Transzferár nyilvántartás minta Társaság neve Dokumentált év Készítés időpontja: Felülvizsgálat időpontja:
Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A Társaság transzferár képzési gyakorlata... 3 3. A transzferár nyilvántartás elkészítésének törvényi háttere... 3 3.1. A 22/2009 PM rendelet bemutatása... 3 3.2. Alapelvek... 4 3.3. A szokásos piaci ár elve... 4 3.4. Egyszerűsített nyilvántartás készítése... 5 3.5. Összevont nyilvántartás készítése... 5 3.6. Bírósági eljárás megnevezése... 5 3.7. A kapcsolt vállalkozások meghatározása... 6 3.8. A kapcsolt felek bemutatása... 7 4. A kapcsolt ügyletek bemutatása... 7 5. A Társaság bemutatása... 7 6. Funkcionális analízis... 7 7. Piacelemzés... 8 8. A szokásos piaci árat meghatározó módszerek bemutatása... 8 8.1. Összehasonlító árak módszere... 8 8.2. Viszonteladási árak módszere... 8 8.3. Költség és jövedelem módszer... 8 8.4. A nettó nyereségen alapuló módszer (TNNM)... 9 8.5. Nyereségmegosztásos módszer (profit split)... 9 9. A szokásos piaci ár megállapítása 1. számú tranzakció... 9 9.1. Módszer kiválasztása... 9 9.2. Összehasonlító adatok meghatározása... 9 9.3. A szokásos piaci ár(tartomány)... 10 9.4. Következtetés... 10 10. A szokásos piaci ár megállapítása 2. számú tranzakció.... 10 11. A szokásos piaci ár megállapítása 3. számú tranzakció.... 10
1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Ebben a részben kerül összefoglalásra az egyes kapcsolt tranzakciók ellenértékeinek a vizsgálata a szokásos piaci ár elvének szempontjából, illetve az esetleges transzferárkockázatok is itt kerülnek megemlítésre. 2. A TÁRSASÁG TRANSZFERÁR KÉPZÉSI GYAKORLATA Itt kerül bemutatásra amennyiben létezik ilyen a Társaság és a vállalatcsoport transzferár politikája: a fő irányelvek és struktúrák vázolása. 3. A TRANSZFERÁR NYILVÁNTARTÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK TÖRVÉNYI HÁTTERE 3.1. A 22/2009 PM RENDELET BEMUTATÁSA A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet a szokásos piaci ár megállapítása érdekében meghatározza a megállapításhoz szükséges adatokat tartalmazó nyilvántartás készítésének szabályait. A rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség terheli a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 18. (5) bekezdésében felsorolt adóalanyt, ha kapcsolt vállalkozásával [Tao. 4. 23. pont] kötött hatályos szerződése, megállapodása (a továbbiakban: szerződése) alapján az adóévben teljesítés történt. Ha az adózó kapcsolt vállalkozásával a kapcsolt vállalkozási jogviszonyuk keletkezését megelőzően kötött szerződést, a rendelet szerinti nyilvántartást akkor köteles elkészíteni, ha a szerződés bármely lényeges feltételét módosítják, vagy olyan egyéb változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenek, vagy érvényesítenének. Nem terheli a rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség az adózót - magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződése alapján, és - ha a Tao. 18. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő középvállalkozás. Nem terheli a rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség az adózót a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdei ügylet, továbbá meghatározott összegben rögzített hatósági ár vagy jogszabályban meghatározott más ár alkalmazása esetében. Az adózó nem mentesül a rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség alól bennfentes kereskedelem és tisztességtelen árfolyam-befolyásolás, illetve jogszabály megsértésével alkalmazott ár esetében.
Az adózó a nyilvántartást a szerződés hatálya alatt akkor köteles módosítani, ha olyan változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenek, vagy érvényesítenének. A nyilvántartás, illetve az azt alátámasztó dokumentációk nem magyar nyelven is elkészíthetőek. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 95. (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával az adózó köteles azokat vagy azok egy részét az adóhatóság felhívására a megjelölt határidőn belül magyar nyelven is rendelkezésre bocsátani. 3.2. ALAPELVEK Az adózó a nyilvántartás elkészítése, módosítása során köteles figyelembe venni minden, az ellenőrzött ügylet megkötése, a szerződés módosítása, illetve legkésőbb a teljesítés időpontjában rendelkezésre álló és a tőle elvárható gondosság mellett megismerhető, a szokásos piaci ár meghatározása szempontjából jelentős tényt és körülményt. Az adózótól nem várható el, hogy aránytalanul nagy költséget fordítson a nyilvántartás elkészítésére; a rendelkezés azonban az adózót nem mentesíti a rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség teljesítése alól. 3.3. A SZOKÁSOS PIACI ÁR ELVE A szokásos piaci ár elve az OECD Modellegyezményben a következőképpen került megfogalmazásra. Az OECD Modellegyezmény 9. cikkelyének (1) bekezdése alapján amennyiben két kapcsolt vállalkozás egymás közötti kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolataiban olyan feltételeket teremt, vagy köt ki, amelyek különböznek a független vállalkozások között alkalmazott feltételektől, úgy az a nyereség, amelyet a vállalkozások egyike a feltételek nélkül elért volna, azonban e feltételek miatt nem realizált, az érintett vállalkozás nyereségéhez hozzászámítható és ennek megfelelően megadóztatható. A szokásos piaci ár elvéről a Tao. törvény 18. (1) a következőképpen rendelkezik: Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó - az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül - adózás előtti eredményét csökkenti, feltéve, hogy az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, vagy növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.
3.4. EGYSZERŰSÍTETT NYILVÁNTARTÁS KÉSZÍTÉSE Az adózó a rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettségét egyszerűsített tartalmú nyilvántartás elkészítésével teljesítheti, ha a szerződés alapján történő teljesítések értéke (általános forgalmi adó nélkül számított) szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban. Az értékhatár megállapításánál az összevonás tényétől függetlenül a rendelet szerint összevonható szerződésekben szereplő ügyletek értékét együttesen kell figyelembe venni. Az egyszerűsített nyilvántartás kötelezően tartalmazza: - az ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás nevét (elnevezését) és székhelyét, valamint adószámát vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét; - a szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját és a szerződés időbeli hatályát; - a szokásos piaci árat; - az elkészítés és a módosítás időpontját. 3.5. ÖSSZEVONT NYILVÁNTARTÁS KÉSZÍTÉSE A nyilvántartási kötelezettség összevontan is teljesíthető, ha az összevonás az összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti, és a szerződések - tárgya azonos, továbbá teljesítésük minden lényeges feltétele előre rögzített és azonos, vagy a feltételek között az eltérések nem jelentősek, vagy - egymással szorosan összefüggnek. Az adózó az összevonást köteles a nyilvántartásban megindokolni. 3.6. BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS MEGNEVEZÉSE Itt kell megemlíteni amennyiben a transzferár nyilvántartásban foglalt megállapodásokkal kapcsolatban a szerződő feleknek bírósági, vagy hatósági folyamatban lévő vagy lezárt pere van a transzferárakra vonatkozóan.
3.7. A KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA Transzferár dokumentációs kötelezettség csak a kapcsolt társaságok viszonylatában áll fenn. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. 23. alapján kapcsolt vállalkozás: - az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, - az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, - az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni; - a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll; - az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll; - azzal, hogy A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685/B. (1) alapján Többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik. (2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy b) a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több, mint ötven százalékával. (3) A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára a (2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A befolyással rendelkezőnek egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával közvetett módon való rendelkezése vagy egy jogi személyben közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni. (4) A 685. b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.
3.8. A KAPCSOLT FELEK BEMUTATÁSA A nyilvántartás tartalmazza az ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás nevét (elnevezését) és székhelyét, valamint adószámát vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét. Társaság neve, székhelye, adószáma: Társaság neve, székhelye, adószáma: Társaság neve, székhelye, adószáma: 4. A KAPCSOLT ÜGYLETEK BEMUTATÁSA A nyilvántartás bemutatja a szerződés tartalmát, és azzal összefüggésben, a szokásos piaci ár megállapítása érdekében tartalmazza a szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját és a szerződés időbeli hatályát; a szerződés tárgyául szolgáló termék, szolgáltatás jellemzőit (például fizikai jellemzői, minősége, mennyisége, illetve jellege, terjedelme), a teljesítés módját, feltételét. Szerződő felek: A szerződés tárgya, a szerződési feltételek bemutatása: Alkalmazott ár: Szerződés megkötésének időpontja, hatálya: Szerződő felek: A szerződés tárgya, a szerződési feltételek bemutatása: Alkalmazott ár: Szerződés megkötésének időpontja, hatálya: Szerződő felek: A szerződés tárgya, a szerződési feltételek bemutatása: Alkalmazott ár: Szerződés megkötésének időpontja, hatálya: 5. A TÁRSASÁG BEMUTATÁSA Ebben a részben kerül bemutatásra a Társaság és mögötte álló vállalatcsoport. 6. FUNKCIONÁLIS ANALÍZIS A funkcionális elemzés: a kapcsolt vállalkozások által az ellenőrzött ügyletek során, valamint a független vállalkozások által az összehasonlítható független ügyletek során végzett tevékenységek (például kutatás és fejlesztés, tervezés, gyártás, reklám és marketing,
fuvarozás), a felhasznált erőforrások (például költségek, ráfordítások, beruházások) és a vállalt üzleti kockázatok (például árfolyamkockázat, garancia, pénzügyi kockázat) elemzése. Végzett tevékenységek bemutatása: Alkalmazott eszközök bemutatása: Vállalt kockázatok bemutatása: 7. PIACELEMZÉS Ez a rész tartalmazza a lehetséges piaci kapcsolatok szempontjából figyelembe vehető piac meghatározását és jellemzőit (például piacnagyság, a piac liberalizáltsága, az eladók viszonylagos versenyhelyzete, helyettesítő áruk, szolgáltatások elérhetősége); a nyilvántartás szempontjából nem vehető figyelembe az a földrajzi terület, ahol a terméket, a szolgáltatást nem, vagy csak jelentősen kedvezőtlenebb feltételek mellett lehet beszerezni (igénybe venni), illetve értékesíteni (nyújtani). 8. A SZOKÁSOS PIACI ÁRAT MEGHATÁROZÓ MÓDSZEREK BEMUTATÁSA 8.1. ÖSSZEHASONLÍTÓ ÁRAK MÓDSZERE Az összehasonlító független árak módszere az ellenőrzött ügylet során átadott eszközért vagy szolgáltatásért felszámított árat összeveti egy összehasonlító független ügyletben hasonló körülmények között átadott eszközért vagy szolgáltatásért felszámított árral. Amennyiben e két ár eltér egymástól, az jelezheti azt, hogy a kapcsolt vállalkozások kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatainak feltételei nem független áron alapulnak, és szükségessé válhat a független ügylet árának behelyettesítése az ellenőrzött ügyletben alkalmazott ár helyett. 8.2. VISZONTELADÁSI ÁRAK MÓDSZERE A viszonteladási árak módszerének alapja az az ár, amelyen egy kapcsolt vállalkozástól megvásárolt terméket egy független vállalkozásnak továbbértékesítenek. Ezt az árat (a viszonteladási árat) ezután csökkentik a megfelelő bruttó haszonnal (a viszonteladási árréssel); ez képviseli azt az összeget, amelyből a viszonteladó fedezni kívánja értékesítési és egyéb működési költségét és amelyből az elvégzett feladatok fényében megfelelő nyereséget akar elérni. A viszonteladási árrés levonása után fennmaradó összeg tekinthető a termék beszerzésével kapcsolatos egyéb költségekkel való helyesbítés után az eszközök kapcsolt vállalkozások közötti eredeti átadása szokásos piaci árának. 8.3. KÖLTSÉG ÉS JÖVEDELEM MÓDSZER A költség és a haszon módszer alapja az a költség, amely az áru (vagy szolgáltatás) szállítójánál merül fel egy ellenőrzött ügyletben az áruk vagy a szolgáltatások kapcsolt vevő
részére való értékesítése vagy nyújtása során. Ezután egy megfelelő költségarányos haszonnal növelik a költségeket egy elfogadható nyereség elérése céljából, figyelembe véve a végzett tevékenységet és a piaci feltételeket. A költségarányos haszon fenti költséghez való hozzáadása után kapott összeg tekinthető az eredeti ellenőrzött ügylet szokásos piaci árának. Az ellenőrzött ügyletben a szállító költségarányos hasznát lehetőleg annak a költségarányos haszonnak az alapján kell megállapítani, amelyet ugyanaz a szállító egy összehasonlítható független ügyletben realizál. Ezen túlmenően útmutatóként szolgálhat az a költségarányos haszon, amelyet egy független vállalkozás összehasonlítható ügyletekben elért volna. 8.4. A NETTÓ NYERESÉGEN ALAPULÓ MÓDSZER (TNNM) Az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer azt a megfelelő alapra (pl. költségek, árbevétel, eszközök) vetített nettó nyereséget vizsgálja, amelyet egy adóalany egy kapcsolt ügyleten realizál. Tehát az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer hasonlóan működik, mint a költség és haszon módszer, illetve a viszonteladási árak módszere. Ebből a hasonlóságból az következik, hogy az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer megbízható használata során a költség és haszon módszernél vagy a viszonteladási árak módszerénél leírtakat konzisztensen kell alkalmazni. 8.5. NYERESÉGMEGOSZTÁSOS MÓDSZER (PROFIT SPLIT) Ha az ügyletek szorosan összefonódnak, előfordulhat, hogy nem kezelhetőek külön-külön. Hasonló körülmények között a független vállalkozások dönthetnek egyfajta közös vállalat létrehozása mellett, megegyezve a nyereségmegosztás elveiben. Ennek megfelelően, a nyereségmegosztásos módszer célja, hogy kiküszöbölje a kapcsolt ügyletben teremtett vagy kikötött különleges feltételek nyereségre gyakorolt hatását. Célja tovább olyan nyereségmegosztás meghatározása, amelyre a független vállalkozások az ügyletben vagy ügyletekben való részvétele során számíthattak volna. 9. A SZOKÁSOS PIACI ÁR MEGÁLLAPÍTÁSA 1. SZÁMÚ TRANZAKCIÓ. 9.1. MÓDSZER KIVÁLASZTÁSA Ebben a részben kerül sor a szokásos piaci ár meghatározására alkalmazott módszer megnevezésére (egyéb módszer alkalmazása esetén annak jellemzőinek a bemutatására) és a módszer kiválasztásának indokaira. 9.2. ÖSSZEHASONLÍTÓ ADATOK MEGHATÁROZÁSA A nyilvántartás tartalmazza az összehasonlításhoz felhasznált adatok meghatározását, forrását, a felhasznált adatok kiválasztásának menetét, ezek indokát, továbbá az összehasonlítható termék(ek)re, szolgáltatás(ok)ra vonatkozó tényeket, körülményeket.
Az adózó a szokásos piaci ár meghatározása során a következő forrásokat veheti figyelembe: - független féllel kötött szerződését; - kapcsolt vállalkozása és független vállalkozás szerződését; - független vállalkozások egymás közötti szerződését; - az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vonatkozó nyilvános, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt, vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatokat (például iparági mutatók, piacelemzés). Itt kerül sor az összehasonlított ügyletek és az ellenőrzött ügylet közötti eltérések és az emiatt szükséges kiigazítások bemutatásra, ha az összehasonlíthatóságot meghatározó tényezők tekintetében az árat befolyásoló eltérések vannak, és az eltérések a választott módszer keretei között megbízható módon számszerűsíthetők. 9.3. A SZOKÁSOS PIACI ÁR(TARTOMÁNY) Ebben a részben kerül sor az összehasonlítható termék(ek), szolgáltatás(ok) alapján a választott módszertől függően és az esetleges kiigazítások után meghatározott számított ár, árrés, haszon, egyéb érték vagy azok tartományának (a továbbiakban: szokásos piaci ár) a bemutatására. 9.4. KÖVETKEZTETÉS Ebben a pontban állapítjuk meg a szokásos piaci ár és a szerződő felek között alkalmazott ár viszonyát. 10. A SZOKÁSOS PIACI ÁR MEGÁLLAPÍTÁSA 2. SZÁMÚ TRANZAKCIÓ. Módszer kiválasztás Összehasonlító adatok Az adatbázisszűrés eredménye A szokásos piaci ár(tartomány) Következtetés 11. A SZOKÁSOS PIACI ÁR MEGÁLLAPÍTÁSA 3. SZÁMÚ TRANZAKCIÓ. Módszer kiválasztás Összehasonlító adatok
Az adatbázisszűrés eredménye A szokásos piaci ár(tartomány) Következtetés Mellékletek