Gyümölcsfélék testalakulása, termőrészei és a metszés alapjai

Gyümölcsfélék testalakulása, termőrészei és a metszés alapjai

Gyümölcsfélék csoportosítása gyakorlati szempontok alapján Almatermésűek Csonthéjasok Héjasok Bogyósgyümölcsűek alma körte birs naspolya cseresznye meggy kajszi őszibarack szilva dió mogyoró mandula gesztenye málna, szeder, szamóca, ribiszke, köszméte, riszméte, festőbodza, egyéb kis gyümölcsű fajok

Gyümölcsfélék testalakulás szerinti csoportosítás Dudvásszárú növények: szamóca Félcserjék: málna, szeder Cserjék, bokrok: piros és fekete ribiszke, köszméte, mogyoró, festőbodza, (birs) Fa termetűek: alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, kajszi, szilva, őszibarack, mandula, dió, gesztenye

A szamóca dudvaszárú gyümölcs - morfológiája Szívlevelek Évelő, lágyszárú Gyökértörzs (rügyek) Tőrózsa (5-7 darab lomblevél) Levelek Indák Virágok Valódi, fotószintetizáló lomblevelek, Allevelek: a gyökértörzsön és az indákon találhatóak Fellevelek: a virágzatban.

A málna félcserje - morfológiája A málna hajtásrendszere 2 éves 1 = letermett termővessző; 2-3 = tősarjak; 4-8 = gyökérsarjak; 9-10 = még a talaj felszíne alatt elhelyezkedő gyökérsarj-kezdemények 2-8. meddő éves zöldhajtások 1. másodéves megfásodott termővesszők (A föld feletti vegetatív szervek többé-kevésbé serteszőrösek, tüskések, kopaszok, vagy pelyhesek. ) gyökérrendszere évelő. A gyökérsarjakról szaporítva járulékos gyökérrendszert fejleszt. A járulékos gyökerek a gyökértörzsön képződnek. Gyökérzetének zöme a bokor középpontjától 40-60 cm-re helyezkedik el

A cserje termetű gyümölcsfélék morfológiája tővessző termőgallyak cserjetörzs

Fa termetű gyümölcsök morfológiája rügyek hajtásrügy virágrügy vegyesrügy hajtás < 1 vessző Korona gally 2-4 ág > 5 törzs tősarj gyökérsarj gyökér alvó rügy, rejtett rügy, járulékos rügy, másodrendű hajtások, fattyúhajtások

A termőrészek képződése A termőrészek azok a hajtásképletek, amelyeken egy-egy gyümölcsfajra jellemzően a virág- (vagy vegyes-) rügyek képződnek. A megfelelő mennyiségű és fejlettségű termőrész kialakulása a fiatal fák termőre fordulásának, illetve termőkorú fák évente közel egyenletes terméshozásának alapfeltétele.

Termőrészek csoportosítása Rövid termővesszők: 0-20cm

sima (vegetatív) termőnyárs dárda termőkalács termőbog

Virágrügyképződés helye - almatermésűeknél Alma rövid termő részek, pl. dárdák és termőnyársak csúcsrügye. A dárda növekedése korán (a virágzás után 2-4 héttel) csúcsrügy kialakulásával fejeződik be. A hosszúhajtások oldalrügyeiben (fajtáktól függően) a virágképződés sokkal későbben kezdődik, mint a dárdák csúcsrügyeiben, s ez lehet október, vagy tél vége is. Az éves vesszők tavasszal később nyíló virágai csökkentik a virágzáskori fagyok kockázatát.

dárda termőkalács sima (vegetatív) termőnyárs

Körte Termőrészei az almafákéhoz hasonlóak, de az éves vesszőn virágzás kevésbé jellemző erre a gyümölcsfajra.

Birs Hajtásrendszerének jellegzetessége, hogy a virágai néhány leveles hajtások csúcsán jelennek meg, majd a gyümölcs ízesülésénél képződő termőbogon egy vagy több rövid hajtás - potenciális termőrész - alakul ki.

Virágrügyképződés helye - Cseresznye és meggy Tipikus termőrészük a bokrétás termőnyárs Az éves vesszők oldalrügyei a meggyfákon nagy gyakorisággal virágrügyek, amikor ez túlzott mértékű, a felkopaszodás elkerülhetetlen. csonthéjasoknál

Őszibarack Legmegbízhatóbb termőrésze maga a megfelelő erősségű éves vessző, amelyen kettes, vagy hármas (hajtás- és virágrügyből álló) rügycsoportok vannak. A termőnyársak használati értéke a fajtatulajdonság és a - fák kezeléséből eredő - kondíció által meghatározott. Teljes értékű v. hiányos hosszúvessző

Szilva és kajszi A rövid nyársak (generatív nyársak) fontos termőrészek, funkcionális értékük az erősségüktől és a rajtuk elhelyezkedő rügyek minőségétől függ. Mindkét gyümölcsfaj virágzik az éves vesszőkön is.

Szilva termőnyárs

Szilva termőnyárs

Kajszibarack termőnyárs Szilva termőnyárs

Kajszibarack középhosszú v. hosszú termővessző Kajszibarack termőnyárs

Kajszibarack termőnyársak Cseresznye bokrétás termőnyárs

Mandula Őszibarackhoz hasonló

Mandula termővessző őszibarack termővessző

Virágrügyképződés helye a héjasoknál Dió Kárpáti fajtacsoport: termőrész-képződése zömmel csúcsrügy, kb.20-30% oldalrügy

Gesztenye Vessző alsó részén hajtás- (tartalék-) rügyek Középső részen hím barkarügyek Csúcsközelben pedig vegyes barkarügyek vannak, az ebből kihajtó hajtás Alsó részén nővirágok Csúcsi részén hím barkák

Mogyoró Csúcsrügy és a vessző oldalán elszórtan hajtásrügyek A vessző oldalán elszórtan hím barkák és női virágot rejtő vegyesrügyek

Termőrügyképződés helye a bogyósoknál Fekete ribiszke Hosszú vesszőin hosszabbrövidebb oldalhajtások - a következő évi termővesszők - jelennek meg - vegyesrügyek

Piros ribiszke Hosszú vesszőinek csúcsrügyéből képződő újabb hosszú hajtás alatt a csúcs közeli rügyekből rövid termőnyársak vagy még korlátozottabb növekedésű, mini bokrétás termőnyársra emlékeztető képződmények lesznek.

Köszméte Termésének nagy hányada szintén termőnyársakon helyezkedik el, de - különösen akkor, ha faiskolában Ribes aureumra oltott törzses fát állítanak elő - a hosszúvessző is teljes értékű termőrész.

Málna és szeder Az előző évben sarjként megjelenő termővesszők oldalrügyeiből képződő rövid hajtásokon való virágzás és terméshozás után a termővessző elszárad, amit szüret után eltávolítanak.

A METSZÉS SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE Gyümölcsültetvényekben a legáltalánosabban használt fitotechnikai elem a metszés. A metszés olyan termesztéstechnikai eljárás, amelynek során a gyümölcstermő növényeken különböző mértékű visszametszéseket végzünk, ill. egyes hajtásképleteket tőből eltávolítunk. A metszés céljai a következők: termőfelület kialakítása és a termőképességének a fenntartása gyorsított termőre fordítás vegetatív és a generatív egyensúly fenntartása (a hajtásnövekedés és a gyümölcsterhelés szabályozása) gyümölcsminőség javítása a korona térbeli alakjának és szerkezetének kialakítása az adott koronaformán a lehetőség szerinti legjobb fényellátottság biztosítása

Alapfogalmak metszéshez

Csúcsi dominancia A csúcsdominancia, egy aktívan növekvő hajtás csúcsából eredő gátlás aktív mechanizmusa, amely éppen a hajtáscsúcs közelében akadályozza meg az oldalszerv képződést. Csúcsdominancia kialakulásának oka a hajtás csúcsrügyének auxintermelése. Alapi dominancia

A metszés mértéke és hatása a termőzónára A vessző elágazási szöge (a), valamint a leívelés (b) hatása a hajtásnövekedésre és a terméshozásra. (Csider, 1978) a b

A metszés mértéke és hatása az oldalrügyek kihajtására

Alapfogalmak I. Alakító metszés: ültetéstől a termőre fordulásig, célja a korona-szerkezet kialakítása

Ággyűrűre metszés (Pillar metszés): koronarész 1-1.5cm-es csonkra történő visszametszése, cél: felkopaszodás gátlása, új termőrészek kinevelése

Álsudarazás: sudárvisszametszés konkurens vesszőre, cél: sudár felkopaszodásának gátlása

Fásmetszés: nyugalmi időszakban végzett metszés, visszavágáskor a rügy felett ferde metszlap és 0.5cm-nél rövidebb csonk marad

Felsőrügyes metszés: (Brunner-féle szektoriális kettős metszés) a végálló rügy felfelé áll, erősen hajt ki, a mögötte lévő rügyből gyengébb, laposabban növő hajtás lesz, a felfelé törő hajtást félfás metszéskor eltávolítjuk

Szektoriális kettős metszés

Félfás metszés: aug. szept.k., cél: a megmaradó koronarészek jobb megvilágítottsága, javul a vesszőbeérés, rügydifferenciálódás Hajtásválogatás

Ifjítás termőgally termőrész teljes

Könyököltetés: vmely koronarész növekedési irányának megváltoztatása, alsóbb helyzetű, laposabban növő részig történő visszavágással, cél: korona kiterítése, jobb fényellátásű

Levélkoszorúra metszés Ez a metszésmód (másképpen Lorette-metszés) akkor célszerű, ha egy-egy, rendszerint függőlegesen álló hajtás a túlságosan erős növekedése miatt nem kívánatos, ám ha tőből eltávolítanánk, hiány keletkezne a koronában. Az ilyen hajtásokat tehát ne tőből vágjuk ki, hanem a hajtásalapra, az ott lévő fejletlen szemekre, illetve az őket ölelő levélkoszorúra metsszük vissza. (körte)

Metszést kiegészítő eljárások hajtáslekötözés: függőleges irányú hajtások vízszintes vagy ahhoz közelítő leívelése, lehajtása hajtáscsavarás: hajtáslekötözést helyettesíti kis növekedési erélyű fajtákon hajtásmegtörés: fás rész folytonossága nagy felületű, szilánkos töréssel megszakadjon, de a háncs, ill. annak egy kis része épségben marad, cél:növekedési erély csökken

Metszést kiegészítő eljárások ágkitámasztás: termésnövekedés során a súly alátámasztása pincírozás: hajtásvisszacsípés (levélkoszorúra, 3-4 levélre, vitorla)

gyűrűzés: erősen növő fajtáknál, a törzs elszorítása dróthuzallal, v. a kéreg eltávolítása, cél: javul a termőrügyképződés

sebkezelés: nagyobb sebek szélének simára vágása,sebkezelő anyaggal lezárása, cél: védelem

Gyümölcsritkítás

Alapfogalmak Ritkító metszés: valamely koronarész tőből való eltávolítása, cél: termőrészképződés jav., napfényellátottság jav.,

Szabolcsi vagy Nagy Sándor-féle metszés: az elágazott gallyakat mindig alsó, kifelé néző vesszőre metszik, a vesszőket hosszúra hagyják

Szálvesszős metszés: csak a teljes értékű szálvesszőket hagyják meg metszetlenül, 40-120 vesszőt

Váltócsapos metszés: őb. két teljes értékű vessző közül az egyik 3-4 rügyes ugarcsapra, a másikat 4-6 hármasrügy csoportra metszük

Termőkori metszés: termőre fordult gyümölcsfán alk. metszés, cél: termőegyensúly megtartása

Zöldmetszés Sajnos elhanyagoljuk, pedig az intenzitás növelésében elengedhetetlen optimális időpontban végezve nem veszélyes, a téli munkacsúcsot csökkenti, de nem helyettesíti a fás metszést és fordítva, a fás metszés a növekedésre, a zöld metszés pedig a terméshozásra van hatással.

A zöldmetszés időpontjai 10 cm-es hajtásig - hajtás válogatás 20-30 cm - kerüljük a zöldmetszést június vége - július közepe - koronaalakításkor fontos időszak július közepe - augusztus eleje - termő időszakban részleges vagy teljes metszés is lehet augusztus közepétől káros a zöldmetszés

Ágcsoportos sudaras korona Korona alakító metszés

Gyógymetszés

Szerszámok