A Mars A vörös bolygó A csillagászat már a legrégebbi időktől érdekli az embereket. A csillagos égboltról már az ókorban is készítettek jegyzeteket ókori csillagászok. Engem is nagyon megfogott ez az érdekes tudományág. Azért tartom ezt a legérdekesebbnek, mert olyan dolgokkal is foglalkozik, ami emberi ésszel szinte felfoghatatlan: a nap forrósága, a több millió fényévre lévő galaxisok, míg az ember legmesszebbre csak a holdra tette le a lábát. A legkedvencebb égitestemnek a Marsot választottam, azért, mert a Vénusz után ez a legközelebbi bolygó a földhöz, és így is a legtitokzatosabb. A Mars név az ókori római mitológiával kapcsolatos, Mars a háború istene volt. A bolygó az elnevezését a vörös színéről kapta. A Mars az egyik bolygó, mely legrégebben foglalkoztatja az embereket. Mikor távcsővel kezdték figyelni, hosszú csatornákat fedeztek fel rajta, amiről azt hitték, hogy értelmes lények készítették azokat, így aztán elterjedt a marslakók híre. Ezt még jobban fokozta, hogy 1976-ban a Viking-1 űrszonda a Mars felszínéről egy emberi archoz hasonló objektumról küldött képet. Az emberek a marslakók művének tekintették azt. Később aztán bebizonyosodott, hogy csak a fény és az árnyék játékáról volt szó. Persze a bolygón élő értelmes civilizációról aztán sok sci-fi film készült. A Mars a Nap körül ellipszis alakú pályán kering. A Naptól való legkisebb távolsága (perihélium) 206,7 millió kilométer; a Naptól való legnagyobb távolsága (afélium) 249,1 millió kilométer. A bolygó átmérője 6 768 kilométer, ami a Föld átmérőjének majdnem a fele (a föld átmérője 12 756 kilométer). A tömege 6, 42 10²³ kg, ami a Föld tömegének a 0,11 százada, átlagsűrűsége 3,93 g/cm³. Gravitációja 0,38 százada a Föld gravitációjához képest. Mivel ritka a Marsi atmoszféra, amelyet 95 %-ban szén-dioxid alkot, alig tudja megakadályozni az éjszakai hőkisugárzást, ezért nagy a hőingadozás. Messzebb van a Naptól, mint a Föld, ezért jóval hidegebb van ott, mint nálunk. Az egyenlítői területeken napközben eléri a 17-27 C, ami éjszakára 73 C- ra csökken. A pólusokon soha nincs melegebb -53 C-nál. A Mars jellegzetes vörös színét a talajban lévő nagy mennyiségű vas-oxid okozza. A nap körül 24,13 km/másodperc es sebességgel kering, a keringés ideje, vagyis egy év a bolygón 687 földi nap. Saját tengelye körül (egy marsi nap) 24,62 földi óra. A Marson az évszakok ugyanúgy váltakoznak, mint a Földön, de kétszer hosszabbak. Minden külső bolygó, így a Mars is a Földhöz legközelebb oppozíciókor (szembenálláskor) van. A legrövidebb távolság 56 millió km, a leghosszabb, 400 millió km. Ez miatt a látható fényessége is más: 2,8 magnitúdó és 1,6 magnitúdó között van. A felszíni légnyomás 400 700 Mpa, azaz 100- szor alacsonyabb, mint nálunk. A mars légkörének 95% -a szén-dioxid, 2,7%-a nitrogén, 1,6%-a argon, 0,15%-a oxigén, a maradék 0,55% szén-monoxid, kripton, xenon és vízgőz. A Marson három fejlődési korszakot különböztetünk meg: noachian, heszperian, amazonian. A noachian korszak volt a legrégebben. Ekkor hatalmas, több kilométeres égitestek csapódtak a Marsba, nagy volt a vulkanikus tevékenység, és óceánok borították a bolygót. A heszperian korszak 2,8 milliárd éve kezdődött, ekkor száradt ki és hűlt le a Mars. Az amazonian korszakban folytatódott a lehűlés és a kiszáradás, a légkör ekkor úgy megritkult, hogy a felszínen nem fordult elő cseppfolyós halmazállapotú víz. A Föld után a Marson voltak a legkedvezőbb feltételek az élet kialakulásához. Az idő azonban kevés volt. Az élet kialakulását a bolygón előforduló víz segíthette volna a legjobban. Mára a víz a poláris sapkákban vagy más területeken, a felszín alatt tömörül, jég formájában. A jég körülbelül 4,7 millió km³ (a Föld vízkészlete 1 456 millió km³, ez 300-szor több mint a Marson). A poláris sapkákban 1,4 millió km³ jég van. Azt, hogy a Marson volt víz több minden is bizonyítja. Például a folyómedrek (ezeket hitte az ember a Marson élő értelmes civilizáció műveinek), vagy több meteorit, ami a Marsról származik (ezek akkor szakadhattak le a bolygóról, amikor az ütközött
- 2 - valamivel). Ezeknek a meteoritdaraboknak az ásványi összetételük arra utal, hogy olyan helyről származnak, ahol víz fordul elő. A bolygón óriási óceánok voltak, partvonalát a tudósoknak űrszondák segítségével már sikerült megállapítaniuk. Ezeket az óceánokat hatalmas folyók táplálták, olyanok, amelyeknek vízhozama akár másodpercenként több millió m³ is lehetett. A Mars körülbelül 2,8 milliárd éve száradt ki és hűlt le. A tudósok a Mars felszínéről 100 200 méteres pontosságú térképpel rendelkeznek. Sok nagy medence, hegység, kráter borítja a felületét. A bolygó déli részén van a legtöbb, mert az északi részén voltak az óceánok. Legnagyobb medencéje a Hellas Planitia. Ez 1 600 km átmérőjű és 6 km mély. Egy nagyobb test becsapódásával keletkezett, több, mint 4 milliárd évvel ezelőtt. Az így kidobott anyag a medence közepétől 2000 km távolságban egy 2 km magas sáncot képez. A medencét a nagy mérete ellenére még nagy távcsövekkel is nehéz megfigyelni. A második legnagyobb medence az Argyre Planitia, amely 800 km átmérőjű. A Marson található a naprendszer legnagyobb vulkánja, az Olympus Mons. A Tharsis nevű 3500 km átmérőjű vulkanikus platón van rajta. 550 km-es átmérővel és 23 095 méteres magasságával a naprendszer legnagyobb csúcsa rekordot tartja. Tetején több kráter található, amelyek együttes átmérője 72 km. Kora 600 millió évre tehető. Az Olympus Mons háromszor magasabb, mint a Föld legmagasabb csúcsa, a Mount Everest, és 50-szer nagyobb tömegű, mint a Föld legnagyobb vulkánja, a Mauna Loa. Felszíne viszonylag krátermentes és fiatal, ami arra utal, hogy 150 millió évvel ezelőtt is még aktív volt. Ez pedig időben túl korai ahhoz, hogy biztosan meg lehessen állapítani, hogy kialudt. A Tharsis platón még több nagy vulkán is található. Az egyik ilyen vulkán az Ascraeus Mons, melynek magassága még vitatott, de eddigi mérések alapján 23 944 m magas, amely magasabb az Olympus Mons-nál, de átmérője alapján kisebb, ezért tartják számon az Olympus Mons-ot a legnagyobb vulkánnak a naprendszerben. A Mars egyik legjellegzetesebb alakzatja a Valles Marineris, amely a bolygó legnagyobb völgyrendszere. Az egyenlítőtől kicsit délebbre húzódik a Tharsis plató közelében. A peremei közti távolság 200, néhol 500 km. Meredek lejtői 7 km mélységbe is lenyúlnak. A hosszúsága 5000 km. A Földön a legnagyobb kanyon, a Grand Canyon ami 350 km hosszú, 29 km széles és 1,8 km mély csak egy kis szakadéknak látszana benne. A Tudósok szerit a Tharsis plató vulkanikus tevékenysége miatt felszakadt a bolygó kérge, és így jött létre ez a hatalmas völgyrendszer. Régen a Valles Maineris ben víz lehetett. Erre utal, hogy az alja réteges, minden réteg 10 méteres és koruk 3,5 milliárd évre tehető. Ilyen üledékrétegek csak nagy vízfelületek alján jönnek létre. A Mars másik érdekes alakzatjai a jól ismert fehér poláris sapkák. Alattuk több kilométer vastagságú jég található. A poláris sapkák valójában homokhordalékok, melyeket vékony szén-dioxid- és jégréteg borít. Amikor eljön a Marson a tél, a sapkák területe nő. Tavasszal aztán megint visszahúzódik, átmérőjük mindössze 300km, így nyáron a Földről nagyon nehéz megfigyelni azokat. Mikor tavasszal a poláris sapkák olvadni kezdenek, a hőmérséklet is változik, ezért nagy szelek képződnek. Ezek a szelek elérhetik a 100 km/h-t is. A Marsnak két holdja van, a Phobos és a Deimos. Ezeket Asaph Hall, amerikai csillagász fedezte fel 1877-ben. A holdak nevei a görög mitológiából származnak. Phobos a félelem istene és Deimos a rettegés istene Mars fiairól kapták nevüket. A Phobos az 5. legkisebb hold a naprendszerben. Átmérője 22 km. A Deimos a legkisebb hold 13 km-es átmérőjével. A Phobos viszonylag közel kering a Marshoz, 5 760 km-re tőle. A Mars az emberek által leginkább vizsgált bolygó. Már több űrszonda is leszállt rajta, vagy közelrepült hozzá, és számtalan képet küldött róla. Az első sikeres expedíciót a Mariner 4 közelrepülése hozta 1965-ben. Az első sikeres leszállást 1975-ben a Viking 1 és a Viking 2 végezte el. A NASA második sikeres leszállását 1997. július 4-én a Mars Pathfinder végezte. Ez expedíció során 16 000 fényképet készített a bolygó felszínéről. A Pathfinder és a Föld között három hónapos kutatás után szűnt meg a kapcsolat. A jövőben is a Mars kutatása lesz a legfőbb célpont a tudósok számára. Ez azért fontos, mert az emberek a Hold után a közeljövőben a Marsra akarnak leszállni Ez kb. 2020 2025-ben
- 3 - valósul meg. Az űrhajósoknak óriási megpróbáltatás lesz a művelet. Az út majdnem fél évig is tart, azzal az űrhajóval, ami közel 50 000 km/h sebességgel halad majd. A legénységre veszélyt jelenthetnek a mikro-meteoritokkal történő ütközések is. A bolygón eltöltött idő pedig körülbelül 18 20 hónap lesz. Az űrhajósoknak szembe kell nézniük a sokáig tartó elszigeteltséggel is. Egyre több időt fog igényelni a kapcsolattartás az irányítókkal. A hattagú legénységnek nem csak a pszichikai, hanem a fizikai megterhelést is bírniuk kell. A súlytalanság az izmok sorvadásához és csontritkulásához is vezethet. A legénységnek kiváló erőnlétben is kell lenniük, mert a leszállás helyétől több száz kilométerre is fognak kutatni. Ezek miatt nem csak a technika hibátlanságára és tökéletességére lesz szükség, hanem az űrhajósok állóképességére is. Az emberek legfőbb, de még nem elérhető vágya a Mars betelepítése. Ez csak a következő században következik be. Remélhetőleg szkafander nélkül is lehetséges lesz az élet a bolygón, de ez rengeteg pénzbe, időbe és munkába fog kerülni. Először a földihez hasonló légkört és a vizet kéne előállítani. Erre egy atmoszféra-átalakító gyár lesz szükséges, amely a marsi levegőből (szén-dioxid) és a Földről hozott hidrogénből metánt és vizet állítana elő. Ezekből az anyagokból létrehoznák az élet további feltételeit így az oxigént is. Ez után több űrhajót indítanának a Földről, hogy megteremtsék a feltételeket a kolóniák létrehozásához. Mikor már minden előkészület meglesz, a következő űrhajók legénysége már a kolóniák építését kezdheti el. Később aztán akár városok is kialakulhatnak a vörös bolygón. Remélhetőleg a Mars is egyszer lakott lesz. Ez ma még csak a képzeletünkben él, de az emberiség már sok olyan célt elért, amit sokan lehetetlennek tartottak. Engem ez a sok csodálatos dolog fogott meg a Marsban. Legfőképp a jövő érdekel. Ha az ember egyszer eljut a Marsra, a Föld újra visszanyerheti a régi formáját. Nem lesz annyi szennyezés, környezetkárosítás, mert a Marson lesznek a gyárak, kőfejtők és a többi káros dolog, ami az emberre és a környezetre káros. Továbbá a Mars kiváló hely lenne a csillagászati megfigyelésekre is. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a vörös bolygó emberek lakhelyéül is szolgálhat. Mindent összefoglalva a Mars most távoli szemmel nézve a legérdekesebb, de a később akár az emberiség jövőjét is jelentheti.
- 4 - Képek: Űrszonda a Mars felszínén A mars óceánokkal borítva Térkép a Marsról
- 5 - Az Olympus Mons A Valles Marineris A Phobos A Deimos Kidolgozta: Duba Gergely 6. osztály