Kisebbségvédelem az Európai Unióban



Hasonló dokumentumok
Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

EU közjogi alapjai május 7.

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapjogvédelem az EU-ban

Nemzetpolitikai továbbképzés október 16.

Az uniós jog forrásai

A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.

Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt

Az Európai Unió elsődleges joga

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

ismételten megszilárdítja és elmélyíti ezt a védelmet, amelynek alapköveit az ítélkezési gyakorlat több mint negyven évvel ezelőtt tette le 2.

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY

Az EU közjogi alapjai Gombos Katalin

Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018.

Döntéshozatal, jogalkotás

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

TÁMOP A-13/ PROJEKT

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Nemzetpolitikai továbbképzés november 28.

Iromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: :08. Parlex azonosító: R2QQKCOX0001

SN 1316/14 tk/anp/kb 1 DG D 2A LIMITE HU

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

Bevezetés Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

EU jogrendszere október 11.

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 10. (OR. en)

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra;

Kisebbségvédelem az Európai Unióban

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA ( )

A diszkrimináció tilalma, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Európában. Komanovics Adrienne PTE ÁJK 2013

MÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁBAN

PE-CONS 56/1/16 REV 1 HU

A spanyol képviselőház és Szenátus elnökségeinek október 16-i levele az Európai Parlament elnökének

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A Lisszaboni Szerződés értelmében rendes jogalkotási eljárást előíró jogalapok 1

A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A nyelvi jogok helyzete az Európai Unióban: korlátok és lehetőségek

Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása

Az alapjogok védelme és korlátozása

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0298(NLE)

A nemzeti régiókra vonatkozó polgári kezdeményezés ügye az Európai Bíróságon

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

L 165 I Hivatalos Lapja

Hungarian Helsinki Committee AZ EU ALAPJOGI CHARTA; EGY NÉLKÜLÖZHETETLEN DOKUMENTUM A MENEDÉKJOG TERÜLETÉN

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A Bizottság nyilatkozatai. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása /17 ADD 1 (hs)/ms 1 DRI

A GENERÁLI PROVIDENCIA ÜGY- A KIZÁRÓ OKOK ÉRTELMEZÉSE AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÉS A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG GYAKORLATÁBAN május 7.

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

(Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG (2008/C 14/10)

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Előszó...3 Bevezetés Az Európai Unió alapszerződései...17

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne,

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 12. (OR. en)

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

NEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL

A8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához

11170/17 ol/eo 1 DGG1B

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Tájékoztató az EKP 1 vizsgához ( tanév őszi szemeszter)

A kisebbségvédelem mai nemzetközi jogi eszközrendszere az európai közösségi jog fényében

European Academy of Law, Seminar on Anti-discrimination EU Law, Hungarian Academy of Justice, Budapest, 5 September 2018

EU ISMERETEK FO MFKGT600331

AZ UNIÓ BŐVÍTÉSE JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK ELŐZMÉNYEK

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE)

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 14. (OR. en)

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 20. (OR. en)

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) október 6.*

Georg Mayer, Gilles Lebreton, Marie-Christine Arnautu, Mylène Troszczynski az ENF képviselőcsoport nevében

MAGATARTÁSI KÓDEX PARAT VÁLLALATI CSOPORT

Oktatási kézikönyv a diszkriminációról

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 19. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Ügyszám: NAIH/2019/1073. [ ] részére. Tisztelt [ ]!

A TANÁCS július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

Átírás:

Kisebbségvédelem az Európai Unióban Piliscsaba 2012. július 20. 2013. július 11. dr. habil. SZALAYNÉ SÁNDOR ERZSÉBET NKE Nemzetközi Intézet, PTE ÁJK Európa Központ sandor.erzsebet@ajk.pte.hu sandor.erzsebet@nke-uni.hu http://szse.eu

ELŐADÁSVÁZLAT 1. Előzmények 2. Az európai szintű kisebbségvédelem idealista korszaka: az Európai Parlament soft law jellegű állásfoglalásai 3. A bővítés korszaka: a koppenhágai kritériumok meghatározó szerepe 4. A kisebbségvédelem megjelenése az Unió belső politikáiban: politikai, majd jogi dimenzió + intézményi dimenzió 5. Általános értékelés 6. Kitekintés az alapjogvédelem aktuális problémáira

ELŐZMÉNYEK 1. Globalizáció - intenzív nemzetközi együttműködés következmény: tagállami hatáskörök nemzetközi szervezetekre telepítése 2. Alapjogvédelem, beleértve a kisebbségvédelmet is már nem tisztán nemzeti feladat 3. Belső kontroll Hagyományosan és elsődlegesen: nemzeti alkotmánybíróságok és felsőbb bíróságok feladata 4. Külső kontroll Európában Újszerű és szubszidiárius: Európai Unió Bírósága + Emberi Jogok Európai Bírósága az alapjogok tekintetében 5. A kisebbségvédelem tekintetében marad a politikai csak csírájában jogi kontroll lehetősége nemzetközi színtéren

KISEBBSÉGVÉDELEM IDEALISTA KORSZAK IDEALISTA, mert: 1. Konkrét hatásköri felhatalmazás nélkül Európai Parlament állásfoglalásai az 1980-as évektől kezdve 2. Csak soft law jellegű dokumentumok 3. EP kezdeményezések átfogó, összeurópai rendszer megteremtése volt a cél számos belső ellentmondással

AZ EURÓPAI PARLAMENT ERŐFESZÍTÉSEI 1974-1984-1989 közötti időszakban EP Kulturális Bizottsága, majd a Jogi Ügyek Bizottsága keretében: Nemzetközi szerződést javasoltak érdemi szavazás nem történt: 1. Alfons Goppel (Joachim Dalsass) Kisebbségi Jogi Charta 2. Franz Ludwig Stauffenberg Kollektív Jogok Chartája Realistább megközelítés érdemi szavazás az EP-ben: 1. Gaetano Arfé Regionális Nyelvek és Kultúrák Közösségi Chartája 2. Willy Kujpers Regionális és etnikai kisebbségek nyelvei és kultúrái legsikeresebb, mert elkülönített költségvetési forrás 3. Mark Kililea Nyelvi kisebbségek az Európai Közösségben (1994)

A BŐVÍTÉS KORSZAKA: A KOPPENHÁGAI KRITÉRIUMOK 1. Európai Tanács Koppenhága, 1993 új korszak kezdete 1. Keleti bővítés perspektívája markánsabb kisebbségpolitika az EU részéről a kisebbségek/kisebbségi nyelvek iránti elkötelezettség első látható jele erős befolyásoló tényező: az 1990-es évek balkáni háborús eseményei 2. Biztosította az EBLUL (ritka nyelvek) uniós finanszírozását 3. Lehetővé tette az EP Kisebbségi Nyelvekkel Foglalkozó Intergroup-jának hivatalos elismerését 4. Előtérbe került a kisebbségek politikai részvételének támogatása is. Ennek OKA: a kisebbségek aránya az EU tagállamainak (27 + 1) teljes népességében: 8,6-8,8%. (Európa 39 államában: 11,45%)

A BŐVÍTÉS KORSZAKA: A KOPPENHÁGAI KRITÉRIUMOK 2. A kisebbségek tisztelete és védelme - Országjelentések EU-tagság elérése érdekében folyamatos ellenőrzés EP-nek érdemi befolyása nem volt - Az EU a határain kívüli kisebbségekre koncentrált: nem kívánta importálni a csatlakozással érintett európai államok belső és egymás közti kisebbségi vitáit - Az uniós nyomásgyakorlásra a tagjelölt államoknak kisebbségbarát reformokat kellett végrehajtaniuk Később fontos elemmé vált: - Csatlakozási partnerség + EU délkelet-európai politikája

A BŐVÍTÉS KORSZAKA: A KOPPENHÁGAI KRITÉRIUMOK 3. JOGI ESZKÖZÖK 1. 1999 (ASz) óta Az Unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvein alapul, amely alapelvek közösek a tagállamokban. (EUSZ 6. cikk) csatlakozási feltétel (49.cikk): a csatlakozni kívánó államoknak tiszteletben kell tartaniuk (megsértés esetére szankciókkal sújthatók: 7. cikk) 2. Az EUSZ 6. cikkében a tagállamok nem tették kifejezetten primer jogi csatlakozási előfeltétellé a kisebbségvédelmet politikai kritérium maradt, világos jogi dimenzió nélkül. 3. A közép-kelet-európai államokkal kötött Európai Megállapodások (csak a) preambulumai utalnak kivétel: Románia, Bulgária, Csehország és Szlovákia megállapodásainak 6. cikke

A BŐVÍTÉS KORSZAKA: A KOPPENHÁGAI KRITÉRIUMOK 4. Csatlakozási Partnerségek Nyugat-Balkán Stabilizációs és Társulási Folyamata A csatlakozási feltételrendszer alkalmazásának következtetései az Unió pénzügyi segítségnyújtása megköveteli az emberi- és kisebbségi jogok tiszteletét és valódi esélyek biztosítását a menekültek számára (1997) Explicit utalás kisebbségekre csak a balti államokkal kötött megállapodásokban A Partnerségekkel létrehozott feltételrendszer túllépi az Európai Megállapodásokban (társulási szerződések) foglalt normák rendszerét Nagy jelentőségű a csatlakozási tárgyalásokon új, önálló fejezetet képeznek az: igazságszolgáltatás és alapjogok - az Európai Bizottság felfogásában a kisebbségvédelem a tagjelölt országok átvételi kötelezettségeinek (acquis) része (először: Horvátország esetében).

A KISEBBSÉGVÉDELEM MEGJELENÉSE AZ UNIÓ BELSŐ POLITIKÁIBAN 1. Politikai dimenzió az Európai Parlament új követelései a keleti bővítés tapasztalatai után A jogi dimenzió EUMSz 19. cikke a kisebbségvédelem új hivatkozási alapja jogalapként szolgált eddig az alábbiakhoz: - Különféle hátrányos megkülönböztetéseket tiltó irányelvekhez - Pénzügyi eszközöket biztosító uniós intézkedési programokhoz - európai évek programjaihoz (fogyatékkal élők 2003, esélyegyenlőség 2007, stb.) - Nemek Közötti Esélyegyenlőség Intézete (Vilnius, 2006) - Nyugat-balkáni államok uniós programokban való részvételéhez

EUMSZ. 19. CIKK DISZKRIMINÁCIÓ TILALMI INTÉZKEDÉSEK (1) A Szerződések egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül és a Szerződések által az Unióra átruházott hatáskörök keretén belül a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, különleges jogalkotási eljárás keretében, egyhangúlag megfelelő intézkedéseket tehet a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére. (2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadhatja a tagállamok által az (1) bekezdésben említett célkitűzések elérése érdekében tett intézkedéseket támogató uniós ösztönző intézkedések alapelveit, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen összehangolását.

A LISSZABONI SZERZŐDÉS ÚJÍTÁSAI 1. Az LSz az európai integráció történetében először használja a kisebbség szót az EU primer jogában az EUSz 6. cikke kiegészül: Az Unió az emberi jogok ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait tiszteletben tartásának értékein ALAPUL. a nemzetközi jogban elfogadott felfogással egyezően. 2. Az LSz új, átfogó alkalmazási kötelezettséget vezet be az Unió számára az EUMSz 10. cikke alapján politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió KÜZD mindenfajta megkülönböztetés ellen 3. EU Alapjogi Charta - 21. cikke felsorolja azokat az ismérveket, amelyek alapján tilos a hátrányos megkülönböztetés, így többek között a nemzeti kisebbséghez tartozás következtében is. 4. EU Alapjogi Charta 22. cikke az Uniót a kulturális, vallási és nyelvi sokszínűség tiszteletére is kötelezi

INTÉZMÉNYI DIMENZIÓ AZ ÚJ ALAPJOGI ÜGYNÖKSÉG 1 Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja (1998) HELYETTE: EU Alapjogi Ügynöksége (FRA - 2003, Bécs) amely átvette az Alapjogi Szakértők Független Hálózatának feladatait is - Jogi szempontból meglehetősen gyenge intézmény: dokumentumai ajánlás jellegűek, és nem vizsgálhat egyedi emberi jogsértéseket sem. - Fő célja: támogatás és szakértelem biztosítása uniós és tagállami intézmények számára - http://fra.europe.eu

INTÉZMÉNYI DIMENZIÓ AZ ÚJ ALAPJOGI ÜGYNÖKSÉG -2 2011-ben megjelent egy átfogó vizsgálat utáni helyzetfelmérés a következő címmel: Respect for and protection of persons belonging to minorities 2008-2010 (FRA Report) Letölthető: - http://fra.europa.eu/sites/default/files/fra_uploads/1769-fra- Report-Respect-protection-minorities-2011_EN.pdf

ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS 1. EU primer jogi szinten halvány előrelépés járulékos jelleggel 2. EU másodlagos jogalkotás az általános megkülönböztetési tilalom közvetítésével már legalább létezik 3. Alapjogi Charta csak az ún. alkalmazási körében számonkérhető és nincs mögötte önálló jogorvoslati eljárás 4. Marad a tagállami alkotmányos hagyományok szerepe tehát visszautalás a nemzeti jogrendek kisebbségvédelmére 5. Alapjogi Ügynökség nem döntőbíró 6. EU Európa Tanács intézményesített kapcsolat még nem jött létre 7. Kisebbségvédelem továbbra is elsősorban az alapjogvédelem része annak minden problémájával együtt

JOGÉRTELMEZÉSI KÉRDÉS HÁROMSZINTŰ ALAPJOGVÉDELEM? 1. EU Alapjogi Charta - Az Unió elismeri az EU Alapjogi Chartájának 2000. december 7-i, Strasbourgban 2007. december 12-én kiigazított szövegében foglalt jogokat, szabadságokat és elveket; e Charta ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések (EUSz. 6. cikk (1) bek.) 2. EJEE (Emberi Jogok Európai Egyezménye) szubszidiárius jellege ellenére - inspirációs forrás az uniós jogértelmezés számára ( az uniós jogrend részét képezik, mint annak általános elvei ) EUSz. 6. cikk (3) bekezdés mint argumentációs bázis nem válik szükségtelenné a jövőben sem 3. Hiányosság: magánszemélyek uniós perképessége nem állja ki az EJEE hatékony jogorvoslathoz való jog próbáját! Némi kiegyensúlyozás: egyéni panasz lehetősége az EJEB előtt valamint az EUMSz. új 263. cikk negyedik bekezdése ( Bármely természetes vagy jogi személy eljárást kezdeményezhet [ ] az őt közvetlenül érintő olyan rendeleti jellegű jogi aktusok ellen, amelyek nem tartalmaznak végrehajtási intézkedéseket. )

VÉGÜL FÉLELMEK - LUXEMBOURGBAN A Európai Unió Bírósága tart attól hogy az Unió valamely aktusának érvényességével kapcsolatos döntés kitolódhat az Unión kívülre és ezzel a külső alapjogi kontroll miatt a Bíróság tagállamoktól kapott jogköre csorbul netán úgy, hogy a Bíróságnak nem volt esélye érdemben véleményt nyilvánítani. Hat évtized alatt az uniós joggal összefüggésben kialakított érvelési és értelmezési rendszerét és prioritásait félti. ( A csatlakozás nem érinti az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit - EUSz 6. cikk (2) bek. A csatlakozásról szóló megállapodásnak rendelkeznie kell az Unió és az uniós jog sajátos jellemzőinek megőrzéséről - 8. számú jegyzőkönyv.)

NÉHÁNY PROBLÉMA FELVETÉSE Az esetleg még rendelkezésre álló idő függvényében

NÉHÁNY PROBLÉMA FELVETÉSE 1. Probléma egyéni panasz lehetősége EUMSz 263. cikk és a 265. cikk: (semmisségi és mulasztási eljárás) Bármely természetes vagy jogi személy * + eljárást indíthat a neki címzett vagy az őt közvetlenül és személyében érintő jogi aktusok ellen, továbbá az őt közvetlenül érintő olyan rendeleti jellegű jogi aktusok ellen, amelyek nem tartalmaznak végrehajtási intézkedéseket.

1. PROBLÉMA EGYÉNI PANASZ LEHETŐSÉGE 1. Egy esetleg túl szűk értelmezés az EJEE 6. és 13. cikkének sérelmét okozhatja? (6. cikk - tisztességes tárgyaláshoz való jog) (13. cikk hatékony jogorvoslathoz való jog) 1. Megalapozhatja az Uniónak az EUMSz 340. cikke ( és 268. cikk) szerinti felelősségét? ( Szerződésen kívüli felelősség esetén az Unió a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti az intézményei vagy alkalmazottai által feladataik teljesítése során okozott károkat. )

2. PROBLÉMA - TAGÁLLAMON BELÜLI JOGALKALMAZÁS 1. Az egyéni panaszt az uniós jog alkalmazási körében a tagállammal szemben kell indítani eljárásjogi szabály megteremtése szükséges ahhoz, hogy az Unió peres fél lehessen (legyen?) a csatlakozás során tisztázandó 2. Járulékosan ilyenkor alapjogi szempontú vizsgálatra is sor kerülhet Strasbourgban úgy, hogy a luxembourgi bíróságnak nem volt módja korábban az adott ügyben állást foglalni (ugyanúgy, mint eddig) 3. Megoldás? elegendő az Egyezmény 46. cikke ( A Magas Szerződő Felek vállalják, hogy magukra nézve kötelezőnek tekintik a Bíróság végleges ítéletét minden ügyben, amelyben félként szerepelnek az ítélet tehát nem közvetlenül a személyt jogosítja)

3. PROBLÉMA ELŐZETES DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS 1. Az ilyen döntés ellen nem lehet egyéni panaszt (EJEE 34. és 35. cikk szerint) benyújtani mert az alapügyben/a ténybeli döntést a nemzeti bíró hozza meg nem a Bíróság. 2. Másrészről ez az eljárás csak közvetve szolgál alapjogi védelmet, elsődleges célja az uniós jog hatékonyságának biztosítása (legutóbb ld. a Melki-ügy, C-188, 189/10, 2010.06.22.) 3. VISZONT nagyobb esélye van annak, hogy a nemzeti bíró előterjesztési kötelezettségének elmulasztása adott körülmények között előidézheti az EJEE 6. és 13. cikke: a jogorvoslathoz való jog sérelmét.

KONVERGENCIA VAGY/ÉS INTERFERENCIA? FORMÁI Strasbourg Luxemburg viszonylatban: Kölcsönös egymásra hivatkozás már több évtizede (Hoechst) Egymást lerontó hatások egymást erősítő hatások (Carpenter) Uniós jogon belüli viszonylatok: Alapszabadságok alapjoggá válásának folyamata akadályozási tilalommá értelmezi át az EuB az eredetileg diszkrimináció-tilalmi rendelkezéseket (tipikusan vertikális kötelezettség-viszonyt horizontálissá: magánszemélyek között is érvényesíthetővé teszi) Alapjogok, mint a nyomós közérdek körébe tartozó kimentési okok a gazdasági alapszabadságok korlátozásának új lehetősége

KÉT JOGESET - EGYÜTTGONDOLKODÁSRA C-411/10, C-493/10 sz. egyesített ügyek NS, M.E. Menedékkérők nem adhatók át olyan tagállamnak (!), amelyben fennáll a veszélye az embertelen bánásmódnak C-135/08 sz. ügy Janko ROTTMANN Csalárd módon megszerzett honosítás visszavonása feltétellel uniós polgár hontalanná válhat?

ÉS MÉG EGY ÜGYTÍPUS RÁADÁS NEMZETKÖZI JOG UNIÓS JOG TALÁLKOZÁSAKOR MELYIKÉ AZ ELSŐBBSÉG? C-402/05.P. és C-415/05.P. sz. egyesített ügyek 2009. szeptember 3. - ítélet KADI és Al Barakaat Foundation a magasabb szintű alapjogvédelmet biztosító uniós jog megelőzi a nemzetközi jogot (ENSZ BT-határozat tulajdonhoz és tárgyaláshoz való jog) C-364/10. sz. ügy 2012. március 6. - indítvány Magyarország v Szlovákia ügy Sólyom László köztársasági elnöknek Szlovákia területére való belépése a személyek szabad mozgására vonatkozó irányelv hatálya nem terjed ki az államfők másik tagállam területén tett látogatásaira hivatalos-nem hivatalos látogatás nemzetközi jog megelőzi az uniós jogot