SZÁMLÁLÁSI ÚTMUTATÓ A KÖZÚTI KERESZTMETSZETI FORGALOMSZÁMLÁLÁS KÉZI ADATFELVÉTELEIHEZ

SZÁMLÁLÁSI ÚTMUTATÓ A KÖZÚTI KERESZTMETSZETI FORGALOMSZÁMLÁLÁS KÉZI ADATFELVÉTELEIHEZ Magyar Közút Nonprofit Zrt. BUDAPEST 2012. július

Tartalomjegyzék I, Általános tudnivalók 1, Előszó 3. old 2, Számlálás időtartama 3. old 3, A számlálószemélyzet létszáma 4. old 4, A kézi számlálást végző személyzet szakmai alkalmassági és munkavállalói 4. old feltételei 5, A kézi forgalomszámlálás 4. old 6, Ellenőrzés 5. old 7, Újraszámolás 5. old 8, Közúti forgalomszámláló lap minta 7. old II, Kézi számlálás végzése 1, A számlálás felelőssége 8. old 2, Megjelenítés 8. old 3, Balesetvédelmi követelmények 8. old 4, Magatartás 9. old 5, A zavartalan megfigyelési viszonyok biztosítása 9. old 6, A számlálók elhelyezkedése a szabadban 9. old 7, Számlálólapok kezelése és használata 9. old 8, Felírás, bejegyzés a számlálólapon 10. old 9, A számlálólap előkészítése 10. old 10, Iránykód-sávkód 10. old 11, A számláló bejegyzései az adatfeljegyzés végrehajtásának lépései 13. old 12, A járművek előírásnak megfelelő osztályzása és feljegyzése 13. old 13, Az órás és félórás időközök jelölése a számlálólapon 14. old 14, Az időjárás beírása 14. old 15, A számlálólap aláírása 14. old 16, Új lap kezdése 14. old 17, Dátum, a hét napjának és számlálási időköznek a jelölése 15. old 18, A járművek osztályzó bejegyzése 15. old 19, Teendők a számlálás befejezése után 15. old III, A 2001 évtől bevezetett (KRESZhez illeszkedő) járműosztályoknak megfelelő járműosztályozási segédlet 1, Kézi számlálásnál alkalmazott járműosztályok 16. old 2, Járműtípusok meghatározásai 17. old IV, Rövidített számlálási útmutató a közúti keresztmetszeti forgalomszámlálás kézi adatfelvételeihez 1, Megjelenés és elhelyezkedés 19. old 2, A számlálás, feljegyzések a számlálólapra 19. old 3, A számlálólapok megőrzése és átadása 19. old 4, A járművek osztályozott feljegyzése a számlálólapra 19. old 5, Minta számlálólap 20. old 6, Közúti forgalomszámláló lap 21. old 7, Járműosztályozási segédlet 22. old

I. Általános tudnivalók 1, Előszó Az országos közúti keresztmetszeti forgalomszámlálás célja az országos közutakon a keresztmetszeti forgalom meghatározása. Az országos közúti keresztmetszeti forgalomszámlálás nemzetközi gyakorlatnak megfelelően mintavételi eljárás alkalmazásával történik, az ÚT 2-1.109 műszaki előírás szerint. Alapvető célkitűzés az évi átlagos napi forgalom (ÉÁNF) meghatározása. Az egyes keresztmetszetek, útszakaszok, útvonalak, megyei/régió és országos úthálózatok átlagos napi forgalmát döntés előkészítésekhez, forgalmi tervezésekhez, pályaszerkezet méretezéshez, hálózattervezéshez, baleset- és forgalomelemzésekhez, környezetterhelés (levegő és zajterhelés) állapot meghatározásokhoz, forgalomtechnikai vizsgálatokhoz használják, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Az országos közúthálózaton folyó keresztmetszeti forgalomszámlálás rendszeres időközönként biztosítja a fejlesztési, fenntartási és üzemeltetési tevékenységek számára szükséges forgalmi adatokat. 1995. évvel kezdődően az országos közúti keresztmetszeti forgalomszámlálás úgynevezett gördülő rendszerben kerül lebonyolításra. Ennek a forgalomszámlálási rendszernek a bevezetésével a teljes körű forgalomszámlálás egymást követő 5 éves ciklusokban történik. Egy-egy megye úthálózatának évente mintegy 1/5-én végeznek keresztmetszeti forgalomfelvételeket. A gördülő rendszer bevezetésével lehetővé vált, hogy minden évben rendelkezzünk szinte az egész országos közúthálózatra vonatkozó forgalmi adatokkal, országos és megyei összesítésekkel. A közölt éves átlagos napi forgalmi adatok az országos úthálózat 1/5 részére, továbbá a figyelemmel kísérési keresztmetszetekre a forgalomfelvételek eredményei, míg 4/5 országrészre tényleges forgalomváltozási tényezők alkalmazásával előrebecsült, felszorzott adatok. A becsléshez alapadatként az előző évi gördülő" rendszerű forgalomszámlálás adatait használjuk. A gördülő forgalomszámlálás eredményeit a Magyar Közút Nonprofit Zrt. évente közzéteszi honlapján és elérhető kiadvány formájában és cd-n is. 2, Számlálás időtartama A kézi számlálások időtartama 12 óra (06 és 18 óra között) vagy 24 óra (aznap 06 és másnap 06 óra között) megszakítás nélkül kell megtartani (pl ebédidő nem tartható), a SZAMLALOLAP (1. sz. melléklet) című formanyomtatványon jegyezve a járműveket. Egészségügyi szünettel nem lehet megkezdeni a számlálást, sem azzal befejezni. Ha a forgalom nagysága miatt több lapon történik a számlálás (egy lapon max. 6 órát lehet rögzíteni), akkor az összesítés minden lap alján történjen meg, hogy rögzítésnél ne maradjanak ki adatok. Amennyiben előre láthatóan a következő óra forgalma nem fog ráférni a már megkezdett lapra, új lapot kell kezdeni. A külföldi járművek külön jelölése szükséges!

3, A számláló személyzet létszámának meghatározása A számláló személyzet minimális létszámát az állomástípus és a forgalomnagyság függvényében határozta meg a Magyar Közút NZrt. az ÚT 2-1.109:2009 műszaki leírás alapján, melyet a létesítményjegyzék tartalmaz. A mérőhelyen legalább az előre meghatározott számú mérőszemélyzetnek szükséges tartózkodnia. Amennyiben ez a létszám nem teljes, úgy az adott napi számlálás érvénytelen. Kisforgalmú úton két sávon nem kell a két irányt külön-külön két lapon számolni, ha csak egy ember számol, akkor ő mindkét irány forgalmát azonos lapra számolja. Kivételt képeznek ez alól a határállomási számlálóhelyek. Ahol tartalék személyzetet alkalmaznak, ő az erősebb forgalmi irány számlálási munkáinál együttműködve segít (tehát napszaktól függően hol az egyik, hol a másik irányban), és hol az egyik, hol a másik számláló időszakos pihenését biztosítja. 4, A kézi számlálást végző személyzet szakmai alkalmassági és munkavégzési feltételei Kézi számlálást az a személy végezhet, aki rendelkezik B kategóriás vezetői engedéllyel vagy középfokú végzettséggel és a Magyar Közút NZrt által kiállított, érvényes fényképes igazolvánnyal, melyet az oktatás utáni sikeres vizsga esetén állítanak ki számára és 2 évig érvényes. A kézi számlálást végző személy ismerje a kézi számlálás szabályait, az útmutatóban felfektetett irányelveket, és a számlálás alkalmával a rövidített útmutató legyen nála. A számlálási tervben előírt keresztmetszet keresztmetszeti-, irányonkénti- vagy sávforgalmát a II.12 fejezetben foglaltaknak megfelelően jegyezze fel. Legyen képes III.1. pontban felvett járműosztályok felismerésére. Legyen képes a felismert járműosztályba sorolt járműveket az I.8. pont szerinti kézi forgalomszámláló lapon rögzíteni és az adatlapot hiánytalanul kitölteni. Legyen képes az III.1. pont szerint felvett a járműveket járműosztályonként, és óraközönként rögzíteni és összegezni. Legyen képes a járműveket 12 órán keresztül a hibahatáron belül a megfelelő járműosztályokba besorolni, a forgalomszámlálási adatokat rögzíteni. A vizsgán még elfogadható hibahatár járműkategóriánként 10%, összesítve 5%. A számlálás során ellenőrzéskor - óránként 50 jármű felett járműkategóriánként 10%, összesítve 5% a maximálisan megengedett hibaérték. 50 jármű alatt 5 jármű lehet a maximális hiba. A forgalomszámlálást végző rendelkezzen gyors észlelő-osztályozó és bejegyző képességgel. A kézi számlálást végző személy a kézi számlálás végzése közben viseljen láthatósági mellényt. 5, A kézi forgalomszámlálás A kijelölt számlálóhelyeken és időpontokban a közút kijelölt keresztmetszetében áthaladó valamennyi járművet meg kell számlálni, a külföldi járműveket is. Azok külön jelölése is szükséges. A járműveket a 3. fejezetben meghatározott osztályozásnak megfelelően, óránként összegezve kell feljegyezni az I.8 pont szerinti kézi forgalomszámláló lapra. A

kerékpár forgalom számlálásánál valamennyi, a gépjárműforgalommal azonos útpályán (így a kerékpársávokon is) közlekedő kerékpárt fel kell jegyezni. A főállomásokon minimum két személynek kell számlálnia. A számlálást úgy kell végrehajtani, hogy az egyik számláló az egyik irányba, a másik számláló a másik irányba haladó járművek számlálását végzi. A számlálást forgalmi irányonként kell elvégezni: főállomáson; a keresztmetszeti forgalomszámlálásra kijelölt országhatár állomásokon; ha egy irányban két vagy több forgalmi sáv van; olyan nagy forgalmú utakon, ahol az évi átlagos napi forgalom a 8000 j/nap értéket meghaladja. A számlálást forgalmi sávonként kell elvégezni: olyan nagy forgalmú utakon, ahol az évi átlagos napi forgalom a 16000 j/nap értéket meghaladja A kézi forgalomszámláló lap nem megfelelő, és a kiértékelés folyamán nem használható fel, ha a számlálóhely azonosítója (állomásszám), közútszám és km szelvény, a számlálás időpontja vagy a forgalom iránya nincs rajta feltüntetve; ha a forgalmi adatokat hiányosan jegyezték fel. ha az ellenőrzés során a megengedett hibahatárnál nagyobb eltérést tapasztaltak ha a számlálólap nincs aláírva Vállalkozó részéről az aznapi munkát koordináló kolléga által a Szakmai és formai ellenőrzést végző aláírása című résznél. 6, Ellenőrzés A Magyar Közút Nonprofit Zrt. alkalmazottja a forgalomszámlálást ellenőrizheti. Az ellenőrzés kiterjedhet a forgalomszámlálás körülményeire (az adott helyen, adott időben, megfelelő mennyiségű, jogosultsággal rendelkező személyzettel zajlik-e a forgalomszámlálás), valamint a forgalomszámlálás megfelelőségére (ellenőrző forgalomszámlálás). Egy ember által végzett számlálás hibahatára: óránként 50 jármű felett járműkategóriánként 10%, összesítve 5% a maximálisan megengedett hibaérték. 50 jármű alatt 5 jármű lehet a maximális hiba. A forgalomszámlálást ellenőrző személy jogosultságának azonosítását követően a számlálólapot, valamint a számláló személyzetnek a számlálásra jogosító igazolványokat ellenőrzésre át kell adni. Az ellenőrző személy az ellenőrzés tényét, és az esetleges észrevételeket írásban rögzíti és szükség esetén további lépéseket tesz. 7, Újraszámlálás A számlálást meg kell ismételni, amennyiben - a számlálás nem folyamatos, - nem 6 és 18 óra között történik, - a számláló nem a megadott helyen számol, - nem megfelelő a személyzetszám, - a számláló nem rendelkezik a számlálásra jogosító, megfelelő igazolvánnyal, - a számláló túl nagy hibaszázalékkal dolgozik,

- a számlálás ellenőrzése közben olyan körülmény állapítható meg, mely a számlálás hitelességét megkérdőjelezi, - a számlálás befejezése után a pdf formátumban szkennelve megküldött lapokból megállapított egyértelmű számlálási hiba esetén.

8, Közúti forgalomszámláló lap. Minta KÖZÚTI FORGALOMSZÁMLÁLÓ LAP Állomásszám: Iránykód: Sávkód: Megyekód: Dátum: év hó nap Közútszám: Km szelvény: H K Sze Cs P Szo V Település:...... Forgalom iránya:.......... -ról........ felé Időjárás:... ÓRAKÖZ AUTÓBUSZ TEHERGÉPKOCSI MOTOR- KISTEHER- KÖZEPE- KERÉKPÁR LA SZEMÉLYGÉPKOCSI CSUK- SPECIÁ- KERÉKPÁR GÉPKOCSI EGYES SEN NEHÉZ PÓTKOCSIS NYERGES SEGÉDMOT. JÁR TÓL IG LÓS LIS NEHÉZ KERÉKPÁR 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1 + Lap Kijelentem, hogy a számlálást az érvényes előírások szerint végeztem el. Óraköz tól ig SZGK KTGK BUSZ E BUSZ CS KNTGK NTGK Számláló aláírása (név, lakcím) PÓTK TGK NY SZER SPEC MKP KP Szakmai és formai ellenőrzést végző aláírása EBBŐL KÜLFÖLDI JÁRMŰ LASSÚ SZGK+KTGK BUSZ TGK M

II. Kézi számlálás végzése 1, A számláló felelőssége A számlálást végzők felelősek a számlálás pontosságáért, az adatszolgáltatás helyességéért, az előírások köztük a formai előírások betartásáért, a számlálólapok tiszta, gyűretlen állapotban való megőrzéséért. A számlálók a számlálólapon csak valóságnak megfelelő adatokat jegyezhetnek fel. Valótlan adatokat bejegyezni vagy bejegyeztetni nem megengedett. Nem megengedett a számlálólap átmásolása és az eredeti helyett való átadása, továbbá a számlálólapba nem a helyszínen történő, utólagos járműbejegyzés. A számláló a munkáját megbízója irányításának és útmutatásának (mely szakmai és formai kérdésekre egyaránt vonatkozik) szem előtt tartásával kell, hogy végezze. Munkájáért felelős, ezért minden olyan számlálólapot alá kell írnia, melyen számlálást (bejegyzést) végzett. A forgalomszámlálás országos és helyi irányítóinak, ellenőreinek az ellenőrző számlálás során tett észrevételeit figyelembe kell vennie és azokat ha nincs jelen a megbízójának is továbbítania kell. A számlálás a kijelölt napokon és órákban kell, hogy megtörténjen. Betegség vagy egyéb akadályoztatás esetén számlálónak a megbízóját időben értesítenie kell, hogy az tudjon még kioktatott helyettesről gondoskodni. A Vállalkozónak kötelezettsége van Megbízó felé, hogy legkésőbb a számlálás megkezdése előtt 24 órával jelezze, amennyiben az adott számlálás elmarad. 2, Megjelenés A számlálónak a számlálóállomáson időben, a kezdés előtt 10-15 perccel meg kell jelennie, hogy a munkát pontosan megkezdhesse. A számlálás nem kezdődhet és nem végződhet egészségügyi szünettel. 3, Balesetvédelmi követelmények A számláló hely illetve munkahely megközelítésekor és a szabadban történő számlálásnál a biztonsági és balesetvédelmi követelményeket be kell tartani. Az úthálózat külső szakaszán való számlálásnál csak az útárkon kívül, lakott területen, a járdán szabad elhelyezkedni, úgy hogy a gyalogos forgalmat nem akadályozhatja. Amennyiben a számlálás zárt számlálóhelyiségben történik, a tüzelés, gázszivárgás, villanyáramütés, stb. okozta balesetet el kell kerülni. A zárt számlálóhely elhagyásakor adott esetekben áramtalanítani kell, a tüzet el kell oltani; szén- és fatüzelés esetén parázsnak sem szabad maradnia. A számlálót balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni, mely a Vállalkozó feladata. Az oktatás megtörténtéről jegyzőkönyvet kell felvenni.

4, Magatartás A számlálónak egészségügyi eltávozások kivételével (melynek időtartama max. 5 perc) a számlálóállomást a számlálási időszakban elhagyni nem szabad. 5, A zavartalan megfigyelési viszonyok biztosítása A számlálóhelyeken, akár szabadban, akár helyiségben lehetőleg úgy kell elhelyezkedni, hogy a számláló a szemmel tartott útszakaszból legalább 30 méter hosszúságot lásson és ahol ez követelmény az elhaladó jármű nemzetiségét, ország-jelzését is le tudja olvasni. A számlálónak úgy kell elhelyezkednie, hogy a jármű tengelyelrendezését is lássa. A számlálóhelyen teljes mértékben biztosítani kell a zavartalan és folyamatos munkát. Figyelemmegoszlást, figyelem-elvonást előidéző okokat nem szabad eltűrni. A számlálóhelyen a számlálással összefüggő tevékenységen kívül mással foglalkozni még forgalommentes vagy kisforgalmú időben sem szabad (pl. rádiózás, újságolvasás, könyvolvasás, sms-ezés stb.). A számlálóhelyen a számlálókon és adott esetekben az ellenőrökön kívül (amennyiben forgalomszámláló helyiségből történik a számlálás a takarítást vagy fűtést végzőkön kívül) idegen személy nem tartózkodhat. 6, A számlálók elhelyezkedése a szabadban Megfelelő időjárás esetén, nagy forgalmú időszakban célszerű a szabadban számolni. Ez jobb látási viszonyokat biztosít. A számlálóknak azon az oldalon kell elhelyezkedniük, amelyiknek forgalmát számolják, az útárkon kívül, illetőleg a gyalogjárdán. A számlálóhely megközelítésekor a számlálóknak a balesetvédelmi és a közlekedési rendszabályokat be kell tartaniuk. 7, Számlálólapok kezelése és használata Számlálólap (egyéb szükséges nyomtatványok) és irodaszer ellátásról, a számlálólapok továbbításával kapcsolatos utasításról a számlálást végző szervezet gondoskodik. A számlálólapokat és a segédleteket a rongálódástól (hajtogatás, gyűrés, piszkolódás, nedvesség stb.) meg kell óvni. A számlálólapokon a számlálónak úgy kell bejegyzéseit megtennie, hogy azok előírásszerűek, világosak, határozottak, rendszerezettek legyenek, mert ez a feldolgozás egyik alapkövetelménye. A számlálólapot át- vagy lemásolni és az eredeti felvételi lap helyett beadni nem szabad. Csak eredeti lapok fogadhatók el. A számlálólapon a bejegyzéseket jól olvashatóan, puha ceruzával vagy tollal kell megtenni. A számlálólap felső részét a tartalmi előírások szem előtt tartásával, tollal, nyomtatott betűkkel, a központilag vagy központból kapott MINTA alapján kell kitölteni.

8, Felírás, bejegyzés a számlálólapon A számlálólapon bejegyzést csak a következők végezhetnek: a számlálást ellenőrző Magyar Közút NZrt dolgozói vagy megbízottjai, számlálók számlálókat koordináló kolléga a Vállalkozó részéről. 9, A számlálólap előkészítése (előírása) A számlálás megkezdése előtt a számlálólapok felső részét az időjárásra vonatkozó rész kivételével gondosan ki kell tölteni. A kitöltési mintalap egy példányát a számlálólapok gyűjtésére szolgáló irattartó belső oldalára is fel kell ragasztani, hogy állandóan mintául szolgálhasson. A számlálás megkezdése előtt a számlálónak a dátumot (arab számmal), a forgalmi irányt (sávonkénti számlálásnál azt is) és a lapszámot az egyes lapok használatba vételekor be kell írnia. 10, Iránykód-sávkód A számlálólap fejlécében az iránykód és sávkód kitöltését a következő szempontok szerint kell végezni: Iránykód: 1: jobb pálya, (haladási irányban növekvő szelvényezés) 2: bal pálya, (haladási irányban csökkenő szelvényezés) 0: nincs irányonkénti megkülönböztetés Sávkód: A forgalmi sáv azonosítására az úttengelytől növekvő sávkódokat használunk jobbra és balra egyaránt: Jobb oldali forgalmi sávoknál: páratlan számok. Bal oldali forgalmi sávoknál: páros számok

Amennyiben 1 ember számol egy kis forgalmú két sávos utat, akkor az iránykód és a sávkód is 0. Amennyiben 2 ember számol egy két sávos utat, az iránykód a szelvényezéssel növekvő oldal az 1-es, míg a szelvényezéssel ellentétes oldal a 2 iránykódot kapja. A sávkódok megegyeznek az iránykóddal.

Amennyiben 2 ember számol egy 2x2 sávos utat, az iránykód a szelvényezéssel növekvő oldalon 1- es, a szelvényezéssel csökkenő oldalon 2-es. A sávkódok, tekintettel arra, hogy mindkét számláló több sávot számol egységesen 0-s kódot kapnak. Amennyiben 4 ember számol egy 2x2 sávos utat az iránykód a szelvényezéssel növekvő oldalon 1-es, míg a szelvényezéssel csökkenő oldalon 2-es. Az első számláló az 1-es iránykódú oldal úttengelyhez legközelebbi az 1-es sávkódú sávot, a második számláló az 1-es iránykódú oldal úttengelytől távolabbi 3-as sávkódú sávot számolja. A harmadik számláló az 2-es iránykódú oldal úttengelyhez legközelebbi az 2-es sávkódú sávot, a negyedik számláló az 2-es iránykódú oldal úttengelytől távolabbi 4-es sávkódú sávot számolja.

11, A számláló bejegyzései - Az adatfeljegyzés végrehajtásának lépései a. A lapszám beírása után az óraköz beírása (pl. 08-09). b. A figyelt irányba elhaladó járművek feljegyzése az 1-12 rovat közül a megfelelő rovatba. c. A számlálólapon aláhúzással a félórák (szaggatott vonal) és a teljes órák (folytonos vonal) befejezésének jelzése. d. A számlálólap aláírása (név, lakcím). e. Az időjárás beírása a számlálólap betelte után. E g y - e g y l a p r a l e g f e l j e b b 6 ó r a f o r g a l m á t s z a b a d f e l j e g y e z n i! 12, A járművek előírásnak megfelelő osztályozása és feljegyzése Csak a számláló előtt és az általa figyelt irányba elhaladó járműveket szabad feljegyezni. A messze lévő, közeledő járműveket előre feljegyezni nem szabad, mert ez különösen előzések esetén zavart okozhat. Megtörténhet, hogy a közeledő jármű leáll, visszafordul, letér stb. Így a feljegyzésben kétségek, zavarok, bizonytalanságok, kihagyások vagy kétszeres feljegyzések stb. keletkezhetnek. A számláló előtt elhaladt járműveket általában vonalkázással kell bejelölni a számlálólap megfelelő járműrovatának sorra kerülő négyzetébe. Egy vonalka egy járművet jelent. A vonalkákat ötösével kell csoportosítani úgy, hogy egy négyzetbe öt vonalka kerüljön. A bejelölést, tehát a következő módon lehet végezni: vagy Nagy forgalmú utakon, nagy forgalmú órákban, ha egy időben sok azonos járműcsoportba tartozó jármű halad el az állomás előtt (pl. kerékpárok műszakváltáskor, vagy személygépkocsikból álló vasárnapi üdülőforgalom stb.), akkor ezeknek a járműveknek a mennyiségét számmal is fel lehet jegyezni vonások helyett. Ebben az esetben a bejegyzést a sorra kerülő négyzetbe kell beírni. A forgalom nagyságától függően 0-ra vagy 5-re végződő, de lehetőleg ugyanazt a kétszámjegyű számot lehet alkalmazni. Folyamatos vagy több egymás utáni, vagy félórán belüli többszöri feljegyzés esetén mindig azonos mennyiséget jelöljünk számmal, pl. 25, vagy 30, vagy 35 stb. A külföldi járműveket szintén vonalkával kell jelölni, mely fölé egy pötty kerül. A más csoportba, különösen a tehergépkocsi rovatokba tartozó járműveket azonban ez esetben is vonalkázással kell jelölni. Vonalkázással és (indokolt esetben) számmal történő vegyes jelölésnél ügyelni kell arra, hogy a szám előtti vonalkázásnál 5 jármű, illetve vonalka szerepeljen. A jól áttekinthetőség érdekében egy járműkategórián belül nem célszerű keverni a jelölési módokat. A számmal való járműfeljegyzés és egyidejűleg a többi rovatban a vonalkázott jelölés nagy figyelmet és gyakorlottságot igényel, és csak akkor alkalmazható, ha bizonytalankodásra, pontatlanságra nem vezet, és nem idézi elő azt, hogy egyéb járművek feljegyzés nélkül haladnak el. Arra minden esetben figyelni kell, hogy az utolsó négyzet kivételével mindig 5 jelölésnek kell szerepelnie egy négyzetben.

Ha az ellenőrök ilyen esetben nagy eltérést tapasztalnak, joguk van a pótfeljegyzés módszerén változtatni. A számlálás befejezése után utólagosan járműveket bejegyezni tilos! 13, Az órás és félórás időközök jelölése a számlálólapon Az óra végét folyamatos vízszintes vonallal, a félóra végét szaggatott vízszintes vonallal történő aláhúzással kell jelölni. Az aláhúzásokat a félórában bejegyzésre használt utolsó sor alatti sor közepén kell végezni. A teljes órák folyamatos vonallal történő aláhúzásánál az óraköz rovaton is át kell haladni, míg a minden második négyzetbe húzandó szaggatott vízszintes vonalnál az óraköz rovatot nem szabad áthúzni. (Lásd a mintaszámlálólapot.) A teljes órák aláhúzása után kivéve a számlálás utolsó óráját a következő számlálási óra óraközét azonnal be kell írni. 14, Az időjárás beírása A számlálónak a számlálólap beteltével, az időjárás rovatba be kell írnia a számlálólap használata alatt eltelt idő időjárását. Időjárásként a számlálólap használata alatt nagyobbrészt uralkodó időjárást kell beírni. A megjelölést a következő fogalmak közül kell kiválasztani: Napos, felhős, borult, esős, szeles, zivataros, hófúvás, hideg, hűvös, hőség, mérsékelt, változó. Előfordulhat több fogalom használata is (pl. felhős, szeles). 15, A számlálólap aláírása A számlálólapon történő feljegyzés befejezésével a számlálólapot alá kell írniuk azoknak, akik a lapon a járművek bejegyzését végezték. Az aláírás azt igazolja, hogy a számlálások az előírásoknak megfelelően történtek, ezért ezeknek elsősorban fegyelmi felelősségvállalási jelentőségük van, különösen ellenőrző számlálások esetén. A számlálólapot a formai és tartalmi ellenőrzések megtétele után a Vállalkozó részéről az ellenőrzéssel megbízott személynek cégszerűen alá kell írnia. 16, Új lap kezdése A számlálást, illetőleg a bejegyzést csak megfelelően kitöltött fejrészű új számlálólapon szabad folytatni. A számlálás lebonyolításával megbízott vállalkozónak kell gondoskodnia arról, hogy ilyen lapok rendelkezésre álljanak. Az új lap használatbavétele esetén a megfelelő forgalmi irányt és a lapszámot azonnal fel kell írni. Vigyázni kell a lapszámozásra és arra, hogy a forgalmi irányonként előírt lapok ne legyenek összekeverve, sorba legyenek állítva.

Azonos irányt számlálók különösen ügyeljenek arra, hogy mindig a megfelelő számlálólapot használják, ügyelve a lapszámozásra is. 17, Dátum, a hét napjának és számlálási időköznek a jelzése A számlálás évére, hónapjára és napjára, valamint időközére (órától-óráig, pl. 06-07) vonatkozó adatokat a számlálólap használatba vételekor be kell írni. A hét napjai betűjelzése közül a megfelelőt, vagyis azt, amelyik napon a számlálás van, be kell karikázni. 18, A járművek osztályozó bejegyzése A járművek elhaladása után azt kell megállapítani, hogy az elhaladt járművet a járműrovatok közül melyikbe kell bejelölni. A keresztmetszeti forgalomszámlálások kézi adatfelvételeinél a III. pontban ismertetett járműosztályozást kell alkalmazni. 19, Teendők a számlálás befejezése után A számlálás befejezése után a kitöltött számlálólapokat át kell vizsgálni, az egyes órák forgalmára vonatkozó vonalkákat, számokat jármű osztályonként össze kell adni és az összeget az óra leteltét jelző folytonos vonal fölötti négyzetbe be kell írni.

III, A 2001 évtől bevezetett (KRESZhez illeszkedő) járműosztályoknak megfelelő járműosztályozási segédlet 1, Kézi számlálásnál alkalmazott járműosztályok Sorszám Járműosztály Jele megnevezése Járművek főbb jellemzői 1 A1 szgk. Személygépkocsi A KRESZ szerint meghatározott személygépkocsi vontatmánnyal vagy anélkül, és kisautóbusz 9 férőhely alatt. 2 A2 ktgk Kistehergépkocsi A KRESZ szerint meghatározott tehergépkocsi, amelynek megengedett legnagyobb össztömege legfeljebb 3,5 tonna. 3 B1 busz e. 4 B2 busz cs. Autóbusz (egyes) A KRESZ szerint meghatározott egy tagú autóbusz (kivéve a 9 férőhely alattiakat) Autóbusz (csuklós) 5 C1k kntgk Közepesen nehéz tehergépkocsi 6 C1n C2 7 D1 D2 8 E1 E2 E3 E4 ntgk. Nehéz tehergépkocsi pótk. tgk ny. szer. Pótkocsis tehergépkocsi Nyerges szerelvény 9 F spec. Speciális nehéz jármű 10 G mkp Motorkerékpár és segédmotoros kerékpár A KRESZ szerint meghatározott több tagú autóbusz 3,5-7,5 t közötti össztömegű kéttengelyes tehergépkocsi 7,5 t-nál nagyobb össztömegű kéttengelyes vagy több tengelyes tehergépkocsi vontatmány vagy pótkocsi nélkül Két- vagy három-tengelyes tehergépkocsi pótkocsival (a KRESZ szerint meghatározva) 2+1, 2+2, 2+3, 3+1, 3+2 vagy 3+3 tengelyes nyerges szerelvény (nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvény a KRESZ szerint meghatározva) Hat- vagy ennél több tengelyes speciális nehéz járművek A KRESZ szerint meghatározva 11 H kp Kerékpár A KRESZ szerint meghatározva 12 I lassú Lassú jármű Lassú jármű és mezőgazdasági vontató (a KRESZ szerint meghatározva) Kiegészítésképpen: megemlítjük, hogy személygépkocsihoz vagy motorkerékpárhoz kapcsolt utánfutókat nem kell külön jelölni. Ilyenkor csak a vontató gépjárművet (pl. személygépkocsi vagy motorkerékpár) kell egy vonallal rovatába bejelölni.

2, Járműtípusok meghatározásai (Megtalálható az Útügyi Műszaki Előírás ÚT 2-1.109 1. fejezetében) Autóbusz: személyszállítás céljára készült, elektromos felsővezetékhez nem kötött olyan gépkocsi, amelyben a vezető ülését is beleértve kilencnél több állandó ülőhely van. Csuklós busz: olyan jármű, amely két, egymással egy csuklós illesztő elemmel összekapcsolt merev részből áll. A két rész utastere szabadon átjárható, így az utasok bármikor átmehetnek az egyik részből a másikba. A merev részek állandó jelleggel vannak összekapcsolva, ezért csak olyan művelettel lehet azokat szétválasztani, amely javítóműhelyekben található berendezéseket igényel. Félpótkocsi: olyan pótkocsi, amely a vontató nyeregszerkezetére támaszkodik úgy, hogy tömegének jelentős részét a vontató veszi át. Gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minősül gépjárműnek. Gépkocsi: olyan gépjármű, amelynek négy vagy több kereke van, a négykerekű motorkerékpár azonban nem gépkocsi. Járműszerelvény: gépjárműből, mezőgazdasági vontatóból vagy lassú járműből és hozzákapcsolt pótkocsiból (egyéb vontatmányból) álló, a forgalomban egy vezetővel, egységként résztvevő járműkombináció. Kerékpár: olyan két- vagy háromkerekű jármű, amelyet egy vagy két személy emberi ereje, illetőleg legfeljebb 300 W teljesítményű motor hajt. A kerékpáron egy 10 éven aluli gyermek szállítására alkalmas pótülés, illetve kerékpár utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el. Kistehergépkocsi: legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi. Közepesen nehéz tehergépkocsi: a 3,5 t megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, de 7,5 t megengedett legnagyobb össztömegnél nem nehezebb tehergépkocsi. Lassú jármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt és sík úton önerejéből 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes. Mezőgazdasági vontató: kerekes vagy lánctalpas kialakítású, legalább két tengellyel rendelkező, pótkocsi vontatására és/vagy mezőgazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működtetésére alkalmas, 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni képes jármű, mely teher- és személyszállításra is alkalmas lehet. Motorkerékpár: olyan gépjármű, amelynek két vagy három kereke van, és a tervezési legnagyobb sebessége 45 km/óránál nagyobb, továbbá olyan négykerekű gépjármű, amelynek saját tömege legfeljebb 550 kg és motorteljesítménye nem haladja meg a 15 kw-ot. Nehéz tehergépkocsi: a 7,5 t megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi. Nyerges vontató: olyan vontató, amely a rajta levő nyeregszerkezet útján a vontatott félpótkocsi súlyának jelentős részét átveszi. Pótkocsi: olyan jármű, amely gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel történő vontatásra készült.

Segédmotoros kerékpár: olyan két-, három- vagy négykerekű jármű, amelyet 50 cm 3 -t meg nem haladó lökettérfogatú belső égésű motor vagy legfeljebb 4 kw teljesítményű egyéb motor hajt, tervezési végsebessége a 45 km/óránál nem nagyobb és saját tömege legfeljebb 350 kg. Személygépkocsi: személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben a vezető ülését is beleértve legfeljebb kilenc állandó ülőhely van. Tehergépkocsi: a személygépkocsit, az autóbuszt, a trolibuszt és a vontatót kivéve minden gépkocsi. Vontató: pótkocsi vontatására készült, rakfelület nélküli gépkocsi.

IV, Rövidített számlálási útmutató a közúti keresztmetszeti forgalomszámlálás kézi adatfelvételeihez (Az útmutató csak a legfontosabb tudnivalókat tartalmazza, a részletes szóbeli oktatást nem pótolja!) 1, Megjelenés és elhelyezkedés A számláló a kijelölt számlálóhelyen a számlálás megkezdése előtt kellő időben köteles megjelenni. A számlálóhelyen úgy kell elhelyezkednie, hogy a számláló a szemmel tartott útszakaszból legalább 30 m-es szakaszt egyidejűleg átlásson. Irányonkénti számlálás esetén a számlálók egymással szemben helyezkedjenek el, ki-ki a forgalmi irányának megfelelő oldalon. Útpadkán, útburkolaton tartózkodni veszélyes és tilos! A balesetvédelmi és közlekedési rendszabályokat be kell tartani! A balesetvédelmi oktatás a Vállalkozó feladata. 2, A számlálás, feljegyzések a számlálólapra A számlálást végzők felelősek a számlálás valódiságáért és pontosságáért. A számlálást a Magyar Közút NZrt dolgozói vagy megbízottjai ellenőrizhetik. Valótlan adatok feljegyzése tilos. A számlálólapon a feljegyzéseket csak jól olvashatóan, puha ceruzával és vonalkázással szabad megtenni. Csak a központilag megadott szerkezetű forgalomszámláló-lapot szabad használni. 6 óránál több óra forgalmát egy lapra feljegyezni nem szabad. Csak teljes órák forgalmát szabad egy lapra felvezetni. ½ óra forgalmát a másik lapra átvinni nem szabad. Az egész- és félórák eltelte után a mintalapnak megfelelően szaggatott (félórák után) illetve folyamatos (egész órák után) aláhúzásokat kell végezni. Az óraköz rovatba csak a teljes óraközöket kell beírni, pl.: 09-10. Az aláhúzásokat előre elvégezni nem szabad, csak ha az időköz eltelt. A lap beteltével az időjárást a megfelelő helyre be kell írni. Az időjárás pontos leírása érdekében a felsorolásban több szó is használható (pl. napos, szeles). 3, A számlálólapok megőrzése és átadása A számlálólapokat az átadásig gyűrődéstől, piszkolódástól, esőtől óvni kell. Azokat félbehajtani nem szabad. A számlálólapon a számlálás befejezése után bejegyzést tenni tilos! A számlálólapokat a számlálónak alá kell írnia, lakcíme pontos feltüntetésével. Csak eredeti számlálólapot szabad beadni. A számlás befejezése után a számlálólapokat át kell adni a számlálást elrendelőnek vagy megbízottjának. 4, A járművek osztályozott feljegyzése a számlálólapra Egy négyzetbe maximum 5 vonal kerüljön, a mintalap szerinti módon. Minden egyes vonal egy járművet jelöl. A járműosztályok meghatározását a következő oldalakon írtak segítségével kell megtenni.

5, Minta számlálólap

KÖZÚTI FORGALOMSZÁMLÁLÓ LAP Állomásszám: Iránykód: Sávkód: Megyekód: Dátum: Forgalom iránya:.......... -ról ÓRAKÖZ KISTEHER- SZEMÉLYGÉPKOCSI GÉPKOCSI TÓL IG 1........ felé AUTÓBUSZ EGYES 2 3 CSUK- LÓS KÖZEPE- SEN NEHÉZ 4 5 H év hó nap NEHÉZ 6 Közútszám: Km sz K Sze Cs P Szo V Település:... Időjárás: TEHERGÉPKOCSI MOTOR- PÓTKOCSIS NYERGES KERÉKPÁR SPECIÁ- SEGÉDMOT. LIS KERÉKPÁR 7 8 9 10 + Kijelentem, hogy a számlálást az érvényes előírások szerint végeztem el. Óraköz tól ig SZGK KTGK BUSZ E BUSZ CS KNTGK NTGK Számláló aláírása (név, lakcím) PÓTK TGK NY SZER SPEC MKP KP Szakmai és formai ellen EBBŐL LASSÚ SZGK+KTGK BUS

6, Járműosztályozási segédlet A tehergépkocsi osztályok (kis tehergépkocsi, közepesen nehéz tehergépkocsi, nehéz tehergépkocsi, pótkocsis tehergépkocsi, nyerges szerelvény, speciális nehéz járművek megkülönböztetésének segítése céljából a következő oldalakon egyrészt felsoroljuk az egyes osztályokba tartozó leggyakrabban előforduló járműtípusokat, másrészt megadjuk néhány jellemző tehergépkocsi típus fényképét, természetesen a megfelelő osztályba sorolva. Ügyeljünk arra, hogy a speciális járműosztályba csak a hat vagy ennél több tengelyes speciális tengelyelrendezésű (általában útvonal-engedély köteles) járműveket soroljuk!