. 0
PROJEKTTERV (MŰKÖDÉSI KÉZIKÖNYV) Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben PÁLYÁZAT Népegészségügyi, Mentális egészségfejlesztés szolgáltatásaihoz Írta és szerkesztette: Moravcsik-Kornyicki Ágota (okleveles népegészségügyi szakember, egészségfejlesztő) Konzultánsok: Kovács Sándorné (projektgazda) Sándor Anikó (projekt asszisztens) Veres Ágnes (projektmenedzser) Továbbá a komponensekben résztvevő külön fejezetben bemutatott minden szakember 203.2.28. Jóváhagyta: Kovács Sándorné Jóváhagyás ideje: 204. január 0.
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 ELŐSZÓ... 3 ÖSSZEGZÉS...4. FEJEZET: A HELYI INTERVENCIÓK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK INDOKLÁSA... 6.. A TERÜLETI LEHATÁROLÁS... 6.2. ELLÁTANDÓ NÉPESSÉG... 6.3. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TÉNYEZŐK... 6.4. A LAKOSSÁG ÁLTALÁNOS EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA... 7.5. A LAKOSSÁG MENTÁLIS EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA... 8.6. A PROBLÉMAFA, CÉLFA... 9.7. A KISTÉRSÉGI INTERVENCIÓKHOZ SZÜKSÉGESSÉGES ERŐFORRÁSOK, SZÍNTEREK... 0 2. FEJEZET: PROGRAMOK ÉS A SZAKEMBEREK BEMUTATÁSA... 2.. A KISTÉRSÉGI PROGRAM STRATÉGIAI CÉLJA... 2.2. A TERVEZETT INTERVENCIÓK RÉSZLETEZÉSE (BEAVATKOZÁSI STRATÉGIA)... 2.3. A PROGRAMOK HUMÁNERŐFORRÁSA, SZAKEMBEREI... 4 3. FEJEZET: BELSŐ ÉS KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓ... 27 3.. BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓ... 28 3.2 BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓS CÉLCSOPORTOK... 28 3.3 KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓ...30 3.4 KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓS CÉLCSOPORTOK...30 4. FEJEZET: FOLYAMATOS ÉRTÉKELÉS, MONITOROZÁS, VISSZACSATOLÁS... 3 5. FEJEZET: MELLÉKLET: POJEKT TEVÉKENYSÉGEINEK RÉSZLETES KIDOLGOZÁSA, FELELŐSÖK MEGNEVEZÉSE, ÜTEMEZÉSE... 33 2
ELŐSZÓ 948-as megalakulásakor a World Health Organization (továbbiakban: WHO) azaz az Egészségügyi Világ Szervezet (továbbiakban: EVSZ) az egészséget a következőképpen definiálta: Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya". Az akkori és azóta is használt egészség definíció jó alapot képezett a betegség központú megközelítéstől való elrugaszkodáshoz. A fogalom azóta tovább bővült, hiszen tudjuk, hogy a teljes testi, lelki és szociális jóllét együttes megléte a mai társadalmakban nehezen teljesíthető. Marc Lalonde kanadai egészségügyi és népjóléti miniszter 974-ben közreadott egy kiadványt, mely összegezte, hogy a környezet (strukturális megközelítés) és az emberi magatartás (életmód megközelítés) jobbítása a megbetegedés és idő előtti halálozás jelentős csökkenését eredményezné. Az 978-as Alma-Atai Nyilatkozat óta pedig tudjuk, hogy a társadalom egészségproblémáira egészségfejlesztési, betegségmegelőzési, gyógyító és rehabilitációs szolgáltatások nyújtásával valamint a megelőző tevékenységek erősítésével (tájékoztatással) kell válaszolni a jobbítás célját szem előtt tartva. Számos kutatás bizonyítja mindezidáig, hogy a magyar lakosság egészségi állapota kedvezőtlenül alakult, lemaradásunk - a legfontosabb egészségügyi mutatókat tekintve- (születéskor várható átlagos élettartam, korai halálozás, mortalitás, morbiditás) más európai országhoz képest számottevő és jelentős országon belüli egészség egyenlőtlenségek is mutatkoznak. A lakosság népegészségügyi mutatói mellett az egészségmagatartás mutatói, azaz a mentális betegségek prevalenciája egyértelműen mutatják, hogy az intervenciók tervezése és lefolytatása elengedhetetlen az egészségi állapot javítása érdekében. A XXI. század egészség-gazdaságtani tanulmányai pedig további bizonyítékkal szolgálnak arra vonatkozóan, hogy a lakosság egészségi állapotának javulása nem pusztán következménye egy ország társadalmi gazdasági fejlődésének, de elengedhetetlen feltétele is. A TÁMOP-6..2/LHH/-A-202-000 számú Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben program egy olyan komplex intervencióval szolgál, melynek központi célja a kistérség lakosságának egészségi állapot javulása és az egészségi állapotban megmutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése elsősorban a mentális egészségre épülő beavatkozási területeket megcélozva. A Program által tervezett tevékenységeknek mind a folyamat mind a kimenet szintjén jól szabályozottnak és ellenőrizhetőnek kell lenniük és igazolhatóan az életminőség javulását kell elérniük éppen ezért a Működési Kézikönyv, - mely a programban résztvevő szakemberek számára készült- hozzájárul, hogy összefoglalja és átláthatóbbá tegye a program keretében megvalósuló népegészségügyi szolgáltatásokat, kiindulási pontokat, tevékenységeket, elérendő célokat. Éppen ezért a kézikönyv kitér az kistérségben élők program előtt fellelhető adatokra épülő egészségi állapot összefoglalására, az intervenciós területekre, módszerekre, a szolgáltatásokat nyújtó team összetételére, a népegészségügyi szolgáltatások céljaira. A Kézikönyv használatának célja, hogy segítséget nyújtson a szakemberek számára az egészségfejlesztési és betegségmegelőzési tevékenységek interaktív, minden szintre kiterjedő. 3
tervezéséhez és végrehajtásához, továbbá támogatást nyújt a rendelkezésre álló erőforrások közös használatához, a tapasztalatok megosztásának lehetőségéhez. ÖSSZEGZÉS A 2009-ben elkészített a magyar lakosságra reprezentatív országos egészségfelmérésből kiderül (továbbiakban: ELEF 2009), hogy a lakosság több mint 4 %-a rossznak vagy nagyon rossznak véli saját egészségi állapotát. 75,6 %-uk viszont helyesen úgy gondolja, sokat tehet saját egészségi állapotának javítása érdekében, ennek ellenére szembetűnő, hogy mégis a lakosság több mint fele túlsúlyos, vagy elhízott, alkalomszerűen vagy rendszeresen dohányzik 33%. A mátészalkai az ország egyik leghátrányosabb helyzetű kistérsége, ahol a rossz gazdasági, megélhetési viszonyok a lakosság körében felerősítik az egészségügyi és mentális problémákat, mely visszahat a helyi munkaerőkínálat mennyiségére és minőségére egyaránt. Ennek a tendenciának a megállítása, illetve a tendencia további romlásának megfékezése érdekében fontos a térségben a hátrányos helyzetűeknek (azon belül is a pszichiátriai és szenvedélybetegeknek, a pszichiátriai problémákkal küzdőknek, a veszélyeztetetteknek, stb.) nyújtott speciális szakmai segítségnyújtás, tanácsadás, prevenciós programok, valamint a munka világába való re-integrálásuk elősegítése, melyek együttes módon járulhatnak hozzá életminőségük javításához. A tapasztalat azt mutatja, hogyha az olyan problémákkal, mint pl. a depresszió vagy a szorongás, nem foglalkoznak időben és megfelelően, akkor azok súlyosabbá válhatnak, az abúzus különféle típusait eredményezhetik (pl. szenvedélybetegségek: alkohol-, kábítószerfüggőség), amik a későbbiekben további súlyos egészségi problémákat generálhatnak, így létrehozva egy öngerjesztő folyamatot. A projekt éppen ezért olyan kezdeményezéseket kíván tenni, amelyek képesek megszakítani ezt a fajta negatív hatású, öngerjesztő folyamatot. A Működési Kézikönyvben részletesen bemutatásra kerülő új szolgáltatások az alábbiak: I. Egészségfórum, partnerségi csoport létrehozása és működtetése II. Egészségterv elkészítése III. 4 szakmai komponens megvalósítása. Közösségi pszichiátriai ellátás négy keréken : A pszichiátriai problémákkal, betegségekkel küzdő emberek megfelelő szakmai segítségnyújtásához (tanácsadás-jellegű támogatást) való közvetlen hozzáférés biztosítása. 2. Szenvedélybetegségek leküzdésére irányuló kezdeményezések: A program figyelemfelkeltéssel és nagyszabású rendezvényekkel kívánja elérni, hogy megelőzhető legyen a szenvedélybetegségek kialakulása. (6 településen, 6 nagyszabású rendezvény, 6 szakember vezetésével, 6 szenvedélybetegségre helyezve a hangsúlyt). 3. Fiatalok prevenciós és tanácsadó programja: Prevenciós célú, felvilágosító, tájékoztató jellegű tevékenységek. (Mentális Ifjúsági Klubok kialakítása, Mentális Polgárőr Irodák kialakítása, pedagógusokkal való egyeztetések, megbeszélések). 4. A munka világában való megmaradást, a munkába való visszatérést segítő kezdeményezések: A munka világába való visszatéréshez és a munka világában való helytálláshoz segítő programok 4
megvalósítása (tréningek, tanácsadások, közösségi programok, klubok szervezése). A Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben Program keretében megvalósítani kívánt beavatkozási tevékenységek céljai összhangban állnak az Ottawai Karta, mint az egészségfejlesztés alapdokumentumában megfogalmazott cél területekkel, melyek a következőek: kapcsolatot kíván kiépíteni a helyi munkaerőpiaccal annak érdekében, hogy a pszichiátriai problémájukat megoldó illetve a szenvedélybetegségükből kigyógyult személyek nagyobb lehetőséget kapjanak a munka világába való visszatéréshez. Egészséget szolgáló közpolitika, Kedvező környezet kialakítása, A közösségi tevékenységek erősítése, Az egyéni képességek fejlesztése, Az egészségügyi ellátás átszervezése. A Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben Program keretében megvalósítani kívánt beavatkozási tevékenységek céljai összhangban állnak Semmelweis Tervben a lakossági egészségi állapotának javítása érdekében megfogalmazott legfontosabb célokkal: A program lehetőségét kíván teremteni, hogy a pszichiátriai problémákkal, betegségekkel küzdő emberek megfelelő szakmai segítséget kapjanak. különféle stratégiákat és intézkedéseket kíván kipróbálni annak érdekében, hogy még idejében megelőzhető legyen a szenvedélybetegségek kialakulása. olyanfajta prevenciós célú és felvilágosító, tájékoztató jellegű intézkedéseket kíván tenni, melynek keretében azoknak a 7 8 éves fiataloknak kíván segítséget nyújtani, akiknek családjában egy vagy több személy küzd valamilyen pszichiátriai problémával vagy szenvedély-betegséggel. egy átfogó prevenciós ismertető anyagot dolgoz ki fiatalok számára többek között a szenvedélybetegségek különféle típusairól, azok következményeiről és a megelőzés és kezelés lehetőségeiről és módjairól. 5
. FEJEZET: A HELYI INTERVENCIÓK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK INDOKLÁSA.. A TERÜLETI LEHATÁROLÁS A Mátészalkai kistérség Magyarország keleti határszakasza mentén található, az Északalföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az Észak-alföldi régió Magyarország második legnépesebb régiója, több mint másfél millió lakossal, területe 7 729 km 2. A kistérségnek közvetlen határkapcsolata van Romániával (Szatmár megyével). Továbbá határos a Csengeri, a Fehérgyarmati, a Vásárosnaményi, a Baktalórántházai és a Nyírbátori kistérségekkel. A térség északon a Beregi síksággal határos, nyugati része a Nyírséghez, keleti, délkeleti része a szatmári síksághoz tartozik. A térségen belül eltérő adottságokkal rendelkezik a Szamos melléke, amely folyó keletről határolja a vizsgált térséget. A térség délkeleti része Romániával határos, itt helyezkedik el az Ecsedi-láp is..2. ELLÁTANDÓ NÉPESSÉG A kistérség összterülete 624,74 km 2, a megye területének 0,52%-a, az állandó lakónépesség száma 66 978 fő, (200) népsűrűsége 07,5 fő/km 2. KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEI Fülpösdaróc (86), Fábiánháza (35), Géberjén (54), Győrtelek (730), Hodász (3432), Jármi (36), Kántorjánosi (289), Kocsord (2990), Mátészalka (7533), Mérk (2288), Nagydobos (282), Nagyecsed (682), Nyírcsaholy (2322), Nyírkáta (97), Nyírparasznya (000), Nyírmeggyes (2745), Ópályi (3090), Ököritófülpös (89), Őr (500), Papos (873), Rápolt (58), Szamoskér (446), Szamosszeg (2005), Tiborszállás (080), Vaja (372), Vállalj (005). A PROJEKT CÉLCSOPORJA Vastag betűtípussal jelölve a pályázatba bevont településeket olyan családok, ahol egy vagy több személy küzd valamilyen pszichiátriai (vagy azzal határos) problémával, illetve szenvedélybetegséggel; olyan felnőtt (8 év feletti) személyek, akik pszichiátriai betegségük ellenére nem részesülnek kezelésben helyi szinten; olyan 7 8 év közötti gyermekek és fiatalok, akiknek családjában már diagnosztizáltak valamilyen pszichiátriai problémát, betegséget, szenvedélybetegséget; általában véve a 2 8 év közötti gyermekek és fiatalok (mint veszélyeztetett generáció)..3. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TÉNYEZŐK Összességében a mezőgazdasági vállalkozások munkahelyteremtő képessége alacsony, önmagukban nem képesek a térség gazdaságának növekedését erősíteni. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 7,5 %. A mezőgazdasági területek döntő hányada szántó, s szántóként használt kert (75%), illetve erdő (2,3%). Magas a gyümölcsösök aránya (7,67%), ugyanakkor a térség erdősültsége alacsony, alig haladja meg az országos érték felét. Jellemző a tőkeszegénység, nincs elegendő forrás a fejlesztésekre. Az iparban foglalkoztatottak arány (33,7%) kiemelkedő, mind az országos, mind a megyei és regionális adatokat meghaladják. A szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya viszonylag alacsony (58,8%). A kistérség szolgáltató szektora fejletlen, részesedése messze elmarad az országos értékektől. A kistérség területén a megyei,%-hoz és az országos 7,7%-hoz képest jóval magasabb munkanélküliségi ráta jellemző, amelyből magas a tartós munkanélküliek aránya. Az aktív korú lakosság csupán 33,88 %-a foglalkoztatott.. 6
A foglalkoztatottak aránya legalacsonyabb Mérk (5%), Nyírkáta (4,8%), Fábiánháza (3%), Kántorjánosi (2,4%) és Rápolt (9,5%) esetében, de a legtöbb településen 20-25% körül alakul. A 4,95%-os munkanélküliségi, és 5,54%-os tartós munkanélküliségi arány igen magasnak mondható, összevetve a megyei 9,8%-kal, a regionális 8,3%-kal vagy az országos 5,5%-kal. A népesség gazdasági aktivitását nemek szerinti bontásban vizsgálva megállapítható, hogy nagy területi különbségek e tekintetben nincsenek sem a kistérségek közt, sem a Mátészalkai kistérség települései közt. Általános tendencia, hogy a férfiaknak a foglalkoztatás esetében 4-0%-kal, míg a munkanélküliség esetében 2-7%-kal magasabb a részesedési arányuk, mint a nőknek. A nők aránya viszont az inaktív keresők (GYES, GYED, illetve az időskori nőtöbblet következtében a nyugdíjasok) körében lényegesen (-4%-kal) magasabb, mint a férfiak ugyanezen részesedése. A kistérség 26 településéből csak 3 olyan van, ahol az önkormányzaton kívül más munkáltató is jelen van. Mátészalka modernizációs sziget, a többi település viszont hasonló jellemzőket mutat, mint a többi határ menti Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település. Legjelentősebb munkaadók a térségben pl. a Carl Zeiss Kft., Hoya Rt., Flabeg Automotive Kft., MOM Rt., Parmen Rt., Nagyecsed és Vidéke takarékszövetkezet, Friesland Rt., Öcsi Hús Rt., Nobilis Rt., Mantar Kft., stb.. A két legnagyobb ipari foglalkoztató a Carl Zeiss Kft. (900 fő) és a MOM Vízméréstechnikai Kft. (270 fő). Foglalkoztatás terén kiemelkedő szereppel bír Mátészalka Város Önkormányzata által fenntartott Területi Kórház, amely 82 orvost, 427 egészségügyi szakdolgozót, és 286 gazdasági műszaki ellátást biztosító kisegítő, és az üzemvitel területén dolgozó munkatársat foglalkoztat. A lakosság iskolai végzettségét illetően a Mátészalkai kistérség értékei kedvezőtlenebbek a megyei átlagnál, mind az általános, mind a középiskolai, mind a felsőfokú végzettséggel rendelkezők népességen belüli arányát tekintve (Ráadásul a megyei átlag egyes adatok tekintetében jelentősen elmarad az országos átlagtól is.). A 8-X éves, legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya 25,2%. A kistérség társadalmi viszonyainak vizsgálatához fontos megjegyezni, hogy a mátészalkai kistérségben a roma kisebbség részaránya 7,3%, ami a 3. legmagasabb érték a megyében. A kistérség roma lakosságának mintegy ötöde Nagyecseden él, arányuk jelentős Rápolt, Ópályi, Nagydobos, Hodász, Nyírcsaholy, Győrtelek, Kántorjánosi, Nyírkáta településeken. A primer kutatás alapján a hivatalos statisztikáknál jóval magasabb a roma lakosság száma, egyes településeken akár a lakosság 30%-át is eléri a romák aránya, sőt olyan település is van, ahol a lakosságnak körülbelül a fele roma. Az óvodás és általános iskolás korosztály viszonylatában a 60-70%-ot is elérheti a roma gyerekek aránya. A cigányságot alacsony iskolai végzettségéből kifolyólag - sokkal nagyobb mértékben sújtja a munkanélküliség, körükben magasabb az inaktívak aránya. Egyes településeken rohamosan növekvő számuk, valamint a problémák kezelésében való részvételük minősége a térség helyzetét és esélyeit jelentősen befolyásolja..4. A LAKOSSÁG ÁLTALÁNOS EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK A Mátészalkai kistérségben élő lakosság korösszetétele a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeihez hasonlóan kedvezőbb összetételű, mint az országos, különösen a fiatal korosztályok arányának tekintetében ezt mutatja az úgynevezett fiatalodási index, vagyis 0-4/60-X éves népesség aránya 2,3%. A kistérség fiatal népességének (0-9 év között) nagyobb aránya mellett jellemző még, hogy a 40-44 évesek aránya jelentősen magasabb az országos megoszláshoz képest. Jóval 7
alacsonyabb viszont a népesség aránya a kistérségben a 25-29 és az 50-64 év közötti, illetve a 80 év feletti korosztályok tekintetében. Ezek szimmetrikusan jelentkeznek férfi-női oldalon egyaránt. MORTALITÁS, MORBIDITÁS Az egészségi állapot alakulásában az egyes tényezők súlya nem azonos. Általában elfogadott, hogy a genetikai tényezők 5-30 %-ban, az egészségügyi ellátás 0-5 %-ban határozzák meg az egészségi állapotot, a fennmaradó 55-75%-ért a társadalmi gazdasági tényezőkkel és az iskolázottsággal szoros összefüggést mutató életmódbeli tényezők a felelősek. Észak-Alföld lakosságának egészségi állapota az egyik legkedvezőtlenebb az országban, hiszen csaknem minden vizsgált mutató tekintetében (születéskor várható átlagos élettartam, halálozások száma, öngyilkosságok száma, tbc-s betegek aránya) az utolsók között áll a régiók között. Szabolcs- Szatmár-Bereg megye rendelkezik a régiót alkotó három megye közül a legrosszabb egészségügyi mutatókkal. A daganatos megbetegedések, keringési rendszer betegségei, légzőszervi megbetegedések, emésztőrendszer megbetegedései és a baleseti arány egyaránt itt a legmagasabb a három megye közül. Az Északalföldi régióban a születéskor várható átlagos élettartam 2002-ben a nőknél a legalacsonyabb (75,94 év), a férfiaknál pedig a második legalacsonyabb (67,32 év) volt az országban (az országos átlag a nőknél 76,56 év, a férfiaknál 68,26 év volt). A régiómegyéi közül mind a férfiak, mind a nők esetében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb a várható élettartam (66,43, illetve 75,65 év) és Hajdú-Bihar megyében a legmagasabb ez az érték (68,03, illetve 76,38 év). Ennek vélhetően egyik oka az, hogy Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében él a régió roma lakosságának több mint 50 százaléka, akiknek különböző kutatások szerint az átlagos várható legmagasabb életkora kb. 0 évvel alacsonyabb, mint a többségi társadalomhoz tartozóké. Az öngyilkosságok száma csak Közép Magyarországon volt több 2002- ben, mint az Észak-Alföldön. A régióban az 0.000 halálozásra jutó öngyilkosságok aránya 36,7 fő volt, mely jelentősen meghaladta a 28 fős országos átlagot. Bár a magas munkanélküliség, a lemaradó kistérségek nagyobb aránya és az ezzel járó hátrányok miatt azt gondolhatnánk, hogy az öngyilkosságok száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legtöbb, mégis az adatok azt mutatják, hogy a szándékos önártalmak száma itt volt a legalacsonyabb (54 fő) és Hajdú-Bihar megyében a legtöbb (230 fő). Nemenként megvizsgálva az öngyilkosságok számát meg állapítható, hogy a többi régióhoz hasonlóan az Észak-Alföldön is a férfiak által elkövetett öngyilkosságok száma (433 fő) lényegesen meghaladta a nők által elkövetett öngyilkosságok mértékét (27 fő). Az általános halálozás tekintetében mind a férfiak, mind a nők vonatkozásában a 2 kistérség közül a Mátészalkai Kistérség rendelkezik a legrosszabb mutatóval. A férfiak esetében szignifikánsan magasabb halálozási többletet jelent az országoshoz viszonyítva. A nők esetében is sokkal rosszabb az általános halálozás mutatója, mint az országos. A daganatok miatti halálozás tekintetében a Mátészalkai kistérség férfi lakossága körében jelentkező országoshoz viszonyított halálozási többlet nem szignifikáns. Míg nők esetében a második legrosszabb a helyzet az Észak-alföldi régióban, ám így sem sokkal haladja meg az országos átlagot. A keringési rendszer betegségei miatti halálozás tekintetében az országoshoz viszonyítva mind a férfiak, mind a nők tekintetében halálozási többlet jelentkezik a kistérségben. A férfiak és a nők esetében is a Mátészalkai kistérségben a legmagasabb ez a szám az országban. Összességében a Mátészalkai kistérség rendkívül rossz egészségi mutatókkal rendelkezik országos és regionális szinten egyaránt..5. A LAKOSSÁG MENTÁLIS EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA Az öngyilkosságok száma csak Közép- Magyarországon volt több 2002-ben, mint az Észak- 8
Alföldön. A régióban az 0.000 halálozásra jutó öngyilkosságok aránya 36,7 fő volt, mely jelentősen meghaladta a 28 fős országos átlagot. Bár a magas munkanélküliség, a lemaradó kistérségek nagyobb aránya és az ezzel járó hátrányok miatt azt gondolhatnánk, hogy az öngyilkosságok száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legtöbb, mégis az adatok azt mutatják, hogy a szándékos önártalmak száma itt volt a legalacsonyabb (54 fő) és Hajdú-Bihar megyében a legmagasabb (230 fő). Nemenként megvizsgálva az öngyilkosságok számát megállapítható, hogy a többi régióhoz hasonlóan az Észak-Alföldön is a férfiak által elkövetett öngyilkosságok száma (433 fő) lényegesen meghaladta a nők által elkövetett öngyilkosságok mértékét (27 fő)..6. A PROBLÉMAFA, CÉLFA Azonnali beavatkozást igénylők: EGYÉNI SZINTEN A számadatokból megállapítható, hogy magas az emelkedett vérnyomásban, a szívbetegségben és a mozgásszervi betegségekben szenvedők aránya. Az adatok figyelmeztetőek, hiszen az életmód és szemléletváltozással a rizikófaktorok kiküszöbölhetőek. Ezek a rizikófaktorok: mozgásszegény életmód, nagy mennyiségű zsíros ételek fogyasztása, stressz, túlzott alkoholfogyasztás, elhízás, egyoldalú megterhelő fizikai munka, dohányzás. KÖZÖSSÉGI SZINTEN (ISKOLA) Az egészséget károsító stressz jelen van a 6-4 éves korú gyerekek életében. Ezzel indokolható, hogy a mai fiatalok kevésbé egészségesek, mint az előző generáció. Az iskolában az egészségnevelés nagyobb szerepet kell, hogy kapjon. Gyermekek szellemi fejlődésének alapja testi és pszichés egészségük. Az iskola környezete nem felel meg a gyermekek kulturált mozgásigényének kielégítésére. A gyerekek foglalkoztatása a tanév végével befejeződik, így szükséges további programokat, klubszerű foglalkozásokat, szervezett sportfoglalkozásokat nyújtani számukra. Szükséges a helyes irány kijelölése számukra. Biztosítani kell az egészséges életmódhoz szükséges tudás megszerzésének lehetőségét, hogy cselekvésen alapuló egészségtudatos magatartás kialakulását elősegíthessük. KÖZÖSSÉGI SZINTEN (LAKOSSÁG, TELEPÜLÉSEK, MUNKAHELYEK) A lakosok egészségtudatos-környezettudatos magatartása nem megfelelő. Hiányzik az egészséges életmódhoz szükséges tudás, a készségek megszerzésének támogatása az élet különböző színterein. KOMPLEX, NAGY VOLUMENŰ, ÁGAZATOT ÉRINTŐ PROBLÉMÁK. A tanulók tantárgyi keretek között nem találkoznak egészségvédelemmel. 2. Az egészséges életmódra neveléshez hiányosak a tárgyi eszközök. 3. Igen magas azon családok száma, amelyek önhibájukon kívül, vagy önhibájukból adódóan életvezetési mentálhigiénés problémákkal és szociális gondokkal küzdenek. Ezeknek a problémáknak a fő okai a munkanélküliség, alacsony iskolázottság rossz lakáskörülmények, alkoholizálás, dohányzás és a szakképzetlen munkavégzéssel járó alacsony bérezés, a gyermek problémáira való érzéketlenség mind feszültséget okoz a családokban. A veszélyeztetett családban élő gyermekeknek igen kevés az esélyük, hogy kitörjenek az őt körülvevő depresszióból, előttük példaként álló devianciából segítség nélkül. 4. Cigány kisebbség problémája, az alacsony iskolázottságból fakad, így ez a népréteg alulképzettségük miatt a munkaerőpiacra nem tud bekerülni. Ezért a társadalom perifériáján 9
kénytelenek élni. A megbetegedésük hátterében a káros szenvedélyek (alkohol, dohányzás) egészségtelen és rendszertelen táplálkozás áll. JÓ STRATÉGIÁVAL HELYBEN MEGOLDHATÓ PROBLÉMÁK, AKÁR KISEBB, AKÁR NAGYOBB FORRÁS IGÉNNEL. Közösségi összefogás az egészségfejlesztési területen alacsony. 2. Kevés az információáramlás az egészségfejlesztés területén. 3. Kevés egészségvédelemmel kapcsolatos program a térségben. 4. Komoly probléma a lakosság mozgásszegény életmódja, szenvedélybetegségek magas prevalenciája..7. A KISTÉRSÉGI INTERVENCIÓKHOZ SZÜKSÉGESSÉGES ERŐFORRÁSOK, SZÍNTEREK SZÜKSÉGES ERŐFORRÁSOK - belső és külső szakemberek az egészségmegőrző és szemléletváltó programok megvalósításához. Az egyesület belső munkatársain felül szükséges a megfelelő számú külső szakértők bevonása: orvosok, ápolók, egészségfejlesztési szakemberek, mentálhigiénés szakemberek, marketing szakértők, pénzügyi szakemberek. - pénzügyi forrás a programok, feladatok ellátásához (pályázatok útján, szervezetek saját forrásai által) BEAVATKOZÁSI SZÍNTEREK A problémák kezelhetőségének mértéke viszonylag magas, ennek érdekében a projekt keretében több színteret is megcéloz az Egyesület, annak érdekében, hogy a kitűzött célokat minél szélesebb körben érvényesíteni tudja.. A Tanácsadó Irodákkal egyrészt azok a személyek, akik a problémáikkal nem tudnak kihez fordulni, vagy nem tudják senkivel sem megosztani, másrészt, akik nem tudják, hogy milyen irányba induljanak el a problémáikkal. A Tanácsadó Irodákban tevékenykedő szakemberek segítenek, tanácsokat adnak, és ha kell a megfelelő intézmény felé irányítják a pácienst. Amennyiben szükséges kapcsolatfelvételt, időpontfoglalást intéznek a kliensnek a megfelelő szakrendelőben. 2. A Mentális Road-Show keretében az Egyesület a teljes kistérség lakosságát megcélozta, hiszen olyan programok kerülnek megrendezésre, ahol a gyermekektől az idős korosztályig mindenki megtalálhatja a számára megfelelő programot. 3. A Mentális Polgárőr Irodák és a Mentális Ifjúsági Klubok kialakításával a fiatalok elérése a cél. 4. A munkahelyeken megvalósuló programok pedig a dolgozók lelki és testi egészségének megőrzésére fókuszálnak. A problémák megfelelő szintű kezelése érdekében a projektbe külső szakértők is bevonásra kerülnek. 0
2. FEJEZET: PROGRAMOK ÉS A SZAKEMBEREK BEMUTATÁSA 2.. A KISTÉRSÉGI PROGRAM STRATÉGIAI CÉLJA Az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták kialakítása a lakosság és speciális, magas kockázatú célcsoportok körében az egészségügyi ellátórendszer egészségfejlesztéssel összefüggő feladatainak összehangolásával, kapcsolatainak fejlesztésével. Az egészségfejlesztés célja, hogy az egyének, közösségek képessé váljanak az egészség feletti kontroll megszerzésére annak érdekében, hogy javuljon az egészségi állapotuk és az életminőségük. A közösségi színtér az egészségfejlesztés fontos célterülete és egyúttal kiemelkedő jelentőségű szereplője. KÖZVETLEN CÉLOK. Egészségfórum, partnerségi csoport létrehozása és működtetése 2. Egészségterv elkészítése 3. Négy szakmai komponens megvalósítása RÖVID TÁVÚ CÉLOK. Alakuljon ki a lakosságban az egészséges életmód igénye. 2. Sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat, módszereket. 3. Lássák meg az egészség és a környezet összefüggéseit. 4. Ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat. 5. legyenek képesek az egészségi problémák megelőzésére, mérséklésére. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK. Az életminőség javítása a kistérségben. Javuljon a közösségben élő emberek életminősége és egészségi állapota. 2. Egészségtudatos magatartás kialakítása. 3. Helyi közösségi szereplők további együttműködésének támogatása, erősítése. A programok tervezése és megvalósítása során olyan gyakorlat alakuljon ki, amely: - a közösség tagjainak a folyamatba való bevonását, a beleszólás és az aktív közreműködés lehetőségét biztosítja; felszámolja a korábbi paternalista gyakorlat maradványait; - erősíti az egyének, közösségek autonómiáját, önbizalmát, egyúttal felelősségérzetét is. 4. A közösség szellemi és anyagi erőforrásainak bevonásával növelje a problémák belátható időn belül történő megoldásának esélyeit. 5. Az életminőség és az egészség, mint rendezőelv segítségével építse a közösséget. 6. Partnerségi csoport működtetése. 7. Szenvedélybetegségek leküzdésére irányuló kezdeményezések, prevenciós tevékenységek ösztönzése, támogatása, megvalósítása. HOSSZÚ TÁVÚ/KONKRÉT CÉLOK. Növekedjen a várható élettartam, az egészségesen leélt életévek száma. 2. Javuljon a lakosság életkörülményei, életminősége. 3. Csökkenjen a mortalitás és a különböző morbiditások prevalenciája. 2.2. A TERVEZETT INTERVENCIÓK RÉSZLETEZÉSE (BEAVATKOZÁSI STRATÉGIA). KOMPONENS A kistérség lakosságának megközelítőleg 0%-a (kb. 6500 fő) küzd valamilyen pszichiátriai problémával mindenféle segítség nélkül. Ezeknek az embereknek nagy része nem részesül közösségi pszichiátriai vagy más ellátásban, mert egyrészt nincs megfelelően képzett szakember illetve.
elérhető szolgáltatás a lakóhelyük közelében, másrészt sokszor nem ismerik fel a betegség tüneteit és nem tudatosul, hogy szakszerű segítségre, pszichiátriai ellátásra van szükség. A program. komponense keretében a kistérségben egy ún. mozgó pszichiátriai tanácsadó irodát hozunk létre. Ez az újszerűen szervezett szolgáltatás azt jelenti, hogy a kistérség bizonyos pontjain (6 kiválasztott, jól megközelíthető településen, azon belül is egy-egy állandó helyszínen, pl. művelődési házban, iskolában stb.) olyan, heti rendszerességgel nyitva tartó tanácsadásra alkalmas helyszínek kerülnek kialakításra, ahol speciálisan képzett szakemberek segítségét kérhetik azok, akiknek bármilyen pszichiátriai jellegű problémájuk van illetve hozzátartozóik. A szakemberek képesek a hozzájuk forduló személyek betegségeit diagnosztizálni, és problémáik leküzdéséhez megfelelő segítséget nyújtani. Mindezeken túl a 6 szakemberből álló csoportnak feladata, hogy kapcsolatot építsen ki és tartson fenn a helyi közösséggel annak érdekében, hogy kölcsönösen támogatni tudják egymást feladataik ellátásában. A programban résztvevő szakembereknek megfelelő képzettséggel kell rendelkezniük annak érdekében, hogy képessé váljanak a Közösségi Pszichiátriai Prevenciós Programban betöltendő szerepük ellátására, a megelőzésre, közösségi munkára és egyéni gondozásra egyaránt kiterjedő komplex feladataik - 6 kistérségi helyszínen mozgó módon való- biztosítására. Részletes programterv. melléklet! 2. KOMPONENS A közösségi pszichiátriai tanácsadó team az. komponensben ismertetett a tanácsadói feladatkörrel párhuzamosan kapcsolatot épít ki a helyi közösséggel, ennek értelmében számos olyan tevékenységet kezdeményez, amely a szenvedélybetegséggel (alkohol-, kábítószerfüggőség) kezelésével/megelőzésével kapcsolatos: ) szenvedélybetegségekkel, függőséggel kapcsolatos tanácsadás, 2) a szenvedélybetegségek le-küzdésére irányuló program bevezetése, 3) együttműködés a témában érintett helyi egyesületekkel, 4) helyi vállalatok felé irányuló kampányok. A 2. komponens keretében szervezett kezdeményezések elsősorban a pszichiátriai problémával és szenvedélybetegséggel (függőséggel) együttesen küzdő embereket célozza meg, úgynevezett települési egészségnapok szervezése keretében, mind a 6 bevont településen a projektidőszaka alatt egy alkalommal, azaz összesen 6 időpontban. Részletes programterv 2. melléklet! 3. KOMPONENS A 3. komponens keretében a kistérség iskoláival együttműködve egy speciális program bevezetésére kerül majd sor, mely a következő két elemből áll: Egyrészt speciális heti tanácsadásra nyílik lehetőség elsősorban olyan gyermekek és fiatalok számára, akiknek a családjában valamilyen súlyos probléma van. Ennek célja, hogy a gyerekek megértsék a probléma hátterét, és segítséget kapjanak ahhoz, miként tudják kezelni az ilyen helyzeteket. Hosszútávon természetesen az is a cél, hogy megelőzzük ezeknél a fiataloknál a hasonló pszichológiai problémák kialakulását. Másrészt ez a program egy általános (szélesebb körű) programot fog bevezetni, melynek keretében a tanárok is partnerszerepet vállalnak a szakértőkkel. Cél, hogy az iskolába járó gyermekek, fiatalok körében felismerjék a pszichológiai problémára vagy a szerfüggőségre utaló jeleket, és még időben tegyenek lépéseket azok megfelelő ellátása/kezelése érdekében. 2
Ennek részeként egy rendszeres szabadidő eltöltésére irányuló klubfoglalkozás valamint a szakemberek részére egy továbbképzési lehetőséget is biztosítunk. Részletes programterv 3. -4. melléklet! 4. KOMPONENS A pszichiátriai betegségek kialakulásának és a kezelés folyamatának meghatározó tényezője a munkahely és annak elvesztése, a munkanélkülivé válás illetve a munkanélküli lét. A pszichiátriai megbetegedések illetve a szenvedélybetegségek megelőzésében illetve kezelésében is fontos hangsúlyt kell kapjon a munkában álló vagy a munkába visszatérő személyek munkahely megtartásának illetve a munkaerőpiacra való visszatérésének segítése. A pszichiátriai gondokból, szenvedélybetegségből kijövő emberek megkülönböztetett figyelmet, differenciált bánásmódot igényelnek, különösen az újra elhelyezkedés utáni közvetlen időszakban. Erre az átlagostól eltérő helyzetre a munkáltatók illetve a munkahelyi környezet nincs felkészülve. Ennek megváltoztatására a 4. komponens keretében egy olyan programelemet javasolunk (képzés, tanácsadás, mentálhigiénés támogatás, munkáltatók kiérzékenyítése és támogatása, munkahelyi közösségekhez kapcsolódó közös programok, felhasználói csoportfoglalkozások, klubok szervezése), amely elősegíti a befogadó munkahelyi környezet megteremtését, a munkáltatók kívánatos hozzáállásának kialakítását, a célcsoport tagjainak felkészítését és megerősítését a munkahelyek megtartása illetve a munka világába való visszailleszkedés érdekében. Részletes programterv 5. melléklet! 3
2.3. A PROGRAMOK HUMÁNERŐFORRÁSA, SZAKEMBEREI SZAKMAI STÁB Kovács Sándorné A projektben betöltött pozíciója: projektgazda Veres Ágnes A projektben betöltött pozíciója: projektmenedzser Sándor Anikó A projektben betöltött pozíciója: projekt asszisztens Moravcsik-Kornyicki Ágota A projektben betöltött pozíciója: szakmai vezető Made in.hu Produkciós Iroda A projektben betöltött pozíció: marketing. 4
. KOMPONENS Szükséges szakemberek pszichológus pszichiáter mentálhigiénés szakember egészségfejlesztési szakértő ápoló szociális munkás Szükséges végzettség, gyakorlat Elvégzendő feldatok Munkaóra/hó tapasztalat, egészségügyi, népegészségügyi és/vagy egészségfejlesztés terén szerzett felsőfokú végzettség; számítógép kezelési ismeretek - minimum: minimum 2 éves releváns szakmai tapasztalat, egészségügyi, népegészségügyi és/vagy egészségfejlesztés terén szerzett felsőfokú végzettség; számítógép kezelési ismeretek - minimum: Microsoft Office, Internet; jó kommunikációs képesség minimum 2 éves releváns szakmai tapasztalat, egészségügyi, népegészségügyi és/vagy egészségfejlesztés terén szerzett felsőfokú végzettség; számítógép kezelési ismeretek - minimum: Microsoft Office, Internet; jó kommunikációs képesség minimum 2 éves releváns szakmai tapasztalat, egészségügyi, népegészségügyi és/vagy egészségfejlesztés terén szerzett felsőfokú végzettség; számítógép kezelési ismeretek - minimum: Microsoft Office, Internet; jó kommunikációs képesség minimum 2 éves releváns szakmai tapasztalat, egészségügyi, népegészségügyi és/vagy egészségfejlesztés terén szerzett felsőfokú végzettség; számítógép kezelési ismeretek - minimum: Microsoft Office, Internet; jó kommunikációs képesség minimum 2 éves releváns szakmai tapasztalat, egészségügyi, népegészségügyi és/vagy egészségfejlesztés terén szerzett felsőfokú végzettség; számítógép kezelési ismeretek - minimum: Microsoft Office, Internet; jó kommunikációs képesség Szakmai segítségnyújtás a következő területeken: - életvezetési nehézségek - önismereti és kapcsolati problémák - krízis és gyászhelyzetek - szexuális nehézségek - szorongás, pánik és félelmi állapotok - megnehezült pár és családi együttműködés - iskoláskori zavarok - serdülőkori gátlásosság - konzultáció alkohol, drog és egyéb szenvedélybetegséggel kapcsolatban - táplálkozási zavarok - tanulási zavarok - Egyéb feledatok: - kapcsolattartás a projektmenedzsment tagokkal - kapcsolattartás a projekt egyéb szakmai szereplőivel - tevékenységeik dokumentálása - részvétel a partnerségi csoport megbeszélésein nap/hó személyes jelenlét a településen, elektronikus elérhetőség a teljes hónapban nap/hó személyes jelenlét a településen, elektronikus elérhetőség a teljes hónapban nap/hó személyes jelenlét a településen, elektronikus elérhetőség a teljes hónapban nap/hó személyes jelenlét a településen, elektronikus elérhetőség a teljes hónapban nap/hó személyes jelenlét a településen, elektronikus elérhetőség a teljes hónapban nap/hó személyes jelenlét a településen, elektronikus elérhetőség a teljes hónapban. 5
SZAKEMBEREK Dr. Kozma István 972-ben szerzett általános orvosi diplomát a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 982-ben általános orvostani szakvizsgát, majd 997-ben pszichiátria szakvizsgát tett. Jelenleg a nagykállói Sántha Kálmán Szakkórház osztályvezető főorvosa. A projektben betöltött pozíciója: pszichiáter. Nagy Ágnes Végzettségét tekintve angol irodalom és nyelvszakos tanár (MA), pszichológus (MA), felnőtt klinikai szakapszichológus jelölt (végzés 204). Szakmai tapasztalatai: 0 év angol tanítás gimnáziumban, nyelviskolákban, továbbá 200 szeptembere óta Mátészalkai Területi Kórház Neurológia osztályon pszichológus. A projektben betöltött pozíciója: pszichológus. Bodó Viktória (megbízással) Végzettségét tekintve: pszichológus (MA), munka- és szervezetpszichológia szakiránnyal valamint angol- magyar bölcsészettudományi szakfordítói képesítéssel rendelkezik. Jelenleg a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Rendőr- Főkapitányság Nyírbátori székhelyének alapellátó rendőrségi pszichológusa. A projektben betöltött pozíciója: pszichológus. Nagy-Demjén Lívia Végzettségét tekintve: általános szociális munkás (200), valamint egészségfejlesztő mentálhigiénikus (2004) képesítést is szerzett. Jelenleg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórházban mentálhigiénikusként dolgozik. A projektben betöltött pozíciója: mentálhigiénikus. 6
SZAKEMBEREK Gyulai Anikó TÁMOP-6..2/LHH//A-202-000 Végzettségét tekintve: védőnő (994), valamint egészségtan tanári (2005) képesítéssel is rendelkezik. Jelenleg a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Védőnői Módszertani és Népegészségtani Tanszék oktatója. A projektben betöltött pozíciója: egészségfejlesztő. Jávorné Erdei Renáta (megbízással) Végzettségét tekintve: védőnő (2000), valamint humán szervező (2005) képesítéssel is rendelkezik. Jelenleg a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Védőnői Módszertani és Népegészségtani Tanszék oktatója. A projektben betöltött pozíciója: egészségfejlesztő. Kovács Eszter Végzettségét tekintve: szociális munkás, valamint jelenleg szociálpolitikafoglalkoztatáspolitika szakirányon végzős hallgató. A Jót s Jól" a Szatmári Kistérségben Egyesület Méltósággal segíteni, jót jól tenni című pályázat főállású szakmai vezetője. A projektben betöltött pozíciója: szociális munkás. Magyarné Tordai Zsuzsanna Végzettségét tekintve: ápoló (2000), valamint szakvizsgázott szociálpedagógus. A Jót s Jól" a Szatmári Kistérségben Egyesület Fogyatékkal élők nappali intézményének intézményvezetője. A projektben betöltött pozíciója: ápoló. 7
2. KOMPONENS TÁMOP-6..2/LHH//A-202-000 Szükséges szakemberek pszichiáter (2 fő) Szükséges végzettség, gyakorlat Elvégzendő feldatok minimum 2 éves releváns szakmai tapasztalat, egészségügyi, népegészségügyi és/vagy egészségfejlesztés terén szerzett felsőfokú végzettség; jó kommunikációs képesség Színpadon:. Előadások drogokról: - Drog használatról általában - Serdülők szerhasználati jellemzői, és ennek következményei - Előadások drogokról szülőknek - Előadás a prevencióról (Személtető eszközök használatával) Sátrakban:. Mentális sátor drog és szerfogyasztás: Színpadon:. Előadások alkoholról: Előadás alkoholfogyasztásról és hatásairól - Előadás a prevencióról - Előadás az érintett családtagok, közeli hozzátartozók számára 2. Előadások dohányzásról: - Szemléltető eszközök bemutatásával előadás a dohányzásról óra/ Road Show pszichológus (2 fő) mentálhigiénés szakember egészségfejlesztési szakértő minimum 2 éves releváns szakmai tapasztalat, egészségügyi, népegészségügyi és/vagy egészségfejlesztés terén szerzett felsőfokú végzettség; jó kommunikációs képesség minimum 2 éves releváns szakmai tapasztalat, egészségügyi, népegészségügyi és/vagy egészségfejlesztés terén szerzett felsőfokú végzettség; jó kommunikációs képesség minimum 2 éves releváns szakmai tapasztalat, egészségügyi, népegészségügyi és/vagy egészségfejlesztés terén szerzett felsőfokú végzettség; jó kommunikációs képesség Sátrakban:. Mentális sátor alkohol: - Személyes konzultáció szakemberrel - Szakmai tanácsadás - Szemléltető eszközök bemutatásával prevenciós tanácsadás (pl.: ittas vezetés demonstráló szemüveg) 2. Mentális sátor - dohányzás - Személyes konzultáció szakemberrel - Szakmai tanácsadás - Szemléltető eszközök bemutatásával prevenciós tanácsadás (dohányos tüdő, dohányos száj, dohányos Zsuzsi, dohányzó modell) 3. Mentális sátor - Lelki problémák (depresszió, stressz, szorongás, ) - Önismereti tréning / Road Show Sátrakban:. Mentális sátor - táplálkozás és mozgás Személyes konzultáció szakemberrel - Szakmai tanácsadás Színpadon: Filmvetítés: Játékszenvedélyről, számítógép/internet/televízió függőségről / Road Show Sátrakban:. 4. Mentális sátor - játékszenvedély, számítógép/tv/internet függőség: - Személyes konzultáció szakemberrel / Road Show 8
SZAKEMBEREK TÁMOP-6..2/LHH//A-202-000 A személy kiválasztás alatt? A 2. komponensben betöltött pozíciója: pszichiáter. A személy kiválasztás alatt? A 2. komponensben betöltött pozíciója: pszichiáter. Nagy Ágnes Végzettségét tekintve angol irodalom és nyelvszakos tanár (MA), pszichológus (MA), felnőtt klinikai szakapszichológus jelölt (végzés 204). Szakmai tapasztalatai: 0 év angol tanítás gimnáziumban nyelviskolákban, továbbá 200 szeptembere óta Mátészalkai Területi Kórház Neurológia osztályon pszichológus. A 2. komponensben betöltött pozíciója: pszichológus. Bodó Viktória Végzettségét tekintve: pszichológus (MA), munka- és szervezetpszichológia szakiránnyal valamint angol- magyar bölcsészettudományi szakfordítói képesítéssel rendelkezik. Jelenleg a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Rendőr- Főkapitányság Nyírbátori székhelyének alapellátó rendőrségi pszichológusa. A 2. komponensben betöltött pozíciója: pszichológus. Gyulai Anikó Végzettségét tekintve: védőnő (994), valamint egészségtan tanári (2005) képesítéssel is rendelkezik. Jelenleg a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Védőnői Módszertani és Népegészségtani Tanszék oktatója. A 2. komponensben betöltött pozíciója: egészségfejlesztő. Jávorné Erdei Renáta Végzettségét tekintve: védőnő (2000), valamint humán szervező (2005) képesítéssel is rendelkezik. Jelenleg a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Védőnői Módszertani és Népegészségtani Tanszék oktatója. A 2. komponensben betöltött pozíciója: mentálhigiénikus. 9