A hazafias és honvédelmi nevelés egyik fontos eleme a katonai alapismeretek tantárgy Bevezető A hazaszeretet és a hazafiság fogalmának minden történelmi korban megvolt a maga jelentése és jelentősége, és nincs ez másként ma sem. Ma is képesnek kell lennünk arra, hogy a fiatalok példát és hitet kapjanak tőlünk a hazához való ragaszkodáshoz és hűséghez. Ahhoz, hogy ezt eredményesen megtehessük, figyelembe kell vennünk a mai körülményeket. Egy mai fiatal számára a modern, globalizációtól áthatott világ és az Európai Unió az élet természetes közegét jelenti. Könnyedén megismerkedhet más kultúrákkal, zavartalanul utazhat, munkát vállalhat és le is telepedhet Európa országainak többségében. Az elmúlt évtizedek békében teltek, a mai iskolás gyermekek szülei is már háborúktól mentes világban nőttek fel. Már csak a nagyszülők rendelkeznek személyes élményekkel arról, amikor a haza szolgálata fegyveres harcot is megkövetelt, és az élet feláldozását is jelentette sokak számára. Ezekhez a körülményekhez alkalmazkodva kell élményszerű és hiteles hazafias nevelést adnunk a mai fiataloknak. Hozzá kell segíteni őket ahhoz, hogy megértsék, mi adhat értelmes tartalmat ma a hazafiság fogalmának, miként válhatnak értékesebb személyiséggé azon élmények által, amelyeket a cselekvő hazaszeretet adhat a számukra, és felismerjék, milyen kötelezettségekkel is jár magyar állampolgárnak és jó hazafinak lenni. A 2013. szeptember elsejétől hatályos Nemzeti Alaptanterv az alábbiakat tartalmazza: A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. 1 Jogszabályi alapok A hazafias és honvédelmi nevelés feladatainak végrehajtásában az alábbi jogszabályokra az irányadók. A 2011. évi CXIII. Törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 21. (1) bekezdése megfogalmazza, hogy a Kormány Magyarország védelmi felkészültségének 1 Magyar Közlöny 2012. évi 66. szám 10642. oldal 1
biztosítása céljából a köz- és a felsőoktatás keretein belül gondoskodik a honvédelmi nevelés programjának végrehajtásáról. Ehhez kapcsolódik a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 78. (7) bekezdése, amely megfogalmazza, hogy az oktatásért felelős miniszter, és a honvédelemért felelős miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával, pedagógus-továbbképzés biztosításával segíti a nevelési-oktatási intézményekben folyó honvédelmi nevelési feladatok végrehajtását. A Honvédelmi Miniszter és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora által 2012. június 27-én aláírt NKE-SIRH/86/2012 számú együttműködési megállapodás 19. pontja részletesen tartalmazza egyetemünk feladatait a fenti feladatok eredményes végrehajtása érdekében. Katonai alapismeretek pedagógiai rendszer A hazafias és honvédelmi nevelés részeként működő KatonaSuli program dinamikusan fejlődő iskolarendszerű eleme a katonai alapismeretek választható közismereti érettségi tantárgy, amelynek oktatása minőségileg új szakaszba lépett. A tantárgy pedagógiai rendszerének 2013. január elsejétől minden eleme hatályos. A tantárgy történetében először működik olyan egymásra épülő komplex rendszer, amelynek az alább felsorolt elemei összhangban vannak egymással, és minden eleme megjelent jogszabályokban. Tankönyv (2011 őszén jelent meg a javított utánnyomás, HM-69157) Munkafüzet (HM-94671) Tanári kézikönyv I. (2102) Tanári kézikönyv II. (2013) Kerettanterv [a 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosítása] Kerettanterv 2013 Kétszintű általános érettségi követelmények [172/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet, Magyar Közlöny 2011. évi 98. szám] Kétszintű részletes érettségi követelmények [1/2012. (I. 3.) NEFMI rendelet, Magyar Közlöny 2012. évi 1. szám] A katonai alapismeretek közismereti választható érettségi tantárgy gyakorlati oktatásának és számonkérésének módszertana a középiskolák 9-12. évfolyamán című, PED/236-1/2011. számú akkreditált pedagógus továbbképzés. Katonai alapismeretek kerettanterv 2013 A 2103. szeptember elsejétől hatályos Nemzeti Alaptantervvel összhangban elkészítettük a katonai alapismeretek közismereti, választható érettségi tantárgy új kerettantervét. Alapvető változás ez előzőhöz képest, hogy kevésbé részletesen tartalmazza az elsajátítandó ismereteket, valamint szerepelnek benne az egyes tárgykörök javasolt óraszámai is. Fontos kiemelni, hogy a sem a kerettanterv, sem a tananyag, sem pedig a hatályos érettségi követelmények nem tartalmaznak a diákok számára katonai kiképzést, katonai közelharcoktatást és egyéni lőfegyverek kezelését sem. A diákok számára gyakorlati foglalkozás csak a szóbeli érettségin számon kérhető három tárgykörből van tervezve (térkép és tereptani alapismeretek, alaki ismeretek, egészségügyi ismeretek), középszinten 42 óra, emelt szintű érettségire történő felkészítés esetén pedig összesen 50 óra. A négy tanév során 18 óra bemutató 2
foglalkozásra van lehetőség, ahol a diákok az elméletben elsajátított ismereteket elmélyíthetik a Magyar Honvédség alakulatainál végrehajtott látogatásokon. Katonai alapismeretek tanári kézikönyv II. A diákok érettségire történő felkészítésének és a szóbeli érettségi vizsga lebonyolításának elősegítése érdekében elkészítettük a tanári kézikönyv második részét. A kézikönyv az új kerettantervre épülő óraelosztás és módszertan mellett a szóbeli érettségi már említett három fő területére helyezi a hangsúlyt. Elkészítésével segítséget nyújtunk a pedagógusoknak a diákok gyakorlati felkészítéséhez, az általuk elsajátított gyakorlati feladatok szakszerű értékeléséhez. Ennek érdekében a három tárgykör tananyagát animációk, módszertani filmek és fényképek segítségével dolgoztuk fel. Térkép és tereptani alapismeretekből az érettségi követelményekben szereplő ismeretanyagból olyan animációs diasorok készültek, amelyek jelentős segítséget nyújtanak a tantárgyat tanító pedagógusoknak és a diákoknak is. A tankönyv ismeretanyagára és a munkafüzet feladataira épülő diasorok lehetővé teszik különösen az emelt szintű érettségire történő felkészülés esetén a tananyag sikeres elsajátítását. Az alaki ismeretek témakörben az összes lehetséges jelentést és jelentkezést, az állóhelyben végrehajtandó fordulatokat, a katonai tiszteletadás különböző formáit az MH Ludovika Zászlóalj tisztjelöltjei segítségével dolgoztuk fel. Minden mozzanatról filmfelvétel és fénykép készült. tiszteletadás tisztelgéssel 3
Az egészségügyi ismeretek esetében az éles helyzeteket megközelítő szituációkat rendeztünk meg, ahol filmre vettük, hogy mi az elsősegélynyújtó feladata tömeges balesetnél, továbbá egyéb sérülések ellátásánál. Feldolgoztuk a sérültek kimentésének fogásait, a különböző fektetési, kötözési módokat. A kiemelt mozzanatokról szintén készültek fényképek is. ütőeres vérzés ellátása Katonai alapismeretek érettségi követelmények A tantárgy pedagógiai rendszerének meghatározó eleme a kétszintű érettségi követelményrendszer, amely 2013. január elsejével lépett hatályba. A diákoknak lehetőségük van a tantárgyból emelt szintű érettségi vizsga letételére is, az eddigi információk alapján több diák tervezi, hogy emelt szinten fog érettségizni katonai alapismeretekből. Ki kell emelni, hogy a jelenleg hatályos érettségi követelményrendszer mind tartalmában, mind módszereiben jelentősen eltér az előzőtől. Az alábbiakban olvasható néhány jellemző ismeretanyag a részletes érettségi követelményekből. Magyarország biztonságpolitikájának főbb elemei, jellemző vonásai A biztonsági kihívás fogalma és a biztonsági kihívások típusai A globalizáció hatásai a biztonságra A NATO létrejöttének történelmi körülményei, a NATO-doktrínák jellemzői A NATO feladatrendszerének változása a kétpólusú világrend megszűnése után A NATO válasza a XXI. század biztonságpolitikai kihívásaira Az Európai Unió kialakulásának folyamata, az integráció lépcsőfokai Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának jellemzői Az ENSZ tevékenysége a világ válságövezeteiben 1945 óta A Magyar Honvédség felépítése és feladatai A harci erők általános feladatai A harci támogató erők általános jellemzése 4
A harci kiszolgáló-támogató erők általános jellemzői A globalizáció és a modern hadviselés kapcsolata A terep alkotóelemeinek fontosabb jellemzői, hatásuk a harc kimenetelére A terep- és tájtípusok jellemzői, hatásuk elemzése a katonai tevékenységekre Egy adott pont UTM koordinátájának meghatározása Egy adott pont földrajzi koordinátájának meghatározása Egy adott pont MGRS azonosítójának meghatározása Egy adott pont GEOREF azonosítójának meghatározása A nukleáris fegyverek jellemzői, alkalmazásának hatásai A vegyi fegyverek csoportosítása és jellemzése A biológiai fegyverek csoportosítása és jellemzése Az alaki tevékenység kialakulása, az alakiság jelentősége a katonai fegyelem fenntartásában Az alakiság alapfogalmai A jelentések és jelentkezések szabályai, fordulatok állóhelyben, katonai tiszteletadás Magyarország honvédelmét meghatározó jogszabályok A különleges jogrend, az egyes minősített időszakok jellemzői A honvédelmi kötelezettségek rendszere, tartalma A honvédelem rendszerének irányítása minősített időszakokban A genfi és a hágai egyezmények létrejöttének körülményei, fontosabb elemei A katonai rendfokozatok A Magyar Honvédség ügyeleti szolgálatai A függelmi viszonyok, a parancs fogalma, a parancsadás jellemzői Teendők a baleseti helyszínen Ellátási sorrend normál balesetekben, katasztrófákban és tömeges balesetben A sérült mozgatására alkalmazható módszerek Fektetési módok a sérültek ellátásakor A középszintű szóbeli érettségin térkép és tereptani alapismeretekből, alaki ismeretekből és egészségügyi ismeretekből kell a diákoknak feladatokat megoldaniuk, emelt szinten ez kiegészül egy téma összefüggő kifejtésével. Akkreditált pedagógus továbbképzés Ismerve az új érettségi követelményrendszert, szükségesnek tartottuk olyan pedagógus továbbképzés kidolgozását és akkreditálását, amely biztosítja a pedagógusok elméleti, gyakorlati és módszertani felkészítését annak érdekében, hogy az átmenet zökkenőmentes legyen. A programot a Honvédelmi Minisztérium alapította, a továbbképzések indítója és egyben az oklevél kiállítója a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara. A továbbképzés 60 órás, melyből 30 óra önálló elméleti felkészülés. Ennek célja, hogy megadja a tantárgy színvonalas tanításához szükséges elméleti alapokat, ennek érdekében a pedagógusok a Honvédelmi alapismeretek digitális tananyag megadott fejezeteit távoktatással sajátítják el, és ismereteikről írásbeli vizsgán adnak számot. A továbbképzés másik 30 órája gyakorlati felkészítés, ahol megismerik az érettségi vizsga lebonyolításának elméleti és gyakorlati módszereit, a diákok szakszerű 5
értékelésének szempontjait, továbbá mindhárom tárgykör gyakorlati ismereteinek végrehajtásából értékelést kapnak. Az első továbbképzés gyakorlati részére január 25-én és 26-án, Szentendrén 24 pedagógus részvételével került sor. A cél az volt, hogy a diákok szóbeli érettségire történő felkészítése és az érettségi vizsga lebonyolítása egységes szempontok szerint és közel azonos minőséggel legyen végrehajtva. Czank László Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Át- és Továbbképző Központ főelőadó pedagógus továbbképzés 6