MAGYAR ORVOSFIZIKAI TÁRSASÁG (MOFT) Szimpóziuma Budapest, 2013. november 29. BME R. ép. 213-215. terem
PROGRAM 2013. november 29. péntek Megnyitó Elnök: Zaránd Pál 9:30 Megnyitó: Aszódi Attila, intézetigazgató (BME, Nukleáris Technika Intézet) Pesznyák Csilla, elnök (MOFT) Major Tibor, alelnök (MOFT) 9:35 Pesznyák Csilla (BME, OOI, Budapest): Megemlékezés az orvosi fizika világnapjáról (november 7.) 9:40 Zaránd Pál (BME, Budapest): A magyar orvosfizika rövid története Fiatal orvosfizikusok szekciója Elnök: Major Tibor, Varga József 9:50 Krizsán Áron Krisztián 1, Johannes Czernin 2, Magnus Dahlbom 2, Forgács Attila 3, Nagy Gergő 1, Balkay László 1 ( 1 DEOEC, 2 UCLA, 3 Scanomed Ltd): Whole Body PET vizsgálatok zajtartalmának meghatározása 10:00 Hangyási Zoltán, Dóczi Rita (BME NTI, Budapest): Ultrahang demonstrációs gyakorlatok kidolgozása orvosfizikusoknak 10:10 Bojtos Péter, Molnár József, Valastyán Iván (MTA Atomki, Debrecen): Folytonos kristály alapú kisállat-pet detektor tervezése egy Monte Carlo tanulmány 10:20 Oláh Zita 1, Szűcs Zoltán 2 és Dóczi Rita 1 ( 1 BME NTI, Budapest, 2 MTA Atomki, Debrecen): Az arzén-77 izotóp germánium-dioxid targettől való elválasztásának vizsgálata Elnök: Porubszky Tamás, Szil Elemér 10:30 Bencsik Barbara 1, Béla Dalma 1,2, Takácsi Nagy Zoltán 1, Pesznyák Csilla 1,2, Major Tibor 1 ( 1 BME, 2 OOI, Budapest): Konformális fej-nyak besugárzástervezés új technikai megoldása 10:40 Pócza Tamás 1,2, Elek Richárd 3, Porubszky Tamás 3, Pesznyák Csilla 1,2, Szilágyi András 1, Lövey József 1, Major Tibor 1 ( 1 OOI, 2 BME, 3 OSSKI, Budapest): Különböző CT technikák összehasonlítása tüdődaganatos betegek esetében 2
10:50 Stelczer Gábor 1,2, Mészáros Norbert 1, Pesznyák Csilla 1,2, Major Tibor 1, Polgár Csaba 1 ( 1 OOI, 2 BME, Budapest): A tumorágy elhelyezkedésének hatása a terv minőségére APERT esetében 11:00 Herein András 1,2, Ágoston Péter 1, Polgár Csaba 1, Major Tibor 1 ( 1 OOI, 2 BME, Budapest): Szabad és kötött sugárforrások használatának dozimetriai hatásai permanens prosztata brachyterápiánál 11:10 Forgács Attila 1, Hermann Páll Jonsson 4, Opposits Gábor 2, Krizsán Áron 2, Pap Dóra Lili 3, Nagy Viktória 3, Garai Ildikó 1, Balkay László 2 ( 1 ScanoMed Debrecen kft, 2 DE OEC, Nukleáris Medicina Intézet, 3 DE OEC, OLKDA, 4 DE OEC, ÁOK): Tumor heterogenitás meghatározásának relevanciája humán PET diagnosztika során 11:20 Barna Zsófia 1, Kári Béla 2, Szlávecz Ákos 4, Hesz Gábor 4, Bükki Tamás 5, Györke Tamás 3, Benyó Balázs 4 ( 1 BME TTK, 2 SE Rad Klinika, 3 SE Nuk. Med., 4 BME IIT, 5 Mediso Kft, Budapest): 3D parallel vetítésű SPECT képre-konstrukciós eljárás optimális paraméterezése 11:30 Kávészünet Modern készülékek, korszerű besugárzási technikák Elnök: Pálvölgyi Jenő, Sebestyén Zsolt 11:50 Kampós Bence (Varian): Korszerű besugárzási technológiák a Variantól 12:20 Lennart Ward (Elekta): Versa HD One Solution Unlimited Possibilities 12:50 Vermes Sándor (Siemens): Gyors update onkológiai CT-ről 13:00 Ebéd Orvosi képalkotás és sugárterápia Elnök: Varjas Géza, Kári Béla 13:40 Varga József, Pintye Éva (DE OEC, Debrecen): A klinikai sugárfizikus képzés első 5 éve: eredmények, feladatok 13:50 Varjas Géza 1, Major Tibor 1, Pesznyák Csilla 1,2, Polgár Csaba 1 ( 1 OOI, 2 BME NTI, Budapest): Sugárvédelmi Balesetek és hiba közeli események nyilvántartó rendszere 3
14:00 Porcs-Makai László, (Honvéd Kórház, Budapest): A személyzet egésztest dózisának a mérése és számítása az Intervenciós Kardiológián 14:15 Szekeres Sándor (Szerla, Budapest): Az RP-162 alkalmazása a minőségbiztosításban és RP-162 - időszakos felülvizsgálat, avagy külön utak helyett konszenzus keresés a diagnosztikai minőségbiztosításban 14:30 Balkay László 1, Lajtos Imre 1, Emri Miklós 1, Trón Lajos 1, Kis Sándor Attila 1, Opposits Gábor 1, Márian Teréz 1, Trencsényi György 1, Mikecz Pál 1, Spisák Tamás 1, Krizsán Áron Krisztián 1, Molnár József 1, Hegyesi Gyula 2, 2Kalinka Gábor 2, Valastyán Iván 2, Király Bea 2 (DEOEC 1, MTA Atomki 2, Debrecen ): A MiniPET-1, MiniPET-2 és a MiniPET-3 kamerák leképzési tulajdonságai 14:40 Geszti Imre (BAZ-Megyei Kórház, Miskolc): CT szimuláció a B-A-Z Megyei kórház sugárterápiás centrumában 14:50 Elek Richárd (OSSKI, Budapest): EU BSS Ismertető a változásokról és új feladatokról Az orvosfizika nemzetközi és hazai helyzete, kerekasztal beszélgetés Elnök: Pesznyák Csilla, Légrády Dávid 15:00 Témák: EU BSS kapcsolatos változások Fekete Gábor: Nemzeti Sugárterápiás minőségbiztosítási protokoll Varjas Géza: Sugárvédelmi Balesetek és hiba közeli események nyilvántartó rendszere Varga József, Major Tibor: Klinikai Sugárfizikus Szakképesítés 15:30 MOFT Közgyűlés TÁMOGATÓINK Varian Medical Systems Sun Nuclear Corporation - CIVCO Fototronic Kft. Elekta VMD Kórházi Technológia Zrt. SIEMENS Hungary Izinta Kft. Canberra-Packard Kft. MEDISO Kft. 4
WHOLE BODY PET VIZSGÁLATOK ZAJTARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA Krizsán Áron Krisztián 1, Johannes Czernin 2, Magnus Dahlbom 2, Forgács Attila 3, Nagy Gergő 1, Balkay László 1 1 Debreceni Egyetem, OEC Nukleáris Medicina Intézet, Debrecen, Magyarország 2 UCLA, Ahmanson Biological Imaging Center, Department of Molecular and Medical Pharmacology, David Geffen School of Medicine 3 Scanomed Ltd. Célkitűzés: Az egésztest Pozitron Emissziós Tomográfia (PET) vizsgálatok képminőségének területén nagymértékű fejlődés történt az elmúlt két évtizedben. A fejlesztések meghatározó hányada a képek zajtartalmának meghatározására és csökkentésére irányult. A zajmeghatározások közül a legegzaktabb, ha pixelenként várható értéket és szórást mérünk. A pixelszintű zajtartalom meghatározása egyszerűen megoldható fantomvizsgálatok esetén megismételt mérésekkel, ugyanakkor a klinikai rutinban a betegvizsgálatok esetén ez nehezen kivitelezhető. Olyan módszer kidolgozását tűztük ki célul, amellyel egyetlen betegvizsgálatból meghatározható lenne szubrekonstrukciók révén a teljes vizsgálat zajtartalma a scan megismétlése nélkül. Módszerek: Vizsgálatunk során a méréseket a Debreceni Egyetemen a Scanomed Ltd. által működtetett Philips Gemini TF-64 PET/CT készülékkel végeztük. Egyszerű homogén aktivitáseloszlással rendelkező fantommérések, és betegvizsgálatok képanyagát használtuk fel a módszer kidolgozásához. A scan során keletkezett list mode nyers adathalmazból készítettünk szubrekonstrukciókat ahol a rutinban használt PET gyűjtési idő egyharmadának, egynegyedének, egyötödének, egy hatodának és egy hetedének sorozatait rekonstruáltuk meg. Az így keletkezett képsorozatokból minden pixelre kiszámoltuk a szórás (Standard Deviation, SD) és a várhatóérték (Mean) hányadosát (SD/Mean). Ezen értékeket a gyűjtési idő négyzetgyöke reciprokának függvényében ábrázoltuk meg a Poisson statisztika feltételezése miatt. Lineáris illesztéssel meghatároztuk a betegvizsgálat teljes idejéhez tartozó zajértéket minden egyes pixelre, majd ezen értékekből egy teljes képtérfogatot állítottunk össze. Mindezt kiegészítve a PET scan gyűjtési idejének meghosszabbításából azonos jellegű képsorozatokat rekonstruáltunk a rutin vizsgálati idővel és ezekből meghatároztuk a ténylegesen mért PET kép-zajt. A két képanyagot kvalitatív módon és az axiális szeleteken elvégzett ROI analízissel hasonlítottuk össze. Eredmények: A szubrekonstrukciókból becsült és a hosszú gyűjtési időkből mért zajképek (SD/Mean képek) hasonló strukturáltságot mutattak a kvalitatív ellenőrzés során. A ROI analízis egymást szorosan követő axiális profilokat eredményezett, ami a mért és a becsült zajtartalom jó közelítésére utal mind az egyszerűbb fantomvizsgálatok mind a bonyolultabb aktivitáseloszlású betegvizsgálatok esetén. Következtetés: A szubrekonstrukciókból megbecsült PET zajképek jó korrelációt mutatnak a mért PET zajképekkel kvalitatív és kvantitatív értelemben is. Ezzel a módszerrel a rutin betegvizsgálatok zajtartalma mérhetővé válhat a klinikai rutin megváltoztatása nélkül és olyan kvantitatív módszerhez jutunk, amellyel belátható eredményű javaslatok tehetők a betegvizsgálatok optimalizálására. ULTRAHANG DEMONSTRÁCIÓS GYAKORLATOK KIDOLGOZÁSA BME, Nukleáris Technikai Intézet ORVOSFIZIKUSOKNAK Hangyási Zoltán, Dóczi Rita Az ultrahang diagnosztika a korai diagnózisok felállításának egyik legjobb eszköze, mely az orvosi diagnosztikai eljárások mintegy negyedét teszi ki. Az NTI most beszerzett GAMPT-Scan típusú demonstrációs készülékével a legegyszerűbb A-módú képalkotástól egészen a szonoct elvének 5
bemutatásáig számos lehetőség kínálkozik az ultrahang diagnosztika fizikai és technikai alapjainak oktatásában. Munkámban mérési gyakorlatokat dolgoztam ki orvosfizikus hallgatóknak, kezdve az elméleti alapok elmélyítését célzó egyszerűbb kísérletekkel, egészen a szonoct elvének bemutatásáig. Ehhez mérési elrendezést terveztem és építettem, mellyel a szonoct működése bemutatható. FOLYTONOS KRISTÁLY ALAPÚ KISÁLLAT-PET DETEKTOR TERVEZÉSE EGY MONTE CARLO TANULMÁNY Bojtos Péter, Molnár József, Valastyán Iván MTA Atomki, Elektronikai Osztály, Debrecen Célkitűzés: Kutatásom célja megtervezni egy olyan kisállat PET képalkotáshoz használt detektort, mely folytonos kristályra épül, teljesítmény-paraméterei azonban megközelítik vagy akár túlszárnyalják az általánosan elterjedt pixellált kristály alapú detektorok teljesítmény-paramétereit. Ezzel a gyártás költségei jelentősen csökkenthetők lennének a képminőség változatlansága vagy javítása mellett. Módszerek: Egy 49x49x12 mm 3 méretű LYSO kristály modelljét készítettem el GATE környezetben. A rajta lévő detektorok elhelyezkedésének változtatásával és a kristály bevonatának módosításával megvizsgáltam, milyen pozíció-felbontás érhető el az egyes konfigurációkban. Szimulációm során a kristály közepén és a széle felé haladva is meghatároztam a feloldást. A szimuláció során figyelembe vettem a kristály energia-elkenését és a kristály sajátaktivitását is, azonban elhanyagolom a kiolvasó elektronika zaját. Eredmények: A modell egyik konfigurációjában ahol a kristály széleit fényelnyelő réteg borítja és 2,5x2,5mm-es detektorok helyezkednek el legnagyobb felületeinek mindegyikén az elérhető pozíciófelbontás a kristály közepén 1 mm alatti, míg a kristály legszélén sem nagyobb 1,5 mm-nél. Következtetés: A folytonos-kristály alapú kisállat-pet képalkotás elméletileg megvalósítható, méghozzá jobb térbeli felbontással, mint a tipikusan használt pixellált kristályok alkalmazásával. AZ ARZÉN-77 IZOTÓP GERMÁNIUM-DIOXID TARGETTŐL VALÓ ELVÁLASZTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Oláh Zita 1, Szűcs Zoltán 2 és Dóczi Rita 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet 2 MTA Atommagkutató Intézet, Debrecen A gyógyászatban ígéretesen alkalmazható arzén izotópok közül az 77 As izotóp reaktorokban hordozómentesen előállítható természetes izotópösszetételű germániumból a 76 Ge(n,γ) 77 Ge magreakcióval, megfelelő hatásfokkal, a germánium-dioxid mintákat besugározva. A keletkező 77 Ge 11,3 órás felezési idővel arzén-77 izotóppá bomlik. Az arzén két különböző oxidációs állapotban keletkezik, az As(III)/As(V) arányokat mértük a hűlési idő függvényében. Az As(III) és az As(V) elválasztását a Schindewolf által kidolgozott anioncserés módszerre alapoztuk. A mérési eredményekből jól látszik, hogy rövidebb hűlési idő esetén az As(III)/As(V) arány számottevően nagyobb, mint az egy napnál hosszabb hűlési idők esetén. Ennek oka, hogy a 77 Ge izotóp alap- és metastabil állapotban is keletkezik. A rövid felezési idejű, metastabil 77 Ge bomlása nagyobb As(III)/As(V) arányt eredményezett. 6
KONFORMÁLIS FEJ-NYAK BESUGÁRZÁS-TERVEZÉS ÚJ TECHNIKAI MEGOLDÁSA Bencsik Barbara. 1, Béla Dalma. 1,2, Pesznyák Csilla. 1,2, Major Tibor. 2, Takácsi-Nagy Zoltán. 2, Polgár Csaba 2 1 BME TTK, Nukleáris Technika Tanszék 2 Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum Célkitűzés: Munkánk célja fej-nyaki daganatos betegek 3D konformális besugárzási terveinél javítani a terv minőségét a védendő szervek dózisterhelésének csökkentésével. Módszerek: Fej-nyak tumoros betegnél két céltérfogat (PTV 50 és PTV 66 /boost/) és a védendő szervek (gerincvelő, mindkét oldali parotis, parotis-ptv50, szájüreg, szájüreg-ptv50) különíthetők el. A konformális besugárzási terveket Philips Pinnacle3 v8.0m tervezőrendszerrel készítettük, inverz tervezési módszerrel. Az adott térfogatokra előírtuk az optimalizálási feltételeket, dózismegszorításokat. Az alapbeállításánál 7 mezőt használtunk, egyenletes szögelosztással. Az optimalizálás során a tervezőrendszer maximálisan 14-16 szegmenset hozhat létre, amit statikus mezőkké alakítottunk át. Az eredményeket (INV) a hagyományos mezőelrendezéssel (H) (opponáló mező 90 0-270 0, valamint AP alsó illesztett mező) és ConPas (C) módszerrel hasonlítottuk össze. Meghatároztuk a konformitási (COIN) és homogenitási (HI) indexeket a céltérfogatra, valamint elemeztük a védendő szervek dózisterhelését. Eredmények: A PTV 50 ellátottságának vizsgálata során a homogenitási index 0,17 (INV), a 0,18 (C), 0,23 (H), konformitási index 0,75 (INV), a 0,04 (C), 0,01 (H) adódott. 66 Gy összdózis esetében, különböző technikákkal a gerincvelő maximális dózisterhelésére 39,2 Gy (INV), 41,8 Gy (C), 43,7 (H); szájüreg céltérfogaton kívüli részének átlagdózisára 41,7 Gy (INV), 51,2 Gy (C), 30,5 Gy (H) értékeket kaptunk. Abban az esetben, ha a tumorágy a bal oldalon helyezkedett el, és a 16 Gy kiegészítő kezelés ide történt, a jobboldali parotis céltérfogaton kívüli hányadának átlagdózisa 25,6 Gy (INV), 38,9 Gy (C), 51,9 Gy (H), míg a bal oldali parotis céltérfogaton kívüli hányadának az átlag dózisa 31,8 Gy (INV), 51,5 Gy (C), 60,7 Gy (H) volt. Következtetés: A céltérfogat ellátottságának és a védendő szervek terhelésének dozimetriai elemzése, valamint a dozimetriai indexek értékei alapján egyértelműen megállapítható, hogy ezen új technikával a célterület ellátottsága jobb, mint a másik két technika esetében. Bár a szájüreg védelmét - a mező elrendezésből adódóan - legjobban a hagyományos technika biztosítja, a parotis és a célterület szempontjából mégis ez adja a legrosszabb eredményeket. ConPas technikánál a legnagyobb a szájüreg dózisterhelése, amely következtében súlyos korai és kései mellékhatások jelentkezhetnek. KÜLÖNBÖZŐ CT TECHNIKÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA TÜDŐDAGANATOS BETEGEK ESETÉN Pócza Tamás 1,2, Elek Richárd 1,3, Porubszky Tamás 3, Pesznyák Csilla 1,2, Szilágyi András 1, Lövey József 1, Major Tibor 1 1 Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Központ, Budapest 2 BME Nukleáris Technikai Intézet, Budapest 3 Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Budapest Célkitűzés: A tüdődaganatos betegek vizsgálata során használt CT protokollok bemutatása és összehasonlítása. Módszerek: Ha a tüdőtumor pozíciójáról pontosabb információt szeretnénk kapni, akkor vagy egy ismert légzési fázisban kell elkészítenünk a CT felvételt, vagy valamilyen átlagoló módszert kell alkalmaznunk. 7
Az átlagoló módszerek az average CT és a MIP (maximum intensity projection). Ezek a módszerek folyamatos sugármenettel működnek (nincs szükség külső triggerre), közben a beteg légzési fázisát nem muszáj követni. Ha folytonos sugármenet mellett a légzést is monitorozzuk, gyakorlatilag bármely légzési fázisról rekonstruálható kép (teljes 4D CT). Ha csak adott fázisokban szeretnénk felvételt készíteni, szükség van egy mérőprogrammal felszerelt számítógépre, mely a vizsgálni kívánt légzési állapot elérésekor jelt ad a CT készüléknek. Ha megfelelően választjuk ki a vizsgálni kívánt légzési állapotokat, jelentősen csökkenthető a topometriai CT során leadott dózis. Intézetünkben 3 különböző légzési fázisban készítünk felvételt, az ehhez használt protokollokat hasonlítottuk össze. Az egyes felvételek dózisát a kijelzett CTDI értékek valamint mérés alapján határoztuk meg. A mérést mellkas fantomban végeztük, egy Wellhöfer gyártmányú, DCT-10-RS típusú ceruzakamra segítségével. Eredmények: Egyfázisú, szekvenciális felvétel esetén 4 különböző scan time beállítást (fast 1.0s, fast 0.5s, quick 0.36s, quick 0.72s), valamint az average CT-t hasonlítottunk össze. A 4 különböző beállítású felvétel CTDI értékei közel azonosak voltak, sorrendben 1,55 mgy; 1,62 mgy; 1,55 mgy; 1,59 mgy, átlaguk 1,58 mgy. Average CT esetén a CTDI érték 29,16 mgy. Vagyis a használt 3 topometriai CT összdózisa kb. hatoda az average CT dózisának. A mért és kijelzett CTDI értékek 5% pontossággal megegyeztek egymással. A különböző scan time beállítások nem befolyásolták az átlagos Hounsfieldértéket. Következtetés: A tumor elmozdulásának meghatározásra ajánlott valamilyen módon a beteg légzési ciklusának követése, hogy az elkészült felvételről tudni lehessen, hogy mely légzési fázisban készült. A vizsgált ciklusok számát azonban nem érdemes túl magasra emelni, a páciens által kapott magasabb dózis és az újabb felvételekből következő plusz információ csökkenése miatt. A TUMORÁGY ELHELYEZKEDÉSÉNEK HATÁSA A TERV MINŐSÉGÉRE APERT ESETÉBEN Stelczer Gábor 1,2, Mészáros Norbert 1, Pesznyák Csilla 1,3, Major Tibor 1, Polgár Csaba 1 1 Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Központ, Budapest 2 BME TTK, Fizikai Tudományok Doktori Iskola 3 BME NTI, Nukleáris Technika Tanszék Célkitűzés: A konformális és IMRT besugárzási technikával kezelt betegek dózisterveinek összehasonlítása a tumorágy elhelyezkedésének függvényében parciális külső emlőbesugárzásnál. Módszerek: Intézetünkben fázis II-es vizsgálat keretén belül végzünk akcelerált parciális emlő radioterápiát (APERT). Non-koplanáris konformális (3DCRT), illetve intenzitás modulált (IMRT) technikával kezeljük a betegeket. A terveket a következő módszerekkel készítettük: asztalkiforgatással 5 különböző irányból leadott konformális mezővel (3DCRT), valamint 5 koplanáris intenzitás modulált mezővel (IMRT). Az összehasonlításhoz dozimetriai paramétereket gyűjtöttünk a céltérfogatokról és a védendő szervekről. A tervek kvantitatív vizsgálatához kiszámítottunk konformitási számot (CN) és homogenitási indexet (S-index). A tumorágy helyzetét 3 különböző irány mentén kategorizáltuk: laterális mediális; superior inferioir; anterior posterior. A superior - inferior irány mentén a centrális esetekhez viszonyítottuk a lenti és fenti régióban elhelyezkedő tumorágyakat, míg az anterior posterior tengely mentén a mellkasfali izomzaton elhelyezkedőkhöz képest az emlőállomány belsejében lévőket vizsgáltuk. Továbbá ellenőriztük, hogy a jobb illetve a bal oldali esetek közt van-e kimutatható különbség. Mann-Whitney U tesztet használtunk az egyes csoportpárok összehasonlítására. A statisztikai elemzéseket elvégeztük a teljes beteganyagra, majd a besugárzási technika szerint kettébontva is. Eredmények: A vizsgált 75 besugárzási terv adatai alapján a következő megállapításokat tehetjük. Laterálisan elhelyezkedő tumorok esetén az ellenoldali emlő terhelése alacsonyabb, mint mediális esetben (D 5 : 2% vs. 4%), különösen IMRT esetén (V 10 : 1% vs. 5%). A szív terhelésében csak IMRT esetén van 8
szignifikáns különbség, itt is a laterális esetben kisebb a dózis (D max : 6Gy vs. 9Gy). Superior inferior irányban 3DCRT technikával a centrálisan elhelyezkedő tumorok esetén lehet jobb homogenitású terveket készíteni. Ezt alátámasztják a szignifikánsan eltérő maximum dózis (D max : 107% vs. 105%) és homogenitás-index (2 vs. 1,6) értékek. IMRT esetén az ellátottságban nincs különbség. Centrális tumoroknál 3DCRT technikával az azonos oldali tüdő terhelése alacsonyabb, míg IMRT esetén magasabb. Anterior posterior irányban 3DCRT technikával a mellkasfaltól messzebb lévő tumorok esetén homogénebb (1,7 vs. 2) és konformálisabb (0,62 vs. 0,57) tervek készíthetők, továbbá alacsonyabb az azonos oldali tüdő és az ellenoldali emlő, tüdő terhelése. IMRT esetén a tumorágy anterior posterior irányú pozíciója nem befolyásolja a terv minőségét. A jobb és bal oldali esetek közt a legnagyobb különbséget a szív terhelése jelenti. 3DCRT esetén a szív minden dózisparamétere rosszabb bal oldali esetben (MHD: 1,3Gy vs. 0,3Gy). IMRT-vel kisebb a különbség a két oldal között (MHD: 1,1Gy vs. 0,7Gy). Az inverz tervezésben jelen lévő szigorú szívre vonatkozó dózismegszorítások következtében bal oldali tumorok esetén alacsonyabb az azonos oldali tüdő terhelése IMRT-nél. Következtetés: A tumorágy helyzete szignifikánsan befolyásolja a tervek minőségét és az egyes védendő szervek terhelését. További vizsgálatokkal meghatározható mely pozíciókban melyik technikával érhető el a legoptimálisabb terv. Az IMRT inverz tervezési folyamatába érdemes beépíteni a tapasztalatokat, és különböző tumorágy pozíciók esetén különböző feltételrendszert használni. SZABAD ÉS KÖTÖTT SUGÁRFORRÁSOK HASZNÁLATÁNAK DOZIMETRIAI HATÁSAI PERMANENS PROSZTATA BRACHYTERÁPIÁNÁL Herein András 1, 2, Ágoston Péter 1, Polgár Csaba 1, Major Tibor 1 1 Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Központ, Budapest 2 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest Célkitűzés: I-125 sugárforrásokkal végzett prosztata tűzdeléseknél annak vizsgálata, hogy a szabad, illetve kötött sugárforrások használata milyen hatással van a céltérfogat ellátottságára és a védendő szervek dózisterhelésére. Módszerek: Osztályunkon szabad (SSF) és kötött sugárforrásokkal (KSF) is végeztünk prosztatatűzdelést alacsony és közepes kockázatú prosztatadaganatos betegeknél I-125 sugárforrások permanens beültetésével. KSF-nél 1 cm távolságra vannak egymástól a sugárforrások, míg SSF-nél tetszőleges sugárforrás-távtartó konfiguráció hozható létre. Negyvenöt szabad sugárforrással kezelt betegnél besugárzási tervet készítettünk mindkét sugárforrás konfigurációra, és a tervek dozimetriai paramétereit összehasonlítottuk. A szabad sugárforrások típusa Nucletron-Isotron selectseed volt, a kötött sugárforrások pedig Bebig-Theragenics IsoSeed I25.S06 típusúak voltak. A besugárzástervezéshez mindkét esetben a SPOT PRO 3.1 (Nucletron) szoftvert használtuk. A tűk és sugárforrások helyzetének meghatározásához inverz optimalizáló algoritmust (IPSA) használtunk, minden esetben 500000 optimalizációs lépéssel. Mindkét technika esetén azonos dózis-térfogat feltételeket használtunk az optimalizációhoz. A klinikai gyakorlatunknak megfelelően az SSF-nél minden sugárforrás a prosztata térfogatán belül volt, de a KSF-nél megengedtük, hogy a prosztatán kívül, a kontúrtól max. 2 mm távolságra is legyenek sugárforrások. A prosztatára előírt dózis mindig 145 Gy volt. A dózisterveket a prosztatára, urethrára és rectumra számolt dózis-térfogat hisztogramok segítségével értékeltük ki, az összehasonlítást ezek alapján végeztük el. A prosztatára a V100 (%), DHI és COIN; az urethára a D max (%), D0,1cm 3 (%), D10 (%), D30 (%); a rectumra a D max (%), D0,1cm 3 (Gy), D2cm 3 (Gy), D10 (%) paramétereket használtuk. Eredmények: Átlagosan 56 és 51 sugárforrást használtunk az SSF és KSF technikánál. A V100 és a konformitás jobb volt SSF technikára (98 vs. 97 %; COIN:0.68 vs. 0.65), de a dóziseloszlás homogénebb volt KSF technika esetén (DHI: 0.5 vs. 0.44). Az urethra és rectum dózisparaméteri átlagosan mind 9
alacsonyabbak volt az SSF-nél, mint a KSF-nél (p<0.05), a rectumra számolt D max érték kivételével az eltérés szignifikáns volt. Urethra - D max : 132% vs. 135%, D0,1cm 3 : 123% vs. 128%, D10: 121% vs. 126% és D30: 116% vs. 121% - Rectum D max : 104% vs. 105%, D2cm 3 : 84 Gy vs. 90 Gy, D0,1cm 3 : 131 Gy vs. 136 Gy és D10: 75 % vs. 79%. Következtetés: Mind szabad mind kötött sugárforrás elrendezéssel elérhető a céltérfogat megfelelő dózislefedettsége. A dóziseloszlások homogenitása kötött sugárforrásokkal kedvezőbbnek adódott a vizsgált minták alapján, de szabad sugárforrások használatával konformálisabb dóziseloszlásokat tudtunk elérni. Az urethra és rectum jobban kímélhető szabad sugárforrások használatával. Az eltérő dózisviszonyok a sugárforrások elhelyezésének különbözőségével magyarázhatók. Szabad sugárforrásoknál azok szabadabb elrendezése okozhatja a kedvezőbb, de egyben inhomogénebb dóziseloszlások létrejöttét. TUMOR HETEROGENITÁS MEGHATÁROZÁSÁNAK RELEVANCIÁJA HUMÁN PET DIAGNOSZTIKA SORÁN Forgács Attila 1, Hermann Páll Jonsson 4, Opposits Gábor 2, Krizsán Áron 2, Pap Dóra Lili 3, Nagy Viktória 3, Garai Ildikó 1, Balkay László 2 1 ScanoMed Debrecen kft., Debrecen 2 DE OEC, Nuleáris Medicina Intézet, Debrecen 3 DE OEC, OLKDA szak, Debrecen 4 DE OEC, ÁOK szak, Debrecen Az onkológiai terápia nyomon követésében egyre nagyobb szerepe van a PET technikának, amely többnyire SUV átlag, SUV maximum és az un. SUV peak értékekkel jellemzi az egyes tumorok radiofarmakon halmozását. Az elmúlt években azonban a tudományos folyóiratokban ugrásszerűen növekszik a tumor heterogenitást is vizsgáló közlemények száma. A radiofarmakon halmozás inhomogenitásának már számos mérőszáma létezik (heterogenitás, entrópia, korreláció, kontraszt, intenzitás variancia, stb.). Sok tanulmány középponti kérdése, hogy rendelkeznek-e ezek a paraméterek prediktív értékkel egy adott beteg és terápia esetében. Ezek elsősorban követéses statisztikai vizsgálatokat mutatnak be, melyek az adott tumor valamely heterogenitás értékének és a beteg kezelésre adott válaszának korrelációját vizsgálja. A tudományos közlemények konklúziója meglehetősen különböző: míg egyes munkacsoportok bizonyos paramétereket elvetnek, bizonyosakat pedig prediktív értékűnek neveznek, addig más szerzők a paraméterek fizikai hátterének megalapozottságát, helyes használati útmutatók hiányát hangsúlyozzák. Célkitűzés: egy olyan fantom mérés és kiértékelés bevezetése, amely képes szelektálni a valóban heterogenitást tükröző és a fals paraméterek között, valamint megfogalmazza a használhatóságuk technikai feltételeit. Módszerek: A fantom méréshez a standard SUV hengerfantomot használtuk (átmérő 20cm), F-18 izotóp vizes keverékével feltöltve 5kBq/ml koncentrációban. 3 külömböző PET/CT kamerán (Philips Gemini TF, GE Discovery 8 ST, Siemens mct) végeztünk fantom méréseket, valamint a Philips kamerán történtek a humán méréseket is végeztünk. A gyűjtési, illetve rekonstrukciós protokollt is változtattuk: gyűjtési idő 60-300sec, illetve TOF on-off, TrueX on-off, Gauss szűrés 4-5mm, Voxel méret 4-3,3 mm. A méréseket InterViewFusion (Mediso Kft) szoftverrel értékeltük ki. Eredmények: 38 heterogenitás paramétert vizsgáltunk fantom mérés segítségével. Ezekből 8 paramétert találtunk valóban alkalmasnak a tumor heterogenitást jellemző értéknek. Azonban ezen megmaradt paraméterek használata is csak azzal a feltétellel használható, illetve vizsgálható, ha a bevezetünk egy minimális tumor térfogatot (~ 3cm átmérőjű gömb). Ettől a méretküszöbtől kisebb tumorok esetében nincs értelme heterogenitásról beszélni, mert a PET kamera pont szétterjedési függvénye eltorzítja a valós farmakon eloszlást és a paraméter megbízhatóságát. Ez a minimális térfogat nagyban függ az adott gyűjtési és rekonstrukciós protokolltól és értéke adott protokoll mellett megbecsülhető az általunk 10
bemutatott egyszerű mérés segítségével. Eredményeinket a humán vizsgálatok kiértékelései teljes mértékben alátámasztják. Következtetés: Egyszerű és gyorsan elvégezhető mérést és kiértékelést definiáltunk, amely tetszőleges heterogenitás paraméter megbízhatóságának vizsgálatára alkalmas. Ennek segítségével a 38 leggyakrabban előforduló heterogenitás paraméterből 30-atnem találtunk alkalmasnak, a további 8 viszont megfelelő lehet az inhomogén halmozások jellemzésére.. A kapott eredményeinket megerősítik valós humán méréseink kiértékelése is. 3D PARALLELVETÍTÉSŰ SPECT KÉPREKONSTRUKCIÓS ELJÁRÁS ALKALMAZHATÓSÁGA A KLINIKAI GYAKORLATBAN Barna Zsófia 1, Kári Béla 2, Szlávecz Ákos 4, Hesz Gábor 4, Bükki Tamás 5, Györke Tamás 3, Benyó Balázs 4 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, TTK Nukleáris Technikai Intézet 2 Semmelweis Egyetem ÁOK, Radiológiai és Onkoterápiás Klinika / Nukleáris Medicina Tanszék 3 Semmelweis Egyetem ÁOK, Nukleáris Medicina Tanszék 4 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Irányítástechnika és Informatika Tanszék 5 Mediso Kft. Budapest Célkitűzés: A parallel vetítésű SPECT leképezési eljárás napjaink egyik legelterjedtebb funkcionális képalkotó módszere. A képrekonstrukció a gyakorlatban elterjedt szűrt visszavetítés mellett statisztikai iterációs módszerekkel is végezhető. Ilyen az általunk használt háromdimenziós OSEM (Ordered Subset Expectation Maximization) algoritmus. A rekonstrukció során az algoritmus több paramétere változtatható. Olyan paraméter beállítást kell alkalmazni, mely mellett a rekonstruált kép felbontása a lehető legjobb, lehetőleg nem keletkezik műtermék, valamint az eredmény elfogadható időn belül rendelkezésre áll. A felbontóképesség nemlineáris távolságfüggése és a leképezendő szervet körülvevő anyag inhomogenitása jelentősen befolyásolják a képminőséget, amelyek hatását korrekciók alkalmazásával kompenzáljuk. A rekonstrukció során használt paraméterek optimális értéke az egyes vizsgálatoknál különböző lehet, a felvétel körülményeitől (kollimátor, izotóp), illetve a leképezendő szervtől függően. Célunk az OSEM algoritmus felbontóképességének vizsgálata fantomméréseken keresztül, illetve a paraméterek optimális értékének meghatározása általános és dedikált berendezéssel felvett, különböző szervekről készült retrospektív vizsgálatok esetében. Az OSEM algoritmus alkalmazásával kapott képeket a szűrt visszavetítéssel elért eredményekkel hasonlítottuk össze. Módszerek: A rekonstrukciós eljárást megelőzően felvesszük az alkalmazni kívánt korrekciókhoz szükséges adatokat. Kalibrációs méréssel meghatározzuk a detektor felbontóképességének az adott izotópra és kollimátortípusra vonatkozó távolságfüggését, valamint a rendelkezésre álló CT kép alapján csillapítástérképet állítunk elő, a szervezet non-uniform csillapító közegének figyelembevétele végett. A képrekonstrukció során a következő paramétereket kell beállítanunk: a vetületi képeken előszűrést alkalmazunk, a statisztikai zaj effektusok minél hatékonyabb eliminálása végett - előszűrés paraméterezése a rekonstrukció során használt subsetek száma iterációs lépések száma a rekonstrukciós eljárás regularizációja a büntetőfüggvény paraméterezésével A paraméterek változtatásának hatását fizikai és anatómiai fantomokon, valamint humán vizsgálatokon teszteljük, majd az eredményt összevetjük a korábbi, hagyományos módszerrel kapott képekkel. Ezek segítségével beazonosíthatók az esetlegesen keletkezett műtermékek is. 11
Eredmények és következtetés: Jelenleg agy, csont, szív és májvizsgálatok esetében vizsgáltuk az OSEM algoritmus viselkedését, jellemzően 128x128x128-as térfogati diszkretizáció mellett. Megállapítottuk, hogy a paraméterek optimális értéke szervenként és felvételi módonként változhat, az algoritmus ilyen felbontás mellett (GPU használatával) 5-7 percig fut. A továbbiakban az algoritmus paraméterezését tervezzük egyéb szervek és felvételi módok esetében. A KLINIKAI SUGÁRFIZIKUS KÉPZÉS ELSŐ 5 ÉVE: EREDMÉNYEK, FELADATOK 1 Debreceni Egyetem OEC Nukleáris Medicina Intézet 2 Debreceni Egyetem OEC Onkológiai Intézet Varga József 1, Pintye Éva 2 Célkitűzés: A magyar egészségügy súlyos hiányosságára kínál megoldást a természettudományos végzettségre épülő egészségügyi szakképzések lehetősége 2005-2007-től. A rendelet a képzés fő területeit és arányait határozza meg a klinikákon és kórházakban döntően a sugaras területeken dolgozó fizikusok számára, ezen belül a gyakorlati igényekhez kívántuk igazítani a képzés összetevőit. Módszerek: A potenciális oktató gárdát a klinikumban tapasztalatot szerzett, tudományosan minősített fizikusokra alapoztuk. Az elméleti tanfolyamokat a hagyományos orvosi tárgyalásmód helyett a fizikusok speciális feladataihoz szükséges ismeretekre koncentráltuk. A gyakorlati képzés a három alapterület (sugárterápia, nukleáris medicina, radiológiai diagnosztika) mellett a közös tevékenységi területek (sugárvédelem, számítógépes képfeldolgozási módszerek) begyakorlására irányul. Eredmények: A legnagyobb kihívást az orvosi-élettani ismeretek sajátosan a fizikusok munkájához igazított átadása jelenti. Ehhez segítséget jelentettek a képalkotó diagnosztikai és népegészségügyi képzésben szerzett tapasztalatok. 2011-gyel kezdődően eddig 8-an tettek szakvizsgát az ország két képzőhelyéről (DE, SE). Következtetés: A klinikai sugárfizikus képzés sikeresen elkezdődött. Törekednünk kell a képzés és a jogszabályok összhangba hozására, hogy ez a speciális szakértelem a leghasznosabban beépüljön a betegellátás gyakorlatába. SUGÁRVÉDELMI BALESETEK ÉS HIBA KÖZELI ESEMÉNYEK NYILVÁNTARTÓ RENDSZEREK Varjas Géza 1, Major Tibor 1, Pesznyák Csilla 1,2, Polgár Csaba 1. 1 Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Központ, Budapest 2 BME, Nukleáris Technikai Intézet, Budapest Célkitűzés: A betegekkel kapcsolatos sugárvédelmi események adatainak a gyűjtése a sugárbalesetek megelőzése céljából a hasonló célú nemzetközi program a Radiation Oncology Safety Information System (ROSIS) mintájára. Módszerek: Összegyűjtjük a sugárterápiás folyamat alatt keletkező minden rendellenességet, amely felderítésre került. Az adatok gyűjtésére adatlapot ún. sugárvédelmi esemény bejelentő lap -ot szerkesztettünk. A lap tartalmazza a sugárterápia fajtáját (tele, brachy, egyéb), a sugárterápiás készülék helye (kobaltágyú, lineáris gyorsító, HDR afterloading, szimulátor stb.). Ezt követően az esemény rövid leírása következik és a hibajavítás céljából elrendelt intézkedések. Az adatlap anonym, hogy a hibák bejelentését a felelősségre vonástól való félelem ne 12
korlátozza. A tanulságok levonása és nem a felelősségre vonás a célja ennek a tevékenységnek, hasonlóan a nemzetközi megfelelőjéhez (ROSIS). Eredmények: A Sugárterápiás Központban bevezetett szigorú minőségbiztosítási eljárásoknak köszönhetően egyik hiba sem futott végig a sugárkezelési folyamaton és az események száma is kicsi: másfél év alatt 21 esemény. Itt csak a fizikai természetű hibákkal foglalkozunk. A klinikai jellegű hibákkal a klinikusok foglalkoznak. Így a betegek nem sérültek. Készülékhibából nem keletkezett esemény. A hibák döntő többsége figyelmetlenségből származott. Abból, hogy a készüléket nem tudták kezelni nem származott hiba, annak ellenére, hogy a készülékeink már bonyolultak. A hibákat kb. egyforma arányban tárták fel orvosok és fizikusok. Minden esetben történtek intézkedések hasonló hiba előfordulásának a korlátozására. Ezek az intézkedések annak ellenére történtek, hogy a fenti események a majdnem esemény kategóriába tartoztak. Ez azt jelenti, hogy a hibát már azelőtt feltárták, hogy a kezelést végrehajtották és a beteg károsodott volna. A már regisztrált hibafajták pedig visszaszorultak. Következtetés: A nemzetközi tapasztalatokkal (ROSIS) összhangban a fenti adatbázis gyűjtése igen hasznos, és ezt a tevékenységet folytatni kívánjuk. Saját és nemzetközi tapasztalatok alapján felhívjuk a figyelmet, hogy a hazai sugárterápiás központokban is célszerű lenne hasonló adatbázis létesítése. Az adatbázis anonim volta miatt lehetőséget látunk arra, hogy a hazai adatbázisok adatait, amiket a résztvevők rendelkezésre bocsátanak, egy központi adatbázisba lehetne gyűjteni és így mindenki részére a hasznosításuk lehetővé válna. A SZEMÉLYZET EGÉSZTEST DÓZISÁNAK A MÉRÉSE ÉS SZÁMÍTÁSA AZ INTERVENCIÓS KARDIOLÓGIÁN Porcs-Makkay László Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Sugárvédelmi Szolgálat, Budapest Az Intervenciós Radiológiai vizsgálatok és terápiás alkalmazások száma világszerte folyamatosan növekszik. Ezen belül az Intervenciós Kardiológiai (IK) beavatkozások száma vezető szerephez jut, mind a vizsgálatszám, mind pedig a személyzet dózisa alapján. Ugyanez a trend érvényesül a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Intervenciós Kardiológiáján is. Célom az volt, hogy mérve a személyzet dózisát az IK-n, tájékoztatni tudjam az ott dolgozókat az elért dózisértékekről, hogy ennek alapján tudatosan, meggyőződésből viseljék a dozimétereket, valamint egy, a vizsgálatoknak és eljárásoknak megfelelő, adekvát sugár-egészségügyi magatartást alakítsunk ki. A mérések időtartama 3 hét volt, és elektronikus személyi dozimétereket (EPD) használtunk. A mérési eredményeket extrapoláltam egy egész évre, és összehasonlítottam az OSSKI mérési eredményeivel. Figyelembe véve azt is, hogy egy nagyon konzervatív módszert alkalmazva, viszonylag kis mérésszámból egy egész évi mérésszámra extrapoláltam az adatokat, az összehasonlítás elég jó egyezést mutat. Szerla Röntgen ec., Budapest AZ RP-162 ALKALMAZÁSA A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSBAN. Szekeres Sándor A 2012 októberében megjelent RP-162 európai ajánlása Elfogadhatósági kritériumok a röntgendiagnosztikában, nukleáris medicinában és sugárterápiában alkalmazott orvosi radiológiai berendezésekhez címmel. A kiadvány jelentőségét a benne megfogalmazott célkitűzéssel jellemezném: 13
Az RP162 célkitűzései 1. A már meglévő elfogadhatósági kritériumok korszerűsítése. 2. Az elfogadhatósági kritériumok korszerűsítése és kiterjesztése az újabb típusú berendezésekre. A röntgendiagnosztikában alkalmazott rendszerek időközben nagymértékben kibővültek (pl. CR [computed radiography, magyarul leginkább foszforlemezes képalkotásnak nevezik], DR [digital radiography, magyarul leginkább direktdigitális vagy flat-paneles képalkotásnak nevezik], digitális átvilágítás, többszeletes komputertomográfia (MSCT [=multi-slice CT]), kettős energiás röntgen abszorpciómérés (DXA [vagy DEXA, magyarul leginkább csontsűrűség mérésnek nevezik]). A nukleáris medicinában megjelentek az új pozitron-emissziós tomográfok (PET) és a kombinált modalitások. A sugárterápiában elterjedtek a sokleveles kollimátorral felszerelt lineáris gyorsítók. 3. Korszerűsített és jobban meghatározott módszerek lerögzítése az elfogadhatósági kritériumok[nak való megfelelőség] jobb becslésére. 4. Olyan elfogadhatósági kritériumok lerögzítése, amelyek minden tagországban megvalósíthatók. 5. Gyakorlati tanácsok adása a végrehajtáshoz és a verifikáláshoz, beleértve az olyan helyzetek kezelésére vonatkozó tanácsokat, ahol nincsenek elfogadhatósági kritériumok vagy a berendezések fejlődése gyors. 6. Ahol szükséges, a MED (orvosi sugárterhelés irányelv) által kiemelt szűrési eljárások, gyermekvizsgálatok és nagy dózisú vizsgálatok vonatkozásainak kiemelése. 7. Olyan megközelítések elősegítése, amelyek amennyire csak lehetséges összhangban vannak az MDD (orvostechnikai eszközök irányelv), az ipari szabványok és a szakmai szervezetek szemléletével. Szükségesnek tartom, hogy - igazodva a nemzetközi gyakorlathoz hazánkban is aktivizálódjon erre a szintre egy szakmai-társadalmi szervezet. A MOFT-t megfelelő szakmai-társadalmi szervezetnek tartom ezen munka elvégzésére, a szakember gárda összefogására. Jó lenne, ha a sugárterápiában és a nukleáris medicinában tevékenykedő egészségügyi fizikusok támogatnák és részt vennének a diagnosztikai terület minőségbiztosításának működtetésében. Kiindulási kapaszkodónak van néhány javaslatom a vizsgálatok gyakoriságára, elkezdésének ütemezésére, a jogosultságok megszerzésére. RP-162 - IDŐSZAKOS FELÜLVIZSGÁLAT, AVAGY KÜLÖN UTAK HELYETT KONSZENZUS KERESÉS A DIAGNOSZTIKAI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSBAN Szerla Röntgen ec., Budapest Szekeres Sándor Két jelentős rendelet van jelenleg érvényben a röntgenberendezések üzemeltetéséhez kapcsolódóan: a 31/2001(X.7.)EüM rendelet és a 4/2009(III.17.)EüM rendelet. Tulajdonosi feladatok egy sugárzó berendezés üzemeltetése kapcsán és a rendeleti érintettség: 14
Feladatok 31/2001(X.7.) 4/2009(III.17.) Készülék beszerzés, telepítés, üzembe helyezés, fenntartás, selejtezés igen fenntartásban Minőségbiztosítás, minőségirányítás igen? Elektromos biztonság (érintésvédelem, szivárgó áramok) - igen Mechanikai biztonság - igen Sugárbiztonság (berendezés, helyiség, páciens, személyzet) igen? Személyzet képzése, továbbképzése igen - A két szabályozás jellegzetessége: Hatáskör Diagnosztika, Sugárterápia, Nukleáris medicina Diagnosztika egy része (DEXA, CT, CBCT nem, helyenként a fogászati sem) Jelenlegi irányadó alapdokumentum RP-162 Hivatal útmutatása Követelmény szint megfogalmazása Európai ajánlás / állásfoglalás Vizsgálótól függ hogy mit vizsgál valamint a követelmény szint is. minden paraméterre Az előadás egyik része lenne az időszakos felülvizsgálatot végzők jegyzőkönyvei alapján felvázolni a felülvizsgálat során végzett vizsgálatokat, követelmény szinteket (amennyiben a felülvizsgálatot végzők megküldik egy-egy jellemző vizsgálati jegyzőkönyvüket a kiértékelés elvégzéséhez), a rendelkezésre álló eszközkészlet összetétele, alkalmassága az állapotvizsgálatra. Az RP-162 röntgendiagnosztikai berendezésekre vonatkozó vizsgálatainak áttekintése, jelölve ha a felülvizsgálat érdemleges vizsgálatot tartalmaz. Eszközszükséglet összeállítása, összevetése a felülvizsgálatot végzőknél rendelkezésre álló eszközökkel. A MINIPET-1, MINIPET-2 ÉS A MINIPET-3 KAMERÁK LEKÉPZÉSI TULAJDONSÁGAI 1 Lajtos Imre, 1 Emri Miklós, 1 Trón Lajos, 1 Kis Sándor Attila, 1 Opposits Gábor, 1 Márian Teréz, 1 Trencsényi György, 1 Mikecz Pál, 1 Spisák Tamás, 1 Krizsán Áron Krisztián, 2 Molnár József, 2 Hegyesi Gyula, 2 Kalinka Gábor, 2 Valastyán Iván, 2 Király Bea és 1 Balkay László 1 Debreceni Egyetem, OEC Nukleáris Medicina Intézet, Debrecen, Magyarország 2 Magyar Tudományos Akadémia Atommag Kutató Intézet, Debrecen, Magyarország Célkitűzés: A kilencvenes évektől kezdve igény merült fel arra, hogy PET vizsgálatokhoz kifejlesztett radiogyógyszerek tesztelése során kisállat modelleket is alkalmazzanak, ugyanis a gyógyszerkutatások során fontos szerepet töltenek be a különböző kórképek egér és patkány modelljei. Erre a feladatra, olyan un. kisállat PET kamerákat kellett kifejleszteni, amelyek térbeli felbontása eléri az 1-2 mm-t, és érzékenységük is nagyobb. Egy ilyen irányú fejlesztés indult meg a 2000-es évek elején nagyrészt pályázati finanszírozással, több intézet és vállalat együttműködésével Debrecenben. Tanulmányunkban 15
ismertető jelleggel mutatjuk be a debreceni kisállat PET (Pozitron Emissziós Tomográfia) program három jelentős lépcsőfokát. Módszerek: A fejlesztések eredményeként elkészült három kisállat PET kamera. A tanulmányunkban e kamerákat és képalkotó képességüket mutatjuk be és összehasonlítjuk azokat néhány más a világban már használt kisállat PET rendszerrel. Eredmények: A MiniPET-1 kamera paraméterei lényegesen gyengébbek a másik két rendszerhez viszonyítva, azonban fontosabb működési jellemzői közül érdemes megemlíteni a 2.1 mm-es térbeli felbontást és az érzékenységet, amely 0.3 %. Összehasonlítva a MiniPET-2 és -3 kamerák felbontás adatait a nanoscan PC, Siemens Inveon és az Argus megfelelő adataival látható, hogy csak a nanoscan PC rendelkezik jobb értékkel. Az érzékenység paramétereket vizsgálva látható, hogy a MiniPET kamerák kisebb érzékenységűek, ami részben a relatíve kis axiális látóterüknek köszönhető. A NEC csúcs paraméterek, amelyek a terhelhetőségről adnak információt, elmaradnak az összehasonlításban szereplő másik három szkennertől. Azonban, az eddigi kísérleti tapasztalatok alapján azt lehet mondani, hogy az átlagos patkány és egér vizsgálatokhoz ez a terhelhetőség elegendő, ugyanis egy patkány leképezés során 30 MBq az állatba injektált maximális aktivitás. A MiniPET-2 kamerával már számos biológiai kutatásban végeztünk vizsgálatokat és a tapasztalat azt mutatja, hogy minden szempontból megfelelő az egér és patkány méretű laboratóriumi állatok PET vizsgálatára. Következtetés: A debreceni MiniPET projekt a 2000-es évek elejétől dinamikus fejlődésen ment keresztül, melynek eredményeként megépültek az orvosbiológiai vizsgálatok számára is alkalmas kisállat PET kamerák. CT SZIMULÁCIÓ A B-A-Z MEGYEI KÓRHÁZ SUGÁRTERÁPIÁS CENTRUMÁBAN B-A-Z Megyei kórház Sugárterápiás Centrum, Miskolc Geszti Imre A miskolci kórház sugárterápiás centrumában 2007 óta használjuk a Siemens Sensation Open CT szimulátort a konvencionális 3D sugárkezelésekhez. Előadásom a kezelt betegeink útját követi a CT felvételezéstől a kezelések végéig. EU BSS ISMERTETŐ A VÁLTOZÁSOKRÓL ÉS ÚJ FELADATOKRÓL Elek Richárd 1 1 Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Budapest Célkitűzés: Az előadás célja, hogy az orvosi fizikusokat és az egészségügyet érintő szabályozási és szakmai kérdéseket, melyek az Európai Uniós (EU) [Sugárvédelmi] Biztonsági Alapszabályzatának (BSS) változása kapcsán bekövetkeznek, ill. felmerülnek ismertesse. Módszer és eredmény: A cikkelyenként tárgyalt, az egészségügyet szorosan érintő változások közül a kiemelt fontosságúakat taglalja az előadás, így a 9. cikkely szerinti rendszeres résztest-sugárterhelés ellenőrzését, a 80. cikkely szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgálatok részére hozzáférhetővé teendő személyi dozimetriai adatok nyilvántartatását és a fogorvosi- illetve orvosi képzésben részesülők kötelező alaptanterv bővítését a sugárvédelmi oktatással. A pácienst érő diagnosztikai sugárterhelések (56. cikkely) kapcsán kiemeli, hogy az irányadó szintek, valamint a rendszeres betegtájékoztatás és a minden modalitásra kiterjedő, teljes körű minőségbiztosítás, ideértve a klinikai audit rendszert is olyan feladatok, melyek kapcsán elsősorban orvosi fizikusokat kell alkalmazni. Ugyancsak kiemelt témaként kezeli az 54. 16
cikkely alapján az új BSS a nagy dózissal járó vizsgálatok, így az intervenciós radiológia, nukleáris medicina, CT vizsgálatok és a gyermekeken, valamint az egészséges populáción végzett szűrővizsgálatok indokoltságának hangsúlyozását. A hazai jogszabályi előzmények és az új szabályozás honosítási lehetőségeinek elemzését követően összefoglalóan adja meg és részletezi az előadás az orvosi fizikusok feladatainak körét a 83. cikkely szerint. Az előadás a 2013. év során a 13675en_13 verziószámon előkészített, még szerkesztés alatt álló dokumentumra hivatkozik. Következtetés: A Magyar Orvosfizikus Társaságra háruló feladatok nagyszámúak és sokrétűek az új EU BSS bevezetése kapcsán. A felmerülő követelmények és a lakossági tájékoztatási igény megfelelő ellátásának hozománya lehet az, hogy a Társaság munkája nagyobb jelentőséget kap, bővülhet tagságunk és javulhat a betegellátás színvonala. 1 BME Nukleáris Technikai Intézet 2 MTA TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet LIPOSZÓMÁK IZOTÓPOS ( 99M TC) JELÖLÉSE Gyurkó István, 1,2, Varga Zoltán 2, Dóczi Rita 1 Az orvostudomány egyik klinikai kutatási iránya a liposzómás gyógyszerhordozók fejlesztése, melyek alkalmazásával a célzott gyógyszeres terápia mellett in vivo tanulmányozhatjuk a hatóanyagok legfontosabb farmakológiai paramétereit. Specifikus liposzómák formurálása azonban nem egyszerű feladat, többnyire komplex gyártástechnológiai folyamatokra van szükség a megfelelő tulajdonságok kialakításához. Kutatómunkám során stabil, homogén méreteloszlású liposzóma rendszereket állítottam elő, majd felületmódosítottam 99m Tc megkötéséhez szükséges funkciós csoport kialakításával. A liposzómák felületén lévő terminális -NH 2 csoportokat Traut-reagens (2-iminotiolán) segítségével -SH csoportokká módosítottam, amely alkalmasnak bizonyult a 99m Tc-trikarbonil stabil komplexbe vitelére. Az izotóppal jelölt részecskék tisztítását, radiokémiai szennyezőktől való eltávolítását méretkizárásos kromatográfiával (Radio-HPLC-SEC) végeztem el. 17