ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS 1
1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE Lavestra 12,5 mg filmtabletta Lavestra 25 mg filmtabletta Lavestra 50 mg filmtabletta Lavestra 100 mg filmtabletta 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 12,5 mg, 25 mg, 50 mg vagy 100 mg lozartán-kálium filmtablettánként, ami sorrendben 11,4 mg, 22,9 mg, 45,8 mg és 91,6 mg lozartánnak felel meg. Segédanyagok: laktóz-monohidrát Lavestra 12,5: 13,7 mg tablettánként Lavestra 25: 27,3 mg tablettánként Lavestra 50: 54,7 mg tablettánként Lavestra 100: 109,3 mg tablettánként A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. 3. GYÓGYSZERFORMA Filmtabletta Lavestra 12,5: Ovális, domború, sárga, filmbevonatú tabletta Lavestra 25: Ovális, domború, sárga, filmbevonatú, egyik oldalán törővonallal ellátott tabletta. Lavestra 50: Kerek, domború, fehér filmbevonatú, egyik oldalán törővonallal ellátott, metszett élű tabletta. Lavestra 100: Ovális, domború, fehér, filmbevonatú tabletta. A 25 mg-os és 50 mg-os hatáserősségű tabletták két egyenlő adagra oszthatók. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK 4.1 Terápiás javallatok Hypertonia: A lozartán a hypertonia kezelésére javallt. A stroke kockázatának csökkentése bal kamra hypertrophiás, hypertoniás betegeknél (lásd 5.1 pont). Az adatok nem támasztják alá a lozartán alkalmazását ebben az indikációban a feketebőrű betegeknél (lásd 5.1 pont). Renoprotekció proteinuriás, 2-es típusú diabeteses betegeknél: A lozartán a vesebetegség súlyosbodásának szérum kreatininszint megkétszereződése, végstádiumú vesebetegség (dialízis vagy vesetranszplantáció szükségessége) vagy halálozás alkotta kompozit végpontban bekövetkezett csökkenéssel mért késleltetésére, valamint a proteinuria csökkentésére javallt (lásd 5.1 pont). Szívelégtelenség: A lozartán a szívelégtelenség kezelésére javallt, ha a további kezelést egy ACE-gátlóval már nem tartják megfelelőnek. A szívelégtelenségben szenvedő, ACE-gátlóval stabilan tartott betegek lozartánra történő átállítása nem javasolt (lásd 5.1 pont). 2
4.2 Adagolás és alkalmazás Hypertonia A legtöbb betegnél a kezdő és fenntartó adag napi egyszeri 50 mg lozartán. A maximális vérnyomáscsökkentő hatás a kezelés megkezdése után 3-6 héttel érhető el. Egyes betegeknél az adag napi egyszeri 100 mg-ra történő emelésével további kedvező hatás érhető el. Alkalmazása intravascularis volumenhiányban szenvedő betegeknél: az intravascularis volumenhiányos betegeknél (pl. a nagy dózisú diuretikumokkal kezelteknél) napi egyszeri 25 mg-os kezdő adag mérlegelendő (lásd 4.4 pont). A stroke kockázatának csökkentése bal kamra hypertrophiás, hypertoniás betegeknél A szokásos kezdő adag naponta egyszer 50 mg lozartán. A vérnyomás alakulásától függően kis dózisú hidroklorotiazid adható és/vagy a lozartán adagja napi egyszeri 100 mg-ra emelhető. Renoprotekció proteinuriás, 2-es típusú diabeteses betegeknél A szokásos kezdő adag napi egyszeri 50 mg. A kezelés megkezdését követő egy hónapon belül a vérnyomástól függően az adag legfeljebb napi egyszeri 100 mg-ig emelhető. A lozartán adható együtt más vérnyomáscsökkentőkkel (pl. diuretikumok, kalciumcsatorna-blokkolók, alfa- vagy béta-blokkolók mellett centrálisan ható szerek) csakúgy, mint inzulinnal és más, gyakorta használt antidiabetikumokkal (pl. szulfonilureák, glitazonok és glükozidáz-gátlók). A lozartánt nem vizsgálták súlyos vesebetegségben szenvedő, 2-es típusú diabeteses betegeknél. Szívelégtelenség Szívelégtelenségben szenvedő betegeknél a lozartán kezdő adagja naponta egyszer 12,5 mg. A dózist általában egyhetes időközönként kell módosítani (pl. napi 12,5 mg, napi 25 mg, majd napi 50 mg) a beteg reakciójától függően, a szokásos napi egyszeri 50 mg-os fenntartó adag eléréséig. A lozartánt rendszerint vízhajtókkal és digitálisszal kombinálva alkalmazzák. Enyhe vesekárosodásban szenvedő betegeknél nem szükséges a kezdő adag módosítása. Alacsonyabb adag mérlegelendő olyan betegeknél, akiknek az anamnézisében májkárosodás szerepel. Újszülöttek, gyermekek és serdülők esetében a Lavestra hatásosságára és biztonságosságára vonatkozóan kevés adat áll rendelkezésre. A lozartán alkalmazható más vérnyomáscsökkentőkkel. A lozartán étellel együtt vagy anélkül is bevehető. 4.3 Ellenjavallatok A lozartánnal vagy a Lavestra bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. A terhesség második vagy harmadik trimesztere. Szoptatás. 4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések Túlérzékenység: Angioneuroticus oedema (lásd 4.8 pont). Aorta- és mitralis stenosis, obstructiv hypertrophiás cardiomyopathia: A lozartán alkalmazását hemodinamikailag jelentős obstrukcióval járó billentyűbetegségben vagy obstructiv cardiomyopathiában szenvedő betegeknél nem vizsgálták megfelelően. Hypotonia és az elektrolit-/folyadékháztartás egyensúlyzavara: Intravascularis volumenhiányos betegeknél (pl. a nagy dózisú diuretikumokkal kezelteknél) tünetekkel járó hypotensio fordulhat elő. A lozartán alkalmazásának megkezdése előtt ezeket az állapotokat korrigálni kell, vagy alacsonyabb kezdő adagot kell alkalmazni (lásd 4.2 pont). 3
Az elektrolitháztartás egyensúlyzavara a vesebetegségben szenvedő betegeknél gyakori, akár diabetesesek, akár nem, és foglalkozni kell vele. Egy proteinuriás, 2-es típusú diabeteses betegeken végzett vizsgálatban a lozartánnal kezelt betegek csoportjában a hyperkalaemia incidenciája nagyobb volt, mint a placeb-csoportban. A hyperkalaemia miatt azonban csak kevés beteg hagyta abba a kezelést (lásd 4.8 pont). Májműködési zavar: A farmakokinetikai adatok alapján, amelyek a cirrhoticus betegeknél a lozartán plazmakoncentrációjának jelentős emelkedését mutatják, alacsonyabb adag mérlegelendő azoknál a betegeknél, akiknek az anamnézisében májkárosodás szerepel (lásd 4.2 és 5.2 pont). Veseműködési zavar: A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer gátlása következményeként a veseműködés megváltozásáról, ezen belül veseelégtelenségről számoltak be erre hajlamos betegeknél. Ezek, a veseműködésben bekövetkezett változások a kezelés abbahagyása után reverzíbilisek lehetnek. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszert befolyásoló egyéb gyógyszerek a kétoldali arteria renalis szűkületben vagy a soliter vese veseartériájának szűkületében szenvedő betegeknél növelhetik a szérum karbamid- és kreatininszintjét. Hasonló hatásokról számoltak be a lozartánnal kapcsolatban. Ezek, a veseműködésben bekövetkezett változások a kezelés abbahagyása után reverzíbilisek lehetnek. Arteria renalis stenosis A lozartánt a kétoldali arteria renalis szűkületben vagy a soliter vese veseartériájának szűkületében szenvedő betegeknél óvatosan kell alkalmazni. A szérum kreatininszintet rendszeres időközönként ellenőrizni kell. Azoknál a betegeknél, akiknek a kreatininszintje magasabb mint 3,0 mg/dl (265 μmol/l), óvakodni kell a lozartán alkalmazásától, mivel a hyperkalaemia kockázatát nagyon nagynak tartják. A plazma káliumkoncentrációjának ellenőrzése javallt, különösen az idős és a vesekárosodásban szenvedő betegeknél. A készítmény laktózt tartalmaz. A ritka, örökletes galaktóz-intoleranciában, lapp laktáz-hiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban szenvedő betegek nem szedhetik ezt a gyógyszert. 4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók Más antihipertenzív szerek fokozhatják a lozartán vérnyomáscsökkentő hatását. A lozartán döntően a citokróm P450 (CYP) 2C9 által metabolizálódik az aktív, karboxi-sav metabolittá. Egy klinikai vizsgálatban azt tapasztalták, hogy a flukonazol (a CYP2C9 inhibitora) kb. 50%-kal csökkenti az aktív metabolit expozíciót. Azt tapasztalták, hogy a lozartánnal és rifampicinnel (a metabolizmust végző enzimek induktora) folytatott egyidejű kezelés 40%-kal csökkenti az aktív metabolit plazmakoncentrációját. Ezen hatások klinikai jelentősége nem ismert. Fluvasztatinnal (a CYP2C9 gyenge inhibitora) végzett egyidejű kezelés során nem észleltek különbséget az expozícióban. Csakúgy, mint más, az angiotenzin-ii-t vagy annak hatását gátló gyógyszerek esetén, a kálium-megtakarító egyéb gyógyszerekkel (pl. kálium spóroló diuretikumok: amilorid, triamteren, spironolakton) vagy a káliumszintet növelő gyógyszerekkel (pl. heparin), káliumpótlókkal vagy káliumot tartalmazó sópótlókkal történő egyidejű alkalmazása a szérum káliumszint emelkedéséhez vezethet. E gyógyszerek kombinációja nem javasolt. Nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek: Ha az angiotenzin-ii antagonistákat nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel (azaz szelektív COX-2 inhibitorok, acetilszalicilsav [> 3 g/nap] és 4
nem szelektív NSAID-ok) alkalmazzák egyidejűleg, az antihipertenzív hatás gyengülése következhet be. A meglévő veseműködési zavarban szenvedő betegeknél a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (mint például az indometacin), beleértve a szelektív COX-2 inhibitorokat is, a veseműködés romlásához vezethetnek. Ezek, a veseműködésben bekövetkezett változások a kezelés abbahagyása után reverzíbilisek lehetnek. A szérum lítium-koncentrációk reverzíbilis növekedéséről és toxicitásról számoltak be lítium és ACE-gátlók egyidejű alkalmazása alatt. Nagyon ritka esetekben angiotenzin-ii receptor antagonisták esetén is beszámoltak erről. Lítium és lozartán együttes alkalmazása csak óvatosan végezhető. Ha ez a kombináció elkerülhetetlennek bizonyul, az együttes alkalmazás ideje alatt a szérum lítiumszint ellenőrzése javasolt. A klinikai farmakokinetikai vizsgálatokban klinikai jelentőségű gyógyszerkölcsönhatást nem észleltek a hidroklorotiaziddal, digoxinnal, warfarinnal, cimetidinnel, fenobarbitállal (fenobarbitonnal), ketokonazollal és eritromicinnel. Beszámoltak arról, hogy a rifampin és flukonazol csökkenti az aktív metabolit szintjét. E kölcsönhatások klinikai jelentőségét nem értékelték. 4.6 Terhesség és szoptatás Terhesség Noha a lozartán terhes nők esetén történő alkalmazásával kapcsolatban nincs tapasztalat, a lozartán-káliummal folytatott állatkísérletek magzati és újszülöttkori károsodást és halálozást igazoltak, melynek mechanizmusa vélhetően a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszerre gyakorolt farmakológiai hatáson keresztül érvényesül. Emberekben a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszertől függő magzati veseperfúzió a terhesség második felében indul meg. Ezért a magzati kockázat emelkedik, ha a lozartánt a terhesség második vagy harmadik trimeszterében alkalmazzák. A terhesség második, harmadik trimeszterében alkalmazva a renin-angiotenzin rendszerre közvetlenül ható gyógyszerek a fejlődő magzat károsodását vagy akár halálát is okozhatják. A lozartánt nem szabad terhesség alatt alkalmazni. Terhesség felismerésekor a lozartán szedését a lehető leghamarabb abba kell hagyni. Szoptatás Nem ismert, hogy a lozartán kiválasztódik-e az emberi anyatejbe. Patkányok anyatejében azonban jelentős mennyiségben mutattak ki lozartánt és annak aktív metabolitját. A szoptatott csecsemőre gyakorolt mellékhatások lehetősége miatt dönteni kell a szoptatás vagy a szer szedésének abbahagyásáról, számításba véve azt, hogy mennyire fontos az anya számára a gyógyszer szedése. 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek üzemeltetéséhez szükséges képességekre Nincsenek arra utaló adatok, hogy a lozartán befolyásolná a gépjárművezetéshez és a gépek üzemeltetéséhez szükséges képességeket. Azonban gépjárművezetéskor vagy gépek üzemeltetésekor gondolni kell arra, hogy vérnyomáscsökkentő kezelés alkalmazásakor, különösen a kezelés megkezdésekor vagy az adag emelésekor esetenként szédülés jelentkezhet. 4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások A jelentett nemkívánatos hatások gyakorisága a meghatározás szerint: nagyon gyakori ( 1/10), gyakori ( 1/100 - <1/10), nem gyakori ( 1/1000 - <1/100), ritka ( 1/10 000 - <1/1000), nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatok alapján nem becsülhető meg). Az esszenciális hypertoniában végzett kontrollos klinikai vizsgálatokban a szédülés volt az egyetlen jelentett, gyógyszerfüggő mellékhatás, ami a lozartánnal kezelt betegek legalább 1%-ánál előfordult, és amelynek incidenciája magasabb volt, mint a placebo esetén. Ezenkívül dózisfüggő orthostaticus 5
hatást észleltek a betegek kevesebb mint 1%-ánál. Ritkán bőrkiütésről is beszámoltak, bár ennek előfordulási gyakorisága a kontrollos klinikai vizsgálatokban kisebb volt, mint a placebo alkalmazása során. A lozartán egy hypertoniás, bal kamra hypertrophiás betegeken végzett kontrollos klinikai vizsgálatban általában jól tolerálható volt. A leggyakoribb gyógyszerfüggő mellékhatás a szédülés, a gyengeség/fáradtság és a vertigo volt. A lozartán egy szívelégtelenségben végzett kontrollos klinikai vizsgálatban általában jól tolerálhatónak bizonyult. A megfigyelt mellékhatások típusosan azok voltak, amelyekre ebben a betegcsoportban számítani lehetett. A leggyakoribb gyógyszerfüggő mellékhatás a szédülés és a hypotensio volt. A lozartán egy 2-es típusú diabeteses, nephropathiás betegeken végzett kontrollos klinikai vizsgálatban általában jól tolerálható volt. A leggyakoribb gyógyszerfüggő mellékhatás a gyengeség/fáradtság, a szédülés, a hypotensio és a hyperkalaemia volt. Ezt a vizsgálatot néhány beteg hyperkalaemia miatt megszakította (lásd 4.4 pont). Laboratóriumi vizsgálatok eredményei Kontrollos klinikai vizsgálatokban a standard laboratóriumi paraméterekben bekövetkező, klinikailag jelentős változások ritkán kísérték a lozartán alkalmazását. A hypertoniában végzett klinikai vizsgálatokban a betegek 1,5%-ánál fordult elő hyperkalaemia (szérum káliumszint >5,5 mmol/l). Egy 2-es típusú diabeteses, nephropathiás betegeken végzett kontrollos klinikai vizsgálatban a lozartánnal kezelt betegek 9,9%-ánál, illetve a placebót kapó betegek 3,4%-ánál alakult ki hyperkalaemia (lásd 4.4 pont). A szérum káliumszintet ellenőrizni kell, különösen az idős és a vesekárosodásban szenvedő betegeknél. Az ALT-szint emelkedése ritkán előfordult, és a kezelés felfüggesztését követően rendszerint megszűnt. A poszt-marketing tapasztalatok kapcsán az alábbi mellékhatásokról számoltak be: Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek Ritka: Anaemia, thrombocytopenia. Idegrendszeri betegségek és tünetek Ritka: migraine. Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek Ritka: köhögés. Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Ritka: diarrhoea. A bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei Ritka: urticaria, pruritus, bőrkiütés. A csont-izomrendszer és a kötőszövet betegségei és tünetei Ritka: myalgia, arthralgia. Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók Gyakori: gyengeség, fáradtság. Immunrendszeri betegségek és tünetek Ritka: anafilaxiás reakciókról, angiooedemáról, beleértve a gége és a glottis légúti obstrukciót okozó duzzanatát (és/vagy az arc, az ajkak, a pharynx és/vagy a nyelv duzzanatát) jelentettek ritkán a lozartánnal kezelt betegeknél. Ezen betegek egy része korábban már tapasztalt angiooedemát más gyógyszerek, köztük az ACE-gátlók kapcsán. Ritkán vasculitisről, ezen belül Henoch-Schönlein purpuráról számoltak be. 6
Máj- és epebetegségek illetve tünetek Ritka: hepatitis, májfunkciózavarok. Laboratóriumi vizsgálatok eredményei Kontrollos klinikai vizsgálatokban a standard laboratóriumi paraméterekben bekövetkező, klinikailag jelentős változások ritkán kísérték a lozartán alkalmazását. A hypertoniában végzett klinikai vizsgálatokban a betegek 1,5%-ánál fordult elő hyperkalaemia (szérum káliumszint >5,5 mmol/l). Egy 2-es típusú diabeteses, nephropathiás betegeken végzett kontrollos klinikai vizsgálatban a lozartánnal kezelt betegek 9,9%-ánál, illetve a placebót kapó betegek 3,4%-ánál alakult ki hyperkalaemia (lásd 4.4 pont). A szérum káliumszintet ellenőrizni kell, különösen az idős és a vesekárosodásban szenvedő betegeknél. Az ALT-szint emelkedése ritkán előfordult, és a kezelés felfüggesztését követően rendszerint megszűnt. 4.9 Túladagolás Jelentős letalitást figyeltek meg egereknél 1000 mg/ttkg (3000 mg/m 2 ) és patkányoknál 2000 mg/ttkg (11 800 mg/m 2 ) (50 kg-os egyedi súlyra számítva: a javasolt maximális napi adag 500-szorosa és 1000-szerese) per os adagolása után. A túladagolásra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok korlátozottak. A túladagolás legvalószínűbb manifesztációja a hypotensio és tachycardia, bradycardia a paraszimpatikus (vagus) stimuláció miatt előfordulhat. Tünetekkel járó hypotensio esetén szupportív kezelést kell alkalmazni. Sem a lozartán, sem aktív metabolitja nem távolítható el hemodialízissel. 5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: Antihipertenzív szer, angiotenzin-ii receptor antagonista ATC kód: C09C A01 A lozartán egy orális, specifikus angiotenzin-ii receptor (AT 1 -típus) antagonista. Az angiotenzin-ii számos szövetben (pl. az érfal simaizomzatában, a mellékvesében, a vesékben és a szívben) megtalálható AT 1 -receptorhoz kötődik, és különféle fontos biológiai hatásokat vált ki, köztük vasoconstrictiót és aldoszteron felszabadulást. Az angiotenzin-ii a simaizom proliferációt is stimulálja. Kötődési és farmakológiai bioassay-k alapján szelektíven kötődik az AT 1 -receptorhoz. In vitro és in vivo mind a lozartán, mind annak farmakológiailag aktív karboxil-sav metabolitja (E-3174) gátolják az angiotenzin-ii összes fiziológiailag jelentős hatását, tekintet nélkül a szintézis forrására vagy útjára. A lozartán alkalmazásának ideje alatt a reninszekrécióra gyakorolt, angiotenzin-ii kiváltotta negatív feedback megszüntetése fokozott plazma reninaktivitáshoz vezet. A plazma reninaktivitás növekedése a plazma angiotenzin-ii-szint emelkedéséhez vezet. Az antihipertenzív hatás és a plazma aldoszteron-koncentrációjának szuppressziója még ezen emelkedések mellett is fennmarad, ami hatékony angiotenzin-ii-receptorblokádot jelez. A lozartán szelektíven kötődik az AT 1 -receptorhoz, és nem kötődik vagy blokkol egyéb olyan hormonreceptorokat, illetve ioncsatornákat, amelyek a cardiovascularis szabályozásban fontosak. Ezen kívül a lozartán nem gátolja az ACE-t (kinináz-ii), azt az enzimet, amelyik a bradykinint lebontja. Ezért az AT 1 -receptor blokkolásával nem közvetlenül összefüggő hatások, mint például a bradykinin mediálta hatások potenciálása, az ödémaképződés (lozartán 1,7%, placebo 1,9%) vagy a fáradtság (lozartán 3,8%, placebo 3,9%) nincsenek kapcsolatban a lozartánnal. Kimutatták, hogy a lozartán az angiotenzin-i-re és angiotenzin-ii-re adott reakciókat úgy gátolja, hogy nem befolyásolja a bradykininre adott reakciókat, és ez az eredmény összhangban van a lozartán specifikus hatásmechanizmusával. Ezzel szemben az ACE-gátlókról kimutatták, hogy gátolják az angiotenzin-i-re adott reakciókat, és anélkül fokozzák a bradykininre adott válaszokat, hogy 7
befolyásolnák az angiotenzin-ii-re adott reakciókat, ami ezáltal egy farmakodinámiás különbséget biztosít a lozartán és az ACE-gátlók között. A nem diabeteses, hypertoniás, proteinuriás betegeknél a lozartán-kálium alkalmazása jelentősen csökkenti a proteinuriát, az albumin és az IgG frakcionált kiválasztását. A lozartán fenntartja a glomeruláris filtrációs rátát, és csökkenti a filtrációs frakciót. A lozartán többnyire csökkenti a szérum húgysavszintjét (általában <24 μmol), ami krónikus kezelés esetén tartós volt. A lozartán nem hat a vegetatív reflexekre, és nincs tartós hatása a plazma noradrenalinszintjére. A legfeljebb napi egyszeri, 150 mg-os adagokban adott lozartán-kálium nem okoz klinikailag jelentős változásokat az éhomi triglicerid-, összkoleszterin- vagy HDL-koleszterinszintekben a hypertoniás betegeknél. Ugyanekkora lozartán dózisoknak nem volt hatása az éhomi vércukorszintekre. Hypertonia vizsgálatok Klinikai vizsgálatokban a napi 50 mg lozartán egyszeri adagolása az enyhe- vagy közepes fokú esszenciális hypertoniás betegeknél a szisztolés és diasztolés vérnyomás statisztikailag szignifikáns csökkenését hozta létre. A klinikai vizsgálatok alatt a vérnyomáscsökkentő hatás akár egy évig fennmaradt. A minimális plazmaszint (az adagolás után 24 órával) mellett mért, és a csúcskoncentráció (az adagolás után 5-6 órával) mellettihez viszonyított vérnyomásmérés egy 24 órán át tartó, aránylag egyenletes vérnyomáscsökkenést igazolt. Az antihipertenzív hatás a napi diurnális ritmushoz igazodott. Az adagolási intervallum végén mért vérnyomáscsökkenés az adagolást követően 5-6 órával mért hatás 70-80%-a volt. A lozartán adásának abbahagyása a hypertoniás betegeknél nem járt a vérnyomás hirtelen megemelkedésével. A vérnyomás jelentős csökkenése ellenére a lozartán alkalmazásának nem volt klinikailag jelentős hatása a szívfrekvenciára. 50 mg lozartán vérnyomáscsökkentő hatása a naponta egyszer alkalmazott 20 mg enalapriléhoz hasonló. A napi egyszeri, 50-100 mg lozartán vérnyomáscsökkentő hatása a naponta egyszer alkalmazott 50-100 mg atenololéhoz hasonló. Idősebb hypertoniás betegeknél ( 65 év) 12-hetes kezelés után a napi egyszeri, 50-100 mg lozartán alkalmazásának hatása 5-10 mg retard felodipinével is egyenlő. Noha a lozartán minden rasszban antihipertenzív hatású, mint más, a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszert befolyásoló gyógyszerre, a feketebőrű hypertoniás betegek lozartán monoterápiára adott átlagos reakciója kisebb, mint a nem feketebőrű betegeké. Ha a lozartánt tiazid-típusú diuretikumokkal adják együtt, a vérnyomsácsökkentő hatásaik nagyjából additívak. A LIFE-vizsgálat A Losartan Intervention For Endpoint reduction in hypertension (LIFE) vizsgálat egy randomizált, hármas-vak, aktív-kontrollos vizsgálat, amit 9193, 55 és 80 éves kor közötti, EKG-val dokumentált bal kamra hypertrophiás, hypertoniás betegen végeztek. A betegeket naponta egyszer 50 mg lozartánvagy 50 mg atenolol-kezelésre randomizálták. Ha a kitűzött vérnyomást (<140/90 Hgmm) nem érték el, először hidroklorotiazidot (12,5 mg) kaptak kiegészítésként, majd ha szükséges volt, a lozartán, ill. az atenolol adagját napi egyszeri 100 mg-ig emelték. Ha a kitűzött vérnyomás elérése érdekében szükséges volt, a kezelést más vérnyomáscsökkentőkkel (pl. a hidroklorotiazid adagjának 25 mg-ra történő emelése vagy más diuretikum, kalciumcsatorna-blokkolók, alfa-blokkolók vagy egy centrálisan ható szer hozzáadása, az ACE-gátlók, angiotenzin-ii antagonisták vagy béta-blokkolók kivételével) egészítették ki. A követés átlagos hossza 4,8 év volt. A vizsgálat elsődleges végpontja a cardiovascularis halálozás, stroke és myocardialis infarctus kombinált incidenciájának csökkenésével mért összetett cardiovascularis morbiditás és mortalitás volt. Bár a vérnyomás mindkét csoportban jelentős mértékben, hasonló szintre csökkent, a lozartán-kezelés az atenololhoz képest 13,0%-os kockázatcsökkenést eredményezett az elsődleges kompozit végpontot elérő betegek esetén (p=0,021, 95%-os konfidencia intervallum: 0,77-0,98). A lozartán-kezelés elsődleges kompozit végpontban mutatkozó előnye elsősorban a stroke incidencia csökkenésének következménye: a lozartán-kezelés a stroke kockázatát 25%-kal csökkentette az atenololhoz képest (p=0,001). A cardiovascularis halálozás és a myocardialis infarctus aránya nem tért el jelentősen a két terápiás csoportban. Rassz: A LIFE-vizsgálatban 533 feketebőrű beteg vett részt. Ebben a csoportban a lozartán-kezelés az elsődleges kompozit végpont esetén 67%-os kockázatemelkedést (p=0,03), a stroke esetén pedig 118%-os kockázatemelkedést (p=0,003) eredményezett az atenololhoz képest. 8
A RENAAL-vizsgálat: A Reduction of Endpoints in NIDDM with the Angiotensin II Receptor Antagonist Losartan (RENAAL) vizsgálat egy multicentrikus, randomizált, placebo-kontrollos, kettős-vak vizsgálat, amit 1513, II-es típusú diabeteses, proteinuriás (751 lozartánnal kezelt), hypertoniás vagy nem hypertoniás betegen végeztek. A proteinuriás és 115-265 μmol/l-es szérum kreatininszintű betegeket a vérnyomásukban mutatkozó válaszuknak megfelelően titrált, napi egyszeri 50 mg lozartán-kezelésre vagy placebóra randomizálták, melyek mellett az ACE-gátlók, illetve angiotenzin-ii-antagonisták kivételével hagyományos antihipertenzív kezelést kaptak. A vizsgálatot végzőket arra utasították, hogy szükség esetén a vizsgálati gyógyszer adagját napi egyszeri 100 mg-ig emeljék. A betegek 72%-a a vizsgálati gyógyszerrel történő kezelés ideje alatt többségében a 100 mg-os napi adagot kapta. A betegeket körülbelül 5 évig követték (átlagosan 3,4 év). Az eredmények azt mutatták, hogy a lozartán-kezelés (327 esemény) a placebóhoz képest (359 esemény) 16,1%-kal (p=0,022) csökkentette a szérum kreatininszint megkétszereződése, a végstádiumú vesebetegség (dialízis vagy transzplantáció szükségessége) vagy halál alkotta elsődleges kompozit végpontot elérő betegek számát. Az elsődleges kompozit végpontot alkotó egyes összetevők azt mutatják, hogy a lozartán csökkentette a szérum kreatininszint megkétszereződésének (kockázatcsökkenés: 25,3%; p=0,006) és a végstádiumú vesebetegség (kockázatcsökkenés: 28,6%; p=0,002) incidenciáját, de nem volt hatással a halálozási arányra (p=0,88). Az előny meghaladta azt, mint ami csupán a vérnyomáscsökkenésben bekövetkezett változásnak volt tulajdonítható. 19,9%-os kockázatcsökkenés volt a végstádiumú vesebetegségben vagy halálozásban (p=0,009), 21%-os kockázatcsökkenés volt a szérum kreatininszint megkétszereződésében vagy a végstádiumú vesebetegségben (p=0,010). A másodlagos végpontokra vonatkozó eredmények a lozartánnal kezelt csoportban a proteinuria szintjének 34,3%-os átlagos csökkenését mutatták (p<0,001), 3,4 év átlagában. A vizsgálat krónikus fázisában a lozartán-kezelés a szérum kreatinin-koncentráció és időgörbe reciprokával mérve 13,9%- kal (p=0,003) csökkentette a vesefunkció romlásának sebességét (a romlás átlagos mértéke 18,5%, p=0,01). Nem volt lényeges különbség a lozartánnal- (247 esemény) és a placebóval (268 esemény) kezelt csoportok között a cardiovascularis morbiditását és mortalitás alkotta kompozit végpontban, bár a vizsgálatot nem úgy méretezték, hogy egy ilyen hatást kimutasson. A kezelés abbahagyásának arányai és a mellékhatások alapján ebben a vizsgálatban a lozartánt a betegek a placebóhoz képest többnyire jól tolerálták. A 48 hétig tartó ELITE-vizsgálatban nem észleltek különbséget az elsődleges végpont, a tartós veseelégtelenség incidenciájában a szívelégtelenségben szenvedő (NYHA II-IV. osztály) (n=722), lozartánnal és kaptoprillel kezelt betegeknél. Azt, az ELITE-vizsgálatban tett váratlan megfigyelést, mely szerint a lozartán jobban csökkenti a halálozás kockázatát, mint a kaptopril, az alábbiakban ismertetett ELITE II túlélési vizsgálat nem erősítette meg. Egy szívelégtelenségben szenvedő betegeken végzett vizsgálatban, amelyet eredetileg a mortalitás értékelésére terveztek (ELITE II), a napi egyszeri 50 mg lozartán-kezelést (a 12,5 mg-os kezdő adagot napi egyszeri 25 mg-ra és 50 mg-ra emelték) hasonlították össze a napi háromszor adott 50 mg kaptopril-kezeléssel (a 12,5 mg-os kezdő adagot napi háromszor 25 mg-ra és 50 mg-ra emelték). Ebben a vizsgálatban szívelégtelenségben szenvedő (NYHA II-IV. osztály) betegeket (n=3152) követtek kb. két évig (medián követési idő 1,5 év), hogy megvizsgálják, a lozartán jobban csökkenti-e az összmortalitást, mint a kaptopril. Nem volt a lozartán és a kaptopril között statisztikailag szignifikáns különbség az elsődleges végpontot jelentő bármely okból bekövetkező halálozás csökkenésben (a lozartán esetén 17,7%, a kaptopril esetén 15,9%, p=0,16). Nem volt a lozartán és a kaptopril között statisztikailag szignifikáns különbség a másodlagos végpontot jelentő cardialis eredetű halálozás és/vagy a szívelégtelenség alatti újraélesztett szívmegállás csökkenésben (a lozartán esetén 9,0%, a kaptopril esetén 7,3%, p=0,08). Nem volt a lozartán és a kaptopril között statisztikailag szignifikáns különbség a harmadlagos végpontot jelentő bármely okból bekövetkező halálozásban és/vagy hospitalizációban (a lozartán esetén 47,7%, a kaptopril esetén 44,9%, p=0,18). Általánosságban nem volt különbség a két terápiás csoport között az egyéb morbiditási és mortalitási végpontokban, köztük a NYHA-osztály javulásában sem. Ebben a szívelégtelenségben szenvedő betegeken végzett két, kontrollos klinikai vizsgálatban a betegek a lozartánt általában jól tolerálták, és a kezelés mellékhatások miatti felfüggesztésének és a köhögésnek a lényegesen alacsonyabb incidenciája alapján a lozartán tolerabilitási profilja jobb volt, mint a kaptoprilé. 9
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok Felszívódás Szájon át történő adagolást követően a lozartán jól szívódik fel, és egy aktív karboxil-sav metabolitot és egyéb, inaktív metabolitokat létrehozó first-pass metabolizmuson megy keresztül. A lozartán tabletták szisztémás biohasznosulása körülbelül 33%. A lozartán 1 órán belül, míg aktív metabolitjai 3-4 órán belül érik el az átlagos csúcskoncentrációt. Nem gyakorolt klinikailag jelentős hatást a lozartán plazmakoncentrációs profiljára, ha a gyógyszert standardizált étellel együtt adták. Megoszlás Mind a lozartán, mind aktiv metabolitja 99%-ban kötődnek a plazmafehérjékhez, főként az albuminhoz. A lozartán megoszlási térfogata 34 l. Patkányokon végzett kísérletek azt mutatják, hogy a lozartán alig jut át a vér-agy gáton, ha átjut rajta egyáltalán. Biotranszformáció Az intravénásan vagy per os alkalmazott lozartán adagjának kb. 14%-a alakul át annak aktív metabolitjává. A 14 C-gyel jelzett lozartán-kálium per os és intravénás alkalmazása után a plazmával keringő radioaktivitás elsődlegesen a lozartánnak és aktív metabolitjának tulajdonítható. A lozartán aktív metabolittá történő minimális átalakulását a vizsgált egyének mintegy 1%-ánál észlelték. Az aktív metabolit mellett inaktív metabolitok is képződnek, köztük két fontos metabolit a butil-oldallánc hidroxilációjával, és egy jelentéktelen metabolit, egy N-2 tetrazol-glükuronid. Elimináció A lozartán plazma-clearance-e kb. 600 ml/perc, aktív metabolitjáé kb. 50 ml/perc. A lozartán renális clearance-e 74 ml/perc, aktív metabolitjáé 26 ml/perc. Ha a lozartánt szájon át alkalmazzák, a dózis kb. 4%-a ürül változatlan formában a vizelettel, és a dózis kb. 6%-a ürül a vizelettel annak aktív metabolitjaként. Legfeljebb 200 mg-os per os adagig a lozartán és aktív metabolitjának farmakokinetikája lineáris. Szájon át történő adagolást követően a lozartán és aktív metabolitjának plazmakoncentrációi sorrendben kb. 2 órás, illetve kb. 6-9 órás terminális felezési idővel, poliexponenciálisan csökkennek. 100 mg egyszeri adagolása mellett sem a lozartán, sem aktív metabolitja nem akkumulálódik jelentősen a plazmában. Mind az epével, mind a vizelettel történő kiválasztódás részt vesz a lozartán és metabolitja kiürülésében. Emberen 14 C-gyel jelzett lozartán egy per os dózisát követően a radiokaktivitás kb. 35%-a nyerhető vissza a vizeletből és 58%-a a székletből. Jellemzők betegekben Enyhe-, közepes fokú alkoholos májcirrhosisban szenvedő betegeknek történő per os adagolást követően a lozartán és aktív metabolitjának plazmakoncentrációja a fiatal férfi önkéntesek esetén észlelhetőnél sorrendben 5-ször, illetve 1,7-szer magasabb volt. A lozartán plazmakoncentrációi a 10 ml/perc-nél magasabb kreatinin-clearance-ű betegeknél nem változtak meg. Hemodializált betegeknél a lozartán AUC-je kb. kétszer nagyobb, mint a normál veseműködésű betegeknél. Az aktív metabolit plazmakoncentrációi a vesekárosodásban szenvedő vagy hemodializált betegeknél nem változtak meg. Sem a lozartán, sem aktív metabolitja nem távolítható el hemodialízissel. 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei A lozartán általános toxicitása gyenge. Egereknél az akut orális LD 50 2248 mg/kg (a maximális humán dózis 1124-szerese). Jelentős mortalitást észleltek egereknél 1000 mg/kg (a javasolt maximális humán adag 500-szorosa) és patkányoknál 2000 mg/kg (a javasolt maximális humán adag 1000-szerese) per os alkalmazását követően. Kimutatták, hogy a lozartán patkány foetusoknál és újszülött patkányoknál súlycsökkenést, fokozott mortalitást és/vagy vesetoxicitást okoz. A lozartánnak és aktív metabolitjának jelentős koncentrációit mutatták ki patkány tejében. 10
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK 6.1 Segédanyagok felsorolása Lavestra 12,5/25/50/100 Mag: cellaktóz (laktóz-monohidrát és cellulóz por), hidegenduzzadó keményítő, kukoricakeményítő, mikrokristályos cellulóz, kolloid szilícium-dioxid, magnézium-sztearát. Lavestra 12,5/25 Bevonat: hipromellóz, talkum, propilénglikol, titán-dioxid (E171) és kinolin-sárga színezék (E104). Lavestra 50/100 Bevonat: hipromellóz, talkum, propilénglikol, titán-dioxid (E171). 6.2 Inkompatibilitások Nem értelmezhető. 6.3 Felhasználhatósági időtartam Lavestra 12,5/25/100: 2 év. Lavestra 50: 4 év. 6.4 Különleges tárolási előírások Lavestra 12,5/25/100: A gyógyszerkészítmény különleges tárolást nem igényel. Lavestra 50: Legfeljebb 30 C-on tárolandó. Az eredeti csomagolásban, nedvességtől védve tartandó. 6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése Lavestra 12,5/25/100 PVC/PVDC átlátszó buborékfólia, alumínium fedőfóliával, doboz. Kiszerelés: Lavestra 12,5 mg: 7, 21, 28, 30, 50, 60, 98 filmtabletta, Lavestra 25 mg:10, 14, 15, 28, 30, 50, 56, 60, 98 filmtabletta, Lavestra 50 mg: 14, 20, 28, 50, 56, 84, 98 filmtabletta, Lavestra 100 mg: 7, 10, 14, 15, 28, 30, 50, 56, 60, 98 filmtabletta. Lavestra 50 Polietilén (HDPE) tartály, polipropilén zárókupakkal. Szilikagéllel töltött polietilén nedvességmegkötő. Kiszerelés: Lavestra 50 mg: 250 filmtabletta, mindegyik 50 mg-os Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk Nincsenek különleges előírások. Bármilyen fel nem használt készítmény, illetve hulladékanyag megsemmisítését a helyi előírások szerint kell végrehajtani. 11
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA KRKA, d.d., Šmarješka cesta 6, Novo mesto, 58 01 Szlovénia 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I) OGYI-T-10 304/01 Lavestra 50 mg, 28 OGYI-T-10 304/02 Lavestra 50 mg, 56 OGYI-T-10 304/03 Lavestra 50 mg, 84 OGYI-T-10 304/04 Lavestra 12,5 mg, 28 OGYI-T-10 304/05 Lavestra 12,5 mg, 30 OGYI-T-10 304/06 Lavestra 12,5 mg, 60 OGYI-T-10 304/07 Lavestra 25 mg, 28 OGYI-T-10 304/08 Lavestra 25 mg, 30 OGYI-T-10 304/09 Lavestra 25 mg, 60 OGYI-T-10 304/10 Lavestra 100 mg, 28 OGYI-T-10 304/11 Lavestra 100 mg, 30 OGYI-T-10 304/12 Lavestra 100 mg, 60 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA Lavestra 12,5/25/100: Lavestra 50: 2005. június 30. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 12
CÍMKESZÖVEG 13
A KÜLSŐ CSOMAGOLÁSON ÉS A KÖZVETLEN CSOMAGOLÁSON FELTÜNTETENDŐ ADATOK doboz 1. A GYÓGYSZER NEVE Lavestra 12,5 mg filmtabletta lozartán-kálium 2. HATÓANYAG(OK) MEGNEVEZÉSE 12,5 mg lozartán-kálium filmtablettánként. 3. SEGÉDANYAGOK FELSOROLÁSA Laktóz-monohidrát. További információkért lásd a betegtájékoztatót. 4. GYÓGYSZERFORMA ÉS TARTALOM 28 db, 30 db, 60 db filmtabletta. 5. AZ ALKALMAZÁSSAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK ÉS AZ ALKALMAZÁS MÓDJA(I) Használat előtt olvassa el a mellékelt betegtájékoztatót! Szájon át történő alkalmazás. 6. KÜLÖN FIGYELMEZTETÉS, MELY SZERINT A GYÓGYSZERT GYERMEKEKTŐL ELZÁRVA KELL TARTANI A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó! 7. TOVÁBBI FIGYELMEZTETÉS(EK), AMENNYIBEN SZÜKSÉGES 8. LEJÁRATI IDŐ Felhasználható: 9. KÜLÖNLEGES TÁROLÁSI ELŐÍRÁSOK 14
10. KÜLÖNLEGES ÓVINTÉZKEDÉSEK A FEL NEM HASZNÁLT GYÓGYSZEREK VAGY AZ ILYEN TERMÉKEKBŐL KELETKEZETT HULLADÉKANYAGOK ÁRTALMATLANNÁ TÉTELÉRE, HA ILYENEKRE SZÜKSÉG VAN A gyógyszerkészítmény különleges tárolást nem igényel. 11. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJÁNAK NEVE ÉS CÍME Krka, d.d. Novo mesto, Šmarješka cesta 6, 8501 Novo mesto, Szlovénia 12. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I) OGYI-T-10304/04 28x OGYI-T-10304/05 30x OGYI-T-10304/06 60x 13. A GYÁRTÁSI TÉTEL SZÁMA Gy.sz.: 14. A GYÓGYSZER ÁLTALÁNOS BESOROLÁSA RENDELHETŐSÉG SZEMPONTJÁBÓL Orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V). 15. AZ ALKALMAZÁSRA VONATKOZÓ UTASÍTÁSOK 16. BRAILLE ÍRÁSSAL FELTÜNTETETT INFORMÁCIÓK Lavestra 12,5 mg 15
A BUBORÉKFÓLIÁN VAGY A SZALAGFÓLIÁN MINIMÁLISAN FELTÜNTETENDŐ ADATOK buborékfólia 1. A GYÓGYSZER NEVE Lavestra 12,5 mg filmtabletta lozartán-kálium 2. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJÁNAK NEVE KRKA 3. LEJÁRATI IDŐ Felh.: 4. A GYÁRTÁSI TÉTEL SZÁMA Gy.sz.: 5. EGYÉB INFORMÁCIÓK 16
A KÜLSŐ CSOMAGOLÁSON ÉS A KÖZVETLEN CSOMAGOLÁSON FELTÜNTETENDŐ ADATOK doboz 1. A GYÓGYSZER NEVE Lavestra 25 mg filmtabletta lozartán-kálium 2. HATÓANYAG(OK) MEGNEVEZÉSE 25 mg lozartán-kálium filmtablettánként. 3. SEGÉDANYAGOK FELSOROLÁSA Laktóz-monohidrát. További információkért lásd a betegtájékoztatót. 4. GYÓGYSZERFORMA ÉS TARTALOM 28db, 30 db, 60 db filmtabletta. 5. AZ ALKALMAZÁSSAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK ÉS AZ ALKALMAZÁS MÓDJA(I) Használat előtt olvassa el a mellékelt betegtájékoztatót! Szájon át történő alkalmazás. 6. KÜLÖN FIGYELMEZTETÉS, MELY SZERINT A GYÓGYSZERT GYERMEKEKTŐL ELZÁRVA KELL TARTANI A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó! 7. TOVÁBBI FIGYELMEZTETÉS(EK), AMENNYIBEN SZÜKSÉGES 8. LEJÁRATI IDŐ Felhasználható: 9. KÜLÖNLEGES TÁROLÁSI ELŐÍRÁSOK 17
10. KÜLÖNLEGES ÓVINTÉZKEDÉSEK A FEL NEM HASZNÁLT GYÓGYSZEREK VAGY AZ ILYEN TERMÉKEKBŐL KELETKEZETT HULLADÉKANYAGOK ÁRTALMATLANNÁ TÉTELÉRE, HA ILYENEKRE SZÜKSÉG VAN A gyógyszerkészítmény különleges tárolást nem igényel. 11. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJÁNAK NEVE ÉS CÍME Krka, d.d. Novo mesto, Šmarješka cesta 6, 8501 Novo mesto, Szlovénia 12. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I) OGYI-T-10304/07 28x OGYI-T-10304/08 30x OGYI-T-10304/09 60x 13. A GYÁRTÁSI TÉTEL SZÁMA Gy.sz.: 14. A GYÓGYSZER ÁLTALÁNOS BESOROLÁSA RENDELHETŐSÉG SZEMPONTJÁBÓL Orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V). 15. AZ ALKALMAZÁSRA VONATKOZÓ UTASÍTÁSOK 16. BRAILLE ÍRÁSSAL FELTÜNTETETT INFORMÁCIÓK Lavestra 25 mg 18
A BUBORÉKFÓLIÁN VAGY A SZALAGFÓLIÁN MINIMÁLISAN FELTÜNTETENDŐ ADATOK buborékfólia 1. A GYÓGYSZER NEVE Lavestra 25 mg filmtabletta lozartán-kálium 2. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJÁNAK NEVE KRKA 3. LEJÁRATI IDŐ Felh.: 4. A GYÁRTÁSI TÉTEL SZÁMA Gy.sz.: 5. EGYÉB INFORMÁCIÓK 19
A KÜLSŐ CSOMAGOLÁSON ÉS A KÖZVETLEN CSOMAGOLÁSON FELTÜNTETENDŐ ADATOK doboz 1. A GYÓGYSZER NEVE Lavestra 50 mg filmtabletta lozartán-kálium 2. HATÓANYAG(OK) MEGNEVEZÉSE 50 mg lozartán-kálium filmtablettánként. 3. SEGÉDANYAGOK FELSOROLÁSA Laktóz-monohidrát. További információkért lásd a betegtájékoztatót. 4. GYÓGYSZERFORMA ÉS TARTALOM 28 db, 56, 84 db filmtabletta. 5. AZ ALKALMAZÁSSAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK ÉS AZ ALKALMAZÁS MÓDJA(I) Használat előtt olvassa el a mellékelt betegtájékoztatót! Szájon át történő alkalmazás. 6. KÜLÖN FIGYELMEZTETÉS, MELY SZERINT A GYÓGYSZERT GYERMEKEKTŐL ELZÁRVA KELL TARTANI A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó! 7. TOVÁBBI FIGYELMEZTETÉS(EK), AMENNYIBEN SZÜKSÉGES 8. LEJÁRATI IDŐ Felhasználható: 9. KÜLÖNLEGES TÁROLÁSI ELŐÍRÁSOK 20
10. KÜLÖNLEGES ÓVINTÉZKEDÉSEK A FEL NEM HASZNÁLT GYÓGYSZEREK VAGY AZ ILYEN TERMÉKEKBŐL KELETKEZETT HULLADÉKANYAGOK ÁRTALMATLANNÁ TÉTELÉRE, HA ILYENEKRE SZÜKSÉG VAN A gyógyszerkészítmény különleges tárolást nem igényel. 11. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJÁNAK NEVE ÉS CÍME Krka, d.d. Novo mesto, Šmarješka cesta 6, 8501 Novo mesto, Szlovénia 12. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I) OGYI-T-10304/01 28x OGYI-T-10304/02 56x OGYI-T-10304/03 84x 13. A GYÁRTÁSI TÉTEL SZÁMA Gy.sz.: 14. A GYÓGYSZER ÁLTALÁNOS BESOROLÁSA RENDELHETŐSÉG SZEMPONTJÁBÓL Orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V). 15. AZ ALKALMAZÁSRA VONATKOZÓ UTASÍTÁSOK 16. BRAILLE ÍRÁSSAL FELTÜNTETETT INFORMÁCIÓK Lavestra 50 mg 21
A BUBORÉKFÓLIÁN VAGY A SZALAGFÓLIÁN MINIMÁLISAN FELTÜNTETENDŐ ADATOK buborékfólia 1. A GYÓGYSZER NEVE Lavestra 50 mg filmtabletta lozartán-kálium 2. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJÁNAK NEVE KRKA 3. LEJÁRATI IDŐ Felh.: 4. A GYÁRTÁSI TÉTEL SZÁMA Gy.sz.: 5. EGYÉB INFORMÁCIÓK 22
A KÜLSŐ CSOMAGOLÁSON ÉS A KÖZVETLEN CSOMAGOLÁSON FELTÜNTETENDŐ ADATOK doboz 1. A GYÓGYSZER NEVE Lavestra 100 mg filmtabletta lozartán-kálium 2. HATÓANYAG(OK) MEGNEVEZÉSE 100 mg lozartán-kálium filmtablettánként. 3. SEGÉDANYAGOK FELSOROLÁSA Laktóz-monohidrát. További információkért lásd a betegtájékoztatót. 4. GYÓGYSZERFORMA ÉS TARTALOM 28db, 30 db, 60 db filmtabletta. 5. AZ ALKALMAZÁSSAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK ÉS AZ ALKALMAZÁS MÓDJA(I) Használat előtt olvassa el a mellékelt betegtájékoztatót! Szájon át történő alkalmazás. 6. KÜLÖN FIGYELMEZTETÉS, MELY SZERINT A GYÓGYSZERT GYERMEKEKTŐL ELZÁRVA KELL TARTANI A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó! 7. TOVÁBBI FIGYELMEZTETÉS(EK), AMENNYIBEN SZÜKSÉGES 8. LEJÁRATI IDŐ Felhasználható: 9. KÜLÖNLEGES TÁROLÁSI ELŐÍRÁSOK 23
10. KÜLÖNLEGES ÓVINTÉZKEDÉSEK A FEL NEM HASZNÁLT GYÓGYSZEREK VAGY AZ ILYEN TERMÉKEKBŐL KELETKEZETT HULLADÉKANYAGOK ÁRTALMATLANNÁ TÉTELÉRE, HA ILYENEKRE SZÜKSÉG VAN A gyógyszerkészítmény különleges tárolást nem igényel. 11. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJÁNAK NEVE ÉS CÍME Krka, d.d. Novo mesto, Šmarješka cesta 6, 8501 Novo mesto, Szlovénia 12. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I) OGYI-T-10304/10 28x OGYI-T-10304/11 30x OGYI-T-10304/12 60x 13. A GYÁRTÁSI TÉTEL SZÁMA Gy.sz.: 14. A GYÓGYSZER ÁLTALÁNOS BESOROLÁSA RENDELHETŐSÉG SZEMPONTJÁBÓL Orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V). 15. AZ ALKALMAZÁSRA VONATKOZÓ UTASÍTÁSOK 16. BRAILLE ÍRÁSSAL FELTÜNTETETT INFORMÁCIÓK Lavestra 100 mg 24
A BUBORÉKFÓLIÁN VAGY A SZALAGFÓLIÁN MINIMÁLISAN FELTÜNTETENDŐ ADATOK buborékfólia 1. A GYÓGYSZER NEVE Lavestra 100 mg filmtabletta lozartán-kálium 2. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJÁNAK NEVE KRKA 3. LEJÁRATI IDŐ Felh.: 4. A GYÁRTÁSI TÉTEL SZÁMA Gy.sz.: 5. EGYÉB INFORMÁCIÓK 25
BETEGTÁJÉKOZTATÓ 26
BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA Lavestra 12,5 mg filmtabletta Lavestra 25 mg filmtabletta Lavestra 50 mg filmtabletta Lavestra 100 mg filmtabletta Lozartán-kálium Filmtabletta Mielőtt elkezdené szedni alkalmazni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót. - Tartsa meg a betegtájékoztatót, mert a benne szereplő információkra a későbbiekben is szüksége lehet. - További kérdéseivel forduljon orvosához vagy gyógyszerészéhez. - Ezt a gyógyszert az orvos Önnek írta fel. Ne adja át a készítményt másnak, mert számára ártalmas lehet még abban az esetben is, ha tünetei az Önéhez hasonlóak. - Ha bármely mellékhatás súlyossá válik, vagy ha a betegtájékoztatóban felsorolt mellékhatásokon kívül egyéb tünetet észlel, kérjük, értesítse orvosát vagy gyógyszerészét. A betegtájékoztató tartalma: 1. Milyen típusú gyógyszer a Lavestra, és milyen betegségek esetén alkalmazható? 2. Tudnivalók a Lavestra szedése előtt 3. Hogyan kell szedni a Lavestra-t? 4. Lehetséges mellékhatások 5. Hogyan kell a Lavestra-t tárolni? 6. További információk 1. MILYEN TÍPUSÚ GYÓGYSZER A LAVESTRA, ÉS MILYEN BETEGSÉGEK ESETÉN ALKALMAZHATÓ? A lozartán az angiotenzin-ii receptor antagonistáknak nevezett gyógyszerek csoportjába tartozik. Az alábbiak kezelésére alkalmazzák: - magas vérnyomás (hipertónia), - a szívizom megvastagodásával járó magas vérnyomás (bal kamra megnagyobbodás), az agyi éreredetű betegségek kockázatának csökkentésére - vesebetegség 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknél (amit az jelez, ha fehérje van a vizeletében). Ezeknél a betegeknél kimutatták, hogy a lozartán lassítja a vesebetegség rosszabbodását. - szívelégtelenség (ez azt jelenti, hogy a nem működik olyan jól, mint szokott, és nem pumpál elegendő vért a szervezetébe, ami fizikai terhelést követően fáradtság, nehézlégzés és boka-, illetve lábdagadás kialakulásához vezet). 2. TUDNIVALÓK A LAVESTRA SZEDÉSE ELŐTT Ne szedje a Lavestra-t - ha allergiás (túlérzékeny) a lozartánra vagy a Lavestra egyéb összetevőjére. - ha Ön a terhesség második vagy harmadik harmadában van (lásd a Terhesség részt) vagy szoptat. A Lavestra fokozott elővigyázatossággal alkalmazható - ha koszorúér-betegsége van, - ha aortasztenózisnak vagy kiáramlási pálya szűkületnek nevezett betegsége van (a szív aortabillentyűjének szűkülete, ami megakadályozza, hogy a billentyű kellőképpen kinyíljon, és gátolja a vérnek a bal kamrából az aortába, a főverőérbe történő áramlását), 27
- ha korábban volt agyi vérkeringési zavara, - ha bármilyen vese- vagy májbetegsége van, - ha tudja, hogy a veséibe vért szállító erek betegek: azok beszűkültek vagy elzáródtak, - ha a közelmúltban sokat hányt vagy súlyos hasmenése volt, - ha vízhajtókat szed (a vizelettermelést elősegítő gyógyszerek). Kérjük, forduljon orvosához, ha a fent említett állapotok bármelyike előfordul Önnél, vagy ha azokat korábban tapasztalta. Lehet, hogy a lozartán nem alkalmas az Ön kezelésére, vagy rendszeres ellenőrzésekre van szüksége. Ha az arca, ajkai, torka és/vagy nyelve feldagadásával járó allergiás reakció jelentkezik Önnél, ami légzési vagy nyelési problémát is okozhat, abba kell hagynia ennek a gyógyszernek a szedését, és azonnal értesítenie kell az orvosát. Vére káliumszintje megemelkedhet, ezért rendszeres laboratóriumi vizsgálatokra lehet szükség. A Lavestra felnőtt betegek kezelésére való. A kezelés ideje alatt szedett egyéb gyógyszerek Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét a jelenleg vagy nemrégiben szedett egyéb gyógyszereiről, beleértve a vény nélkül kapható készítményeket is. Fontos, hogy elmondja orvosának, ha az alábbi gyógyszerek bármelyikét is szedi, hogy biztos lehessen abban, hogy azok biztonságosan szedhetők a Lavestra-val egyidőben: - más vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, - vízhajtók nagy adagja (a vizelettermelést elősegítő gyógyszerek), - kálium megtakarító vízhajtók (mint például az amilorid, spironolakton vagy triamteren), - káliumtabletták vagy káliumot tartalmazó oldatok, - lítium (bizonyos elmebetegségek kezelésére), - nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek, a fájdalom csillapítására és a gyulladás csökkentésére, rendszeresen vagy hosszú ideig alkalmazva (a vérlemezkék működésének gátlására kis mennyiségben, pl. napi 50 mg vagy 100 mg adagban alkalmazott acetilszalicilsav biztonságosan használható a Lavestra mellett) a gyulladással járó fájdalmas állapotok, különösen az izmok, a csontok és az ízületek gyulladásai esetén kialakuló fájdalommal, izom- és ízületi merevség enyhítésére, - rifampicin (egy antibiotikum), amit a tüdőbaj (tuberkulózis) kezelésére alkalmaznak, - flukonazol (gombafertőzések kezelésére). Ezekben az esetekben kezelőorvosa értékelni fogja a lozartán és a fent említett gyógyszerek közt kialakuló gyógyszerkölcsönhatásokat, és amennyiben szükséges, módosítani fogja a lozartán vagy a vele egyidejűleg szedett gyógyszerek adagját. A Lavestra egyidejű bevétele bizonyos ételekkel vagy italokkal Ezt a gyógyszert étkezéstől függetlenül lehet szedni. A táplálék nem befolyásolja annak hatását. Kálium-pótlók vagy kálium tartalmú sókészítmények alkalmazása a Lavestra-val egyidejűleg nem javasolt. Ez túlzott mértékben növelheti a vér káliumszintjét. Konyhasó (nátrium-klorid) túlzott fogyasztása ronthatja a Lavestra vérnyomáscsökkentő hatását. Terhesség és szoptatás Terhesség Mielőtt bármilyen gyógyszert elkezdene szedni, beszélje meg kezelőorvosával vagy gyógyszerészével. A lozartánt annak a magzatra gyakorolt, lehetséges káros hatásai miatt tilos a terhesség második és harmadik harmada alatt (a 4. és a 9. hónap között) alkalmazni. 28
Ha Ön terhes, vagy azt gondolja, hogy terhes lehet, vagy terhességet tervez, abba kell hagynia a lozartán alkalmazását. Amint csak lehet, tájékoztassa kezelőorvosát, hogy a vérnyomása csökkentése érdekében másik gyógyszert írhasson fel Önnek. Szoptatás Mielőtt bármilyen gyógyszert elkezdene szedni, beszélje meg kezelőorvosával vagy gyógyszerészével. Nem ismert, hogy a lozartán kiválasztódik-e az anyatejbe, így azt tilos a szoptatás ideje alatt alkalmazni. Ha a lozartán alkalmazása elkerülhetetlen, a szoptatást fel kell függeszteni. A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek üzemeltetéséhez szükséges képességekre A kezelés kezdetén vagy az adag emelését követően szédülés jelentkezhet. Ne vezessen gépjárműveket és ne üzemeltessen gépeket, amíg nem tudja, hogy milyen hatással van ez a gyógyszer Önre. Fontos információk a Lavestra egyes összetevőiről Ez a készítmény tejcukrot (laktózt) tartalmaz. Ha orvosa azt mondta Önnek, hogy egyes cukrokra érzékeny, forduljon orvosához, mielőtt ezt a gyógyszert szedni kezdené. 3. HOGYAN KELL SZEDNI A LAVESTRA-T? A Lavestra-t mindig az orvos által elmondottaknak megfelelően szedje. Amennyiben nem biztos az adagolást illetően, kérdezze meg orvosát vagy gyógyszerészét. Magas vérnyomás kezelése A szokásos kezdő és fenntartó adag rendszerint naponta egyszer 50 mg. Orvosa az Ön vérnyomásértékétől függően az adagot napi egyszer 100 mg-ig emelheti. Magas vérnyomásban és a szívizom megvastagodásában szenvedő betegek A lozartán szokásos kezdő adagja naponta egyszer 50 mg. Ha szükséges, orvosa kis adag vízhajtót (hidroklorotiazid) is rendelhet még, és vagy napi 100 mg-ig emelheti a lozartán adagját. Vesebetegségek kezelése 2-es típusú cukorbetegeknél A szokásos kezdő adag naponta egyszer 50 mg. A kezelés megkezdése után egy hónappal orvosa az Ön vérnyomásértékétől függően az adagot napi egyszer 100 mg-ig emelheti. Szívelégtelenség kezelése A kezdő adag naponta egyszer 12,5 mg. Az orvos az Ön vérnyomásértékétől függően a szokásos napi 50 mg-os fenntartó adag eléréséig hetenként módosítani fogja ezeket az adagokat. A tablettákat elegendő mennyiségű folyadékkal nyelje le. A lozartánt étkezésektől függetlenül is be lehet venni. Ha a gyógyszer hatását túlzottan erősnek vagy csekélynek érzi, forduljon orvosához vagy gyógyszerészéhez. Adagolása károsodott vese- vagy májműködés esetén Az adagolást az orvos határozza meg. Alkalmazása gyermekeknél és serdülőknél A készítmény alkalmazása gyermekeknél és serdülőknél a készítmény ezen korcsoportban történő alkalmazásával kapcsolatos tapasztalat hiánya miatt nem javasolt. A kezelés időtartamát a kezelőorvos egyénileg határozza meg. 29
Ha az előírtnál több Lavestra-t vett be Ha a kelleténél nagyobb adagú Lavestra-t vett be, vérnyomása rendkívüli mértékben lecsökkenhet, és pulzusa felgyorsulhat. Ebben az esetben azonnal forduljon orvosához vagy egy kórházi sürgősségi osztályához. Ha elfelejtette bevenni a Lavestra-t Gyógyszerét az orvos által előírtak szerint alkalmazza. Ha elfelejtette bevenni, folytassa a kezelést a következő szokott adaggal. Ne vegyen be dupla adagot az elfelejtett tabletta pótlására. Ha idő előtt abbahagyja a Lavestra szedését Ha azon gondolkodik, hogy abbahagyja a Lavestra szedését, ezt beszélje meg előbb kezelőorvosával. Ha bármilyen további kérdése van a készítmény alkalmazásával kapcsolatban, kérdezze meg orvosát vagy gyógyszerészét. 4. LEHETSÉGES MELLÉKHATÁSOK Mint minden gyógyszer, így a Lavestra is okozhat mellékhatásokat, amelyek azonban nem mindenkinél jelentkeznek. Gyakori mellékhatások (100 kezelt beteg közül több mint egynél, de 10 kezelt beteg közül kevesebb mint egynél jelentkeznek) lehetnek: gyengeség, fáradtság. Ritka mellékhatások (1000 kezelt beteg közül kevesebb mint egynél, de 10 000 kezelt beteg közül több mint egynél jelentkeznek) lehetnek: vérszegénység (a vörösvértestek számának vagy a vérben lévő vérfesték mennyiségének rendszerint laboratóriumi vérvizsgálattal kimutatható, normálérték alá történő csökkenése, és az ennek következtében kialakuló gyengeség vagy nehézlégzés), a vérlemezkék számának csökkenése (ami véraláfutások vagy vérzés kialakulásához vezethet), migrén, köhögés, hasmenés, csalánkiütés, viszketés, bőrkiütés, izomfájdalom, ízületi fájdalom, túlérzékenységi (allergiás) reakciók, bőrreakciók, mint például a gége és a gégefedő feldagadása, ami légútszűkületet okozhat, és/vagy az arc, az ajkak, a garat és/vagy a nyelv feldagadása (angioödéma), érgyulladás (vaszkulítisz, Henoch-Schönlein purpura) a szemfehérjék és a bőr sárgás elszíneződése és influenzaszerű tünetek megjelenése (májgyulladás), májműködési zavarok. Minden esetben forduljon orvoshoz, ha az alábbi mellékhatásokat észleli: az arc, az ajkak, a nyelv és vagy a garat hirtelen feldagadása, ami nyelészavart vagy légzési nehézséget okoz. Ha bármely mellékhatás súlyossá válik, vagy ha a betegtájékoztatóban felsorolt mellékhatásokon kívül egyéb tünetet észlel, kérjük, értesítse <orvosát> <vagy> <gyógyszerészét>. 5. HOGYAN KELL A LAVESTRA-T TÁROLNI? A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó! Lavestra 12,5/25/100: A gyógyszerkészítmény különleges tárolást nem igényel. Lavestra 50: Legfeljebb 30 C-on tárolandó. Az eredeti csomagolásban, nedvességtől védve tartandó. 30