Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1
Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása Szakképzés felnőttoktatás 2
A közoktatás Átalakulása A közoktatási rendszerek nemzetközi osztályozása (ISCED) Elitképzés/általános képzés Szelektív képzési szakasz Általános képzési szakasz (tankötelezettség) demokratizálódás 3
ISCED (International Standard Classification of Education) ISCED 1 (alapfokú) ISCED 2 (alsó középfokú) ISCED 3 (felső középfok) ISCED 4 ISCED 5 felsőoktatás alapképzés Magyarország 4
A magyar oktatási rendszer szerkezete 5
A közoktatás funkciója Változása Intézményvilága Tanterv Tankönyv módszer Oktatásszervezés Pedagógusok Vizsgák, Kutatások, szakértők, pedagógia 6
Közoktatás -politika Irányítás és változása Fenntartás finanszírozás 7
A szakképzés 8
A szakképzés változásai A tömegessé váló általános iskola győzelme = középfokhoz tartozó képzések változása: A választás koréve Az iskola és a munkahely viszonya Konfliktusok a szakképzés rendszerében 9
Pályaválasztás Idősebb korban választás: a korév kitolódik Egyre hosszabb általános képzés Nemzetközileg egységesülő készségek a képzésben (kompetancia) pl. számítógépes Új intézménytípusok 10
A szakképzés rendszere Magyarországon, 2000 ÉRETTSÉGIRE ÉPÜLŐ SZAKKÉPZÉS FŐISKOLA, EGYETEM Felsőfokú iskolai rendszerű akkreditált szakképzés KÖZÉPISKOLA SZAKISKOLA ÁLTALÁNOS ISKOLA 11
Az iskola és a munkahely viszonya Munkahelyi képzések Duális képzés A szakképzés alapkonfliktusa: a munkaadó és munkavállaló érdekei: részben azonosak, részben ellentétesek. munkaerő-tervezés Munkaerő-szükséglet biztosítása Szakképzési rendszer megtervezése 12
A felsőoktatás 13
A felsőoktatás átalakulása Miért átalakulás? Elit felsőoktatás szakasza Tömegesedés és demokratizálódás Általános felsőoktatás Funkcionális, tartalmi és strukturális változások reformok 14
15
Felsőoktatás: társadalmi és oktatáspolitikai változások Hallgatói változások (ifjúsági társadalom) Oktatói változások (létszám-emelkedés),a rekrutációs bázis változása és a tevékenységé Ingyenes /térítésmentes felsőoktatás és megszűnése Szűkebb állami támogatás Bővül a magántőke bevonása az állam kivonulása 16
Tudományos fokozatok és beosztások (oktatók és kutatók) Egyetemi tanár PhD, CSc, DSc, habil Egyetemi docens PhD, CSc, DSc, habil Egyetemi adjunktus PhD Egyetemi tanársegéd PhD Tudományos tanácsadó Tudományos főmunkatárs Tudományos munkatárs Tudományos segédmunkatárs 17
REFORMOK Szerkezeti Intézményi I.: közösségi főiskola Intézményi II.: regionális egyetem Intézményi III.: alternatív intézmények Intézményi IV.: kisebbségi felsőoktatás 18
Munkaerőpiaci kilátások Nem nyugati nyelvet tanulók?, Ókori v. keleti kultúrával foglalkozók esélyei? Pedagógusok a cégek szerint: 44,9%-ban többen vannak, mint ahányan el tudnak helyezkedni, 27,6% szerint hiány van, 27,5%: éppen elég van (Forrás: Medián, 2005) 19
Felsőoktatáspedagógiai megfontolások Az Alapképzés tartalma A Mesterképzések tartalma Munkaerőpiaci statisztika/társadalmi igény Tanárszakma kilátásai Minőségi képzés/anyagi megfontolások Fekete könyv : hallgatói oldal? 20
A felnőttoktatás átalakulása Az oktatási rendszer legdinamikusabban fejlődő szektora Al-szektorai: 1) Iskolarendszerű felnőttoktatás 2) Nem iskolai felnőttoktatás 3) Alternatív felnőttoktatás 21
A felnőttoktatás az oktatási rendszerekben Pótló oktatás (esti iskola, dolgozók) ÁMK (általános nevelési és művelődési központok) Távoktatás Élethosszig tartó tanulás(lifelong learning, LLL) Felnőttképzés és vállalati/kormányzati munkaerőpolitika 22
Alternatív felnőttoktatások Népfőiskolai mozgalmak Közösségi nevelés A felszabadítás pedagógiája Iskolátlanítási mozgalmak (Ivan Illich: iskolátlanított társadalom ) Iskolátlanított iskola 23