KUMULATÍV NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS A SZOB-DÉLI ORSZÁGHATÁR KÖZÖTTI DUNA SZAKASZRA 4. MELLÉKLET

KUMULATÍV NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS A SZOB-DÉLI ORSZÁGHATÁR KÖZÖTTI DUNA SZAKASZRA 4. MELLÉKLET a Tanulmányok a Duna hajózhatóságának javításáról tárgyú projekt KÖRNYZETI ÉRTÉKELÉS fejezetéhez Trans-European Transport Networks "TEN-T" (Hungarian section of the Priority Project No. 18) Program: Tagállam: TEN-T Magyarország Kedvezményezett: NFM Projekt felelős: KKK Budapest, 2011. november hó

Tanulmányok a Duna hajózhatóságának javításáról az Európai Unió TEN-T forrásból támogatott projekt keretében Kumulatív Natura 2000 hatásbecslés a Szob-Déli országhatár közötti Duna szakaszra ZÁRÓJELENTÉS Készítették: IPICON Kft. Dr. Ijjas István és Ijjas István Zsolt a VITUKI Nonprofit Kft. Hidrobiológiai Laboratórium munkatársai Dr. Csányi Béla Szalóky Zoltán György Ágnes Irma Szekeres József és Szabó Gábor és Rédly László műszaki tervezők anyagainak és szakértői segítségének felhasználásával Budapest, 2011. november 15. 3

TARTALOMJEGYZÉK A NATURA 2000 HATÁSBECSLÉSEK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA... 1 1. BEVEZETÉS... 3 1.1 A kumulatív NATURA 2000 hatásbecslés elvégzéséhez alkalmazott módszertan... 4 1.2 A kumulatív NATURA 2000 hatásbecslés lényege, helye és szerepe a tervezési folyamatban... 14 1.3 SKV-KHV-VKI 4.7 teszt és NATURA 2000 hatásbecslés... 17 1.3.1 A Szob-Déli országhatár között a hajóút paramétereit javító beavatkozás sorozatra készített terv Stratégiai Környezeti Vizsgálata... 17 1.3.2 A Szob-Déli országhatár közötti beavatkozás sorozatra készített terv megvalósíthatóságának vizsgálata a VKI teszt és a Natura 2000 teszt elvégzésével... 17 1.4 A kumulatív hatásbecslés végrehajtásának módszertana... 18 2. A HAJÓÚT PARAMÉTEREINEK JAVÍTÁSÁHOZ TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK VÁRHATÓ HATÁSAI A NATURA2000 JELÖLŐ FAJOKRA ÉS ÉLETTERÜKRE... 19 3. A HAJÓÚT PARAMÉTEREINEK JAVÍTÁSÁHOZ TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK VÁRHATÓ KUMULATÍV HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE.. 29 3.1 A természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú halakra vonatkozó kumulatív hatásbecslés... 29 3.2 A természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú halakra vonatkozó kumulatív hatásbecslés eredményei... 30 3.3 A természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú vízi makrogerinctelenekre vonatkozó kumulatív hatásbecslés... 33 3.3.1 A kutatás módszertana... 34 3.3.2 Védett fajok a hazai Duna-szakaszon... 34 3.3.3 Kumulatív hatások becslése... 35 3.4 A természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú makrogerinctelenekre vonatkozó kumulatív hatásbecslés eredményei... 37 5

A NATURA 2000 HATÁSBECSLÉSEK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA 1) A Duna hajózhatóságának javításával foglalkozó tanulmány készítői a Szob-Déli országhatár közötti Duna szakaszon tervezett beavatkozásokra, illetve azok csoportjaira vonatkozóan elvégezték a Natura2000 területekre vonatkozó rendelkezésekben előírt Natura 2000 hatásbecslést. Ezek a Környezeti Hatástanulmányokban megtalálhatók. A tervezés következő fázisában az egész Duna szakaszra kumulatív Natura2000 hatásbecslés készült, amelynek a módszerét és megállapításait ez a zárójelentés ismerteti. A tervezés során a tervezők törekedtek a tervezési szerződésben előírt feltételeknek megfelelő, környezeti szempontból legkisebb beavatkozást jelentő megoldások megkeresésére. Annak érdekében, hogy Natura 2000 jelölőfajokra és a vízbázisokra gyakorolt esetleges káros hatást kizárják egyes helyeken esetekben a hajóutat áthelyezték, szűkebb hajóutat és egyéb, a hatásokat megengedhető mértékűre csökkentő, illetve megszüntető intézkedéseket írtak elő a beavatkozások megvalósítása és működtetése során. A vizsgálatok a Natura2000 területeket védő jogszabályokban előírt módon igazolták, hogy a hajóút paramétereinek javításához tervezett, környezeti szempontból legkedvezőbb beavatkozások ( A változat) a vizsgált Natura 2000 jelölőfajok és életterük állapotát és a hozzájuk csatlakozó Natura 2000 területek jelölőfajainak és azok életterének állapotát nagy valószínűséggel nem fogják rontani megvalósításuk közben, után és a jövőben sem, és nem fogják akadályozni az állapotuk javítására a természetmegőrzési tervekben azonosított intézkedések megvalósítását sem. Ezt a megállapítást nagyszámú és újszerű módszerekkel végzett alapos helyszíni vizsgálattal és az eredmények sokoldalú elemzésével támasztották alá. A Natura 2000 hatásbecslésekről a beavatkozásokra illetve beavatkozások csoportjaira vonatkozó Környezeti Hatástanulmányok, a kumulatív Natura 2000 hatásbecslés eredményeiről pedig ez a jelentés számol be, amely a Stratégiai Környezeti Vizsgálat záródokumentumaként készülő Környezeti Értékelés melléklete lesz. 2) A VKI 4.7 tesztnek és a Natura 2000 hatásbecsléseknek is az volt az eredménye, hogy a tervezett beavatkozásoknak se helyi, se kumulatív értelemben nem lesz jelentős hatása a vizek, a víztestek, a Natura 2000 jelölőfajok és életterük állapotára és nem veszélyeztetik a vízbázisokat. Ezért azokat a vizsgálatokat és igazolásokat nem kellett elvégezni, amelyeket a VKI 4.7 teszt és a Natura 2000 hatásbecslés azokra az esetekre írnak elő, amikor a tervezett beavatkozásoknak jelentős negatív környezeti hatása lehet. 3) A tervezők figyelembe vették az Országos Környezetvédelmi Tanács állásfoglalásában megfogalmazott megállapításokat és a tervezési folyamat során a kormányzati intézmények szakértőitől és a társadalomtól kapott észrevételeket. Az észrevételekre adott válaszokkal és a figyelembe vételük módjával a záródokumentumok (KÉ 6. melléklet) foglalkoznak. Az észrevételek és javaslatok hatására a 2010 eleje óta eltelt időszakban a tervezők nagyon sok ökológiai t és elemzést végeztek a hajóút paramétereinek javításához tervezett beavatkozások környezeti szempontból való elfogadhatóságának igazolásához. Alkalmazták az ICPDR, a Duna Bizottság és a Nemzetközi Száva Vízgyűjtő Bizottságnak a fenntartható hajóút tervezést megalapozó Közös Nyilatkozatának irányelveit (KÉ 6. melléklet), a fenntartható hajóút tervezésnek Európában és világszerte most alakuló jó gyakorlatát, megkeresték a tervezői szerződésben előírt hajóút paramétereket a legkisebb környezeti beavatkozással biztosító tervváltozatot ( A változat). 1

1. BEVEZETÉS A hajóút paramétereit javító beavatkozások tervezését és a tervek elfogadásával kapcsolatos döntési folyamatot nehezíti az a nagyon fontos változás, hogy a fenntartható fejlődés érdekében felértékelődtek a környezet- és természetvédelmi szempontok, és az ezek érvényesítéséhez életbe lépett jogszabályoknak megfelelő tervezés módszertana és gyakorlata még csak most van kialakulóban. A fenntartható hajóúttervezés jó gyakorlatának bevezetését segítő módszertani útmutatók még csak napjainkban készülnek, és nagyon kevés mintapéldát lehet csak találni a módszertan gyakorlati alkalmazására. Különös nehézséget jelentett a hajóút paramétereit a Szob Déli országhatár közötti szakaszon javító beavatkozások tervezésében az, hogy beavatkozás sorozatról van szó, amely esetén a kumulatív hatások is jelentősek lehetnek, és az ilyen esetekben alkalmazandó módszertanra vonatkozóan csak különösen kevés információt lehet találni. A hajóút paramétereit javító beavatkozások környezeti szempontból való megvalósíthatóságát a jelenleg érvényes jogszabályok szerint Stratégiai Környezeti Vizsgálattal (SKV), Környezeti Hatásvizsgálattal (KHV), valamint az ezekhez szükséges VKI 4.7 teszttel és Natura 2000 Hatásbecsléssel kell igazolni. A figyelembe veendő előírásokat sokféle módon összefüggő jogszabályok tartalmazzák. Ezért nehéz ma olyan beavatkozásokat tervezni, amelyek megfelelnek egy ilyen bonyolultan összefüggő előírás-rendszernek, és ezért nehéz a környezeti értékelés is. Az infrastrukturális projektek környezeti hatásainak vizsgálatát előíró komplex jogi követelmények eredményeképpen Németországban kombinált hatásvizsgálati mechanizmust javasoltak és alkalmaznak, és ennek a szövetségi víziutakon való alkalmazásához útmutatót dolgoztak ki (BMVBS 2007). A dunai hajóút Szob és a Déli-országhatár közötti szakaszának paramétereit javító beavatkozások terveihez minden érintett szakaszra, illetve a szakaszok vízrajzi, ökológiai, vízrajzi stb. szempontból összefüggő csoportjaira részletes környezeti hatásvizsgálatok készültek, amelyek tartalmazzák az EU (és a hazai) jog által előírt NATURA 2000 hatásbecsléseket is. Ezek a hatásbecslések a kumulatív hatásokkal nem, vagy csak nagyon érintőlegesen foglalkoztak. Ez a jelentés röviden összefoglalja a beavatkozásonként, illetve beavatkozás csoportonként készített Natura 2000 hatásbecslések megállapításait és a kumulatív hatásvizsgálatokhoz készült külföldi, illetve nemzetközi útmutatók alapján különös súllyal foglalkozik a kumulatív hatásokkal. A hasonló jellegű projekt sorozatok kumulatív hatásainak vizsgálatára világszerte kevés példát lehet találni. A vizsgálatnak csak a múlt század utolsó évei óta alakul a gyakorlata, és azóta készülnek csak útmutatók a kumulatív hatásvizsgálatok elvégzéséhez. Magyarországon nem találtunk példát az útmutatókban tárgyalt mélységű és részletességű kumulatív hatásvizsgálatokra. Az útmutatók ajánlásaiból levonható az a következtetés, hogy a jelen tervezés esetében a tervezők által vizsgált Duna-szakaszokra kidolgozott részletes környezeti hatásvizsgálatok alapján, különálló, részletes jelentést célszerű készíteni a kumulatív hatásokról, és ennek a jelentésnek az összefoglaló megállapításait bele kell fogalmazni a vizsgált teljes Duna-szakaszra vonatkozó Stratégiai Környezeti Vizsgálat keretében készülő Környezeti Értékelésbe. 3

1.1 A kumulatív NATURA 2000 hatásbecslés elvégzéséhez alkalmazott módszertan Nagyon fontos és nagy kihívás a környezeti szempontok érvényesítése. A tervezők jelentős energiát fektettek abba, hogy megfeleljenek ennek a kihívásnak. Az EU szakértői kialakítottak egy olyan jogi szabályozó-rendszert, amely biztosítja a környezeti célok teljesítését, de ugyanakkor a gazdasági szempontok figyelembe vételét is. Ilyen nagy projektek esetén, mint a hazai Duna szakasz, illetve a Duna teljes hajózható hossza, de még rövidebb szakaszok esetén se alkalmazta tudomásunk szerint eddig senki a gyakorlatban, hajózással kapcsolatos feladatok megoldására az EU vonatkozó jogszabályainak előírásait. Nincs pontos, jól kialakult módszertana annak, hogyan és milyen ütemezésben kell az SKV-ra, a KHV-ra, a VKI 4.7 és a Natura 2000 Hatásbecslésre vonatkozó előírásokat alkalmazni, úgy, hogy ezek a leghatékonyabban biztosítsák a környezeti célok elérését, de ugyanakkor a gazdasági fejlődés igényeinek kielégítését is. A feladat elvégzéséhez szerzők alaposan tanulmányozták a feladat megoldására felhasználható, külföldön kidolgozott módszereket, és ezekből kiválasztották azokat, amelyek a Szob- Déli országhatár között a hajóút paramétereit javító beavatkozások tervezési és döntési folyamatában felhasználhatók a kumulatív NATURA 2000 hatásbecslés elvégzéséhez. Ez a jelentés a NATURA 2000 hatásbecslésre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésével, a hajóút paramétereinek javításához a Szob Déli országhatár szakaszra tervezett beavatkozások megvalósíthatóságával foglalkozik a NATURA 2000 területekre vonatkozó előírások szempontjából. A fenntartható hajóút tervezéshez az EU szintjén (EC 2011.április) készülő és a Duna vízgyűjtő szintjén (ICPDR 2010.július) már befejezett kézikönyvek tartalmazzák jelenleg a legújabb és legfontosabb általános ismeretet és ajánlásokat, valamint sok hasznos útmutatást a gyakorlati alkalmazáshoz is. A VKI 4.7 teszt és a kumulatív NATURA 2000 Hatásbecslés elvégzéséhez és a Környezeti Hatásvizsgálatok keretében az egyes beavatkozásokra, illetve beavatkozás csoportokra vonatkozóan ezek tartalmazták szerzők számára a legfontosabb általános alapismereteket. Az egyes részfeladatok megoldásában ezeken kívül sok egyéb kézikönyv, útmutató és segédlet ajánlásait felhasználták. Ezekre a vonatkozó jelentés-részekben utalnak. A VITUKI által vezetett konzorcium a hajózhatósággal foglalkozó tervek készítése során Duna-szakaszonként (beavatkozás csoportonként) társadalmi vitákat szervezett. A jelentés készítői több fórumon részt vettek, meghallgatva a tervezőknek, a helyi lakosságnak és képviselőinek, valamint az országos és helyi környezet- és természetvédő szervezetek képviselőinek a véleményét. A jelentés készítésekor a fórumokon szerzett tapasztalatokat is figyelembe vették. A tervezési folyamat iránt érdeklődő társadalmi csoportok közül a WWF Magyarország kapcsolódott be a legintenzívebben a konzultációs folyamatba. Ebben egyebek között terjedelmes, nagy munkát és érdeklődést tükröző, fontos kérdéseket, megállapításokat és módszertani ajánlásokat tartalmazó tanulmányokkal vett részt. Ezeket a tervezők tanulmányozták és a megvalósítható, illetve a szerződésük szerint az elvégzendő feladatok körébe tartozó számos javaslatot figyelembe is vettek. A WWF európai szakértőinek fontos szerepük volt a fenntarthatóság szempontjainak megfelelő Közös Nyilatkozat és a fenntartható hajózás jó gyakorlatával foglalkozó EC és ICPDR (PLATINA) útmutató kidolgozásában is. A NATURA 2000 hatásbecsléshez a készülő EC útmutató fogalmazza meg a legfontosabb alapelveket és tennivalókat (ennek kéziratában szerzők sok hasznos segítséget találtak). A jelentés első fejezetei a kumulatív NATURA 2000 Hatásbecslésre vonatkozó előírásokkal, a tervezési és döntési folyamatban betöltött helyével és szerepével foglalkoznak. A 4

további fejezetekben a teszt rész- és végeredményeit a feladat megoldási lépéseinek, illetve résztesztjeinek megfelelő bontásban tárgyaljuk. A megoldás lépései és résztesztjei megfelelnek a vonatozó jogszabályok és természetesen elsősorban a NATURA 2000 Hatásbecslésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, és a feladat megoldásához az EU-ban, valamint egyes EUn kívüli országokban készített útmutatókban megfogalmazott értelmezéseket és ajánlásokat is figyelembe veszik. Ez a kumulatív Natura 2000 hatásbecslésről szóló jelentés nem ismétli meg azt, amit a beavatkozási helyekre, illetve beavatkozási hely csoportokra készített KKHV jelentések tartalmaznak, hanem elsősorban a kumulatív elemekkel és ennek megfelelően a VKI szerinti víztestekre vonatkozó VKI szerinti vizsgálatokkal való kapcsolatokkal foglalkozik. A hajóút paramétereit javító beavatkozások tervváltozatai: 1) A tervezett DHP nem valósul meg ( PN változat), ugyanakkor elfogadva és fenntartva a jelenlegi morfológiai állapotot, a hajózás csak jelentős tér- és időbeli korlátozásokkal lehetséges.program nélküli változat. 2) Hajóút áthelyezéses és helyenként csak szűkebb hajóutat és egyirányú közlekedést biztosító változat ( A változat): az alapváltozat módosítása a hajóút áthelyezésével, egyes szakaszokon kisebb hajóút szélességgel és a kisvízi időszakokban csak egyirányú közlekedés biztosításával, a kisebb környezeti beavatkozás és a vízbázisok fokozott védelme érdekében. A többi jellemző megegyezik az alapváltozattal. 3) Hajóút áthelyezéses változat ( B változat): az alapváltozat módosítása a hajóút áthelyezésével, a kisebb környezeti beavatkozás és a vízbázisok fokozott védelme érdekében, a többi jellemző megegyezik az alapváltozattal 4) Hajóút áthelyezéses, helyenként szűkebb hajóutat és csak egyirányú közlekedést biztosító változat, évente legalább 240 napig biztosítja a hajóút paramétereit ( C változat): az alapváltozat módosítása a hajóút áthelyezésével, egyes szakaszokon kisvízi időszakokban csak egyirányú közlekedéssel, kisebb hajóút szélességgel, a hajóút paramétereinek legalább évente 240 napig történő biztosításával. Ez a változat nem biztosítja a tervezési szerződésben előírt hajóút paramétereket. A konzultációk során kapott észrevételek hatására készült. 5) Alapváltozat ( D változat): a 2007-es tervben kidolgozott, a tervezési megbízásban szereplő hajóút paramétereknek megfelelő beavatkozások (2,5 méteres merülési mélység, 2,7 2,8 méteres vízmélység), mindenhol kétirányú hajóközlekedés lehetséges, évente legalább 300 napig. A tervezett beavatkozási változatok legfontosabb jellemzőit mutatja a 1.1. táblázat. A táblázatban megadott munkamennyiségekből jól látható, hogyan törekedtek a tervezők a 2007-es tervhez viszonyítva a hajóút szerződésben előírt paramétereit a legkisebb beavatkozással biztosító, környezetvédelmi szempontból legkedvezőbb, A változat megkeresésére. A tervezés során készült részletes anyagokból kiderül, hogy ezeken kívül is sok műszaki változatot vizsgáltak a kisminta- és matematikai modellvizsgálatok során, de azok közül csak a jónak ítélt változatokkal foglalkoztak tovább. A tervezők által környezeti szempontból legjobbnak ítélt A változat és a 2007-es tervben javasolt D változat összehasonlítását mutatja a 1.2. táblázat. A táblázat néhány szóval 5

utal arra, hogy a fenntartható hajóút tervezés jó gyakorlatának milyen módszereit alkalmazták ahhoz, hogy a környezeti szempontból legkedvezőbb megoldást megkeressék a tervezési szerződésben előírt hajóút paraméterek biztosításához. A táblázatban olvasható megjegyzések arra is utalnak, ha az elvégzendő munkamennyiségek azért különböznek, mert részletesebb, illetve újabb felméréseket végeztek 2007 óta, vagy a modellvizsgálatok eredményei miatt nem lehetett úgy kialakítani a hajóutat, ahogyan azt 2007-ben tervezték. Az 1.3.táblázat bemutatja, hogy a 2007-es tervben és most hol terveztek beavatkozásokat a hajóút paramétereit javító beavatkozások környezetében a mellékágak állapotának javítása érdekében. A táblázat utal arra, hogy mi volt a beavatkozások fő célja a mellékágakban, milyen természetvédelmi illetve környezeti haszon származik a beavatkozásokból, és hogy mi az oka annak, hogy a 2007-es és a jelenlegi tervben szereplő beavatkozások munkamennyisége különbözik. Az 1.4 táblázat a főági beavatkozási helyek lehatárolását mutatja. A bemutatott jellemzőkből jól nyomon követhető, hogyan keresték a tervezők a fenntartható hajóút tervezés jó gyakorlatának módszereit alkalmazva, a műszaki igényeket kielégítő, környezeti szempontból elfogadható tervváltozatot. Összességében megállapítható az, hogy a tervezők minden olyan tervváltozatot igyekeztek azonosítani és megvizsgálni, amelyek vizsgálata a szerződésben előírt feltételek és a fenntartható hajóút tervezés jó gyakorlatára vonatkozó kézikönyvekben, a környezeti szempontok figyelembe vételére vonatkozóan megfogalmazott ajánlások alapján, elvárható volt ahhoz, hogy a hajóút paramétereit javító beavatkozásokkal kapcsolatos döntések megalapozottak lehessenek. 6

1.1 táblázat A tervezett beavatkozási változatok legfontosabb jellemzői hajózási akadály A" változat: kivitelezésre javasolt környezeti hatásokra optimalizált változat (2011) hajóút szélesség mederanyag eltávolítás és elhelyezés új kőmű építés + meglévő kőmű módosítása B" változat: hajóút paraméterekre optimalizált változat hajóút szélesség mederanyag eltávolítás és elhelyezés új kőmű építés + meglévő kőmű módosítása "C" változat: 240 napos hajózási idényt biztosító változat (SKV szerint) hajóút szélesség mederanyag eltávolítás és elhelyezés új kőmű építés + meglévő kőmű módosítása "D" változat: a 2005-2007-es tanulmány szerint preferált változat hajóút szélesség mederanyag eltávolítás és elhelyezés új kőmű építés + meglévő kőmű módosítása száma neve [m] [m 3 ] (db) [m 3 ] [m] [m 3 ] (db) [m 3 ] [m] [m 3 ] (db) [m 3 ] [m] [m 3 ] (db) [m 3 ] 01 Dömösi szűkület 180 19 800 180 19 800 180 28 000 02 Dömösi gázló 120 36 800 120 36 800 100 96 000 1 245 000 03 Visegrádi szűkület 180 3 800 180 3 800 180 7 000 04 Vác I.-II. szűkület 150 16 000 180 60 000 180 2 960 180 60 000 05 Sződligeti szűkület 180 2 500 180 5 000 180 5 000 06 Gödi gázló 150 53 000 180 86 000 180 86 000 07 Árpád-hídi gázló 2x90 58 900 2x90 58 900 2x90 122 000 08 Budafoki gázló 120 53 700 4 3 320 180 86 000 2 1 500 180 86 000 2 1 500 09 Százhalombattai szűkület 2x90 5 450 180 54 000 180 54 000 10 Dunafüredi szűkület 150 20 800 180 44 000 180 44 000 11 Ercsi szűkület 180 7 500 180 9 000 180 9 000 12 Kulcsi gázló 150 13 200 180 34 000 180 34 000 13 Dunaújvárosi gázló 180 18 100 4 810 180 55 000 2 1 500 180 55 000 2 1 500 14 Kisapostagi szűkület 180 17 200 180 17 200 2 2 820 180 1 350 180 5 000 15 Kisapostagi gázló 180 68 300 2 2 820 180 68 300 180 3 280 180 87 000 0+1 1 500 16 Dunaföldvári gázló és jégmegállásra hajlamos hely 150 13 800 2+2 8 660 150 13 800 2+2 8 660 180 880 180 15 600 17 Solti gázló 150 26 200 8+2 21 350 150 26 200 8+2 21 350 180 160 180 29 000 11 16 700 18 Solt alsó gázló 150 34 200 3+3 5 000 150 34 200 3+3 5 000 180 29 000 7 12 600 19 Bölcskei szűkület 120 1 1 850 180 1+1 4 600 150 1 1 850 180 2 4 600 20 Hartai jégmegállásra hajlamos hely 180 1+1 2 030 180 2 3 260 180 2 1 600 21 Paksi szűkület 180 0+2 5 800 180 2 200 1+2 5 100 180 200 1+2 5 100 22 Barákai gázló 180 730 6+2 25 470 180 730 6+2 25 470 180 1 600 3+6 3 000 23 Kovácspusztai gázló 180 13 120 4 20 890 180 13 120 7 27 210 180 400 6 6 300 24 Siótoroki jégmegállásra hajlamos hely 180 1 830 180 1 830 180 1 300 25 Korpádi szűkület 180 11 060 3+3 21 810 180 11 060 4 29 140 180 10 000 7 11 200 26 Koppányi szűkület 180 2+1 34 300 180 4+1 36 890 180 4 800 2+2 24 300 27 Bajai szűkület és jégmegállásra hajlamos hely 180 200 0+4 180 1+5 7 532 180 20 000 28 Sárospart 1. szűkület 180 830 1+4 33 900 180 830 1+4 33 900 180 400 0+4 7 800 29 Sárospart 2. szűkület és jégmegállásra hajlamos 180 15 950 0+3 13 250 180 15 950 1+6 15 550 180 4 800 0+3 2 000 30 hely Szeremlei szűkület 180 220 2+4 17 500 180 220 2+4 17 500 180 220 1+3 4 700 31 Mohácsi szűkület 180 1 600 0+2 4 500 180 20 000 180 20 000 ÖSSZESEN 512 660 44+33 224 090 776 210 50+32 247 812 8 630 1 1 850 914 020 58+21 349 700 Ebből kőmű bontásából származó kőanyag 27 550 7

1.2 táblázat A változat és a 2007-es tervben javasolt jobbnak ítélt változat összehasonlítása hajózási akadály A" változat: kivitelezésre javasolt környezeti hatásokra optimalizált változat (2011) hajóút szélesség mederanyag eltávolítás és elhelyezés új kőmű építés + meglévő kőmű módosítása "A" és "D" változatok mederanyagáthelyezési- és kőmunka mennyisége közötti különbség oka "D" változat: a 2005-2007-es tanulmány szerint preferált változat hajóút szélesség mederanyag eltávolítás és elhelyezés új kőmű építés + meglévő kőmű módosítása száma neve [m] [m 3 ] (db) [m 3 ] [m] [m 3 ] (db) [m 3 ] 01 Dömösi szűkület 180 19 700 hajóútterv optimalizálása 180 28 000 02 Dömösi gázló 120 36 800 részletesebb mederfelmérés, hajóútterv optimalizálása 100 96 000 1 245 000 03 Visegrádi szűkület 180 3 900 részletesebb meder- és feküfelmérés, hajóútterv optimalizálása 180 7 000 04 Vác I.-II. szűkület 150 16 000 hajóút szűkítés és áthelyezés, vízbázisvédelem 180 60 000 05 Sződligeti szűkület 180 2 500 hajóútterv optimalizálása, hajóút áthelyezés 180 5 000 06 Gödi gázló 150 53 000 részletesebb mederfelmérés, hajóútterv optimalizálása, hajóút szűkítés és áthelyezés 180 86 000 07 Árpád-hídi gázló 2x90 58 900 hegy-völgy irányú hajóút nyomvonal korrekciója 2x90 122 000 08 Budafoki gázló 120 53 700 4 3 320 részletesebb mederfelmérés, hajóútterv optimalizálása, hajóút szűkítés és áthelyezés 180 86 000 2 1 500 09 Százhalombattai szűkület 2x90 5 450 2x90m-es hegy-völgy irányú hajóút nyomvonal szétválasztás 180 54 000 10 Dunafüredi szűkület 150 20 800 hajóút szűkítés és áthelyezés a löszfal és a vízbázis miatt 180 44 000 11 Ercsi szűkület 180 7 500 hajóút áthelyezés 180 9 000 12 Kulcsi gázló 150 13 200 hajóút szűkítés és áthelyezés 180 34 000 13 Dunaújvárosi gázló 180 18 100 4 810 hajóút áthelyezés 180 55 000 2 1 500 14 Kisapostagi szűkület 180 17 200 részletesebb mederfelmérés, hosszabb szűkületes szakasz 180 5 000 15 Kisapostagi gázló 180 68 300 2 2 820 hajóút áthelyezés 180 87 000 0+1 1 500 16 Dunaföldvári gázló és jégmegállásra hajlamos hely 150 13 800 2+2 8 660 hajóút áthelyezés 180 15 600 17 Solti gázló 150 26 200 8+2 21 350 részletesebb mederfelmérés 180 29 000 11 16 700 18 Solt alsó gázló 150 34 200 3+3 5 000 részletesebb mederfelmérés 180 29 000 7 12 600 19 Bölcskei szűkület 120 1 1 850 hajóút szűkítés kulturális örökségvédelmi szempontok miatt 180 2 4 600 20 Hartai jégmegállásra hajlamos hely 180 1+1 2 030 részletesebb mederfelmérés 180 2 1 600 21 Paksi szűkület 180 0+2 5 800 részletesebb mederfelmérés 180 200 1+2 5 100 8

hajózási akadály A" változat: kivitelezésre javasolt környezeti hatásokra optimalizált változat (2011) hajóút szélesség mederanyag eltávolítás és elhelyezés új kőmű építés + meglévő kőmű módosítása "A" és "D" változatok mederanyagáthelyezési- és kőmunka mennyisége közötti különbség oka "D" változat: a 2005-2007-es tanulmány szerint preferált változat hajóút szélesség mederanyag eltávolítás és elhelyezés új kőmű építés + meglévő kőmű módosítása száma neve [m] [m 3 ] (db) [m 3 ] [m] [m 3 ] (db) [m 3 ] 22 Barákai gázló 180 730 6+2 25 470 a vízszintváltozást minimalizáló, a vízhasználatot egyeztető műszaki megoldás 180 1 600 3+6 3 000 23 Kovácspusztai gázló 180 13 120 4 20 890 részletesebb mederfelmérés 180 400 6 6 300 24 Siótoroki jégmegállásra hajlamos hely 180 1 830 részletesebb mederfelmérés 180 1 300 25 Korpádi szűkület 180 11 060 3+3 21 810 modellvizsgálat eredménye 180 10 000 7 11 200 26 Koppányi szűkület 180 2+1 34 300 modellvizsgálat eredménye 180 4 800 2+2 24 300 27 Bajai szűkület és jégmegállásra hajlamos hely 180 200 0+4 hajóút áthelyezés 180 20 000 28 Sárospart 1. szűkület 180 830 1+4 33 900 részletesebb mederfelmérés 180 400 0+4 7 800 29 Sárospart 2. szűkület és jégmegállásra hajlamos hely 180 15 950 0+3 13 250 részletesebb mederfelmérés 180 4 800 0+3 2 000 30 Szeremlei szűkület 180 220 2+4 17 500 részletesebb mederfelmérés 180 220 1+3 4 700 31 Mohácsi szűkület 180 1 600 0+2 4 500 hajóút áthelyezés 180 20 000 ÖSSZESEN 512 960 44+33 224 090 914 020 58+21 349 700 9

1.3 táblázat Mellékágak állapotának javítása érdekében tervezett beavatkozások hajózási akadály a főmederbeli beavatkozásokhoz kapcsolódó mellékág neve D változat: a 2005-2007-es tanulmány szerint preferált változat mederanyag eltávolítás tervezett beavatkozás mederanyag eltávolítás száma neve [m 3 ] [m 3 ] 01 Dömösi szűkület 02 Dömösi gázló 03 Visegrádi szűkület A" változat: kivitelezésre javasolt környezeti hatásokra optimalizált változat (2011) kőmű építés összesen bontásból Beavatkozások céljai Természetvédelmi, környezetvédelmi hasznok Mederanyag áthelyezési- és kőmunka mennyisége közötti különbség oka 04 Vác I.-II. szűkület 05 Sződligeti szűkület Torda-szigeti mellékág Égető-szigeti mellékág 79 000 76 000 mellékágak zárásainak megnyitása és a mellékág természetvédelmi célú kotrása mellékágak zárásainak megnyitása és a mellékág természetvédelmi célú kotrása 06 Gödi gázló Gödi mellékág 13 800 07 Árpád-hídi gázló 08 Budafoki gázló 09 Százhalombattai szűkület 10 Dunafüredi szűkület 11 Ercsi szűkület 12 Kulcsi gázló 13 Dunaújvárosi gázló 3 500 Természetvédelmi Halak számára menekülő útvonal biztosítása dunai kisvíznél A részletes élővilág-védelmi felmérés nem indokolta a teljes mellékág nagy vízhozamot biztosító átkotrását. Természet- és vízbázisvédelmi szempontok miatt nem lesz beavatkozás. Természetvédelmi és települési érdek Halak számára menekülő útvonal biztosítása dunai kisvíznél és élőhely bővítés A 2007-es tanulmány nem tartalmazta (későbbi önkormányzati kezdeményezés). 10

hajózási akadály a főmederbeli beavatkozásokhoz kapcsolódó mellékág neve D változat: a 2005-2007-es tanulmány szerint preferált változat mederanyag eltávolítás tervezett beavatkozás mederanyag eltávolítás száma neve [m 3 ] [m 3 ] A" változat: kivitelezésre javasolt környezeti hatásokra optimalizált változat (2011) kőmű építés összesen bontásból Beavatkozások céljai Természetvédelmi, környezetvédelmi hasznok Mederanyag áthelyezési- és kőmunka mennyisége közötti különbség oka 14 Kisapostagi szűkület 15 Kisapostagi gázló Apostagi mellékág 82 000 mellékágak zárásainak megnyitása és a mellékág természetvédelmi célú kotrása 580 50 50 Az értékes vízi élőhelyek abiotikus feltételeinek javítása A meglévő védett fajok és élőhelyek megtartása A részletes élővilág-védelmi felmérés szerint a nagyobb mértékű beavatkozás biológiai károkozással járt volna. 16 Dunaföldvári gázló és jégmegállásra hajlamos hely 17 Solti gázló Solti mellékág 367 000 18 Solt alsó gázló Kéményesi-Duna 396 000 19 Bölcskei szűkület 20 Hartai jégmegállásra hajlamos hely 21 Paksi szűkület 22 Barákai gázló 23 Kovácspusztai gázló 24 Siótoroki jégmegállásra hajlamos hely 25 Korpádi szűkület mellékágak zárásainak megnyitása és a mellékág természetvédelmi célú kotrása mellékágak zárásainak megnyitása és a mellékág természetvédelmi célú kotrása 31 200 140 000 Komplex célok: vízhasználatok (öntözés, horgászat) jobbítása, távlati vízbázis védelme, természetvédelmi állapotjavítás A korábban részben rehabilitált mellékágban a vízátfolyás biztosítása Az élőhelyek megtarthatók, a vízbázis szűrőréteg iszaptalanítása megtörténik A korábbi rehabilitáció előnyeinek megőrzése, fejlesztése, pangóvizek kizárása, vízi élőhelyek bővülése Részletes iszapfelmérés és a rehabilitációs célok megváltozása. Részletes iszapfelmérés, a korábban rehabilitált szakasz részletes felmérése és a rehabilitációs célok megváltozása. 11

hajózási akadály a főmederbeli beavatkozásokhoz kapcsolódó mellékág neve D változat: a 2005-2007-es tanulmány szerint preferált változat mederanyag eltávolítás tervezett beavatkozás mederanyag eltávolítás száma neve [m 3 ] [m 3 ] A" változat: kivitelezésre javasolt környezeti hatásokra optimalizált változat (2011) kőmű építés összesen bontásból Beavatkozások céljai Természetvédelmi, környezetvédelmi hasznok Mederanyag áthelyezési- és kőmunka mennyisége közötti különbség oka 26 Koppányi szűkület 27 Bajai szűkület és jégmegállásra hajlamos hely Vén-Duna mellékágak zárásainak megnyitása és a mellékág természetvédelmi célú kotrása 78 000 2 200 2 200 A mellékág frissvíz utánpótlásának, vízellátásának javítása, vízátfolyás biztosítása iszapeltávoltás A meglévő védett fajok és élőhelyek megtartása, illetve új élőhelyek kialakítása Részletesebb iszapfelmérés a D változatban megadott mennyiség, egy becsült mennyiség 28 Sárospart 1. szűkület 230 000 29 Sárospart 2. szűkület és jégmegállásra hajlamos hely Kádár-Duna mellékágak zárásainak megnyitása és a mellékág természetvédelmi célú kotrása 95 000 4 500 2 800 A mellékág frissvíz utánpótlásának, vízellátásának javítása, vízátfolyás biztosítása iszapeltávoltás A meglévő védett fajok és élőhelyek megtartása, illetve új élőhelyek kialakítása Részletesebb iszapfelmérés a D változatban megadott mennyiség, egy becsült mennyiség 30 Szeremlei szűkület Szeremlei Duna 59 000 Iszapeltávoltás, a mellékégban megrekedő vízmennyiség növelése a meder mélyülése által A meglévő védett fajok és élőhelyek megtartása, illetve új élőhelyek kialakítása A 2007-es tanulmány nem tartalmazta (későbbi nemzeti parki kezdeményezés). 31 Mohácsi szűkület Szabadság-sziget 613 000 mellékágak zárásainak megnyitása és a mellékág természetvédelmi célú kotrása ÖSSZESEN 1 843 000 421 080 6 750 5 050 A főág és a mellékág közötti vízmegosztás megoldott. A mellékág rehabilitációja időközben LIFE projekt keretében megkezdődött 12

1.4 táblázat A főági beavatkozási helyek lehatárolása Főági beavatkozási hely (vízjogi engedélyes dokumentáció szerint) Beavatkozási terület Megnevezése lehatárolás (fkm) Dömösi szűkület 1701,2-1701,0 Dömösi gázló 1698,9-1697,8 Visegrádi szűkület 1694,6-1695,25 Vác I. és Vác II. szűkület 1683,053-1678,833 Sződligeti szűkület 1675,564-1674,797 Gödi gázló 1668,429-1666,744 Árpád-hídi gázló 1653,108-1651,0 Budafoki gázló 1639,110-1637,060 Százhalombattai szűkület 1623,726-1622,795 Dunafüredi szűkület 1619,125-1617,702 Ercsi szűkület 1616,936-1615,035 Kulcsi gázló 1591,770-1591,250 Dunaújváros 1582,971 1578,487 Kisapostagi szűkület 1570,115-1568,627 Kisapostagi gázló 1567,516-1563,534 Dunaföldvári gázlócsoport 1561,546-1558,611 Solti felső gázló 1558,450-1557,002 Solti alsó gázló 1556,042-1554,550 Bölcskei szűkület 1551,5-1550,5 Hartai jégmegállásra hajlamos hely 1548,0-1546,0 Paksi szűkület 1530,5-1529,5 Barákai gázló 1522,0-1521,5 Kovácspusztai gázló 1.512,5-1.511,6 Korpádi szűkület 1493,9-1492,9 Koppányi szűkület 1483,1-1482,5 Bajai szűkület és jégmegállásra hajlamos hely 1480,1-1479,1 Sárospart 1. szűkületek 1475,5-1474,5 Sárospart 2. szűkület és jégmegállásra hajlamos hely 1472,5-1471,5 Szeremlei szűkület 1469,0-1468,0 Mohácsi szűkület 1451,6-1450,7 13

1.2 A kumulatív NATURA 2000 hatásbecslés lényege, helye és szerepe a tervezési folyamatban A biodiverzitás és a természetmegőrzés két legfontosabb EU jogszabálya a Madárvédelmi Irányelv (2009/147/EK) és az Élőhely-védelmi Irányelv (92/43/EC). Ezek érvényesítésének legfontosabb eszköze a Natura 2000 Hálózat, amely egyben az EU hozzájárulását is biztosítja az ENSz Biológiai Változatosságra vonatkozó Egyezménye Visszaszámlálás 2010 (Countdown 2010) célkitűzéseinek az eléréséhez. A Natura 2000 Hálózat részei a Natura 2000 területek, amelyek Különleges Madárvédelmi Területek és/vagy Különleges Természetmegőrzési Területek. A Natura 2000 területekre vonatkozó előírások megszabják azokat a feltételeket, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a Natura 2000 területeken olyan beavatkozást végezzenek, amelynek negatív természeti hatása lehet (1.1 ábra): Amennyiben a természeti területre gyakorolt hatások vizsgálatának kedvezőtlen eredménye ellenére valamely elsődlegesen fontos, társadalmi vagy gazdasági jellegű közösségi érdekre figyelemmel - alternatív megoldás hiányában - mégis végre kell hajtani egy tervet vagy programot, a tagállam minden szükséges kiegyenlítő intézkedést megtesz a Natura 2000 hálózat általános egységességének megóvása érdekében. A tagállam az elfogadott kiegyenlítő intézkedésekről értesíti a Bizottságot. Amennyiben az érintett természeti terület elsődleges fontosságú természetes élőhely típust foglal magában és/vagy veszélyeztetett faj élőhelyéül szolgál, kizárólag az emberi egészséggel, a közbiztonsággal vagy a környezet szempontjából elsődlegesen fontos előnyökkel kapcsolatos, továbbá - a Bizottság véleménye szerint - a közérdek kényszerítő indokain alapuló szempontokat lehet érvényesíteni. (Élőhely-védelmi Irányelv, 6. cikkely 4. pont) A beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon. A felügyelőség a terv kidolgozója, illetve a beruházás engedélyese részére a Natura 2000 területek egységességének, valamint az élőhelyek és a fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, illetve elérése érdekében a várható kedvezőtlen hatással arányos, azt ellensúlyozó helyreállítási és fejlesztési feladat elvégzését írja elő az érintett vagy más területen. A hatásbecslés során alkalmazandó lépéseket mutatja be az 1.2 ábra. 14

1.1 ábra: A 6(3) és (4) cikk szerinti eljárás folyamatábrája (a Bizottság 6. cikk módszertani útmutatója alapján) 1. szint: Előzetes vizsgálat A projekt közvetlen kapcsolatban van, vagy szükséges a hely természet megőrzési céljai végrejatásához? Nem Igen A tervezett projekt valószínűsíthetően jelentős hatással van az élőhelyre? 2. szint: Natura 2000 Hatásbecslés A tervezett projekt újratervezése enyhítő intézkedésekkel vagy a projekt elveteset Nem Igen Természetmegőrzési célok szerinti hatásbecslés Lehet arra következtetni, hogy a tervezett projektnek nincs káros hatása? Nem Nem Igen Igen Vannak alternatív megoldások? 3. szint: Kivételek- 6.4 cikk Nem Található a területen kiemelt élőhely, vagy faj? Nem Igen Vannak kiemelt közérdekű, fontos okok? Vannak az emberi egészséggel, vagy biztonsággal kapcsolatos, illetve fontos környezeti hasznok? Nem Igen Nem Igen Nem engedélyezhető Engedélyezhető egyéb fontos közérdekből, a Bizottsággal történő egyeztetést követően. Kompenzációs intézkedések szükségesek. Engedélyezhető megfelelő kompenzációs intézkedésekkel és a Bizottság informálásával Engedélyezhető forrás: EU Útmutató a belvízi vizi szállítás és NATURA 2000 kapcsolatáról 15

1.2 ábra: A Natura 2000 Hatásbecslés során alkalmazandó lépések A vizsgált terület lehatárolása A NATURA 2000 helyek megőrzésére vonatkozó célkitűzések azonosítása Konzultációk: illetékes hatóságokkal és érintettekkel Információk más tervekről és projektekről A becslés során figyelembe veendő élőhelyek és fajok meghatározása: A fajok és élőhelyek projekt tevékenységre való érzékenységének vizsgálata Meglévő információk, adatsorok, vizsgálatok A természetes élőhelyekre, fajokra, ökológiai rendszerre és funkciókra való hatások becslése Megelőző és csökkentő intézkedések tervezése Monitoring tervezése A helyek sértetlenségével kapcsolatos hatások meghatározása forrás: EU Útmutató a belvízi vizi szállítás és NATURA 2000 kapcsolatáról 16

1.3 SKV-KHV-VKI 4.7 teszt és NATURA 2000 hatásbecslés A fenntartható hajóút tervezéshez az EU szintjén (EC 2011.április) és a Duna vízgyűjtő szintjén (Platina 2010.július) készített legújabb és legfontosabb útmutatók szerint a hajóút paramétereit javító beavatkozások tervéhez és így a Szob-déli országhatár szakaszon tervezett beavatkozások tervéhez kapcsolódó döntésekhez, a szakaszon tervezett egész beavatkozás sorozatra SKV-t, az egyes beavatkozásokra, illetve beavatkozás csoportokra KHV-t kell végezni. Ezek részeként vagy mellékleteként a víztestekre VKI 4.7 tesztet, a NATURA 2000 területekre pedig NATURA 2000 hatásbecslést kell lefolytatni. Ezeket a vizsgálatokat iteratív módon kell végezni, figyelembe véve a vizsgálatok végzők kapcsolatait és egymásra gyakorolt hatásait. 1.3.1 A Szob-Déli országhatár között a hajóút paramétereit javító beavatkozás sorozatra készített terv Stratégiai Környezeti Vizsgálata A feladat megoldásával foglalkozó útmutatók és az interneten található külföldi példák alapján a VKI 4.7 tesztjéről, valamint az egész vizsgált Duna-szakaszra vonatkozó kumulatív NATURA2000 Hatásbecslésről készülő jelentés az SKV (Környezeti Értékelés) melléklete lesz, és az SKV-t lezáró Környezeti Értékelésbe a két jelentésnek a beavatkozásokkal kapcsolatos döntésekhez szükséges legfontosabb megállapításai kerülnek bele. 1.3.2 A Szob-Déli országhatár közötti beavatkozás sorozatra készített terv megvalósíthatóságának vizsgálata a VKI teszt és a Natura 2000 teszt elvégzésével A hajóút paramétereinek javításához tervezett beavatkozások a vizek állapotára gyakorolt hatásairől a tervben igazolni kell azt, hogy ezek a hatások az EU vonatkozó irányelvei szerint elfogadható mértékűek, és hogy a tervező mindent megtett a kedvezőtlen hatások csökkentése illetve megszűntetése érdekében. A vizek állapotára vonatkozó előírásokat az EU Víz Keretirányelve és természetvédelmi irányelvei (a Madarak Irányelv és az Élőhelyek Irányelv) szabják meg. Az irányelvekben megfogalmazott előírások betartásának legfontosabb ellenőrző eszközei az új infrastrukturális beruházások esetén a VKI 4.7 teszt és a Natura 2000 Hatásbecslés (amely a Madarak Irányelv és az Élőhelyek Irányelv előírásainak betartását ellenőrzi). Ezek az irányelvek különböző módokon védik a vizek állapotát. Ezért össze kell egyeztetni az irányelvek alapján megfogalmazott célkitűzéseket és az elérésükhöz tervezett intézkedéseket. Ehhez ismerni kell az irányelvek közötti kapcsolatot. Ezzel foglalkozik az Európai Bizottság Környezeti Főigazgatósága által készíttetett magyarázó dokumentum (European Commission DG Environment, 13 November 2009). A dokumentumnak a dunai hajóút paramétereit javító beavatkozások tervezésében figyelembe veendő legfontosabb megállapításait foglalja össze az 1.1. melléklet. A tervezett beavatkozásokra, illetve beavatkozás csoportokra Környezeti Hatásvizsgálatok készültek, amelyekbe beépítették a NATURA 2000 hatásbecsléseket. A hatásbecslések készítése óta a tervezők részletes megfigyeléseket végeztek a halpopulációra és a vízi makrogerinctelenekre vonatkozóan. Ezek alapján megvizsgálták azt, hogy az új megfigyelések miatt kell-e valamit változtatni a korábban készült hatásbecslések eredményeiben. A Hatásbecslések készítése óta megváltozott a NATURA 2000 területekre vonatkozó jogszabály is. Ennek a hatásait is figyelembe kellett venni. A legfontosabb feladat az egyes beavatkozási helyekre vagy csoportokra készített NATURA2000 hatásbecslések kiegészítése volt az esetleges kumulatív hatások vizsgálatával. Az egész vizsgált Duna szakaszra tervezett beavatkozás sorozatra vonatkozó kumulatív NATURA2000 Hatásbecslésről jelentést kellett készíteni, különös tekintettel a kumulatív hatásokra, a Szob Déli országhatár közötti szakaszon és a kapcsolódó Duna- 17

szakaszokon. Különös figyelemmel foglalkoztak a VKI 4.7 teszt és a NATURA 2000 hatásbecslés kapcsolatával és szem előtt tartották a kétféle teszt közötti hasonlóságot és különbségeket. Ezekre a jelentésben felhívják a figyelmet. A fenntartható hajóút tervezésre vonatkozó legfontosabb útmutatók és az interneten található külföldi példák alapján szerzők azt javasolják, hogy az SKV-nek legyen melléklete az érintett víztestek VKI 4.7 tesztjéről, valamint az egész vizsgált Duna-szakaszra vonatkozó kumulatív NATURA2000 Hatásbecslésről készülő jelentés, és az SKV-t lezáró Környezeti Jelentésbe a két jelentésnek a beavatkozásokkal kapcsolatos döntésekhez szükséges legfontosabb megállapításai kerüljenek bele. A VKI 4.7 tesztről és a Natura2000 hatásbecslésről készülő jelentés javaslatokat tesz arra, hogy milyen megállapítások és ajánlások kerüljenek bele az SKV Környezeti Értékelésbe. A fenntartható hajóút tervezéshez kidolgozott Kézikönyv (ICPDR 2010) rámutat arra, hogy politikák, stratégiák és országos jelentőségű tervek esetén SKV-t kell lefolytatni, egy-egy folyószakaszra vonatkozó projektek esetén pedig KHV-t. A Kézikönyv megállapítja, hogy sokszor nehéz megállapítani azt, hogy milyen típusú vizsgálatot kell végezni, mert ezt sok tényező befolyásolja. Általánosságban megállapítja, hogy a hajóút fejlesztés tervezésekor mindkét módszer alkalmazására szükség lehet és arra is utal, hogy a VKI 4.7 tesztet és az Élőhely-védelmi Irányelvben előírt vizsgálatokat mindkét esetben el kell végezni. Arra is figyelmeztet, hogy könnyen előfordulhat az, hogy a részletes tervezés során a tesztek más eredményt adnak, mint korábban. Általánosságban utal arra a Kézikönyv, hogy a VKI 4.7 teszt és az Élőhely-védelmi Irányelv alapján végzett teszt, illetve annak eredményei mindig részei kell, hogy legyenek a hatásvizsgálati folyamatnak. A Kézikönyv összefoglalója az SKV és a KHV szerepéről és alkalmazásának módjáról a hajóút paramétereinek javításához szükséges beavatkozások tervezésében igazolta azt az alapkoncepciót és módszert, amelyet VITUKI és az általa vezetett konzorcium alkalmazott. Többek között rámutat arra, hogy a tervváltozatok közül általában csak a részletes tervek kidolgozása után lehet választani, mert korábban nem állnak rendelkezésre a választáshoz szükséges adatok. 1.4 A kumulatív hatásbecslés végrehajtásának módszertana Szerzők az interneten elérhető, a kumulatív vizsgálatokkal általánosságban foglalkozó útmutatók közül, a Kanadai Környezeti Vizsgálati Hivatal által ajánlott útmutatót találták a gyakorlati alkalmazásra legalkalmasabbnak: CEA WG - AXYS (February 1999): Cumulative Effects Assessment Practicioners Guide, Prepared by: Cumulative Effects Assessment Working Group AXYS Environmental Consulting Ltd.; Prepared for: Canadian Environmental Assessment Agency Az Útmutató legfontosabb része az 5. fejezet, amely őszinte és reális képet ad a kumulatív hatások vizsgálatának helyzetéről, és hasznos alapelveket és tanácsokat fogalmaz meg a vizsgálat elvégzéséhez. Fontosak az elfogadható kumulatív hatásvizsgálat kritériumai és az ellenőrző lista is. Az Útmutatóban megfogalmazott kulcskérdések, megállapítások, ellenőrző kérdések és ajánlások jó alapot jelentenek a hatásvizsgálatok végzéséhez. Szerzők fontosnak tartják az Útmutató bevezetőjében megfogalmazott őszinte megállapítást arról, hogy a kumulatív hatások vizsgálatának módszertana folyamatosan fejlődik, sok még a tisztázatlan kérdés, a projektek tervezése azonban folyik, és így a jelenlegi ismereteink szerinti legjobb gyakorlatot (vagy 18

szerényebben, a kialakulóban lévő jó gyakorlatot) kell alkalmazni. Ehhez az útmutató segítséget ad. Az Európai Unióban is készült egy útmutató a kumulatív hatások vizsgálatához: Walker Johnston (May 1999): Guidelines for the Assessment of Indirect and Cumulative Impacts as well as Impact Interactions, EC DG XI Az EU Útmutató jelentős mértékben felhasználja a feladat megoldásához különböző országokban készült útmutatók ajánlásait, a tárgyalt módszertan gyakorlati alkalmazásához azonban nem ad olyan jó segítséget, mint a kanadai útmutató. 2. A HAJÓÚT PARAMÉTEREINEK JAVÍTÁSÁHOZ TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK VÁRHATÓ HATÁSAI A NATURA2000 JELÖLŐ FAJOKRA ÉS ÉLETTERÜKRE A kumulatív hatások vizsgálatához közreadott útmutatók ajánlásai alapján első lépésben szerzők elkészítették az egyes beavatkozások, illetve beavatkozási hely csoportok várható hatásainak a listáját a környezeti hatásvizsgálati tanulmányokban ismertetett Natura2000 hatásbecslések alapján (2.1. táblázat). A következő lépésben a 2.2 táblázatban összefoglalták a hatásbecslésekben javasolt intézkedéseket a beavatkozások kivitelezése illetve működése során esetleg jelentkező negatív hatások megelőzésére. A vízi makrogerinctelenek és a halak esetén a hatásbecslések felhívták a figyelmet olyan bizonytalanságokra, amelyek kedvezőtlen esetben azt jelenthetik, hogy a beavatkozásoknak negatív hatásai lesznek a Natura 2000 jelölőfajokra, illetve az életterükre. Ezért a VITUKI Hirobiológiai Laboratóriuma nagyszámú t és elemzést végzett a bizonytalanságok eloszlatása érdekében. 19

2.1. táblázat Várható hatások összegzése a hatásbecslési dokumentumok alapján Tervezett beavatkozások helyszíne 01. Dömösi szűkület 1701,0-1700,0 fkm 02. Dömösi gázló 1698,9-1697,8 fkm 03. Visegrádi szűkület 1695,1-1694,8 fkm Várható hatások - Vízi makrogerinctelenek: tompa folyami kagyló Az elmúlt évek kutatásai nem igazolták jelenlétét. A kotrás populációs szinten nem okoz jelentős káros hatást az esetlegesen előforduló állományra. - Halak: leánykoncér, balin, halványfoltú hüllő, selymes durbincs, magyar bucó - A mederanyag Dömösi gázlói balparti elhelyezése idejének korlátozását javasoljuk a tárgyév márciustól június végéig terjedő időszakában, a halak szaporodási és az ahhoz kapcsolható vándorlási viselkedése miatt. A kivitelezéssel járó műszaki tevékenységek semmi esetre se érintsék a beavatkozás hatásterületének jobb partján húzódó természetes élőhelyeket, hogy az ottani őshonos és védett fajok állományi ne sérülhessenek. - Kétéltűek, hüllők: kockás sikló, kecskebéka A mederanyag balpart közeli elhelyezése a Dömösi gázló rendezése során kialakított szűkítőmű mögött az egyedeket elvben károsíthatják, zavarhatják, de ez populációs szinten nem jár jelentős hatással. Időbeni korlátozást az esetlegesen fennálló kismértékű negatív hatások miatt tavasztól őszig javaslunk. - Madarak: kárókatona, kerceréce, vándorsólyom, kis bukó, nagy bukó Madárvédelmi szempontból javasolt, hogy semmilyen munkavégzés ne történjen a tervezési területen november 1. és június 30. között, mert ellenkező esetben a kimutatott fajokra nézve zavaró hatás lép fel. - Halak: dunai ingola, leánykoncér, balin, garda, halványfoltú hüllő, selymes durbincs, magyar bucó A potenciálisan jelenlévő reofil jelölő fajok állományainak kímélete, zavarásának elkerülése érdekében a beruházást a szaporodási időszak után, a nyugalmi időszak megkezdése előtt, kb. július 1. november 1. közötti időszakban indokolt elvégezni. - Madarak: vándorsólyom, jégmadár, fekete harkály, örvös légykapó A fajokra a tevékenység alkalmi, kismértékű zavarást gyakorolhat, ezért a költés biztonsága érdekében javasolt a munkálatokat a fészkelési időszakon kívül (lehetőleg július és október között) végezni. - Vízi makrogerinctelenek: tompa folyami kagyló 2005. év óta a beavatkozási területről és a beavatkozás hatásterületéről nincs előfordulási adata a fajnak, azonban potenciálisan előfordulhat. A kotrás populációs szinten nem okoz jelentős káros hatást az esetlegesen előforduló állományra. Javasolható, hogy a kivitelezéssel járó műszaki tevékenység minél kisebb térbeni kiterjedésű legyen, hiszen a kisvízi időszakban a parthoz közeli zónában védett fajok élnek. Ez kiemelten fontos a kotrási anyag tervezett bal parti (Dömösi gázló szűkítőműve mögötti) elhelyezésekor. - Halak: dunai ingola, leánykoncér, halványfoltú hüllő, selymes durbincs, magyar bucó A mederanyag Dömösi gázlói balparti elhelyezése idejének korlátozását javasoljuk a tárgyév márciustól június végéig terjedő időszakában, a halak szaporodási és az ahhoz kapcsolható vándorlási viselkedése miatt. A kivitelezéssel járó műszaki tevékenységek semmi esetre se érintsék a beavatkozás hatásterületének jobb partján húzódó természetes élőhelyeket, hogy az ottani őshonos és védett fajok állományai ne sérülhessenek. - Kétéltűek, hüllők: kockás sikló, kecskebéka A mederanyag balpart közeli elhelyezése a Dömösi gázló rendezése során kialakított szűkítőmű mögött az egyedeket elvben károsíthatják, zavarhatják, de ez populációs szinten nem jár jelentős hatással. A mederanyag elhelyezésére vonatkozóan időbeni korlátozást az esetlegesen fennálló kismértékű negatív hatások miatt tavasztól őszig javaslunk. - Madarak: kárókatona, kerceréce, nagy bukó, kis bukó, darázsölyv, fekete gólya, barna rétihéja, hamvas küllő, fekete harkály, közép fakopáncs, örvös légykapó, tövisszúró gébics, vándorsólyom Az átvonuló és telelő vízimadárfajok tekintetében, a jelentős zavaró hatás elkerülése érdekében a november és június közötti periódust mindenképpen kerülni kell a kivitelezés során. 20

Tervezett beavatkozások helyszíne 04. Váci szűkület 1680,5-1679,8 fkm 05. Sződligeti szűkület 1675,5-1675,0 fkm 06. Gödi gázló 1667,4-1666,7 fkm Várható hatások - Vízi makrogerinctelenek: tompa folyami kagyló A tervezett beruházás a jelölő fajra az élőhelyén végzett kotrás miatt jelentős negatív hatást gyakorol. A negatív hatás márciustól júliusig tartó időkorlátozással tolerálható mértékre csökkenthető. Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a vizsgált Duna-szakaszok ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi makrogerinctelen élőlény-együttesekre. Torda szigeti mellékági áttöltést teljesen el kell távolítani. - Halak: dunai ingola, leánykoncér, balin, halványfoltú hüllő, szivárványos ökle, réticsík, selymes durbincs, magyar bucó Állományaikra a beruházás kismértékben negatív hatással lehet, amennyiben az a márciustól június végéig tartó időszakban kerül kivitelezésre. Javasolt kivitelezési tilalmi idő március elejétől június végéig. Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a vizsgált Duna-szakaszok ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi élőlény-együttesekre. - Madarak: kárókatona, vetési lúd, kerceréce, nagy bukó, kis bukó A vonuló és telelő vízimadárfajokat a tervezett tevékenység elsősorban a zavarással veszélyeztetheti, a madárfajok háborítatlansága érdekében a munkálatok november 1. és március 31. közötti időbeli korlátozásának előírását javasoljuk. - Vízi makrogerinctelenek: tompa folyami kagyló A tervezett kotrási területeken védett makrogerinctelen fajokat nem detektáltunk, s az itt élő állományok csekély nagyságúak, valamint természetes úton történő utánpótlásuk lehetősége fennáll. Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a Duna-szakasz ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi makrogerinctelen élőlényegyüttesekre. - Halak: dunai ingola, leánykoncér, balin, garda, halványfoltú hüllő, selymes durbincs, magyar bucó A reofil jelölő fajok populációi esetében a beruházás kismértékben negatív hatással lehet, amennyiben az a márciustól június végéig tartó időszakban kerül kivitelezésre. Javasolt kivitelezési tilalmi idő március elejétől június végéig. Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a vizsgált Duna-szakaszok ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi élőlény-együttesekre. - Madarak: kárókatona, kerceréce, nagy bukó, kis bukó Az átvonuló és telelő vízimadárfajok tekintetében, a jelentős zavaró hatás elkerülése érdekében a november és március közötti periódust kerülni kell a kivitelezések zajos fázisainak végzése során. - Vízi makrogerinctelenek: tompa folyami kagyló A meder középső területén védett makrogerinctelen fajokat nem detektáltunk, az itt élő állományok csekély nagyságúak, és természetes úton történő utánpótlásuk lehetősége fennáll. Javasoljuk azonban operatív monitoringgal nyomon követni a Duna-szakasz ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi makrogerinctelen élőlényegyüttesekre. - Halak: dunai ingola, leánykoncér, balin, garda, halványfoltú hüllő, selymes durbincs, magyar bucó A reofil jelölő fajok populációi esetében a beruházás kismértékben negatív hatással lehet, amennyiben az a márciustól június végéig tartó időszakban kerül kivitelezésre. Javasolt kivitelezési tilalmi idő március elejétől június végéig. Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a vizsgált Duna-szakaszok ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi élőlény-együttesekre. - Madarak: kárókatona, kerceréce, nagy bukó, kis bukó Az átvonuló és telelő vízimadárfajok tekintetében, a jelentős zavaró hatás elkerülése érdekében a november és március közötti periódust kerülni kell a kivitelezések zajos fázisainak végzése során. 21

Tervezett beavatkozások helyszíne 07. Árpád hídi gázló 1653,0-1651,8 fkm 08. Budafoki gázló 1638,7-1637,3 fkm 09. Százhalombattai szűkület 1623,7-1622,8 fkm 10.-11. Dunafüredi szűkület 1619,1-1617,7 fkm Ercsi szűkület 1616,9-1615,0 fkm 12. Kulcsi gázló 1590,7-1590,1 fkm Várható hatások - Vízi makrogerinctelenek: tompa folyami kagyló Közvetlenül a beavatkozási területen lévő két kereszt-szelvényben nem találtunk védett makrogerinctelen fajokat. A jövőben javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a Duna-szakasz ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi makrogerinctelen élőlény-együttesekre. - Halak: balin, garda, halványfoltú hüllő, márna, széles durbincs, selymes durbincs, magyar bucó A mederszabályozás és a kivitelezésével járó munkák károsan nem befolyásolják a természetes partok és a kövezések halállományait, amennyiben azokat a szaporodási időszakon és a szaporodáshoz kapcsolható vándorlási perióduson kívül végzik (a beavatkozás műszaki kivitelezése nem javasolt a március-június közötti időszakban). - Halak: leánykoncér, balin, garda, halványfoltú hüllő, márna, széles durbincs, selymes durbincs, magyar bucó, német bucó A mederszabályozás és a kivitelezésével járó munkák károsan nem befolyásolják a természetes partok halállományait, amennyiben azokat a szaporodási időszakon és a szaporodáshoz kapcsolható vándorlási perióduson kívül végzik (a beavatkozás műszaki kivitelezése nem javasolt a március-június időszakban). - Vízi makrogerinctelenek: tompa folyami kagyló Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a Duna-szakasz ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi makrogerinctelen élőlény-együttesekre. Az operatív monitoring a hajóútjavítástól függetlenül javasolható tevékenység. - Halak: leánykoncér, balin, halványfoltú hüllő, márna, széles durbincs, selymes durbincs, tarka géb, magyar bucó, német bucó A mederszabályozás és a kivitelezésével járó munkák károsan nem befolyásolják a természetes partok és a kövezések halállományait, amennyiben azokat a szaporodási időszakon és a szaporodáshoz kapcsolható vándorlási perióduson kívül végzik (a beavatkozás műszaki kivitelezése nem javasolt a március-június közötti időszakban). Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a vizsgált Duna-szakaszok ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi élőlény-együttesekre. - Kétéltűek, hüllők: vöröshasú unka, mocsári teknős Jelen projekt tervezett építési munkái (kotrások) időszakosan jelenthetnek egyed szintű zavarást a Duna parti övezetében előforduló fajok egyedeire. Ezek a munkák azonban várhatóan nem jelentenek populációs szintű hatást egyetlen fajra sem. - Madarak: kárókatona A hatásterület madárfajai közül a tervezett tevékenység érintheti a kárókatona állományát. Madárvédelmi szempontból javasolt, hogy semmilyen munkavégzés ne történjen a hatásterületen november 1. és február 28. között." - Vízi makrogerinctelenek: tompa folyami kagyló A hajóút rendezése céljából végrehajtott mederrendezés kismértékű hatással lesz a makrozoobenton állományra. Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a Duna-szakasz ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi makrogerinctelen élőlény-együttesekre. - Halak: balin, leánykoncér, halványfoltú hüllő, selymes durbincs, széles durbincs, tarka géb, magyar bucó, német bucó A mederszabályozás és a kivitelezésével járó munkák károsan nem befolyásolják a természetes partok és a kövezések halállományait, amennyiben azokat a szaporodási időszakon és a szaporodáshoz kapcsolható vándorlási perióduson kívül végzik (a beavatkozás műszaki kivitelezése nem javasolt a március-június közötti időszakban). Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a vizsgált Duna-szakaszok ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi élőlény-együttesekre. - Madarak: kárókatona A hatásterület madárfajai közül a tervezett tevékenység érintheti a kárókatona állományát. Madárvédelmi szempontból javasolt, hogy semmilyen munkavégzés ne történjen a hatásterületen november 1. és február 28. között." - Halak: leánykoncér, balin, garda, halványfoltú hüllő, márna, széles durbincs, selymes durbincs, magyar bucó, német bucó, vágó csík A mederszabályozás és a kivitelezésével járó munkák károsan nem befolyásolják a terület halállományait, amennyiben azokat a 22

Tervezett beavatkozások helyszíne 13. Dunaújvárosi gázló 1583,0-1578,5 fkm 14.-15. Kisapostagi szűkület 1570,1-1568,6 fkm Kisapostagi gázló 1567,5-1563,5 fkm 16-18. Dunaföldvári gázló és jégmegállásra hajlamos hely 1561,0-1559,7 fkm Solti gázló 1558,5-1557,5 fkm Solti (alsó) gázló 1555,8-1554,8 fkm Várható hatások szaporodási időszakon és a szaporodáshoz kapcsolható vándorlási perióduson kívül végzik (a beavatkozás műszaki kivitelezése nem javasolt a március-június időszakban). - Madarak: sarki búvár, kis kárókatona, nagy kócsag, rétisas A vonuló és telelő vízimadárfajokat a tervezett tevékenységek elsősorban a zavarással veszélyeztethetik. Madárvédelmi szempontból javasolt, hogy semmilyen munkavégzés ne történjen a hatásterületen november 1. és február 28. között. - Halak: leánykoncér, balin, halványfoltú küllő, selymes durbincs, márna, magyar bucó, német bucó A mederszabályozás és a kivitelezésével járó munkák nem befolyásolják károsan a terület halállományait, amennyiben azokat a szaporodási időszakon és a szaporodáshoz kapcsolható vándorlási perióduson kívül végzik (a beavatkozás műszaki kivitelezése nem javasolt március-június időszakban). - Madarak: kis kárókatona, nagy kócsag, rétisas Madárvédelmi szempontból az itt telelő vízimadárfajok telelésének háborítatlansága érdekében a munkálatok november 1. és február 28. közötti időbeli korlátozásának előírását javasoljuk. - Vízi makrogerinctelenek: tompa folyami kagyló A mellékág végigkotrását a viszonylag természetközeli állapotok miatt nem javasoljuk. Támogatjuk az A verzió kivitelezését. - Halak: leánykoncér, balin, garda, halványfoltú küllő, márna, selymes durbincs, német bucó, vágó csík A mederszabályozás és a kivitelezésével járó munkák nem befolyásolják károsan a terület halállományait, amennyiben azokat a szaporodási időszakon és a szaporodáshoz kapcsolható vándorlási perióduson kívül végzik (a beavatkozás műszaki kivitelezése nem javasolt március-június időszakban). - Madarak: kis kárókatona, nagy kócsag Madárvédelmi szempontból az itt telelő vízimadárfajok telelésének háborítatlansága érdekében a munkálatok október 1. és február 28. közötti időbeli korlátozásának előírását javasoljuk. - Halak: dunai ingola, leánykoncér, balin, halványfoltú küllő, szivárványos ökle, széles durbincs, selymes durbincs, magyar bucó, német bucó Törekedni kell a beavatkozások minimalizálására, ill. azok kivitelezése nem javasolt a szaporodási időszakban és a szaporodáshoz kapcsolható vándorlási periódus alatt (március-június). - Kétéltűek, hüllők: dunai tarajosgőte, vöröshasú unka - A Solti- és a Kéményesi-mellékág rehabilitációja esetén, a kotort mederiszap lerakási helyein nem zárható ki előfordulásuk, egyed szintű pusztulásuk, a populációk természetvédelmi helyzetét ez várhatóan nem rontja. Indokolt időbeli korlátozás előírása március 15 és június 30 között. A korlátozás időtartamának csökkentése a beavatkozást megelőző aktuális felméréssel, a korlátozás konkrét szaporodó helyekre szűkítésével megoldható. - Madarak: kis kárókatona, kis kócsag, nagy kócsag, barna kánya, rétisas Madárvédelmi szempontból az itt telelő vízimadárfajok telelésének háborítatlansága érdekében a munkálatok november 1. és június 30. közötti időbeli korlátozásának előírását javasoljuk. 23

Tervezett beavatkozások helyszíne 19-20. Bölcskei szűkület 1551,5-1551,4 fkm Hartai jégmegállásra hajlamos hely 1548,0-1546,0 fkm 21. Paksi szűkület 1530,5-1529,5 fkm 22. Barákai gázló 1522,0-1521,5 fkm Várható hatások - Vízi makrogerinctelenek: tompa folyami kagyló Mivel a beavatkozás területén és a hatásterületén nem, csak a hatásterület közelében (de azon kívül) fordul elő, ezért a beavatkozás hatásterületén belül potenciálisan előforduló állomány csökkenés nélkül képes elviselni a beavatkozás hatásait. Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a Duna-szakasz ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi makrogerinctelen élőlény-együttesekre - Halak: leánykoncér, balin, garda, halványfoltú küllő, selymes durbincs, magyar bucó, német bucó A beavatkozási munkálatok idejének korlátozását javasoljuk a tárgyév márciustól június végéig terjedő időszakában, a halak szaporodási és az ahhoz kapcsolható vándorlási viselkedése miatt. Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a vizsgált Duna-szakaszok ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi élőlény-együttesekre. - Madarak: kerceréce, kárókatona, kis bukó, jégmadár, fekete harkály, örvös légykapó Madárvédelmi szempontból a jelentős zavaró hatás elkerülése érdekében a munkálatok november és június közötti időkorlátozásának előírása javasolt. - Vízi makrogerinctelenek: tompa folyami kagyló Javasoljuk, hogy a kivitelezéssel járó víziforgalmi tevékenység minél kisebb térbeni kiterjedésű legyen, hiszen a kisvízi időszakban a parthoz közeli zónában védett fajok lehetnek jelen. Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a Duna-szakasz ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi makrogerinctelen élőlény-együttesekre. - Halak: dunai ingola, balin, garda, halványfoltú küllő, márna, selymes durbincs, magyar bucó, német bucó A beavatkozási munkálatok idejének korlátozását javasoljuk a tárgyév márciustól június végéig terjedő időszakában, a halak szaporodási és az ahhoz kapcsolható vándorlási viselkedése miatt. Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a vizsgált Duna-szakaszok ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi élőlény-együttesekre. - Madarak: kerceréce, kárókatona, tőkés réce Madárvédelmi szempontból javasolt a zavaró hatás elkerülése érdekében a munkálatok november 1. és június 30. közötti időkorlátozása. - Vízi makrogerinctelenek: tompa folyami kagyló Kompenzációs javaslatként felmerülhet olyan vízi gerinctelen fajok relokációja, amelyek korábban előfordultak a hatásterületen, de mostanra megszűntek. - Halak: dunai ingola, leánykoncér, balin, halványfoltú küllő, selymes durbincs, magyar bucó A beavatkozási munkálatok idejének tiltását javasoljuk a november 1-től július 15-ig terjedő időszakban, a halak szaporodási és az ahhoz kapcsolható vándorlási viselkedése miatt, valamint a nyugalmi és vermelési időszak miatt. - Kétéltűek, hüllők: kockás sikló, kecskebéka A jelenlegi élőhelyi adottságok és a tervezett beavatkozások várható hatása alapján a projekt ezen a helyszínen nagy valószínűséggel nem okoz számottevő negatív hatást a kétéltűek és hüllők populációiban. Térbeni korlátozásként a parti övezet zavartalanságának érdekében a műszaki kivitelezés, deponálás lehetőség szerinti csökkentése lehet indokolt.. - Madarak: kerceréce, kárókatona, barna kánya, fekete harkály, örvös légykapó Madárvédelmi szempontból javasolt, hogy semmilyen munkavégzés ne történjen a tervezési területen november 1. és június 30. között. A hullámtéri erdők károsodását el kell kerülni, azokon munkaterület, felvonulási hely létesítése esetlegesen sem lehet. 24

Tervezett beavatkozások helyszíne 23-24. Kovácspusztai gázló 1512,5-1511,6 fkm Siótorok jégmegállásra hajlamos hely 1499,0-1497,0 fkm 25. Korpádi szűkület 143,9-1492,9 fkm 26-27. Koppányi szűkület 1483,1-1482,5 fkm Bajai szűkület 1480,0-1479,5 fkm és jégmegállásra hajlamos hely 1482,0-1480,0 fkm Várható hatások - Halak: dunai ingola, leánykoncér, balin, halványfoltú küllő, selymes durbincs, magyar bucó A beavatkozási munkálatok idejének tiltását javasoljuk a november 1-től július 15-ig terjedő időszakban, a halak szaporodási és az ahhoz kapcsolható vándorlási viselkedése miatt, valamint a nyugalmi és vermelési időszak miatt. A Kovácspusztai gázló beavatkozási terület bal partjának és a Siótoroki jégmegállásra hajlamos hely beavatkozási terület jobb partjának védelme szintén indokolt a ritka és fokozottan védett fajok jelenléte miatt. - Madarak: fekete gólya, rétisas, sarki búvár, tőkés réce, kis bukó, nagy bukó, jégmadár, kerceréce, kárókatona, barna kánya, fekete harkály, örvös légykapó Madárvédelmi szempontból javasolt, hogy semmilyen munkavégzés ne történjen a tervezési területen október 1. és június 30. között, valamint a tevékenységek semmilyen formában ne érintsék a hullámtéri erdőterületeket. Nemzetközi jelentőségű madárélőhely - Vízi makrogerinctelenek: tompa folyami kagyló Kompenzációs javaslatként felmerülhet olyan vízi gerinctelen fajok relokációja, amelyek korábban előfordultak a hatásterületen, de mostanra megszűntek. - Halak: dunai ingola, leánykoncér, balin, garda, halványfoltú küllő, selymes durbincs, széles durbincs, vágódurbincs, magyar bucó, szivárványos ökle A beavatkozási munkálatok idejének tiltását javasoljuk a tárgyév november 1-től július 15-ig terjedő időszakban, a halak szaporodási és az ahhoz kapcsolható vándorlási viselkedése miatt, valamint a nyugalmi és vermelési időszak miatt. - Madarak: fekete gólya, rétisas, tőkés réce, barátréce, kis bukó, nagy bukó, jégmadár, kerceréce, fekete harkály, örvös légykapó Madárvédelmi szempontból javasolt, hogy semmilyen munkavégzés ne történjen a tervezési területen november 1. és június 30. között, valamint a tevékenységek semmilyen formában ne érintsék a hullámtéri erdőterületeket. Nemzetközi jelentőségű madárélőhely - Vízi makrogerinctelenek: sárgalábú folyami szitakötő, kecskerák Vén Duna: Kerülni kell a márciustól júniusig tartó kotrási beavatkozást. Ugyanakkor a javuló vízellátás a mellékág mint élőhely javulását hozza. Javasoljuk, hogy a kivitelezéssel járó víziforgalmi tevékenység minél kisebb térbeni kiterjedésű legyen, hiszen a kisvízi időszakban a parthoz közeli zónában védett fajok lehetnek jelen. Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a Duna-szakasz ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi makrogerinctelen élőlény-együttesekre. - Halak: dunai ingola, leánykoncér, balin, halványfoltú küllő, selymes durbincs, magyar bucó A beavatkozási munkálatok idejének korlátozását javasoljuk a márciustól június végéig terjedő időszakban, a halak szaporodási és az ahhoz kapcsolható vándorlási viselkedése miatt. Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a vizsgált Duna-szakaszok ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi élőlény-együttesekre. - Madarak: fekete gólya, rétisas, sarki búvár, tőkés réce, barátréce, kis bukó, nagy bukó, jégmadár, kerceréce, kárókatona, barna kánya, fekete harkály, örvös légykapó Madárvédelmi szempontból javasolt, hogy semmilyen munkavégzés ne történjen a tervezési területen november 1. és június 30. között, valamint a tevékenységek semmilyen formában ne érintsék a hullámtéri erdőterületeket. Nemzetközi jelentőségű madárélőhely 25

Tervezett beavatkozások helyszíne 28-30. Sárospart I szűkület 1475,5-1474,5 fkm Sárospart II szűkület 1472,6-1471,0 fkm és jégmegállásra hajlamos hely 1472,0-1476,0 fkm Szeremlei szűkület 1469,0-1468,0 fkm 31. Mohácsi szűkület 1451,6-1450,7 fkm Várható hatások - Halak: leánykoncér, balin, garda, halványfoltú küllő, márna, selymes durbincs, széles durbincs, magyar bucó Sárospart 1., 2. és a Szeremlei szűkület esetében javasoljuk a beavatkozások idejének korlátozását a tárgyév márciustól június végéig terjedő időszakában, a halak szaporodási és az ahhoz kapcsolható vándorlási viselkedése, illetve november 01 és március 01 között a téli nyugalmi időszak miatt. A Kádár Duna esetében javasoljuk a keresztgát megnyitását, amellyel a mellékág vízterei, vízi élőhelyei újra tartósabb összeköttetésbe kerülnének a főággal. Az összeköttetés hosszú távú biztosításával a mellékág újra szerepet kapna a dunai halállomány sokszínűségének fennmaradásában és a megújulásában. - Madarak: nagy kócsag, kis kócsag, fekete gólya, rétisas, kerecsensólyom, sarki búvár, tőkés réce, barátréce, kis bukó, nagy bukó, jégmadár, kerceréce, kárókatona, barna kánya, fekete harkály, örvös légykapó Madárvédelmi szempontból javasolt, hogy semmilyen munkavégzés ne történjen a tervezési területen november 1. és június 30. között, valamint a tevékenységek semmilyen formában ne érintsék a hullámtéri erdőterületeket. Nemzetközi jelentőségű madárélőhely - Vízi makrogerinctelenek: vízicsiga (Borysthenia naticina), folyami szitakötők (Gomphus vulgatissimus és G. flavipes), kecskerák A kotrással és anyagvisszahelyezéssel a közvetlen környezetükben élő állatok egyedei károsodhatnak a munkálatok során, azonban a munkaterület kis kiterjedésére tekintettel ennek hatása elenyésző. Javasoljuk, hogy a kivitelezéssel járó víziforgalmi tevékenység minél kisebb térbeni kiterjedésű legyen, hiszen a kisvízi időszakban a parthoz közeli zónában védett fajok lehetnek jelen. Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a Duna-szakasz ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi makrogerinctelen élőlény-együttesekre. - Halak: dunai ingola, leánykoncér, balin, halványfoltú küllő, széles durbincs, selymes durbincs, magyar bucó, német bucó A beavatkozási munkálatok idejének korlátozását javasoljuk márciustól június végéig terjedő időszakban, a halak szaporodási és az ahhoz kapcsolható vándorlási viselkedése miatt. Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a Duna-szakasz ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi élőlény-együttesekre. - Madarak: tőkés réce, kárókatona, jégmadár, fekete harkály, örvös légykapó Madárvédelmi szempontból javasolt, hogy semmilyen munkavégzés ne történjen a tervezési területen november 1. és június 30. között. 26

2.2. táblázat Javaslatok és várható hatások összegzése a hatásbecslési dokumentumok alapján Gerinctelenek Tervezett beavatkozások helyszíne Szárazföldi makrogerinctelenek Vízi makro-gerinctelenek 01. Dömösi szűkület 1701,0-1700,0 fkm - - 02. Dömösi gázló 1698,9-1697,8 fkm 03. Visegrádi szűkület 1695,1-1694,8 fkm 04. Váci szűkület 1680,5-1679,8 fkm 05. Sződligeti szűkület 1675,5-1675,0 fkm 06. Gödi gázló 1667,4-1666,7 fkm 07. Árpád hídi gázló 1653,0-1651,8 fkm 08. Budafoki gázló 1638,7-1637,3 fkm 09. Százhalombattai szűkület 1623,7-1622,8 fkm 10.-11. Dunafüredi szűkület 1619,1-1617,7 fkm Ercsi szűkület 1616,9-1615,0 fkm 12. Kulcsi gázló 1590,7-1590,1 fkm 13. Dunaújvárosi gázló 1583,0-1578,5 fkm 14.-15. Kisapostagi szűkület 1570,1-1568,6 fkm Kisapostagi gázló 1567,5-1563,5 - - - - - - a kivitelezési tev. minél kisebb térbeni kiterjedésű legyen - o.m. - Torda szigeti mellékági áttöltést teljesen el kell távolítani - o.m. +a mellékági vízellátást javító beavatk. pozitív hatású lehet - - o.m. - - o.m. - - - Halak Kétéltűek, hüllők Madarak Emlősök - mederanyag bal parti elhelyezésének időbeli korlátozása márc.1-jún. 30. - időbeli korlátozás: márc.1-jún. 30. - mederanyag bal parti elhelyezésének idöbeli korlátozása tavasztól - őszig - - időbeli korlát: nov.1-jún. 30. - - időbeli korlát: nov.1-jún. 30. - - időkorlát: márc.1-jún. 30. - mederanyag bal parti elhelyezésének - időbeli korlát: nov.1-jún. 30. - idöbeli korlátozása tavasztól - őszig - o.m. - időkorlát: márc.1-jún. 30. - - időbeli korlát: nov.1-márc. 30. - - o.m. - időkorlát: márc.1-jún. 30. - - időbeli korlát: nov.1-márc. 30. - - o.m. - időkorlát: márc.1-jún. 30. - - időbeli korlát: nov.1-márc. 30. - - o.m. - időkorlát: márc.1-jún. 30. - - - - időkorlát: márc.1-jún. 30. - - - - o.m. hajóútjavítástól függetlenül - o.m. - időkorlát: márc.1-jún. 30. - időszakos zavarás, de nem jelentős - időbeli korlát: nov.1-febr. 28 - - - o.m. - - - - - - mellékág végigkotrása nem javasolt, A verzió jav. - o.m. - időkorlát: márc.1-jún. 30. - - időbeli korlát: nov.1-febr. 28 - - időkorlát: márc.1-jún. 30. - - időbeli korlát: nov.1-febr. 28 - - időkorlát: márc.1-jún. 30. - - időbeli korlát: nov.1-febr. 28 - - időkorlát: márc.1-jún. 30. - - időbeli korlát: okt.1-febr. 28. - 27

Tervezett beavatkozások helyszíne 16-18. Dunaföldvári gázló és jégmegállásra hajlamos hely 1561,0-1559,7 fkm Solti gázló 1558,5-1557,5 fkm Solti (alsó) gázló 1555,8-1554,8 fkm 19.-20. Bölcskei szűkület 1551,5-1551,4 fkm Hartai jégmegállásra hajlamos hely 1548,0-1546,0 fkm 21. Paksi szűkület 1530,5-1529,5 fkm 22. Barákai gázló 1522,0-1521,5 fkm 23.-24. Kovácspusztai gázló 1512,5-1511,6 fkm Siótorok jégmegállásra hajlamos hely 1499,0-1497,0 fkm 25. Korpádi szűkület 1493,9-1492,9 fkm 26-27. Koppányi szűkület 1483,1-1482,5 fkm Bajai szűkület 1480,0-1479,5 fkm és jégmegállásra hajlamos hely 1482,0-1480,0 fkm 28-30. Sárospart I szűkület 1475,5-1474,5 fkm Sárospart II szűkület 1472,6-1471,0 fkm és jégmegállásra hajlamos hely 1472,0-1476,0 fkm Szeremlei szűkület 1469,0-1468,0 fkm 31. Mohácsi szűkület 1451,6-1450,7 fkm Szárazföldi makrogerinctelenek - - - - Gerinctelenek Vízi makro-gerinctelenek - kompenzációs javaslat a vízi gerinctelen fajok relokációja - - - - Halak Kétéltűek, hüllők Madarak Emlősök - - időkorlát: márc.1-jún. 30. - időkorlát: márc. 15-jún.30. - időbeli korlát: nov.1-jún. 30. - - o.m. - o.m. - időkorlát: márc.1-jún. 30. - - időbeli korlát: nov.1-jún. 30. - - o.m. - o.m. - időkorlát: márc.1-jún. 30. - - időbeli korlát: nov.1-jún. 30. - - időkorlát: nov.1-júl. 15. parti övezetre a műszaki kivit., - térbeli korlát: hullámtéri erdő - - deponálás térbeli korlátozása időbeli korlát: nov.1-jún. 30. - időkorlát: nov.1-júl. 15. +a szabályozási művek hatása a parti - időbeli korlát: okt.1-jún. 30. - övezetben lévő fajokra kedvező lehet - kompenzációs javaslat a vízi gerinctelen fajok relokációja - időkorlát: nov. 1- júl. 15. +a szabályozási művek hatása a parti övezetben lévő fajokra kedvező lehet - időbeli korlát: nov.1-jún. 30. - - o.m. +javuló vízell. a mellékág, mint - o.m. - időkorlát: márc.1-jún. 30. - - térbeli korlát: hullámtéri erdő - - élőhely javulása időbeli korlát: nov.1-jún. 30. - - - keresztág megnyitása - időkorlát: márc.1-jún. 30. - - térbeli korlát: hullámtéri erdő - időbeli korlát: nov.1-jún. 30. - o.m. - a kivitelezési tev. minél kisebb - o.m. - időkorlát: márc.1-jún. 30. - - időbeli korlát: nov.1-jún. 30. - - térbeni kiterjedésű legyen o.m.= Javasolt operatív monitoringgal nyomon követni a Duna ökológiai változásait az adott fajok szempontjából - 28

3. A HAJÓÚT PARAMÉTEREINEK JAVÍTÁSÁHOZ TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK VÁRHATÓ KUMULATÍV HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE A hajóút paramétereit javító beavatkozások várható rövidebb és hosszabb távú hatásainak értékeléséhez a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során használt értékelés eredményével összemérhető módon értékelni kellett az érintett víztestek jelenlegi állapotát és meg kellett becsülni a beavatkozások alkalmazásának rövid távú és hosszú távú hatásait a vizek állapotára. A tervezett beavatkozások, illetve beavatkozás csoportok környezeti hatásvizsgálatokhoz szükséges vizsgálatok jelentős részét és a kumulatív, az egész érintett Duna szakaszra vonatkozó Natura2000 hatásbecsléshez szükséges további nagy mennyiségű helyszíni vizsgálatot és azok eredményeinek értékelését is a VITUKI Hidrobiológia Laboratóriuma végezte Dr.Csányi Béla vezetésével. Nevezett a vizsgálatokban felhasználta az állapotértékelésben a Duna teljes hosszán szerzett tapasztalatait, így például az ICPDR Monitoring and Assessment szakértőcsoportjában, az ICPDR teljes hosszán végzett Duna-misszió szakmai vezetőjeként, és a közelmúltban Románia felkérésére az Al-Dunán végzett halbiológiai felmérések irányítójaként szerzett tapasztalatokat is. A Hidrobiológia Laboratórium legújabb és legfontosabb tanulmányai a víztestek jelenlegi állapotának értékelésével és a beavatkozások várható hatásaival kapcsolatban: Csányi Béla, György Ágnes Irma, Szalóky Zoltán, Szekeres József (2011. augusztus) Dömös-Mohács Duna-szakasz környezeti hatásvizsgálatok, tényállás tisztázás, vízi élőhelyek összefoglaló kutatási dokumentáció a természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú halfajok elterjedésére és ívó helyeinek meghatározására vonatkozóan, VITUKI Nonprofit Kft. Hidrobiológia Laboratórium Csányi Béla (2011. október) A természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú vízi makrogerinctelenek elterjedésére vonatkozó kumulatív hatásbecslés, VITUKI Nonprofit Kft. Hidrobiológia Laboratórium 3.1 A természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú halakra vonatkozó kumulatív hatásbecslés A környezeti hatásvizsgálatok elvégzéséhez olyan környezet-, élővilág-, valamint természetvédelmi vizsgálatok, ill. adatok szükségesek, korábban még nem állt rendelkezésre, irodalmi adatok formájában sem. Hiányos volt a korábbiakban az az adatbázis, amelynek alapján a tervezett beavatkozások hatását prognosztizálni lehetne. Ez a megállapítás főleg a halakra vonatkozott. Ezért a téma adatbázisának bővítése érdekében a legújabb vizsgálat keretében olyan kutatási programot hajtottak végre, amely tudományos értelemben nemzetközi szinten is hiánypótló, illetve eredményei alapján alkalmas arra, hogy a hajózás feltételeit javító projekt érdekében tervezett beavatkozások vízi környezetre gyakorolt hatását megbízhatóan lehessen becsülni. A ritka és védett, valamint a NATURA 2000 jelölőfajok élő- és ívóhelyeinek felderítéséhez kiegészítő, vagyis az ívási időszakot is felölelő, a mélységi zónához tartozó vízterületeken folytatott halászat is szükséges a bizonyító erejű adatok gyűjtéséhez, hiszen a partközeli elektromos halászat adatai a halfajok mélyebb vízi elterjedéséről, abundancia-viszonyairól egyáltalán nem adnak információt. Olyan mélyvízi halászati módszer azonban, amely különösen a kisméretű halfajok hatékony megfogására irányul, Magyarországon nem állt rendelkezésre. 29

A természetvédelmi szempontból jelentős halfajok pontosabb elterjedésével és ívó helyeinek felderítésével kapcsolatban ezért olyan újszerű módszertant dolgoztak ki a Hidrobiológia Laboratóriumban, amely a mélyebb vízterek halállományából is képes mintát venni; magában foglalja az ívási időszakot is, amikor azok a bizonyító erejű adatok nyerhetők, amelyek alapján meg lehet válaszolni a Natura 2000 területek veszélyeztetettségére vonatkozóan kérdéseket. A munkaprogram megvalósítása során arra törekedtek, hogy a vizsgált Duna-szakasz jellegzetes, szakasz-típusra nézve reprezentatív részeiről gyűjtsenek olyan mélységi halászati adatokat, amelyek segítségével természetvédelmi szempontból megnyugtató módon lehet jellemezni a halállomány szerkezetében mutatkozó esetleges különbségeket. A természetvédelmi szempontból fontos halfajok dunai elterjedésének feltárása a korábbiakban (valamint a nemzetközi tudományos gyakorlatban) a part menti víztér elektromos halászatával valósult meg. A halfaunisztikai vizsgálatok döntő többsége az Európai Unió tagországaiban a part menti sekély vízterek felmérésére irányul, az EU halászati i szabvány - balesetvédelmi megfontolásokból - csak a nappali halászatot javasolja, és egyáltalán nem tér ki a sekély- és a mélyebb folyózónák halszerkezetének összehasonlítására. A Hidrobiológia Laboratórium kutatási tapasztalatai alapján azonban egyértelműen megállapítható, hogy a nappali időszakban folytatott elektromos halászattal csupán töredéke kerül elő az éjjel kimutatható halfajoknak. Ezért éjszakai eket is végeztek. A ek eredményeit a főági beavatkozási helyekre és a közöttük lévő folyószakaszokra kétféle szempont szerint értékelték: 1) Vizsgálták az abiotikus tényezők (esetleges) megváltozásának hatásait a fajösszetételre, és a fajszerkezetre. Az alábbi abiotikus tényezők adatait a Környezeti Hatás Tanulmányokhoz mellékelt, a fizikai kisminta vizsgálatokról és 1D matematikai modellvizsgálatok eredményeiről szóló jelentések alapján vették figyelembe. Az abiotikus tényezők a következők: o a mederanyag változása o a vízsebesség változása o a vízmélység változása o a vízminőség változása. 2) Vizsgálták az egyes NATURA2000 jelölő halfajok elterjedésének (élőhelyek és ívóhelyek) és mennyiségi viszonyainak változását, alakulását a vizsgált folyószakaszokon. 3.2 A természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú halakra vonatkozó kumulatív hatásbecslés eredményei A halászati i program eredményeit összefoglalva megállapítható, hogy a Dömös-Mohács szakaszon a NATURA 2000 és védett fajok elterjedése a tervezett beavatkozások léptékében nem lokalizálható. Napszakos, évszakos, illetve egyéb (táplálkozás, szaporodás, vándorlás, hidrológiai jelenségek miatt bekövetkező, stb.) okok következtében helyüket állandóan változtathatják, előfordulásuk tehát alkalomszerű és egyenletes a folyam hossz- és kereszt-szelvénye mentén egyaránt. A beavatkozási területeken előfordulnak, azonban zavarás esetén onnan elmenekülhetnek a folyam mentén rendelkezésre álló potenciális más élőhelyekre és később, a zavarás megszűntével visszatérhetnek. Nem lehet tehát kijelenteni egyik fajjal kapcsolatban sem, hogy kizárólag a beavatkozási területeken fordulnának elő, illetve ívnának, hiszen ezekre a célokra a vizsgált Duna-szakaszon számtalan egyéb helyszín is rendelkezésükre áll. Ezt az eddigi, rendelkezésünkre álló előfordulás-adatok egyértelműen alátámasztják. 30

Kijelenthető tehát, hogy a tervezett beavatkozások, tevékenységek térbeli együttes hatásai nem befolyásolják károsan a dunai hal-együttesek természetvédelmi szempontból kiemelt tagjait. A geometriailag és időlegesen, esetenként a mederanyagot tekintve is megváltozó mederviszonyokkal, az áramlási sebességgel és a vízmélységgel kapcsolatban megállapítottuk, hogy nem volt kimutatható szignifikáns kapcsolat az említett abiotikus változók és a vizsgált védett halfajok elterjedése között. Egyes halfajok (pl. német bucó) egyaránt előfordulnak a homokos, apró kavicsos és durva kavicsos mederalzaton, ami azt mutatja, hogy stabil állományaik a teljes magyarországi Duna-szakaszon megtalálhatók. Mindezekből is azt a következtetést lehet levonni, hogy a tervezett beavatkozások várhatóan nem fogják állományaikat károsítani. A Duna halállománya jelenlegi tudásunk szerint nem mondható gazdagnak. Számos antropogén hatás gyérítette az elmúlt másfél évszázad során: jelentős ártéri élő- és ívóhelyeket számoltak fel (folyamszabályozás), toxikus szennyezések léptek fel (iparosodás, intenzív mezőgazdasági termelés), s ezek következtében a természetes utánpótlásban maradandó károk jelentkeztek. A gyér halállományra nézve fokozott horgászati/halászati nyomás nehezedik, és a hajózás valamint a hajóforgalom növekedése miatt is jelentkezhetnek károk. A Hidrobiológiai Laboratórium szakértőinek véleménye szerint azonban a korábbi árterek és vízrendszerek elvesztéséhez képest a hajózásnak elhanyagolhatók a hatásai. Jelenlegi tudásuk alapján valószínűsítik, hogy a tervezett beavatkozások nem fogják növelni a Duna vízi élőlényegyütteseit, köztük a halállomány tagjait érő negatív hatásokat. A projekt keretében tervezett beavatkozások típusainak hidrológiai és morfológiai hatásai a vízsebesség és a meder mélységének lokális változásában, valamint a mederanyag (aljzat) összetételének minőségi átalakulásában nyilvánulhatnak meg. A végzett vizsgálatok szerint mindhárom tényező várható változásainak mértéke a korrelációs elemzésekben felhasznált adatok intervallumain belül esik. A felmérések során a vízsebesség 0 és 138 cm/sec között változott. Ebben a tartományban, a nagyobb tömegességben és előfordulási gyakoriságban észlelt NATURA 2000 jelölő fajok egyike sem mutatott szignifikáns kapcsolatot a vízsebességgel. A Duna keresztszelvényében egy adott időpontban is vannak ekkora különbségek a vízsebességben. Ezért az áramlás, illetve a vízsebesség megváltozásával kapcsolatban megállapítható, hogy a tervezett beavatkozások következtében lokálisan megváltozó vízsebesség viszonyok nem lesznek hatással a vizsgált jelölőfajokra. Az elemzésekbe vont i egységekhez rendelhető vízmélységek 1,3 m és 11,1 m között változtak. A korrelációs vizsgálatok eredményeképpen megállapítható, hogy a jelölő fajok ebben a tartományban nem mutattak szignifikáns kapcsolatot a vízmélységgel. A vízmélység megváltozásával kapcsolatban megállapítható, hogy a tervezett beavatkozások következtében kialakuló mélységi viszonyok lokális átrendeződései nem lesznek hatással a jelölőfajokra. A mederanyag (aljzat) összetételének minőségi változásai térben szűk területűek és időben várhatóan csak átmenetiek. A beavatkozások műszaki megvalósítását követően, a Duna vízjárásának következtében a mederanyag felső rétege hamar visszarendeződik (várhatóan egy hidrológiai cikluson belül, vagyis egymást követő jelentős vízhozam változásokat követően), újra a beavatkozás területére jellemző összetételűvé válik. Ennek köszönhetően a beavatkozások időlegesen fennálló mederanyag szerkezet módosító hatása ellenére sem várható az adott területre jellemző dunai halállomány szerkezetében hosszú távú és negatív irányú 31

változás, sem pedig a NATURA 2000 fajok jövőbeni természetvédelmi helyzetének romlása. A jelenlegi ismereteik és eddigi halászati tapasztalataik birtokában a Hidrobiológia Laboratórium szakértői megállapították, hogy mindezen felsorolt változások a ritka előfordulású NATURA 2000 jelölő fajokra nézve sem fognak számottevő káros hatást gyakorolni. A projekt keretében tervezett tevékenységek együttes hatásainak figyelembe vétele mellett, a halbiológiai felmérések adatainak értékelése alapján, a dunai fajok és a NATURA 2000 jelölő fajok állományainak fennmaradási lehetőségei várhatóan nem fognak romlani. Felmerült az a kérdés, hogy milyen hatást gyakorolnak, a megváltozott mederviszonyok a jelen lévő Natura 2000 jelölő és védett fajok élő- és szaporodási helyére szaporodási képességére egyedfejlődésére az alábbi szempontok szerint: a. a mélységviszonyok és az aljzat minőségének várható változásai következtében, b. a megnövekedett forgalmú hajóút, és az ezzel járó hullámzás következtében. Az intenzív halászati i program, tehát a nappal végzett mélységi, valamint az éjszaka végzett part menti halászati ek eredménye összesen 348 db 500 m-es i egység volt. Ez összesen 174 folyam km meghalászott hosszt, 46 kimutatott fajt, ezeknek közel 40 ezer példányát jelenti. Ennek a tetemes adatmennyiségnek a részletes elemzésével sem lehet pontosan lehatárolni az egyes halfajok kis léptékű, speciális élőhelymozaikokra bontott ívó-területeit. Ehhez nyilván máig ismeretlen, nem kidolgozott módszerekre, és nem utolsó sorban több éves kutatási programokra lenne szükség. Ennek ellenére a fogásstatisztikai adatok arra engednek következtetni, hogy a vizsgált Duna-szakasz potenciális ívóhelye az előkerült halfajoknak. Előfordulásuk a Duna mentén eléggé egyenletesnek mondható, másrészt jelenlegi ismeretink szerint a folyam mentén rengeteg, olyan kis térléptékű, mozaikszerű élőhely van, amely abiotikus sajátosságai alapján tökéletesen megfelel az halak ívása céljára. Ezért ki lehet jelenteni, hogy a projekt keretében tervezett tevékenységek együttes hatásai (változó meder- és vízsebesség-viszonyok, az alzat szemcseösszetételében bekövetkező lokális változások) sem befolyásolják károsan a jelölő fajok élő- és szaporodási helyeit, szaporodási képességét. A halfajok egyedfejlődésük korai fázisában (juvenilis korcsoport, amely a fajra jellemző úszóképesség kialakulása előtti időszakot jelenti), érzékenyebben reagálnak az őket érintő környezeti változásokra. A legtöbb halfaj ebben a stádiumban elsősorban a kevésbé áramló, gyorsabban felmelegedő, táplálék-szervezetekben gazdagabb víztereket részesíti előnyben. A tervezett lokális beavatkozások hatásai az ilyen környezeti feltételekkel leírható víztereket dunai léptékben nem befolyásolják károsan. A projekt keretein belül számos mellékág rehabilitációját tervezik. A rehabilitációk egyik fő, a természetvédelem szempontjából is fontos célja, hogy a feltöltődött, ezért vízátfolyás volumenében, idejében és gyakoriságában izolálódó mellékágak és a főág között újra tartósabb (kis vizes időszakban is) kapcsolatot alakítsanak ki. Az összeköttetés mértékének fokozása a mellékágak szerepének jelentőségét emeli, mivel a halak ivadékai a főággal tartósabb kapcsolatban lévő mellékágakban kedvezőbb környezeti feltételeket találhatnak a növekedésükhöz. A 32

visszakapcsolt mellékágak ezért rehabilitációjukat követően újra fontos szerepet tölthetnek be a természetes dunai halállomány fenntartásában, illetve megújulásában. A program célja a Duna magyarországi szakaszán található hajózhatósági akadályok (gázlók, szűkületek) és jégmegállási helyek megszüntetése. Ennek eredményeképpen várhatóan fokozódni fog, elsősorban a teherszállító hajók jelenléte a hazai Duna szakaszon. A fokozódó hajóforgalom intenzívebb hullámverést okozhat a folyó parti zónájában. Jelenlegi ismereteink szerint a halak sikeres ívását követően a vízfolyás sekély, parti zónájában, a helyenként tömeges ivadék állományban a hullámverés mortalitást okozhat. Célzott kutatómunka hiányában ennek részletei, mértéke a hazai Duna szakaszra vonatkoztatva nem ismeretesek. A feltételezett mortalitás csökkentése érdekében azonban célszerű a nagy hullámverést okozó hajók sebességének korlátozása (a hullámverés mértékének csökkentése érdekében) abban a szűk nyári időszakban, amikor még az ivadék gyenge úszó képességének következtében nem képes a hullámok által okozott hirtelen és irányát tekintve nem természetes, part felé és onnan visszairányuló intenzív vízmozgások elől kitérni. Az egyedfejlődés eme korai kritikus szakaszában a túlélés esélyét a hajóforgalomtól mentes mellékágak rehabilitációja szintén fokozhatja, biztosítva a fajok fennmaradási lehetőségeit. Felmerült az a kérdés is, hogy a kotort anyagból származó betöltés érint-e értékes élővagy telelő helyet? Például a Vác I.-II. szűkület és a Gödi gázló területéről kotort anyag elhelyezése az 1680+750 1680+050 fkm-ek között történik, a hajóúton kívüli medermélyület területén, a Szentendrei-sziget felőli oldalon elhelyezkedő két terelőmű között. A két sarkantyú közötti víztér fajkészlete változatos, megtalálhatóak itt a vízáramlást kevésbé kedvelő és kedvelő fajok egyaránt, amely a víztér változatos vízáramlási és mederanyag összetétel tulajdonságainak köszönhető. Az észlelt fajok alapján azonban az élőhely fajkészlete és természetvédelmi értéke átlagosnak mondható, annak ellenére, hogy a terület élőhelye több védett és jelölőfajnak is, pl.: a selymes durbincsnak, a törpecsíknak, a gardának és a fokozottan védett magyar bucónak. A tervezett betöltés helyének medre mély, iszappal és növényi törmelékkel jellemezhető anyag fedi, amely a lassú áramlási viszonyokra utal. Ezért a terület környezeti jellemzői alapján alkalmas lehet a dunai halak telelőhelyének. Ennek ellenére a kikotort anyag elhelyezése lehetséges, mivel a terület jellemzői (amelyek alkalmassá tehetik telelőhely számára) mederanyag kitermelés eredményeképpen jöttek létre. 3.3 A természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú vízi makrogerinctelenekre vonatkozó kumulatív hatásbecslés A VITUKI Hidrobiológiai munkacsoportja Szob és a Déli országhatár között, összesen 31 szakaszon (beavatkozási helyen) helyszíni felméréseket végezett a vízi makrogerinctelen élőlényegyüttes feltárása céljából. A munkaprogram megvalósítása során e Duna-szakasz jellegzetes, szakasz-típusra nézve reprezentatív részeiről történtek part közeli, litorális, valamint mélységi makrogerinctelen ek. Ezen eredmények alapján természetvédelmi szempontból megnyugtató módon jellemezték a védett és a természetes vízi makrogerinctelen állományok szerkezetében mutatkozó jellegzetességeket. Minden beavatkozási helyen Részletes Környezeti Hatásvizsgálat készült, amelyekben többek között a tervezett beavatkozásoknak a természetvédelmi szempontból kiemelkedő makrogerinctelen fajokra vonatkozó hatásait különkülön elemezték a vizsgált hazai Duna-szakaszon. Ebben a fejezetben az eddigi összegyűjtött eredmények alapján megvalósított összegző elemzés, vagyis a tervezett beavatkozások ezen élőlény-együttesekre gyakorolt kumulatív hatásainak becslése található. Mivel a 80-as évek közepétől csak a Szigetköz-Budapest Duna-szakaszra vonatkozó eredmények születtek (Csányi 1994), így a főváros alatti magyar Dunáról az első részletes 33

felmérésre csak 1995-1996-ben került sor, amelyet a Német Szövetégi Környezetvédelmi Minisztérium finanszírozott (a Budapest-Déli országhatár között, VITUKI 1997). A munka 22 szelvényben végzett felvétel, hat szezonális során gyűjtött, összesen 142 minta, közülük 116 litorális, 26 sodorvonalban végzett kotrás eredményeit foglalta össze. Négy évvel később az alsó magyarországi Duna-szakaszon történt felmérés a volt Jugoszlávia területének felmérésével együtt részletes hidrobiológiai adatokat szolgáltatott a Paks alatti szakasz vízi makrogerincteleneiről (Csányi 2000). Az első nemzetközi Duna-expedíció (JDS1) 2001-ben (ICPDR 2002), az AquaTerra FP6 EU projekt 2004-ben (Slobodnik és mtsai 2005), valamint a második nemzetközi Duna-expedíció (JDS2) pedig 2007-ben valósult meg (Graf és mtsai 2008). Ezek tekinthetők az nemzetközi Duna-felméréseknek. A VITUKI Hidrobiológiai munkacsoportjának eredményei, amelyeket a 2008-2011 között végzett részletes helyszíni vizsgálatok során gyűjtött, a Duna magyarországi szakaszára vonatkozó eddigi legrészletesebb adatsornak tekinthetők. A korábbi fontosabb nemzetközi vizsgálatok, valamint ezen részletes eredmények alapján lehetőség nyílik olyan kumulatív hatás-becslésre, amely a tervezett beavatkozások összegzett ökológiai következményeinek előre jelzését jelenti a vízi makrogerinctelenek társulás-szerkezeti mutatói segítségével. 3.3.1 A kutatás módszertana A folyamkutatás módszertani nehézségei miatt a lelőhely-adatokat a korábbi nemzetközi projektek során fokozatosan továbbfejlesztett i eljárások segítségével gyűjtötték. A módszertani továbbfejlesztésben a VITUKI kulcsszerepet játszott, mivel a felsorolt nemzetközi vizsgálatokban végig részt vett. Így került sor a pari régió élővilágának felmérését követően a mélységi zóna részletes vizsgálatára is, amely segítségével a folyam térben elkülönülő élőhelyeit egyformán vizsgálni lehet. Az eljárást, vagyis a Duna kereszt-szelvény mentén történő mélységi ének mederkotráson alapuló vizsgálatát a VITUKI kutatócsoportja kidolgozta. A vízi makrogerinctelenek állományait így olyan, a jelenleg ismert legalkalmasabb i módszertan segítségével térképezték fel, amely a parti sekély vizű zóna biológiai állapota mellett a mélyebb vízi életterek bentonikus élővilágáról is megfelelően részletes információt szolgáltatnak. A mélységi i módszert nemcsak a vízi makrogerinctelenek, hanem a halak kimutatására is sikerült a munkacsoportnak kidolgoznia, s kivitelezésében az elmúlt időszakban számos, a Dunán (pl. a romániai Al-Duna) és egyéb nagy folyókon (Tisza, Dráva) végzett felmérések során megfelelő jártasságra tett szert (VITUKI 2000, ICPDR 2002, CSÁNYI & PAUNOVIC 2006, SZEKERES et al. 2009). A Duna lábalható/gázolható mélységű víztereiben, tehát a sekély vizű parti zónájában egy egyszerű eljárást, a folyó medrének felkavarásán és keverő mozdulatokkal történő összehálózásán alapuló keverő-hálózó t (ún. Kick and Sweep módszer) alkalmazták. A folyam mély, nem lábalható vízterei esetében vízi jármű segítségével történő i eljárás alkalmazására volt szükség. 3.3.2 Védett fajok a hazai Duna-szakaszon A 31/2004.(XII.30) KvVM rendelet A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól 8. (4). bekezdése a következőket tartalmazza: "A vizsgálati monitorozó program célja a határérték-túllépések, illetve az állapotváltozások ismeretlen okainak, a rendkívüli szennyezések mértékének és hatásainak vizsgálata, továbbá információgyűjtés ott, ahol operatív monitorozás még nem működik, valamint információgyűjtés a szükséges intézkedési tervek készítéséhez. A vizsgálati monitorozás gyakoriságát úgy kell megválasztani, hogy az megbízható és pontos adatokat nyújtson." 34

A beavatkozások hatásainak becslésekor természetvédelmi szempontból fel kell tárni, hogy az adott térségben milyen védett státuszú fajok találhatók Az eddigi helyszíni felmérések szerint a Duna Szob-déli országhatár közötti szakaszán tizenegy védett faj fordul elő. A kimutatott védett fajok a vízicsigák, a kagylók, a magasabb rendű rákok, valamint a rovarok lárva stádiumú példányai, azon belül a szitakötők és a bogarak csoportjába tartoznak. Közülük az Unio crassus NATURA 2000 jelölő faj is. A hozzá hasonló státuszú Theodoxus transversalis jelenlétét a hazai Dunán eddig nem sikerült senkinek sem igazolnia, bizonyítható előfordulása csak a bulgár-román Duna-szakaszon van (JDS2, Graf és mtsai 2008). A többi védett faj többé-kevésbé ritka, a magyar Dunán azonban számos helyszínen rendszeresen kimutatható. 3.3.3 Kumulatív hatások becslése A vízi makrogerinctelenekre vonatkozó részletes felmérés alapján három beavatkozás-típus lehetséges hosszú távú ökológiai hatásait kellett becsülni: Mederanyag eltávolítás és elhelyezés; Terelőművek (párhuzamművek, sarkantyúk) építése; Mederanyag depónia kialakítása. A tervezett beavatkozások közül a mederanyag eltávolítása a sodorvonal környezetében, a mélyvízi régióban történik. Korábbi adatsorok (JDS1, AquaTerra, JDS2), valamint a 2008-2011 közötti a kutatócsoport saját helyszíni vizsgálatai alapján is azt lehetett tapasztalni, hogy az előkerült védett taxonok élőhelyei kizárólag abban a zónában helyezkednek el, amely az év során előforduló legkisebb vízálláskor a litorális, sekély régiót alkotja. A megnövekedő vízhozamok és a magasabb vízállások az újabb partszakaszok elöntését okozzák, amelyek benépesülése lassú, hiszen csak a jó mozgásképességű fajok képesek az újonnan elárasztott területeket hamar elfoglalni. A magas vízálláskor tapasztalható litorális zóna vizsgálata tehát nem reprezentatív. A kis vízállás parti zónája tehát az a jól definiálható sáv, amely vizsgálata a legeredményesebb. Ennek a mindenkori helyzetét az aktuális vízállás és az évi legkisebb vízállás közötti mélységkülönbséggel lehet jellemezni: az aktuális vízállás és a legkisebb vízállás közötti mélység határozza meg pontosan azt a zónát, amelyet meg kell keresni, és amelyből az adott vízállás-feltételek mellett a leginkább reprezentatív mintát kell venni. Az adatok alapján jól látható, hogy a nagyobb mélységekben, ahol erősebb áramlás, jelentékenyebb hordalék-mozgás, tehát nehezebb életfeltételek uralkodnak, csupán néhány taxon kis abundanciájú állományai mutathatók ki. Ezek a taxonok számos esetben nem őshonos állatok. A mederkotrásos ek eredményei szerint egyértelműen kimutatható, hogy az ázsiai gömbkagyló (Corbicula fluminea), amely nagymértékű mozgásképességgel rendelkezik, jól elviseli sodorvonalban uralkodó életfeltételeket, hiszen sok helyen raja kívül szinte semmilyen egyéb gerinctelen élőlény nem mutatható ki. A hajózóút kotrása nem érint fajokban és egyedekben gazdag élőlény-együttessel jellemezhető életteret, mivel a beavatkozás, a kotrás a gyéren benépesült mélységi zóna középső, kis kiterjedésű területein történik. Az eddigi ismeretek birtokában azonban már meg lehet nyugtatni az invázív fajok terjedésével kapcsolatban aggodalmaskodókat: A gömbkagyló-populáció mérete tapasztalataink szerint rohamos csökkenésnek indult a 2010/2011 telét követő időszakban, mert ez a kagylófaj nagyon kevéssé tűri a hideget. Szó sincs tehát arról, hogy ezek az invázív fajok rövidesen átveszik az őshonos fajok helyét a Dunában, csupán azt lehet megfigyelni, hogy állományai 35

stabilizálódnak, jelenlétüket pedig az ökológiai állapot meghatározásában feltétlenül figyelembe kell venni. Az elmondottal alapján tehát a meder kotrása nem érint élőlényekben gazdag, sűrűn benépesült területeket. A meder középső, mélyvízi régióiban az áramlási feltételek kotrás nélkül is a mederanyag folyamatos átrendezését idézik elő, különösen a nagyobb árhullámok során. Ennek következtében pedig azt is ki lehet jelenteni, hogy a vízi makrogerinctelen élőlény-együttesre a mederkotrás nem lesz lokálisan káros hatással, s ezen keresztül a vizsgált magyarországi szakaszon összegzett káros hatásokkal sem kell számolni. Terelőművek (sarkantyúk, párhuzamművek) tervezett építésével, bővítésével kapcsolatban megállapítható, hogy a Duna eddigi szabályozása során számos ilyen jellegű beavatkozás történt már. Ezek a létesítmények a Duna hozzáférhető élőhelyeinek fenntartásában ma már alapvetően meghatározó szerepet játszanak. Köztük elsődlegesen a nagyméretű bazaltkövekből álló partvédelmi kőszórásokat fontos kiemelni. A medererózió ellen alkalmazott partvédelemi kőszórás szilárd felületű alzatot jelent a bevonatlakó szervezeteknek. Létrehozásuk nem okozza a fauna elszegényedését, csupán lokálisan eltérő fajösszetételt idézhet elő. Meg kell jegyezni, hogy a kőszórások, mint élőhelyek pontos vizsgálati módszerei problematikusak. Nehéz jól kivitelezni a t. Az eddigi tapasztalatok azonban arra utalnak (pl. a Duna 1992-ben történt Dunacsúnyi elterelése miatt szárazra került partvédelmi kőszórás közvetlen vizuális vizsgálata Rajkánál), hogy a kövek között gazdag élőlény-együttes található (kagyló-fajok, rovar-lárvák). A párhuzamművek, kőszórások lábazatánál emellett mindenhol megtalálható a többékevésbé természetes folyófenék, amely élőhelyként változatlanul hozzáférhető. Példaként említhető a budapesti Duna Erzsébet-híd pesti hídfője, ahol a nemzetközi kikötő pontonjának közelében a kőszórás tövében húzódó, kisvíz idején mintegy 1 m vízmélységben lévő sóderpadon a közönséges folyami szitakötő (Gomphus vulgatissimus) lárvája rendszeresen kimutatható. Néhány egyéb szakaszon (pl. a Margit-sziget mentén) a sárgalábú folyami szitakötő (Gomphus flavipes) található, ugyancsak a kőszórások tövében lévő természetes mederfenéken. A terelőmű (egyéb neve: sarkantyú) a másik olyan szabályozási mű, amely szintén rendszeresen megtalálható számos ponton a folyam mindkét partján. A terelőmű a különböző vízállás- és vízhozam-viszonyoknak megfelelően különbözőképpen viselkedik a vízi élőlényegyüttesekre nézve, aszerint, hogy miképpen befolyásolja a víztömeg elosztását és az áramlási feltételeket. Nagy vízálláskor átbukik rajta a víztömeg, ilyenkor az alvízi oldalon, közvetlenül a kőgát mögött tekintélyes medermélyülések (> 10 m) is kialakulhatnak. Kis vízszintkor viszont alatta kiterjedt limányos feltöltődő területek alakulnak ki, amelyeken számos olyan faj telepedhet meg, amely nem kifejezetten kedveli a vízáramlást. A terelőtöltés végén kifejlődött nagy mélységű gödör a vermelési időszakban bizonyos halfajok számára kétségtelenül fontos. Két terelőtöltés között pedig egy jellegzetes mederszukcessziós sor ismerhető fel: a mélyület, az ezt követő durva kavics-frakció, valamint az egyre csökkenő szemcse-összetételű zátony, ahol az erős áramlást kedvelőktől a limányt kedvelő fajegyüttesek mind előfordulnak. Sok ilyen periodikusan váltakozó élőhely-sorozat esetében találtuk meg például az Unio crassus (NATURA 2000 jelölő) kagylófajt is, mindig a durva és közepes kavics-frakció közötti átmeneti régióban. 36

3.4 A természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú makrogerinctelenekre vonatkozó kumulatív hatásbecslés eredményei Összefoglalva a terelőtöltésnek a vízi élőhelyekre, ezen keresztül pedig a vízi makrogerinctelenekre gyakorolt hatásait, megállapítható, hogy jelenléte ugyan megváltoztatja az eredeti áramlási viszonyokkal jellemezhető természetes partok élőhely-típusait, de egyúttal számos olyan élőhely-mozaik jön létre, amely az áramláskedvelő és a csökkent áramlást igénylő taxonoknak egyaránt megfelel. A jövőben érdemes lenne ennek az áramlás-gradienseknek a finomabb léptékű tanulmányozása, hiszen az eredmények a környezeti hatások pontosabb becslését tennék lehetővé. Végül megállapítható, hogy a kikotort mederanyag elhelyezésének ökológiai hatásai akkor lennének károsak, ha a depónia területe a korábban vázolt leginkább benépesült kisvízi parti zónába esne. Ennek elkerülése a tervezés egyszerű feladata, hiszen a térbeni korlátozások az elmondottak alapján megnyugtató módon tisztázhatók, és erre az egyes beavatkozási helyekre vonatkozó környezeti hatástanulmányok egyértelműen utalnak is. A VITUKI Hidrobiológia Laboratóriumának szakértői az előbbiekben összefoglalt elemzések eredményei és a jelenlegi ismereteik, a rendelkezésre álló adatok és a helyszíni vizsgálatok tapasztalataik birtokában megállapították, hogy a tervezett beavatkozások a ritka előfordulású NATURA 2000 jelölő és egyéb védett státuszú fajokra nézve sem fognak számottevő káros lokális, illetve káros kumulatív hatást gyakorolni. A Duna hajózhatóságának javításával foglalkozó projekt keretében tervezett tevékenységek együttes hatásairól is megállapítható a hidrobiológiai felmérések makrogerinctelen adatainak értékelése alapján, hogy a védett dunai folyami fajok és a NATURA 2000 jelölő fajok állományainak fennmaradási lehetőségei várhatóan nem fognak romlani. 37

1. függelék A Víz Keretirányelv és a Természetvédelmi Irányelvek (Madárvédelmi Irányelv és Élőhely-védelmi Irányelv) közötti kapcsolat figyelembe vétele a hajóút paramétereit javító beavatkozások tervezésében Forrás: European Commission DG Environment (13 November 2009) Links between the Water Framework Directive (WFD 2000/60/EC) and Nature Directives (Birds Directive 79/409/EEC and Habitats Directive 92/43/EEC), Frequently Asked Questions Rövidítések: Birds and Habitats Directives (BHD) Madárvédelmi Élőhely-védelmi Irányelv (MEI) Water Framework Directive (WFD) Víz Keretirányelv (VKI) A hajóút paramétereinek javításához tervezett beavatkozások vizek állapotára gyakorolt hatásáról a tervben igazolni kell azt, hogy ezek a hatások az EU vonatkozó irányelvei szerint elfogadható mértékűek, és hogy a tervező mindent megtett a kedvezőtlen hatások csökkentése illetve megszűntetése érdekében. A vizek állapotára vonatkozó előírásokat az EU Víz Keretirányelve és természetvédelmi irányelvei (a Madarak Irányelv és az Élőhelyek Irányelv) szabják meg. Ezek az irányelvek különböző módokon védik a vizek állapotát. Ezért össze kell egyeztetni az irányelvek alapján megfogalmazott célkitűzéseket és az elérésükhöz tervezett intézkedéseket. Ehhez ismerni kell az irányelvek közötti kapcsolatot. Ezzel foglalkozik ez a fejezet, amely az Európai Bizottság Környezeti Főigazgatósága által készíttetett magyarázó dokumentumra épül (European Commission DG Environment, 13 November 2009). A dokumentumnak a dunai hajóút paramétereit javító beavatkozások tervezésében figyelembe veendő legfontosabb megállapításai a következők: 1) A hajóút paramétereinek javításához szükséges beavatkozások tervezésekor foglalkozni kell azokkal a Natura 2000 területekkel, amelyeken víztől függő, európai közösségi jelentőségű védett fajok vagy élőhelyek találhatók. Ezeken a területeken érvényesíteni kell a VKI és a MEI célkitűzéseit is. A VKI 6. cikke előírja, hogy el kell készíteni a védett területek leltárát. Ennek tartalmaznia kell minden víztől függő Natura 2000 területet, amelyen valamilyen európai közösségi jelentőségű védett faj vagy élőhely található. Azoknak a védett területeknek, amelyek nemzeti jelentőségűek, nem kell szerepelniük a leltárban, mert a MEI csak az európai közösségi jelentőségű fajokra és élőhelyekre vonatkozik. A tervezéshez fel kell használni a VKI előírásainak megfelelően készített leltárban szereplő adatokat, illetve azokkal egyeztetni kell a tervező által összegyűjtött adatokat. Ha a hajóút paramétereinek javításához szükséges beavatkozások olyan védett területeket is érintenek, amelyeken nemzeti jelentőségűként azonosított fajok és élőhelyek is vannak, ezeket a területeket is figyelembe kell venni a tervezéskor. 2) A hajóút paramétereinek javításához szükséges beavatkozások tervezésekor a VKI és a MEI előírásainak megfelelő célkitűzéseket is figyelembe kell venni. A MEI az európai közösségi jelentőségű, víztől függő fajok és élőhelyek védelmét írja elő a Natura 2000 területeken. A VKI előírja minden felszíni víz jó ökológiai és jó kémiai állapotának biztosítását és ez a Madarak és Élőhelyek Irányelv által védett, víztől függő fajokra és élőhelyekre is vonatkozik. A VKI nem változtatja meg azokat a célokat, amelyeket a MEI alapján el kell érni, de közös keretet biztosít a VKI és a MEI által előírt intézkedések végrehajtásához a víztől-függő Natura 2000 területeken. Az irányelvek céljai hasonlóak és összefüggenek. Különös figyelmet és koordinációt kíván az, amikor ugyanazon a területen kell alkalmazni mindkét irányelv céljait. A 39

vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a VKI és a MEI előírásainak megfelelő célkitűzéseknek és az elérésükhöz szükséges intézkedéseknek is szerepelniük kell. 3) A hajóút paramétereinek javításához szükséges beavatkozások tervezésekor a VKI-ben és a MEI-ben előírt célok közül a legszigorúbbat is teljesíteni kell. A VKI előírásai szerint akkor, ha egy víztestre több irányelv ír elő célkitűzéseket, a legszigorúbbat is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy előfordulhat az, hogy a vízgyűjtőgazdálkodási tervben kiegészítő intézkedéseket kell alkalmazni a MEI-ben előírt célkitűzések teljesítéséhez. A VKI és a MEI céljainak eléréséhez szükséges intézkedéseket jól kell koordinálni és be kell építeni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervbe. 4) Ha a VKI-ben előírt célkitűzések és az Élőhely Irányelvben a Natura 2000 területekre vonatkozó célkitűzések teljesítésének határideje különböző, akkor a korábbi határidőt kell betartani. A VKI előírásai szerint a víztől-függő Natura 2000 területekre vonatkozó célkitűzéseket is 2015- ig kell elérni. A MEI nem ad meg határidőt a célkitűzések elérésére, de az Élőhely Irányelv szerint a Natura 2000 területekre vonatkozó célkitűzéseket hat éven belül kell teljesíteni a kijelölés után. Ha a két határidő különbözik, akkor a korábbi határidőt kell betartani. 5) A MEI nem írja elő azt, hogy mikorra kell teljesíteni a célkitűzéseket, így a határidő 2021-re vagy 2027-re való elhalasztását a VKI-ben előírt indoklással a védett területekre is alkalmazni lehet. 6) A Natura 2000 területek nagyobbak és kisebbek is lehetnek a víztesteknél. Fontos és meglehetősen nehéz feladat az, hogy a víztestekre és a Natura 2000 területekre vonatkozó célkitűzéseket és az elérésükhöz tervezett intézkedéseket összehangoljuk. A VKI és a MEI között lényeges különbség az, hogy a VKI minden felszíni víz védelmét, jó állapotba helyezését írja elő, a MEI viszont csak az európai közösségi jelentőségűnek kijelölt, vizektől függő fajok és élőhelyek védelmével foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy a VKI és a MEI nem ugyanazokra a terület egységekre vonatkoznak. A VKI tervezési egységeinek, a víztesteknek a kijelölése szubjektív dolog, nincsenek a VKI-ben olyan előírások, amelyek pontosan megszabnák a víztestek kijelölésének módját. 7) A VKI és a MEI különböző módszerekkel védik a vizes élőhelyeket. A VKI és a MEI összhangban vannak egymással, mert mindkettő elősegíti a vizes élőhelyek védelmét és állapotának javítását, de a célja az irányelveknek nem mindig ugyanaz. Ezt a hajóút paramétereinek javításához szükséges beavatkozások tervezésekor figyelembe kell venni. A VKI nagy újdonsága az, hogy nemcsak a fizikokémiai, hanem a hidrobiológiai tulajdonságokat is figyelembe véve minősíti a vizek állapotát. A vízinövények és állatok kiválasztott csoportjait használja indikátorként a vizes élőhelyek általános összetételének és funkcionálásának jellemzésére. A VKI-ben előírt állapot értékelés nem terjed ki a vízi állatokra, a kétéltűekre, a vízhez kötődő madarakra, illetve a vízhez kötődő, de nem a vízben élő állatokra (mint például a hód és a vidra), pedig számukra is nagyon fontos az egészséges vízi környezet. A VKI a MEI-vel 40

ellentétben nem egyes fajokat véd, hanem azokat a vizes élőhelyek ökológiai állapotának indikátoraként használja. 8) Az Élőhely Irányelv nincs tekintettel minden a vízben található élőlényre, a VKI pedig nem foglalkozik azzal, hogy valamilyen különleges élőlény van-e vagy nincs a vízben. Ezt a különbséget a hajóút paramétereit javító beavatkozások tervezésekor figyelembe kell venni. Az Élőhely Irányelv fő célja az, hogy a védett fajok és élőhely típusok kedvező természet megőrzési helyzetben legyenek és a hosszú távú fennmaradásuk biztosított legyen Európában. A VKI-ben előírt jó ökológiai állapot a felszíni vizekkel összefüggő vizes élőhelyek jó állapotát jelenti. Az ökológiai állapot értékelése víz-típus függő. Minden felszíni vizet víztípusokra kell osztani és meg kell határozni a zavartalan állapotukat jelentő referencia feltételeket. Az ökológiai állapotot a típus-függő referencia feltételektől való eltéréssel kell mérni. A referencia feltételeknek vannak fizikokémiai és hidromorfológiai elemei is. 9) Vannak olyan esetek, amikor a VKI-ben előírt jó ökológiai állapot vagy potenciál nem elégséges a MEI célkitűzéseinek teljesítéséhez Egy víztest jó ökológiai állapota vagy potenciálja általában hozzá fog járulni a víztől függő Natura 2000 területeken található fajok és élőhelyek jó természetmegőrzési állapotához. Az Élőhely Irányelv élőhely típusokra vonatkozó 1. melléklete és a fajokra vonatkozó 2. melléklete szigorúbb követelményeket írhat elő a jó természetmegőrzési állapotra, mint a VKI-nek a jó ökológiai állapotra vonatkozó előírásai. Vannak például olyan vízinövények, amelyek alacsonyabb nitrogén koncentrációt igényelnek a vízben, mint ami a jó ökológiai állapothoz általában szükséges. Ebben az esetben a VKI 4.2 cikke szerint az alacsonyabb értéket kell célállapotnak tekinteni. A jó természetmegőrzési állapot biztosítása a jó ökológiai állapoton kívül mástól is függ. Lehet, hogy az emberi tevékenységek által okozott terhelések (pl. a túlhalászat, vagy a túrizmus) veszélyeztetik az élőhelyeket és a fajokat. Az is fontos tény, hogy a jó természetmegőrzési állapot nem mindig kötődik a fajok vagy élőhelyek állapotához egy adott helyen, hanem a biogeográfiai régiónak egy ország területére eső teljes részére vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy az európai közösségi jelentőségű fajokra és élőhelyekre vonatkozó kedvező természetmegőrzési helyzetet az egyes Natura 2000 területeken különböző szintű természetmegőrzési helyzet biztosításával lehet elérni. A VKI végrehajtásakor ez azt jelenti, hogy a MEI célkitűzései víztestenként különbözhetnek attól függően, hogy az ország hatáskörrel rendelkező hatóságai milyen helyhez fűződő követelményeket határoznak meg. 10) Nincs közvetlen összefüggés a VKI-ben figyelembe vett referencia feltételek és a MEI által védett területek között. Ezt a hajóút paramétereit biztosító beavatkozások tervezésekor figyelembe kell venni. A VKI szerinti referencia feltételek olyan feltételeket jelentenek, amikor a vizeket csak nagyon kis emberi tevékenységekből származó terhelések érik, azaz a vizek kiváló állapotban vagy közel természetes állapotban vannak. Előfordulhat az, hogy egy VKI szerinti referencia helyen nincsenek a MEI által védett fajok vagy élőhelyek. Az is lehet viszont, hogy a MEI véd egy területet, mert védett fajok és élőhelyek vannak rajta, ugyanakkor ez a terület nem tekinthető a VKI szerinti referencia helynek a vizet érő emberi tevékenységekből származó terhelések miatt. 41

11) A VKI önmagában nem engedi meg az eltérést a MEI követelményeitől. A VKI előírásainak fontos része az, amely kivételes célok alkalmazását teszi lehetővé a fenntartható vízhasználatok és a vízvédelem kiegyensúlyozása érdekében. A VKI jól megindokolt esetekben megengedi a határidő elhalasztását, kevésbé szigorú célok megfogalmazását, a vizek állapotának időszakos romlását, a vizek állapotának új módosulását és új, fenntartható fejlesztéseket. A kivételek alkalmazását a VKI nagyon szigorú feltételekhez köti. Ezek közül egyes feltételek figyelembe vételét a MEI is megengedi. Ha egy kivétel alkalmazása jelentős mértékben befolyásolná a természetmegőrzési állapotát egy madár vagy élőlény fajnak, vagy természetes élőhelynek, akkor az csak akkor alkalmazható a VKI kivételekre vonatkozó előírásai alapján, ha az Élőhely Irányelv 6.3 és 6.4 cikkének előírásai teljesíthetők. Ha egy kivétel alkalmazása nem befolyásolná jelentős mértékben a megőrzési állapotát egy madár vagy élőlény fajnak vagy természetes élőhelynek, annak összhangban kell lennie azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a Tagállam az Élőhely Irányelv 6.2 cikke vagy a Madarak Irányelv 4.1 és 4.2 cikke alapján bevezet. 12) Nem kell minden olyan Natura 2000 terület esetén elérni a kedvező természetmegőrzési állapotot, amelyet egy adott faj vagy élőhely védelmére kijelöltek, de a kedvező természetmegőrzési állapotot el kell érni a biogeográfiai régiónak az ország területére eső részén a teljes természetes összetétel (fajok) vagy kiterjedési terület (élőhely) szintjén. A VKI 4.3 cikke szerint erősen módosítottnak lehet tekinteni egy víztestet akkor, ha annak a víztestnek a hidromorfológiai paramétereinek a megváltoztatása, amelynek el kellene érnie a jó ökológiai állapotot, jelentős kedvezőtlen hatása lenne olyan emberi tevékenységekre, mint például a hajózás (beleértve a kikötői berendezéseket is) és az árvízvédelem, és az erősen módosított víztest által szolgált hasznos célkitűzések ésszerűen nem érhetők el más olyan módon, amely környezeti szempontból jelentősen jobb megoldás, műszakilag megvalósítható és nem aránytalanul költséges. A MEI nem alkalmaz az erősen módosított víztesthez hasonló koncepciót, de vannak olyan előírásai, amelyek lehetővé teszik a gazdasági és szociális követelmények figyelembe vételét (pl. az Élőhelyek Irányelv 6.3 és 6.4 cikke). Az Élőhelyek Irányelv meghatározza azt az eljárást, amellyel a fontos közérdek figyelembe vehető, beleértve a szociális és gazdasági szempontokat is. 13) A VKI és a MEI is megengedi azt, hogy szociális és gazdasági okok miatt bizonyos feltételek teljesülése esetén kivételes célkitűzéseket alkalmazzunk, de az eljárásban különbségek vannak. Az Élőhelyek Irányelv megengedi kompenzációs intézkedések alkalmazását, a VKI 4.7 (d) cikke viszont annak igazolását kívánja, hogy nincs olyan környezeti szempontból kedvezőbb megoldás, amellyel ugyanaz a cél elérhető, amely technikailag megvalósítható és nem aránytalanul költséges. Az Élőhelyek Irányelv 6.3 cikke előírja azt az eljárást, amit akkor kell követni, ha egy terv vagy projekt veszélyeztetheti egy Natura 2000 terület sértetlenségét. Ha az előzetes vizsgálatok szerint a terv vagy projekt hatásai veszélyeztetik, vagy veszélyeztethetik a Natura 2000 területet, akkor az Élőhely Irányelv 6.4 cikke alapján kell eljárni és igazolni kell azt, hogy a terv vagy projekt által szolgált célt nem lehet más, kisebb negatív hatású, vagy kedvezőtlen hatást nem okozó változattal elérni és a terv vagy projekt fontos közérdeket szolgál, beleértve a szociális és gazdasági természetű szempontokat is. 42

A VKI által lehetővé tett kivételes környezeti célkitűzéseknek az alkalmazása nem teszi lehetővé a Madarak és az Élőhelyek Irányelvben előírt célkitűzésektől való eltérést. 14) A VKI és a MEI végrehajtását koordinálni kell. A koordinálást a tervezés lehető legkorábbi stádiumában meg kell kezdeni, nehogy a félreértések nehezítsék a későbbi tervezést. 43

2. függelék A természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú vízi makrogerinctelenek elterjedésére vonatkozó kumulatív hatásbecslés Megrendelő: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 1024 Budapest, Lövőház u. 39. Projekt: TANULMÁNYOK A DUNA HAJÓZHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSÁRÓL 18. SZÁMÚ EU TEN-T TÁMOGATÁSÚ PROJEKT Konzorcium: Konzorcium vezető: Engedélyes: KHT generáltervező: VITUKI Kft. AQUAPROFIT Zrt. TÉR-TEAM Kft. VTK INNOSYSTEM Kft. VITUKI Nonprofit Kft. 1095 Budapest, Kvassay Jenő út 1. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT 1024 Budapest, Lövőház utca 39. TÉR-TEAM Mérnök Kft. 1094 Budapest, Páva u.6. KÉSZÍTETTÉK: DR. CSÁNYI BÉLA hidrobiológiai laboratóriumvezető VITUKI Nonprofit Kft. Hidrobiológiai Laboratórium SZALÓKY ZOLTÁN hidrobiológus VITUKI Nonprofit Kft. Hidrobiológiai Laboratórium GYÖRGY ÁGNES IRMA hidrobiológus VITUKI Nonprofit Kft. Hidrobiológiai Laboratórium Budapest, 2011. november 45

BEVEZETÉS A Szob-Déli országhatár közötti Dunán a víz makrogerinctelen élőlény-együttes feltárása céljából, összesen 31 szakaszon (beavatkozási helyen) olyan részletes helyszíni felméréseket végeztünk, amelyek célja a Duna e szakaszán található vízi makrogerinctelen élőlény-együttes jellemzése, ezen belül pedig az itt kimutatható NATURA 2000 jelölőfajok és egyéb védett státuszú fajok felmérése volt. A munkaprogram megvalósítása során e Duna-szakasz jellegzetes, a szakasz-típusára nézve reprezentatív részeiről történtek part közeli, litorális, valamint mélységi makrogerinctelen ek. Eredményeink mintegy 50 kereszt-szelvény bal és jobb part menti (litorális), valamint több mint 250 mélységi kotort minta feldolgozása alapján álltak össze. Ezen adatok segítségével jellemeztük faunisztikai és természetvédelmi szempontból a védett és a természetes vízi makrogerinctelen állományok szerkezetében mutatkozó jellegzetességeket. Minden beavatkozási helyen Részletes Környezeti Hatásvizsgálat készült, amelyekben többek között a tervezett beavatkozásoknak a természetvédelmi szempontból kiemelkedő makrogerinctelen fajokra vonatkozó hatásait külön-külön elemeztük a vizsgált hazai Dunaszakaszon. Jelen dokumentum az eddig összegyűjtött eredmények alapján megvalósított összegző elemzés, amely tulajdonképpen egy általános alapállapot-felmérés, valamint a tervezett beavatkozások kumulatív hatásainak becslése a vízi makrogerinctelen élőlény-együttesekre nézve. Mivel a 80-as évek közepétől csak a Szigetköz-Budapest Duna-szakaszra vonatkozó eredmények születtek (Csányi 1994), így a főváros alatti magyar Dunáról az első részletes felmérésre csak 1995-1996-ben került sor, amelyet a Német Szövetégi Környezetvédelmi Minisztérium finanszírozott (a Budapest-déli országhatár között, VITUKI 1997). A munka 22 szelvényben végzett felvétel, hat szezonális során gyűjtött, összesen 142 minta, közülük 116 litorális, 26 sodorvonalban végzett kotrás eredményeit foglalta össze. Négy évvel később az alsó magyarországi Duna-szakaszon történt felmérés a volt Jugoszlávia területének felmérésével együtt részletes hidrobiológiai adatokat szolgáltatott a Paks alatti szakasz vízi makrogerincteleneiről (Csányi 2000). Az első nemzetközi Duna-expedíció (JDS1) 2001-ben (ICPDR 2002), az AquaTerra FP6 EU projekt 2004-ben (Slobodnik és mtsai 2005), valamint a második nemzetközi Duna-expedíció (JDS2) pedig 2007-ben valósult meg (Graf és mtsai 2008). Ezek tekinthetők a legjelentősebb nemzetközi Duna-felméréseknek. A VITUKI Hidrobiológiai munkacsoportjának eredményei, amelyeket a 2008-2011 között végzett részletes helyszíni vizsgálatok során gyűjtött, a Duna magyarországi szakaszára vonatkozó eddigi legrészletesebb adatsornak tekinthetők. A korábbi fontosabb nemzetközi vizsgálatok, valamint ezen részletes eredmények alapján lehetőség nyílik olyan kumulatív hatás-becslésre, amely a tervezett beavatkozások összegzett ökológiai következményeinek előre jelzését jelenti a vízi makrogerinctelenek társulás-szerkezeti mutatói segítségével. ANYAG ÉS MÓDSZER A folyamkutatás módszertani nehézségei miatt a lelőhely-adatokat a korábbi nemzetközi projektek során fokozatosan továbbfejlesztett i eljárások segítségével gyűjtötték. A módszertani továbbfejlesztésben a VITUKI kulcsszerepet játszott, mivel a felsorolt nemzetközi vizsgálatokban végig részt vett. Így került sor a pari régió élővilágának felmérését követően a mélységi zóna részletes vizsgálatára is, amely segítségével a folyam térben elkülönülő élőhelyeit egyformán vizsgálni lehet. Az eljárást, vagyis a Duna kereszt-szelvény mentén történő mélységi ének mederkotráson alapuló vizsgálatát a VITUKI kutatócsoportja kidolgozta. A vízi makrogerinctelenek állományait így olyan, a jelenleg ismert legalkalmasabb i 47

módszertan segítségével térképeztük fel, amely a parti sekély vizű zóna biológiai állapota mellett a mélyebb vízi életterek bentonikus élővilágáról is megfelelően részletes információt szolgáltatnak. A mélységi i módszert nemcsak a vízi makrogerinctelenek, hanem a halak kimutatására is sikerült munkacsoportunknak kidolgoznia, s kivitelezésében az elmúlt időszakban számos, a Dunán (pl. a romániai Al-Duna) és egyéb nagy folyókon (Tisza, Dráva) végzett felmérések során megfelelő jártasságra tett szert (VITUKI 2000, ICPDR 2002, Csányi & Paunovic 2006, Szekeres et al. 2009). A Duna lábalható/gázolható mélységű víztereiben, tehát a sekély vizű parti zónájában egy egyszerű eljárást, a folyó medrének felkavarásán és keverő mozdulatokkal történő összehálózásán alapuló keverő-hálózó t (ún. Kick and Sweep módszer) alkalmaztunk. Ezt szabványosított nyeles háló (Standard Pond Net) segítségével kell végezni. A - megközelítőleg 25 cm x 25 cm-es - fémkeretre szerelt nyeles háló névleges szembősége 1 mm. A folyam mély, nem lábalható vízterei esetében vízi jármű segítségével történő i eljárás alkalmazására van szükség. A mélyvízi meder kotrásos ére használt kotróberendezés nyílása egy egyenlő oldalú fogazott vas háromszög, melynek oldalai 30 cm-esek. Az enyhén kihajlított fogak olyan szögben állnak, hogy az a kotrás, vagyis a vízszintes vontatása esetén a mederfenéknek kb. 5 cm vastag felső rétegét tudja összegyűjteni. A kotrókeret sarokpontjaiból előreirányuló három, 60 cm hosszúságú vasrúd elöl találkozik, s e ponton csatlakoztatható a vontató lánc és a kötél. A kotró hátrafelé egy 500 µm lyukátmérőjű, műanyag szita hálóanyagból készült 1 m hosszú zsákban végződik. A zsák hátulja nyitott, azt minden egyes előtt műanyag gyorskötözővel megfelelő hosszúságban (kb. 50 cm) lezárjuk. A mederkotró 1 cm vastag műanyag vontatókötele egy kb. 2 m hosszú nehéz vaslánccal kezdődik, s bár a motorcsónakból a kötél ferdén fut le a mederfenékig, a lánc tömegénél fogva a vonatást vízszintes irányba kényszeríti. A berendezés mederfenéken, folyásirányban történő vontatásával a zsák megtelik a mederanyaggal, amely az állatokat tartalmazza, s amely ezután kiemelhető a vízből. A kitermelt mederanyagot megfelelő nagyságú, sorszámmal ellátott vödrökbe helyezzük, majd partra szállítjuk. Az adott kereszt-szelvényben mindig a jobb parttól kezdjük a t és azok számozását (római számok I-től VI-ig). A zsák meghatározott térfogata megszabja a belekerülő hordalékanyag mennyiségét. A kotrással vett minta megközelítőleg 10 l térfogatú, amely nagyjából 0,25 m 2 felületről származik. A kotort minta térfogatát helyszíni jegyzőkönyvben rögzítjük. A minták tehát mennyiségüknél (térfogatuknál) fogva kvantitatív módon összehasonlíthatók egymással, így a módszer alkalmas mennyiségi adatértékelésre is. A mederkotrás munkafázisait az 1. ábra mutatja. A makrogerinctelen (kotrás, illetve part menti keverő hálózás) pontjain GARMIN GPSMAP 60 CSx készülékkel rögzítettük a koordinátákat, és ultrahangos mélységmérővel feljegyeztük a vízoszlop magasságát (a i ponton mért vízmélységet). A felszínre hozott mederanyagot a helyszínen átmostuk, az ilyen módon csökkentett minta mennyiséget tartósítottuk, az élőlények rendszertani azonosítására laboratóriumban került sor sztereo mikroszkóp segítségével. 48

1. ábra Motorcsónakból történő mederkotrás munkafázisai VÉDETT FAJOK A HAZAI DUNA-SZAKASZON A 31/2004.(XII.30) KvVM rendelet A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól 8. (4). bekezdése a következőket tartalmazza: "A vizsgálati monitorozó program célja a határérték-túllépések, illetve az állapotváltozások ismeretlen okainak, a rendkívüli szennyezések mértékének és hatásainak vizsgálata, továbbá információgyűjtés ott, ahol operatív monitorozás még nem működik, valamint információgyűjtés a szükséges intézkedési tervek készítéséhez. A vizsgálati monitorozás gyakoriságát úgy kell megválasztani, hogy az megbízható és pontos adatokat nyújtson." A beavatkozások hatásainak becslésekor természetvédelmi szempontból fel kell tárni, hogy az adott térségben milyen védett státuszú fajok találhatók (1. táblázat). Az eddigi helyszíni felmérések szerint a Duna Szob-déli országhatár közötti szakaszán tizenegy védett faj fordul elő. A kimutatott védett fajok a vízicsigák, a kagylók, a magasabb rendű rákok, valamint a rovarok lárva stádiumú példányai, azon belül a szitakötők és a bogarak csoportjába tartoznak. Közülük az Unio crassus NATURA 2000 jelölő faj is. A hozzá hasonló státuszú Theodoxus transversalis jelenlétét a hazai Dunán eddig nem sikerült senkinek sem igazolnia, bizonyítható előfordulása csak a bulgár-román Duna-szakaszon van (JDS2, Graf és mtsai 2008). A többi védett faj többékevésbé ritka, a magyar Dunán azonban számos helyszínen rendszeresen kimutatható. Két Gomphida-faj (Onycogomphus forcipatus, Ophiogomphus cecilia) nem került elő az alapállapot-felméréskor, csak 1994-ben regisztráltuk Zebegény térségében jelenlétüket. A lárvák megjelenése a folyam mentén rendkívül ritka és egyenetlen, hiszen speciális élőhely-mozaikokhoz kötött. Kimutatásuk a tavaszi időszakban a legvalószínűbb, a kikelt imágók és a lárvabőrök sokkal könnyebben azonosíthatók, mint a víztérben élő lárváké. 49

Szob Dömös Visegrád Vác Sződliget Göd Árpád-híd Budafok Százhalombatta Dunafüred Ercsi Rácalmás Kulcs Dunaújvároas Dunaföldvár Solt Bölcske Harta Baráka Korpád Sió-torok Kováspuszta Baja Mohács alatt Hercegszántó 1. táblázat. A Szob-déli országhatár közötti Duna-szakaszon az alapállapot-felmérés során kimutatott védett státuszú vízi makrogerinctelen fajok listája Védettségi Faj neve kategória V Astacus leptodactylus V Borysthenia naticina V Epitheca bimaculata V Fagotia acicularis V Fagotia esperi V, N2 Gomphus flavipes V Gomphus vulgatissimus V Potamophilus acuminatus V Pseudanodonta complanata V Theodoxus danubialis V,N1,N2 Unio crassus Közösségi jelentőségű állat- és növényfajok, N1 amelyek megőrzéséhez különleges természetmegőrzési területek kijelölése szükséges N2 V Közösségi jelentőségű szigorú védelmet igényelő állat- és növényfajok A 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet által védett állatfajok A 2. táblázatban foglaljuk össze a vizsgált hazai Duna-szakasz védett makrogerinctelen taxonjainak hossz-szelvény menti előfordulását. 2. táblázat. A Szob-déli országhatár közötti Duna-szakasz védett makrogerinctelen taxonjainak előfordulása Faj neve Astacus leptodactylus 1 1 1 1 1 Borysthenia naticina 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Epitheca bimaculata 1 Fagotia acicularis 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Fagotia esperi 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Gomphus flavipes 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Gomphus vulgatissimus 1 1 1 1 1 1 Potamophilus acuminatus 1 Pseudanodonta complanata 1 1 1 1 1 1 1 Theodoxus danubialis 1 1 1 1 1 1 1 1 Unio crassus 1 1 1 1 1 1 1 Kimutatott védett 8 4 7 6 7 7 2 2 0 3 0 0 3 1 5 4 1 2 1 4 1 0 1 2 4 taxonok száma 50

Négy vizsgált szakaszon nem sikerült védett taxont kimutatnunk: Százhalombatta, Ercsi, Rácalmás, Kovácspuszta. E helyeken megtalálható volt az adott szakaszra jellemző makrogerinctelen élőlény-együttes, csupán a kiemelkedő természeti értékkel bíró taxonok nem kerültek elő. Megállapítható, hogy Budapest környezete, Dunaújváros, Bölcske, a Sió-torok, valamint Baja térsége nem bővelkedik védett taxonokban. Összességében kiemelkedően értékes szakasznak bizonyult a Budapest feletti Duna Szob és Göd közötti szakasza, Dunaföldvár-Solt térsége, valamint a déli országhatár környezete. A felsorolt szakaszok egymástó jellegükben eltérnek, hiszen a felső szakasz a folyam valódi, magyarországi, erős sodrású, durva mederanyaggal jellemezhető középső szakasza, amely ma már sem Németországban, sem Ausztriában nem fordul elő ilyen természetes formájában. Jellemző védett faj-együttesét a Fagotia acicularis, F. esperi, Thedoxus danubialis vízicsigák, az Unio crassus tompa folyami kagyló és a folyami szitakötő-fajok (Gomphus flavipes, G. vulgatissimus) alkotják, vagyis a szakasz ilyen formán tehát unikális, kiemelkedő természeti értéket képvisel. Megjegyezzük, hogy Zebegény térségében 1994-ben mind a négy Gomphus-fajt (G. flavipes, G. vulgatissimus, Onicogomphus forcipatus, Ophiogomphus cecilia) kimutattuk. A folyam Dunaföldvár-Solt közötti térsége a közép- és alsó szakasz lassú átmeneti zónáját reprezentálja, ahol az említett fajok még szórványosan előfordulnak, de számos, az alsó szakaszra jellemző taxonokal együtt (Borysthenia naticina, Gomphus-fajok, Pseudanodonta complanata, Astacus letodactylus). A legalsó magyarországi Duna-szakasz típusában már a szerbiai/román/bulgár alsó szakaszhoz hasonlítható, amely azzal jellemezhető, hogy az áramlás gyengébb, a görgetett hordalék frakciója homokban gazdag, s emiatt általában hiányoznak a középső-felső szakasz jellegzetes áramláskedvelő, többnyire a szilárd alzat meglétét igénylő puhatestű taxonjai. A meder középső mélyebb régiójában védett taxonok nem találhatók. A 2008-2011 közötti részletes állapot-felmérés során csupán egyetlen esetben sikerült védett makrogerincteleneket a mélyebb vízterekben kimutatnunk. Szob szelvényében, amely kívül esik a dömösi beavatkozás helyszínén, az Unio crassus NATURA 2000 jelölőfaj egyetlen példányát, valamint a védett Theodoxus danubiális két példányát sikerült megtalálnunk a bal parttól mintegy 200 m-re 4,5 m mélységben, a kotort mintában! A két fajnak meglátásunk szerint ma Magyarországon kisméretű populációi élnek. Ez a sodorvonalbeli előfordulásuk példa nélküli, s egyben jól jelzi, hogy a szobi Duna-szelvény, eddigi tapasztalataink szerint is, a leginkább érintetlen hazai Duna-szakaszt reprezentálja. A MAKROGERINCTELENEK LEGFONTOSABB ÉLŐHELYEI A DUNÁBAN Az eddigi részletes helyszíni vizsgálatok során megállapítottuk, hogy a Duna leggazdagabb makrozoobenton élőlény-együttesei zónaszerűen népesítik be a folyam medrét. A maximális méretű állományok, illetve a legsűrűbben benépesített vízi zónák mindenütt azokon a mederszakaszokon találhatók, amelyek az éves kis vízállások alkalmával a part menti (litorális) zónát alkotják, vagyis kisvízi viszonyok alkalmával is állandóan víz alatt maradnak. Az ennél magasabban fekvő zónában nem állandó a vízborítás, emiatt a mederrész benépesülése sokkal gyérebb, s a benépesülés dinamikája az egyes élőlény-csoportok mobilitásától, aktív mozgásképességétől, valamint a magasabb vízállás tartósságától függ. A hirtelen bekövetkező vízszintcsökkenéseknek az ebben a zónában élő korlátozott mozgásképességgel rendelkező fajokra nézve katasztrofális hatásai lehetnek (2. ábra). 51

2. ábra A hirtelen apadás télen tömeges kagyló-pusztulást okozhat a Duna mentén A katasztrófa többféleképpen játszódhat le az évszak és a szárazra kerülés tartósságának függvényében. Az ábrán látható kagyló-populáció túlnyomó többségét az Unio tumidus alkotja. A téli elején történt vízszintcsökkenéskor az állatok szárazra került példányai azért pusztultak el, mert az éjszakai -6 C o hőmérséklet során belefagytak az üledékbe. A csekély vízborítás viszont már időlegesen megakadályozta ezt, így a szerencsésebb példányok a fagypont alatti hőmérsékletet elkerülve túlélhették a vízszint-csökkenés által okozott katasztrófát. A bemutatott példa azt illusztrálja, hogy a természetes vízszintváltozások milyen nagymértékű hatást gyakorolnak a litorális zóna makrogerinctelen szervezeteire, amelyek állományai mindezek ellenére stabil populációkat alkotnak a Duna mentén. Ezek alapján állítjuk azt, hogy a tervezett kotrási beavatkozásoknak semmi ilyen károsító hatását nem lehet valószínűsíteni erre az élőlényegyüttesre nézve. 52

Nem fagyos időszakokban a kagylópopuláció túlélési esélyei jobbak. Ilyenkor a száraz időszak hossza jelenti a kulcskérdést a kagylók és egyéb lassú mozgású szervezetek esetében. A sikeres túlélés szempontjából okvetlenül előnyt élveznek azok az állatok, amelyek aktív és hatékony mozgásukkal ezt a hirtelen megváltozott feltétel-együttest képesek tolerálni, mert vissza tudnak kerülni a víz borította mederbe és populációik megmaradnak. A folyami szitakötőfajok (Gomphidae) lárvái aránylag jó mozgásképességgel rendelkeznek. A két ritka faj (Onycogomphusa forcipatus, Ophiogompus cecilia) eddigi megfigyeléseink szerint olyan kicsiny élőhely-mozaikokban szeret lenni, mint például a mederben lévő nagyobb kövek mögött elhelyezkedő, esetleg csak időlegesen kialakuló áramlási holtterek, szedimentációs foltocskák, amelyek meglehetősen ritkák a Duna-meder mentén. Emellett hordalékfán és vízbe hullott faágakon is megtalálhatók. Az Ophiogomphus cecilia imágója kifejezetten kötődik az erdők jelenlétéhez is, amelynek a feltételei a Duna-kanyarban adottak. A két gyakoribb faj (Gomphus vulgatissimus, G. flavipes) szintén a vízmélységtől függetlenül - sem a durva mederanyagú területeken fordul elő, hanem olyan homokos-iszapos fenékrészeken, ahol be tudják ásni magukat az üledék felső rétegébe. Tekintettel arra tehát, hogy az erősebb áramlás elragadja a finom szemcséjű üledéket a mederfenékről, a szitakötő lárvák csak a szedimentációs területeken fordulnak elő. A középső magyarországi Duna-szakaszon, amelyet tehát sóder alzat jellemez, a Gomphus-fajok csak olyan típusú élőhely-mozaikokban telepednek meg, amelyek akár a sekély vizű parti zónában, akár pedig a mélyvízi limányos területeken csekély áramlásúak, és ennek következtében iszapos-homokos élőhelyekkel rendelkeznek. Jellegzetes szerkezetű élőhelyek váltakoznak a magyarországi Duna-szakaszon ott, ahol kőszórások, valamint terelőművek, sarkantyúk vannak. Ezek a létesítmények a Duna hozzáférhető élőhelyeinek fenntartásában ma már alapvetően meghatározó szerepet játszanak. Köztük elsődlegesen a nagyméretű bazaltkövekből álló partvédelmi kőszórásokat fontos kiemelni. A medererózió ellen alkalmazott partvédelemi kőszórás szilárd felületű alzatot jelent a bevonatlakó szervezeteknek. Létrehozásuk nem okozza a fauna elszegényedését, csupán lokálisan eltérő fajösszetételt idézhet elő. Meg kell jegyezni, hogy a kőszórások, mint élőhelyek pontos vizsgálati módszerei problematikusak. Nehéz jól kivitelezni a t. Az eddigi tapasztalatok azonban arra utalnak (pl. a Duna 1992-ben történt Dunacsúnyi elterelése miatt szárazra került partvédelmi kőszórás közvetlen vizuális vizsgálata Rajkánál), hogy a kövek között gazdag élőlény-együttes található (kagyló-fajok, magasabb rendű rákok, köztük a tízlábú rákok, valamint rovar-lárvák). A párhuzamművek, kőszórások lábazatánál emellett mindenhol megtalálható a többékevésbé természetes folyófenék, amely élőhelyként változatlanul hozzáférhető. Példaként említhető a budapesti Duna Erzsébet-híd pesti hídfője, ahol a nemzetközi kikötő pontonjának közelében a kőszórás tövében húzódó, kisvíz idején mintegy 1 m vízmélységben lévő sóderpadon a közönséges folyami szitakötő (Gomphus vulgatissimus) lárvája rendszeresen kimutatható. Számos egyéb szakaszon (így a Margit-sziget mentén is) a sárgalábú folyami szitakötő (Gomphus flavipes) előfordulása bizonyított, ugyancsak a kőszórások tövében lévő természetes mederfenéken. A terelőtöltés (egyéb neve: sarkantyú) a másik olyan szabályozási mű, amely szintén rendszeresen megtalálható számos ponton a folyam mindkét partján. A terelőtöltés a különböző vízállás- és vízhozam-viszonyoknak megfelelően különbözőképpen viselkedik a vízi élőlényegyüttesekre nézve, aszerint, hogy miképpen befolyásolja a víztömeg elosztását és az áramlási feltételeket. Nagy vízálláskor átbukik rajta a víztömeg, ilyenkor az alvízi oldalon, közvetlenül a kőgát mögött tekintélyes medermélyülések (> 10 m) is kialakulhatnak. Kis vízszintkor viszont 53

alatta kiterjedt limányos feltöltődő területek alakulnak ki, amelyeken számos olyan faj telepedhet meg, amely nem kifejezetten kedveli a vízáramlást. A terelőtöltés végén kifejlődött nagy mélységű gödör a vermelési időszakban bizonyos halfajok számára kétségtelenül fontos. Két terelőtöltés között pedig egy jellegzetes mederszukcessziós sor ismerhető fel: a mélyület, az ezt követő durva kavics-frakció, valamint az egyre csökkenő szemcse-összetételű zátony, ahol az erős áramlást kedvelőktől a limányt kedvelő fajegyüttesek mind előfordulnak. Sok ilyen periodikusan váltakozó élőhely-sorozat esetében találtuk meg például az Unio crassus (NATURA 2000 jelölő) kagylófajt is, mindig a durva és közepes kavics-frakció közötti átmeneti régióban. KUMULATÍV HATÁSOK BECSLÉSE A makrogerinctelenekre vonatkozó részletes felmérés alapján három beavatkozás-típus lehetséges hosszú távú ökológiai hatásait kell becsülni: Mederkotrás; Terelőművek (párhuzamművek, sarkantyúk); Mederanyag depónia. A tervezett beavatkozások közül a meder kotrása a sodorvonal környezetében, a mélyvízi régióban történik. Korábbi adatsorok (JDS1, AquaTerra, JDS2), valamint a 2008-2011 közötti saját helyszíni vizsgálataink alapján is azt lehetett tapasztalni, hogy az előkerült védett taxonok élőhelyei kizárólag abban a zónában helyezkednek el, amely az év során előforduló legkisebb vízálláskor a litorális, sekély régiót alkotja. A megnövekedő vízhozamok és a magasabb vízállások az újabb partszakaszok elöntését okozzák, amelyek benépesülése lassú, hiszen csak a jó mozgásképességű fajok képesek az újonnan elárasztott területeket hamar elfoglalni. A magas vízálláskor tapasztalható litorális zóna vizsgálata tehát nem reprezentatív. A kis vízállás parti zónája tehát az a jól definiálható sáv, amely vizsgálata a legeredményesebb. Ennek a mindenkori helyzetét az aktuális vízállás és az évi legkisebb vízállás közötti mélység-különbséggel lehet jellemezni: az aktuális vízállás és a legkisebb vízállás közötti különbség határozza meg pontosan azt a zónát, amelyet meg kell keresni, és amelyből az adott vízállás-feltételek mellett a leginkább reprezentatív mintát kell venni. Adataink alapján jól látható, hogy a nagyobb mélységekben, ahol erősebb áramlás, jelentékenyebb hordalék-mozgás, tehát nehezebb életfeltételek uralkodnak, csupán néhány taxon kis abundanciájú állományai mutathatók ki. Ezek a taxonok számos esetben nem őshonos állatok. A mederkotrásos ek eredményei szerint egyértelműen kimutatható, hogy az ázsiai gömbkagyló (Corbicula fluminea), amely nagymértékű mozgásképességgel rendelkezik, jól elviseli a sodorvonalban uralkodó életfeltételeket, hiszen sok helyen raja kívül szinte semmilyen egyéb gerinctelen élőlény nem mutatható ki. Az eddigi Részletes Környezeti Hatásvizsgálati Dokumentációkban részletesen kifejtettük, hogy a hajózóút kotrása nem érint fajokban és egyedekben gazdag élőlény-együttessel jellemezhető életteret, mivel a beavatkozás, a kotrás a gyéren benépesült mélységi zóna középső, kis kiterjedésű területein történik. Ennek tömör illusztrálására egy 2010 februárjában végzett sodorvonalbeli kotrás eredményeit idézzük. A Korpádi-kanyar több mint 10 méteres mélységében végzett eredményei a 2. ábrán láthatók. 54

3. ábra. A korpádi szelvény mélységi zónájában talált makrozoobenton taxonok relative gyakorisága (2010 február 10; összegyedszám = 173) A jövevény Corbicula fluminea állománymérete meghatározó a Korpádi sodorvonalban, hiszen az összes előkerült egyednek csaknem 90 %-át alkotja,. a juvenilis/adult egyedek aránya pedig megközelítőleg 50/50 %. Érdekes, hogy a két Dreissena-faj szintén nem tekinthető őshonosnak a hazai faunában, s a Dreissena bugensis jelenleg is terjed a Duna mentén. Az eddigi ismereteink birtokában azonban már meg lehet nyugtatni az invázív fajok terjedésével kapcsolatban aggodalmaskodókat: A gömbkagyló-populáció mérete tapasztalataink szerint rohamos csökkenésnek indult a 2010/2011 telét követő időszakban, mert ez a kagylófaj nagyon kevéssé tűri a hideget. Szó sincs tehát arról, hogy ezek az invázív fajok rövidesen átveszik az őshonos fajok helyét a Dunában, csupán azt lehet megfigyelni, hogy állományai stabilizálódnak, jelenlétüket pedig az ökológiai állapot meghatározásában feltétlenül figyelembe kell venni. Az elmondottal alapján tehát megállapítható, hogy a meder kotrása sehol nem érint élőlényekben gazdag, sűrűn benépesült területeket. A meder középső, mélyvízi régióiban az áramlási feltételek kotrás nélkül is a mederanyag folyamatos átrendezését idézik elő, különösen a nagyobb árhullámok során. Ennek következtében pedig ki lehet jelenteni, hogy a vízi makrogerinctelen élőlény-együttesre a mederkotrás nem lesz lokálisan káros hatással, s ezen keresztül a vizsgált magyarországi szakaszon összegzett káros hatásokkal sem kell számolni. Mivel ezeken a területeken védett makrogerinctelen fajokat nem detektáltunk, s az itt fellelhető, nem védett fajokból képzett állományok csekély nagyságúak, elsősorban invázív, vagy nem őshonos fajokból áll. s az őshonos fajok természetes úton történő utánpótlásuk lehetősége fennáll, Úgy gondoljuk, hogy mederkotrásnak a vízi makrogerinctelen élőlény-együttesre gyakorolt kumulatív hatásai is elhanyagolhatóak, vagyis a kotrás ezt a vízi élőlénycsoportot egyáltalán nem befolyásolhatja károsan. Összefoglalva a kőszórások, terelőművek (sarkantyúk, párhuzamművek) vízi élőhelyekre, ezen keresztül pedig a vízi makrogerinctelenekre gyakorolt hatásait megállapítható, hogy jelenlétük ugyan megváltoztatja az eredeti áramlási viszonyokkal jellemezhető természetes partok élőhely-típusait, de egyúttal számos olyan élőhely-mozaik jön létre, amely az áramláskedvelő és a csökkent áramlást igénylő taxonoknak egyaránt megfelel. Ezen művek tervezett építésével, bővítésével kapcsolatban megállapítható, hogy a Duna eddigi szabályozása során számos ilyen jellegű beavatkozás történt már. A jövőben érdemes lenne ennek az áramlás-gradienseknek a 55