Mellékbolygók közül: T1 Hold, J1 Io, J2 Europa:
|
|
- Zsuzsanna Tamásné
- 4 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A KŐZETBOLYGÓK Főbolygók közül: Merkur, Vénusz, Föld, Mars: Mellékbolygók közül: T1 Hold, J1 Io, J2 Europa:
2 Különbségeik oka: Különböző naptávolság vegyi differenciálódás olvadáspont szerint Különböző méretek nagyobbak (g, L, h) légkört tudtak megtartani vulkáni aktivitás eltérő, ui.: Becsapódások, Ős-Nap, radioaktív bomlás belső hő Kezdeti belső hő & radiokatív hőterm. térfogat R 3 Sugárzásos hűlés felszín R 2 arányuk R ( Nagyobb gombóc lassabban hűl. ) Jupiter holdjainál árapályfűtés vulkáni aktivitás.
3 A MERKUR a = 0.39 AU e = 0, 2 (!) i = 7 R f = 2440 km M f = M /18 ρ = 5.4 g/cm 3 Nagy vasmagja van: Mágneses tér viszonylag erős: B B /150 van magnetoszférája (ahonnét a mágneses tér kizárja a napszelet)
4 Légkör nélküli, erősen kráterezett: Hold. A MERKUR FELSZÍNE
5 A VÉNUSZ a = 0.72 AU e = 0, 07 i = 3 Retrográd, lassú forgás: csillagnap 243 d 0, 66 év.
6 R g = 6051 km M g = 0, 81M ρ = 5.3 g/cm 3 Van vasmagja: Mágneses tér nagyon gyenge: B B /1000 nincs magnetoszférája.
7 A VÉNUSZ LÉGKÖRE P = 94 bar (!), T = 750 K (!!!) 96,5% CO 2 3 % N 2 néhány tized % H 2 O nyomokban Ar, SO 2, CO Sok CO 2 üvegházhatás, azért ilyen forró. Átlátszatlan felhőréteg borítja. Magassága 50 km, kénsavcseppekből és kénkristályokból áll. A Vénusz látható fényben Ebben a rétegben a légkör 4 5 nap alatt körbejárja a bolygót (szuperrotáció). Vastag légkör narancssárga égbolt A Vénusz ultraibolya fényben
8 A VÉNUSZ FELSZÍNE Felhők térképezés radarral. Elég kevés a becsapódási kráter fiatal (néhány százmillió éves) felszín.
9
10
11 Főleg hullámzó síkságok (planitia) borítják:
12
13 Van még 3 nagyobb felföld (terra), és több vulkáni hátság (regio). A felföldek: Aphrodite Terra az Egyenlítőn, kb. Európa méretű Ishtar Terra északon, kb. Ausztrália méretű Lada Terra a déli sarkon, még kisebb A regiok eredete: pajzsvulkánok.
14 Lemeztektonika nincsen. Földi lánchegységekre csak 1 képződmény hasonlít: Maxwell-hg. az Ishtar Terrán, kb. 10 ezer m magas. Sok különös, a Földön ismeretlen geológiai formáció, pl.: Anemónák Arachnoidák
15 Palacsinták
16 A VÉNUSZ TÖRTÉNETE Feltevés: Föld és Vénusz hasonló CO 2 és H 2 O készlettel indultak, de ennek zöme a Vénuszon pára volt Nap fényesedésével runaway üvegházhatás, H 2 O oxidálja a forró felszíni kőzeteket O a kőzetekben, H 2 elszökik. Földön viszont: víz folyékony, benne élet (kékalgák) fotoszintézis CO 2 -ből O 2 felszabadul, C megkötődik a mészkőben. Bizonyíték: D/H arány kb. százszor magasabb a földinél.
17 A MARS a = 1.52 AU e = 0, 09 i = 2 Forgás Föld: csillagnap 24 h 37 m ; tengelyferdeség 24. Vörös és sötétebb területek; sarki sapkák; felhők.
18 R h = 3394 km M h = M /10 ρ = 3, 95 g/cm 3 Átmenet a Föld/Vénusz és Hold/Merkur között. Mágneses tér csak helyenként (remanens mágnesség); ott B B /300 részleges magnetoszférája van
19 A MARS SZERKEZETE Belül kis vasmag (sugár 15 %-a), vagy valamivel nagyobb FeS mag (25 %) A mag a Napr.kel. után millió éven belül kialakult. A kéreg is 50 millió éven belül levált a köpenyről (magmaóceán megszilárdult).
20 A MARS LÉGKÖRE P = 6 11 mbar (évszakfüggő), T = 213 K ( K) 95,3% CO 2 2,7 % N 2 1,6 % Ar 0,13 % O 2 0,07 % CO 0,03 % H 2 O nyomokban Ne, Kr, Xe, O 3 Erős szelek (néhány 10 km/h).
21 Ritka légkör: zenitben nappal is látni a csillagokat. Erős szél + vörös por: láthatárnál az ég rózsaszín.
22 Porviharok: a legnagyobbak a D-i féltekén kezdődnek, nyáron. Szinte az egész bolygót elboríthatják.
23 A MARS FELSZÍNE Kráterezettség 3 fő rétegtani egység 3 korszak: Korszak neve Időhatárok Események (milliárd éve) Noachis 4,6 3,7 Erősen kráterezett déli felföldek Hesperia 3,7 3,0 Vulkáni hátságok (Tharsis, Elysium...) Amazonis 3,0 Üledékek, erózió a víz, jég és szél hatására
24
25
26 A DÉLI FELFÖLDEK Erózió (szél, víz, jég) kráterek lepusztultabbak, mint a Holdon.
27 Remanens mágneses tér ekkor még működött a dinamó, volt magnetoszféra. Csíkszerű mintázat a mágn. térben egy ideig lemeztektonika is működött. ( földi óceánaljzat)
28 Ősi becsapódási medencék: pl.argyre, Hellas
29 VULKÁNI HÁTSÁGOK Tharsis-hátság: 3,8 milliárd éve Pajzsvulkánok. Vastag litoszféra nincs izosztázia, nincs lemeztektonika egy nagy, stabil vulkán jön létre ( Hawaii). Legnagyobb: Olympus Mons. Az ismert világ legmagasabb hegye. 26 ezer m.
30 Később a Mars lassan hűl, de az utolsó nagy kitörések a pajzsvulkánokon csak kb. 150 millió éve történtek, és néhány millió évente még ma is van vulkáni aktivitás. (Kráterszámlálások és marsi meteoritok kora alapján)
31 VÍZ A MARSON Késő noachis / kora hesperia időszakban az északi síkságokat valszg. óceán borította Bizonyítékok: ősi partvonal ma is látható D/H a Marson ötszöröse a földinek sok víz elszökött a légkörből valaha több tized bar nyomású volt a légkör, így lehetett folyékony víz
32 Ugyanebben az időben: kiterjedt folyóvölgyek, vízrendszerek:
33 3,0 1,5 milliárd éve: Légkör lassan elszökik (kis g + napszél disszociálja a vizet) víz zöme megfagy: talajjég, alatta talajvíz. Időnkénti olvadások (vulkanizmus, becsapódások) alkalmi nagy áradások:
34 Mára: talajjég nagyon vastag (5 10 km krioszféra ), csak néha keletkeznek kisebb vízmosások (?) és gleccserek (?) Pályaelem-ingadozások éghajlatváltozások ( Föld). Ma: jégkorszak?
35
36 A MARSFELSZÍN ÁSVÁNYAI Marskőzetek: vulkáni és átalakult (metamorf) kőzetek, valamint üledékek. Fő ágens: víz. Hatására sokfelé hidratált szilikátok (agyagásványok; földi montmorillonit és troktolit, csak Al helyett Fe atomok) vasoxidok (magnetit, hematit) karbonátok Marspor: szél, víz, becsapódások okozta erózió miatt.
37 ÉLET A MARSON? 1996: egy marsi meteoritban: nanofosszíliák. De: okozhatták más folyamatok is.
38 A MARS HOLDJAI Befogott aszteroidák. Phobos (D=22 km) Deimos (D=12 km)
Kőzetbolygók. Plachy Emese. ELTE Csillagászati Tanszék
Kőzetbolygók Plachy Emese ELTE Csillagászati Tanszék CSILLAGÁSZATI ALAPTANFOLYAM 2013 KATEGÓRIÁK (IAU 2006) 1. Bolygók csillagok körül keringenek, tömegük elég nagy ahhoz, hogy közel gömb alakúvá formálódhattak,
RészletesebbenA Naprendszer kőzetbolygói
A Naprendszer kőzetbolygói Az ún. belső bolygók (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars) szerkezet: fém (főleg vas) mag + vastag szilikát köpeny szilárd felszín alakzatok: kanyonok/hasadékok, kráterek, hegyek, vulkánok
Részletesebbeni R = 27 évszakok B = 0, 2 G földi
A GÁZÓRIÁSOK Jupiter M j 350 M 10 3 M a = 5, 2 AU P = 11, 86 év Tengelyforgás: P R 10 óra i R = 3 nincsenek évszakok B = 4, 3 G 10 földi kiterjedt magnetoszféra Szaturnusz M S 3 M j a = 9, 5 AU P = 29,
RészletesebbenA HOLD MOZGÁSA. a = km e = 0, 055 i = 5. P = 18, 6 év. Sziderikus hónap: 27,32 nap. Szinodikus hónap: 29,53 nap
A HOLD MOZGÁSA Sziderikus hónap: 27,32 nap (állócsillagokhoz képest) Szinodikus hónap: 29,53 nap (újholdtól újholdig) a = 384 400 km e = 0, 055 i = 5 Tengelyforgás: kötött. Földről mégis a felszín 59 %-a
RészletesebbenLégkör, éghajlat, külső erők felszínformái I.
Légkör, éghajlat, külső erők felszínformái I. Légkör Jelentőség: felszíni jellemzőt befolyásolja bolygó fejlődését tükrözi illó anyagok migrációját befolyásolja élet lehetősége szempontjából fontos Légkör
RészletesebbenA Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el.
A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A NAPRENDSZER ÉS BOLYGÓI A Nap: csillag (Csillag = nagyméretű, magas hőmérsékletű, saját fénnyel rendelkező izzó gázgömb.) 110 földátmérőjű összetétele
RészletesebbenTektonika és vulkanizmus a Naprendszerben. NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu
Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu Belső energiaforrások a felszínfejlődéshez (és becsapódások) időbeli jellemzők térbeli eloszlás differenciáció
RészletesebbenA Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000
RészletesebbenGázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia. Kereszturi Ákos MTA CSFK
Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia Kereszturi Ákos MTA CSFK Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz,
RészletesebbenTektonika és vulkanizmus a Marson ELTE TTK, Marskutatás speciális kollégium
Tektonika és vulkanizmus a Marson ELTE TTK, Marskutatás speciális kollégium Kereszturi Ákos Collegium Budapest, ELTE Planetológiai Műhely, Magyar Csillagászati Egyesület kru@mcse.hu Belső szerkezet 30-100
RészletesebbenA Mars fejlődéstörténete
A Mars fejlődéstörténete Mars-kutatás speciális kollégium Kereszturi Ákos Collegium Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület Nagy Károly Csillagászati Közhasznú Alapítvány kru@mcse.hu Felhasznált adatok
RészletesebbenA FÖLD BELSŐ SZERKEZETE
A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld
RészletesebbenA FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER
A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,
RészletesebbenA Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
RészletesebbenCSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó
CSILLAGÁSZATI TESZT Név: Iskola: Osztály: 1. Csillagászati totó 1. Melyik bolygót nevezzük a vörös bolygónak? 1 Jupiter 2 Mars x Merkúr 2. Melyik bolygónak nincs holdja? 1 Vénusz 2 Merkúr x Szaturnusz
RészletesebbenA Mars A vörös bolygó
A Mars A vörös bolygó A csillagászat már a legrégebbi időktől érdekli az embereket. A csillagos égboltról már az ókorban is készítettek jegyzeteket ókori csillagászok. Engem is nagyon megfogott ez az érdekes
RészletesebbenKomplex természettudomány 4.
Komplex természettudomány 4. A Föld mint bolygó A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, egyike a Tejútrendszer sok milliárd csillagrendszerének. A Föld a Naptól számított
RészletesebbenKOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK
KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK 1. Hogyan épül fel a ma ismert világegyetem? Helyezze el a fogalmakat a megfelelő csoportokba! Nevezze meg a hiányzó csoportokat! 2.Egészítse ki, és lássa el magyarázattal (számok
RészletesebbenKEDVENC BOLYGÓM A MARS
II. Rákóczi Ferenc Alapiskola Kolárovo KEDVENC BOLYGÓM A MARS Kidolgozta: Tóth Nikol 5. a Felkészítő tanár: PaedDr. Bagit Judit - 1 - A Mars a Naptól a negyedik, méret szerint a hetedik legnagyobb bolygó.
RészletesebbenKörnyezetgazdaságtan alapjai
Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd
RészletesebbenTARTALOM. Varázslatos világûr. LONDON, NEW YORK, MUNICH, MELBOURNE, and DELHI
LONDON, NEW YORK, MUNICH, MELBOURNE, and DELHI A Dorling Kindersley Book www.dk.com A fordítás alapja: It Can t Be True! First published in Great Britain, 2013 Copyright Dorling Kindersley Limited, 2013
RészletesebbenHogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok,
Hogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok, tillit) eloszlása Ősmaradványok mennyisége, eloszlása δ 18O
RészletesebbenHasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás)
Hasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás) A Naprendszer földrajza és geológiája kurzus ELTE TTK, 2012.05.15. Fejlődést befolyásoló általános tényezők
Részletesebben2013. márc. 20. a Naprendszerben.
2013. márc. 20. Kölcsönhatások a Naprendszerben Illés s Erzsébet MTA Csillagászati szati és s FöldtudomF ldtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós s Csillagászati szati Intézete illes@konkoly.hu Kölcsönhatások
RészletesebbenAvagy mit adhat a biológia a földön kívüli élet kereséséhez? Integratív biológia 2016, 5. előadás
Avagy mit adhat a biológia a földön kívüli élet kereséséhez? Integratív biológia 2016, 5. előadás Az asztrobiológia az élet eredetét, evolúcióját, eloszlását és jövőjét tanulmányozza az egész Univerzumban.
RészletesebbenTRANSZNEPTUN OBJEKTUMOK
TRANSZNEPTUN OBJEKTUMOK Kuiper (1951): A Napr. peremén eredetileg lehettek maradvány bolygókezdemények: Kuiper-öv. 1992 óta: 1000 transzneptun objektum ismert. ( 70 000 lehet a 100 km fölötti mérettartományban).
RészletesebbenA világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László
A világegyetem szerkezete és fejlődése Összeállította: Kiss László Szerkezeti felépítés A világegyetem galaxisokból és galaxis halmazokból áll. A galaxis halmaz, gravitációsan kötött objektumok halmaza.
RészletesebbenA Mars geológiája: milyen földtudományra tanít a vörös bolygó?
A Mars geológiája: milyen földtudományra tanít a vörös bolygó? Kereszturi Ákos MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Asztrofizikai és Geokémiai Laboratórium
Részletesebbenismertető a Merkúr bolygóról
ismertető a Merkúr bolygóról A Merkúr a Naprendszer legbelső bolygója, az istenek gyorslábú hírnökéről elnevezett égitest mindössze 88 nap alatt kerüli meg csillagunkat. Átmérője a legkisebb a nyolc nagybolygó
RészletesebbenCsillagászati földrajz november 29. Az óriásbol ygók
Csillagászati földrajz 2018. november 29. Az óriásbol ygók A Naprendszer óriásbolygói Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz (A Föld csak összehasonlítási alap) nincs szilárd felszín: a bolygó testének anyaga
RészletesebbenAz élet keresése a Naprendszerben
II/1. FEJEZET Az élet keresése a Naprendszerben 1. rész: Helyzetáttekintés Arra az egyszerû, de nagyon fontos kérdésre, hogy van-e vagy volt-e élet a Földön kívül valahol máshol is a Naprendszerben, évszázadok
Részletesebbení Ö Ö í ü ú Ú í íö í ü ú ő Á Á Ó í ü í Í ű í í ő ő ü Ó É É Á Á Áú í ü Áú Á ő ő ü ő ü ú Ü í ű É Á Á ű ú Ö É É ő Ü í Á É Á Ó Ü Á Á ú Á Á Á É É ü ő Ú ő Í É ő Ú Í Í Á É É ü ü ő ő Í Ú É É Ó Ó Á í ü ü ő í í
Részletesebbenö Á Ú Á ö Á ö É Í Ú ö É ö ö ö ö ű ö ö ö ö ö Ö ö ö ö ö ö ö ű Ö ö ö ö ö Ö ö ű ö ö Í ö Ú ű Ú ö ű ö ö ö Ú Í Ú É Ö ö ö ű ö ö ö ö ö Ö ö ö ö ö ö Ö Íö ö Í ö ö ö ö ö Ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ö ö ö ö ö ö ö ö ö
RészletesebbenHD ,06 M 5911 K
Bolygó Távolság(AU) Excentricitás Tömeg(Jup.) Tömeg(Nep.) Tömeg(Föld) Sugár(Jup.) Sugár(Nep.) Sugár(Föld) Inklináció( ) Merkúr 0,387 0,206 0,00017 0,0032 0,055 0,0341 0,099 0,382 3,38 Vénusz 0,723 0,007
Részletesebbení ö ö ö ö í ö ő ó ű ö ö ü ő ü ő ö ő ö í ö ő ö ö ö ő ó ú ö ö ö Ü ő í ő ö Ő í ű ő ö ö ö ö Ö Ö ö Ö ő ű ő ü ö ő ő ö ö ő ü ü í ú ö ö ö ö ú Ú ú ő ó ó ó í ó ö ő ő ö í ó ö ö ő ő ö ö í ó ú ő ő ö í ó ö í ó ö ü ó
Részletesebbenű ö ú Í ö ö ö ö ö ű ű ö ö ö ö ű ö ö ö ö ú ű ű Í ö ö Ó ú Ú ö ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ú ö Ö ö ű Ő ú ö ű ú ö ö ö ö ö ö ö ö ö ű ű Í ö ű ú ö ű ö ú ö ű ö ö ö ö Í ű ö ö ö ű ö ö Ó ö ö Í ö ö ö Ú ö ö ö Í Í ö Í ö ö
Részletesebbenü ő ü ő ő ű ő ő ú ú ü ú ö ő ő Í ü ű ö ú Ö Ö ú Ö ú ú ö ő ő ö ú ü ü Ö ü Í ü ü Í ö Í ö ú ő ü ö Ú Í Ú Ü ö ö ő ő Í ű ö ő ö Í Í ű ő ő ő ő Í Ú ö ü ő Í Í ü Ú ö ö ü ü Í ő Í Í ő ő ö Ú Í Í ö Ü Ö Íő ö ö ö Í ű ű ö
Részletesebbení ő ü ű ő ö ö Í Ő í ö Ö ő ü ö ő ö í ö ö ő ö ö ű ő ő ő ő ö ő ő ő ö ú ö ő ő ő ő ű ő ö ö ö ű ö ő ö í ö ű ő í ö ö ö ö í ű ő í ö ö í ö ö ö í ú ö ő ö í ű ő ö ö í í í ű ő ö í í ú í í ü í ö ő í ú í ő í ö ö ő í
RészletesebbenMúltunk és jövőnk a Naprendszerben
Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Holl András MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Szöveges változat: http://www.konkoly.hu/staff/holl/petofi/nemesis_text.pdf 1 2 Az emberiség a Naprendszerben
RészletesebbenA Nap és a bolygók: a kozmikus gáz- és porfelhő lokális sűrűsödéséből
A LÉGKÖR EREDETE A Nap és a bolygók: a kozmikus gáz- és porfelhő lokális sűrűsödéséből Elemek kozmikus gyakorisága: H, He, O, C, Ne, Fe, N, Si, Mg, S, Ar, Ca, Al, Ni, Na,... Gyakoribb vegyületek: CH 4,
Részletesebben4. osztályos feladatsor II. forduló 2016/2017. tanév
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 4. osztályos feladatsor II.
RészletesebbenUTAZÁS A NAPRENDSZERBEN
UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN KUPOLA (1) A csillagos ég Magyarországról Planetárium É-i félgömb. Horizont a Meridián északi 47. fokán Egyenlítő, Meridián látszik (halvány!) Hazánk egén a csillagok egy része
RészletesebbenÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK. Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége
ÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége Tomas Róbert, Stockwork Exploration Kolozsvár, BBTE III. év ELŐADÁS TARTALMA 1. BEVEZETŐ:
RészletesebbenA 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán
A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán Király Péter MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont RMKI KFFO İsrégi kérdés: meddig terjedhet Napisten birodalma? Napunk felszíne, koronája,
RészletesebbenFöldtani alapismeretek
Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a
RészletesebbenA FÖLD-HOLD RENDSZER MODELLJE
ELTE TTK KOZMIKUS ANYAGOKAT VIZSGÁLÓ ŰRKUTATÓ CSOPORT PLANETOLÓGIAI KÖRE OKTATÓI SEGÉDANYAG KÖZÉPISKOLA 8-12. OSZTÁLY A FÖLD-HOLD RENDSZER MODELLJE BOLYGÓTUDOMÁNY A jelen kiadvány elérhető elektronikus
RészletesebbenSŰRŰSÉG 1,27 g/cm 3 TÁVOLSÁG A NAPTÓL 2876 millió km KERINGÉS HOSSZA 84 év ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET 76 K = 197 C
NEPtuNuSZ uránusz FÖLD Jeges gázóriás 49.528 km SŰRŰSÉG 1,64 g/cm 3 TÁVOLSÁG A NAPTÓL 4503 millió km KERINGÉS HOSSZA 60 év ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET 72 K = 201 C Jeges gázóriás 51.118 km SŰRŰSÉG 1,27 g/cm 3 KERINGÉS
RészletesebbenKőzettan.
Kőzettan Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor Földrajz- és Földtudományi Intézet és Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest, 1117 email: cszabo@elte.hu
RészletesebbenA belső bolygók. Föld. Mars. A felszín mérete
A belső bolygók A Mars Miért a Mars? A Mars meghódítása Célpont: a MARS Összeállította: Juhász Tibor - 2002, 2007 - Föld Vénusz Mars Merkúr Hold Külső bolygók: túl hidegek, túl nagyok, nincs szilárd kéreg
RészletesebbenUTAZÁS A NAPRENDSZERBEN VETÉLKEDŐ (Forgatókönyv élőszavas előadáshoz)
UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN VETÉLKEDŐ 2015-16 (Forgatókönyv élőszavas előadáshoz) KUPOLA A csillagos ég Magyarországról Planetárium É-i félgömb. Horizont a Meridián északi 47. fokán Egyenlítő, Meridián látszik
RészletesebbenA víz szerepe a Mars felszínfejlődésében
A víz szerepe a Mars felszínfejlődésében Marskutatás speciális kollégium Kereszturi Ákos Collegium Budapest, ELTE Természetföldrajzi Tanszék, Magyar Csillagászati Egyesület kru@mcse.hu A víz szerepei a
RészletesebbenCsillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak
Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak Szerkesztették: Kereszturi Ákos és Tepliczky István (elektronikus változat) Magyar Csillagászati Egyesület Tartalom Égi mozgások A nappali égbolt Az éjszakai
RészletesebbenMeteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján
Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján Készítette : Gregor Rita Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Tartalomjegyzék o A Sudbury szerkezet elhelyezkedése
RészletesebbenÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN
ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális
RészletesebbenMagyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei
Magyarország Műszaki Földtana MSc Magyarország nagyszerkezeti egységei https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1d58/a-karpat-pannon-terseg-lemeztektonikai-ertelmezese-1ed3/az-europaikontinens-kialakulasa-karatson-david-1f1d/foldtorteneti-vazlat-os-europatol-uj-europaig-1f26/
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Bevezetés, alapfogalmak, a légkör jellemzői, összetétele, kapcsolat más szférákkal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán
RészletesebbenHARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3
HARTAI ÉVA, GEOLÓgIA 3 ALaPISMERETEK III. ENERgIA és A VÁLTOZÓ FÖLD 1. Külső és belső erők A geológiai folyamatokat eredetük, illetve megjelenésük helye alapján két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik
Részletesebbenlemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei
A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry
RészletesebbenA Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése
A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése Készítette: Grosch Mariann Barbara Környezettan B.Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium, Kőzettani és Geokémiai
RészletesebbenGelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport
Levegıkörnyezet rnyezetünk nk változv ltozásai éghajlatváltozás? Gelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport A levegı összetétele N 2 78,084 % O 2 20,945 % Ar 0,934 %
RészletesebbenVarázstorony Vetélkedő 2016/17 Planetárium
Varázstorony Vetélkedő 2016/17 Planetárium 1. A vetélkedő második fordulójára az alábbi ismeretanyagot tanulmányozzátok át: UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN VETÉLKEDŐ 2016-17 (Forgatókönyv élőszavas előadáshoz)
Részletesebbenö ö ü ö ö ü ü í Ö í Í ö ö ö Í ö ö ü üí í í ö ö ü Í ö ö ö ü í ü í í Í ö í ö ú ö ú í í ö ü Í Í ö ü í í í ö ü í ö í ö í ö íí ö Í ö ü ö ú ö í ö ü ö ö ö ü ö ü ü ö ü ö ü í ö ü ö ü ö ü ü ö ü ö ű ö ü ö ö í ö ü
RészletesebbenTanítási tervezet. 1. Tantervi követelmények. Az óra időpontja: november :10. Iskola, osztály: gimnázium, 9. B
Tanítási tervezet Az óra időpontja: 2017. november 13. 11:10 Iskola, osztály: gimnázium, 9. B Iskola neve és címe: Zrínyi Miklós Gimnázium, 1108 Budapest, Mádi utca 173. Tanít: Dömötör Dominika Témakör
Részletesebbenő í í ü í ö ú í ö ú ö í ú ő í Ó ő ü í Í ö ö Í í í í í Í í ű ő ö í ő ö ö íá í íí í ő ö ő Í ö Ó ö ö ü ö ö ö ő É í í Í ő ő ő ő ő ő ő ő ö ú ő ú ú ő ö ö ú ú ö ú í ő Ó ö ő Í í ü í ö ú ő ö ő ú ő í ő ö ü Í í ö
RészletesebbenMars kérdőjelei. A Mars folyóvölgyeinek egy alternatív magyarázata Planetológia tanulmány, 2013. Gesztesi Albert
Mars kérdőjelei A Mars folyóvölgyeinek egy alternatív magyarázata Planetológia tanulmány, 2013. Gesztesi Albert Bevezetés Korunk Mars kutatásának középpontjában első sorban az a motiváció, hogy van-e,
RészletesebbenÚ ő ő ő ő Ú ő í ő ü Ü Ó ü ő ü ű ő úí ő ó ó í ó ó ő í ó í ü ő ú í í ó ő ó ü ó ü ó ü ő í í íí ő ő ó ű ő ő í í ő ő ó ó ő ő ó ő ó ó í ő ú íó í ü ó ü Ö í í í ú ú í ó ő íó ó ő ű í ó ű ó ó ó ű í ő ú í ó í ó ő
RészletesebbenŐ É Ő Á É ö ő í Á ö ű í ö É ö ö ö ö ö íö í ö ű ü ő ő ő Í ű Ü ő ő ő ő Ü ő í ú ő í ő Ú Í ü ö ü í ö ö í Á í í í ö É Á Ú É ű í Í í Ú ü ö Á Á ü Ü ü Ó ü Ü Í ő Í ü ő í ü ő ő ő í Ű Á Á Ú Ú őí ő ű Ú í ű Ü ű ü ű
RészletesebbenA Naprendszer meghódítása
A belső bolygók Merkúr: Messenger A Naprendszer meghódítása Összeállította: Juhász Tibor, 2002 Merkúr Mariner-10 1974. márc. 29. 704 km 1974. szept. 21. 47000 km 1975. márc. 16 327 km Start: 2004. augusztus
RészletesebbenMilyen magas? A Naprendszer hegyei
Milyen magas? A Naprendszer hegyei Megadjuk néhány hegy magasságát és átmérőjét. A mellékelt milimérter papíron rajzold le, egymás mellé vagy ha nem fér ki, egymás elé, hogy mekkorák ezek a hegyek és írd
RészletesebbenKőzetlemezek és a vulkáni tevékenység
Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A vulkánok a Föld felszínének hasadékai, melyeken keresztül a magma (izzó kőzetolvadék) a felszínre jut. A vulkán működését a lemeztektonika magyarázza meg. Vulkánosság
Részletesebbenö ő ü ú ö ö ő ö ő ö ö ö ö í Íó ó ó ö ö Í ö ő ö ö ö ö í ö ő ö ö í ö í ö őö í ö ö í ő ű ö ú í í ú ö ű í ó ö ö í í ő í ü ó ű ö ó ű ö ú ö ú í ő ö ö í ő í ö ü ő ó ö Í ő ó ö Íö ö ö ö ö ő ö ö í ö ö ő í ű ö ú
RészletesebbenÓriásbolygók. Molnár László MTA CSFK CSI
Óriásbolygók Molnár László MTA CSFK CSI CSILLAGÁSZATI ALAPTANFOLYAM 2013 légkör összetétele ~ Napé, nincs éles felszínük hidrosztatikai egyensúly (nyomási erő = gravitáció) adott anyagból álló gömbök szerkezete
RészletesebbenA levegő Szerkesztette: Vizkievicz András
A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,
RészletesebbenCountry Movers. Cesium alapú planetáris kartográfiai szemléltető eszköz. 5. Nyílt forráskódú térinformatikai munkaértekezlet
Country Movers Cesium alapú planetáris kartográfiai szemléltető eszköz Mátyás Gede ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék 5. Nyílt forráskódú térinformatikai munkaértekezlet 2016. 11. 25. Tartalom
RészletesebbenÍ Á Ö Ó É Ó Á Á É ó ü Á Á Á ö É ó ő ó ó ó í ő ö í ó ű ö ö ú ó őí ó í í ő ö ü í ó í ú ö ö ő ü ö ő ó í ö ő ű ó ö ő ú í ó ü í ó ö ö ó ö ó óü ó í í ó í í í ó ó ó ó ó í ú ö ó ű ö ő ü í ő ö í ő ő ő ő ó ö í í
RészletesebbenHorváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007. Prekambrium. Oktatási segédanyag
Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007 Prekambrium Oktatási segédanyag A prekambrium felosztása Proterozoikum 2500 millió év 542 millió év Archaikum 4000 2500 millió év Hadeikum >4000 millió
Részletesebbenó ő ö ő ű ö Ö ó ő ő ü ő ű É ő ő ő ű É ó ó ó ö ö ö ú ö ő ö ő ó ó ö ö ő ó ú ő ö ú ő ö ő Í Í ó ó ű Í ó ő ő ó ő ó ó ó ó ó ő ö Í Í Í ő ü ö ö ő ó ő ó ó ó Í ó ű ő ó ö ó ű ü ö ó ő ó ő ó ó ő ö őö ő ő Í ú ö ő ö
Részletesebbenó ó í ű í Í ő ő ő í ó ó í ő ú ú í ő ő ő í ó ó ő ő í í Í ó ó í ó í ő ó í ó ő í ő ő í ő í í ó í í í Í ű ó í ú ő ő í í ó ó í í ó í ű í í ő ó ő ő Í í ó í ó í ő í ó ő í ó ő ó ő í ő ő ő Í ó Íő ő ű Ü ó í ő ű
Részletesebbení ö ö ő ú í ö ö ő ú ó ó ó ó ó ó í Ó ó ö ő í ú ö í ó í ő ö ó ö ö ö ő í ö ő ó ó ó ó Ü ó Ó ú ú ó ö ő ö ö ó ó ó ó ö í ó Á ó ú í í í Ü ó ó ő Ó ö ö í ú ő ö Ü Ó í ú ú ö í ó í íí ó ú ú ő ö ú ú ő ö ó ó ó Ü ó ö
Részletesebbení Ű É Á í Í í í ő ő ő ű ö ö ö ú ö Í ő ö í ő í í ű ö í ö ű ö í í í í í í í í ö í í í í ő ő Ö ő ő í í ö ö ű ö ő í ő í ő ö ú í ö Í ö ú í ö ű ő ö ö í í ű ö ü ö í ú Í ü í í ü í í ő í í ő í í í í í ű ö í ö ö
Részletesebbenü ö ú ö ű í ó í ő ö ű ü ó ő í ó ü ó ö ó ó ó ú í ó ő ü í ó ő ö í ű í ő í ő ö ú ő ő ő ő í ö ú í ö ú ú ű ö í ó ó ö ö ő ó ő í ű í ö ú ó í ó ó ó í ű ő í ú í Ö ö í í í ű í í ííí ü í ű í í ü ü í ó ö ö ű í ó í
RészletesebbenÖ ő ü ö Á Ö ö ő ó ó ö ó í ó Ö ő ü ö ö í í ö ő ó ó ö ó ö ö ö ö ö Ö ö ő ó ó ö ö ő ó ö ö ő í ő ö í ö Í ő íő í ő ö ó ö ö ö ö Ú ö ó Á ó ö Ú ö Ö ű ö ó Á ó ö ó í ó Ö ő ű ö ö ö ű ü ú ö ő ó ú ö í í Ú ö Ü ö ó í
RészletesebbenNEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenA Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet
Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A
RészletesebbenMelyik földrészen található hazánk?
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Iskola: Csapatnév: 1. Nevezzétek
RészletesebbenÚ É Á Ü Á ö ö ö ö ú ú ö ű ű ö ű ö ű ö Í ú ö ű ö ö ű ö ö ö ú ú ö ú Á úí Í ú ú ú Í É ú ú ö ö Í ú ö ú ú Í Í ú ö ö ú ú ű ú ú ú ú ö ö ö ö ö Á ö ú ö ö ö ö Í ö ö ö Ü ú ö ö É ű ö Í ö Í ö ö ö ö Í ö ö ö ö ö ö ö
RészletesebbenA FÖLD BELSŐ SZERKEZETE VNÚTORNÁ STAVBA ZEME LITOSZFÉRA (KŐZETBUROK) KŐZETLEMEZEK LITOSFERICKÉ DOSKY. kéreg köpeny k. mag b. mag
A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE VNÚTORNÁ STAVBA ZEME LITOSZFÉRA (KŐZETBUROK) KŐZETLEMEZEK LITOSFERICKÉ DOSKY kéreg köpeny k. mag b. mag GEOGRÁFIA - MTEG LÉVA 2013.02.25. 1 A FÖLD GÖMBHÉJAI A tengely körüli forgás,
RészletesebbenÖ Á É É ö Í ö ű ű ö Ö á ü ú ú á ö á Á ű Í ö űí ű ö ö á á ú Ö Í Á ú ü Á ú ö ö É ö ö Á ö ö á á ö á Á ö ö Í Á á á ö Á á á Í á ö á á á Ú á Ü ö ö á á Ü ű ö á á Í ö ö á ö á á Á ö ö ö á ú ö ö á ö ö á ö á ö ö
Részletesebbení ó í ú ó í í ó ú í ó í ú ó í í ó ó í ö ő ö ó ú í í í í ö í í ő ö ú í ű ö ü ó ü ő ő ó ű ü ő í ű ö ó ó í ö ü ó í ó í ő ó ő í ó ö ü ó í ö ú ö ö ö í ó ő ö í í ú ü ú ó ó í ó ó ö íí ö ü í ű í ó ü ú ú í ü ű
RészletesebbenCsillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak
Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak Szerkesztették: Kereszturi Ákos és Tepliczky István (elektronikus változat) Magyar Csillagászati Egyesület Tartalom Égi mozgások A nappali égbolt Az éjszakai
RészletesebbenMarsi felszínalaktan
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDRAJZ TANSZÉKCSOPORT Természetföldrajzi Tanszék Kereszturi Ákos Sik András Marsi felszínalaktan A víz és a szél felszínformáló munkája Tudományos diákköri dolgozat (Csillagászat
RészletesebbenTermészetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Versenyző
Részletesebben1. Melyik bolygón van a Naprendszer legmagasabb vulkánja és legmélyebb krátere?
1 Nehézségi szint: KÖNNYŰ 1. Melyik olygón vn Nprenszer legmgs vulkánj és legmélye krátere? Mrs Merkúr Vénusz Jupiter 2. Ki vetette fel 1543-n, hogy Föl és töi olygó kering Np körül? Arisztotelész Glileo
RészletesebbenÓ Ö ü ö ú í ü íü í í í ü ö í ú í ö í í í í Ó ü ö í í ü í Ö ö ö í ú Ú ö í í Ö ű ö í í í Ö í í ö í í í ö í ö ü í í ö í í Á ú íö í í Ö í í Ö í ö í ú Ö ű ö ö Á í Ö ö ö í ű í ö ö ú í ö ö ö ü ü ö Á ü Ö ö í í
Részletesebbení ű ü í Ö ü í ö ö ú í í ö ö í í ö í ü í ö ö ö ö ö í í ü ü ö ű ü ú í í ö í ü ö ö í ö ö ú ü í í í ű ö í ö í í í í ú ö É í ö í ö ö ö ö ú ű ö ö ú ö ű ö ö í í ü Í í ü ú ö ö ű ö ú ú í ű ö ü ü ö ú ú í í ü ü í
RészletesebbenTERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Természettudomány középszint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM I. Esés és emelkedés
RészletesebbenDr. Lakotár Katalin. Meteorológia Légkörtan
Dr. Lakotár Katalin Meteorológia Légkörtan TERMÉSZETTUDOMÁNYOK Biológia Kémia Fizika Földtudományok geofizika geokémia geológia óceanológia hidrológia meteorológia geográfia /földrajz/ A meteorológia helye
Részletesebben