A holland logisztikus képzés tanulmányozása és a jó gyakorlatok beépítési lehetőségei a hazai szakképzésbe című Leonardo da Vinci mobilitási projekt záró beszámolója Szerződésszám: 12/0034-L/3020 Készítette: Suskó János Szabados Edit Unyatyinszki Csaba Békéscsaba, 2013
Tartalomjegyzék 1. A projekt céljai... 3 2. A projekt várható eredményei... 3 3. A szakmai út összefoglalása az útinaplók alapján... 4 4. A holland szakképzési rendszer bemutatása... 6 4.1. Alapképzés... 6 4.2. Szakképzés... 7 4.2.1. A holland szakképzés számokban... 8 4.2.2. A holland szakképzés szervezeti felépítése... 9 4.2.3. A holland szakképzés jellemzői... 9 4.2.4. A Szakértői Központok törvényben rögzített feladatai... 10 4.2.5. Minőség a gyakorlati képzést nyújtó vállalatoknál... 10 4.2.6. A gyakorlati képzést nyújtó vállalatok akkreditálása... 10 4.2.7. A képzési programok hatékonysága... 10 4.3. A holland szállítmányozási és a logisztikai képzés szerkezete... 11 5. A fogadó iskola bemutatatása... 13 6. A logisztikai tagiskola bemutatása... 17 6.1. A NP logisztikai, szállítmányozási gyakorlati képzést nyújtó partnerei... 18 6.1.1. Logistiek Centrum Eeemspoort, Groningen... 18 6.1.2. Wagenborg Reining, Kolham... 18 6.1.3. Holland Malt... 19 6.1.4. A VTL bemutatása... 19 6.1.5. A Seaports Xperience Center... 22 7. A szállítmányozási és a logisztikai képzés összehasonlítása... 23 7.1. A holland logisztikai és szállítmányozási ügyintézői képzésről általában... 23 7.2. A NP és az általa szervezett logisztikai és szállítmányozói képzések összevetése.. 24 7.2.1. Noorderpoort - Manager Transport and Logistics képzési programja... 24 7.2.2. Noorderpoort - Manager Transport and Logistics képzési terve... 26 7.2.3. Közlekedésüzemvitel-ellátó - Szállítmányozási ügyintéző programja... 27 7.2.4. Közlekedésüzemvitel-ellátó - Szállítmányozási ügyintéző óraterve... 29 7.2.5. Közlekedésüzemvitel-ellátó - Szállítmányozási ügyintéző összevetése a NP logisztikai képzésével... 30 7.2.6. Logisztikai ügyintéző programja... 32 7.2.7. Logisztikai ügyintéző óraterve... 34 7.2.8. Logisztikai ügyintéző képzés összevetése a NP logisztikai képzésével... 35 8. Következtetések, jó gyakorlatok... 37 8.1. NP groningeni logisztikai tagiskolája... 37 8.2. Logistiek Centrum Eeemspoort, Groningen... 37 8.3. Wagenborg Reining, Kolham... 37 8.4. Holland Malt... 38 8.5. A VTL... 38 8.6. Seaports Xperience Center... 39 8.7. A szállítmányozási és a logisztikai képzés... 39 9. Ábrajegyzék... 40 10. Melléklet - Az elfogadott ECVET elvű dokumentumok... 40 2
1. A projekt céljai Szakmai tanulmányút keretében a holland logisztikus képzés tanulmányozása a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium három szakértője részvételével; a tanulmányút során a Groningen tartományban működő Noorderpoort iskola bevonásával a holland logisztikus képzés megismerése, részvétel elméleti és gyakorlati órákon; üzemlátogatás megvalósítása Groningen logisztikus tanulókat foglalkoztató vállalatainál; a holland és a magyar logisztikai ügyintéző és a szállítmányozási ügyintéző képzés tartalmi elemeinek összevetése; a vizsgált szakmákat érintően az összehasonlítás eredményének rendszerezése, a kölcsönös beszámíthatóság meghatározása az ECVET elveinek megfelelően, tanulói mobilitás előkészítése, a hosszú távú együttműködés alapjainak lerakása. 2. A projekt várható eredményei A megvalósítás során keletkezett dokumentumok (szakértői beszámolók, összefoglaló zárótanulmány, jegyzőkönyv a tanulmányút menetrendjéről, valamint ezek mellékletei: fényképek, videók, feljegyzések, szakmai leírások), melyek tartalmazzák a logisztikai képzés hasznosítható elemeit, a beépítés módjának leírását, és alapul szolgálnak az ECVET rendszerrel támogatott kölcsönös tanulói mobilitási projektek esetén, az érintett logisztikus szakmákat illetően; a résztvevő három szakértő szakmai és idegen nyelvi (angol) tudásának, készségeinek, kompetenciáinak fejlődése, ezáltal a BéKSZI szakképzési színvonalának növelése; a BéKSZI Hollandiába irányuló nemzetközi kapcsolatának fenntartása; a 2013/14-es tanévben magyar logisztikus tanulók (logisztikai ügyintéző és szállítmányozási ügyintéző szakmákban) Hollandiában történő, egy hónapos gyakorlati képzésének megvalósításához szükséges feltételek meghatározása, rögzítése. 3
3. A szakmai út összefoglalása az útinaplók alapján A tíznapos tanulmányút vázlatos programja 2013. április 05-07. Utazás, kulturális programok, holland logisztikai struktúra feltérképezése. A következő napok eseményeinek áttekintése, angol nyelvű prezentációk, szakmai anyagok ellenőrzése. 2013. április 08. A fogadó iskola, a Noorderpoort (NP) és a holland szakképzési rendszer megismerése. Látogatás a logisztikai tagiskolában, elméleti és gyakorlati képzés megtekintése. 2013. április 09. Látogatás az iskola egy, a logisztikai, szállítmányozási gyakorlati képzését nyújtó partnerénél (Logistiek Centrum Eeemspoort). A NP logisztikai iskolájában workshop a holland-magyar kollégákkal a logisztikus képzésről. Látogatás a NP autószerelői és CDV részlegében. 2013. április 10. Mr John M. van Rijn vezetésével a VTL prezentációval kísért bemutatása, helye és feladatai a holland szakképzésben, majd a logisztikus és szállítmányozási szakmák részletesebb bemutatása. Groningen tartomány északnyugati részének megismerése Winsum, Leens, Grijpskerk települések bejárásával. Úthálózat megfigyelése. 2013. április 11. Ms Petra Plasterk képzési és minőségügyi szakértő, valamint Mr Gerry v.d. Woerd képzési szakértő, fejlesztő és tanár irányításával a logisztikai és szállítmányozási ügyintéző szakmák moduljainak, tanulási egységeinek és elemeinek összevetése, a magyar és a holland képzés összehasonlítása. A tanulói mobilitás lehetőségeinek számbavétele. Látogatás az iskola egy, a logisztikai, szállítmányozási gyakorlati képzését nyújtó partnerénél (Wagenborg Reining). 4
2013. április 12. A Seaports Xperience Center prezentációval kísért bemutatása, működése, a szakképzésben történő részvételi rendszerének ismertetése, majd a terület bejárása, közben a tapasztalatok megbeszélése. Az NP logisztikai képző részleg igazgatójának közreműködésével a Holland Malt prezentációval kísért bemutatása, működése, a szakképzésben történő részvételi rendszerének ismertetése, majd a terület bejárása, közben a tapasztalatok megbeszélése, az együttműködés lehetőségeinek feltérképezése. Az elmúlt hét eseményeinek összegzése, a tapasztalatok megfogalmazása a holland fogadókkal közösen. A kölcsönös tanár, diák mobilitási lehetőségek számbavétele, az elkészített ECVET dokumentumok áttekintése, javaslatok megfogalmazása a folytatásra. Tanúsítványok kiállítása és az Europass mobilitási igazolványok előkészítése. 2013. április 13. A projekt záró tanulmányának és beszámolójának előkészítése a hét eseményei alapján. Feladatok, határidők egyeztetése. Utazás Bourtange faluba és a ma már múzeumként működő erődítménybe. Séta a környéken, a hely történetének megismerése. 2013. április 14. Búcsú a fogadóktól, utazás Magyarországra. Vezetőségi beszámoló előkészítése. Kulturális tevékenységek A tíznapos út során Groningen városa mellett alkalmunk nyílt betekinteni a holland logisztikai infrastruktúrába (úthálózat, vasúti csomópontok, kikötők, csatornahálózat), valamint megfigyelni a tipikus Észak-Holland tájat is (legelők, farmok, falvak, szélmalmok, lakóhajók a csatornán). Tanulmányi kirándulásként úti célként ajánlott helyek: - Urk halászfalu; - Delfzijl kikötőváros; - Groningen hajózási múzeum és egyetemi múzeum; - Winsum város szélmalmai, templomai és csatornái; - Bourtange falu és csillag alakú erődítménye (ma szabadtéri múzeum). 5
4. A holland szakképzési rendszer bemutatása A holland rendszer megkülönböztető jellemzője a tanulók kiemelkedő választási szabadsága. Emellett annak ellenére, hogy Hollandiát az iskolai modellbe sorolja a szakirodalom, az általános képzés és a szakképzés élesen különválik. 4.1. Alapképzés 4 éves kor alatt nincs meghatározott nevelési program a gyerekek részére. Játszóházakba (peuterspeelzalen): 2 és 4 éves kor közt adható be a gyerek. Ezek között magán óvodák és a helyi hatóságok által irányított és ellenőrzött óvodák is megtalálhatóak. A gyerekek 4 évesen válnak tankötelessé, ami azt jelenti, hogy azon a napon, amikor a gyermek betölti 4. életévét, iskola előkészítőbe kell járnia. Az első két év megfelel a magyar óvodai képzés nagycsoportos foglalkozásainak. 1 Hollandiában az alapképzés az általános iskolával (basisonderwijs) kezdődik, ami 8 évig, 4- től 12 éves korig tart. Ezután következik a középfokú oktatás (voortgezet onderwijs), amelyben a 12 és 16, illetve 18 év közötti diákok vesznek részt. Ennek alapvetően két főárama van, az általános képzésé, valamint a szakképzésé. Az általános képzés árama az általános iskola után az ötéves általános középiskolával (gimnáziummal voorbereidend wetenschappelijk onderwijs, HAVO), illetve a hat évig tartó egyetemre felkészítő középiskolával (hoger algemeen voortgezet onderwijs, VWO) folytatódik, és az egyetemi képzéssel fejeződik be. A VWO iskolák típusai: athenaeum, ahol a klasszikus nyelveket (görög és latin) nem oktatják; gymnasium, ahol a klasszikus nyelv és irodalom kötelező tantárgy; lyceum, mely az előző kettő kombinációjaként alakult ki, itt az előző tárgyak tanulása választható. 2 A szakképzésben pedig az általános iskolát a középfokú szakképzésre felkészítő középiskola (voorbereidend middelbaar beroepsonderwijs, VMBO) követi, amely után a középfokú szakképzés (middelbaar beroepsonderwijs, MBO) jön, és a felsőfokú szakképzés (hoger beroepsonderwijs, HBO) zárul a sor. Az iskolaév augusztus 1-jétől július 31-ig tart. 3 A holland oktatási rendszer karakteres tulajdonsága, hogy a világos hierarchiájú tanulmányi utak a következő szinten is folytathatók (a szakképzési előkészítőből az alacsonyabb szintű gimnáziumba, ebből a magasabb szintűbe), akár végzés után, de bizonyos feltételekkel menet 1 http://www.holland-online.info/altalanos-informaciok/oktatas/ 2 Gerda Henriett Buda András: A tanulói teljesítmények értékelése egy holland középiskolában, http://epa.oszk.hu/00000/00035/00136/pdf/epa00035_upsz_200910_083-090.pdf 3 http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_tagallamok&id=16 6
közben is. Az átjárás főleg az első két középiskolai évben (13 14 évesen) tipikus esemény, de volumene csökkenőben van. 4 4.2. Szakképzés A négyéves középfokú szakképzésre felkészítő középiskola (VMBO), miként a neve is mutatja, a középfokú képzésre készíti fel a tanulókat. Az oktatási programot az általános képzéshez és az utolsó két évben a szakképzéshez kapcsolódó tantárgyak alkotják. A képzés során a tanulók négyféle stratégia közül választhatnak. A lehetőségeik az alábbiak: elméleti képzési stratégia, amely lehetőséget biztosít a rövid vagy hosszú távú középfokú szakképzésben (MBO) történő részvételre, valamint a tanuló folytathatja tanulmányait az általános középiskola (HAVO) negyedik évfolyamában; vegyes stratégia, amely általános képzési elemeket és szakképzési elemeket egyaránt tartalmaz az utóbbiak túlsúlyával; szakképzés-orientált stratégia, amely rövid távú középfokú szakképzésben való részvételre nyújt lehetőséget; szakképzés-orientált stratégia, amely hosszú távú középfokú szakképzésben való részvételre nyújt lehetőséget. A középfokú szakképzés (MBO) a technológia, a kereskedelem/adminisztráció, a szolgáltatások/egészségügy és a mezőgazdaság területén kínál képzési programokat. A programok fontos részét képezi a saját vállalkozás alapítására felkészítő, a vállalkozási készségek fejlesztését megcélzó képzés. A középfokú szakképzésben két alapvető képzési forma közül választhatnak a tanulók. Ez a két képzési forma a tömbösített képzés (beroepsbegeleidende leerweg, BBL) és a szakképzés (beroepsopleidende leerweg, BOL). A tömbösített képzésben a képzés legalább 60%-a egy vállalkozásnál folyik, a fennmaradó időt a tanulók az iskolában töltik. A tanulók a vállalkozással tanulószerződést (leerwerkovereenkomst) kötnek. A szakképzési forma a tömbösítettnél nagyobb hangsúly helyez az elméleti képzésre, ebben az esetben a gyakorlati képzés a képzési idő csupán 20-60%-át teszi ki. A teljes idejű felsőfokú szakképzésben a VWO, HAVO és hosszú távú MBO diplomával rendelkező tanulók vehetnek részt. Az általában négy évig tartó képzés, melyben elméleti és gyakorlati elemek egyaránt megtalálhatók, hét területen folyik: a mezőgazdaság, a technológia, a kereskedelem, az egészségügy, önfejlesztés (personal development), a művészetek, valamint a tanár-és tanítóképzés területén. 4 Fehérvári Anikó (szerk.): Szakképzés és lemorzsolódás, OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET Budapest, 2008 7
A szakképzést az 1996. január 1-én életbe lépő Szakképzésről és Felnőttképzésről szóló törvény (Wet educatie en beroepsonderwijs) szabályozza, ami miként a neve is mutatja közösen kezeli a szakképzést és a felnőttképzést. Az igazgatást tekintve a holland szakképzési rendszer három szintből áll: nemzeti szint (minisztériumok, ernyőszervezetek, támogató és tanácsadó szervezetek, vizsgáztató szervezetek); szektoriális szint (szektorbeli társadalmi partnerek, szakértői központok); regionális/helyi szint (iskolák, magántulajdonban lévő képzőhelyek, regionális szinten szerveződő társadalmi partner-hálózatok). 5 A szakképzési rendszer felépítését a következő ábra szemlélteti. 1. ábra A holland képzési rendszer felépítése 6 4.2.1. A holland szakképzés számokban - a holland szakképzésben 515 000 tanuló (2012) vesz részt, ebből 150 000 BBL, 365 000 BOL képzésben; - a holland dolgozók 40% rendelkezik valamilyen szakképesítéssel; - a holland szakképzés 612-féle szakmát kínál (237 szakmacsoportban); 5 Papp Gergő: Az iskolapadból a munkaasztalhoz, http://www.gvi.hu/data/papers/szakkep_rendszer_2006_10.pdf 6 Jan Meijer: Presentatie Hongaarse gasten című bemutatója, Groningen, 2013.04.08. 8
- a képző intézmények száma 62 (43 regionális, 13 mezőgazdasági, 6 speciális iskola); - az akkreditált gyakorlati képzést nyújtó vállalatok száma 223 000 (nemzetközi cégek száma 6 000 (80%-a európai), vállalaton belüli oktatók száma 270 000); - a tanulók közel 45%-a 4-es képzési szintű szakmát sajátít el, míg az 1-es képzési szintet választók aránya 5%; - a BOL képzést választók a teljes képzési idő 20-60%-át töltik külső gyakorlati helyen, a BBL képzést választóknál ez az arány min. 60%. 7 4.2.2. A holland szakképzés szervezeti felépítése Politikai szint Oktatási Minisztérium Szakképzési felügyeleti szerv Munkaerőpiac - Munkáltatói szervezetek - Szakszervezetek SBB (Alapítvány a szakképzés/oktatás és munkaerőpiac együttműködéséért) 1 2 3 Szakképzés/oktatás - Szakképzési Tanács - Szakképző iskolák Gyakorlati szint Gyakorlati képzést nyújtó vállalatok Szakértői Központok Szakképző Iskolák - Oktatás/képzés - Vizsgáztatás 2. ábra A holland szakképzés szervezeti felépítése 4.2.3. A holland szakképzés jellemzői - minden résztvevő a szakképzési törvény hatálya alá tartozik; - a finanszírozás állami, annak működtetése magán szervezetekkel történik; - a résztvevők érdekeit saját maguk képviselik; - az együttműködések szerződés alapúak; - a kölcsönös bizalom magas szintjén alapuló rendszer; - általános cél: egyensúly a munkaerő-piaci igények és a karrierlehetőségek között, az egyéni és a kollektív jólét elérése érdekében. 7 Forrás: Mr John M. van Rijn előadása Groningen, 2013. április 10. 9
4.2.4. A Szakértői Központok törvényben rögzített feladatai - A holland szakképzésen belüli képesítési rendszer kidolgozása és fenntartása, figyelembe véve a társadalmi és munkaerő-piaci szempontokat; - Az Oktatási Minisztérium által finanszírozott új képesítések kidolgozása; - A gyakorlati képzést nyújtó vállalatok elérhetőségének biztosítása; - A gyakorlati képzést nyújtó vállalatok minőségi monitoringja. A fenti feladatok ellátásáért a központ az oktatási Minisztériumtól kap állami támogatást. 4.2.5. Minőség a gyakorlati képzést nyújtó vállalatoknál - a szakmai gyakorlatok általános, kötelező ágazati megállapodásainak ösztönözése és koordinálása - a gyakorlati képzést nyújtó vállalatok minőségi monitoringja, tanácsadás a fejlesztésre - országos minta a szakmai gyakorlati szerződésekre - az általános megállapodásokra vonatkozó tanácsadás a gyakorlati képzést nyújtó vállalatok akkreditálására 4.2.6. A gyakorlati képzést nyújtó vállalatok akkreditálása - valamennyi érintett fél közötti protokoll a kihelyezett gyakorlati képzésre; - a Szakértői Központok az alábbiakat ellenőrzik: o megfelelő képzési lehetőségek; o biztonságos tanulási környezet; o tapasztalt munkahelyi tutor; o együttműködési hajlandóság a szakképző iskolákkal és a Szakértői Központokkal. - az akkreditált vállalatok adatbázisa: www.stagemarkt.nl; - szerződés a tanuló, a vállalat és az iskola között; - évente legalább egy minőségi ellenőrzés. 4.2.7. A képzési programok hatékonysága Nagyobb összhang a képzési programok, valamint a regionális és szektorális munkaerő-piaci igények között: - a programok elemzése valamennyi szektorban; - konzultáció a szakképző intézmények, a munkaerőpiac képviselői között regionális és szektorális szinten; 10
- konszenzus elérése a képzési programok portfoliójában. 4.3. A holland szállítmányozási és a logisztikai képzés szerkezete Logisztikai szakképzettségek a képzési szintek és ágazatok szerint 1 2 3 4 - Raktáros asszisztens Logisztika - Raktáros - Raktárvezető - Logisztikai felügyelő - Közúti szállítás, ellenőrzés és irányítás - - Tehergépkocsi-vezető - Diszpécser - Szállításvezető - - Taxigépkocsivezető - - - - Városi közlekedés vezető - - - - Autóbusz-vezető - Autóbuszvezető/idegenveze tő - - - Mozdonyvezető Repülés - - Élelmezési tiszt Légi logisztikai felügyelő Légi műveleti tiszt Kereskedelmi hajózás Tiszt - lezárt terület Kereskedelmi hajózási tiszt - korlátozott űrtartalom Kapitány - korlátozott űrtartalom Kereskedelmi hajózási tiszt - korlátlan űrtartalom Kapitány korlátlan űrtartalom 11
Főmérnök - korlátozott űrtartalom Tiszt korlátozott űrtartalom Halászhajók Főmérnök - korlátlan űrtartalom Tiszt Korlátlan űrtartalom Tiszt/ Főmérnök halászhajók SW6 Kikötő Tiszt/ Főmérnök halászhajók SW5 Tiszt halászhajók korlátlan S4 Főmérnök halászhajók korlátlan W4 Kikötői logisztika Kikötői logisztikai végrehajtó Kikötői műveletek Kikötői logisztikai koordinátor Kikötői logisztikai vezető Kikötői műveleti végrehajtó Belvízi hajózás Kikötői műveleti koordinátor Kikötői műveleti vezető Belvízi hajózási matróz Csatorna kapitány Amsterdam Belföldi hajózási kapitány Hajós Uszály kapitány 12
Közúttal és vasúttal kapcsolatos logisztikai képzések 3. ábra Közúttal és vasúttal kapcsolatos logisztikai képzések 5. A fogadó iskola bemutatatása A fogadó iskolát Ms Minke Kloppenburg és Ms Liesbeth Dirks projekt menedzserek vezetésével ismertük meg, akik átfogó képet adtak a holland szakképzés jelenlegi helyzetéről is. A Noorderpoort ( Észak kapuja ) Észak-Hollandia legnagyobb regionális képzési központja, mely 1996-ban jött létre 15 középiskola egyesülésével. Az iskolának összesen 18 000 tanulója és 1 550 dolgozója van. A középfokú oktatás területén működő intézmény központja Groningen városában található, és jelenleg 30 különböző helyszínen kínál 250 féle képzést fiataloknak és felnőtteknek egyaránt. A középfokú szakképzésben (MBO), 1-4 képzési szinteken a következő főbb területeken ajánl képzéseket: építészet, gépészet, vegyipar, informatika és kommunikáció, média és művészetek, autógyártás, szállítmányozás és logisztika, szolgáltatóipar és sport, üzlet és vállalkozás, gazdaság és adminisztráció, 13
szépészet, vendéglátás és élelmiszeripar, turizmus és szabadidő, gondozás és ápolás, kertészet és mezőgazdaság. Működésében fontos szerepet kap a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulók támogatása, a lemorzsolódás vagy iskolaelhagyás elkerülése érdekében külön részleget működtetnek tanulóik számára, ahol mindenki személyre szabott szakértői segítséget kap problémája kezelésére. Az 1996 óta hatályos holland Szakképzési és felnőttképzési törvénnyel (WEB) létrejövő intézményi összevonások eredménye a ROC-ok (regionális képzési központok) és az AOC-ok (mezőgazdasági képzési központok) létrehozása. A WEB főbb jellemzői: - dereguláció; - decentralizáció, regionalizáció, nagy regionális képzési központok létrehozása; - erős regionális funkció, beleértve a munkaerő-piaci kapcsolatokat; - nagy és egységes képzések kialakítása; - a központi irányítással szembeni nagyobb önállóság; - átalányfinanszírozás; - a szakértői iskolai vezetés növelése; - nagyobb összhang a szakképzés és a munkaerő-piac között; - fontos a felnőttoktatás/-képzés; - asszimiláció, a bevándorlók társadalmi beilleszkedése; - a törvénynek társadalmi-kulturális és a társadalmi-gazdasági funkciója is van; - az alapképesítés is biztosítson reális esélyt a munkaerő-piacon történő elhelyezkedésre; - intézkedések: a tanulási környezet javítása, a tanítási módszerek javítása (kompetenciaalapú oktatás), megszakítás nélküli tanulás biztosítása, nagyobb rugalmasság, a regionális együttműködés ösztönzése. - a tanterv kialakítása: az iskolák feladata, szabadon választható didaktikai megközelítés, az óráknak/képzéseknek nincs kötelező ütemezése, kötelező kontakt óraszám, kötelező munkahelyi gyakorlati minimum %, erős kapcsolat a regionális helyzethez, szerződések regionális vállalatokkal. - finanszírozás: átalányfinanszírozás, a képzési finanszírozás alapja a két évvel korábbi tanulói létszám, a támogatás 80%-át a képzési időben, 20%-át a bizonyítvány 14
megszerzését követően kapja az iskola, valamint a képzési támogatás 10%-át fenntartási költségekre fordíthatják az intézmények. - a szakképzés felépítése: o 4 képzési szint, o 2 tanulási útvonal vezet ugyanahhoz a képesítéshez, az átjárhatóság biztosításával: Iskola alapú; tanulói minőségben, 11 000 beiratkozással; Munka alapú; munkavállalói minőségben, 2 800 beiratkozással (gyakornoki rendszer). o a két tanulmányi útvonal közötti választás függ a gazdasági helyzettől; o jelenleg új minősítési struktúra kifejlesztése zajlik: nagyobb figyelmet fordítva az alapkompetenciákra és az állampolgárságra; kevesebb képesítéssel (átláthatóság és dinamizmus emelésével). - a szakképzést érintő változások: o öregedő társadalom, nyugdíjkorhatár kitolása; o fogyó népesség; o gazdasági növekedés munkaerő-piaci hiány; o globalizáció. - a kereslet kínálat nincs összhangban: műszaki, egészségügyi és gondozási területeken munkaerőhiány; alulképzettek száma magas. - Európa növekvő fontossága: o a szakképzők által nyújtott tanfolyamok és képesítések a gazdasági verseny kulcsszereplői; o gazdasági verseny Európa és az USA, ill. Ázsia között; o Agenda 2020. - alkalmazkodás a globális változásokhoz: o azonosulás Európával; o Egység a sokféleségben; o különféle kezdeményezések támogatása. A Noorderpoort helyzete: - a kezdeti évek jellemzői: o erős központosítás (finanszírozás, humán erőforrás menedzsment, marketing, épületfenntartás, oktatási irányvonal stb.); 15
o egységes megjelenés; o szakmánkénti szerveződés; o hierarchikus stratégiaalkotás (igazgatótanács -> igazgatók -> személyzet); o erős szakmai támogató személyzet; o gyenge kapcsolat a külső környezettel. - az első tíz év eredményei: o a tanulók és a szülők elégedetlenek; o csalódott vállalatok, helyi hatóságok és közösségek; o a tagiskolák tantestületei közötti viszony rossz; o az elvártnál alacsonyabb eredmények; o pénzügyi problémák; o hatalmas bürokrácia. - a NP 2013-ban: o a felmerült problémák megoldásának útja változtatni a struktúrán, a kultúrán és a stkaeholderekkel való kapcsolatban: 1) új perspektíva: egységes fő irányvonal a kapcsolatépítésben, szorosabb és jobb kapcsolat kiépítése a helyi hatóságokkal; öt közös érték átvétele: - fókuszálás a megvalósítandó eredményekre, - felelősségvállalás, közös elszámoltathatóság, - vállalkozó szellem, - büszkeség és tiszteletben tartás, - a megállapodás mindenkit kötelez, - több és jobb kapcsolat a helyi társadalommal és a külvilággal, - összpontosítás a szakmaiságra, - az alulról felfelé építkezés kapjon több szerepet, - a szakmák, az iskolák és a munkacsoportok legyenek a vezetők. 2) A NP szervezeti struktúrájának megváltoztatása: a szervezet közepén a munkacsoportok állnak; a személyzet egymást támogató munkacsoport; ágazatok helyett iskolák (kicsi, decentralizált); fő cél: több elkötelezett alkalmazott, helyi vállalat, helyi hatóság, helyi közösség, diák, stb.; 16
Ez a Mi iskolánk érzés kialakítása. 3) Változtatás a vezetőségben: alulról felfelé építkezés a felülről lefelé történővel szemben: 4. igazgatótanács; 3. tagiskola igazgatók; 2. munkaközösség-vezetők; 1. tanárok. stakeholder menedzsment kialakítása. 6. A logisztikai tagiskola bemutatása A NP groningeni logisztikai tagiskoláját Mr Jan Meijer segítségével ismertük meg, aki a szakmai tárgyak mellett német nyelvet tanít az iskolában. Az éppen költözés alatt álló épületben jelenleg 15 tanár oktat 400, 16-22 év közötti tanulót, akik a szakképzés két útja (BOL és BBL) közül választva az alábbi szakmákat sajátíthatják el: - Nemzetközi gépkocsivezető; - Logisztikai munkatárs; - Raktárvezető ; - Logisztikai vezető. A képzés végén az alábbi bizonyítványokat szerezhetik meg tanulóik: - Targoncavezető; - VCA 1; - VCA 2; - ATP HACCP; - Veszélyes áruk; - Kereskedelmi engedély; - MBO bizonyítvány. A külső vállalatoknál történő gyakorlati idő, képzéstől és évfolyamtól függően, 10-20 hét, külföldi gyakorlati tapasztalatszerzési lehetőséggel. Legnagyobb logisztikai képzést nyújtó intézményként nem kell megküzdenie konkurens iskolákkal. Körülbelül 300 cégnél vannak kint tanulóik, de ez még mindig nem elég a felmerült igény kielégítésére. 17
6.1. A NP logisztikai, szállítmányozási gyakorlati képzést nyújtó partnerei 6.1.1. Logistiek Centrum Eeemspoort, Groningen A groningeni logisztikai központot Mr Jonny Mooi logisztikai igazgató vezetésével ismertük meg. A vállalat két helyi kórház logisztikai feladatait látja el, mely többek között magában foglalja az áruk fogadását, raktározását, elosztását. A tanulók gyakorlati képzésében a következő főbb okok miatt vesznek részt: - hozzájárulás a logisztikai ágazat fejlesztéséhez; - szakképzett munkaerő biztosítása; - önálló tanulás erősítése; - a tanulók foglalkoztatásában rejlő lehetőségek kiaknázása, pl. szabadságolás alatt a tanulók segítenek, a tanulókkal történő foglalkozás a már meglévő kollégák számára frissítően hat; A gyakorlati képzés sikere a következő elemek megvalósításán múlik: - személyes munkahelyi interjú a képzés elején; - az adminisztrációs feladatok maradéktalan elvégzése; - a munkahely (és a dolgozók) alapos bemutatása a képzés elején (ehhez saját tájékoztató füzetük is van); - munkanapló vezetése; - folyamatos visszajelzés és útmutatás; - egyértelmű, szakmai gyakorlati feladatok adása; - folyamatos kérdezés lehetőségének biztosítása; - a hibákból tanulni lehet és kell. A képzés 10 hetes periódusokban zajlik, melyek teszttel zárulnak. A különböző képzési szinteknek megfelelően állítják össze a képzési tematikát. A gyakorlat zárásaként a tanuló egy prezentációban foglalja össze a tanultakat és a tapasztalatokat. A gyakornokok (az új munkaerő is) képzett tutorok felügyelete mellett dolgoznak. Ezen kívül az iskola is ellenőriz. Az iskolai tanár is szoros kapcsolatban van a diákkal, eseti jelleggel ellenőriz és a folyamat végén értékel. Az ott gyakornokoskodott tanulók kb. 10%-a helyezkedik el a cégnél a szakképzés megszerzését követően. 6.1.2. Wagenborg Reining, Kolham Mr G. H. van der Woord, a NP gyakorlati képzés vezetőjének közreműködésével ismertük meg a Wagenborg Reining logisztikai központot Kolhamban. A cég integrált szállítási módokat kínál, a megrendelő számára legmegfelelőbb megoldásokkal, háztól-házig 18
szállítással. A Reining a Royal Wagenborg független részlege. Logisztikai és IKTszakemberei folyamatos újításokkal keresik az áruk szállításának legmegfelelőbb módját. A vállalat körülbelül 600 dolgozóval, 400 járművel, 100 000 m2-es raktárterülettel; ISO 9001 és HACCP minősítéssel, 3 különböző kirendeltséggel működik. Közülük az egyik Dunaharasztiban található. A vállalat folyamatosan keresi az áruk szállításának leghatékonyabb, legbiztonságosabb módjait, kidolgozott rendszerének köszönhetően a szállítmány nyomon követése teljes mértékben megoldott. A logisztikai fejlesztések terén tanúsított elkötelezettségük mutatkozik meg a NP-tal való kapcsolatában is. Az iskola tanulóinak rendszeres gyakorlati helyet biztosítanak a 10 hetes periódusokra. Külföldi tanulók fogadására is nyitottak, azonban a szakmai tudás mellett legalább olyan fontos elvárás a biztos idegen nyelvi tudás. 6.1.3. Holland Malt Mr H. Landwehr, a NP logisztikai képző részleg igazgatójának közreműködésével ismertük meg a Holland Malt malátagyárat Eemshavenben. A cég 1938 óta jelen van a hazai és nemzetközi piacokon kiváló minőségű termékeivel. A hatalmas területű gyár méreteihez képest kevés számú alkalmazottat foglalkoztat, köszönhetően csúcstechnológiás, teljesen automatizált gyártósorainak. A látogatás során betekintést nyertünk a maláta gyártási folyamatának különböző szakaszaiba. Idegenvezetőink a NP tanulói voltak, akik kiváló angol nyelvtudással kommentálták a látottakat, és válaszoltak kérdéseinkre. 6.1.4. A VTL bemutatása Mr John M. van Rijn szakértő vezetésével alaposabb betekintést nyertünk a holland szakképzés jelenlegi helyzetébe, majd megismertük a VTL tevékenységét, szakképzésben betöltött helyét is. 19
Felügyelő Bizottság VTL BV Igazgatóság VTL Felügyelő Bizottság KBB 4. ábra VTL Felügyelő Bizottság Tények és számok (2011.07.01.) a VTL-ben: - külső gyakorlati képzésen résztvevő tanulók száma: 1290 - gyakorlati képzést nyújtó akkreditált vállalatok száma: 6098 - tehergépjármű szimulációban résztvevők száma 2011-ben várhatóan: 2500 - végrehajtott minőségi vizsgálatok 2011-ig: 1049 - szakképzős tanulók foglalkoztatását végző gyakorlati képzést nyújtó vállalatok: 95% A gépkocsivezetői képzést sikeresen teljesítők száma a VTL-ben magasabb, mint az átlagos országos szint. A VTL mint szervezet: - nemzeti szinten működik, rálátása van a rendszer egészére; - regionális szinten munkaerő-piaci kérdésekre fókuszál; - több mint 30 éves tapasztalattal rendelkezik az érintett szektor kihelyezett szakmai gyakorlataiban; - a szektor Szakértői Központja; - az elméleti oktatás és a gyakorlat között összekötő kapocs. A szállítmányozási és logisztikai szektor: - kb. 700 000 embernek nyújt munkát; - a gazdasági növekedés meghatározó tényezője; 20