1. oldal 29/2001. (XII. 23.) KöM-GM együttes rendet egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről A környezet védmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 89. (3) bekezdésében, valamint a 110. (8) bekezdés m) pontjában kapott fhatalmazás alapján a következőket rendjük : 1. A rendet hatálya kiterjed a minden olyan kültéri berendezésre (a továbbiakban: berendezés), amy a 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendet hatálya alá tartozik. 2. A 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendet szerinti zajkibocsátási határértékk rendkező berendezések hangtjesítményszint-határértékeit az 1. számú mléklet tartalmazza. 3. 1 (1) Adott berendezéstípus vizsgálatát a gyártó vagy annak az Európai Közösségben letepedett meghatalmazott képvisője végezheti a 2/1. számú mléklet szerint, a 2/2. számú mlékletben megadott működési körülményeket alkalmazva. Vitás esetben a vizsgálatot a 2/2. számú mléklet szerint lehet végezni, a 2/2. számú mléklet szerinti működési körülményeket alkalmazva. (2) Amennyiben a gyártó vagy annak az Európai Közösségben letepedett meghatalmazott képvisője a berendezés zajkibocsátására vonatkozó vizsgálatokat a megadott irányadó referenciaszabványokat figyembe véve végzi, úgy azt úgy kl tekinteni, hogy az megf az e rendet szerinti zajvizsgálatokkal szemben támasztott követményeknek. (3) Amennyiben a gyártó vagy annak az Európai Közösségben letepedett meghatalmazott képvisője a berendezés zajkibocsátására vonatkozó vizsgálatokat egyéb járások szerint végzi, úgy bizonyítania kl, hogy az alkalmazott járások műszakilag egyenértékűek az irányadó referenciaszabványokat alkalmazó járásokkal és a választott módszer azokkal azonos eredményt ad. 4. (1) Ez a rendet 2002. január 3-án lép hatályba. (2) 2 (3) Ez a rendet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. -ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai Parlament és a Tanács a kültéri berendezések zajkibocsátási követményeire vonatkozó 2000/14/EK irányvév. 1. számú mléklet a 29/2001. (XII. 23. ) KöM-GM együttes rendethez 3 A zajkibocsátási határértékk rendkező berendezések határértékei Tjesítmény, P (kw) A hangtjesítményszint-határérték db/1 pw Sorszám A berendezés fajtája Villamos tjesítmény, P (I) kw A berendezés tömege, m kg Vágási szélesség, L cm I. ütem, 2002. január 3-tól II. ütem, 2006. január 3-tól 1. Építőipari teheremők (robbanómotoros hajtással) P<15 96 93 P>15 83+11 lg P 80+11 lg P 2. Döngölőgépek (vibráló hengerek, lapvibrátorok és vibrációs döngölőgépek) P<8 108 8<P<70 109 P>70 89+11 lg P 105 (2) 106 (2) 86+11 lg P (2) 3. Döngölőgépek (nem vibráló hengerr) P<55 104 101 P>55 85+11 lg P 82+11 lg P 4. Kompresszorok P<15 99 97 1 Módosította: ugyane rendet 4. (2). 2 Hatályon kívül hyezte: 118/2008. (V. 8.) Korm. rendet 26. 6. Hatálytalan: 2008. V. 16-tól. 3 Megállapította: 7/2006. (II. 8.) KvVM-GKM együttes rendet 1.. Hatályos: 2006. II. 11-től.
2. oldal P>15 97+2 lg P 95+2 lg P 5. Kézi betontörő és fejtőkalapácsok m<5 107 105 15<m<30 94+11 lg m 92+11 lg m (2) m>30 96+11 lg m 94+11 lg m 6. Építőipari csörlők (robbanómotoros hajtású) P<15 96 93 P>15 83+11 lg P 80+11 lg P 7. Földtolók (lánctalpas) P<55 106 P>55 87+11 lg P 103 (2) 84+11 lg P (2) 8. Földtolók (kerekes) P<55 104 101 P>55 85+11 lg P 82+11 lg P 9. Dömperek P<55 104 101 P>55 85+11 lg P 82+11 lg P 10. Hidraulikus vagy kötes kotrók P<15 96 93 P>15 83+11 lg P 80+11 lg P 11. Kotró-rakodók (lánctalpas) P<55 106 103 P>55 87+11 lg P 84+11 lg P 12. Kotró-rakodók (kerekes) P<55 104 101 P>55 85+11 lg P 82+11 lg P 13. Földgyaluk P<55 104 101 P>55 85+11 lg P 82+11 lg P 14. Hidraulikus nyomásfokozók P<55 104 101 P>55 85+11 lg P 82+11 lg P 15. Talaj- és szeméttömörítő homlokrakodók P<55 104 101 P>55 85+11 lg P 82+11 lg P 16. Fűnyírók, gyepvágók/gyepszegélyvágók L<550 96 94 (2) 50<L<70 100 98 70<L<120 100 L>120 105 17. Villás emőtargoncák bső égésű P<55 104 motorhajtással, lensúllyal P>55 85+11 lg P 98 (2) 103 (2) 101 (2) 82+11 lg P (2) 18. Rakodógépek (lánctalpas) P<55 106 103 P>55 87+11 lg P 84+11 lg P (2) 19. Rakodógépek (kerekes) P<55 104 101 P>55 85+11 lg P 82+11 lg P 20. Mobil daruk P<55 104 P>55 85+11 lg P 101 (3) 82+11 lg P (3) 21. Motoros kapák 96 93 22. Útburkolatrakó gépek P<55 104 P>55 85+11 lg P 101 (2) 82+11 lg P (2)
3. oldal 23. Áramfejlesztő generátorok P <2 97+lg P 95+lg P 2<P <10 98+lg P 96+lg P P >10 97+lg P 95+lg P 24. Toronydaruk 98+lg P 96+lg P 25. Hegesztőgenerátorok P <2 97+lg P 95+lg P 2<P <10 98+lg P 96+lg P P >10 97+lg P 95+lg P (1) P hegesztő generátoroknál a szokásos hegesztőáram szorzata a szokásos hegesztőfeszültségg a gyártó által megadott legkisebb kitöltési tényező mlett. P áramfejlesztő generátoroknál: primér tjesítmény az MSZ-ISO 8525-1:2001 szabvány 13.3.2. pontja szerint. (2) (3) A következő berendezések esetében továbbra is az I. ütem határértékei hatályosak, a II. ütemre megadott határértékek csak tájékoztató jlegűek: - kézz tolt vibráló hengerek, - lapvibrátorok (>3 kw), - vibrációs döngölőgépek, - földtolók (acél lánctalppal), - rakodógépek (acél lánctalppal >55 kw), - villás emő targonca bső égésű motorral, lensúllyal, - nagy tömörítő erejű, lehúzólappal fszert útburkolatrakó gépek, - bső égésű motoros kézi betontörők és fejtőkalapácsok (15<m<30), - fűnyírók, gyepvágók/gyepszegélyvágók. Az egymotoros mobil daruk esetében a II. ütemre vonatkozó határértékek 2008. január 4-én lépnek életbe, ezt megőzően az I. ütemre vonatkozó határértékeket kl alkalmazni. A megengedett hangtjesítményszint értékeket a legközebbi egész számra (a 0,5-nél kisebb értéknél lefé, 0,5-t egyenlő vagy annál nagyobb értékeknél ffé) kl kerekíteni. 2. számú mléklet a 29/2001. (XII. 23.) KöM-GM együttes rendethez A kültéri berendezések zajkibocsátásának mérési módszere 2/1. számú mléklet A zajkibocsátás-vizsgálati alapjárás A kültéri berendezések hangtjesítményének meghatározására általánosan irányadó referenciaszabványként az és az MSZ EN ISO 3746: 1998 zajkibocsátás-vizsgálati alapszabványok a következő általános kiegészítésekk használhatók: 1. A mérési bizonytalanság A megfőségértékési járás keretén bül a tervezés fázisában a mérési bizonytalanságot nem kl figyembe venni.
4. oldal 2. A forrás működése a vizsgálat során 2.1. A ventilátor fordulatszáma Ha a berendezés motorja vagy hidraulikus rendszere ventilátor(ok)hoz csatlakozik, akkor az(oka)t a vizsgálat során működtetni kl. A ventilátor fordulatszámát - a következő ftétekk összhangban - a berendezés gyártója állapítja meg és írja ő, és a vizsgálati jegyzőkönyvben rögzíteni kl, hogy a további méréseknél is ezt a fordulatszámot alkalmazzák. a) A motorhoz közvetlenül kapcsolódó ventilátorhajtás Ha a ventilátorhajtás közvetlenül kapcsolódik a motorhoz és/vagy a hidraulikus berendezéshez (pl. szíjhajtás közvetítésév), akkor azt a vizsgálat során működtetni kl. b) Különböző fordulatszámú ventilátorhajtás Ha a ventilátor több, különböző fordulatszámmal működik, akkor a vizsgálatot - a legnagyobb ventilátor-fordulatszámnál kl végezni, vagy - az ső vizsgálatot ventilátorforgás nélkül, a második vizsgálatot pedig legnagyobb fordulatszámra állított ventilátorral kl végezni. Az eredő hangnyomásszintet (L pa ) ezután a két vizsgálati eredmény figyembevétév kl kiszámítani a következő egyenlett: ahol L pa,0% a ventilátorforgás nélkül mért hangnyomásszint, L pa,100% a ventilátor legnagyobb fordulatszámával mért hangnyomásszint. c) Folyamatosan változtatható fordulatszámú ventilátorhajtás Ha a ventilátor folyamatosan változtatható fordulatszámmal működik, akkor a vizsgálatot vagy a 2.1. b) pont szerint, vagy a gyártó által őírt, a legnagyobb fordulatszám 70%-ánál nem kisebb ventilátor-fordulatszámmal kl végezni. 2.2. Motorral hajtott berendezés vizsgálata terhetlen állapotban Ezeknél a méréseknél a berendezés motorját és hidraulikus rendszerét a kezési utasítások szerint be kl megíteni és a biztonsági követményeket be kl tartani. A vizsgálatot álló hyzetű berendezésen kl végezni, a munkavégző részek vagy a mozgató mechanizmus üzemése nélkül. A vizsgálatkor a motort legalább a nettó tjesítménynek 1 megfő névleges fordulatszámon kl üzemtetni. Ha a berendezést generátor vagy hálózat táplálja, akkor indukciós motor esetén a gyártó által őírt tápfeszültség frekvenciája ±1 Hz-en bül stabil legyen; kefés motor esetén a tápfeszültség a névleges feszültség ±1% legyen. A tápfeszültséget nem leszerhető tápkáb esetén a villásdugónál, leszerhető káb esetén a berendezés bemeneti kapcsain kl mérni. A generátorból nyert áram hullámformája a hálózatról nyert áraméhoz hasonló legyen. Ha a berendezést akkumulátor táplálja, akkor az akkumulátor tjesen f legyen töltve. Az alkalmazott fordulatszámot és a megfő nettó hálózati tjesítményt a berendezés gyártója állapítja meg, és azt a vizsgálati jentésben f kl tüntetni. Ha a berendezés több motorral működik, akkor a vizsgálat során ezeknek egyidejűleg kl üzemniük. Ha ez nem lehetséges, akkor a motor(ok) minden lehetséges kombinációját vizsgálni kl. 2.3. Motorral hajtott berendezés vizsgálata terhéss Ezeknél a méréseknél a berendezés motorját (hajtó egységét) és hidraulikus rendszerét a kezési utasítások szerint be kl megíteni, és a biztonsági követményeket be kl tartani. A vizsgálat során jzőberendezést (mint például figymeztető kürtöt vagy irányváltás-vészjzőt) nem kl működtetni. A vizsgálat során a berendezés fordulatszámát vagy sebességét f kl jegyezni és a vizsgálati jentésben f kl tüntetni. Ha a berendezés több motorral és/vagy aggregáttal működik, akkor a vizsgálat során ezeknek egyidejűleg kl üzemniük. Ha ez nem lehetséges, akkor a motor(ok) és/vagy aggregátok minden lehetséges kombinációját vizsgálni kl. Minden olyan berendezéstípusnál, amyet terhés alatt kl vizsgálni, jól meghatározott működési körülményeket kl őírni, amyek - vben - hasonló hatásokat és igénybevéteket eredményeznek, mint a tényleges üzemési körülmények. 2.4. Kézi működtetésű berendezések vizsgálata Minden kézi működtetésű berendezéstípusra olyan működési körülményeket kl őírni, amyek a tényleges üzemési körülményekhez hasonló hatásokat és igénybevéteket eredményeznek. 3. A fületi hangnyomásszint számítása 1 A nettó tjesítmény az EKkW-ban megadott tjesítményt jenti, amit a forgattyústengy végénél vagy ezz egyenértékű hyen, fékpadon állapítanak meg, és amit a közúti járművek bső égésű motorjainak EK tjesítménymérési módszere szerint mérnek, azzal az téréss, hogy a motor hűtőventilátorának tjesítményét figymen kívül hagyják.
5. oldal A fületi hangnyomásszintet legalább háromszori méréss kl meghatározni. Ha a meghatározott értékek közül legalább kettő különbsége kisebb 1 db-nél, akkor nincs szükség további mérésekre. Ellenkező esetben a méréseket addig kl folytatni, amíg két olyan értéket nem kapnak, amyek különbsége kisebb 1 db-nél. A hangtjesítményszint számításához használandó fületi A-hangnyomásszint annak a két legnagyobb értéknek a számtani középértéke, amyek különbsége kisebb 1 db-nél. 4. A vizsgálati jegyzőkönyv A vizsgált forrás A-hangtjesítményszintjét a legközebbi egész számra kerekítve (0.5 alatt a kisebbik egész számot; 0.5-től a nagyobbik egész számot alkalmazva) kl a vizsgálati jegyzőkönyvben megadni. A vizsgálati jegyzőkönyvnek tartalmaznia kl a vizsgált forrás azonosításához szükséges műszaki adatokat, valamint a zajvizsgálati őírás megnevezését és az akusztikai adatokat is. 5. További mérési pontok a félgömb alakú mérőfületen () Az 7.2.1. és 7.2.2. szakaszai szerinti mikrofonrendezésen túlmenően ettől térő: félgömb alakú mérőfületen hyezett 12 mérési pontból álló mikrofonrendezés is alkalmazható. Az r sugarú félgömb fületén osztott 12 mérési pont hye a következő táblázatban, derékszögű koordinátákban van megadva. A félgömb r sugara egyenlő vagy nagyobb legyen, mint a befoglaló hasáb legnagyobb méretének a kétszerese. A befoglaló hasáb az a legkisebb derékszögű hasáb, amy éppen magában foglalja a berendezést (tartozékok nélkül) és a hangvisszaverő síkon végződik. A félgömb sugarát a következők közül a legközebbi nagyobb értékre kl kerekíteni: 4, 10, 16 m. A 12 pontos mérési rendezés mérési pontjainak számát 12-ről 6-ra lehet csökkenteni, ha az 7.4.2. szakasza szerinti ftét tjesül, azonban a 2, 4, 6, 8, 10 és 12 jű mérési pontokat minden esetben alkalmazni kl. Általában a félgömb alakú mérőfületen hyezkedő, hat mérési pontot tartalmazó mikrofonrendezést kl alkalmazni. Ha a jen rendet valamy zajvizsgálati őírása adott berendezésre más őírásokat tartalmaz, akkor azokat kl alkalmazni. 1. táblázat A 12 mérési pontból álló mikrofonrendezés koordinátái Mérési pont sorszáma x/r y/r z 1 1 0 1,5 m 2 0,7 0,7 1,5 m 3 0 1 1,5 m 4-0,7 0,7 1,5 m 5-1 0 1,5 m 6-0,7-0,7 1,5 m 7 0-1 1,5 m 8 0,7-0,7 1,5 m 9 0,65 0,27 0,71 r 10-0,27 0,65 0,71 r 11-0,65-0,27 0,71 r 12 0,27-0,65 0,71 r 6. K 2A környezeti korrekció A berendezést beton vagy nem porózus aszfaltból készült hangvisszaverő fületen kl mérni, ilyenkor a környezeti korrekció értéke K 2A =0 db. Ha a jen rendet valamy zajvizsgálati őírása más őírásokat tartalmaz, akkor azokat kl alkalmazni. 1. ábra A mérési pontok rendezése a félgömb alakú mérőfületen, a 12 mérési pontból álló mikrofonrendezés alkalmazása esetén
6. oldal 2/2. számú mléklet Adott berendezésekre vonatkozó zajvizsgálati őírások 0. TERHELETLEN ÁLLAPOTBAN VIZSGÁLT BERENDEZÉSEK Betonból vagy nem porózus aszfaltból készített hangvisszaverő sík Környezeti korrekció K 2A =0 (db) (i) Ha a befoglaló hasáb legnagyobb mérete nem nagyobb 8 m-nél: félgömb / hat mérési pont, a 2.1. számú mléklet 5. pontja szerint / 2.1. számú mléklet 5. pontja szerint (ii) Ha a befoglaló hasáb legnagyobb mérete nagyobb 8 m-nél: hasáb az szerint, d= m mérési távolsággal Terhetlen vizsgálat: A zajvizsgálatokat a 2.1. számú mléklet 2.2. pontja szerint kl végezni. (ok) / Az eredő hangtjesítményszint meghatározása többféle működési körülmény esetén 1. ÉPÍTŐIPARI TEHEREMELŐK Lásd a 0. pontot A motor geometriai középpontját a félgömb középpontja fölé kl hyezni; az emő terhés nélkül mozogjon, és - ha szükséges - a félgömböt az 1. pont irányában hagyja. 2. DÖNGÖLŐGÉPEK a) NEM VIBRÁCIÓS HENGEREK Lásd a 0. pontot b) VIBRÁCIÓS HENGEREK, A BERENDEZÉSEN ÜLŐ KEZELŐVEL
7. oldal A berendezés fállítása A vibrációs hengert egy vagy több, rugalmas anyagból készült alátétre - például légpárnára/párnákra - kl hyezni. Ez a légpárna lágy anyagból (rugalmas műanyagból vagy hasonlóból) készüljön, és olyan nyomásra kl ffújni, hogy a berendezést legalább 5 cm-re femje; a rezonanciahatásokat kl kerülni. A párna/párnák mérete olyan legyen, hogy a vizsgálat során biztosítsa a berendezés stabilitását. A berendezést álló hyzetben kl vizsgálni, a gyártó által megadott névleges fordulatszámmal járó motorral és kikapcsolt mozgató mechanizmusokkal. A tömörítő mechanizmust a legnagyobb döngölési tjesítmény mlett kl működtetni, ami a gyártó által megadott legnagyobb frekvencia és az ehhez a frekvenciához tartozó lehetséges legnagyobb amplitudó kombinációjának f meg. c) LAPVIBRÁTOROK, VIBRÁCIÓS DÖNGÖLŐK, ROBBANÓ DÖNGÖLŐK ÉS TOLT HENGEREK MSZ EN 500-4:1999 C mléklet MSZ EN 500-4:1999 C mléklet (ok) MSZ EN 500-4:1999 C mléklet 3. KOMPRESSZOROK Félgömb / hat mérési pont, a 2.1. számú mléklet 5. pontja szerint / a 2.1. számú mléklet 5. pontja szerint vagy hasáb az szerint, d=1 m mérési távolsággal A berendezés fállítása A kompresszorokat visszaverő síkon kl fállítani; a csúszótalpas kompresszorokat 0,40 m magas állványra kl hyezni, ha a gyártó más fállítási körülményeket nem határoz meg. A vizsgált kompresszort be kl megíteni, és stabil körülmények között, folyamatos üzemmódban kl működtetni. A berendezés a gyártó által őírt módon, megfően legyen karbantartva és kenve. A hangtjesítményszintet tjes terhésnél vagy olyan üzemési körülmények között kl maghatározni, amyek reprodukálhatóak és a vizsgált berendezés szokásos használatának legzajosabb működésére jlemzőek, bármyik legyen is a zajosabb. Ha a tjes üzemi rendezés olyan, hogy egyes részegységek, például közbenső hűtők a kompresszortól távol vannak fszerve, akkor a zajvizsgálat végzésekor törekedni kl az ilyen részegységekben ketkező zaj különítésére. A különböző zajforrások szétválasztásához és az ezen forrásokból eredő zaj csökkentéséhez a mérés során különleges berendezésekre lehet szükség. A vizsgálati jentésben külön meg kl adni a zaj jlemzőit és az ilyen részegységek működésének körülményeit. A vizsgálat során a kompresszorból kilépő gázt csővezetéken keresztül kl vezetni a vizsgálat hyszínéről. Biztosítani kl (pl. hangtompító fszerésév), hogy az vezetett gáz által ktett zaj minden mérési ponton legalább 10 db-l kisebb legyen, mint a mérendő zaj. Ügyni kl arra, hogy a levegő kibocsátása - a kompresszor kipufogó szepénél flépő turbulencia miatt - ne ktsen semmiféle járulékos zajt. 4. KÉZI BETONTÖRŐ ÉS FEJTŐKALAPÁCSOK Félgömb / hat mérési pont, a 2.1. számú mléklet 5. pontja szerint és a következő táblázat szerint / a berendezés következő táblázatban megadott tömege szerint
8. oldal A berendezés tömege, m kg-ban A félgömb sugara, m-ben A 2., 4., 6. és 8. jű mérési pontokhoz tartozó z érték, m-ben m<10 2 0,75 m³10 4 1,50 A berendezés fállítása Valamennyi berendezést függőleges hyzetben kl vizsgálni. Ha a vizsgált berendezésnek van kipufogója, akkor annak tengye egyenlő távolságra legyen a két mérési ponttól. A tápegység zaja ne befolyásolja a vizsgált berendezésből kibocsátott zaj mérését. A berendezés alátámasztása A vizsgálat során a berendezést földbe süllyesztett betongödörben lévő, kocka alakú betontömbbe ágyazott szerszámhoz kl csatlakoztatni. Ezt a szerszámot acélból készült közdarabokkal lehet megosztani. Ezek a közdarabok szilárd összeköttetést hozzanak létre a berendezés által befogott szár és a tömbbe ágyazott döngölőlap között. Ezek a követmények a 2. ábra szerint tjesíthetőek. A szerszám A betontömbbe ágyazott szerszám 178 mm és 220 mm közötti átmérőjű döngölőlapból és olyan befogószárból álljon, amilyet szokásosan a vizsgált berendezés tokmányához használnak, és amy megf az MSZ ISO 1180:2001 szabványnak, de olyan hosszú, hogy a vizsgálatot lehessen végezni. A szerszámot úgy kl rögzíteni a tömbben, hogy a döngölő fenéklapja 0,30 m-re legyen a tömb fső lapja alatt (lásd a 3. ábrát). A tömbnek szerkezetileg épnek kl maradnia, különösen ott, ahol a szerszám és a beton érintkezik. Minden vizsgálat őtt és után meg kl győződni arról, hogy a betontömbbe ágyazott szerszám egyben van-e a tömbb. A tömb jlemzői A tömb kocka alakú, 0,60 m ±2 mm élhosszúságú, és a lehető legszabályosabb legyen; vasbetonból kl készíteni, és legfjebb 0,2 m vastag rétegenként alaposan vibrálni kl, hogy a túlzott ülepedést kerüljék. A beton minősége A beton minősége az MSZ EN 206-1:2001 szerinti C 50/60 legyen. A tömb 8 mm átmérőjű, kötés nélküli acélbetonrudakkal merevített; az acélrudak függetlenek legyenek egymástól; a kialakítás a 3. ábra szerinti. A betontömb hyezése A tömböt kibetonozott gödörben kl hyezni, amyet a 4. ábra szerinti rendezésben legalább 100 kg/m 2 -es árnyékoló lemez fed le úgy, hogy az árnyékoló lemez fső lapja a talajjal szintben legyen. A nem kívánatos zaj kerülésére a tömböt a gödör aljánál és az oldalainál rugalmas emekk kl szigetni úgy, hogy a rendszer sajátfrekvenciája a vizsgált berendezés ütési frekvenciájának legfjebb a fe legyen, ütés/másodpercben kifejezve. Az árnyékoló lemez nyílása, amyen keresztül a szerszám szára áthalad a lehető legkisebb legyen, és rugalmas, hangszigető anyaggal kl tömíteni. A vizsgált berendezést csatlakoztatni kl a szerszámhoz. A vizsgált berendezést olyan állandósult körülmények között kl működtetni, amyek akusztikailag a szokásos üzemmódhoz hasonlóak. A vizsgált berendezést a vásárlónak átadott kezési utasításban meghatározott legnagyobb tjesítménny kl működtetni. 2. ábra A befogott szerszám két emét összekötő közdarab vázlatos rendezése
9. oldal 3. ábra Vizsgáló tömb 4. ábra Vizsgáló berendezés
10. oldal Az A méret olyan legyen, hogy a J rugalmas emen nyugvó árnyékoló lemez a talajjal egy szintben legyen. 5. ÉPÍTŐIPARI CSÖRLŐK Lásd a 0. pontot. A motor geometriai középpontját a félgömb alakú mérőfület középpontjába kl hyezni, a csörlős emőt terhés nélkül csatlakoztatni kl. 6. FÖLDTOLÓK MSZ ISO 6395:2001 MSZ ISO 6395:2001 A berendezés fállítása A lánctalpas földtolókat a terepen kl vizsgálni az MSZ ISO 6395:2001 6.3.3. szakasza szerint. MSZ ISO 6395:2001 B mléklet (ok) és többféle működtetési körülmény figyembevéte, ha ilyenek vannak MSZ ISO 6395:2001 B mléklet 7. DÖMPEREK MSZ ISO 6395:2001 MSZ ISO 6395:2001 Az MSZ ISO 6395:2001 C mléklet szerint, a következő módosításokkal: A C 4.3. szakasz második bekezdése hyett: A motort a legnagyobb szabályzási fordulatszámmal (magas üresjárat) kl üzemtetni. A sebességváltót üres állásba kl kapcsolni. A rakodókanalat háromszor a fső (ürítő) hyzetbe kl állítani a lehetséges úthossz mintegy 75%-áig, majd visszatérni a mozgatási hyzetbe. Ezt a művetsort az álló hyzetű hidraulikus üzemmód egy munkaciklusának kl tekinteni.
11. oldal Ha a rakodókanál feméséhez nem használnak motoros hajtást, akkor a motort üresjárati fordulatszámmal kl üzemtetni, üresbe kapcsolt sebességváltóval. A mérést a rakodókanál femése nélkül kl végezni. A vizsgálati időtartam 15 másodperc. (ok) / Az eredő hangtjesítményszint meghatározása többféle működési körülmény esetén MSZ ISO 6395:2001 C mléklet. 8. HIDRAULIKUS VAGY KÖTELES KOTRÓK MSZ ISO 6395:2001 MSZ ISO 6395:2001 MSZ ISO 6395:2001 A mléklet (ok) / Az eredő hangtjesítményszint meghatározása többféle működési körülmény esetén MSZ ISO 6395:2001 A mléklet 9. KOTRÓ-RAKODÓK MSZ ISO 6395:2001 MSZ ISO 6395:2001 MSZ ISO 6395:2001 D mléklet (ok) / Az eredő hangtjesítményszint meghatározása többféle működési körülmény esetén MSZ ISO 6395:2001 D mléklet 10. FÖLDGYALUK MSZ ISO 6395:2001 MSZ ISO 6395:2001 Az MSZ ISO 6395:2001 B mléklete szerint. (ok) / Az eredő hangtjesítményszint meghatározása többféle működési körülmény esetén MSZ ISO 6395:2001 B mléklet. 11. HIDRAULIKUS NYOMÁSFOKOZÓK A berendezés fállítása A hidraulikus nyomásfokozót hangvisszaverő síkon kl fállítani; a csúszótalpas hidraulikus nyomásfokozót, ha a gyártó másféle fállítási módot nem ír ő, 0,40 m magas állványra kl hyezni. A vizsgálat során nem kl szerszámokat kapcsolni a hidraulikus nyomásfokozóhoz. A hidraulikus nyomásfokozót állandósult állapotba kl hozni a gyártó által meghatározott fordulatszám-tartományon bül. A gépet a névleges fordulatszámon és a névleges nyomáson kl működtetni. A névleges fordulatszám és -nyomás a vásárlónak átadott kezési utasítás szerinti érték. 12. TALAJ- ÉS SZEMÉTTÖMÖRÍTŐ HOMLOK-RAKODÓK Lásd a 37. pontot. 13. FŰNYÍRÓK
12. oldal MSZ ISO 11094:1997 Vitás esetben a méréseket szabadban kl végezni mesterséges fületen (MSZ ISO 11094:1997 4.1.2. szakasz) Környezeti korrekció, K 2A Mérés szabadban K 2A =0 (db) Mérések bső térben Az A mléklete szerinti K 2A állandónak a mesterséges fület nélkül meghatározott értéke 2,0 db legyen, ebben az esetben K 2A hanyagolandó. MSZ ISO 11094:1997 A berendezés fállítása Ha a fűnyíró gép kerekei 1 cm-nél mélyebb benyomódást okoznának a mesterséges fületen, akkor a kerekeket tartókra kl hyezni úgy, hogy a benyomódás nélküli mesterséges fülett legyenek egy szintben. Ha a vágóeszköz nem választható a fűnyíró hajtó kerekeitől, akkor a fűnyírót tartókon kl vizsgálni a vágószerszám - gyártó által megadott - legnagyobb fordulatszámmal való üzemése mlett. A tartókat úgy kl készíteni, hogy azok ne befolyásolják a mérési eredményeket. Terhetlen vizsgálat MSZ ISO 11094:1997 MSZ ISO 11094:1997 14. GYEPVÁGÓK/GYEPSZEGÉLYVÁGÓK Lásd a 32. pontot. A gépet megfő szerkezet segítségév úgy kl fállítani, hogy a vágóeszköz a félgömb középpontja fett legyen. Gyepvágóknál a vágóeszköz középpontját mintegy 50 mm-r a fület fett kl tartani. A gyepszegélyvágókat, figyembe véve a vágóélek rendezését, olyan köz kl hyezni a vizsgálat során használt mérőfülethez, amilyen köz csak lehet. 15. VILLÁS EMELŐTARGONCÁK BELSŐ ÉGÉSŰ MOTORHAJTÁSSAL, ELLENSÚLLYAL A biztonsági követményeket és a gyártó őírását be kl tartani. Emő üzemmód Álló targoncánál a terhet (a gyártó utasításai szerinti tényleges kapacitás legalább 70%-át kitevő terhet, ami nem hangnyő, hanem pl. acél vagy beton) a legnagyobb sebességg f kl emni az alaphyzetből az adott típusú ipari targoncára vonatkozó szabványos emési magasságra, az ipari targoncák biztonságára vonatkozó magyar szabványok szerint. A mérés végezhető ennél kisebb tényleges legnagyobb emési magassággal is. Az emési magasságot a vizsgálati jegyzőkönyvben meg kl adni. Haladó üzemmód - A targoncát terhés nélkül, tjes gyorsulással kl hajtani álló hyzetből a targonca hossza háromszorosának megfő távolságban, a 4. és a 6. mérési pontokat összekötő vonalig (lásd az 1. ábrát), azután a targoncát a legnagyobb gyorsulással tovább kl vezetni a 2. és a 8. mérési pontokat összekötő vonalig. Amikor a targonca hátsó része áthaladt a 2. és a 8. mérési pontokat összekötő vonalon, akkor a gázpedált f kl engedni. Ha a targonca többfokozatú sebességváltóval rendkezik, akkor azt a fokozatot kl választani, amiv a mérési távolságon a lehető legnagyobb sebesség érhető. (ok) / Az eredő hangtjesítményszint meghatározása többféle működési körülmény esetén A vizsgálati időtartamok a következők: - emésnél: a tjes emési ciklus; - haladásnál: az az időtartam, ami akkor kezdődik, amikor a targonca középpontja áthalad az 1. ábra szerinti 4. és 6. mérési pontokat összekötő vonalon, és akkor végződik, amikor a középpontja éri a 2. és a 8. mérési pontokat összekötő vonalat. A targoncák minden típusára a következő összefüggéss kl az eredő hangtjesítményszintet számítani:
13. oldal ahol az alsó indexben megadott a az emő üzemmódot, a c pedig a haladó üzemmódot jöli. 16. RAKODÓGÉPEK MSZ ISO 6395:2001 MSZ ISO 6395:2001 A berendezés fállítása A lánctalpas rakodógépeket az MSZ ISO 6395:2001 szabvány 6.3.3. szakasza szerinti vizsgálati területen kl vizsgálni. MSZ ISO 6395:2001 C mléklet (ok) / Az eredő hangtjesítményszint meghatározása többféle működési körülmény esetén MSZ ISO 6395:2001 C mléklet 17. MOBIL DARUK A berendezés fállítása Ha a daru stabilizáló támaszokkal rendkezik, akkor azokat tjesen ki kl nyújtani, és a darut az alátétein szintbe kl állítani, a lehetséges alátámasztási magasság középső hyzetében. A vizsgálandó mobil darut a gyártó szerinti normál változatban kl vizsgálni. A zajvizsgálat során a daru mozgatásához használt névleges motortjesítményt kl alkalmazni. A darut a legnagyobban engedélyezett lensúllyal kl látni, amit a forgó részre szernek f. A mérések őtt a mobil daru motorját és hidraulikarendszerét a gyártó utasításai szerint a normál üzemi hőmérsékletre kl bemegíteni, és a gépkönyv szerinti valamennyi vonatkozó biztonsági őírást tjesíteni kl. Ha a mobil darura több motor van fszerve, akkor a daru működtetéséhez használt motort kl járatni. A haladást biztosító motort ki kl kapcsolni. Ha a mobil daru motorja ventilátorral van összekapcsolva, akkor a ventilátort a vizsgálat során járatni kl. Ha a ventilátor több fordulatszámon üzemtethető, akkor a vizsgálatot a legnagyobb fordulatszám mlett kl végezni. A mobil daru mérését a következő három (a)-c)) vagy négy (a)-d)) üzemmódban kl végezni: Valamennyi üzemmódra vonatkozó őírások: - a motor fordulatszáma a daru működtetéséhez meghatározott legnagyobb fordulatszám 2/3-a legyen, ±2% téréss; - a gyorsítás és lassítás a legnagyobb mértékű legyen, anélkül, hogy a teher és a horog veszélyes mozgása bekövetkezne; - a legnagyobb mozgatási sebesség az adott körülmények között a használati utasításban megadott legnagyobb érték legyen. a) Teheremés/süllyesztés A mobil daruval a legnagyobb kötélterhés 50%-át létrehozó terhet kl emni. A vizsgálat a teher feméséből és közvetlenül ez után a kiindulási hyzetbe való leengedéséből áll. A darugém hosszát úgy kl megválasztani, hogy a tjes vizsgálat 15-20 másodpercig tartson. b) Forgatás A darugém vízszinteshez képest 40-50 -os szögbe való állítása mlett a fső kocsit terhés nélkül 90 -kal balra kl forgatni, majd azonnal vissza kl forgatni a kiindulási hyzetbe. A darukart a legkisebb hosszúságra kl kiengedni. A vizsgálati időtartam az az idő, ami a munkaciklus végrehajtásához szükséges. c) Rakodás daruval A vizsgálat a rövid darukar legalsó munkahyzetből való femésév kezdődik, amit a darukar eredeti hyzetbe való, azonnali visszaengedése követ. A mozgatást terhés nélkül kl végezni. A vizsgálat időtartama legalább 20 másodperc legyen. d) A darugém teszkópszerű mozgatása (ha lehetséges) A tjesen visszahúzott állapotú darukar vízszinteshez képest 40-50 -os szögbe állítása mlett, terhés nélkül, az ső rész teszkóphengerét az ső réssz együtt a tjes hosszára kl kiengedni, majd a teszkóphengert az ső réssz együtt azonnal vissza kl húzni. (ok) / az eredő hangtjesítményszint meghatározása, ha egynél egy működési körülményt alkalmaznak Az eredő hangtjesítményszintet a következő módon kl meghatározni: - ha teszkópszerű mozgatás lehetséges - ha teszkópszerű mozgatás nem lehetséges
14. oldal ahol L a teheremés/süllyesztés ciklusra vonatkozó hangtjesítményszint WAa L a forgatási ciklusra vonatkozó hangtjesítményszint WAb L a rakodási ciklusra vonatkozó hangtjesítményszint WAc L a teszkópszerű mozgatási ciklusra vonatkozó hangtjesítményszint (ha van) WAd 18. MOTOROS KAPÁK Lásd a 32. pontot. A mérés alatt a szerszámot a gépről le kl kapcsolni. 19. ASZFALTRAKÓ ÚTBURKOLATRAKÓ GÉPEK A berendezés motorját a gyártó szerinti névleges fordulatszámon kl üzemtetni. Valamennyi munkavégző egységet működtetni kl, a következő sebességg: szállító rendszer terítő rendszer döngölő (sebesség, löket) vibrátorok (sebesség, kiegyensúlyozatlan nyomaték) nyomórudak (frekvencia, nyomás) a legnagyobb érték legalább 10%-a a legnagyobb érték legalább 40%-a a legnagyobb érték legalább 50%-a a legnagyobb érték legalább 50%-a a legnagyobb érték legalább 50%-a 20. ÁRAMFEJLESZTŐ GENERÁTOROK Környezeti korrekció, K 2A Mérés szabadban K 2A = 0 (db) Mérések bső térben Az A mléklete szerinti K 2A állandónak a mesterséges fület nélkül meghatározott értéke 2,0 db legyen, ebben az esetben K 2A hanyagolandó. Félgömb / hat mérési pont a 2.1. számú mléklet 5. pontja szerint / 2.1. számú mléklet 5. pontja szerint. Ha 1>2 m, akkor az szerinti hasáb alakú mérőfületet lehet alkalmazni, d=1 m mérési távolsággal. A berendezés fállítása Az áramfejlesztő generátort a hangvisszaverő síkra kl hyezni; a csúszótalpas áramfejlesztő generátort, ha a gyártó másféle fállítási módot nem ír ő, 0,40 m magas állványra kl hyezni. MSZ ISO 8528-10:2001 9. fejezet
15. oldal 21. TORONYDARUK Mérések a talajon Félgömb / hat mérési pont a 2.1. számú mléklet 5. pontja szerint / 2.1. számú mléklet 5. pontja szerint A darugém magasságában végzett mérések Ha az emőmű a darugém magasságában van, akkor a mérőfület 4 m sugarú gömb, amynek középpontja egybeesik a csörlő geometriai középpontjával. Ha a méréseket olyan darun végzik, amynél az emőmű a darugémen van, akkor a mérőfület: S=200 m 2 -es gömbfület. A mérési pontok a következők (lásd az 5. ábrát): Négy mérési pont az emőmű geometriai középpontján átmenő vízszintes síkon hyezkedik (H=h/2). Ezeknél L=2,80 m és d=2,80-1/2 L=két szomszédos mérési pont közötti távolság fe l=az emőmű hossza (a darugém tengye mentén) b=az emőmű szélessége h=az emőmű magassága d=a mérési pont és az emőmű közötti távolság a darugém irányában A másik két mérési pontot az emőmű geometriai középpontján áthaladó függőleges egyenes és a gömb metszéspontjaiban kl hyezni. A berendezés fállítása Az emőmű mérése A vizsgált daru emőművét a méréshez a következő módok egyike szerint kl fszerni. A hyzetet a mérési jegyzőkönyvben le kl írni. a) Az emőmű a talaj szintjén Az összeszert darut egy sima, hangvisszaverő beton vagy nem porózus aszfalt fületen kl fállítani. b) Az emőmű a darugém magasságában Az emőmű legalább 12 m-r a talaj fett legyen. c) Az emőmű a talajhoz rögzítve Az emőművet egy sík hangvisszaverő beton vagy nem porózus aszfalt fülethez kl rögzíteni. Az erőforrás mérése Ha az erőforrás a daru részét képezi, akár kapcsolódik az emőműhöz, akár nem, akkor a darut sík, hangvisszaverő beton vagy nem porózus aszfalt fületen kl fállítani. A darugémen hyezkedő emőmű esetén a zajméréshez az emőművet vagy a darugémre kl szerni, vagy a talajhoz kl rögzíteni. Ha a darut hajtó erőforrás független a darutól (villamos áramfejlesztő generátor, hálózati áram, hidraulikus vagy pneumatikus erőforrás), akkor csak az emőmű zajkibocsátását kl mérni. Ha az erőforrás a daru részét képezi, de az emőműv nem alkot egy egységet, akkor az erőforrást és az emőművet külön kl mérni. Ha ez a két berendezés egy egységet képez, akkor a mérést a tjes berendezésegyüttesre kl végezni. A vizsgálat során az emőművet és az erőforrást a gyártó utasításai szerint kl fszerni és működtetni. Terhetlen vizsgálat A daruba beépített erőforrást a gyártó által meghatározott tjes névleges tjesítményen kl üzemtetni. Az emőművet terhés nélkül kl üzemtetni úgy, hogy a dobja az emő és a süllyesztő üzemmódokban a legnagyobb horog-mozgatási sebességnek megfő fordulatszámon forogjon. Ezt a sebességet a gyártó határozza meg. A vizsgálat eredményeként a két (emő vagy süllyesztő) hangtjesítményszint közül a nagyobbikat kl megadni. A daruba beépített erőforrást a gyártó által megadott tjes névleges tjesítményen kl üzemtetni. Az emőművet úgy kl működtetni, hogy a horog legnagyobb sebességű mozgása mlett (a legkisebb sugárral) a kábfeszítés a dobon a legnagyobb terhésnek fjen meg. A terhési és a sebességi adatokat a gyártó határozza meg. A sebességet a vizsgálat során lenőrizni kl. (ok) / Az eredő hangtjesítményszintek meghatározása többféle működési körülmény esetén Az emőmű eredő hangtjesítményszintjének méréséhez a mérési időtartam (t r +t f ) másodperc legyen: t r a fékezés őtti időtartam másodpercben, ameddig az emőmű a fentiek szerint üzem. A vizsgálathoz tervezhető idő t r =3 másodperc
16. oldal t f a fékezés megkezdése és a horog tjes megállása közötti időtartam Integráló műszer alkalmazása esetén az integrálási idő (t r +t f ) másodperc. A mérési eredményt az i-edik mérési pontban a következő összefüggéss kl számítani: ahol L ri a t r idő alatt az i-edik mérési pontban mért hangnyomásszint, L fi a t f fékezési idő alatt az i-edik mérési pontban mért hangnyomásszint 5. ábra A mérési pontok rendezése, a darugémen hyezett emőmű esetén 22. HEGESZTŐGENERÁTOROK Környezeti korrekció, K 2A Mérés szabadban K 2A =0 (db) Mérések bső térben Az A mléklete szerinti K 2A állandó értéke 2,0 db legyen, ebben az esetben K 2A hanyagolandó.
17. oldal Félgömb/hat mérési pont a 2.1. számú mléklet 5. pontja szerint/2.1. számú mléklet 5. pontja szerint Ha 1>2 m, akkor az szerinti hasáb alakú mérőfület alkalmazható, d=1 m mérési távolsággal. A berendezés fállítása A hegesztőgenerátort a hangvisszaverő síkon kl fállítani; a csúszótalpas hegesztőgenerátort, ha a gyártó másféle fállítási módot nem ír ő, 0,40 m magas állványra kl hyezni. MSZ ISO 8528-10:2001 9. fejezet 23. MOTOROS JÁRMŰ A PLATÓRA SZERELT SZERELŐKOSÁRRAL Lásd a 0. pontot 24. ALJNÖVÉNYZET-TISZTÍTÓK MSZ EN ISO 10884:2001 MSZ EN ISO 10884:2001 MSZ ISO 10884:1998 5.3 szakasz (ok) MSZ ISO 10884:1998 25. SZALAGFŰRÉSZEK (ÉPÍTŐIPARI ALKALMAZÁSRA) MSZ ISO 7960:2001 J mléklet, d=1 m Az MSZ ISO 7960:2001 J mléklet szerint (csak a J 2. b) szakasz) Az MSZ ISO 7960:2001 J mléklet szerint. 26. KÖRFŰRÉSZEK (ÉPÍTŐIPARI ALKALMAZÁSRA) MSZ ISO 7960:2001 A mléklet, mérési távolság d=1 m MSZ ISO 7960:2001 A mléklet (csak az A 2. b) szakasz alkalmazható) MSZ ISO 7960:2001 A mléklet 27. KÉZI LÁNCFŰRÉSZEK MSZ ISO 9207:2001 MSZ ISO 9207:2001 / Terhetlen vizsgálat Tjes terhéses fűrészés / Működés legnagyobb sebességg, terhés nélkül a) bső égésű motorral hajtott: MSZ ISO 9207:2001 6.3. és 6.4. szakasz szerint b) villanymotorral hajtott: egy vizsgálat az MSZ ISO 9207:2001 6.3. szakasz szerint, és egy olyan vizsgálat, amikor a motor a legnagyobb fordulatszámmal, terhetlenül üzem (ok) / Az eredő hangtjesítményszint meghatározása többféle működési körülmény esetén
18. oldal MSZ ISO 9207:2001 6.3. és 6.4. szakasz szerint Az eredő hangtjesítményszint (LWA) számítása: ahol L W1 és L W2 a fent meghatározott, két különböző működési mód átlagos hangtjesítményszintje. 28. KOMBINÁLT, NAGYNYOMÁSÚ MOSÓ- ÉS SZIPPANTÓ JÁRMŰVEK Ha a két berendezést egyidejűleg lehet üzemtetni, akkor a mérést is eszerint kl végezni a 26. és 52. pont szerint. Ha nem, akkor külön kl mérni azokat, és a nagyobb értékeket kl megadni. 29. BETON- VAGY HABARCSKEVERŐGÉPEK A keverő berendezést (dobot) a névleges térfogatára, 0-3 mm szemcseméretű, 4-10% nedvességtartalmú homokkal kl ftölteni. A keverő berendezést legalább a névleges fordulatszámmal kl üzemtetni. 30. BETON- ÉS HABARCSEMELŐ ÉS -SZÓRÓ BERENDEZÉSEK Ha a gépre szórórúd van szerve, akkor azt ffé kl állítani, és a csövet vissza kl vezetni a betöltő tölcsérhez. Ha a gépnek nincs saját szórórúdja, akkor legalább 30 m-es vízszintes csövet kl a gépre fszerni, amyet a betöltő tölcsérhez vissza kl vezetni. a) Betonemő és -szóró berendezéseknél A szállítórendszert és a csövet betonhoz hasonló közegg f kl tölteni, amyben a cementet keverékk, pl. a legfinomabb pernyév hyettesítik. A gépet a legnagyobb tjesítménny kl működtetni, egy működési ciklus időtartama legfjebb 5 másodperc legyen (szükség esetén a betonhoz vizet kl adni, hogy ez a ftét tjesüljön). b) Habarcsemő és -szóró berendezéseknél A szállítórendszert és a csövet vakoló habarcshoz hasonló közegg f kl tölteni, amyben a cementet keverékk, pl. metilclulózzal hyettesítik. A gépet a legnagyobb tjesítménny kl működtetni, egy működési ciklus időtartama legfjebb 5 másodperc legyen (szükség esetén a habarcshoz vizet kl adni, hogy ez a ftét tjesüljön). 31. SZÁLLÍTÓSZALAGOK Lásd a 0. pontot. A motor geometriai középpontját a félgömb alakú mérőfület középpontjába kl hyezni; a szalag terhés nélkül járjon, és ha szükséges, a félgömböt az 1. pont irányába hagyja. 32. JÁRMŰRE SZERELT HŰTŐGÉPEK A hűtőgépet olyan valódi vagy szimulált teherárutérbe kl tepíteni és mozdulatlan állapotban vizsgálni, ahol a hűtőgép magassága a vásárlónak átadott használati utasítás szerinti tervezett tepítési követményeknek f meg. A hűtőgép tápegységét a hűtőkompresszor és a ventilátor használati utasítás szerinti legnagyobb fordulatszámához tartozó tjesítménny kl működtetni. A jármű hajtómotorjáról táplált hűtőgép vizsgálatakor a jármű motorját nem szabad járatni, hanem a hűtőgépet megfő ektromos hálózatba kl csatlakoztatni. A vizsgálat alatt a lekapcsolható vontatókat kl távolítani.
19. oldal Az olyan teheráru-térbe tepített hűtőgépeket, amyeket különböző, választható erőforrásokkal hajtanak, minden erőforrással külön meg kl vizsgálni. A vizsgálati eredményt tartalmazó jegyzőkönyvben legalább a legnagyobb zajkibocsátást eredményező működési mód mletti vizsgálati eredményeket kl megadni. 33. FÚRÓTORNYOK MSZ EN 791:1999 A mléklet 34. SILÓ- VAGY TARTÁLYKOCSIK TÖLTÉSÉRE, ÜRÍTÉSÉRE ALKALMAS BERENDEZÉSEK A berendezést a gépkocsi álló hyzetében kl vizsgálni. A berendezést hajtó motor olyan fordulatszámmal üzemjen, amy a vásárlónak átadott kezési utasításban meghatározott legnagyobb tjesítményt hozza létre. 35. KONTÉNEREK ÚJRAHASZNOSÍTHATÓ ÜVEGEK GYŰJTÉSÉHEZ Ebben a zajvizsgálati őírásban az 3.2.2. szakasza szerinti L p,1s zajeseményszintet (egyedi hangesemény hangnyomásszintet) kl a mérési pontokban meghatározni. Környezeti korrekció, K 2A Mérés szabadban K 2A =0 (db) Mérések bső térben Az A mléklete szerint meghatározott környezeti korrekció értéke K 2A 2,0 db legyen, és ekkor a K 2A hanyagolandó. A zajvizsgálatot egy tjes cikluson keresztül kl végezni, amy az üres konténerr kezdődik és akkor fejeződik be, amikor 120 üvegpalackot már bedobtak a konténerbe. Az üvegpalackok a következők legyenek: - térfogat: 75 cl - tömeg: 370±30 g A vizsgálatot végző kezőszemély mindegyik palackot a nyakánál fogja meg és az alsó részév a töltőnyílás fé tartja, majd ezután finoman keresztülnyomja a töltőnyíláson a konténer közepe irányába, lehetőleg kerülve, hogy a palack a falaknak ütődjön. A palackok bedobására csak egyetlen, a 12-es mérési ponthoz legközebbi töltőnyílást kl alkalmazni. (ok) / Az eredő hangtjesítményszint meghatározása többféle működési körülmény esetén Az A-zajeseményszintet a hat mérési pontban lehetőleg egyidejűleg kl mérni, a konténerbe dobott valamennyi palack esetén. A mérőfületre átlagolt A-zajeseményszintet az 8.1. szakasza szerint kl kiszámítani. A 120 palack bedobására átlagolt A-zajeseményszintet a mérőfületre átlagolt A-zajeseményszintek logaritmikus átlagértékeként kl kiszámítani. 36. FŰVÁGÓK/FŰSZEGÉLYVÁGÓK Lásd a 2. pontot. A gépet megfő szerkezet segítségév úgy kl fállítani, hogy a vágószerszám a félgömb alakú mérőfület középpontja fett legyen. Fűvágók esetén a vágószerszám középpontja mintegy 50 mm távolságban legyen a visszaverő sík fett. A fűszegélyvágókat, figyembe véve a vágóélek rendezését, a vizsgálat során alkalmazott visszaverő síkhoz a lehető legközebb kl hyezni.
20. oldal 37. SÖVÉNYNYÍRÓK MSZ ISO 11094:1997 Vitás esetben a méréseket a szabadban, mesterséges fületen kl végezni (MSZ ISO 11094:1997 4.1.2. szakasza). Környezeti korrekció, K 2A Mérés szabadban K 2A =0 (db) Mérések bső térben Az A mléklete szerinti K 2A állandónak a mesterséges fület nélkül meghatározott értéke 2,0 db legyen, ebben az esetben K 2A hanyagolandó. MSZ ISO 11094:1997 A berendezés fállítása A sövénynyírót a kező személy vagy megfően kialakított szerkezet a szokásos használatnak megfően tartsa úgy, hogy a vágószerszám a félgömb középpontja fett legyen. A sövénynyírót a névleges sebességg kl üzemtetni, és a vágószerszámnak is működnie kl. 38. NAGYNYOMÁSÚ MOSÓK A nagynyomású mosót álló hyzetben kl vizsgálni. A motor és a segédberendezések a gyártó által a gép működtetésére őírt fordulatszámmal üzemjenek; a nagynyomású szivattyú(k) a gyártó által megadott legnagyobb fordulatszámmal és a legnagyobb nyomással üzemjen(ek). Megfő fúvókával biztosítani kl, hogy a nyomáscsökkentő szep a működési munkapontban legyen. A fúvóka áramlási zaja ne befolyásolja a mérési eredményeket. A vizsgálati időtartam legalább 30 másodperc. 39. NAGYNYOMÁSÚ VÍZSUGARAS MOSÓ Az MSZ EN ISO 3744: 1998 szerinti derékszögű hasáb, d=1 m mérési távolsággal. A berendezés fállítása A nagynyomású vízsugaras mosót hangvisszaverő síkra kl fállítani; a csúszótalpas gépeket, ha a gyártó másféle fállítási módot nem ír ő, 0,40 m magas állványra kl hyezni. A nagynyomású vízsugaras mosógépet a gyártó által meghatározott fordulatszám-tartományon bül állandósult üzemállapotba kl hozni. A vizsgálat során azt a fúvókát kl a géphez csatlakoztatni, amy a gyártó kezési utasítása szerint a legnagyobb nyomást eredményezi. 40. HIDRAULIKUS FEJTŐKALAPÁCSOK Félgömb/hat mérési pont a 2.1. számú mléklet 5. pontja szerint, r=10 m.
21. oldal A berendezés fállítása A vizsgálathoz a kalapácsot egy hordozó berendezéshez kl csatlakoztatni, és különleges vizsgálati összeállítást kl alkalmazni. A 6. ábra a vizsgálati rendezés jlemzőit, a 7. ábra pedig a hordozó berendezés hyezését mutatja. Hordozó berendezés A vizsgált kalapács hordozó berendezése a vizsgált kalapácsokra vonatkozó műszaki követmények szerinti legyen, különösen a súlytartomány, a hidraulikus kimenő tjesítmény, a tápolajáram és a visszatérő olajvezeték lennyomása tekintetében. Fszerés A mechanikai fszerés, valamint a csatlakozások (tömlők, csövek...) a kalapács műszaki adatai között megadott jlemzők szerintiek legyenek. A fszeréshez szükséges csövek és a különböző mechanikai részegységek ne okozzanak jentős zajokat. Minden részegység csatlakozását szorosan meg kl húzni. A kalapács stabilitása és statikus tartóereje A hordozó berendezés szilárdan tartsa lefé a kalapácsot, hogy ugyanolyan stabilitást biztosítson, mint ami a normál működési körülmények között fennáll. A kalapácsot függőleges hyzetben kl működtetni. Szerszám A mérésekhez tompa szerszámot kl alkalmazni. A szerszám hossza a 6. ábra (vizsgálati rendezés) szerinti legyen. Hidraulikus bemenő tjesítmény és olajáram A hidraulikus kalapács működési körülményeit megfő módon kl beállítani, mérni és jentésbe foglalni, az őírt műszaki jlemzőkk összhangban. A vizsgált kalapácsot a legnagyobb hidraulikus bemenő tjesítményének, valamint a legnagyobb olajáramnak legalább 90%-át érő módon kl működtetni. Ügyni kl arra, hogy a p s és a Q mérőláncok mérési bizonytalansága ±5%-on bül legyen. Ez biztosítja a bemenő hidraulikus tjesítmény ±5%-os pontossággal való meghatározását. A bemenő hidraulikus tjesítmény és a kibocsátott hangtjesítmény között lineáris kapcsolatot ftétezve, ez ±0,4 db-nél kisebb átlagos szórást jent a hangtjesítményszint meghatározásában. Szabályozható részegységek, amyeknek hatásuk van a kalapács tjesítményére Az összes nyomástartó edény, a központi nyomásszep és a többi szabályozható részegység őzetes beállítása fjen meg a műszaki adatok között megadott értékeknek. Ha egynél több rögzített ütési sebesség választható, akkor a méréseket minden beállításnál kl végezni. A legkisebb és a legnagyobb értékeket rögzíteni kl. Mérendő mennyiségek p s A hidraulikus tápnyomás átlagértéke a kalapács működése során, my legalább 10 ütést foglal magában. Q A törő bemeneti olajáramának átlagértéke, a p s -s egyidejűleg mérve. T Az olaj hőmérséklete +40/+60 C között legyen a mérések alatt. A mérések megkezdése őtt a hidraulikus törő testhőmérsékletét a normál működési hőmérsékletre kl hozni. P a Valamennyi nyomástartó edény őtöltési gáznyomását statikus hyzetben kl mérni (a törő nem működik), +15 és +25 C állandó környezeti hőmérsékleten. A mért környezeti hőmérsékletet a mért nyomástartó edény őtöltési gáznyomásával együtt regisztrálni kl. A mért működési paraméterekből számítandó paraméterek: P IN a törő hidraulikus bemenő tjesítménye, P IN =p s x Q A hidraulikus tápvezeték nyomásának mérése, p s - a p s értékét olyan köz kl mérni a törő bemenetéhez (IN nyílásához), amilyen köz csak lehet - a p s értékét nyomásmérőv kl mérni (legkisebb átmérő: 100 mm; pontossági osztály: ±1,0% FSO) A törő bemenő olajárama, Q - a Q értékét a betáplálás nyomóvezetékéből kl mérni, olyan köz a törő bemenetéhez (IN nyílásához), amilyen köz csak lehet - a Q értékét villamos áramlásmérőv kl mérni (pontossági osztály: a leolvasott áramlási sebesség ±2,5%-a) Az olajhőmérséklet (T) mérési pontja - a T értéket a hordozó olajtartályában vagy a kalapácshoz csatlakoztatott hidraulikus vezetékben kl mérni. A mérési pontot a jegyzőkönyvben meg kl adni - a hőmérséklet leolvasási pontossága a tényleges értékhez viszonyított ±2 C-on bül legyen / az eredő hangtjesítményszint meghatározása A méréseket háromszor, vagy ha szükséges, többször meg kl ismétni. A végeredményt az egymástól legfjebb 1 db-l térő két legnagyobb érték számtani átlagaként kl kiszámítani.
22. oldal 6. ábra 7. ábra Meghatározások: d d 1 Szerszám átmérő (mm) Üllő átmérő, 1200±100 mm
23. oldal d 2 Üllőtartó szerkezet bső átmérője, 1800 mm d 3 Fedőlemez átmérője, 2200 mm d 4 Szerszámnyílás átmérője a fedőlemezen, 350 mm d 5 Szerszámtömítés átmérője, 1000 mm h 1 Látható szerszámhossz a ház legalacsonyabb része és a szerszámtömítés fső fülete között (mm), h 1 =d ±d/2 h 2 h 3 Szerszámtömítés vastagsága a fedőlemez fett, 20 mm (ha a szerszámtömítés a fedőlemez alatt hyezkedik, akkor vastagsága nem korlátozott; habgumiból lehet készíteni) A fedőlemez fső síkja és az üllő fső lapja közötti távolság, 250±50 mm h 4 Habgumiból készült szigető fedőlemez-tömítés vastagsága, 30 mm h 5 Üllő vastagsága, 350±50 mm h 6 Szerszámbehatolás, 50 mm Négyszög alakú vizsgálati összeállítás esetén a legnagyobb hosszméret az adott átmérő 0,89-szerese. Az üres tér a fedőlemez és az üllő közötti rugalmas habgumival vagy más hangnyő anyaggal tölthető ki, amynek sűrűsége <220 kg/m 3. 41. BETON- VAGY ASZFALTVÁGÓK A beton- vagy aszfaltvágót a gyártó által a vásárlónak átadott kezési utasítás szerinti legnagyobb vágókéss kl fszerni. A motort a legnagyobb fordulatszámon kl járatni, a vágókés üresjáratban működjön. 42. LEVÉLFÚVÓK MSZ ISO 11094:1997 Vitás esetben a méréseket a szabadban kl végezni, mesterséges fületen (MSZ ISO 11094:1997 4.1.2. szakasz) Környezeti korrekció, K 2A Mérés szabadban K 2A =0 (db) Mérések bső térben Az A mléklete szerinti K 2A állandónak a mesterséges fület nélkül meghatározott értéke 2,0 db legyen, ebben az esetben K 2A hanyagolandó. MSZ ISO 11094:1997 A berendezés fállítása
24. oldal A levélfúvót a szokásos használat szerint kl hyezni úgy, hogy a kifúvó berendezés kivezetése 50±25 mm-r a félgömb alakú mérőfület fett legyen; ha a levélfúvó kézben tartható típusú, akkor vagy egy személynek, vagy egy megfő eszköznek kl tartania. A levélfúvót a gyártó által megadott névleges sebességg és a névleges légárammal kl üzemtetni. Megjegyzés: Ha a levélfúvó levélgyűjtőként is működtethető, akkor mindkét módon meg kl vizsgálni, és ebben az esetben a nagyobb értéket kl figyembe venni. 43. LEVÉLGYŰJTŐK MSZ ISO 11094:1997 Vitás esetben a méréseket a szabadban kl végezni mesterséges fületen (MSZ ISO 11094:1997, 4.1.2. szakasz) Környezeti korrekció, K 2A Mérés szabadban K 2A =0 (db) Mérések bső térben Az A mléklete szerinti K 2A állandónak a mesterséges fület nélkül meghatározott értéke 2,0 db legyen, ebben az esetben K 2A hanyagolandó. MSZ ISO 11094:1997 A berendezés fállítása A levélgyűjtőt a szokásos használat szerint kl hyezni úgy, hogy a gyűjtőberendezés bevezetése (50±25 mm-r) a félgömb fett legyen; ha a levélgyűjtő kézben tartható típusú, akkor vagy egy személynek, vagy egy megfő eszköznek kl tartania. A levélgyűjtőt a gyártó által megadott névleges sebességg és a névleges légárammal kl üzemtetni. Megjegyzés: Ha a levélgyűjtő levélfúvóként is működtethető, akkor mindkét módon meg kl vizsgálni és a nagyobb értéket kl figyembe venni. 44. MOBIL HULLADÉKKONTÉNEREK - Beton vagy nem porózus aszfalt hangvisszaverő fület - Laboratóriumi hyiség, hangvisszaverő sík fetti szabad hangtérr Környezeti korrekció, K 2A Mérés szabadban K 2A =0 (db) Mérések bső térben Az A mléklete szerinti K 2A állandó értéke 2,0 db legyen, ebben az esetben a K 2A hanyagolandó. Félgömb / hat mérési pont a 2.1. számú mléklet 5. pontja szerint, r=3 m Minden vizsgálatot üres konténerr kl végezni. 1. számú vizsgálat: A konténerfedél szabad csapódása A mérések zavarásának kerülésére a kezőszemély a konténer hátsó oldalánál (a csuklópánt oldalán) álljon. A fedet, az eséskor a vetemedés kerülésére, a közepénél fogva kl engedni. A mérést a következő ciklusban, 20-szor ismétve kl végezni: