeri és reflektált arra, a keresztény hagyomány hogyan dolgozta fel az emberi szenvedés és a rossz kérdését. A hallgató képes legyen tapintattal és teológiai felkészültséggel írni, gondolkodni és beszélni az emberi szenvedésről. Képes integrálni szisztematikus teológiai ismereteit a szenvedésről és a keresztény reményről, tudja, hogy mi a helye ennek a gyakorlati segítségnyújtásban. A tárgy tematikája A bűn és a szenvedés problémája az ószövetségi Szentírásban: Izajás, Jób, Siralmak. Az Újszövetség Krisztus szenvedéséről. A szenvedés és a rossz kérdése a teodiceában. A megváltás teológiái. Teológusok a szenvedésről, a kereszt teológiája. A bűn és a szenvedés egyéni és társadalmi dimenziói; a strukturális bűn. A szenvedés spirituális dimenziója; A lélek sötét éjszakája. A keresztény remény. Követelmény: Személyes reflexió írása az órákon feldolgozott szövegekre félév végén kollokvium. Kötelező/ajánlott irodalom XVI. Benedek pápa: Spe salvi kezdetű enciklikája. Lewis, C.S.: A fájdalom, ford. Lukács László, Budapest, 2008. G. Greshake, A szeretet ára. Elmélkedés a szenvedésről, Budapest, 1999. Jöjj, légy a világosságom!: "Kalkutta szentjének" személyes írásai; szerk. és jegyzetekkel ell. Brian Kolodiejchuk; [ford. Lukács József és Lukács László], Budapest, 2008. Moltmann, Jürgen: Minden végben kezdet rejtezik, Pannonhalma, 2005. Ricouer, Paul: A rossz: kihívás a filozófia és a teológia számára c. tanulmányok In.: Uő, Válogatott irodalomelméleti tanulmányok (Budapest, 1999.) 73-116.o. Carlo Caretto: Miért, Uram, miért? Szent Gellért, Budapest, 1992.; Richard Rohr: Jób és a szenvedés misztériuma, Ursus Libris, Budapest, 2007. 25

Előadó: Kézdy Anikó A tanácsadás elmélete és módszertana A tantárgy célja áttekintést adni a tanácsadás és konzultáció főbb elméleti irányzatairól, valamint az egyéni tanácsadás folyamatának gyakorlati kérdéseiről. A gyakorlatok során a hallgatók az egyéni tanácsadói helyzetekben próbálják ki és gyakorolják a szükséges tanácsadói készségeket. Fejlesztendő kompetenciák: A pasztorális tanácsadó rendelkezik az egyéni lelkigondozói beszélgetéseknek, pasztorális tanácsadásoknak a segítő személyére vonatkozó szakmai feltételeivel. A pasztorális beszélgetéseket segítő kapcsolati beszélgetéseknek tekinti, a mentális és lelki terheltségeknek képes felismerni azokat a szintjeit, amelyek kezelése meghaladja segítői kompetenciáját. A prímér prevenció területén hatékony segítséget tud nyújtani olyan személyeknek, akik életvezetési válságba kerültek, önértékelési zavarokkal küzdenek, személyes hatékonyságukban támogatásra szorulnak, fejlődési és eseti krízisekkel szembesülnek. Tematika: A tanácsadói (konzultáns) attitűd. A segítő kapcsolat felfogásának változásai. A tanácsadás különböző elméleti irányzatai (egzisztencialista, személyközpontú, pszichodinamikus tanácsadás; tranzakcióanalízis a tanácsadásban). A tanácsadás céljai a különböző irányzatok fényében. A pasztorális tanácsadás helye a tanácsadáson belül. Áttétel és viszontáttétel; lelkiismeret és felettes én. A csoportos tanácsadás, alkalmazásának előnyei, korlátjai, lehetőségei. Számonkérés módja: zárthelyi dolgozat Kötelező irodalom: Bagdy E.: Pszichoterápia, tanácsadás, szupervízió, coaching: azonosságok és különbségek. In: Kulcsár É. (szerk.): Tanácsadás és terápia. ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2009, 53-77. Rogers, C.: Valakivé válni. A személyiség születése. Edge 2000 Kiadó, Bp., 2004. 73-96. o. Ajánlott irodalom: Bánlaky É. (szerk.): Pszichológusok és teológusok az emberről. Tanulmánykötet. Budapest, 1996. Egan, G. A segítő készségek fejlesztése. ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2009. Tomcsányi T., Csáky-Pallavicini R., Harmatta J., Pilinszki A., Török G.: Lelkigondozás és pszichoterápia. Pszichoterápia, 17/3 (2008), 170-177. 26

Kézdy A. és Somogyiné Petik K. (2006): A segítő helyzethez kapcsolódó saját élmények feltárása és feldolgozása. Embertárs, IV/3, 196-204. Tringer L.: A gyógyító beszélgetés. (több kiadás) Előadó: Lukács László A vallási párbeszéd pedagógiája I. A tanegység célja: A tárgy célja a hallgatók felkészítése arra, hogy szűkebb értelemben tárgyuk tanításában, tágabb értelemben a hit átadásának minden színterén tudatosan alkalmazzák a kommunikatív módszereket. A tanegység elvégzése képessé teszi a hallgatókat arra, hogy toleránsan és a nyitottság szellemében tudjanak dialógust folytatni különböző életállapotú, műveltségi szintű és világnézetű emberekkel az élet alapvető kérdéseiről. Fejlesztendő kompetenciák: Ismeri a dialógus történetét, jelenkori értelmezéseit, teológiai hátterét és jelentőségét az interperszonális kommunikációban. Képes a hiteles és őszinte párbeszédre az egyházon belül, a többi keresztény egyházakkal, a másvallásúakkal és a nem hívőkkel. Elkötelezett abban, hogy szűkebb és tágabb környezete felnőttek és diákok egyaránt folyamatos dialógusban éljen a kiengesztelődés, az egymás kölcsönös megértésére törekvés szellemében. Tematika: 1. A dialógus filozófiája, irodalmi műfaja. 2. A dialógus teológiája. 3. A dialógus a II. Vatikáni zsinat dokumentumaiban. 4. A dialogikus elv az istentanban és az üdvösségtörténetben. 5. A dialógus az egyházon belül. 6. Az ökumenikus dialógus mai állása és kihívásai. 7. A vallások közti párbeszéd mai formái és lehetőségei. 8. Dialógus és misszió. 9. A dialógus pluralista korunkban. 10. Dialógus és kommunikáció. 11. Kommunikatív teológiák. 12. A kontextualitás a teológiai párbeszédben. 13. A témacentrikus interakció módszere. 14. A dialógus mint pedagógiai módszer a hitoktatásban. Követelmény: Az egyes órákon kiosztott szövegek áttanulmányozása, értékelése szóban és írásban. A félév végi jegy ennek a munkának és az órán tanúsított aktivitásnak alapján kerül megállapításra. Kötelező irodalom: Az órákon kerül kijelölésre. 27

Előadó: Büki Péter A védelemre szoruló gyermek sajátosságai A tanegység célja: A védelemre szoruló gyermek szükségleteinek felismerése. A lehetséges, a gyermeket érő elsősorban szociális jellegű problémák kezelése. A fejlesztendő kompetenciák Ismeri az alapozó tárgyak alapfogalmait, valamint a speciális szükségletű, továbbá a kórosan működő és zavart életvitelű családok, illetve az itt felnövő gyermekek problémáit, a segítés pszichológiai, szociális és pedagógiai aspektusait. Képes a különböző problémák felismerésére és kezelésére, megelőzésére. Elkötelezett a védelemre szoruló gyermekek problémáinak megoldásában. Tematika: 1. A társadalmi ártalmaktól védendő gyermek (fizikai környezet, közintézmények) 2. A társadalmi ártalmaktól védendő gyermek (média) 3. A szociokulturális hatások 4. A gyermek családjának helyzete 5. Családi problémák (erőszak, függőség, válás) 6. Családi problémák (haláleset, fogyatékos/beteg testvér, családi tabuk) 7. A rosszul kommunikáló család 8. A fogyatékos gyermek 9. A beteg gyermek 10. Halálosan beteg gyermek 11. A neveletlen gyermek 12. Társak nélküli gyermek 13. Kommunikációjában akadályozott gyermek 14. Nem a családjában élő gyermek, nem a saját otthonában élő család gyermeke Követelmény Félév végi ellenőrzés: kollokvium Kötelező és ajánlott irodalom: Vogrinc, Joze A tévénéző. PONT Kiadó, 2001. Dolto, Francoise A gyermek és a város. PONT Kiadó, 2002. Newman, Fran Gyermekek krízishelyzetben. PONT Kiadó, 2002. Albert Fruzsina Dávid Beáta Embert barátjáról. A barátság szociológiája. Századvég, Budapest, 2007. Messing Vera Molnár Emília több odafigyelés kellett volna. A roma gyerekek iskolai sikerességének korlátairól. Esély 2008/4. FORDULÓPONT periodika 28

Előadó: Bakos Gergely és Patsch Ferenc A világvallások etikája Előföltétel: a világvallások (judaizmus, iszlám, kereszténység, hinduizmus, buddhizmus) tanításának és történetének legalább vázlatos ismerete. A tanegység célja: Bevezetés a világvallások (judaizmus, iszlám, kereszténység, hinduizmus, buddhizmus) erkölcsi tanításába. A fejlesztendő kompetenciák: * A tanulók műveltségének, készségeinek s képességeinek fejlesztése a szaktudományi tudás felhasználásával. * Folyamatosan képezi önmagát figyelve a változó világra. * Figyelemmel kíséri a tudomány fejlődését és a társadalom változását. * Képes önálló, kritikai és kreatív gondolkodásra. * Képes véleményének és az igazságnak kifejezésére, az árnyalt és szabatos fogalmazásra. * Keresi mások megértésének módját, tudatosan segíti a közös gondolkodást. * Képes az önreflexióra. A tárgy tematikája: az első előadáson kerül kihirdetésre a kötelező irodalommal együtt. Követelmény: Félévközi ellenőrzés: kérdések a kötelező olvasmányokról az órai diszkusszióhoz. Félévi végi ellenőrzés: az első előadáson kerül kihirdetésre. Ajánlott irodalom: Hans Küng, Világetosz. A Világvallások Parlamentjének Nyilatkozata, Egyházfórum, 1997. A tantárgyért felelős oktató: Dr. Bakos Gergely OSB 29

Alapvető etika Előadó: Papp Miklós A tanegység célja: Az etika alapvetésének célja az erkölcsi alapfogalmak, a tudományos metódus és szisztémák történelmi és mai hermeneutikus értelmezése. Az alapokra épülnek a további témák, melyek célja az erkölcsös életvezetés és a tanácsadás megtanulása a filozófiai, a teológiai és a humántudományok fényében. A fejlesztendő kompetenciák: Megismeri az etikai alapfogalmakat és szisztémákat, a teológiai és humántudományok eredményeit. Képes lesz tisztán gondolkodni az erkölcsi alapértékekről az erkölcsi felszínességben és zűrzavarban, s ezen az úton tovább fejlődni a többi tantárgy által. A plurális társadalomban erkölcsileg képzett személyiségként képes lesz éretten gondolkodni és dönteni mindennapi és határszituációkban is az értékeknek elkötelezetten. Tematika: Az etika tudományos fogalmai, metodikája, felosztása után az etika interdiszciplináris jellegét tárgyaljuk. Az Ószövetség és az Újszövetség éthoszát összevetjük a természetes erkölcsi törvény teóriájával. Megvizsgáljuk a transzcendentális és kategoriális szabadságot, mint az erkölcs lehetőségi feltételét, majd az alapdöntés egyes döntés stratégiai meghozatalát és az abban való kitartás gyakorlati lépéseit. A lelkiismeret méltóságának, nevelésének és a döntést segítő erkölcsi szisztémáknak a megismerése nélkülözhetetlen a döntésekhez. Végül a bűn lejtőjét, osztályozását, és az erkölcsi feltámadást tárgyaljuk. Követelmény Félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom: TUBA, I., Morális I. Jegyzet 2005.; NYÍRI, T., Alapvető etika, Bp. 1994.; PAPP, M., Az életvezetés erkölcsteológiája, Jegyzet. Ajánlott irodalom: HÁRSING, L., Bevezetés az etikába, Miskolc 1999.; A Katolikus Egyház Katekizmusa, Bp. 1994. 1699.-2051.; WEBER, H., Általános erkölcsteológia, Bp. 2001.; TAR- JÁNYI, Z., Az erkölcsteológia története és alapfogalmai, Bp. 2005.; DEMMER, K., Fundamentale Theologie des Ethischen, Freiburg 1999.; BÖCKLE, F., A morálteológia alapfogalmai, Bp. 2004.; II. JÁNOS PÁL pápa: Veritatis splendor, Bp. 1994.; PESCHKE, K.-H., Christliche Ethik, Trier 1997. 30

Az erkölcsi nevelés lélektana Előadó: Nagykáldi Csaba A tematikát, a követelményeket, valamint a kötelező és ajánlott irodalmat az előadó a félév elején ismerteti. Előadó: Harai Levente Az etikai gondolkodás fejlődése A tanegység célja: A tantárgy célja, hogy megvizsgálja az etikai tudat fejlődését, megismertessen a fontosabb etikai gondolkodókkal és irányzatokkal. A fejlesztendő kompetenciák A hallgatók műveltségének, készségeinek s képességeinek fejlesztése a szaktudományi tudás felhasználásával. A hallgató képes önálló, kritikai és kreatív gondolkodásra. Képes véleményének és az igazságnak kifejezésére, az árnyalt és szabatos fogalmazásra. Képes filozófia tudásának önálló továbbfejlesztésére és az önreflexióra. Tematika: 1. Etika elméletben és gyakorlatban. 2.A Szofisták, Szókratész és Platón 3.Arisztotelész 4.Ókori és modern etika 5.Szt.Ágostontól Lutherig 6.Abszolutizmus és Liberalizmus 7.Modern társadalomkritika 8.Hume 9. Utilitarizmus 10.Immanuel Kant 11.Etikai kijelentések Követelmény: Félév végén: szóbeli kollokvium. Ajánlott irodalom: Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése. Budapest, 1973 Rohls, Jan: Geschichte der Ethik, Tübingen, 1999 Robert Spaemann ; Walter Schweidler (Hg.). Ethik : Lehr- und Lesebuch ; Texte - Fragen Antworten, Stuttgart, 2007 Alasdair MacIntyre, A Short History of Ethics. New York: Macmillan, 1966, 2nd edn. 1998 31

Előadó: Sulyok Elemér Bibliai és szisztematikus teológiai antropológia I. A tárgy célja: A hallgatók a képzés kezdetén kapjanak áttekinthető, holisztikus képet az emberről, testi-lelki mivoltában, teremtett, bűnös és megváltott állapotában, hiszen a pasztorális tanácsadó tevékenysége alapvetően az emberre irányul. Fejlesztendő kompetenciák: Kapjon betekintést az emberrel foglalkozó tudományokba, ismerje meg a keresztény emberképet, az ember eszkatologikus hivatását, földi sorsának alakulását a bűn és a kegyelem feszültségében. Pasztorális tanácsadói munkája során legyen képes az emberről szerzett teológiai ismereteit helyesen alkalmazni a konkrét személyekkel való találkozásban, pasztorális tevékenységét tudja összehangolni a pszichológia terápiás tevékenységével. Elkötelezetten törekedjék a reá bízottak testi-lelki egészségének segítésére, evilági boldogulásuk és túlvilági üdvösségük szolgálatára. Tematika: 1. Az ember a teremtéstörténetben (Ter.1,1-2,4a) 2. Az ember: Isten képe és hasonlatossága 3. A kert művelése :munka, kultúra 4. A bűnös ember 5. Szenvedés, betegség (a rossz problémája) 6. Nyelv, emberi kapcsolatok 7. Az ember ószövetségi és újszövetségi képe (test és lélek, kötöttség és szabadság, zárt és nyitott lény, rejtőző és kinyilatkoztató lény) 8. Az ember Isten rendelte célja: az üdvösség (feltámadás) Ajánlott irodalom: Wolf, Hans Walter: Az Ószövetség antropológiája, Budapest, 2001 Előadó: Lukács László Bibliai és szisztematikus teológiai antropológia II. A tárgy célja: A hallgatók a képzés kezdetén kapjanak áttekinthető, holisztikus képet az emberről, testi-lelki mivoltában, teremtett, bűnös és megváltott állapotában, hiszen a pasztorális tanácsadó tevékenysége alapvetően az emberre irányul. Fejlesztendő kompetenciák: 32

Kapjon betekintést az emberrel foglalkozó tudományokba, ismerje meg a keresztény emberképet, az ember eszkatologikus hivatását, földi sorsának alakulását a bűn és a kegyelem feszültségében. Pasztorális tanácsadói munkája során legyen képes az emberről szerzett teológiai ismereteit helyesen alkalmazni a konkrét személyekkel való találkozásban, pasztorális tevékenységét tudja összehangolni a pszichológia terápiás tevékenységével. Elkötelezetten törekedjék a reá bízottak testi-lelki egészségének segítésére, evilági boldogulásuk és túlvilági üdvösségük szolgálatára. A tárgy tematikája: A keresztény emberkép jellemzői. Az emberi magatartás fenomenológiája. Az ember: szellemi lélek és test egysége. Az emberi megismerés és akarat. A bűn, annak következményei és struktúrái. A kegyelmi lét struktúrái. Teológiai antropológiák a 20. században. Az ember, mint személy: individuum és kapcsolat. Az ember a közösségben. Egészség és betegség, szenvedés és halál. Krisztus, mint a tökéletes ember modellje. Az eszkatologikus beteljesedés reménye. Követelmény: Félév közben egy dolgozat elkészítése, félév végén kollokvium. Ajánlott irodalom: Wulf, Christoph: Az antropológia rövid összefoglalása, Budapest, 2007. Nyíri Tamás: Az ember a világban, Budapest, 1981. Puskás Attila: A teremtés teológiája, Budapest, 2006. Gál Ferenc: A teremtett és megváltott ember, Budapest, 1970. Clément, Olivier: Kérdések az emberről, Budapest, 2004. Előadó: Somfai Béla Bioetika A tárgy célja: A kérdésterület rövid áttekintése után a genetika etikai problémáit tárgyalja nagyobb részletességgel. A genetikai forradalom jelentősége, lehetőségei, genetikai szűrővizsgálatok etikai problémái, az őssejtkutatásokkal kapcsolatos etikai problémák ismertetése. Témakörök: Általános etikai irányelvek egy új eddig lényegében ismeretlen kérdésterülethez, a genetikai szűrés melléktermékei, őssejtkutatás, embrionális és felnőttesti őssejtekkel. Szervklónozás, a testen kívül megtermékenyített embrió emberi státusza. Értékelés írásbeli vizsga alapján. 33

Források: Somfai Béla, Erkölcsi kérdések genetikában, Magyar Tudomány, 2000 május, 586-95.old. Somfai Béla, Embrionális Őssejtkutatás és az Élet kötelező védelme, Sapientia Füzetek, n.4, 2005, 53-71. old. Ajánlott: Ferenczi Andrea, Genetika Génetika, Harmat Kiadó, 1999,149. old. Somfai Béla: Bioetika Jegyzetek, Sz.H.F. Könyvtár, Szeged, letölthető. Család- és gyermekvédelem csoportos szakmai gyakorlat Előadó: Fehérné dr. Mészáros Ágnes Az intézménylátogatás célja: Az otthont nyújtó ellátási formák, ezen belül a gyermekotthoni ellátás megismertetése. A gyermekotthon, lakásotthon, speciális gyermekotthon és utógondozó otthon szakmai és működési feltételei. Megfigyelési szempontok: Hogyan valósul meg a meglátogatott intézményben a teljes körű ellátás: 1. Lakhatás, étkezés, ruházat, személyi higiéne, iskolai oktatáshoz szükséges felszerelések, szabad idő eltöltéshez, speciális ellátáshoz szükséges eszközök, zsebpénz 2. Gondozás, nevelés. 3. Családgondozás. 4. Utógondozás. 5. Utógondozói ellátás Követelmény: Az intézménylátogatásról a megadott szempontok szerint elemzést készíteni. Kötelező irodalom: Domszky András: A gyermekotthonok működésének szabályairól és követelményeiről. Módszertani levél (ÓCSGYI Budapest, 1999) Ajánlott irodalom: Gyermekvédelmi szakellátás. Szerkesztette Domszky András (Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet, Budapest 2004) 34

Előadó: Révay Edit Család- és gyermekvédelem szociológiája A tanegység célja: A BA képzésben Szociológia tárgy keretében tanultakra alapozva, korunk társadalmában a családokat közelről érintő kérdéseket vizsgálunk empirikus adatokra támaszkodva, ugyanakkor társadalomelméleti keretek közé helyezzük, hogy a törvényszerűségeket és sajátosságokat is felfedezni és értelmezni tudják a hallgatók. A fejlesztendő kompetenciák - Ismereteket szerez az (életvezetésük, fejlődésük szempontjából) veszélyeztetett csoportokból, családokból származó gyerekek társadalmi hátteréről - Képes lesz értelmezni a szakirodalomban megjelenő statisztikai és empirikus kutatási adatokat és az előítéletes gondolkodás, sztereotípiák helyett a társadalmi valóság értelmezésére - Elkötelezetté válik a rábízott gyermekek helyzetének társadalmi összefüggésben való szemlélésére Tematika: 1. Alapfogalmak, a család társadalmi meghatározottsága, a családösszetétel változásai. A változó család, élettársi kapcsolatok, egyszülős családok. 2. A párválasztások szociokulturális összetevői és szociológiai problémái, a szingli életmód, homogámia, heterogámia. A hetero- és homoszexualitás társadalmi problémái. 3. Népesedés és család. A születésszám, terhességmegszakítások számának alakulása. Gyermektelenség, egy- és sokgyermekes családok, házasságon kívül születettek. A gyermekvállalás társadalmi támogatottsága. 4. A család funkciói, család erősítő és gyengítő folyamatok. A család és környezete, valamint a család életmódját meghatározó tényezők. 5. Házasságok stabilitása és instabilitása. Különélés, válás, újraházasodás hatása. Nem vérszerinti szülők és gyerekek kapcsolata. 6.. Generációk közötti kapcsolatok és szolidaritás 7. Családok különböző terhekkel. Munkanélküliség, szegénység, tartós betegség, rokkantság. Fogyatékos és speciális gondozási szükségletű családtagok. 8. A család működésének diszfunkciói. Deviancia a családban. A deviáns viselkedések és a családi kapcsolatok változásai. Bántalmazás és erőszak a családban 9.Veszélyformák, szegénység, bűnözés hatása a gyermekekre, sokproblémás családok. 10. Család erőszak iskola a fiatalkorú bűnelkövetők életében 11. Gyermekvédelem. Nevelőszülők és örökbefogadók a gyermekvédelem rendszerében. A családból kiemelt gyerekek kapcsolatai vérszerinti családjukkal, családtagjaikkal 35

12. Gyermekvédelem és nevelés 13. A nevelőotthoni nevelés dilemmái 14. Bentlakásos intézmények az európai kultúra és gyermekvédelem fejlődésének tükrében Követelmény Félévközi: témák alapvetően önálló feldolgozása, mert a kevés óraszám konzultációra ad csak lehetőséget Félév végi ellenőrzés: kollokvium Kötelező irodalom: - Schadt Mária szerk: Családszociológia Comenius Bt. Pécs, 2002 - Szilvási Léna szerk: Gyermek család társadalom Bp, 1996 K.N. - Herczog Mária: A gyeremekvédelem dilemmái Pont Kiadó, Bp. 1997 Ajánlott irodalom: Az órán kerül megadásra. Előadó: Gerencsér Balázs Család- és gyermekvédelmi jog A tanegység célja: A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a család- és gyermekvédelem állami intézményeit, tisztázza az alapvető fogalmakat, eligazodást nyújtson különféle jogi szabályozásokban. A fejlesztendő kompetenciák Ismeri az állami család és gyermekvédelem intézményrendszerét. Képes magabiztosan eligazodni az intézmények és fogalmak között. Elkötelezett abban, hogy munkája során az itt megszerzett ismereteivel készen álljon segíteni a gyermekeken és családokon. Tematika: 1. alkotmányjogi, közigazgatási alapok a szociális és gyámügyi igazgatáshoz 2. gazdasági és szociális alapjogok alkotmányos fejlődése 3. gazdasági és szociális emberi jogok nemzetközi fejlődése 4. a szociális igazgatás állami szervezetrendszere 5. a szociális igazgatási jog intézményrendszere (ellátások, szolgáltatások) 6. Család és jog kapcsolódási pontjai 7. a polgári jogi és családjogi szabályozás 8. a családok támogatásának rendszere 36

9. nevelési ellátás, gyermekgondozási támogatások, anyasági támogatás 10. az örökbefogadás 11. gyermekvédelem és jog kapcsolódási pontjai, a gyermek jogai 12. ellátások a gyámügyi igazgatásban 13. gyermekvédelmi gondoskodás intézményei 14. gyámügyi intézmények és feladataik Követelmény Félévközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga Kötelező irodalom és jogszabályok: A családjog kézikönyve. Szerk. Kőrös András. Bp. HvgOrac. 2007. Lantai Csilla: Gyermek- és ifjúságvédelem, gyámügyi igazgatás Bp., 2000. Magyar Közigazgatási Intézet KATONÁNÉ PEHR Erika: Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás. Bp. HvgOrac 1999. 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság alkotmányáról 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról Ajánlott irodalom CSIKY Ottó: Magyar családjog. 2., átdolg. kiad. Bp. HvgOrac 2003. Pécsváradi János: Gyámügyi igazgatás (Szerk.: Lőrincz Lajos) Bp. 2002., Államigazgatási Főiskola A gyámügyi igazgatás (Szerk.: Császár László) Bp. 2003. Pénzügyi Tájékoztató Iroda Kft. SOMFAI Balázs: Családjog. Bp. - Pécs, Dialóg Campus K. 2003. /Dialóg Campus szakkönyvek.//jogi szakvizsga segédkönyvek./ Dr. Csepeli Ágota - Benkő Zsuzsanna: Mit kell tudni az örökbefogadásról? (Fővárosi KözigazgatásiFüzetek) http://www.bfkh.hu/doku/ket/ket-5.pdf Dr. Csepeli Ágota Nédasiné Nemes Erzsébet: Gyermekvédelmi kalauz a rendőrség munkatársai számára (Fővárosi Közigazgatási Füzetek) http://www.bfkh.hu/doku/ket/ket-2.pdf Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz: 1. A gazdasági és szociális jogok aktuális kérdései 2. A családok támogatásának a rendszere és aktuális kérdései 3. A gyermekvédelemnek a rendszere és aktuális kérdései 4. A szociális igazgatás állami szervezetrendszere / intézményrendszere 37

Előadó: Riez Andrea Család- és gyermekvédő egyéni szakmai gyakorlat A terepgyakorlat célja: Az elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazásának megfigyelése, önálló alkalmazása és értékelése. A család- és gyermekvédő tanár szakmai tevékenységéhez szükséges képességek fejlesztése. Felkészítés a gyakorlati tevékenység tapasztalatainak feldolgozására, értelmezésére és a problémák tudatosítására. A hallgató feladatai: A mentortanárral egyeztetett időterv szerint látogatja az intézményt. A mentortanár irányításával részt vesz az iskolában folyó család- és gyermekvédő tevékenységekben. A mentor tanár felügyelete mellett önállóan foglalkozik a mentor tanár által kiválasztott gyermekkel és vagy /családja tagjaival. Kapcsolatot kezdeményez, problémafeltáró interjút készít velük. Ez utóbbi értékelése és a gyermek viselkedésének megfigyelése alapján lehetőségeihez képest azonosítja a kliensek problémáit és beavatkozási tervet készít. Megfigyeléseiről és tapasztalatairól, a gyakorlat során végzett tevékenységéről, a felmerülő nehézségeiről részletes naplót készít, amelyet a gyakorlat végén a mentor tanár aláírásával hitelesít. A hallgató kötelezettségei: Alkalmazkodik a gyakorló intézmény munkarendjéhez és előírásaihoz. A mentortanárral egyeztetett időben és helyen megjelenik, akadályoztatását előre jelzi és a hiányzásokat a mentortanárral való megállapodás szerint pótolja. Betartja a szakmai etikai szabályokat, a kliensekről tudomására jutott információkat titkosan kezeli, a kliensekkel előítélet-mentesen, elfogadó és segítő attitűddel foglalkozik. A gyakorlat befejezése után megfigyeléseire, tapasztalataira, önálló tevékenységére építve, elméleti ismereteit felhasználva 8-10 oldalas dolgozatot készít, amelyben számot ad az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásában való jártasságáról és a saját munkára való reflektálás készségéről. A dolgozatot a Reflektív pedagógia (család) oktatójának értékelésre átadja. 38

Előadó: Somogyiné dr. Petik Krisztina Családpszichológia A tanegység célja: A tantárgy célja, hogy a család rendszer-jellegének és működési törvényszerűségeinek megismertetésén keresztül nyitottá tegye a hallgatókat a mélyebb önismeretre, és képessé tegye őket a családgondozói feladatok hatékonyabb ellátására. A fejlesztendő kompetenciák: A hallgató megismeri a család egészséges és kóros működésének hátterét, okait, egyéni és társadalmi következményeit és korrekciós lehetőségeit. Képes arra, hogy saját életében felismerje és korrigálja a családi hatások esetleges káros következményeit. Érzékennyé válik az általa gondozott családok problémáinak mélyebb szintű felismerésére, és képes arra, hogy szükség esetén a megfelelő szaksegítséghez juttassa őket. Elkötelezett abban, hogy minden segítséget megadjon a családok harmonikus működésének előmozdításához. Tematika: A házasság és a család fogalma, funkciói. A család fejlődését meghatározó tényezők: egyedi fejlődés, a házassági kapcsolat születése és fejlődése. A házasság pszichológiai alapjai: szerelem, elköteleződés, intimitás. A család életciklusa (Haley), az egyes szakaszok sajátos feladatai. A család működése és működészavarai. A család működésének jellegét meghatározó tényezők Olson modellje alapján: kohézió, alkalmazkodás, kommunikáció. Gyermek a családban: a gyermek egészséges személyiségfejlődését segítő és veszélyeztető tényezők. Követelmény: Félév végi kollokvium Kötelező irodalom: Horváth-Szabó Katalin: A házasság és a család belső világa, Semmelweis Egyetem, Mentálhigiéné Intézet, Budapest, 2007. Somogyiné P. Krisztina: Családpszichológia. Szöveggyűjtemény (A Sapientia könyvtárában megvásárolható) 39

Drogok és drogfüggőség Előadó: Kály-Kullai Károly A tanegység célja: A tárgy célja, hogy a drogproblémák terén az alapfogalmakkal, a drogpolitika elemeivel a függőségekre adott intézményi - segítői válaszokkal megismerkedjenek a hallgatók. További cél, hogy a drogproblémák pasztorális megközelítését elméleti és gyakorlati szinten egyaránt elsajátítsák. Előadó: Xeravits Géza Életesemények a Bibliában I. A tanegység célja: Bemutatni, hogy az emberi élet alapvető eseményei a születéstől a halálig hogyan jelennek meg a Biblia tanításában. A fejlesztendő kompetenciák: Képessé tesz az alapvető életesemények biblikus megközelítésére; rámutat a krízisek megoldásának Szentíráson alapuló módozataira; kapcsolatot teremt a fejlődéslélektan és a szentírástudomány megközelítései között. Tematika: Születés, gyermek- és ifjúkor, társadalmi felelősségvállalás kora, házasság, betegség, öregedés, meghalás bibliai textusainak vizsgálata. A különböző források (Zsoltárok, ószövetségi narratívák, evangéliumok, teológiai szándékú értekezések [pl. páli levelek] egyéni sajátosságainak vizsgálata. A bibliai szövegek anyagának és a modern lélektan eredményeinek összevetése. Követelmény: Órai aktivitás, félév végi kollokvium. Kötelező és ajánlott irodalom: H.W. Wolff: Az Ószövetség antropológiája, Budapest és Pápa 2001; Debrecenyi K.I. Tóth M.: Életesemények a pásztori lélektan és a filozófia tükrében, Budapest 2004; Xeravits G.: Spiritualitás a beteg ember zsoltáraiban, Embertárs 5 (2007) 40-51. Hamar Z.: A halálból való szabadulás a Zsoltárok könyvében, Studia Biblica Athanasiana 10 (2008). 40

Életvezetés etikája Előadó: Papp Miklós A tanegység célja: Az életvezetés stratégiájának kidolgozása az ismeretelméleti alapok, a humántudományok és a transzcendentális teológia fényében. A sikert és a kudarcot hozó gyakorlati lépések perspektívája. A fejlesztendő kompetenciák: A hallgató megismeri az életvezetés stratégiájában való gondolkodást, annak filozófiai és gyakorlati alapjait. Képes lesz hosszú távon és megfontoltan tervezni, és a terveit stratégikusan követni. Az értékeknek elkötelezetten tudja életét vezetni, s ebben másokat is segíteni. Tematika: Az ember alapvetően transzcendens jellegének és benső dinamikájának feltárása. A transzcendentális-kategoriális szabadság viszonya. Az alapdöntés perspektívájában meghozott nagy életdöntésekre való előkészület, és a döntések meghozatala. A napi lépések, a kategoriális döntések megerősítő szerepe. Az okos gondviselés az életvezetés mindennapjaira: a gondolkodás és a körülmények igazgatása. Az erkölcsi lecsúszás fokozatai és mélyből való feltámadás lépései. Követelmény: Félév végén szóbeli számadás. Kötelező irodalom: PAPP M., Az életvezetés etikája, Jegyzet 2009. Ajánlott irodalom: NYÍRI T., Alapvető etika, Bp. 1984.; GRÜN, A., Az életművészet könyve, Bp. 2008.; DEMMER, K., Fundamentale Theologie des Ethischen, Freiburg 1999. Előadó: Kotschy Andrásné Etikatanári csoportos szakmai gyakorlat A tematikát, a követelményeket, valamint a kötelező és ajánlott irodalmat az előadó a félév elején ismerteti. 41

Filozófia: Metafizika I. Előadó: Bakos Gergely A tárgy célja: Történeti-rendszeres bevezetés a nyugati metafizikai hagyományba, ill. a metafizika néhány fontos kérdésébe. A fejlesztendő kompetenciák: * A tanulók műveltségének, készségeinek s képességeinek fejlesztése a szaktudományi tudás felhasználásával. * A tanuló folyamatosan képezi önmagát figyelve a változó világra. * Figyelemmel kíséri a tudomány fejlődését és a társadalom változását. * Képes önálló, kritikai és kreatív gondolkodásra. * Képes véleményének és az igazságnak kifejezésére, az árnyalt és szabatos fogalmazásra. * Keresi mások megértésének módját, tudatosan segíti a közös gondolkodást. * Képes filozófia tudásának önálló továbbfejlesztésére és az önreflexióra. A tárgy tematikája: A létkérdés és a metafizikai csodálkozás szempontjából vizsgáljuk meg a nyugati gondolkodás nagy rendszereit: a görögöket (Platón és Arisztotelész), valamint a középkori skolasztikát (Aquinói Tamás) és misztikát (Eckhart). Martin Heidegger fundamentális ontológiája pedig jó kiindulópontot jelent e vizsgálódás számára. Követelmény: Előadások a hallgatóság tevékeny részvételével, valamint írásbeli vizsga: kérdések az előre megadott listáról, ill. a kötelező olvasmányokkal kapcsolatosan. Kötelező irodalom: BABITS MIHÁLY, Esti kérdés c. verse; részlet M. HEIDEGGER 1935-ös előadásából (13-15. in FEHÉR M. ISTVÁN, Martin Heidegger. Egy XX. századi gondolkodó életútja, Göncöl Kiadó, Bp., 1992, 2. kiadás); PARMENIDÉSZ töredéke (B 8) (24-27. in STEIGER KORNÉL, Bevezetés a filozófiába. Szöveggyűjtemény, Holnap Kiadó, Bp., 1994 (1992) [A továbbiakban Baf ]; PLATÓN, Phaidón 95 B - 107 B (48-63 in Baf); PLATÓN, Az állam VI, 505 A-B, 508 C- 509 D, 511 A - B; PLATÓN, Phaidón 96 A - 99 D; PLATÓN, Az állam VII, 514 A - 518 B (73-78. in Baf); ARISZTOTELÉSZ, Metafizika Z, 1-3. fejezet (67-72. in Baf); SZENT ÁGOSTON a megvilágosodásról (123-124. in Baf); CANTERBURY SZT. ANZELM, Proslogion (136-195. in: uő, Monologion Proslogion, MTA Filozófia Intézete Kiadása, Bp.,1991.); AQUINÓI SZENT TAMÁS istenérvei (134-139. in Baf); ECKHART MESTER prédikációja az igazi szegénységről: 140-150 in MEISTER ECKHART, Tizenöt német beszéd, Kráter Műhely egyesület, Pomáz, 2000. 42

Előadó: Duffer Dominika Gazdaságetika és globalizáció A tanegység célja: Megismertetni a hallgatókkal a globalizáció hatását (plusz- és mínuszait) Nyugat Európaban, Egyesűlt Államokban, Ázsiában, Latin Amerikában és Afrikában és ezeknek az alapján felfedezni a fair globalizációnak az etikai feltételeit. A fejlesztendő kompetenciák: Áttekintést szerez a globalizáció formáiról és hatásairól egyes országokban, amelyeknek az alapján képes megkülönböztetni kritikus nézettel a globalizáció erős és gyenge oldalait. Elkötelezett abban, hogy magára vállalja a felelőséget mindig jól és igazságosan cselekedni úgy a személyes, mind a társadalmi életben. Tematika: 1. Áttekintés a globalizáció formáin egyes országokban (Európa, Ázsia, Amerika, Afrika) 2. Hogyan lehet mindenkinek egyforma lehetőséget adni (Fair Globalization) 3. Világ gazdasági helyzete (2008) 4. Három feltétel és a rozsnak az eredete (John Rawls) 5. Etikai feltételek és a gazdaság. Követelmény: Félévközi ellenőrzés: egy zárthelyi dolgozat Félév végi ellenőrzés: írásbeli vizsga Kötelező és ajánlott irodalom: RAWLS, John: Lectures on the History of Moral Philosophy, Edited by Barbara Herman, Cambridge, Massachusetts, and London, England: Harvard University Press; UNITED NATIONS: World Economic Situation and Prospects 2008, New York, Geneva: United Nations publication, 2008, 170 pp. ISBN 978-92-1-109155-7; Csikós-Nagy Béla: Közgazdaságtan a globalizáció világában I., II., Budapest, 2005, MTA Társadalomkutató Központ; Sikos T. Tamás Hoffmann Istvánné: A Fogyasztás új Katedrálisai, Budapest, 2004; 43

Gyakorlatkísérő szeminárium (családvédő tanár) Előadó: Riez Andrea, Büki Péter A tanegység célja: A tárgy a reflektív gondolkodással kapcsolatos elméleti ismeretek és a pedagógiai tevékenység megfigyelési és elemzési módszereinek elsajátításával és gyakorlatban való alkalmazásával képessé teszi a hallgatót a gyakorlótanítás során szerzett tapasztalatainak és saját teljesítményének szakszerű elemzésére és értékelésére, segít a kritikus és pozitív pontok meghatározásában, a fejlődés/fejlesztés irányainak kijelölésében. A fejlesztendő kompetenciák: Ismerjen néhány módszert a tanítási óra pedagógiai és pszichológiai elemzésére Legyen képes saját munkája szakszerű elemzésére, ismerje fel a foglalkozások egyes jelenségei közti összefüggéseket, kölcsönhatásokat. Legyen képes kollégái fejlődését észrevételeivel segíteni. Ismerje fel az egyéni tanítási gyakorlat és a reflektív elemzés jelentőségét szakmai fejlődésének folyamatában. A tárgy tematikája: A gyakorlat során szerzett egyéni pedagógiai tapasztalatok elemzése. Követelmény: Minimum 15 óra eltöltése iskolai családvédő tanár mellett, amelyről összefoglaló kb. 10 oldalas dolgozatot szükséges készíteni. A reflektív gondolkodás, tevékenységelemzés tapasztalatainak szakszerű felhasználása az önálló szakmai fejlődésről készített dolgozatban. Félév végén: gyakorlati jegy. Kötelező irodalom: Szivák Judit (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése, Gondolat Kiadói Kör, Bp. Falus Iván Kimmel Magdolna (2003 és 2009): A portfólió. Gondolat, Budapest. Ajánlott irodalom: Falus Iván: Gondolkodás és cselekvés a pedagógus tevékenységében. In: Falus Iván Báthory Zoltán (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Osiris, Budapest, 2001 Szivák Judit: A pedagógusok gondolkodásának kutatási módszerei. Műszaki Kiadó, Budapest 44

Gyermekvédelem az iskolában Előadó: Csókay László A félév folyamán a hallgatók megismerkednek a gyermekvédelem alapfogalmaival; a gyermekjóléti alapellátó rendszer működésével; az iskolában felmerülő gyermekvédelmi problémákkal és ezek lehetséges kezelési módjaival; az iskolai gyermekvédelmi felelős feladataival és esettanulmányokon keresztül a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésével. A kurzus során lehetőség van saját gyermekvédelmi esetek megbeszélésére is. Előadó: Büki Péter Gyermekvédelem az otthont adó intézményekben A tanegység célja: A tanegység célja a gyermekvédelem rendszerében azoknak a gyermekek és fiatal felnőttek helyzetének megismerése, akik nem a saját családjukban élnek; a rendszerszemlélet megerősítése. A fejlesztendő kompetenciák: Ismeri gyermekvédelmi szakellátás szervezeti felépítését és intézményrendszerét, az egyes intézményekben folyó munkát Képes az elméleti ismereteket az intézménylátogatások során szerzett gyakorlati tapasztalatok elemzésével kiegészíteni Elkötelezett abban, hogy képessé válik a gyermekvédelmi intézményekkel való együttműködésre Tematika: 1. Az otthont adó gyermekvédelmi ellátás kialakulása, főbb szerepe az egyes korokban 2. az otthon fogalma, elvárások az otthonnal kapcsolatban 3. Az otthont adó ellátás formái, típusai helyük és szerepük a jóléti rendszeren belül 4. Helyettes szülői gondozásban a segítő tevékenység lehetőségei és dilemmái 5. A gyermekek átmeneti otthonában a segítő tevékenység lehetőségei és dilemmái 6. A családok átmeneti otthonában a segítő tevékenység lehetőségei és dilemmái 7. A gyámhatóság szerepe az otthonadásban 8. Otthont adunk, vagy az otthont vesszük el? gyermekvédelmi szakellátás lehetőségei 9. Gyermekvédelmi tevékenység a befogadó otthonban 10. A végleges gondozási helyen történő gyermekvédelmi tevékenység 11. A speciális szükségletű gyermekek az otthont adó intézményekben 12. Különleges gondozás igénylő gyermekek az otthont adó intézményekben 13. Felnőttek az otthont adó intézményekben, és a kikerülők az utógondozói ellátás és az utógondozás lehetősége 14. Az otthont adó intézmények alternatívái 45

Követelmény Félév végi ellenőrzés: gyakorlati jegy Kötelező irodalom: Papp Krisztina Tüski Anna (szerk.): Átmeneti gondozás célszerű vagy ideális elképzelés?! Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, 2005. Domszky András: Gyermekvédelmi szakellátás. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, 2004. Fejlesztő Pedagógia 17. évfolyam, 2006/1. száma Ajánlott irodalom: A Kapocs, az Esély, a Fordulópont és a Család, Gyermek, Ifjúság periodikák vonatkozó tanulmányai Böszörményi Zsuzsa Mélyen őrzött titkok (film) Jónás Tamás Cigányidők (regény) Ajánlott témák szemeszterdolgozathoz: 1. Az otthont adó gyermekvédelmi intézmény hatása Jónás Tamás írói munkásságára 2. Az otthont adó gyermekvédelmi intézmény hatása Bódis Kriszta Artista című regénye alapján 3. Janusz Korczak munkássága 4. Sztehlo Gábor munkássága Előadó: Kotschy Andrásné Hittanár-nevelő tanári tanítási gyakorlat A gyakorlat ideje: Időtartama: 2009. szeptember 7-től december 11-ig. A tanegység előfeltétele: Az elméleti tanulmányok sikeres lezárása. A tanegység célja: A hallgató legyen képes a folyamatos, önálló tanítás feladatainak elvégzésére közvetett szakmai segítséggel (mentori támogatás, teológiai szupervízió, reflektív pedagógiai-pszichológiai szeminárium) Fejlesztendő kompetenciák: A gyakorlati munka segíti a hittanári kompetenciák teljeskörű fejlődését, különösen a tanulási folyamat tervezésére, szervezésére, irányítására és értékelésére vonatkozó ismeretek, képességek és attitűdök gazdagítását és megszilárdítását. A hallgató tapasztalatokat szerez a szakmai együttműködés és kommunikáció terén. 46

A gyakorlat tartalma: A gyakorlat első 1-2 hete a tanulócsoport megismerésével, a félévi munka közös megbeszélésével és megtervezésével, illetve 1-2 óra hospitálással kezdődik. Ezután következik a tanítás, heti 2-4 órában egy vagy két osztályban vagy hittanos csoportban. Egyszakosság esetén a 4 óra kötelező, ettől egyéni elbírálás alapján lehet eltérni. Fontos követelmény, hogy a gyakorlat lehetőleg teljes időtartamában, de legalább felében 5-12. évfolyamokon történjék. Azok végezhetik alacsonyabb osztály(ok)ban a gyakorlat maximum felét, akik hitoktatói állásban dolgoznak óvodás vagy kisiskolás gyermekekkel. A tanításon túli teendőket a mentor tanárral közösen, a kompetencia-fejlesztés egyéni igényeinek megfelelően kell kialakítani. A tevékenységeknek, feladatoknak a hittanári munka/hivatás teljességét kell felölelniük, s lehetőleg a hallgató minél alaposabb aktív bekapcsolódását biztosítani az intézmény életébe, munkájába. Követelmény: Az egyéni gyakorlat során a tanulás legfőbb módja az önelemző, önértékelő munka, melyet a hallgató a portfólióban (munkanaplóban) rögzít és tesz mások számára is nyomon követhetővé. A tanításra vonatkozó tapasztalatok a tervezés, megvalósítás és utólagos elemzés-értékelés folyamatára egyaránt kiterjednek. A portfólióban a terveket és a foglalkozások utáni elemző-értékelő gondolatokat kell összegyűjteni, hogy a gyakorlat végén a hallgató (a mentor és az oktató) végig tudja követni fejlődési folyamatát, meg tudja állapítani a különböző követelmények/kompetenciák terén elért eredményeket vagy hiányosságokat. A portfóliót a gyakorlat végén a Tanulmányi Osztályon vagy a Pedagógia Tanszéken kell leadni, mivel a záróvizsga fontos dokumentuma. A gyakorlat értékelése a mentori vélemények és az egyéni fejlődés bemutatásának szakmai színvonala alapján történik. Az önelemzést segítő segédanyagok: Minden hallgató rendelkezik a részletesen kidolgozott képesítési követelményrendszerrel és kiosztásra kerül A hittanárrá válás segítése című öszzefoglaló füzet. Közös munkában készül a tervezés, tanítási/tanulási folyamat, ellenőrzés / értékelés, tanórai interakciók és kommunkáció elemzési szempontjainak összegyűjtése. Ajánlott szakirodalom: Falus Iván-Kimmel Magdolna (2003 és 2009): A portfólió, Gondolat Kiadói Kör, Bp. Falus Iván (2006): A tanár tevékenysége és a pedagógusképzés új útjai, Gondolat, Budapest Kimmel Magdolna (2006): A tanári reflexió korlátai, Pedagógusképzés, 3-4. sz. 35-50.l. 47

Hivatásszemélyiségfejlesztés Előadó: Robu Magda A tanegység célja: A hallgatók felkészítése a gyermekvédelem elméleti ismereteinek és gyakorlati módszereinek integrálására, a szakmai etikai szabályok szerinti tevékenységre, valamint a hallgatók elfogadó, megítélésmentes attitüdjének formálása a segítségre szoruló gyermekek és családjaik irányában. A fejlesztendő kompetenciák: Képessé tesz az elméleti és gyakorlati ismeretek integrálására, egyéni és kooperációban történő gyakorlására. Képessé válik a kompetencia határainak felismerésére, a tanári és a gyermekvédő szerephez tartozó attitüdök és viselkedésmódok tudatosítására, a gyermekvédelem etikai normáinak reflektált alkalmazására. Elkötelezetté válik abban, hogy a védelemre szoruló gyereket empátiával, előítélet mentesen, azok problémáira érzékenyen segítse. Tematika: A személyes viszonyulások feltárása, az önismeret fejlesztése, az önreflexió erősítése. Valós esetekre épülő szerepjátékokban, csoportos esetmegbeszélés keretében az etikai normák szerinti viselkedés gyakorlása, a gyerekek problémái iránti érzékenység fokozása. Követelmény: félév végén csoportos vizsga esetkezelő szerepjáték keretében. Irodalom: Winn, M. (1990) Gyermekek gyermekkor nélkül. Gondolat, Bp. FICE Kiadványok: Gyermekvédelem-nevelőközösségek és a Mi. Előadó: Pálvölgyi Ferenc Jog és erkölcs az iskolában és a családban A tanegység célja: Megismertetni a hallgatót az emberi jogok (különösen a gyermek- és diákjogok kialakulásával, fajtáival és helyükkel a magyar jogrendben, továbbá az etika- és a vallásoktatás szabályozásával a Közoktatási Törvényben és a Nemzeti Alaptantervben. 48

A fejlesztendő kompetenciák: Ismeri a magyar jogrendben érvényesülő emberi alapjogokat, különös tekintettel a lelkiismereti- és vallásszabadsággal kapcsolatos törvényekre. Képes a nevelés folyamatában megismertetni és növendékeivel elfogadtatni az alapvető erkölcsi értékeket. Elkötelezett arra, hogy az alkotmány és a jogrend által biztosított jogok és kötelességek között felelős állampolgárként éljen. Tematika: Az alapvető jogok története. Az alapvető jogok (különösen a gyermek- és diákjogok) rendszere. A lelkiismereti és vallásszabadság forrásai és jellemzői. Az állam világnézeti semlegessége. Az etika oktatása a mai magyar iskolarendszerben. Oktatás és nevelés kapcsolata a mai magyar társadalom kontextusában. Jog és erkölcs összefüggései, különös tekintettel a fiatalkorúakra. Társadalmi konfliktusok és azok jogi rendezése. Követelmény: A szemináriumvezető által kijelölt gyakorlati feladatok elvégzése. Félév végén: gyakorlati jegy. Kötelező irodalom: Bíró Endre: Jog a pedagógiában. Jogismeret Alapítvány, Budapest, 1998. Hoffmann Rózsa (szerk.): Szakmai etikai kódex pedagógusoknak. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003. Mester és Tanítvány 1. szám: Erkölcs. PPKE, 2004. január Ajánlott irodalom: A gyermeket és a közoktatást érintő hatályos magyar törvények. A Nemzeti Alaptanterv hatályos változata. Mester és Tanítvány 3. szám: Oktatáspolitika. PPKE, 2004. augusztus Mester és Tanítvány 7. szám: Család és iskola. PPKE, 2005. augusztus Mester és Tanítvány 9. szám: Köznevelés 2006 után. PPKE, 2006. január Ádám Antal: Alkotmányi értékek és alkotmánybíráskodás. Budapest, 1998. Halmai G. Tóth G. A. (szerk): Emberi jogok. KJK, Budapest, 2003. Oelkers, Jürgen: Nevelésetika. Vince Kiadó, Budapest, 1998. Schanda Balázs: Magyar állami egyházjog. SZIT, Budapest, 2000. 49

Kommunikáció- és médiaetika Előadó: Aczél Petra A tematikát, a követelményeket, valamint a kötelező és ajánlott irodalmat az előadó a félév elején ismerteti. Előadó: Nagykáldi Csaba Krízislélektan A tanegység célja: Bevezetni és megismertetni a hallgatókat a krízislélektan rendszerezett témakörével, amelyet csak néhány év óta (2005) adunk elő. Az elméleti ismeretek és empirikus tapasztalatok segítségével szembesülni és azonosítani a krízishelyzetek ill. állapotok sokféleségét és megérteni a válságban levő embert. Ezen túl kialakítani az empatikus, segítő attitűdöt, amellyel a lehetséges megoldások felé lehet lépéseket tenni. Fejlesztendő kompetenciák: Olyan ismeretek átadása, amelyek elsajátítása lehetővé teszi, hogy a hallgatók fel tudjanak ismerni különféle krízishelyzeteket és krízisállapotokat. Az előadásokon közölt elméletek és összefüggések segítségével értelmezni tudják a krízisek jelenségvilágát, az esetek megbeszélésével pedig segítőkészség és attitűd alakuljon ki a krízisek enyhítésére, feloldására. Váljanak alkalmassá a hallgatók az esetelemzés módszerének gyakorlati, alkotó alkalmazására. Tematika: 1.A krízislélektan fogalmi rendszere és a krízishelyzetek klasszifikációja. 2. Vonatkozó elméletek: stresszelmélet, multidimenzionális szorongáselmélet, pszichoszociális elmélet. 3. Krízishelyzetek a családi nevelésben. 4. Házassági krízis. 5. Egzisztenciális kríziscsoport, munkahelyi válságok. 6. Megélhetési válság, a szegénység. 7. A harag, gyűlölet és agresszió a válságokban. 8. Függőségi krízisek lélektani háttere. 9. A gyász, mint krízis. 10. Stressz és szorongás a krízisek kísérő jelensége. 11. Feloldási lehetőség: empátia, altruizmus, erkölcs. 12. A krízis általános modellje, összegezés. 13-14. Esetelemzések. Követelmények: Egy évközi zárthelyi dolgozat a szemeszter felénél, végül szabadon választott krízis esetet dolgoznak fel írásban, alkalmazva a tanultakat és hozzáadva saját véleményüket. A szemeszter szóbeli vizsgával zárul. 50

Kötelező irodalom: Nagykáldi Csaba: Krízislélektan c. tankönyv, 2005, Kézirat, Budapest, 120 p. Ajánlott irodalom: Beck Áron (2000): A gyűlölet fogságában. Háttér Kiadó. Freeman, Dorothy (1994): Házassági tanácsadás. Animula Bt. Budapest. Kulcsár Zsuzsanna (Szerk.) (1999): Morális fejlődés, empátia és altruizmus. Szöveggyűjtemény. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Takách Gáspár (1998): A drog. SubRosa Kiadó. Előadó: Antal Z. László Kulturális antropológia A tematikát, a követelményeket, valamint a kötelező és ajánlott irodalmat az előadó a félév elején ismerteti. Előadó: Kék Emerencia Morális részismeretis szeminárium A tanegység célja: Megismertetni a hallgatókkal az egyház bioetikai vonatkozású hivatalos megnyilatkozásait: az Evangelium vitae enciklikát és a Donum vitae instrukciót. Fejlesztendő kompetenciák: Ismeri a prenatális emberi életet védő hivatalos egyházi nyilatkozatokat. Képes önállóan értelmezni és összefoglalni az egyháznak az emberi élet tiszteletéről, az abortuszról és az emberi szaporodásba való beavatkozásokról szóló tanítását. Elkötelezett abban, hogy hivő katolikusként ismerve egyház bioetikai tanítását, hitelesen képviselje azt különböző élethelyzetekben. Tematika: 1. Bevezetés a két dokumentum értelmezéséhez 2. Az Evangelium vitae: élet és abortusz 3. A Donum vitae: a prenatális élet értéke és méltósága 4. A két megnyilatkozás kapcsolata és összefüggései; Összegzés Követelmény: A félév végén írásbeli szemináriumi dolgozat. 51

Kötelező irodalom: DONUM VITAE, A Hittani Kongregáció instrukciója a kezdődő emberi élet tiszteletéről és az utódnemzés méltóságáról, Ford.: Dr. Gresz Miklós, Róma 1987 EVANGELIUM VITAE, II. János Pál pápa enciklikája az emberi élet sérthetetlenségéről, Ford.: Dr. Diós István, SZIT, Budapest 1995 Előadó: Kék Emerencia Morális: Bioetika A tanegység célja: Megismertetni a hallgatókkal a humán bioetika legfontosabb kérdéseit és az azokra adott hivatalos római katolikus választ, ezáltal egységes összefoglaló áttekintést adni az emberi élet sérthetetlenségét hirdető katolikus tanításról. Fejlesztendő kompetenciák: Ismeri a humán bioetika legfontosabb problémáit és az azokra válaszként adott hivatalos katolikus tanítást. Képes felismerni a különböző bioetikai kérdések, valamint a velük kapcsolatos katolikus tanítás összefüggéseit, valamint a humán bioetika katolikus értékelésének jogosultságát és fontosságát mind az egyház tanításában, mind a társadalmi életben. Elkötelezett abban, hogy az egyház bioetikai tanítását ismerve és azt magáévá téve az élet sérthetetlensége mellett tegyen tanúságot minden élethelyzetben. Tematika: 1. Az emberi élet kezdete; Az abortusz 2. Az emberi szaporodás új módszerei; A géntechnika erkölcsi problematikája 3. Kísérletek az emberen; A szervátültetés problémái 4. A halálbüntetés kérdése; Az igazságos háború 5. Az öngyilkosság cselekedete 6. Eutanázia és halnisegítés Követelmény: A félév végén: szóbeli vizsga. Kötelező irodalom: Test és élet (2. fejezet), In: WEBER, HELMUT, Speciális erkölcsteológia, Ford.: Dr. Tuba Iván, SZIT, Budapest 2001 52

Ajánlott irodalom: DR. TUBA IVÁN, Az emberélet erkölcse, Humán bioetika, Jegyzet hittanár-nevelő szakosok számára DONUM VITAE, A Hittani Kongregáció instrukciója a kezdődő emberi élet tiszteletéről és az utódnemzés méltóságáról, Ford.: Dr. Gresz Miklós, Róma 1987 EVANGELIUM VITAE, II. János Pál pápa enciklikája az emberi élet sérthetetlenségéről, Ford.: Dr. Diós István, 1995 Előadó: Fekete András Nevelés, személyiségfejlesztés A tanegység célja: Korunk nevelési gyakorlata elméleti hátterének megismerése. Fejlesztendő kompetenciák: Ismeri a jelenlegi neveléselméleti antropológiai problémákat. Képes a saját nevelési gyakorlatát megformálni a neveléselmélet tételei tükrében megtervezni. Elkötelezett abban, hogy jövendő, személyre szabott keresztény nevelési feladatait hűséggel vállalja. Tematika: 1. Nevelés és öröklés.(nevelhetőség.) 2. Nevelés és társadalom. 3. A nevelő személyisége, a nevelői szerep.(a tekintély kérdése.) 4. Nevelés és perszonalizáció. (A személyiségfejlesztés kulcskérdései.) 5. Embereszmény és nevelés. (Értékközvetítés.) 6. Szabadság és beavatkozás. 7. Közösségiség és individualizmus a nevelésben. 8. Etikai kérdések a nevelésben. (Etikai kódex). Követelmény: Félév végén: szóbeli vizsga (kollokvium). Kötelező irodalom: Zrinszky László: Neveléselmélet, Budapest, Műszaki könyvkiadó 2002, a tematikában megjelölt fejezetek. Ajánlott irodalom: Bevezetés a pedagógiába - szöveggyüjtemény, szerkesztette: Czike Bernadett, Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 1996. Ajánlott témák a szemeszterdolgozatokhoz: A tematikában megjelölt címek mindegyike, vagy azoknak részterületei. 53

Előadó: Bakonyi Gábor Ökológia, környezetvédelem és etika A tanegység célja: Megismertetni a hallgatót az általános ökológiai és környezetvédelmi ismeretekkel és ezekhez kapcsolódóan a társadalmi és egyéni felelősségekkel, valamint a tudományos, erkölcsi és vallási szempontokkal. A fejlesztendő kompetenciák A hallgató ismeri az ember természeti és mesterséges környezetével kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, a napjainkban sokasodó veszélyeket, megoldásuk lehetőségeit és a kapcsolódó etikai problémákat Képes a holisztikus látásmódra, érzékenyen reagál a környezeti problémákra, a tanulókban is fel tudja kelteni a környezettudatos szemléletet Elkötelezett abban, hogy környezettudatosan él, és ezt a szemléletet képviseli azokban a közösségekben, melyeknek maga is tagja. Tematika: Az ökológia fogalma: különféle megközelítések. A populációk és életközösségek szerkezete és működése. A bioszféra, mint a növények, állatok és emberek élőhelye. A biodiverzitással kapcsolatos problémák. A Gaia hipotézis. A talajok, levegő és a vizek szennyezése és védelme. Új kihívások: géntechnológia, nanotechnológia. Környezetvédelemi problémák megoldásának lehetőségei: természettudomány és etika. Ember a biológiai lények között: a humánökológia alapja. Követelmény: Félév végi ellenőrzés: gyakorlati jegy Kötelező és irodalom: Kötelező irodalom: 1. Bakonyi G. (2006): Felelősségünk a teremtett Világért. Vigilia (március). 2. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele a teremtett világ védelméről (2009): Felelősségünk a Teremtett Világért. http://www.teremtesvedelem.hu/korlevel 3. Vida G. (2001): Helyünk a bioszférában. Typotex Kiadó. 128. Ajánlott irodalom: 1. Bakonyi G. (1996): A Vigilia beszélgetése Balogh Jánossal. Vigilia. 61: 144-150. 2. Jávor B. (2004): : Felelősségünk a teremtett világért (Egyházi dokumentumok az ökológiai válságról) Budapest. 3. Vásárhelyi Tamás, Victor A.: Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest, 1998. 54

Pedagógiai kutatások Előadó: Kotschy Andrásné A tárgy célja: A tárgy célja, hogy előkészítse és bevezesse a pedagógiai kutatás alapvető módszereinek alkalmazását a fiatal pedagógusok kutató attitűdjeinek eredményes kialakítása és fejlesztése érdekében. A pedagógiai kutatásban szerzett tapasztalatok fejlesztik a hallgató szakmai önállóságát, problémamegoldó-képességét, lényeglátását, folyamatosan felkeltik és kielégítik szakmai kíváncsiságát, lehetővé teszik a problémák önálló és hatékony megoldását, fokozzák szakmai igényességét és megnyitják számára a nevelői sikerek útját. A fejlesztendő kompetenciák: Fogékony a pedagógiai problémák felismerésére és elkötelezett azok szakszerű megoldására. Képes a szakmai információforrások felkutatására, értelmezésére és felhasználására. Szaktárgya és a neveléstudomány kutatási módszereinek ismeretében képes a gyakorlati munkáját érintő kutatásokban, fejlesztésekben való részvételre, a kutatási eredmények értelmezésére és alkalmazására pedagógiai tevékenysége során. A tárgy tematikája: A pedagógiai kutatás metodológiai kérdései (alapvető sajátosságok, jellemzők, folyamatok, stratégiák, módszerek, kutatásetikai problémák). A szakirodalom feltárása és feldolgozása (a szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai, technikái, korszerű információkereső rendszerek). Kutatási stratégiák (a pedagógiai kísérlet, analitikus kutatások). A kutatás módszerei és eszközei (megfigyelés, kikérdezés, tesztek, dokumentum- és tartalomelemzés). A pedagógiai vizsgálatok matematikai statisztikai módszerei. A kutatási eredmények értelmezése és közlése (interpretáció, értékelés, kutatási beszámoló, publikáció). Gyakorlati kutatómunka. Követelmény: Évközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat, önálló kutatás bemutatása. Félév végén: gyakorlati jegy Ajánlott irodalom: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Kiadó, Budapest, 1996., vagy későbbi kiadások. Cserfalvi Ilona: Pedagógiai jelenségek vizsgálata. Tóth Kiadó, Debrecen, é.n. 55

Falus Ollé: Statisztikai módszerek pedagógusok számára. OKKER Kiadó, Budapest, 2000. Golnhofer Erzsébet: Az esettanulmány. MK Pedagógus Könyvek, Budapest, 2001. Orosz Sándor: Mérések a pedagógiában. Veszprémi Egyetem, 1995. Szabolcs Éva: Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában. MK Pedagógus Könyvek, Budapest, 2001. Előadó: Nagykáldi Csaba Pedagógiai pszichológia A tanegység célja: Megismertetni a hallgatókat a felnevelődés, illetve a nevelési folyamat pszichológiai aspektusaival, amelyekben különböző nevelő személyek (szülő, tanár), nevelő intézmények (óvoda, iskolák) és a pedagógiai munkát akadályozó tényezők egyaránt részt vesznek. Fejlesztendő kompetenciák: A hallgatók képesek legyenek a pszichológiai változásokat előidéző komplex hatások felismerésére és szétválasztására. Tudják azonosítani az egyes pszichikai funkciók és személyiség összetevők megjelenését a pedagógiai hatások folyamán. Ismerjék fel a pszichológiai tényezőket károsan befolyásoló akadályokat. Egyéni esetekben legyen megalapozott javaslatuk, tanácsuk az akadályok elkerülésére, illetve tanácsuk a személyiségfejlesztésre. Tematika: 1.A pedagógiai pszichológia tárgya és kapcsolata a pedagógiával. 2. A szocializáció főbb elméletei és területei (nevelés, oktatás, képzés). 3. A család funkciói és a családi nevelés pszichológiai következményei a személyiségfejlődésre. 4. Szülői (anyai, apai, nagyszülői) és iskolai tanári attitűdök és hatások. 5. Az intézmények (óvoda, iskolák) szerepe a személyiség nevelésében. 6. Iskolai osztály, tanár és tanuló interakciói. 7. A szocializáció, a kommunikáció és a média pszichológiai hatása. 8. Médiahasználat (elektronikus eszközök) a gyermek- és serdülőkorban. 9. Gyermekvédelem (elhanyagolás, bántalmazás, durva bánásmód) és gyermekvédelmi intézmények. 10. Az érzelmi élet zavarai és korrekciójuk. 11. Különféle funkciózavarok és javításuk. 12. Alkalmazkodási nehézségek. 13. Válsághelyzetek a gyermekek életében. 14.Ösz-szefoglalás az empirikus kutatások számáras. Követelmények: Félév közben egy zárthelyi dolgozat, a félév végén szóbeli vizsga. 56

Kötelező irodalom: Vajda Zsuzsanna, Kósa Éva (2005): Neveléslélektan. Osiris Kiadó, Budapest. Ajánlott irodalom: Oelkers, J.(1998): Nevelésetika. Vince Kiadó, Budapest. Komlósi Piroska (1989): A család támogató és károsító hatásai a családtagok lelki egészségére. In: Gerevich J. (Szerk): Közösségi mentálhigiéne. Gondolat, Budapest. Veckó J. (1990): A gyermekvédelem alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest. Portfólió Néhány tanács a portfólió készítéséhez és a képesítő záróvizsgára való felkészüléshez A záróvizsga célja, hogy a hallgató bemutassa saját szakmai fejlődését a portfóliójában gyűjtött dokumentumok alapján. Az önelemzés során elemzi és értékeli, hogy a főiskolán elsajátított elméleti tudását hogyan tudta alkalmazni gyakorlata során, melyek azok a területek, ahol megerősítette előzetes tudását, melyek azok, ahol hiányossságokat tapasztalt vagy ellentmondást az elméletben tanultak és a gyakorlatban tapasztaltak között, milyen módot talált az ellentmondás feloldására. A fejlődés bemutatásához szükség van egyrészt a célok/követelmények ismeretére (mint viszonyítási alapra), másrészt a képzés elejére jellemző szint tudatosítására. (Honnan indultam? Hová értem?) A hittanári képesítési követelmények 9 tanári kompetenciát tartalmaznak, a KÁD (80-81; 156; 230-232. pont) más megközelítésben, de szintén megfogalmazza a Jó hitoktató / katekéta ismérveit. A portfólióban a fejlődés szempontjából fontosabb képzési eseményeket (pl. elméleti előadások, szemináriumi dolgozatok) és tanítási terveket (10-15 óra vázlata) érdemes összegyűjteni, elemezni és értékelni. Minden hallgató kap a féléves gyakorlatról szóló összefoglaló, tájékoztató füzetet, A hittanárrá válás segítése címmel (kompetenciák, óra- és önelemző szempontok). Reflektív pedagógia (hittanár) Előadó: Fekete András, Kotschy Andrásné, Szentváry-Lukács Erika A tanegység célja: A Reflektív pedagógia tárgy a reflektív gondolkodással kapcsolatos elméleti ismeretek és a pedagógiai tevékenység megfigyelési és elemzési módszereinek elsajátításával és gyakorlatban való alkalmazásával képessé teszi a hallgatót a gyakorlótanítás során szerzett tapasztalatainak és saját teljesítményének szakszerű elemzésére és ér- 57

tékelésére, segít a kritikus és pozitív pontok meghatározásában, a fejlődés/fejlesztés irányainak kijelölésében. A fejlesztendő kompetenciák: Ismerjen néhány módszert a tanítási óra pedagógiai és pszichológiai elemzésére Legyen képes saját munkája szakszerű elemzésére, ismerje fel a hittanóra egyes jelenségei közti összefüggéseket, kölcsönhatásokat. Legyen képes kollégái fejlődését észrevételeivel segíteni. Ismerje fel az egyéni tanítási gyakorlat és a reflektív elemzés jelentőségét szakmai fejlődésének folyamatában. A tárgy tematikája: A gyakorlat során szerzett egyéni pedagógiai tapasztalatok elemzése. Követelmény: Felvétel készítése egy saját hittanóráról elemzés céljából. A reflektív gondolkodás, tevékenységelemzés tapasztalatainak szakszerű felhasználása az önálló szakmai fejlődésről készített portfólióban. Félév végén: gyakorlati jegy. Kötelező irodalom: Szivák Judit (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése, Gondolat Kiadói Kör, Budapest Falus Iván Kimmel Magdolna (2003 és 2009): A portfolió, Gondolat, Budapest Ajánlott irodalom: Falus Iván: Gondolkodás és cselekvés a pedagógus tevékenységében. In: Falus Iván Báthory Zoltán (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Osiris, Budapest, 2001 Szivák Judit: A pedagógusok gondolkodásának kutatási módszerei. Műszaki Kiadó, Budapest Előadó: Kézdy Anikó Segítő kapcsolat és tanácsadás A tanegység célja: A tantárgy áttekintést ad a segítő kapcsolatban megvalósuló sajátos tanácsadás jellegéről, folyamatáról, és a tanácsadó szükséges képességeiről. Fejlesztendő kompetenciák: A segítő kapcsolat és tanácsadás elméleti, gyakorlati ismereteinek megszerzése Képesség segítő kapcsolat kialakítására és a kompetenciájába tartozó esetekben tanácsadás végzésére (fejlesztésben, elakadásban) Elköteleződés a segítés és tanácsadás szakmai követelmények szerinti végzésére 58

Tematika: A segítő kapcsolat sajátossága és dinamikája és a tanácsadói (konzultáns) attitűd. A tanácsadás (konzultáció) helye a család- és gyermekvédelemben. A tanácsadás főbb feladatai, lehetőségei (facilitálás, direktivitás, motiváció). Az egyéni és a csoportos tanácsadás; ezek alkalmazásának előnyei, korlátai, lehetőségei. A pár- és családi tanácsadás főbb jellegzetességei, módszerei. Követelmény: Zárthelyi dolgozat; esettanulmány leadása Kötelező irodalom: Benkő A. és Szentmártoni M. (2002): Testvéreink szolgálatában. Új Ember, Bp., 25-52; 109-112. o. Ajánlott irodalom: Bánlaky É. (szerk.): Pszichológusok és teológusok az emberről. Tanumánykötet. Faludi Ferenc Akadémia és Katolikus Pszichológusok Baráti Köre, Bp, 1996 Egan, G. A segítő készségek fejlesztése. ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2009. Gerevich J. (szerk): Közösségi mentálhigiéné. Animula, Bp, 1997 Kézdy A. és Somogyiné Petik K. (2006): A segítő helyzethez kapcsolódó saját élmények feltárása és feldolgozása. Embertárs, IV/3, 196-204. Rogers, C.: Valakivé válni. A személyiség születése. Edge 2000 Kiadó, Bp., 2004. 73-96. o. Előadó: Somogyiné dr. Petik Krisztina Segítségre szoruló családok A tanegység célja: A tanegység célja a hallgatók megismertetése a speciális helyzetű családok pszichológiai működésének sajátosságaival és a helyzetükből adódó problémákkal. A fejlesztendő kompetenciák: A hallgató megismeri az adott célcsoport működésének pszichológiai hátterét. Képes a problémák szakszerű elemzésére, megértésére. Elkötelezett abban, hogy hatékony segítséget nyújtson az érintett családoknak. Tematika: A válás pszichológiai következményei. Gyász a családban. Az egyszülős családok működése, speciális nehézségei. Az apa szerepe a gyermekek fejlődésében, hiányának hatásai. Az újraházasodott családok. A nevelőszülői családok. Az örökbefogadó családok. 59

Követelmény: Interjú készítése egy speciális helyzetű család tagjaival. Félév végi kollokvium. Kötelező irodalom: Somogyiné Petik Krisztina: Speciális helyzetű családok (Jegyzet, Sapientia könyvtár) Előadó: Büki Péter Speciális gyermekvédelmi módszerek A tanegység célja: Olyan módszertani ismeretek, jó gyakorlatok megismerése, amelyek segítségével a hallgató képessé válik felismerni a problémát, valamint képessé válik adekvát segítséget nyújtani a gyermeknek. A fejlesztendő kompetenciák Ismeri az alapozó tárgyak alapfogalmait, valamint a speciális szükségletű, továbbá a kórosan működő és zavart életvitelű családok, illetve az itt felnövő gyermekek problémáit, a segítés pszichológiai, szociális és pedagógiai aspektusait. Képes a különböző problémák felismerésére és kezelésére, megelőzésére. Elkötelezett a védelemre szoruló gyermekek problémáinak megoldásában. Tematika: 1. A gyermekvédelem különböző tudományágak felőli meghatározása 2. A gyermekvédelmi tevékenység színterei 3. A gyermek megismerése 4. Az együttműködés mint módszer 5. A megelőzés lehetséges színterei és módszerei 6. Gyermekvédelmi tevékenység a családokkal 7. Gyermekvédelmi tevékenység hátrányos helyzetű gyerekekkel 8. Gyermekvédelmi tevékenység fogyatékos gyermekekkel 9. Gyermekvédelmi tevékenység beteg gyerekekkel 10. Gyermekvédelmi tevékenység az otthont nyújtó intézményekben 11. A speciális szükségletű gyermekek 12. A különleges ellátást igénylő gyermekek 13. Az utógondozói ellátás módszertani kérdései 14. Az utógondozás módszertani kérdései Követelmény Félév végi ellenőrzés: gyakorlati jegy Kötelező és ajánlott irodalom: Fejlesztő Pedagógia 2003/4-5. száma Fejlesztő Pedagógia 2006/1. száma 60

Szakmai identitás tréning Előadó: Urbán Szabolcs Előfeltétel: elméleti tanegységek lezárása A tantárgy célja az elméleti és gyakorlati, valamint a tanítási gyakorlat során szerzett tapasztalatok integrálása. A korábbi iskolai tapasztalatok tanári perspektívából való szemlélete, a tapasztalatok tudatosításának erősítése és a tanár-gyerek viszony etikai szempontok szerinti áttekintése. Kompetenciák: Képessé válik a tanítási tevékenység elkezdéséhez szükséges önismeretre és saját tevékenységével kapcsolatos kritikai reflexiókra. Elkötelezetté válik a sajátjától eltérő értékek szerinti élet megértésére, nyitottá válik mások véleményének, érzéseinek megismerésére és tiszteletben tartására. Elkötelezetté válik az emberi kapcsolatok etikai előírások szerinti alakítására. Tematika: A tanegység a gyakorlati képzéshez kapcsolódik, tartalma az iskolai gyakorlat során szerzett tapasztalatok kritikai reflexióval történő megvitatása és etikai szempontok szerinti elemzése. Ehhez kapcsolódik a korábbi iskolai tapasztalatok felidézése, a diák és a tanár perspektívája közötti különbség tudatosítása. Követelmény: aktív részvétel, saját tapasztalatok megosztása. Irodalom: Pedagógus-írók írásai: Németh László, Szabó Magda, és tanárok vallomásainak tartalmazó kötetek elolvasása. Előadó: Barlay Mónika Személyiségfejlesztő gyakorlat A tanegység célja: A hallgató igényét növelni a hiteles önismeretre, differenciáltabb énkép kialakításra. Gyakorlat szerzése interperszonális és intrapszichés folyamatokra történő reflexió megfogalmazásában (önmaga és mások számára). Csoportélményben jártasság szerzése. A fejlesztendő kompetenciák Ismeri (vállalja) személyes értékeit, énképét (valós és ideális). Képes őszintén kifejezni önmagát, érzéseit, értékeit, és nehézségeit. Nyitott arra, hogy mások számára visszajelzést adjon és másoktól visszajelzést elfogadjon. 61

Elkötelezett a hiteles önismeret alakításában, különböző szerepek kipróbálásában, valamint kommunikációs képességeinek fejlesztésében. Tematika: A kurzus során kapcsolatépítési, önismereti és kommunikációs gyakorlatokat végzünk. A gyakorlatok a következő fogalmak köré csoportosulnak: ideális és valós énkép, motiváció, bizalom, közösségben betöltött szerep. A kurzus alapját a csoportmunka képezi, melynek szerves része a szerepjáték, tapasztalatok megbeszélése, tükrözés, azonosulás, személyes reflexiók megfogalmazása. Követelmény: Félévközi ellenőrzés: az órákon való aktív részvétel, Az oktatás műhely formában történik, az ebben való aktív részvétel a félévi jegy része. Önreflexiós napló vezetése (az 1. órán megbeszélt szempontok alapján). Félév végi ellenőrzés: a hallgató írásos személyes beszámolót készít személyes fejlődésről. Terjedelem: 1 oldal. Kötelező irodalom: - Carl R. Rogers: Valakivé válni. A személyiség születése. SHL könyvek sorozat; EDGE 2000 Kft. Budapest, 2003. Ajánlott irodalom - F. Várkonyi Zsuzsa: Tanulom magam. Mérték. Budapest, 2003. - Benedek László: Játék és pszichoterápia. Könyvfakasztó Kiadó. Budapest, 2005. Előadó: Barlay Mónika Előfeltétel: Segítő kapcsolat és tanácsadás Szociális képességfejlesztés A tantárgy célja: A nehéz helyzetű, fejlődésükben akadályozott gyermekekkel és szüleikkel való kapcsolat kialakításához és fenntartásához szükséges társas képességek gyakorlása, valamint a gyermekvédelem alap és szakellátásban dolgozó szakemberekkel való együttműködési képesség erősítése, valamint konfliktust és agressziót kezelő képességek fejlesztése. A fejlesztendő kompetenciák: Képessé válik a gyermekvédelmi ismeretek és módszerek integrálására, valamint a módszerek alkalmazásához szükséges kommunikatív viselkedés kivitelezésére. 62

Elkötelezetté válik arra, hogy a segítő szakmai követelmények, és a védelemre szoruló gyerek szükségletei iránti érzékenységgel nyújtson segítséget. Tematika: Szerepjátékok, szimulált esetmegbeszélések, egyéni tapasztalatok feltárásán keresztül a fejleszteni kívánt képességek gyakorlása. Követelmény: Félév végén a hallgatók csoportos esetbemutató keretében adnak számot készségeik fejlődéséről. Irodalom: Birkebihl, V. (1998) Kommunikációs gyakorlatok, Trivinum K. Bp. Horváth-Szabó K, Vigassyné Dezsényi K. (2001) Az agresszió kezelése. SzCsM Bp. Előadó: Jelinekné dr. Vári Zsuzsanna Szociálpolitika A tanegység célja: A szociális gondoskodás fejlődéstörténete kiemelkedő elemeinek és alapfogalmainak, illetve eszköztárának megismertetése, valamint a hallgatók felkészítése a mai magyar szociális ellátórendszerben való eligazodásra. Fejlesztendő kompetenciák Ismeri a szociálpolitika fogalom- és eszközrendszerét Képes a szociálpolitika eszközeinek bemutatására és alkalmazására Elkötelezett abban, hogy a szociálpolitika alanyait mind magasabb szintű ellátáshoz juttassa Tematika: 1. A szociálpolitika fogalmi- és eszközrendszere 2. A szociálpolitika fejlődéstörténete 3. A jelenlegi szociális ellátórendszer biztosította ellátási fajták 4. A fogyatékosság társadalmi kezelésének szabályozása, az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdítása 5. Az Európai Szociális Karta Követelmény: Félév végi ellenőrzés: szóbeli vizsga 63

Kötelező irodalom: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Könczei György: Az Európai Szociális Charta jövője az Európai Unió összefüggésében, avagy: Csipkerózsika már nem alszik Esszé Old Bethpage, 2004. december Ajánlott irodalom: 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról Szalai Júlia: Jóléti fogda (Esély 2004/6 és 2005. évi 1. száma) Robert Castel: A szociális kérdés alakváltozásai. A bérmunka krónikája Kávé Kiadó Bp. 1998. Előadó: Pálvölgyi Ferenc Tantárgypedagógia A tanegység célja: Az etika oktatás tantárgyspecifikus neveléselméleti és didaktikai ismereteinek elsajátíttatása, gyakorlati alkalmazásuk lehetőségeinek elemzése, értékelése a különböző életkorú tanulók esetében. A fejlesztendő kompetenciák: Ismeri a modern nevelési- és oktatási koncepciókat, tájékozott a korszerű didaktikai eljárások területén, különös tekintettel a kooperatív és az interaktív módszerekre. Képes az erkölcsi ismeretek korszerű és hatékony közvetítésére, valamint korunk kiemelten fontos etikai problémáinak életkorspecifikus megvilágítására. Elkötelezett arra, hogy valamennyi nevelési szituációban hatékonyan segítse a tanulók szilárd értékrendjének kialakulását úgy a problémamegoldó módszerek alkalmazása, mint a személyes életvezetési minták által. Tematika: A tanegység keretében az erkölcsi nevelés és oktatás filozófiai perspektívái, társadalmi vetületei, modelljei, célrendszerei, tartalmi- és folyamat-elképzelései, valamint metodikai és tanulásszervezési lehetőségei kerülnek tárgyalásra. 1. előadás: A korszerű szociomorális fejlesztés alapkérdései. A pedagógiai koncepciók modellezési lehetőségei. A pedagógiai emberkép és személyiségmodell. Értékek a nevelésben. Az erkölcsi nevelés értékközpontú modellje. 64

2. előadás: Pedagógiai koncepciók az erkölcsi nevelés szolgálatában. A didaktikai paradigmák ismeretelméleti és pedagógiai kérdései. Konstruktivizmus és pedagógia. Konstruktivista oktatási és nevelési alapfolyamatok. 3. előadás: Az erkölcsi értékorientáció metodikai kérdései. A deklaratív- és az interaktív módszerek alkalmazási lehetőségei. Az etikaoktatás tartalmi problémái. Nevelés- és oktatásszervezés. Követelmény: Évközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat. Félév végén: kollokvium. Köztelező irodalom: Pálvölgyi Ferenc: Az értékközpontú erkölcsi nevelés konstruktív rendszere I-IV. Mester és Tanítvány, PPKE, 2009. február / május / augusztus / november. Fischer, Robert: Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni erkölcsről és erényekről? Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2003. Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003. Ajánlott irodalom: Bábosik István: Neveléselmélet. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. Bábosik István (szerk.): A modern nevelés elmélete. Telosz Kiadó, Budapest, 1997. Hegedűs Gábor: Projektpedagógia. KFTFK, Kecskemét, 2002. Kagan, Spencer: A kooperatív tanulás. Ökonet Kft., Budapest, 1998. Pálvölgyi Ferenc: Az iskola szerepe a személyiség szociomorális formálásában. In: Bábosik István Torgyik Judit (szerk.): Az iskola szocializációs funkciói. Eötvös József könyvkiadó, Budapest, 2009. p. 21-35. Előadó: Pálvölgyi Ferenc Tantárgypedagógia szeminárium A tanegység célja: Az etikatanítás és az erkölcsi nevelés lehetőségeinek gyakorlati megközelítésén keresztül az etikatanári munka megalapozása és előkészítése. Az iskola világában megjelenő komplex nevelési feladatok áttekintése és az etikatanítás metodikájának gyakorlatközpontú tanulmányozása. A fejlesztendő kompetenciák: Ismeri és készségszinten használja az etika tanításában alkalmazható specifikus módszereket. Képes a tanítási órák szakszerű elemzésére és értékelésére, valamint ismeretei és tapasztalatai alapján képes a pedagógiai módszerek célszerű kiválasztására és alkotó módon történő használatára. 65

Elkötelezett saját pedagógiai munkájának önreflexió által történő ellenőrzésére és értékelésére, továbbá nyitott az új oktatási és nevelési módszerek megismerésére és adaptív alkalmazására. Tematika: Az etikaoktatás tantervi alapproblémái (nevelési és oktatási célok, feladatok, tematikus tananyagtartalmak, követelmények). Emberismeret és etika tantervek (fejlesztendő személyiségjegyek, tanulói tevékenységformák, elvárható teljesítmények, a tanítás infrastrukturális feltételei és időkeretei). Adaptációs problémák az etikus és a demokratikus magatartásra nevelés terén (értékrendbeli különbségek és problémák gyakorlatközpontú elemzése). A tevékenységközpontú etikatanítás pedagógiája (többdimenziós szakmódszertani kérdések, értékek tanulmányozása működés közben). Tantárgyi koncentráció az etikaoktatásban (az irodalom, a történelem, és a többi iskolai tantárgy témaköreiből származó etikai tartalmakat hordozó tananyagrészek koncentrációs lehetőségei). Az etika tanításának speciális interaktív módszerei (megbeszélés, vita, kooperáció és projekt). Szakmai alapkövetelmények: személyesség, felelősség, irányítás, partnerség. Felkészítés a felelős döntésre (az erkölcsi nevelés iskolai helyzete az elmélet és a mindennapi pedagógiai gyakorlat tükrében). Követelmény: 15 óra hospitálás általános- és középiskolai etikaórákon, a látottakról jegyzőkönyv, a tapasztalatokról elemző értékelés készítése. Félév végén: gyakorlati jegy. Kötelező irodalom: Homor Tivadar (szerk.): Az etikatanítás gyakorlata Tantárgy-pedagógiai műhelytanulmányok. Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2003. Etikatankönyvek (legalább 3 különböző koncepciójú kiadvány) A Tantárgypedagógia c. tanegységnél feltüntetett kötelező irodalom. Ajánlott irodalom: A Tantárgypedagógia c. tanegységnél feltüntetett ajánlott irodalom. Előadó: Nagykáldi Csaba Tanulás és fejlődés A tanegység célja: Megismertetni a hallgatókat a gyermek pszichológiai fejlődésének fontosabb átmeneteivel egy szomatikus, kognitív és pszicho-szociális összefüggésrendszerben. Elsősorban a normális fejlődés jellemzőit ismerteti a tárgy, de rámutat kritikus életszakaszok pszichológiai problémáira is. A tanulás életkortól függő pszichológiai feltételeit 66

és szabályait rendszeresen tárgyalja. Mindezt a hatékony tanári, nevelői munka érdekében teszi. Fejlesztendő kompetenciák: Lássák meg az életszakaszokra jellemző fő fejlődési tendenciák pszichológiai vonatkozásait, melyek alapján jobban megértik tanulóik magatartását. A pszichológiai jellemzők ismeretében pontosabban tudják leírni az átlagtól eltérő egyes tanulók viselkedését, ennek segítségével megválasztani az egyéni bánásmódot. Ismerjék az eredményes tanulás pszichológiai feltételeit. Tematika: 1.A fejlődéslélektan tárgya, fő kérdései és kritikus pontjai. Központi fogalmak. 2. A fejlődéslélektan tárgyalásának rendszerező elvei: keresztmetszeti megközelítés (fejlődési szakaszok) és hosszmetszeti megközelítés (pszichés tényezők szerint). 3. A csecsemőkor jellemzői: magzati fejlődés, újszülött reakciói, csecsemőkori szocializáció és pszichés fejlődés. 4. Kisgyermekkori identifikáció, testi, pszichomotoros, érzelmi, kognitív fejlődés és társas kötődés. 5. Az iskoláskor kihívásai és fejlődési sajátosságai: motoros és kognitív kihívások. 6. Iskolai követelmények pszichológiai hatásai. 7. A pubertáskor forradalmi változásai: nemi identitás, szerepek és funkciók, ideálok jelentősége. 8. Ifjúkor, útban az integrált személyiség felé. 9. Fiatal felnőttkor: intimitás, párválasztás, karrierépítés. 10. Az értelmi fejlődés folyamata csecsemőkortól a felnőtt korig. Folyamatosság és ugrások. 11. Piaget értelmi fejlődéselmélete. 12. A tanulás pszichés és szociális feltételei. 13. Tanulási formák és tanuláselméletek: utánzás, ismétléses tanulás, belátásos tanulás, logikai készség fejlődése. 14 A fejlődés buktatói a mai korban. Követelmények: Félév közben egy ellenőrző zárthelyi dolgozat és a félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom: Michael Cole, Sheila R. Cole (2003): Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest. Ajánlott irodalom: N. Kollár Katalin, Szabó Éva (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest (Egyes fejezetek). 67

Tanulás és tanítás Előadó: Kotschy Andrásné A tárgy célja A tárgy célja a tanítás-tanulás folyamatában felmerülő nehézségek és problémák megoldását segítő stratégiák, módszerek és technikák megismerése és adaptív alkalmazása annak érdekében, hogy a pedagógus tanítványainak tanulási képességeit eredményesen fejleszthesse. A tanulási módszerek megismerésén, tanulmányozásán és alkalmazásán keresztül fejlődik a tanárjelölt metodikai repertoárja, problémaérzékenysége és a gyermeki nézőpontot megértő pedagógiai szemléletmódja. A fejlesztendő kompetenciák: A tanulás általános törvényszerűségeinek és az egyénre jellemző sajátosságainak ismeretében képes a tanulási problémák feltárására, a tanulási képességek fejlesztését biztosító pedagógiai módszerek alkalmazására. Az életkor figyelembe vételével képes differenciált megoldásokat keresni az élethossziglan tartó tanulás képességének fejlesztésére. A tárgy tematikája: Tanulásdiagnosztika és tanulási önismeret (lehetőségek és korlátok). Tanulási teljesítménypróbák (figyelem, verbális és kognitív képességek). Tanulási nehézségek (tantárgyspecifikus problémaelemzés). A tanuláshoz való viszony (tanulás és motiváció, siker és kudarc). A tanulás ritmusa (életritmus, életstílus). Tanulási szokások (szokásrend, szokásformálás). Tanulási tanácsok (kísérletek, tapasztalatok, feltételek, önreflexió). Tanulási módszerek, eljárások, technikák (a hatékony és időtakarékos tanulás módszereinek áttekintése: ráhangolódás és relaxáció, szövegfeldolgozási módszerek, verbális szereplés, írásbeli munka, memorizálás, önellenőrzés). A tanuláshoz szükséges részképességek fejlesztése (figyelem, beszéd, értő és kifejező olvasás, emlékezet, gondolkodás). Követelmény: Évközi ellenőrzés: aktív részvétel a szeminárium munkájában, az egyéni tanulási tapasztalatokról szóló beszámoló és/vagy szemináriumi dolgozat készítése. Félév végén: gyakorlati jegy Ajánlott irodalom: Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan. Metódus-Tan, Bp., 2004. Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan. Tanári kézikönyv. Metódus-Tan, Bp., 2004. Fischer, Robert: Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni? MK Calibra Könyvek, Budapest, 1999.; Fischer, Robert: Hogyan tanítsuk gyermekünket tanulni? MK Pedagógus Könyvek, Budapest, 2000.; Réthy Endréné: Motiváció, tanulás, tanítás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003. 68

Teológiai szupervízió Előadó: Dr. Lukács László A tárgyat fölvett hallgatók az órát megelőző nap reggeléig az alább megadott címre E-mailen küldjék be legalább egy teológiai szempontból érdekesebb helyzet leírását az általuk tartott tanítási órákról: 1. a diákok egy-egy frappáns (vagy akár vicces: diákszáj ) válaszát egy adott témában, 2. a diákok olyan kérdését, amire a katekéta nem tudott pontos vagy a diákoknak is megnyugtató feleletet adni 3. olyan témát a félév anyagából, amelynek feldolgozásában segítséget igényelne. A legelső órán választott munkamódszerünket beszéljük meg. A következő órákon a beküldött írások alapján folytatunk megbeszélést. A levelezőlista használható internetes fórumként is, ötletek, kérdések megbeszélésére, esetleg anyagok cseréjére, de használható egyéni tanácskérésre is. Ebben az esetben a levélíró saját nevére kap választ. Az E-mail cím, amelyre a leírásokat várjuk: superteo@sapientia.hu Előadó: Jelenits István Újszövetségi egzegézis I. A tematikát, a követelményeket, valamint a kötelező és ajánlott irodalmat az előadó a félév elején ismerteti. Előadó: Horváth-Szabó Katalin Vallásosság és spiritualitás A tanegység célja: A hallgatók megismertetése a vallás és spiritualitás pszichológiai aspektusból vizsgált fogalmi és jelenségbeli különbségeivel valamint a vallásosság és a spiritualitás személyiségfejlődésre, gyógyulásra tett hatásaival. Fejlesztendő kompetenciák: A hallgató képessé válik arra, hogy a vallásosság és a spiritualitás pszichológia aspektusainak megismerésével azt a teológia szemléletmódba integrálja. 69

Képes felismerni saját és a másik ember vallásosságának és spiritualitásának jellegét és fejlesztési lehetőségeit ill. a fejlődés akadályait. Képes arra, hogy lelkigondozói tevékenységében a segítségre szoruló embert holisztikusan, pszichés és spirituális érettségi szintjének figyelembevételével segítse. Tematika: -1. A vallásosság és a spiritualitás személyiségszerkezeti helye.-2. Vallásosság és spiritualitás. Spiritualitás formák.-3. A spiritualitás összetevői.- 4. A vallásosság és a spiritualitás fejlődése. -5. Spirituális, pszichológiai és keresztény érettség.-6-7. A vallásosság és a spiritualitás hatásai: személyiségfejlődés, moralitás, kapcsolatok. 8-9. Hit, remény, szeretet, mint egészségügyi tényező. -10. Személyes és spirituális jóllét. -11. Istenkapcsolat, istenkép. -12. Szenvedés, betegség, krízis szerepe a spirituális krízisben és megtérésben. -13. Spirituális és vallásos szükségletek.-14. Vallásos és spiritualitás alapú megküzdés. Követelmény: Írásos beszámoló, saját spiritualitás fejlődésének tudatosítása ill. félév végén szóbeli vizsga. Kötelező irodalom: Benkő A. (2006) Hit, vallás, spiritualitás. In: Tőzsér E. (szerk.) Istenhit, mint erőforrás. Bp. Új Ember K. 9-40. Horváth-Szabó K. (szerk.) Vallásosság és személyiség. PPKE. Piliscsaba. 2007. Horváth-Szabó K. Vallás és emberi magatartás. PPKE. Piliscsaba. 2007. Horváth-Szabó K, Harmatta J., Tomcsányi T. (2009) Spiritualitás. Psychiatria Hungarica, 2009. 3. sz. Ajánlott irodalom: Conn,J.W. (1985) Spirituality and personal maturity. In: Wick, R. Parson, R. Capp, D. (eds.) Clinical handbook of pastoral counseling. Paulist Press. New York. 37-57. 70

A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Könyvtára Állományunk nagy része a főiskolán oktatott tudományterületek, valamint az ezekhez kapcsolódó tudományok (szisztematikus teológia, dogmatika, biblikum, erkölcsteológia, egyháztörténelem, gyakorlati teológia, filozófia, történelem, pszichológia, pedagógia, etika, egyházi szépirodalom, néprajz) szakirodalmából áll. Dokumentumaink gyakrabban használt része az olvasóteremben szabadpolcon található, a többi a könyvtáros segítségével érhető el. Az olvasóteremben hozzáférhetők általános és szaklexikonok, kézikönyvek és folyóiratok is. Szolgáltatásaink: helyben olvasás; CD-ROM használat; számítógépes katalógushasználat; Internet-használat; tájékoztatás; Internetes adatbázisok elérése: fénymásolás; (ATLASerials, EBSCO, EISZ, NAVA). könyvtárközi kölcsönzés; Katalógusunk kereshető: http://www.sapientia.hu, Könyvtár Katalógus menüpont Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családpedagógiai Intézet (SACSI) Kecskemét-Széchenyivárosi Közösségépítő Egyesület (SZÉK) Boldogabb családokért családi életre nevelés iskolai program Tevékenységeink: - Gyakorlatorientált, komplex személyiséggondozást szem előtt tartó családi életre felkészítő foglalkozások: család-órák 9-24 éves korú fiatalok részére, havi rendszerességgel - 40 órás Egészséges életmódra és családi életre nevelés tanfolyam pedagógusok és védőnők számára - tanácsadás, szupervízió, továbbképzési lehetőség - Családkönyvtári kölcsönzés hétfőnként 15:00 17:00 Elérhetőségünk: IV. emelet, 419-es szoba. telefonszám: 1-486-44-42 e-mail: csalad@sapientia.hu honlap: www.sapientia.hu/csalad Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes (30-995-99-60) mb. intézetvezető Déri Éva (30-498-35-46) szervező titkár 71