IX. Magyar Biometriai, Biomatematikai és Bioinformatikai Konferencia 2011. július 1. Program Előadás- és poszterkivonatok Résztvevők listája http://biometria.uni-corvinus.hu/2011/ Budapesti Corvinus Egyetem 1118 Budapest, Villányi út 29-43.
A konferencia szervezője: Budapesti Corvinus Egyetem KeTK Matematika és Informatika Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43. Társszervezők: MTA-BCE Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz Kutatócsoport MTA Biometriai és Biomatematikai Osztályközi Bizottsága Klinikai Biostatisztikai Társaság Magyar Agrárinformatikai Szövetség Programbizottság: Elnök: Tagok: Titkár: Jolánkai Márton (SzIE NI) Erdélyi Éva (BCE, KeTK) Gaál Márta (BCE KeTK) Harnos Andrea (SzIE ÁOTK) Harnos Noémi (MTA MGKI) Herdon Miklós (DE GVK) Kiss Krisztina (BME) Ladányi Márta (BCE KeTK MIT) Miklós István (MTA SZTAKI) Reiczigel Jenő (SzIE ÁOTK) Erőss Katalin (BCE KeTK MIT) Ladányi Márta (BCE KeTK MIT) A konferencia helyszíne: Budapesti Corvinus Egyetem 1118 Budapest, Villányi út 29-43., K épület A kiadvány a TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR/-2010-005 számú projekt támogatásával készült.
Program 8 00 Regisztráció, poszterek kihelyezése Helyszín: K2 Szerző(k) Elnök: Miklós István 9 00 Falus András Kuti Csaba, Láng László, Gulyás 9 40 Gergely, Karsai Ildikó, Mészáros Klára, Vida Gyula, Bedő Zoltán 10 00 Laczkó Péter, Miklós István, Fehér Béla 1. Szekció: 10 20 Miklós István Reticular Alignment Helyszín: K3 Elnök: Szenteleki Károly 9 00 Fülöp Györk, Barabásné Martos Júlia 9 20 Lakner Zoltán, Vízvári Béla 9 40 Tolner László, Füleky György 10 00 Szalay D. Kornél, Tolner I. T., Csorba Á., Deákvári J., Kovács L., Kardeván P., Fenyvesi L. 10 20 Czinkota Imre, Tolner L., Issa I., Hancz G., Hajdok I., Nyilas T., Helyszín: K4 Elnök: Boda Krisztina 9 00 Lang Zsolt, Bacskai Miklós, Takács Péter, Gyáni Gergely, Lazányi István 9 20 Pitlik László, Ruff Ferenc 9 40 Sebestyén Zoltán, M. Gámez, Garay J., T. Cabello, Varga Z. 10 00 Rárosi Ferenc, Simonka Zsolt, Pieler József, Lázár György Tánczos Ervin, Andó Bálint, Perczel Forintos Dóra, Kurgyis Eszter, 10 20 Szikszay Petronella, Rózsa Sándor, Szkaliczki Andrea, Janka Zoltán, Álmos Péter Cím Hisztamin és a tumor elleni immunválasz: genetikai és epigenetikai tényezők Molekuláris adatok kezelése és kapcsolata a fenotípusos adatokkal: egy hatékony bioinformatikai eszköz a modern búzanemesítésben Genomátrendeződési töréspontok meghatározása újgenerációs szekvenálási adatokból 2. Szekció: A beavatkozási pont meghatározása földhasználati modelltérben többváltozós statisztikai eszközökkel Egy agrárvállalkozás földhasználati rendszerének elemzése sztochasztikus programozás alkalmazásával Függvény-rendszer paramétereinek meghatározása a talaj-foszfor deszorpciójának modellezéséhez Modern adatszolgáltatási lehetőségek a hiperspektrális méréstechnológia alkalmazásával Mederüledék-minták vizsgálata kivonatok fényabszorbció-hullámhossz függvény paramétereinek elemzésével 3. Szekció: Terápiák oksági összehasonlítása propenzitással, valós körülmények mellett megfigyelt, nem randomizált elrendezésű adatok alapján Táplálkozási tanácsadó szimulátor fejlesztése, avagy modellezési stratégiák összehasonlító elemzése Rovarpopulációk gazda-parazitoid kölcsönhatását leíró állapotstrukturált dinamikus modell Antireflux műtét hatásának vizsgálata ismételt méréses ANOVA modellekkel Látens változós modellek alkalmazása a Megküzdés Stresszhelyzetekben Kérdőív faktorstruktúrájának ellenőrzésére
10 40-11 40 Kávészünet Poszterek megtekintése Kérjük a szerző(ke)t, hogy a poszter(ek) közelében helyezkedjen(ek) el. Helyszín: K2 Elnök: Herdon Miklós Szerző(k) 11 40 Mézes Zoltán, Gaál M., Szenteleki K., Szabó Z. 4. Szekció: Cím A klímaváltozás egyes kockázati faktorainak várható hatásai a közép-magyarországi térségben. 12 00 Botos Szilvia Szélessávú infrastruktúra-fejlesztés megoldásai és hatékonysági problémái regionális szinten 12 20 Cseh András Egyéni gazdák az információs társadalomban 12 40 Csótó Mihály 13 00 Herdon Miklós 13 20 Kapronczai István Helyszín: K3 Elnök: Kiss Krisztina 11 40 12 00 Müller Viktor, Bartha István, M. Assel, P. Sloot, M. Zazzi, C. Torti, E. Schülter, A. de Luca, A. Sönnerborg, A.B. Abecasis, A.-M. Vandamme, R. Paredes, D. van de Vijver Könnyű Balázs, Turányi Tamás, Hírmondó Rita, Barbara Müller, S. Kashif Sadiq, Peter Coveney, Hans-Georg Kräusslich, Müller Viktor 12 20 Bruck József, Wolfram Liebermeister, Edda Klipp 12 40 Sztupinszki Zsófia, Győrffy Balázs Modellek és emberek: az IKT eszközök használatának tényezői és a hatékony használat lehetőségei Új generációs információtechnológiák és hatásai az agrárgazdaságban A magyar agrárgazdaság az EU csatlakozástól napjainkig 5. Szekció: A HIV-felülfertőződés gyakorisága és következményei nagy európai vizsgálatban HIV-1 proteolitikus éréséi folyamatának reakciókinetikai modellje Adatelemzés kinetikus modellezéssel: Alloszterikus és transzkripcionális szabályozás szerepe az élesztő központi szénanyagcseréjében Feature selection algoritmusok összehasonlítása microarray és RT-PCR mérések alapján 13 00 Szűcs Mónika Folyamatos és kampányszerű védőoltás hatása a humán madárinfluenza terjedésére
Helyszín: K4 Elnök: Reiczigel Jenő 11 40 Boda Krisztina, Boda Domokos, Palágyi Péter 12 00 Ferenci Tamás, Kovács Levente, Almássy Zsuzsanna Fehérvári Péter, Lázár Bence, 12 20 Palatitz Péter, Solt Szabolcs, Harnos Andrea 12 40 Kiss Andrea, Harnos Andrea, Kovács Szilvia, Csörgő Tibor 13 00 Csajbók Zoltán 13 20-14 30 Szünet Helyszín: K2 Szerző(k) Elnök: Harnos Andrea 14 30 Boda Krisztina, Nyári Tibor, Bari Ferenc 6. Szekció: Egyezés mérése Bland-Altman módszerrel ismételt mérések esetén: tonometriás vizsgálat szimultán méréseinek összehasonlítása. Elhízás hatása a laboreredményekre: többváltozós elemzési és modellezési lehetőségek Kék vércsék hosszúsági fok függő vonulási trajektória sebesség becslése Bayes-i módszerekkel egyedi mozgásmintázatok alapján A sisegő- és a fitiszfüzike vonulásidőzítésváltozásának becslése különböző statisztikai mutatókkal A MÉTA adatbázis új elemzési lehetőségei a közelítő halmazelmélet alkalmazásával 7. Szekció: Cím Orvostanhallgatók új szemléletű biostatisztika oktatásának egyéves tapasztalatai 14 45 Dinya Elek Biostatisztika oktatása a Semmelweis Egyetemen 15 00 Kiss Krisztina Biomatematika oktatás a BME matematikusképzésén 15 15 Ladányi Márta, Erdélyi Éva Harnos Andrea, Abonyi-Tóth Zsolt, 15 30 Kis János, Lang Zsolt, Reiczigel Jenő 15 45 Reiczigel Jenő, Lang Zsolt, Abonyi- Tóth Zsolt 16 00 Kerekasztal beszélgetés Különböző szintű statisztika és biometria oktatás a Budapesti Corvinus Egyetem agrártudományi karain Biomatematika, informatika és statisztika képzés a SZIE ÁOTK biológus szakán Statisztika képletek nélkül: megújult statisztikaoktatás állatorvosoknak 17 00 A konferencia zárása
Poszter szekció Bartha Sándor, Zimmermann Zita, Szabó Gábor, Szentes Szilárd, Sutyinszki Zsuzsanna, Házi Judit, Penksza Károly Béta diverzitás mértékek alkalmazása és összehasonlító vizsgálata gyepek finom térléptékű állományon belüli heterogenitásának a jellemzésére Boksai Daniella Élelmiszertermékek szénlábnyom számítása Cserjés Zsuzsanna, Kis Anita, Valkó István Predikciós algoritmus fejlesztése lassan kialakuló kritikus események előrejelzésére, gyógyszer stabilitási tároló-rendszer páratartalom adatain tesztelve Farkas Erzsébet, Geösel András, Erdélyi Éva, Győrfi Júlia Agaricus blazei törzsek összehasonlítása Farkas Péter, Szabó Árpád, Pénzes Béla, Erdélyi Éva A hajtatott paprika biológiai növényvédelmének tapasztalatai Soroksáron Fekete Dávid, Balázs Gábor, Erdélyi Éva, Kappel Noémi A szélsőséges időjárás mellett is alkalmazható görögdinnye alany-nemes kombinációk meghatározása Békés megyében Fülöp Györk Tanulóterületek spektrális adatainak vizsgálata többváltozós statisztikai módszerekkel VHR műholdfelvételeken A leválogatási környezet-méret meghatározása Fülöp Györk, Szikszainé Szigeti Ildikó Automatikus raszteres adatbányászat eredményének ellenőrzése VHR űrfelvételen többváltozós statisztikai eszközökkel Gere Attila, Losó Viktor, Erdélyi Éva, Kókai Zoltán, Sipos László Érzékszervi panelek értékelése PanelCheck szoftverrel Harnos Noémi, Erdélyi Éva Búzatermesztés a jövő klímáján Mihály Koltai, Dávid Fazekas, Zoltán Dúl, János Borda, Máté Pálfy, Dezső Módos, Máté Szalay-Bekő, Tibor Vellai, Péter Csermely, Illés J. Farkas, Tamás Korcsmáros Reguling, an integrated database of the regulation of signaling Kovács Attila, Czinkota Imre, Tolner László Növényi növekedés optikai elemzése tenyészedény kísérletben Ladányi Márta, Kúti Zsuzsanna, Hirka Anikó, Hufnagel Levente, Szenteleki Károly, Bartholy Judit A kis téliaraszoló (Operophtera brumata L.) rajzásdinamikájának elemzése és várható változásainak becslése
Ladányi Márta, Hlaszny, E., Reiczigel Zs., Fazekas I., Bisztray Gy. A szürkerothadás megjelenése eltérő érzékenységű szőlőfajtáknál (Vitis vinifera) különböző évjáratokban Leitgeb Balázs Az endomorfin-2 sztereoizomereinek összehasonlító konformáció-analízise Leitgeb Balázs A cisz-transz izoméria hatása az indolicidin térszerkezeti és dinamikus tulajdonságaira Leitgeb Balázs Lys- és Arg-tartalmú polialanin peptidek folding folyamatainak feltérképezése és jellemzése Nyári Tibor Fertőzéses eredetű gyerekkori tumoros betegségek epidemiológiai modellezése Dél- Magyarországon Petz Katalin, Turcsán, A., Erdélyi, É. A változó klíma új lehetőségeket hozhat a magyarországi rizstermesztésnek Reiczigel Jenő, Singer Júlia, Lang Zsolt Prevalencia és relatív kockázat becslése, illetve korrekciója, ha a diagnosztikai eljárás szenzitivitása és/vagy specificitása 100%-nál kisebb Sipos László, Losó Viktor, Gere Attila, Kókai Zoltán Varianciaanalízis alkalmazása az érzékszervi vizsgálatokban Soltész Angéla, Balogh Péter A padozat hatásának vizsgálata túlélés-elemzéssel a kocák életteljesítményére Szántó Ádám, Farkas Illés, Korcsmáros Tamás PathwayLinker.org: Web szerver fehérjék és jelátviteli útvonalak kapcsolatainak elemzésére kísérletek tervezéséhez és kiértékeléséhez Szőke Andrea, Gerzson László, Forró Edit, Erdélyi Éva Extenzív zöldtetőn alkalmazott Sedum fajok teljesítményének értékelése Sedum-ex talajkeverékben Takács Péter, Csajbók Zoltán Egy egészségtudatossági felmérés további elemzése adatelemzés a Rough Set Theory alkalmazásával Vágó Imre, Loch Jakab, Balláné Kovács Andrea, Tolner László Tápelem interakciók vizsgálata őszi búza jelzőnövénnyel, tenyészedény-kísérletekben
Előadások
1. Szekció 1. HISZTAMIN ÉS A TUMOR ELLENI IMMUNVÁLASZ: GENETIKAI ÉS EPIGENETIKAI TÉNYEZŐK Falus András Semmelweis Egyetem, Budapest, Columbia Egyetem, New York A hisztamin az egyik legrégebben ismert biogén amin melynek élettani szerepe messze túlmutat közismert allergás reakciókon. A hisztamin hisztidin dekarboxiláz (HDC) közreműködésével hisztidinből szintetizálódik, A hisztamin hatása a helyi tumorellenes immunválaszra és a tumor növekedésére se a molekuláris mechanizmus még korántsem teljesen tisztázott folyamat. A folyamat közelebbi megismerésére az előadás két megközelítést mutat be. 1. A hisztamin szerepét a daganat (melanoma) növekedésére úgy vizsgálták, hogy az egér melanoma sejteket szenz-, antiszenz és kontroll egér HDC mrns-el transzfektálták, majd in vivo vizsgálták a melanoma növekedését és terjedését az egér szervezetében. Génexpressziós profilok és in silico út elemzése során bizonyították az egér melanomák, H1 receptor függő gátlását és a tumor szupresszor inzulin-szerű növekedési faktor-ii-receptor valamint az antiangiogenikus protein fibulin-5 részvételét a folyamatban. 2. A HDC-knockout egerek körében, szemben a kontrol egerekkel, a vastagbél- és a bőrrák előfordulása jelentősen gyakoribb. A HDC-hiányos egerekből a csontvelő vad típusú egerekbe való átvitele emeli az éretlen myeloid sejtek arányát és ezzel együtt fokozza a tumorok gyakoriságát. Ezzel párhuzamosan az egér vastagbélrák sejtjei hipermetilációt okozva epigenetikai úton közvetlenül gátolják a HDC expresszióját azaz a myeloid sejtek érését. Mindezen eredmények a hisztamin tumorbiológiai hatásának sokszínűségét igazolják. Falus et al Trends in Immunol., 2001. 22: 648 Pos et al Cancer Res., 2005;65 :4458 Pos et al Cancer Res., 2008, 68:1997 Yang et al, Nature Med., 2011, 17: 87
2. MOLEKULÁRIS ADATOK KEZELÉSE ÉS KAPCSOLATA A FENOTÍPUSOS ADATOKKAL: EGY HATÉKONY BIOINFORMATIKAI ESZKÖZ A MODERN BÚZANEMESÍTÉSBEN Kuti Csaba, Láng László, Gulyás Gergely, Karsai Ildikó, Mészáros Klára, Vida Gyula, Bedő Zoltán MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet Kulcsszavak: agroinformatics, marker-assisted selection, MAS, wheat breeding, genomic database, software A martonvásári kutatóintézet Közép-Európa és Magyarország egyik legnagyobb mezőgazdasági kutatóintézete, ahol a nagyméretű búzanemesítési tenyészanyag adatkezeléseés elemzése évek óta saját fejlesztésű informatikai eszközök segítségével történik. A molekuláris adatok tárolásának és értelmezésének az igénye párhuzamosan növekszik az új, PCR-alapú markerek fejlesztési ütemének növekedésével. A meglévő martonvásári búzanemesítési információs rendszer részeként, ezért létrehoztuk azokat az informatikai eszközöket (adatstruktúra és szoftvermodul), amelyek alkalmasak a marker vizsgálati kísérletek tervezésére és a kapott eredmények értelmezésére. A célunk az volt, hogy a molekuláris adatokat összekapcsolhassuk a nemesítési információs rendszerben elérhető fenotípusos adatokkal és az így kapott eredményeket elérhetővé tegyük a búzanemesítők és genetikusok számára. A tárolt adatok értelmezése segít a gazdaságilag fontos fenotípusos tulajdonságok genetikai hátterének tisztázásában; a genomikai adatbázisban fellelhető hasznos gének azonosításában és konkrét fenotípushoz való társításában; agronómiai tulajdonságokhoz kapcsolódó markerek azonosításában; a nemesítés számára a megfelelő szülői partnerek kiválasztásában. A molekuláris adatokat egy relációs adatbázisban tároljuk, amelynek központi eleme a [DNASource] nevű entitás. Ebbe szelektáljuk és tartjuk nyilván a nemesítésből származó génforrásokat. Kapcsolatban áll a hagyományos nemesítési rendszerben nyilvántartott fenotípusos (geneológiai, megfigyelési, laboratóriumi) adatokkal. Ezen kívül kapcsolódik az új, molekuláris adatstruktúra résztémaköreihez is ([PrimerBank], [Marker], [Allele], [Gene]). A hagyományos adatkezelési funkciókon kívül támogatja a marker vizsgálatok specifikus résztevékenységeit: így az izolátumok elhelyezését a hűtőben adott méretű dobozokba, a reakciók összeállításához szükséges izolátum-hígítások nyilvántartását [DNADilution].
3. GENOMÁTRENDEZŐDÉSI TÖRÉSPONTOK MEGHATÁROZÁSA ÚJGENERÁCIÓS SZEKVENÁLÁSI ADATOKBÓL Laczkó Péter I, Miklós István II, Fehér Béla III I. BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék II. Rényi Intézet III. BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék A rák kialakulásában számos genomikai elváltozás játszhat szerepet, melyek skálája a csupán egy vagy néhány nukleotidot érintő polimorfizmusoktól a nagyobb léptékű strukturális variációkon keresztül akár a kromoszómák számának megváltozásáig terjed [1]. A strukturális variációk egy fontos csoportja a genomátrendeződések jelensége, melynek során a genom szakaszainak (az ún. synteny blokkok) egymáshoz képesti sorrendje megváltozik. Ezen sorrend feltérképezése lehetővé teszi az őt létrehozó átrendeződési események rekonstruálását és ezen keresztül az adott rákos minta egyéb, ismert fenotipikus tulajdonságú genomokhoz képesti klasszifikálását. Előadásunkban az általunk fejlesztett klasszifikációs pipeline lépéseit ismertetjük, különös tekintettel az átrendeződési képet meghatározó töréspontok feltérképezésére. Módszerünk képes az egyre elterjedtebbé váló paired-end szekvenálási stratégiák short-read párjai által hordozott és az elegendően hosszú readek egyes szakaszainak eltérő helyekre történő illesztéséből (split-read mapping) nyert információt egységes kezelésére. Az általunk választott reprezentáció lehetővé teszi a töréspont-keresési feladat egyes modelljeinek egy gráfban történő útkeresési problémaként való formalizálását, ahol a cél az optimális, vagyis a legtöbb alkalmas short-read által alátámasztott (és a legkevesebbnek ellentmondó) út megkeresése egy nagyméretű, ám speciális tulajdonságokkal rendelkező gráfban. Módszerünk kialakításánál a teljes humán genom méretű adathalmazokra történő skálázhatóság elsődleges fontosságú volt. A technikát egy glióma sejtvonalból származó minta [2] átrendeződési tájképének megállapítására alkalmaztuk, ennek eredményeit és tapasztalatait is bemutatjuk. [1] M. R. Stratton et al., The cancer genome., Nature, 458(7239):719 24, 2009. [2] M. J. Clark et al., U87MG decoded: the genomic sequence of a cytogenetically aberrant human cancer cell line., PLoS Genet., 6(1):e1000832, 2010.
4. RETICULAR ALIGNMENT: EGY HATÉKONY METÓDUS A SZEKVENCIAILLESZTÉSI TÉRBEN VALÓ KERESÉSRE Miklós István MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet A Reticular Alignment egy progresszív szekvenciaillesztési stratégia többszörös szekvenciaillesztések generálására. A progresszív illesztés során a vezérfa minden belső pontján nem egy optimális illesztést ad meg, hanem optimális és szuboptimális illesztések egy halmazát. Ezen illesztések halmaza egy hálózattal van reprezentálva, és ez az adatszerkezet teszi lehetővé a szekvenciaillesztési térben való hatékony keresést. A programot Java 1.6 programozási nyelven implementáltuk, amely dokumentációval és forráskóddal együtt letölthető a http://phylogeny-cafe.elte.hu/retalign/ címről. A programot teszteltük a BAliBase referencia adatbázison, és összehasonlítottuk a vezető szekvenciaillesztő programokkal (Clustal 2.0, MAFFT, FSA). A Reticular Alignment a referencia illesztésekhez jobban hasonlító illesztéseket ad, mint a Clustal 2.0. Az illesztési pontossága összevethető a MAFFT-tal és az FSA-val, bizonyos értékelési szempontok szerint egy picit jobb, más értékelési szempontok alapján picit rosszabb illesztést ad. A program részletes elemzéséről megjelent cikkünk a BMC Bioinformatics (IF: 3.43) folyóiratban olvasható (http://www.biomedcentral.com/1471-2105/11/570).
2. Szekció 1. A BEAVATKOZÁSI PONT MEGHATÁROZÁSA FÖLDHASZNÁLATI MODELLTÉRBEN TÖBBVÁLTOZÓS STATISZTIKAI ESZKÖZÖKKEL Fülöp Györk, Barabásné Martos Júlia BCE Kertészettudományi Kar Matematika és Informatika Tanszék Kutatásunk célja, hogy olyan módszer kialakítását biztosítsa, mely csökkenti a vidékfejlesztési programozásban tapasztalt holtterhet. Mivel 2014-ben az Európai Unió Közös Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Politikájában a negyedik pillérre a vidékfejlesztésre kerül a legnagyobb hangsúly, hazánkban is szükséges a vidékfejlesztési erőforrás-elosztás mikéntjét optimalizálni. Ezt a folyamatot kívánjuk elősegíteni egy modelltérben végzett kísérlet és esettanulmány bemutatásával. A holtteher a funkcionális és az adminisztratív régiók közötti különbségből származik. Míg a vidékfejlesztési nivellálásra fordított források az adott régióra vonatkoznak, a gyakorlatban a fejlesztési hatás a régió kevésbé hátrányos helyzetű tagjainál realizálódik. Ezt a jelenséget nevezzük holttehernek. Egy modelltérben, mesterséges tájmodelleken kívántuk meghatározni, hogy adott fejlesztői szándék mellett melyek azok a beavatkozási pontok, ahol az egyes stratégiai döntések (pl.: diverzifikációs elhatározás, bevétel növelési szándék stb.) érvénybe kell lépjenek. Az analízis során nagyszámú elektronikus modellt vizsgáltunk meg többváltozós módszerekkel. A modellek jellemzését hasonlóságelemzési eljárásokkal végeztük el (kétlépéses klaszteranalízis). A modelltérben működő összefüggéseket faktoranalízis és többváltozós regresszió számításával nyertük. Ezek függvényében határoztuk meg a beavatkozási pontokat és írtuk le a támogatások elosztásának optimális rendjét. Eredményeink felhasználásával lehetővé válik több igazgatási szinten is a vidékfejlesztési források elosztásának optimalizálása. Koncepciónkban vidék érdekeit hatékonyabban szolgáló fejlesztési rendszer kialakítása a valós igényekhez alkalmazkodik. Így lehetővé válik a vidéki életszínvonal és a rurális térségek népességmegtartó képességének növekedése, valós életteret teremtve a Vidéki Embernek.
2. EGY AGRÁRVÁLLALKOZÁS FÖLDHASZNÁLATI RENDSZERÉNEK ELEMZÉSE SZTOCHASZTIKUS PROGRAMOZÁS ALKALMAZÁSÁVAL Lakner Zoltán, Vízvári Béla BCE Élelmiszertudományi Kar Élelmiszergazdaságtan Tanszék Láng; Csete és Harnos 1980-ban kiadott, munkájukban (Magyarország agroökológiai potenciálja az ezredfordulón, Mezőgazda Kiadó, Budapest) sokoldalúan igazolták, hogy a magyar agro-ökológiai potenciál jelentős tartalékokkal rendelkezik. A klímaváltozás új követelményeket támaszt mind a makrogazdaság, mind a vállalkozások szintjén a területi tervezéssel, a földhasználat optimalizálásával szemben. A földhasználat nemzetgazdasági léptékű optimalizálására modellt dolgoztunk ki (Vízvári, Lakner, Csizmadia, Kovács: A stochastic programming asn simulation based analysis of the structure of production on the arable land, 2009. Annals of Operations Research), melynek farm-szintű adaptációját mutatja be tanulmányunk. A konkrét vállalati adatokra épülő elemzés abból indul ki, hogy a modellfarm vezetése számára ismertek azok a piaci információk, melyek alapján meghatározott az egyes szántóföldi növényekből előállítandó termékek mennyisége. Ismert továbbá az egyes táblákon a különböző szántóföldi növényekből korábban elért átlagtermések mennyisége a tábla-törzskönyvek és egyéb belső nyilvántartások adatai alapján. Az optimalizálás célja annak a növény-tábla kombinációnak a meghatározása, mellyel együttesen a legnagyobb valószínűséggel elégíthető ki a piaci igény kielégítése, figyelembe véve a vetésforgóból elvének érvényesítéséből adódó megkötéseket. Az optimalizációs eljárás gyakorlati alkalmazhatóságát szimulációs elemzésekkel igazoltuk.
3. FÜGGVÉNY-RENDSZER PARAMÉTEREINEK MEGHATÁROZÁSA A TALAJ-FOSZFOR DESZORPCIÓJÁNAK MODELLEZÉSÉHEZ Tolner László, Füleky György Szent István Egyetem, MKK, Környezettudományi Intézet Korábbi munkáinkban kidolgoztunk egy modellt a talaj foszfor többlépéses deszorpciójának modellezésére. A modell egy egyszerűsített adszorpciós izoterma és az anyagmérleget leíró összefüggés kombinációja. Jelen munkánkban a modellt különböző mértékben előkezelt minták összehasonlító vizsgálatára alkalmaztuk. Célunk az volt, hogy a modellparaméterek közötti különbségek megfelelően jellemezzék a minták közti különbséget. A modell, bár fizikai, kémiai összefüggéseken alapul, a talajhoz hasonló összetett rendszerek esetén, csak tapasztalati összefüggésként alkalmazható. Az összetett modell paraméterei különböző kombinációkban egyaránt alkalmasak voltak arra, hogy vizsgálati tartományban jó illeszkedést eredményezzenek. A talajminták különböző kezeléseinek összehasonlításához arra törekedtünk, hogy minél kevesebb paraméter, minél inkább egyértelműen jellemezze a vizsgált tulajdonságot, ami a talajminták deszorbeálható foszfor mennyisége és viselkedése. A talajminták kétféle foszforkezelést kaptak. Az egyik típus, különböző mértékű frissen adszorbeált foszfát volt. A másik típusú, korábbi kezelések esetén, hosszú idő állt rendelkezésre a talaj és a foszforkezelés kölcsönhatására, az adagolt foszfor erősebb kötődésére. A kétféle kezelés 25 féle kombinációt eredményezett. A talajminták vizsgálata során a kezelt minták soklépéses vizes deszorpciójával visszanyert foszfor értéketeket használtuk fel a modell paraméterek meghatározásához. A regresszió számításnál, az összehasonlítandó minták modelljeinek, modellparamétereit közös regresszióval határoztuk meg. A számítások eredményeként kapott modellparaméterek, jól jellemezték a különböző időben és különböző mértékben a talajhoz adott foszfor eltérő viselkedését
4. MODERN ADATSZOLGÁLTATÁSI LEHETŐSÉGEK A HIPERSPEKTRÁLIS MÉRÉSTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSÁVAL Szalay D. K. I, Tolner I. T. II, Csorba Á. II, Deákvári J. II, Kovács L. II, Kardeván P. II Fenyvesi L. II I. Szent István Egyetem Kihelyezett Agrár-műszaki tanszék VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő II. Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő A VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Hiperspektrális Munkacsoportja új adatgyűjtési szolgáltatást kínál, mely légi képalkotó hiperspektrális rendszer és terepi spektroradiométer integrált alkalmazására épülően, európai viszonylatban is új távlatokat nyit a távérzékelési piacon. A rendszer fő eleme a SPECIM gyártmányú AISA DUAL ikerszenzor, melynek térbeli felbontás akár szubméteres, spektrális érzékelése pedig kiterjed a látható fénytől egészen a rövidhullámú infra tartományig (400-2450 nm). A légi hiperspektrális távérzékelés nélkülözhetetlen összetevői a terepi- és laboratóriumi spektroradiometriai mérések, azáltal, hogy referenciaként szolgálnak a képfeldolgozáshoz. Az ASD FieldSpec 3 MAX spektroradiométerrel végzett földi in és ex situ mérések ugyanakkor önmagukban is alkalmasak különböző spektrális elemzések elvégzésére. A technológia a földi adatgyűjtő módszerekhez képest gyorsabb, kevesebb erőforrást és munkaerőt köt le, ezáltal költséghatékonyabb. Az adatok pontossága, a területteljesítmény és az adatok kiértékeléséhez szükséges idő rövidségének köszönhetően alkalmazhatóságának köre kiterjeszthető a precíziós mezőgazdaság, az erdészet, a vízgazdálkodás, valamint számos ipari és hatósági alkalmazás területére is. A csúcstechnológiát képviselő műszerpark, illetve a Munkacsoport szakmai diverzitása biztosítja a különböző tudományterületeknek megfelelő, célorientált alkalmazások fejlesztését és alkalmazását. Az adatszolgáltatás megbízhatóságának növelésével a hiperspektrális technológia minden eddiginél nagyobb precizitást kínál a leendő felhasználók számára.
5. MEDERÜLEDÉK-MINTÁK VIZSGÁLATA KIVONATOK FÉNYABSZORBCIÓ-HULLÁMHOSSZ FÜGGVÉNY PARAMÉTEREINEK ELEMZÉSÉVEL Czinkota I I, Tolner, L. II, Issa I III, Hancz G IV, Hajdok I I, Nyilas T. V I. Szent István Egyetem, Gödöllő II. Szent István Egyetem, MKK, Talajtani és Agrokémiai Tanszék III. Department of Soil and Water, Agriculture Faculty, Sirte University, Sirte, Libya IV. Debreceni Egyetem V. Szegedi Tudományegyetem Kis vízhozamú élővizekbe történő tisztított szennyvíz bevezetés hosszú távú hatásának elemzésére iszapminták nátrium-hidroxidos, illetve salétromsavas kivonatát vizsgáltuk oly módon, hogy a kivont humuszanyag-tartalmú oldatok látható spektrumát vizsgáltuk. A kapott abszorbancia-hullámhossz függvényekre minden esetben nagyon jó közelítéssel sikerült A=B.e -k.w alakú elsőrendű exponenciálisan csökkenő függvényt illeszteni. Ahol B paraméter az oldat teljes humusztartamát, míg k paraméter az humuszanyagok stabilitását jellemzi. Az irodalomból ismert E4/E6, E2/E3 stb humusz stabilitási paraméterek azt sugallják, hogy minél kevésbé változik egy humuszkivonat abszorbanciája a hullámhosszal, annál stabilabb molekula. Azzal, hogy a teljes spektrumra (400 mérési pont) illesztett függvénnyel dolgozunk, jelentősen növelhetjük a humusz stabilitásmérés megbízhatóságát. Értékelve a vizsgálataink során mért adatokra kapott stabilitási paramétereket, a következő megállapításokat tehetjük: A nátrium-hidroxidos humusz és folvosavakat egyaránt tartalmazó kivonat k-paramétere kisebbnek, a humuszsavak stabilabbnak bizonyultak. A bevezetés alatti minták stabilabbnak bizonyultak, a bevezetés feletti mintáknál. Ez különbség a nátriumhidroxidos kivonatoknál kisebb, míg a salétromsavas kivonatoknál nagyobb mértékű. Vagyis humusz és fulvosavak keverékének esetében kismértékű hatásról beszélhetünk, míg csak a fulvosavakat vizsgálva a változás jelentős.
3. Szekció 1. TERÁPIÁK OKSÁGI ÖSSZEHASONLÍTÁSA PROPENZITÁSSAL, VALÓS KÖRÜLMÉNYEK MELLETT MEGFIGYELT, NEM RANDOMIZÁLT ELRENDEZÉSŰ ADATOK ALAPJÁN Lang Zsolt I, Bacskai Miklós II, Takács Péter III, Gyáni Gergely II, Lazányi István II I. SZIE Állatorvostudományi Kar, II. Healthware Kft., III. Janssen-Cilag Ideális gyógyítási körülmények mellett minden beteget személyre szabottan, az állapotának leginkább megfelelő terápiával kezelnek. A terápiák statisztikai összehasonlítását ez megnehezíti, ui. a hatások eltérését torzítja, hogy az egyes terápiákhoz tartozó betegpopulációk összetétele különböző. Ha rendelkezésre állnak a betegek kezelését, terápiaválasztását befolyásoló adatok (diagnózisok, demográfiai jellemzők, korábbi terápiák, stb.), akkor ezekkel homogén rétegeket kialakítva, rétegenként elvileg torzítatlanul becsülhető a terápiás hatások eltérése. A terápiaválasztás sok mindentől függ, így egy-egy rétegbe általában túl kevés beteg jut. Ezt a problémát oldja meg a propenzitás, a terápiaválasztás betegenkénti valószínűsége, ami skaláris mennyiségként alkalmas homogén rétegek kialakítására [1], [2]. Két antipszichotikumot hasonlítottunk össze az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszerforgalmi adataira támaszkodva. A betegek propenzitását legfeljebb két évvel korábbi terápiáik, diagnózisaik, kórházi kezeléseik történetéből becsültük meg. A terápiák hatását propenzitással korrigálva a randomizált kontrollos kísérletek eredményeit megerősítő következtetésekre jutottunk. [1] Rosenbaum PR, Rubin DB (1983). The central role of the propensity score in observational studies for causal effects. Biometrika 70 (1): 41-55. [2] D Agostino RB (1998). Tutorial in Biostatistics: Propensity Score Methods for Bias reduction. Statist. Med. 17, 2265-2281 (1998)
2. TÁPLÁLKOZÁSI TANÁCSADÓ SZIMULÁTOR FEJLESZTÉSE, AVAGY MODELLEZÉSI STRATÉGIÁK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE Pitlik László, Ruff Ferenc SZIE, Gödöllő A témaválasztást egy ÁNTSZ/OÉTI & SZIE kooperációs javaslat alapozta meg 2010 elején. Jelen cikk üzenete többrétegű: Az 1963 és 2003 közötti, 10 éves ritmusú, közhasznúan rendelkezésre álló adat-felvételezés 17 EU-tagország tekintetében megadja az átlagos tápanyag-beviteli adatokat (Xi), ill. az általános demográfiai adatok között hozzáférhető a várható élettartam (Y) országonként és évente. Az ezen változók között feltárható összefüggések alapján az alapkutatási rétegben modellezési módszerek összehasonlítására kerül sor. A modell-versenyben a regressziós függvényillesztés, a hasonlóságelemzés (myx.hu) és a döntési erdőként aposztrofálható WizWhy keretrendszer kerül összevetésre. Az alkalmazott kutatási rétegben az életforma-tanácsadás érdekében létrehozott (dietetikai) szimulátor tanulságai kerülnek értelmezésre (pl. milyen tápanyag hatása milyen hatásmechanizmus mentén, milyen mértékben hat). A tudományos ismeretterjesztő rétegben a genetikai potenciál, vagyis a várható emberi élettartam alakulása kerül levezetésre. A kutatás céljai: az eltérő modellezési keretrendszerek által szolgáltatott részeredmények alapján a legvalószínűbb (leginkább konzisztens) modell-logika levezetése egy robosztus szimulátor kinyerése érdekében, ill. ennek alapján az egyes hatásmechanizmusok mennyiségi jellemzőinek értelmezése azért, hogy állami prevenciós programok hatástanulmányaihoz hasznos segédletet lehessen nyújtani. A kutatás módszertani előzményei visszanyúlnak az orvosi szakértői rendszerek holisztikus stabilitásának hasonlóságelemzés keretében történő értelmezésére: http://miau.gau.hu/miau2009/index.php3?x=e0&string=biom, ill. a tér/idő modellezésének univerzális megközelítésére: http://miau.gau.hu/miau/82/kjm_hu_ecology_full.doc