PEST MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI

PEST MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI

ELŐZMÉNYEK A MEGYEI TERVEZÉSBEN 1997-1998: megyei fejlesztési koncepció 2003-2004 : megyei stratégia és opera@v program, struktúraterv 2000-2004: kistérségi fejlesztési programok 2004-2006 : KMR stratégia, KMOP, BAFT terülepejlesztési stratégia, ágazar tervek TERVBŐSÉG több a terv, mint a forrás, az elképzelések jelentős része nem valósult meg, a források elaprózódtak és többnyire intézmény, közmű, alap infrastruktúra fejlesztést szolgáltak, kevésbé a gazdaság fejlődését

SZEMLÉLETVÁLTÁS SZÜKSÉGES A tervezés célja ne maga a dokumentum legyen! Valós problémákra keressünk lehetséges jó megoldásokat, meglévő ado`ságokhoz jobb hasznosítást; ne az asztalfióknak tervezzünk! Kapcsolódva az országos tervezéshez, felkészülés a következő 2014-2020 EU- s programozáshoz, de ezeket a pénzeket eszközként kezeljük! Ne kizárólag azokra építsünk! Az Uniós célrendszer nem nekünk le` kitalálva! Ha mindenben csak arra fókuszálunk, feladjuk saját célkitűzéseinket! Ne várjuk fentről ( vagy a pályázar rendszerektől) a csodát! A problémákat magunknak kell együ` megoldanunk! Középpontban a gazdaság fenntartható, kiegyensúlyozo` fejlesztése, a foglalkoztatás, az értékteremtő képesség, a térség versenyképességének növelése legyen, a térburkolatok, zenélő szökőkutak építésének ideje nincs most i`!

A KONCEPCIÓ FELÉPÍTÉSE KONCEPCIÓ Helyzetfeltárás Jelen realitás,a folyamatok értékelése Javaslattevő fázis Az elérendő jövő és az oda vezető utak felvázolása Kiknek szól? Gazdaság szereplői, közszféra, civil szervezetek (a társadalom egészének) Kikkel tervezzük? Partnerségi terv alapján, bevonva önkormányzatokat (településeket, szomszédos megyéket, Fővárost), gazdasági szervezeteket, Kamarát, civil szférát, a tudomány képviselőit (írásos véleményezések, térségi fórumok, szakértői egyeztetések) Nem csak a tervezés időszakára, hanem hosszú távú partneri viszony, kapcsolar háló felépítése és működtetése Hogyan tervezzük? Saját, belső kapacitásainkra és külső szakértői segítséget is igénybe véve, az NGM,NTH iránymutatása melle`, széles körű társadalmi részvétellel Mit tervezünk? Nem kívánságlistát állítunk össze, hanem az értékválasztás mentén kijelölt megye- specifikus fejlesztési irányokat fogalmazunk meg.

PEST MEGYE JELLEMZŐI A HELYZETÉRTÉKELÉS ALAPJÁN speciális helyzet Budapest és a közponr elhelyezkedés mia` (forrásokhoz jutás terén is) az egyetlen megye, melynek folyamatosan nő a népessége a legnagyobb a közlekedési hálózatok koncentrációja (autópálya, nemzetközi vasútvonal, repülőtér, nemzetközi víziút) az országon belül a legnagyobb a vállalkozás- sűrűség a legnagyobbak a megyén belüli fejle`ségbeli különbségek

A METROPOLISZTÉRSÉG JELENTŐSSÉGE Budapest és Pest megye metropolisztérsége a világ 600 olyan metropolisztérsége közé tartozik, amely a 2010 és 2025 közöo időszakban, a világ GDP növekedésének várhatóan 65%- át állítja majd elő. Azon 440 feltörekvő metropolisztérség közö` tartják számon, amely a globális gazdasági növekedés 47%- át fogja produkálni. A növekedésnek nem a legnagyobb városok, a @zmilliós lélekszámú megapoliszok, hanem az olyan középsúlyú metropoliszok lesznek a motorjai, mint amilyen Budapest és Pest megye (a csapágyvárosokkal) együ`. A nemzetközi vállalar stratégiákban a nemzetgazdaságok versenyképességének vizsgálata melle` (helye`) egyre inkább előtérbe kerülnek a nagyvárosi metropolisztérségek. Országok helye` azok metropolisztérségei versenyeznek egymással a jobb pozíciók érdekében

A KÖZÉP MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ I` él az ország lakossága 30% - a A foglalkoztato`ak 1/3 i` dolgozik Népessége továbbra is növekszik Magyarország GDP- jének közel fele i` állítódik elő A külföldi működő tőke több mint 40%- a i` található 3 milliós koncentrált belső piac a főváros és agglomeráció tekintetében A jövedelmek meghaladják az országos átlagot 198 ezer működő társas vállalkozás (2010. év), mely fele a magyarországi értéknek 60-75%- al csökkenő uniós források a 2014-2020 ciklusban, ami elsősorban az ERFA alapot érinr

EGYÜTTMŰKÖDÉS BUDAPESTTEL Budapest és Pest megye szorosan összekapcsolódik, egy közös nagyvárosi térségben A sűrűn lako` városi mag, az agglomeráció, a kisvárosokkal átsző` városias térség, és a peremvidékek közösen határozzák meg a térszerkezetet Közös a gazdaság, a munkaerőpiac, az innovációs kapacitás i` összpontosul Szoros kapcsolat a közlekedés, közművek, közszolgáltatások, piaci kapcsolatok által Integrált módon működhetnek a közmű és közlekedési szolgáltatások Összete` programok megvalósításának szükségessége, melyek átnyúlnak a város, a megye és az országhatáron

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETSÉGES TERÜLETEI Közlekedésfejlesztés, kiemelten az elővárosi közlekedési rendszerek fejlesztése és összehangolása Közműfejlesztés, közműszolgáltatás, víz-, hulladék- és energiagazdálkodás és hatékonyság, döntően az agglomerációhoz tartozó települések vonatkozásában Integrált terüler tervezés, ITI, CLLD programok megfogalmazása az együ` tervezendő térségek vonatkozásában Gazdaságfejlesztés, kiemelt területként kezelve a Ferihegyi Gazdasági Övezet integrált fejlesztését A Dunához kapcsolódó fejlesztési programok összehangolása

HELYZETÉRTÉKELÉS ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSAI Közép-Európa egyik legjobb adottságokkal rendelkező térsége Központi szerepet tölt be az országban, központi szerepet kíván betölteni Budapesttel együtt közép-európában Természeti, gazdasági, társadalmi, kulturális sokszínűség Kiváló adottságok a feldolgozóipar, turisztika, kereskedelem, logisztika, kreatív ipar, az oktatás, tudásgenerálás tekintetében Duális gazdaság, a hazai KKV-k esetében alacsony jövedelmezőség, tőke és kapacitáshiány, kedvezőtlen piaci pozíció, termelési és tulajdonosi szerkezet Magas vállalkozásszám, de elmaradó teljesítmény Agglomeráción kívüli térségek mutatói rosszak, növekvő munkanélküliség, alacsony képzettség, elöregedő társadalom, leromló infrastruktúra Hiányos kapcsolatok a az egyes térségek között (közlekedésben is) Építőipari, mezőgazdasági termelés, élelmiszer-feldolgozás visszaesése Az együttműködési készség csekély, helyette verseny, a közösségek gyengék A humánerőforrás minősége különösen a peremeken romlik A térségmenedzselési kapacitások csekélyek Intézményi-ellátási hiányosságok

PEST MEGYE GAZDASÁGI SAJÁTOSSÁGAI A bru`ó hozzáado` érték megoszlása gazdasági ágak szerint Pest megyében (2009) Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Kereskedelem; szállítás, raktározás; szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szakmai, tudományos, műszaki, adminisztraiv és szolgáltatást támogató tevékenység Építőipar Közigazgatás, védelem; oktatás; humán- egészségügyi és szociális ellátás Feldolgozóipar Művészet és szabad idő; egyéb szolgáltatások Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

MEGYEI KISTÉRSÉGEK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK Az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem és a vállalkozássűrűség összefüggése Érdi kt. Dunakeszi kt. Pilisvörösvári kt. Szentendrei kt. Budaörsi kt. Budaörsi kistérség a vállalkozássűrűsége a legmagasabb az egész országban, két és félszer annyi az egy lakosra jutó vállalkozások száma, mint a Szobi kistérségben. Szobi kistérség Nagykátai kistérség Ceglédi kistérség Aszódi kistérség Monori kistérség Gyáli kistérség Dabasi kistérség Váci kt. Ráckevei kt. Veresegyházi kt. Gödöllői kt. Az átlag alao vállalkozás- sűrűséggel rendelkező kistérségekben általában magas a mezőgazdaságban, az iparban tevékenykedő vállalkozások aránya, és alacsony a szolgáltatással foglalkozók aránya. A fejlepebb kistérségekben a szolgáltatások dominálnak, a fejletlenekben a mezőgazdaság és építőipar

PEST MEGYE GAZDASÁGI SÚLYA Beruházások értéke 2009 [ezer Ft] 800 000 000 700 000 000 600 000 000 500 000 000 400 000 000 300 000 000 200 000 000 100 000 000 0 Forrás: Pest megyei területfejlesztési koncepció 2013 (munkaanyag)

HELYZETÉRTÉKELÉS GAZDASÁGI VONATKOZÁSAI 6% 4% Egy főre jutó GDP változás 2008 és 2010 közö` Pest megye egy főre jutó GDP- je az országos átlag 79%- a Egy főre jutó GDP változása 2% 0% - 2% - 4% - 6% - 8% - 10% - 12% - 14% Szabolcs- Szatmár- Bereg Hajdú- Bihar Pest Országos átlag Csongrád Somogy Győr- Moson- Sopron Heves Jász- Nagykun- Szolnok Borsod - Abaúj- Zemplén Országos átlag Budapest Nógrád Vas nélkül Baranya Veszprém Békés Bács- Kiskun Zala Tolna Komárom- Esztergom Fejér Budapest Budapest GDP- je az országos átlag 248%- a(!) (2010) Pest megye GDP- je a vidéki átlagnak felel meg - 16% 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 Egy főre jutó GDP (ezer Ft)

PEST MEGYE ÉRTÉKVÁLASZTÁSAI Pest megye a források szűkösségére figyelemmel elsősorban a meglévő értékek jobb kihasználására, a hatékonyabb használatra helyezi a hangsúlyt Pest megye a közszféra forrásaival inicializálja, kezdeményezi, orientálja és ösztönzi a piac szereplőnek fejlesztési magatartását, ezáltal megsokszorozza a fejlesztési forrásokat Pest megye fontosnak tartja, és ezért támogatja a terülepejlesztés térségi és helyi érdekeltjeivel, a szomszédos térségek vezetőivel, döntéshozóival történő együ`működések, partnerségek megteremtését Pest megye fontosnak tartja egy kompetens és hálózatosodo` management szervezet felállítását és működtetését

A MEGYEI FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLRENDSZERE

Forrás: Pest megyei területfejlesztési koncepció 2013 (munkaanyag) A METROPOLISZTÉRSÉG TÉRSZERKEZETE - A makroregionális hálózal elemek többsége megvan, ugyanakkor az egyközpontúság, a sugárirányú közlekedés oldása szükséges négyzethálósítással - A mullmodális kapcsolatrenszer fejlesztése szükséges mind az elővárosi közlekedésben, mind a logiszlkában - Szükséges a megye belső kapcsolatrendszereinek fejlesztése, megújítása - TervezeP, koordinált térségfejlesztés és takarékos, fenntartható terület használat a célunk.

Forrás: Pest megyei területfejlesztési koncepció 2013 (munkaanyag) A GAZDASÁGFEJLESZTÉS CÉLTERÜLETEI - - - - - Veresegyházi- Gödöllői térségek: versenyképességi- innovációs pólus Vác és térsége: transzformációs térség Budaörsi, Szentendrei, Pilisvörösvári térségek: innovációs vállalkozói övezet Ráckeve észak, Gyál, Dabas:ipari, logiszlkai, kereskedelmi övezet - Ferihegyi Gazdasági Övezet: kiemelt gazdasági, logiszlkai övezet, technológiai pólus,

A FERIHEGYI GAZDASÁGI ÖVEZET FEJLESZTÉSE A repülőtér és tágabb környezete (MO,M5) pozícionálása, fejlesztési területek előkészítése Csomóponl funkciók bővítése, vállalal központok, üzlel szolgáltatások letelepítése Forrás: Pest megyei területfejlesztési koncepció 2013 (munkaanyag) A meglévő makroregionális hálózal elemek mentén logiszlkai és termelési fejlesztések, szolgáltatás bővítés, teret biztosítva a hazai KKv szektornak is, az agglomerációs települések és az érintep kerületek helyi gazdaságának fejlesztésével.

PEST MEGYE EGYÜTT TERVEZENDŐ TÉRSÉGEI Forrás: Pest megyei területfejlesztési koncepció 2013 (munkaanyag) CLLD (Community Lead Local Development- közösség által irányítop helyi fejlesztés) térségi integrált közösségvezérelt fejlesztési programok kialakítása és megvalósítása a Pest megyei városokra és térségeikre: - Alulról építkezés, régió alao területekre összpontosít, - Fejleszl az együpműködést, a közösségi kapacitásokat, - Helyi fejlesztési stratégiákon alapul, - Lehetővé teszi az alapok egymáshoz kapcsolt, integrált felhasználását, - Támogatás intenzitás 10%- al magasabb lehet

KEVÉSBÉ FEJLETT TÉRSÉGEK FEJLESZTÉSE Forrás: Pest megyei területfejlesztési koncepció 2013 (munkaanyag) - Szobi-, Aszódi-, Tápió- menl-,ceglédi-,dabas- dél-, Ráckeve dél térségek Közös jellemzők: - rossz megközelíthetőség, előregedő, képzetlen társadalmi összetétel, alacsony szolgáltatás színvonal, alacsony vállalkozás- sűrűség, az agrárgazdaság, élelmiszer- ipar térvesztése Ugyanakkor: - kiváló ökológiai és táji adopságok, Jó lehetőségek a turizmus, az agrár- és élelmiszergazdaság terén a megújuló energiahasznosítás, az egészség és az alkonygazdaságban, stb. Felzárkóztatásuk csak komplex megközelítéssel, a helyi adopságokra építve, az együpműködések javításával lehetséges.

HOGYAN TOVÁBB? I. Folyik a megyei koncepció társadalmi és szakmai egyeztetése II. Készülnek az ágazar és a terüler opera@v programok (VEKOP)- egyeztetések folynak az érinte` minisztériumokkal III. Kezdődik a megyei szintű stratégiai tervezés, az elérhető forrásokra fókuszálva, a legfontosabb céljainkat figyelembe véve IV. Ezzel párhuzamosan strukturált projektgyűjtést kezdünk, ennek eredménye segír a megyei programok összeállítását V. KapcsolaR háló építése a megye és a térségi szereplők közö` VI. El kell kezdődnie a megyei szint ala` is az együ`gondolkodásnak, a közös tervezésnek, a térségi ado`ságokra épülő célmeghatározásnak, a gazdasági szereplőket is bevonva

Pest Megye Önkormányzatának Hivatala TerülePejlesztési Koordinációs és Irányítási Iroda 1052 Budapest, Városház utca 7. dr. Popovics Gábor - irodavezető Tel.: 20/262-42- 01 Tel.: 233-6808; Fax.: 233-6884 E- mail: popovics.gabor@pestmegye.hu Pest Megyei TerülePejlesztési Nonprofit Ky. 1052 Budapest, Városház utca 7. Kuszák Miklós ügyvezető Tel.: 233-6855 E- mail: kuszak.miklos@pestmegye.hu