AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság

AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság Likviditási kockázatkezelési szabályzat Hatályos: 2013.10.03-tól

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A LIKVIDITÁSRÓL... 3 ELSŐ RÉSZ: A LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT IRÁNYÍTÁSA... 4 2. A LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT IRÁNYÍTÁSA... 4 2.1. A LIKVIDITÁSI KOCKÁZATI TOLERANCIA... 4 2.2. ÉRINTETT FELEK... 4 2.2.1. Igazgatóság... 4 2.2.2. Az Eszköz Forrás Bizottság (ALCO)... 5 2.2.3. A Lakástakarékpénztáron belüli kommunikáció... 5 2.3. PKKI... 5 2.3.1. Piaci Kockázatkezelés... 5 2.3.2. Treasury szakterület (csoport)... 5 2.4. LIKVIDITÁSI SZEMPONTOK BEÉPÍTÉSE A LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR TEVÉKENYSÉGEIBE... 6 MÁSODIK RÉSZ: A LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT KEZELÉSÉNEK FOLYAMATA... 6 3. A LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT FELISMERÉSE... 6 4. A LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT FELMÉRÉSE... 8 5. A LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT MÉRÉSE... 9 5.1. MÉRÉSI ELVEK... 9 5.2. A LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT MUTATÓI ÉS MONITORING ESZKÖZEI... 9 5.3. NAPON BELÜLI LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT... 11 5.4. ÖTNAPI ÉS HARMINCNAPI MŰKÖDÉSI LIKVIDITÁSI KÜLÖNBÖZET... 11 5.5. 1-HÓNAPOS NETTÓ ÁLLAMI ÉS PÉNZPIACI FORRÁS IGÉNYBEVÉTEL... 11 5.6. DERIVATÍV ÜGYLETEK ELSZÁMOLÁSI SZÁMLÁINAK EGYENLEGE... 11 5.7. HOSSZÚ TÁVÚ LIKVIDITÁSI KÜLÖNBÖZET... 11 5.8. HITEL-BETÉT ARÁNY (LTD)... 12 5.9. KONCENTRÁCIÓS KOCKÁZAT... 12 5.9.1. Szignifikáns ügyfél koncentrációs hányad... 12 5.9.2. Szignifikáns termék koncentrációs hányad... 12 5.9.3. A finanszírozási koncentráció kockázata... 12 5.10. LIKVIDITÁSI FEDEZETI RÁTA (LCR)... 12 5.11. NETTÓ STABIL FINANSZÍROZÁSI ARÁNY (NSFR)... 13 5.12. A VÉSZHELYZETI LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT MÉRÉSE (STRESSZ-TESZT)... 13 5.12.1. Általános piaci válság... 13 5.12.2. Kombinált válság... 14 5.12.3. A Lakástakarékpénztárt érintő specifikus stressz helyzet... 14 5.13. ELSŐDLEGES BIZTOSÍTÉKCSOMAG / RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORGALOMKÉPES TEHERMENTES ESZKÖZÖK... 14 6. A LIKVIDITÁSI LIMITEK FELÁLLÍTÁSA... 15 7. JELENTÉSTÉTEL A LIKVIDITÁSI KOCKÁZATRÓL... 15 7.1. INFORMÁCIÓS RENDSZER... 15 7.2. JELENTÉSEK... 16 8. A LIKVIDITÁSI KOCKÁZATRA TETT VÁLASZLÉPÉSEK... 17 Likviditási kockázat kezelési szabályzat 1

8.1. LIMITTÚLLÉPÉS ÉS MAGASABB SZINTRE DELEGÁLÁS... 17 8.2. AKCIÓTERV LIKVIDITÁSI KRÍZIS ESETÉRE... 17 9. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 17 Likviditási kockázat kezelési szabályzat 2

Bevezetés a) Jelen szabályzat kiterjed a rövid-, közép-, és hosszú távú likviditás és likviditási kockázat kezelésére, az Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt. (továbbiakban: Lakástakarékpénztár) mindenkori fizetőképességének biztosítására. b) A szabályzat célja, hogy megalapozza a likviditáskezelést, mint a Lakástakarékpénztár általános kockázatkezelési folyamatának szerves részét és biztosítsa, hogy a Lakástakarékpénztár kötelezettségeit mindenkor pontosan és tervezetten teljesíteni tudja. 1. A likviditásról a) A likviditás a pénzügyi intézmény képessége arra, hogy elfogadhatatlan veszteségek nélkül finanszírozni tudja az eszközállomány növekedését, és eleget tudjon tenni az esedékes kötelezettségeknek. A likviditási kockázat annak a jövedelmezőséget és tőkehelyzetet érintő jelenlegi vagy várható kockázata, hogy az intézmény jelentős veszteségek nélkül nem tudja esedékes kötelezettségeit teljesíteni. A rövid lejáratú betétek hosszú lejáratú hitelekké történő átalakításában vállalt alapvető szerepe miatt a hitelintézetnél likviditási kockázat merül fel mind intézményspecifikus, mind pedig a piac egészét érintő módon. A likviditási kockázat kezelése döntő fontosságú, mivel egyetlen intézmény likviditáshiánya a rendszer egészére kihatással lehet. Az elmúlt évtized pénzügyi piaci fejleményei a likviditási kockázatot és annak kezelését komplexebbé tették. b) Megfelelve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) ajánlásainak, rendeleteinek, a nemzetközi szabványoknak és a legjobb gyakorlatoknak, a Lakástakarékpénztár belső szükségleteinek megfelelően átfogó kockázat-kezelési szabályzatot dolgozott ki. A pénzügyi válság és következményei, a likviditás emelkedő költsége, a pénzügyi közvetítők körében tapasztalt bizalomhiány és az illikvid piacok szükségessé tették a likviditás és likviditási kockázatkezelési folyamatok általános felülvizsgálatát. A Lakástakarékpénztár ennek megfelelően alakította ki a likviditási kockázat ellenőrzésének folyamatait és rendszerét. A likviditási politika felülvizsgálata és kidolgozása a folyamatos üzletmenet elvén (going-concern elven), vagyis folyamatosan fejlődő módszereken és méréseken alapul. Likviditási kockázat kezelési szabályzat 3

ELSŐ RÉSZ: A LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT IRÁNYÍTÁSA 2. A likviditási kockázat irányítása 2.1. A likviditási kockázati tolerancia a) A likviditási kockázattal szembeni tolerancia a szervezet üzleti stratégiájával együtt kerül meghatározásra, és az a limitállításokban és a folyamatirányításban testesül meg. Az évente felülvizsgált és módosított üzletstratégia és likviditási kockázati profil fejezi ki az üzleti célokat, valamint a finanszírozási igényeket és forrásokat. A likviditási kockázattal szembeni tolerancia emellett a Lakástakarékpénztár és a Felügyelet által meghatározott korlátok formájában is megjelenik. b) A toleranciának azt kell biztosítani, hogy a Lakástakarékpénztár likviditását a normál időszakokban olyan szigorúan kezelje, hogy egy elhúzódó válságnak is ellen tudjon állni. 2.2. Érintett felek A Lakástakarékpénztár likviditási kockázatának kezelése és mérése/monitoringja a Lakástakarékpénztár általános eszköz-forrás-gazdálkodási (ALM) tevékenysége részeként történik. A likviditási kockázatot azonban nem lehet más ALM kockázatokkal (pl. a kamatkockázattal) azonos módon mérni. A likviditási kockázat mérése és kezelése sajátos jellege miatt külön rendszerben kerül dokumentálásra. 2.2.1. Igazgatóság a) Az Igazgatóság felelős a Lakástakarékpénztár által vállalt likviditási kockázatért és annak kezeléséért. Ezért az Igazgatóság határozza meg a Lakástakarékpénztár likviditási kockázati toleranciáját, vagyis azt, hogy a Lakástakarékpénztár milyen szintű likviditási kockázatot hajlandó vállalni. Ugyanakkor ennek a kockázati toleranciának és szintnek meg kell felelnie a Lakástakarékpénztár üzleti stratégiájának és a pénzügyi rendszerben betöltött szerepének, és tükröznie kell a Lakástakarékpénztár pénzügyi helyzetét és finanszírozási képességét is. b) Az Igazgatóság legalább évente felülvizsgálja és jóváhagyja a likviditás kezeléséhez kapcsolódó stratégiát, politikákat, módszereket és elsődleges limiteket, és biztosítja, hogy a kockázat áttekintéséért felelős, az Aegon Cégcsoport tagjaiból álló bizottság (továbbiakban: ALCO) eredményesen kezelje a likviditási kockázatot. c) A stratégiában figyelembe kell venni a normál körülmények közti és a stresszhelyzetben felmerülő likviditási igényeket is. Az ilyen likviditási stressz oka lehet intézményspecifikus, az egész piacra kiterjedő, vagy a két tényező kombinációja. A stratégia különféle általános mennyiségi és minőségi célokat tartalmazhat. Az Igazgatóságnak jóvá kell hagynia a stratégiát valamint a vonatkozó szabályzatokat és gyakorlatokat, és legalább évente felül kell vizsgálnia azokat. d) Az Igazgatóság feladata a Likviditási kockázatkezelési szabályzat legalább háromévente történő felülvizsgálata. A felülvizsgálatot általában a Pénzügyi Kontrolling és Kockázatkezelési Igazgatóság végzi el (továbbiakban: PKKI) és Likviditási kockázat kezelési szabályzat 4

előterjeszti az üzleti stratégiával összhangban javasolt módosításokat. A felülvizsgálatot dokumentálni kell; a felülvizsgált szabályzatot az ALCO bizottságnak és az Igazgatóságnak kell jóváhagynia. Rendkívüli felülvizsgálatra van szükség, ha a likviditási kockázat kezelését érintő külső és/vagy belső körülményekben jelentős változás következik be. 2.2.2. Az Eszköz Forrás Bizottság (ALCO) Az ALCO feladata, hogy a likviditási kockázat kezelésére stratégiát, politikát és gyakorlatot dolgozzon ki a meghatározott kockázati toleranciának megfelelően, és biztosítsa a Lakástakarékpénztár megfelelő likviditásának fenntartását. 2.2.3. A Lakástakarékpénztáron belüli kommunikáció a) A likviditási stratégiát, a stratégia végrehajtására vonatkozó fő irányelveket és a likviditási kockázatkezelés szerkezetét a szervezeten belül a vezetői bizottságok kommunikálják. Minden olyan szervezeti egységnek, amely a likviditást befolyásoló tevékenységet végez, teljes körű tájékoztatást kell kapnia a likviditási stratégiáról, és a jóváhagyott irányelvek, módszerek, limitek és kontrollok alapján kell tevékenykednie. b) A likviditás kockázatkezelésért felelős személyeknek szoros kapcsolatot kell fenntartaniuk azokkal, akik a piaci feltételeket figyelik, valamint az olyan, kritikus információkhoz hozzáférő személyekkel, mint a Hitelezési csoportban a hitelezési kockázatkezelők. 2.3. PKKI 2.3.1. Piaci Kockázatkezelés a) A PKKI a hitelintézeti likviditás-gazdálkodási folyamatban az ALM, illetve ALCO tevékenységéhez kapcsolódóan döntés-előkészítő, támogató funkciókat lát el. b) Feladata a Lakástakarékpénztár likviditási kockázati kitettségének azonosítása, számszerűsítése és elemzése. Az ALM, illetve az ALCO rendszeres üléseire készített elemzéseiben tájékoztatja az Igazgatóság tagjait a Lakástakarékpénztár likviditási pozíciójának alakulásáról, a mérleg lejárati szerkezetének jellemzőiről. A havi elemzések keretében szintén a PKKI ellenőrzi az ALCO által jóváhagyott limiteknek való megfelelést. c) A döntéstámogató, elemző és ellenőrző tevékenységen túlmenően a PKKI feladatkörébe tartozik a jelen szabályzatban is megjelenő - likviditási kockázat kezelési eszközök, módszerek és eljárások folyamatos fejlesztése és azok alkalmazása. 2.3.2. Treasury szakterület (csoport) a) A Treasury szakterület (csoport) végzi a napi szintű és napon belüli likviditáskezelést, vagyis feladata a működési likviditási pozíció (meghatározott limiteken belüli) monitoringja és kezelése. A Treasury szakterület támogatja, rendszeresen tájékoztatja és tanáccsal látja el az ALCO-t a likviditást illetően, biztosítva, hogy a vezetői bizottságok a legjobb rálátással rendelkezzen a helyi piac, a termékek, a finanszírozási források és kapacitások sajátosságaira. A Treasury szakterület felelős a likviditási vésztervért is. Likviditási kockázat kezelési szabályzat 5

b) A Treasury szakterület gondoskodik arról, hogy az egyes forintpozíciók minden nap végén rendezésre kerüljenek, és az előírt külső és belső likviditási limitek mindenkor teljesüljenek. c) A Treasury szakterület hatáskörébe tartozik a fedezetkezelés, vagyis a leglikvidebb, forintban denominált állampapírok (az ún. elsődleges fedezet ) kezelése. 2.4. Likviditási szempontok beépítése a Lakástakarékpénztár tevékenységeibe a) A Lakástakarékpénztár minden jelentős (mérlegben megjelenő vagy mérlegen kívüli) üzleti tevékenysége során figyelembe veszi a likviditási költségeket, előnyöket és kockázatokat a belső árazásban és az új termékek jóváhagyási folyamataiban, ezáltal összehangolva az egyes üzleti területek kockázatvállalási ösztönzését a tevékenységeik által a Lakástakarékpénztár egésze számára generált likviditási kockázati kitettséggel. b) Az Igazgatóság biztosítja, hogy a Lakástakarékpénztár likviditáskezelési folyamatai magukban foglalják az összes lényeges üzleti tevékenység likviditási költségének, hasznának és kockázatának mérését, ideértve a feltételes kötelezettségeket eredményező tevékenységeket is, amelyek nem feltétlenül gyakorolnak azonnali közvetlen hatást a mérlegre. c) Az említett kockázatok számszerűsítésének és tulajdonságainak az üzleti vezetés szintjén is világosnak és átláthatónak kell lennie. MÁSODIK RÉSZ: A LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT KEZELÉSÉNEK FOLYAMATA 3. A likviditási kockázat felismerése a) A likviditási kockázat általában három kategóriába sorolható be; ezek a forrásoldali- (finanszírozási), az eszközoldali-, valamint a piaci likviditási kockázat. b) Forrásoldali (finanszírozási) likviditási kockázat: a legszélesebb értelemben véve annak a kockázata, hogy a Lakástakarékpénztár a napi működésnek vagy pénzügyi helyzetének veszélyeztetése nélkül nem lesz képes eleget tenni várható és előre nem látható, jelenlegi vagy jövőbeni cash flow- és fedezeti igényeinek. A finanszírozási likviditási kockázat annak a kockázata, hogy az intézmény nem tud megfelelni a várható és váratlan jelenlegi illetve jövőbeli cash-flow-kból és fedezetekből származó kötelezettségeinek anélkül, hogy ez kihatna a napi működésére vagy a piaci helyzetére. Ide tartozik többek között: a lejárati (a lejárati összhang hiányával összefüggő) likviditási kockázat, a lehívási (a lejárat előtti tömeges forráskivonás) likviditási kockázat, a strukturális (a források megújíthatóságával, a forrásköltség változásával összefüggő) likviditási kockázat stb. A finanszírozási likviditási kockázat eszközök eladásával csökkenthető. Előfordulhat azonban, hogy az eszközök eladása nehézségekbe ütközik c) Eszközoldali likviditási kockázat: a legszélesebb értelemben véve annak a kockázata, hogy amennyiben az eszközoldalon történik valami előre nem látható esemény, a forrásoldal nem tudja biztosítani, hogy a Lakástakarékpénztár komolyabb másodlagos veszteség nélkül tudja a kialakult helyzetet kezelni. Likviditási kockázat kezelési szabályzat 6

d) Piaci likviditási kockázat: annak a kockázata, hogy nem eléggé mély a piac vagy a piac zavarai vagy a piacok elégtelen működése miatt a Lakástakarékpénztár egy pozíciót nem tud a piaci áron nehézség nélkül ellensúlyozni vagy megszüntetni, megfelelően rövid idő alatt piaci áron, csak kedvezőtlenebb árfolyamon. Ez a kockázat általában a kereskedési kockázatra vonatkozó szabályrendszer keretein belül kerül ellenőrzésre és kezelésre (az illikvid vagy lejárt kereskedelmi pozíciók piaci érték szerinti korrekciója). Figyelembe kell azonban venni a likviditási kockázatkezelési folyamatban is a likviditásnövelő tevékenységekből, pl. eszközök kényszerértékesítéséből eredő potenciális veszteségek felmérése során. e) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2/2000. számú, a hitelintézetek eszköz-forrás-gazdálkodásáról és a piaci kockázatok kezeléséről szóló ajánlásában a likviditási kockázat fajtáit különböző szempontok szerint különbözteti meg: időtáv szerint: o rövid távú likviditási kockázat, o középtávú likviditási kockázat, o hosszú távú likviditási kockázat; vészhelyzetek kezelése; f) Egyértelmű negatív likviditási fejleményt jelent, ha a Lakástakarékpénztár nem képes kötelezettségeit esedékességkor teljesíteni. g) A Lakástakarékpénztár likviditási kockázatkezelésének folyamata a forrásoldali likviditáskockázat 3 lényeges, egymást kiegészítő aspektusára koncentrál: működési likviditáskockázat strukturális likviditáskockázat vészhelyzeti likviditáskockázat h) A következő fejezetek szólnak arról, hogy a Lakástakarékpénztár hogyan méri fel az említett likviditási kockázatot, és hogyan történik az azonosított lényeges kockázatok mérése, monitoringja, jelentése és kezelése. i) A nemzetközi és helyi szabályozó szervek főbb konklúzióinak figyelembevételével új alapelvek fogalmazódtak meg. A bázeli szabályok szerinti likviditási limitek a likviditási kockázat prudens kezelésének alapvető elemei, amelyek segítségével bizonyos sokkokat feltételezve figyelemmel lehet kísérni a Lakástakarékpénztár működési és strukturális likviditását. j) A Lakástakarékpénztár az új szabályozói előírásoknak meg kíván felelni, és betartásukat a Treasury szakterület által végzett likviditáskezelés egyik fő követelményének tekinti. Likviditási kockázat kezelési szabályzat 7

4. A likviditási kockázat felmérése a) A Lakástakarékpénztárra A megbízható likviditási kockázatkezelés és felügyelet alapelvei c. dokumentumhoz hasonlóan a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által alkalmazott megkülönböztetés (forrásoldali és piaci likviditási kockázat) is vonatkozik. b) A kockázat azonosításáról szóló fejezet alapján egyértelmű, hogy a Felügyelet előírásait és a Lakástakarékpénztári szabályzat rendelkezéseit kell betartani. Ezek képezik a likviditási kockázatkezelés kötelező elemeit. c) Ennek megfelelően a Lakástakarékpénztár a következő forrásoldali likviditási kockázati (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért likviditási kockázati) szempontokat tekinti relevánsnak a likviditási kockázat egészére vonatkozó általános áttekintés keretein belül: Rövid távú likviditási kockázat: A rövid távú likviditási kockázat annak kockázatát jelenti, hogy a Lakástakarékpénztár nem teljesen, vagy késve lesz képes fizetési kötelezettségeit teljesíteni. A rövid távú likviditási kockázat maximum 90 munkanapos időszakra vonatkozik. Normál működés: A normál körülmények közt rendelkezésre álló likviditási többlet meghatározása. Válságkörnyezet (más néven vészhelyzeti likviditási kockázat): A válságkörülmények közt rendelkezésre álló likviditási többlet meghatározása. A likviditás válságidőszakban történő kezelésének szervezésére és tervezésére vonatkozik. A válság bekövetkezhet a piaci szereplők viselkedésének változása vagy egy bizonyos eszköztípus megváltozott eladhatósága ill. megvásárolhatósága miatt. Hosszú távú likviditási kockázat: Forgalomképességi kockázat: A hosszú távú likviditási kockázat annak kockázatát jelenti, hogy további refinanszírozási források csak magasabb piaci kamat mellett lesznek elérhetők. A hosszú távú likviditási kockázat 1 évnél hosszabb időtávra vonatkozik. A forgalomképességi kockázat annak kockázatát jelenti, hogy a Lakástakarékpénztár egy eszközt a piacon csak kedvezményes áron lesz képes értékesíteni. Likviditási kockázat kezelési szabályzat 8

5. A likviditási kockázat mérése 5.1. Mérési elvek A likviditási kockázat számszerű kontrollja terén a Lakástakarékpénztár három széleskörű megközelítést alkalmaz: Készlet módszer. A Lakástakarékpénztár készletet tart fenn likvid instrumentumokból, melyeket szükség esetén igénybe tud venni. Az eszközkészlet összegét, minőségét és jellegét rendszerint a válságeseményeknek megfelelően határozzák meg, de az eszközkészlet természetesen a cash flow normál változásainak esetleges kezelésére is igénybe vehető. Cash flow-egyeztetési módszer. A Lakástakarékpénztár a ki- és beáramló készpénz összehangolására törekszik. A cash flow-egyeztetési módszer alkalmazható kizárólag szerződéses vagy korrigált cash flow igénybevételével. A korrigált cash flow a szerződéses cash flow-t úgy módosítja, hogy figyelembe veszi a partnerek várható viselkedését és/vagy az üzletmenet fenntartásához szükséges nem szerződéses készpénz-kiáramlásokat. A korrekció történhet várható normál körülmények figyelembe vételével vagy válsághelyzet feltételezésével. Vegyes módszer. Ez a módszer ötvözi a cash flow-egyeztetési módszer és a készlet módszer elemeit. Előre jelezzük a korrigált cash flow-t, akárcsak a cash flow-egyeztetési módszer esetén, azzal az eltéréssel, hogy feltételezzük, hogy a likvid eszközkészletet nem csak lejáratig tartja a hitelintézet, hanem abból cash flow-t generál értékesítés, visszavásárlás vagy más fedezett hitelezési tranzakció révén. A cash flow-modell ezen változata elsősorban válságkörnyezetben alkalmazandó. 5.2. A likviditási kockázat mutatói és monitoring eszközei Mivel egy eszköz sem alkalmas arra, hogy teljes körűen számszerűsítse a likviditási kockázatot, a Lakástakarékpénztár több mérési eszközt is alkalmaz aktuális mérlegtételei és mérlegen kívüli tételei értékelésére és likviditási kitettsége előretekintő elemzésére. A Lakástakarékpénztár a különböző típusú likviditási kockázatok mérésére az alábbi eszközöket alkalmazza [zárójelben a limit / mérőszám forrása]: a) Működési / rövid távú likviditási kockázat: Készpénz-, nostro/vostro-, tartalék-kezelés [belső] 5-napi operatív likviditási különbözet 30-napi operatív likviditási különbözet 1-hónapos nettó állami és pénzpiaci forrás igénybevétel [belső] Derivatív ügyletek elszámolási számláinak egyenlege [belső] Likviditási fedezetráta [Bázel] b) Strukturális / hosszú távú likviditási kockázat: Hitel-betét arány [belső] Hosszú távú likviditási különbözet / Szerződéses lejárat szerinti eltérés [belső] Nettó stabil finanszírozási ráta [Bázel] Likvid eszköz / összes eszköz [Bázel] Likvid eszköz / rövid lejáratú források [Bázel] Csoporton belüli forrás bevonás [belső] c) Vészhelyzeti likviditási kockázat: Likviditási válságterv (más néven Akcióterv likviditási válság esetére), [belső] Stressz-teszt és túlélési időszak Likviditási kockázat kezelési szabályzat 9

d) Forrás koncentrációs likviditási kockázat: Állami és pénzpiaci források [belső] Lakossági betétek [belső] Alapkezelő betétei [belső] Szignifikáns ügyfél koncentrációs hányad [belső] Szignifikáns termék koncentrációs hányad [belső] Legnagyobb 10 likviditást biztosító partner a mérlegfőösszeghez viszonyítva [belső] Forrás összetétel (belső) e) A forgalomképes eszközök kockázata: A fő biztosítékállomány volumene, lejárati profilja és minősége / rendelkezésre álló tehermentes eszközök [Bázel] f) Piaci mutatószámok: Helyi szuverén adósság CDS felára [Bázel] Eszköz swap és bázis swap felárak [Bázel] Működési nézet Működési válság nézet Szerkezeti/szervezeti nézet Struktúrális válság nézet Szabályozó minimum követelmény - Likviditási fedezetráta Belső korlát - 5-napi operatív likviditási különbözet - 30-napi operatív likviditási különbözet Monitoring - Alapvető fedezeti tartalék (rendelkezésre álló tehermentes eszközök) - Alapvető fedezeti tartalék (rendelkezésre álló tehermentes eszközök) - 1-hónapos nettó állami és pénzpiaci forrás igénybevétel - Derivatív ügyletek elszámolási számláinak egyenlege - hitelbetét - Hosszúlejáratú piaci különbözet (contractual maturity mismatch) - Likvid eszköz / összes eszköz - Likvid eszköz / rövid lejáratú források - Állami és pénzpiaci-, lakossági-, vállalati betétek, Alapkezelő betétei - Nagybetét-mutató - Szignifikáns ügyfél koncentrációs hányad - Szignifikáns termék koncentrációs hányad - Legnagyobb 10 likviditást biztosító partner a mérlegfőösszeghez viszonyítva - Alapvető fedezeti tartalék (rendelkezésre álló tehermentes eszközök) - NSFR 2018-tól - E-NSFR - Alapvető fedezeti tartalék (rendelkezésre álló tehermentes eszközök) Likviditási kockázat kezelési szabályzat 10

5.3. Napon belüli likviditási kockázat a) A napon belüli likviditási kockázatkezelés során a Treasury szakterület kiegyenlíti a nostro számlákat, kezeli a pénz be- és kiáramlásokat. A szakterület kezeli a belső felek által nyújtott GIRO egyenlegeket, valamint az értékpapírtranzakciókhoz kapcsolódó pénz be- és kiáramlásokat is. b) A likviditási pozíció értékelését követően a Treasury szakterület megteszi a szükséges lépéseket a megfelelő szintű likviditás érdekében, például bankközi pénzpiaci ügyleteket köt. c) A napon belüli likviditást a Treasury szakterület kezeli. 5.4. Ötnapi és harmincnapi működési likviditási különbözet a) Az eszközök, források és mérlegen kívüli tranzakciók cash flow-ja alapján a PKKI naponta elkészíti a standard lejárati táblázatot, amely minden egyes tranzakció (fix és változó) tőke- és kamat cash flow-ját tartalmazza. A számítás a Treasury szakterület adatai és a pozícióvezető tranzakcionális szintű adatai alapján történik. A ki- és beáramló pénz meghatározása után a legfontosabb pénznemekre vonatkozóan felépíti a különbözeti táblázatot, amely megmutatja az egyes munkanapokra, lejárati időtávokra és a pénznemekre vonatkozó forrásigényt vagy - többletet. b) A likviditási különbözeteket összesítik, és meghatározzák az összesített nettó pozíciót, valamint minden pénznem nettó pozícióját. A likviditási különbözetben minden szerződés szerepel (a szerződéses lejárat szerint) nem számolva megújítással vagy más viselkedési elemmel. Az ötnapi és harmincnapi működési likviditás ugyanazzal az eszközzel, de más paraméter alapján kerül kiszámításra (30 munkanap helyett öt munkanap). 5.5. 1-hónapos nettó állami és pénzpiaci forrás igénybevétel Az 1-hónapos pénzpiaci különbözet a működési eleme a likviditásnak, figyelembe véve a rövid lejáratú nettó kiáramlást, feltételezve az ügyletek megújításának hiányát a következő hónapokban. 5.6. Derivatív ügyletek elszámolási számláinak egyenlege Negatív MtM (Mark to Market) esetén a derivatív pozíciókra szükséges lehet biztosítékkal fedezni az ügyfél kockázatot. Ez forrás szükségletet generál. Az operatív likviditás monitoringjának részeként a Lakástakarékpénztár bemutatja az elszámolási számlák érzékenységét különböző piaci szcenáriókat feltételezve. 5.7. Hosszú távú likviditási különbözet a) A hosszú távú likviditási kockázat mérése során 10 éves időszakig kiszámításra kerül a szerződés szerinti likviditási különbözet. A mérés során a Lakástakarékpénztár figyelembe veszi a teljes mérleg (nem csak a treasuryügyletek) be- és kifolyó tételeit. b) A hosszú távú likviditási különbözetet a Lakástakarékpénztár arra használja, hogy figyelemmel kísérje a Lakástakarékpénztár strukturális likviditási különbözetét, amely a lejárati transzformációból ered. Valamely időszak nettó cash flow-ja a beés a kiáramlás különbözete. A hosszabb lejáratú források a rövidebb lejáratú Likviditási kockázat kezelési szabályzat 11

eszközök finanszírozására is használhatók (a különbözetet kumulatív módon kerül kiszámításra). c) A szerződés szerinti lejárati idő eltérése a szerződés szerinti ki-és befolyó tételek időbeli eltérését jelenti, meghatározott lejárati sávokra csoportosítva. Ezek a lejárati különbségek mutatják, hogy a Lakástakarékpénztárnak mekkora likviditásra van szüksége, hogy emelje az egyes idősávokat, ha minden kifolyó tétel előfordul a legkorábbi lehetséges időpontban. Ez a mérőszám lehetővé teszi annak bemutatását, hogy a Lakástakarékpénztár a fennálló ügyletek mellett mekkora lejárati transzformációt hajt végre a mérlegben. (Becslések a hosszú távú likviditási táblához a 2. számú mellékletben találhatóak.) 5.8. Hitel-betét arány (LtD) a) A hitel/betét mutató egyszerűsége ellenére ismét általánosan elfogadott forrásoldali likviditáskockázati mutatóvá vált. A Lakástakarékpénztár a hitel/betét arányt a forrásoldali likviditási kockázat mérésére használja. b) A hitel/betét arányt a PKKI számítja, és rendszeres jelentést küld róla az ALCOnak és más vezetői bizottságoknak (pl.: Vállalatcsoport Vezetői Bizottság) amelyek az általános likviditási pozícióval foglalkoznak. -betét arány meghatározása: Ügyfeleknek nyújtott kölcsönök (ügyfelek fordított repóügyletei nélkül) értékpapírosított hitelek Ügyfélbetétek (ügyfélrepó nélkül) + megtakarítási bizonylatok + forráskorrekciók c) A fenti definíciók alábbi elemei külső jelentésekkel összhangban kerülnek meghatározásra: Ügyfeleknek nyújtott hitelek és előlegek (fordított ügyfélrepó nélkül) Megtakarítási bizonylatok Ügyfélbetétek (ügyfélrepó nélkül) 5.9. Koncentrációs kockázat 5.9.1. Szignifikáns ügyfél koncentrációs hányad A szignifikáns ügyfél, ügyfél vagy ügyfélcsoport szintjén van meghatározva, ha az ügyfél összes betétállománya nagyobb, mint a Lakástakarékpénztár mérlegfőösszegének 1%-a. 5.9.2. Szignifikáns termék koncentrációs hányad A szignifikáns értékpapír/termék lehet egyéni értékpapír/termék vagy termékcsoport, amely összesítve a Lakástakarékpénztár teljes mérlegfőösszegének 1%-át meghaladja. 5.9.3. A finanszírozási koncentráció kockázata A megfelelő finanszírozási profil érdekében a Lakástakarékpénztár diverzifikált finanszírozási struktúrát céloz meg, amelyben egyaránt szerepe van a pénzpiaci és állami szereplőknek, valamint a vállalati és a lakossági szegmensnek. A finanszírozási koncentráció arányszámai ezen források arányát mérik a mérlegfőösszeghez képest. 5.10. Likviditási fedezeti ráta (LCR) Likviditási kockázat kezelési szabályzat 12

Az LCR a likviditás harminc napon belüli megszakadásának veszélye ellen szolgál eszközül. Segít biztosítani, hogy a hitelintézeteknek elegendő szabad és minőségi pénzeszköze legyen arra az esetre, ha akut rövid távú stresszhelyzetben nettó pénzveszteséget szenvednének el. A vizsgált helyzet a Lakástakarékpénztárt és az egész rendszert sújtó sokkokkal is számol. 5.11. Nettó stabil finanszírozási arány (NSFR) Az NSFR-hez az szükséges, hogy a Lakástakarékpénztárnak egy éves időtartamot tekintve legyen egy minimális összegű stabil forrása az eszközök likviditási profiljához képest, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségekből eredő feltételes likviditási igényekhez képest. Az NSFR célja annak korlátozása, hogy a bőséges piaci likviditás idején a Lakástakarékpénztár túlságosan függjön a rövid lejáratú állami és pénzpiaci forrásoktól. A ráta alkalmazásával könnyebb felmérni a likviditási kockázatot a mérlegben szereplő és az azon kívüli tételek vonatkozásában. 5.12. A vészhelyzeti likviditási kockázat mérése (stressz-teszt) a) A bankspecifikus (ún. idioszinkratikus) stressz oka általában a vállalat azonnali vagy közeli életképessége miatti aggodalom, ami általában, de nem kizárólag a szolvenciára vonatkozik. A szolvencia iránti kétség például visszaélés, kereskedési veszteség, nagy bedőlt hitel vagy valamilyen botrány miatt merülhet fel, vagy azért, mert a vállalat más, problémákkal küszködő partnerrel áll kapcsolatban. b) A Lakástakarékpénztár kezdeti célja az, hogy rövidtávon elkerülje az összeomlást, és rendben elkezdje üzletmenetét az első napon, amikor a partnerek a kezdeti sokk miatt megváltoztatják viselkedésüket a fizetési rendszerekben. Ebben az időszakban a Lakástakarékpénztárnak gyorsan fel kell mérnie a stratégiai lehetőségeket, és életbe kell léptetnie a vésztervet. c) Az egész piacot érintő stressz oka általában egy jelentős makrogazdasági esemény, vagy a pénzügyi rendszer kockázatának hirtelen átértékelése. Ilyen makrogazdasági esemény lehet az államcsőd, az infrastruktúra leállása, vagy valamely jelentős politikai zavar, a szabályozói környezet hirtelen és drasztikus megváltozása. A kockázat hirtelen átértékelését pedig általában a piaci likviditás vagy eszközértékelés változása okozza, és eredményeképpen a piacok a pénzügyi rendszer egészének vagy jelentős részének életképességéről módosíthatják véleményüket. Az egész piacra ható sokk miatt a pénzügyi rendszer minden intézményének változtatnia kell viselkedésén. Ez pedig csökkenti a piacokon jelen lévő likviditást, instabillá teszi azokat, és módosítja a pénzügyi eszközök értékelését, akár racionális, akár irracionális módon. Végeredményben ilyen helyzetben az ésszerű és általában megfelelő likviditáskezelési stratégiák nem működnek. (Becslések a vészhelyzeti likviditáshoz: 1. számú melléklet) 5.12.1. Általános piaci válság Ebben az esetben olyan rendszerszintű válságról beszélünk, amelynek oka egy piaci esemény, pl. jelentős makrogazdasági fejlemény vagy a pénzügyi rendszer kockázatának hirtelen átértékelése, amely megszakítja a szokásos rövid távú finanszírozást. A pénzügyi szektor szereplőinek fizetőképességéről és a pénzügyi eszközök értékével kapcsolatban sokan fejezik ki aggodalmukat. Makrogazdasági esemény lehet egy államcsőd, vagy az infrastruktúra leállása. A kockázat hirtelen átértékelésének oka általában a piaci likviditás és eszközértékelés csökkenése. Emiatt a piacok a pénzügyi rendszer jelentős részének életképességét átértékelhetik. Likviditási kockázat kezelési szabályzat 13

5.12.2. Kombinált válság Ebben az esetben az a feltételezés, hogy egyszerre lép fel bankspecifikus krízis és kedvezőtlen piaci esemény. Ez a fenti általános piaci válság és leminősítés helyzetének legrosszabb kombinációja. Ilyenkor ugyanazok a likviditásnövelő lépések tehetőek meg, mint az általános piaci krízis esetén. 5.12.3. A Lakástakarékpénztárt érintő specifikus stressz helyzet A Lakástakarékpénztárra vonatkozó specifikus helyzetben egyedi kockázatok merülnek fel: nagymértékű megtakarítás kivonás, vagyis a Lakástakarékpénztár megrohanása. Megfelelő likviditásnövelő lépéseket kell tenni azért, hogy az ezt követő időszakban bekövetkező sokkokat a Lakástakarékpénztár túlélje. 5.13. Elsődleges biztosítékcsomag / rendelkezésre álló forgalomképes tehermentes eszközök a) Az elsődleges biztosítékcsomag (más néven likviditási tartalék) a Lakástakarékpénztár likviditási forrásaként szolgál. Ennek az összege, lejárata és minősége is megfelelő ahhoz, hogy a Lakástakarékpénztár továbbra is időben eleget tudjon tenni kötelezettségeinek mind a szokásos üzletmenet során, mind pedig stresszhelyzetben. Krízis idején a biztosítékok likviditási értéke attól függ, hogy a Lakástakarékpénztárnak milyen típusú kötvények vannak a portfoliójában. b) A rendelkezésre álló likvid eszköz, amely a másodlagos piacon fedezeti értékkel bír. c) Az elsődleges biztosítéki csomag kategóriái: 1. kategória: olyan államkötvények, amelyek a likvid repo piacon azonnal mobilizálhatóak 2. kategória: olyan kötvények, amelyeknek nincs likvid repo piaca, de a helyi központi banknál elhelyezhetők (pl. önkormányzati kötvények) 3. kategória: olyan eszközök, amelyek a központi banknál vagy a repo piacon nem mobilizálhatók, de más partnereknek eladhatók d) Az 1. és 2. kategóriába tartozó értékpapíroknak meg kell felelniük a következő követelményeknek: a Lakástakarékpénztár készpénzszükségleteinek megfelelő diverzifikált hátralévő futamidő; könnyen értékesíthetőség vagy készpénzzé konvertálhatóság; minimális hitelkockázat. e) Az elsődleges biztosítékok az 1. és 2. kategóriákba tartozó eszközökből állnak, amelyek értékéből le kell vonni az instrumentumok különböző terhelési tételeit. Figyelembe véve a jelenlegi piaci körülményeket és a Lakástakarékpénztár valós finanszírozási helyzetét, az elsődleges biztosítékok napi szinten kerülnek meghatározásra. f) A Magyar Nemzeti Bankkal köthető repoügyletek céljára elfogadható értékpapírok likvidációs értékét az MNB a honlapján közli, vagyis minden, az 1. és 2. kategóriába tartozó értékpapírnak hivatalos, az MNB által jegyzett piaci értékének kell lennie. Az egyéb, elsődleges biztosítéknak számító eszközök esetében a piaci értéket tekintjük likvidációs értéknek. Bár a likviditási puffer egyik legfontosabb komponense a likvid eszközök tartaléka, semmiképp nem ez az egyetlen, vagy akár a legfontosabb tényező. Egy vállalat Likviditási kockázat kezelési szabályzat 14

likviditási kockázattal szembeni rugalmasságát stresszhelyzetben számos módon lehet növelni. Mindemellett a likvid, jó minőségű eszközökből álló tartalék plusz védelmet jelent a Lakástakarékpénztárnak abban az esetben, ha az nehezen jut alternatív finanszírozási forrásokhoz. A brit pénzügyi felügyelet (FSA) szerint az utóbbi idők eseményei demonstrálták, hogy komoly likviditási válság során az adott szervezet csoporton belüli pozíciója számít a leginkább. Ezért a Lakástakarékpénztár hajlandó megfelelő tartalékot fenntartani a helyi likvid eszközökből. g) Az elsődleges biztosítékcsomagnak elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy a Lakástakarékpénztárt megvédje egy bankspecifikus sokktól, elsősorban a kezdeti bizalomvesztés idején, és hogy jelentős védelmet nyújtson a Lakástakarékpénztárnak az egész piacot érintő és kombinált stresszhelyzetekben is. 6. A likviditási limitek felállítása A Lakástakarékpénztár limiteket állít fel a likviditási kockázati kitettségének és sebezhetőségének kontrollálása céljából. A limiteknek meg kell felelniük a Lakástakarékpénztár jellegének (helyszín, tevékenységek komplexitása, termékek jellege, alkalmazott pénznemek és kiszolgált piacok). A limitek évente felülvizsgálatra kerülnek és egy ún. limitkönyvben kerülnek rögzítésre. Az alábbi összefoglaló mutatja, hogy jelenleg mely likviditási mutatókra van érvényben limit. Az aktuális számszerű értékek a limitkönyvben találhatók. Típus Forrás LCR (likviditási fedezeti arány) Basel 3 NSFR (nettó stabil finanszírozási Basel 3 arány) ötnapi működési különbözet Aegon harmincnapi működési különbözet Aegon likviditási stresszhelyzetek Aegon 7. Jelentéstétel a likviditási kockázatról 7.1. Információs rendszer a) A Lakástakarékpénztár célja az, hogy megfelelő eljárásokkal azonosítsa, mérje, figyelemmel kísérje és szabályozza a likviditási kockázatot. A vezetői információs rendszer tegye lehetővé a likviditási pozíció kiszámítását minden olyan pénznemre vonatkozóan, amelyet a Lakástakarékpénztár üzletmenetében felhasznál. Ennek érdekében a piaci és likviditási kockázattal foglalkozó osztály, a Pénzügyi Kontrolling és Kockázatkezelési Igazgatóság gyűjti, modellezi, méri és értékeli a likviditáshoz kapcsolódó adatokat és előrejelzéseket. b) A Lakástakarékpénztár megbízható vezetői információs rendszert készít, amelyből az Igazgatóság, és más illetékes személyek időszerű és előretekintő információt nyerhetnek a Lakástakarékpénztár likviditási helyzetéről. A vezetői információs rendszerben ki kell tudni számítani a Lakástakarékpénztár likviditási helyzetét az üzletmenetben használt összes pénznemre vonatkozóan. A rendszer figyelembe veszi a likviditási kockázat minden forrását, beleértve a függő kockázatokat és az eseményeket kiváltó tényezőket, valamint az új tevékenységekből eredő kockázatokat is. A rendszer stresszhelyzetben részletesebb és időérzékenyebb információk nyújtására is alkalmas. A nettó finanszírozási igény hatékony kezelése Likviditási kockázat kezelési szabályzat 15

és figyelemmel kísérése érdekében a Lakástakarékpénztár képes meghatározni likviditási pozícióit napon belül, rövidebb idősávban egyik napról a másikra, távlatilag pedig hosszabb időszakokra vonatkozóan is. A likviditási kockázat napi kezelése során a vezetői információs rendszer segítségével kell figyelemmel kísérni a Lakástakarékpénztár szabályzatai, eljárásrendjei és limitjei betartását. c) A likviditási kockázat figyelemmel kísérése érdekében az Igazgatóság meghatároz jelentéstételi kritériumokat, ezen belül előírva a különböző címzettek (Igazgatóság, ALCO Eszköz-forrás Bizottság) részére történő jelentéstétel módját, adattartalmát és gyakoriságát, és megadva, hogy az egyes jelentések elkészítése kinek a feladata. A kockázattal kapcsolatos intézkedésekről rendszeres jelentéseket kell benyújtani. (A likviditási kockázat kezeléséért felelős személyek napi jelentéseket kapnak, az Igazgatóságot pedig minden ülésén tájékoztatni kell.) Stresszhelyzetben a jelentéstétel gyakoriságát növelni kell. A jelentésekben össze kell vetni a jelenlegi kitettséget a meghatározott limitekkel, hogy a felmerülő fenyegetések és limittúllépések azonosításra kerüljenek. A likviditási kockázatra vonatkozó limitek megszegéséről jelentést kell készíteni, és bizonyos küszöbértékek fölött a döntéshozatalt magasabb vezetői szintre kell emelni, valamint értesíteni kell az Igazgatóságot és a Felügyeletet is. 7.2. Jelentések a) Jelen pont felsorolja a külső és belső érintett feleknek küldött jelentéseket. Zárójelben a jelentéstétel gyakorisága szerepel: N naponta, H havonta, NÉ negyedévente. Típus Számítás Jelentés Terület gyakoriság LCR (likviditási fedezeti arány) H H PKKI NSFR (nettó stabil finanszírozási arány) H H PKKI ötnapi működési különbözet N N PKKI harmincnapi működési különbözet N N PKKI likviditási stresszhelyzetek H H PKKI hitel-betét arány H H PKKI bankközi betétek / mérlegfőösszeg H H PKKI vállalati betétek / mérlegfőösszeg H H PKKI lakossági betétek / mérlegfőösszeg H H PKKI alapoktól származó betétek / H H PKKI mérlegfőösszeg hosszú távú likviditási gap (szerződés H H PKKI szerint) likvid eszköz / összes eszköz H H PKKI likvid eszköz / rövid lejáratú forrás H H PKKI szignifikáns ügyfél koncentráció H H PKKI legnagyobb 10 likviditást biztosító H H PKKI partner rendelkezésre álló tehermentes eszközök N H PKKI b) A belső jelentéseket a fent megadott gyakorisággal a következő vezetőknek kell elküldeni: - Pénzügyi Kontrolling és Kockázatkezelési Ügyvezető - felsővezetői bizottságok Likviditási kockázat kezelési szabályzat 16

c) A tőke és kockázatok áttekintéséért felelős bizottságnak (ALCO) rendszeres riport keretében információt kell kapnia a 6. fejezetben meghatározott limitekről. 8. A likviditási kockázatra tett válaszlépések 8.1. Limittúllépés és magasabb szintre delegálás a) Limittúllépés esetén azonnal értesíteni kell a Pénzügyi Kontrolling és Kockázatkezelési Ügyvezetőt, hogy megtehesse a szükséges intézkedéseket. A szakterületnek meg kell indokolnia a túllépést és el kell magyaráznia a kontextust, valamint a tervezett korrekciós lépéseket. b) Az Igazgatóság az ALCO részéről küldött rendszeres likviditási jelentésekből értesül a fejleményekről. A limittúllépés körülményeitől függően az ALCO dönthet a likviditási limit betartatásához szükséges intézkedésekről. 8.2. Akcióterv likviditási krízis esetére A likviditási- és fizetőképességi kríziskezelési terv célja a vészhelyzet kezelése és megszüntetése. A terv különálló és független dokumentum, amely a Treasury szakterület birtokában van. A részletes teendőket lásd magában az intézkedési tervben. 9. Záró rendelkezések (a) (b) (c) Jelen Szabályzatot a Lakástakarékpénztár Igazgatósága fogadta el 2013.... napján. Jelen Szabályzat a Lakástakarékpénztár tevékenységi engedélyének a Felügyelet általi kiadásának napján lép hatályba. Jelen Szabályzat rendszeresen, legalább egy évben egyszer, az aktuális változásoknak megfelelően felülvizsgálatra és módosításra kerül. Likviditási kockázat kezelési szabályzat 17