Press 2011. Horvát Idegenforgalmi Közösség

Press 2011 Horvát Idegenforgalmi Közösség PREFERRED DESTINATION OF THE YEAR 2011/2012 Iblerov trg 10/IV 10 000 Zagreb, Horvátország Tel. + 385 (1) 4699 333 Fax + 385 (1) 4557 827 E-mail info@htz.hr Web www.croatia.hr

Horvátország erényei közé sorolandó több mint ezer szigetünk, melyeket a hajósok paradicsomaként szoktak emlegetni. Mindezt a hajós turizmusból befolyó mint egy 800 millió eurós bevétel is alátámasztja, amely a turisztikai összbevételeink 10 százalékát teszi ki. Éppen ezért a jövőben is azon leszünk, hogy lehetőségeinkhez mérten minél inkább kiszolgáljuk a hajósok igényeit, mégpedig úgy, hogy további infrastrukturális fejlesztéseket hajtunk végre, azaz kibővítjük a megajachtok fogadására alkalmas marinák hálózatát, javítjuk a szolgáltatások és a tengeri hajózási biztonság minőségét. KÉSZEN ÁLLUNK AZ ÚJ KIHÍVÁSOKRA A nemzetközi piacon tapasztalt válság ellenére Horvátország a 2010-es turisztikai évet irigylésre méltó eredményekkel zárta, ugyan is a turisták és a vendégéjszakák számában egyaránt növekedést értünk el. Tudatában vagyunk annak, hogy ez kizárólag a minél színvonalasabb szálláshelyek és kísérőszolgáltatások kialakítását célzó új fejlesztésekkel és a siker egyik zálogának tartott szívélyes és profi turisztikai szakember gárda további képzésével lehetséges. Horvátország 2011-ben továbbra is mint minőségi életstílus desztináció kívánja magát pozícionálni, különleges hangsúlyt fektetve az ökológiai megőrzöttségre. Mindez hozzásegíthet minket ahhoz, hogy megmaradjunk a Földközi-tengeri térség egyik vezető turisztikai célpontjának, mely cél eléréséhez minden bizonnyal Horvátország közelgő EU tagsága is hozzájárul. Horvátországnak, mint turisztikai desztinációnak az egyik legnagyobb erénye, hogy egyike az európai Földközi-tengeri térség érintetlen szépségében fennmaradt vidékeinek, amely ráadásul már hosszú ideje jelen van az idegenforgalomban, sőt autentikusságát, atmoszféráját és hagyományos életformáját is sikerült megőriznie. Ezen felül további erényei közé sorolandó minőségi bor- és gasztronómiai kínálata, illetve kivételesen értékes kulturális és természeti öröksége. A Horvátországba látogató vendégek különösképpen nagyra becsülik a helyiek szívélyes vendégszeretetét és közvetlenségét, illetve azt, hogy nem rezervátumokban, hanem a helyiekkel keveredve tölthetik nyaralásukat. Az idén még több olyan vendéget kívánunk idecsábítani, aki érdeklődik gazdag kulturális és természeti örökségünk iránt, melyet Horvátország szerte a legjobban az elragadó urbanisztikai egységek, valamint a festői és autentikus falvak, a természeti tájak és szépségek sokszínűsége illusztrál. Hazánkban ezen felül még mindig nagy számban találhatóak felfedezésre váró, eddig még kevésbé látogatott látványosságok és helyek. Horvátország további turisztikai erényei közé sorolandó stratégiai elhelyezkedése és kedvező közúti infrastruktúrája, melynek köszönhetően bármely európai országból zökkenőmentesen eljuthatunk a horvát üdülőhelyekre. Mindehhez Horvátország területi nagysága is hozzájárul, amely pont ideális ahhoz, hogy a turisták átlagosan egy hetes horvátországi itttartózkodása alatt hazánk komótosan bejárható. Itt van továbbá az enyhe és kellemes klíma, valamint a változatos kulturális és borgasztronómia programok sokasága, melyek egész éven át várják a turistákat. Nem titkolt célunk, hogy a fenti erények kiaknázásával, illetve egy innovatív és kreatív hozzáállással bekerüljünk Európa öt vezető kulturális desztinációja közé. Horvátország jelenleg Európa legkedveltebb kempinges desztinációi közé tartozik. Tudva azt, hogy a kempingezés egy külön életstílust és egyben turisztikai trendet képvisel, az elkövetkező években azon leszünk, hogy megnöveljük a kempingek és az általuk kínált szolgáltatások számát és minőségét. Ugyanis pont a kempinges turisták azok a vendégek, akik a leginkább törődnek a környezet megóvásával, mely a jelenkorunkban tapasztalt éghajlati változások és a környezeti szennyezések apropóján fontos tényező versenyképességünk megőrzését illetően. Noha az Adria a nemzetközi sajtó kiemelt médiasztárja, országunk oly anynyira változatos, hogy még bőven maradt mit megmutatnunk a világnak. Belső-Horvátország, a tengerparti övezet hátországa és a szigetek belső területei kutúrtörténeti és természeti örökségükkel, valamint a sikeres öko-etno turizmus alapjául szolgáló tájjellegű ételeik és italaik eredeti kínálatával folyamatosan hozzájárulnak idegenforgalmi kínálatunk bővítéséhez. A horvátországi turizmus kezdeteihez kötődő termál és gyógy-forrásaink gazdagságának, valamint a gyógyturizmus hosszú hagyományának köszönhetően tovább bővítjük az ország belső és tengerparti részében igénybe vehető gyógy-, preventív- és wellness programok különféle formáinak kínálatát. A horvát wellness kínálat a különféle aromaterápiáknak, tájjellegű esszenciális olajoknak, autochon gyógynövénykivonatoknak, gyógyvizeknek és gyógyiszapoknak, valamint az eredeti egészséges ételeknek a Földközi-tengeri térség és az egzotikus kultúrák által ihletett különleges wellness terápiákkal történő ötvözésén alapszik. A kiváló eredmények ellenére azonban a jelenlegi turisztikai évet felkészülten és versenyképesen kívánjuk megkezdeni, így az országok közül elsőként rukkoltunk elő a 2011-es turisztikai akciós tervvel. Az általános reklámkampányon felül 2011-ben még szélesebb körben kívánjuk megvalósítani a köz-magán partnerségen alapuló közös promóciós kampányt. A horvát turizmus népszerűsítése 12 féle reklámmodellen keresztül történik majd a promóciós kampányokon és/vagy az utazásszervezők (utazásszervezők és utazási irodák) és légi szállítók promóciós/értékesítései csatornáin keresztül, melyekben az elő- és utószezonban történő szervezett légi, autóbuszos és vasúti programok élveznek előnyt. Külön promóciós modelleket dolgoztunk ki a hazai turizmusra vonatkozóan, különösképpen a hagyományostól eltérő, valamint az idegenforgalmilag fejletlen kontinentális és egyéb területeket illetően. További terveink között szerepel a horvát turisztikai kínálat központi, online keresőrendszerének a kialakítása, valamint a vízumkönnyítések bevezetése azon országok esetében, melyekből érzékelhetően nő a Horvátország iránti kereslet. Damir Bajs Turisztikai miniszter és a Horvát Idegenforgalmi Közösség elnöke 1

I. HORVÁTORSZÁG A 2010-ES IDEGENFORGALMI SZEZONBAN...3 II. HORVÁTORSZÁG ÜTŐKÁRTYÁI...4 III. HORVÁTORSZÁG A TÉRKÉPEN...7 IV. EMBEREK, SZOKÁSOK ÉS JELLEGZETESSÉGEK: HOGYAN VÉLEKEDNEK RÓLUNK MÁSOK...11 V. GASZTRONÓMIA ÉS BORKULTÚRA... 14 VI. TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI NEVEZETESSÉGEK... 16 VII. TURISZTIKAI KÍNÁLAT...26 SPORT, SZÓRAKOZÁS ÉS REKREÁCIÓ (golf )...26 HAJÓZÁSI TURIZMUS...27 KONFERENCIATURIZMUS...29 KULTURÁLIS TURIZMUS...29 KALANDTURIZMUS...33 WELLNESS- ÉS GYÓGY TURIZMUS...42 NATURIZMUS...42 VALLÁSI TURIZMUS...43 VIDÉKI ÉS ÖKO-TURIZMUS...44 VIII. SZÁLLÁS KAPACITÁSOK...47 HOTELEK ÉS KIS SZÁLLÓK... 48 MAGÁNSZÁLLÁS...49 KEMPINGEK...49 IX. FEJLESZTÉSEK... 51 X. HÍRESSÉGEK CÉLKERESZTJÉBEN... 60 XI. RÉGIÓK MINDEGYIKBŐL A LEGJOBB... 61 ZÁGRÁB VÁROSA... 61 KÖZÉP-HORVÁTORSZÁG...63 SZLAVÓNIA...65 LIKA KARLOVAC...67 KVARNER-ÖBÖL... 69 ISZTRIA... 71 DALMÁCIA ZADAR...73 DALMÁCIA ŠIBENIK...75 DALMÁCIA SPLIT... 77 DALMÁCIA DUBROVNIK...79 XII. STATISZTIKA...82 XIII. KÜLKÉPVISELETEK JEGYZÉKE... 84 2

I. HORVÁTORSZÁG A 2010-ES IDEGENFORGALMI SZEZONBAN A horvát turizmusnak a világgazdasági válság által megpecsétel 2010-es mutatói minden várakozást felülmúltak. A jó eredményekről az a tény szól a legékesszólóbban, hogy Európán belül minden 50. turista kereste fel Horvátországot. A Világgazdasági Fórum adatai szerint Horvátország a turisztikai versenyképesség ranglistáján az elmúlt három évben négy hellyel, a 38.-ról a 34.-re előretörve a negyedik lett a rangsorban a listán szereplő 133 ország közül, s ezzel két régióbeli országot Magyarországot és Szlovákiát, illetve Földközi-tengeri versenytársait Izraelt és Tuniszt is lekörözte. Ezen felül a Turisztikai Világszervezetnek a múlt év harmadik negyedévére vonatkozó adatai azt mutatják, hogy Európában 2,6 százalékos, a Mediterráneumban 2,1 százalékos, Horvátországban pedig 4,5 százalékos növekedést regisztráltak. Horvátország ezekkel az eredményekkel teljesítette a 2010-es esztendőre kitűzött célját és megőrizte az európai piacon megnövekedett piaci részesedését. Ennek megfelelően a horvát turisztikai eredmény mint egy háromnegyed résszel szárnyalja túl az európai átlagot és kétszerese a Földközi-tengeri országok által elért eredménynek. Horvátország immáron három éve zsinórban körözi le a konkurens országokat, illetve mind a vendégszám, mint a vendégéjszakák tekintetében az eddigi legjobb eredményeket produkálta. Az elmúlt évben a legnagyobb számban ismét Németországból, Szlovéniából, Olaszországból, Ausztriából, Csehországból és Lengyelországból érkeztek hozzánk a turisták, akik közül egyedül az olaszoknál regisztráltunk vendégszám csökkenést. Ez azonban a gazdasági helyzet fényében nem meglepő. A többi küldőpiacról mind a vendégszám, mind a vendégéjszakák tekintetében növekedést könyvelhetünk el. A tengerparti megyék mindegyike jó eredményeket ért el, különösképpen Dubrovnik-Neretva megye, ahol 2010 első tíz hónapjában 8 százalékkal több vendéget és 12 százalékkal több vendégéjszakát regisztráltak. Ezen felül a tengeri hajós, ill. az ún. repülős vendégek körében is növekedést tapasztaltak. 2010-ben továbbá 6 százalékkal több szervezett utazáson résztvevő turista kereste fel hazánkat. Azt, hogy a jövőre nézve is jó eredményeket várhatunk, azok a számok is alátámasztják, melyek szerint 2011-ben a költségvetésből 239.552 millió kuna jut az idegenforgalomra, ami 5,7 százalékkal több, mint az ágazat 2010-es támogatása. Az összeg túlnyomó részét promócióra fogják felhasználni. Erre a célra 132 millió kuna áll rendelkezésre, ami 7 százalékkal haladja meg a 2010-es forrást. Horvátország 2011-ben a nemzetközi piacon megszerzett pozícióinak megőrzésére koncentrál, s ezen belül különösképpen a nyugati küldőpiacokon történő promócióra, az ún. új Európa területén megszerzett pozíciójának megtartására, illetve egyes új európai és Európán kívüli piacok meghódítására helyezi a hangsúlyt. A Horvát Idegenforgalmi Közösség tokiói képviseletének erőfeszítéseit is siker koronázta, hiszen 2010-ben több japán turista látogatott el országunkba, mint Portugáliába és Görögországba együttvéve. A képviseletet egyébként a Japánban működő legjobb turisztikai külképviseletnek választották. 3

II. HORVÁTORSZÁG ÜTŐKÁRTYÁI Horvátország a gazdag kultúrtörténeti örökség és természeti szépségek országa, melynek ember és természet alkotta nagyszerűsége nem csupán a különleges szépségük és kiemelt védettségük okán az UNESCO világörökségének kihagyhatatlan fejezeteit alkotó múzeumain, képtárain, templomain, nemzeti parkjain és természetparkjain belül szembeötlő, de a lépten-nyomon feltűnő történelmi és természeti értékekeiben is tetten érhető. Akár a fehér kőutcák és sikátorok fonatát követjük, akár az egyedülálló tengeri szigetvilágban és Isztria, a Kvarner-öböl, Dalmácia tengerparti városkáinak vidám kikötőit érintve hajókázunk, vagy akár Belső-Horvátország zöldellő szerpentinjein kaptatunk fel a mesébe illő erődökig és várakig, errefelé minden egyes lépéssel egy újabb élmény vár ránk. Hazánk a tekintetben is különleges, hogy területén nem kevesebb, mint négy kultúrkör: a nyugati és a keleti, a közép-európai és a délszaki mediterrán alkot nemes ötvözetet. Horvátország az urbánus kultúra országa, ahol bármely más mediterráneumi vidéknél több várost számlálnak. A különleges freskóciklusokat és lenyűgöző fonatos domborműveket őrző középkori kis templomok százai is Horvátország ezeréves múltjáról regélnek. Nem kevesebb, mint kilenc védelem alatt álló kulturális kincsével Horvátország Európa első országa, míg világviszonylatban csupán Kína, Japán és a Koreai Köztársaság körözi le. Az UNESCO listáján szereplő horvát kincsek: a horvátországi csipkekészítés; az isztriai és tengermelléki szűk intervallumú kétszólamú éneklés; a dubrovniki Szent Balázs ünnep; a gorjani Királynő (Ljelja) éves tavaszi menete; a kastavi kolomposok éves farsangi felvonulása; a Hvar szigeti Za križen körmenet; a hagyományos zagorjei fajátékok készítési módja; a Sinji Alka nevű vitézi torna, valamint az Észak-Horvátországban honos mézeskalács készítés. Új tendenciák és megóvott kulturális hagyomány Azon felül, hogy Horvátország gondosan őrzi hagyományos kultúráját, számos eseményének és fesztiváljának köszönhetően a zenei, filmes, színházi és más művészeti ágak trendjeivel is lépést tart. A horvát tengerpart és szárazföld szerte a csodálatos természeti környezetben vagy a több száz éves történelmi paloták díszletei között zajló fesztiválok gazdag és fantáziadús programjukkal évről évre egyre több érdeklődőt vonzanak bel- és külföldről egyaránt. Az elmúlt években a tekintélyes nemzetközi sajtótermékek és turistakalauzok recenzensei az elmúlt 50 évben az Óváros falain belül rendszeresen megrendezésre kerülő Dubrovniki Nyári Fesztiváltól és a Diocletianus palotában zajló Spliti Nyártól, a középkori Motovun városka dombtetején megtelepedett Motovuni Filmfesztiválon és a tekintélyes Arenában megrendezésre kerülő Pulai Fesztiválon át egészen a kedvelt elektronikus és pop-rock zenei fesztiválokig bezárólag dicshimnuszokat zengtek a horvát szabadtéri kultúráról. Dicséretben és nemzetközi elismerésben részesültek a gazdag nyári programsorozatok előtt vagy után zajló egyéb kulturális rendezvények is. Jelentős kulturális potenciálja és az irányú törekvése okán, hogy bekerüljön Európa 5 legjobb kulturális desztinációja közé, Horvátországban létrehozták az Experience Croatia - Éld át Horvátországot nevű kulturális turisztikai minőségi díjat, melyet a következő négy kategóriában ítélnek oda: kulturális desztináció, kulturális intézmény, kulturális esemény és kulturális útiterv. A horvát kulturális kínálat fejlesztéséhez nagyban hozzájárul értékes gasztronómiai és bor- kínálatunk. Ebben a horvát falu, mint a hagyományok letéteményese különösen fontos szerepet játszik. A horvát vidéki területek szemmelláthatóan jelentős fejlődésen 4

mennek keresztül az olyan különleges turisztikai termékek tekintetében, mint az autochton és hagyományos termékek előállítása, a természeti és kulturális örökség védelme és megőrzése, a hagyományos viseletek, népszokások, az eredeti, természetes alapanyagokból készülő gasztronómiai különlegességek, valamint az tájjellegű borfajtákat felvonultató borospincék. Az elmúlt években a falusi turizmus keretein belül jelentősen javult a hagyományos parasztházakban kínált szállások minősége és komfortfokozata, illetve a múzeumok néprajzi gyűjteményétől egészen a szabadidős és pihenési lehetőségekig egy sor új programot hívtak életre. Biológiai sokszínűség és fenntartható fejlődés Lévén több biogeográfiai régió mezsgyéjén fekszik, Horvátország az átlagon felüli változatosságú szárazföldi, tengeri és föld alatti élőhelyek vidéke - egy olyan ritkaságszámba menő európai hely, melynek viszonylag kis területén nem kevesebb, mint nyolc nemzeti park és tizenegy természetpark található. Az érintetlen természeti környezet és a növény- és állatvilág gazdagsága remek előfeltételeket teremtenek az ökoturizmushoz. A gazdag kultúrtörténet, a síkvidékektől a magas hegycsúcsokig és a tengerig terjedő környezeti sokszínűség mellett Horvátország a kalandturizmushoz is eszményi hely, amely az egyedülálló horvát tengerparti táj, a gyönyörű, tagolt partok, öblök, a fenyvesekkel tarkított strandok, a szárazföldön sorjázó festői tengermelléki városkák, valamint a több, mint ezer sziget különlegességével csábít. A horvát tengerpart és a változatos állat- és növény-világú hatalmas kék mélység az ókori amforáktól az elsüllyedt gályahajókon át a két világháború viharaiban lépre csalt hadihajókig megannyi kincset rejteget. Éppen ezért a hajósok és búvárok igazi paradicsomai. Pihenés és kikapcsolódás: mindenkinek az igénye szerint Csodálatos strandjainak köszönhetően, melyek közül tekintet nélkül arra, hogy szórakozásra, romantikázásra vagy nyugodt családi nyaralásra vágyunk mindenki talál neki tetsző fürdőhelyet, a horvát tengerpartot az elmúlt évek során a nemzetközi sajtó a top desztinációk élvonalába sorolta. A naturizmus egy olyan fajta életszemlélet, amely ápolja testet, s benne a sport és az egészség megőrzése iránti elkötelezettség kiemelten fontos szerepet játszik. Horvátországban már 1953-ben felismerték a naturizmus jelentőségét, ami az akkori erkölcsi normák fényében igen merész lépésnek számított. A becslések szerint a Horvátországba látogatók mint egy 15 százalékát teszik ki a naturisták. A naturista kempingek számát tekintve Horvátország a harmadik helyet foglalja el Európában, míg az isztriai Koversada Európa első kereskedelmi jellegű naturista kempingje, amely a mint egy tíz horvát nudista kemping közül lenyűgöző és kivételesen ápolt, s leginkább a tenger partján sorjázó természeti helyszíneinek köszönhetően viszi el a pálmát. A gyönyörű és nyugodt környezeten túl a horvát naturista strandokat biztonság és magas színvonal jellemzi. Gazdag gasztronómiai és kereskedelmi kínálattal, valamint változatos sport- és szabadidős lehetőségekkel várják vendégeiket. A nagy tengeri kékség ölelésében élményekre vágyó modern kori Robinsonoknak Horvátország kellemes magányban vagy válogatott társaságban kínál pihenést. A szilaj földfokokon és szirteken emelt mint egy ötven világítótorony közül több is magára maradt, ám mások, midőn egyedülálló pihenőhellyé alakították át őket, újra életre keltek. A jelenleg turisztikai céllal üzemelő tizenkét torony közül némelyek az üdülőhelyektől karnyújtásnyira, míg mások távoli szigeteken telepedtek meg. A nehezen megközelíthető helyeken emelt tornyok közvetlen kapcsolatban állnak a természet erőivel: a mély tengerrel, a szikár kövezettel, a ritkás növényzettel. 5

Mivel a tornyok mindegyike mívesen faragott és tekintélyt parancsoló, ősi istenségeknek emelt szentélyekként hatnak. Noha Horvátországot elsősorban az ezer sziget országaként ismerte, ez egyben az ezer vár országa is, melyek között az észak-horvátországi középkori megerődített feudális várkastélyokat és a török fenyegetettség elmúltával a 17. század végétől épülő várakat és kúriákat ugyan úgy megtaláljuk, mint a Dél-Dalmáciában, s különösképpen Dubrovnikban emelt reneszánsz nyári lakokat és vidéki várakat. A Hrvatsko Zagorjéban van Európa legnagyobb kastély- és kúria koncentrációja. A zagorjei várak nagy része a barokk korból származik, s az elmúlt évszázadokban a területet jellemző kivételes építőművészetről tanúskodnak. 6

III. HORVÁTORSZÁG A TÉRKÉPEN Horvátország Délkelet-Európában, a közép-európai és a mediterráneumi vidék találkozásánál helyezkedik el. Földrajzi elhelyezkedésénél fogva közép-európai és mediterrán, azaz pannón-adriai ország. Az északkeleten csörgedező Dunától a messzi délen lévő Boka Kotorskáig ívként kifeszülő Horvátország három nagy földrajzi régióból áll, úgy mint: Tengermellék, Hegyvidék és Pannónia. A tengermelléki rész szigetekből, a szárazföldi tengermellékből és egy alacsonyan fekvő hátországból áll. A Likából és a Gorski kotarból álló hegyvidéki terület, amely az ország legritkábban lakott része, egy magasan fekvő karsztos övezet, karsztmezőkkel és folyóvölgyekkel. A pannnon régió Horvátország legnagyobb kiterjedésű és egyben legsűrűbben lakott, illetve legfontosabb mezőgazdasági része. Hogyan juthatunk el Horvátországba? szárazföldi szomszédai: Szlovénia, Magyarország, Szerbia, Bosznia- Hercegovina és Montenegró, az Adriai-tenger pedig Olaszországtól választja el. Kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően Horvátország számos európai turista kedvelt célpontja. Gépkocsival Horvátországba www.hak.hr www.hac.hr www.bina-istra.hr Mivel a nyári szezonban főként hétvégenként, amikor a turisták nagyobb számban lépnek be illetve ki az országba/ból gyakran lehet torlódásokra számítani a határátlépőknél, ezért ezt a várakozási időt érdemes már jó előre betervezni az utazás időtartamába. A tumultus és a sorban állás elkerülése végett érdemes utazás előtt tájékozódni az út- és kompviszonyokról a Horvát Autóklubnál (HAK) a HAK információs központjának telefonszáma: 00 385 1 4640 800 vagy a Horvát Rádió 98.5 FM frekvencián elérhető második programján. Az elmúlt tíz év intenzív úthálózat fejlesztéseinek köszönhetően Horvátország nagyobb városait autópálya köti össze. Az autópályadíjat a fizetőkapuknál kell kifizetni, fizetőeszközként kunát, eurót, vagy bankkártyát is elfogadnak. Horvátország belső részét két fő közlekedési útvonal köti össze a tengerparttal: az A6-os Zágráb Rijeka és az A1-es Zágráb Split autópálya. Az autópályák újonnan épült hálózata lehetővé teszi a vendégeknek, hogy egyszerűen és kényelmesen utazzanak Horvátországon belül, és hogy annak minden szépségét megtapasztalják. A 380 kilométer hosszú Zágráb Split autópálya a horvát közlekedés főütőereként szolgál, mivel jelentősen lerövidítette a Horvátország déli része és a kontinentális rész közötti utazás időtartamát. A Mala Kapela és Sv. Rok alagutak lezárt járatainak 2009 júniusában történt megnyitását követően a Zágráb-Split távot akár a nyári csúcsforgalomban is meg lehet tenni 4 és egy negyed óra alatt. A Mala Kapela a Zágráb-Split autópálya leghosszabb alagútjának jobb oldali járata 5.780 méter, bal oldali járata pedig 5.821 méter hosszú. A Sveti Rok-alagút bal járata 5.679 méter, jobb járata pedig 5.670 méter hosszú. Az európai alagutakat vizsgáló EuroTAP (European Tunnel Assesment Program) szervezet 2010-es biztonsági tesztelésén a Sveti Rok-alagút 13 európai ország 26 alagútjának versenyében az előkelő harmadik helyen végzett. A Sveti Rok-alagút, melynek lezárt járatát 2009-ben nyitották meg, jó helyezéséhez nagyban hozzájárult a létesítmény magasan képzett és hozzáértő személyzete, amely 24 órában felügyeli az alagút biztonságát. Azt is érdemes felidézni, hogy a szintén az A1-esen lévő Brinje-alagutat 2007-ben Európa legjobb alagútjává választották. 7

A pénzügyi válság következményeképpen lelassult az A1-es Dalmatina autópálya Vrgorac - Ploče szakaszának építése. A tervek szerint az A1- es 2011 végére éri el Ploče városát és a kikötőt. A európai E65-ös út és a páneurópai Vb közlekedési folyosó részét képező Rijeka Zágráb autópálya különösen fontos az idegenforgalmi és gazdasági fejlesztések szempontjából, s forgalmát tekintve a legjobban megtérülő horvát autópálya. 2010 márciusában az 5c folyosó magyarországi szakasza már majdnem elért a magyar - horvát határig, már csupán húsz kilométer hiányzik a teljességhez. A magyar turisták egy részének ez jelentősen lerövidíti a Horvátországba történő lejutás idejét, s a remek úthálózatnak köszönhetően Budapestről Rijekába akár 5 órára alatt is lehet érni. 2010. június 30-án helyezték forgalomba a Ljubljana-Bregana autópálya még hiányzó, utolsó szakaszát, melynek köszönhetően a több éves tervezés eredményeképpen végre megszűnnek a dugók a szlovén - horvát határon. Emlékeztetünk arra, hogy Szlovénia 2009. július 1-jén vezette be a hétnapos autópálya matricát, melynek ára 15 euró. Isztriai Y 2010 szeptemberében kezdték meg az isztriai Y Peličettől Pomerig tartó nyolc kilométeres bevezetőútjának az építését, melynek értéke 170 millió kuna. Az építkezés előreláthatólag 13 hónapot vesz igénybe, melynek első, a Pulát a Medulin felé vezető út csomópontjával összekötő öt kilométeres szakaszát a tervek szerint már 2011. június 1-je előtt forgalomba helyezik, hogy ily módon már a turisztikai szezon beköszönte előtt csillapítsák a Pula felé irányuló utak zsúfoltságát. Ez az út hármas funkciót tölt be: ez lesz Isztria déli részének bevezető útja, Pula gyakran zsúfolt elővárosi területének elkerülő útja, illetve a Premantura, Medulin és Ližnjan megközelítéséhez ajánlott útvonal. Az útszakasz a várakozások szerint tehermentesíteni fogja a Pulába tartó forgalmat, illetve jelentősen lecsökkenti a szezonban a város felé tartó útvonalakon tapasztalható torlódásokat. 2010. június 20-án, a tervezett határidőhöz képest 19 hónappal korábban került átadásra az Isztriai Y 2 A szakaszának teljes profilja, azaz a Pulától Kanfanárig vezető 28 kilométeres útszakasz, amely három csomóponttal - Vodnjan-észak, Vodnjan-dél és Pula, valamint 27 alul- és felüljáróval rendelkezik. Az isztriai Y ezen szakaszán történt beruházás értéke 86 millió euró, míg a Pula-Kanfanar és a 49,2 kilométeres Umag-Kanfanar, valamint a 18 kilométeres Kanfanar-Rogovići szakaszokból álló 2 A útszakasz összértéke 320 millió euró. A kivitelező tájékoztatása szerint a 2011-es turisztikai szezon kezdetéig az isztriai Y további 50 kilométeres szakaszát forgalomba helyezik, míg 2011 végéig további 18 kilométernyi szakasz átadása várható. Az autópálya teljes profilban történt átadását követően új tarifarendszer - zárt rendszerű díjfizetés - kerül bevezetésre. Az autópálya használója ebben az esetben kizárólag annak az autópálya szakasznak a használatáért fizet, melyen ténylegesen áthaladt. Autóbusszal Horvátországba www.akz.hr Az autóbuszjáratok igen szerteágazó hálózata az ország minden szegletét összeköti. Menetrendszerű autóbuszjáratok kötik össze Horvátországot a szomszédos országokkal, csak úgy mint Svájccal, Franciaországgal, Németországgal és Szlovákiával. A trieszti autóbusz pályaudvarról egész évben közlekednek autóbuszjáratok Horvátország különböző városaiba (Pula, Rijeka, Zadar, Šibenik, Split, Dubrovnik). Egész éven át heti egyszer közlekedik a Prága- Zágráb járat, míg a Prága- Zadar-Šibenik-Split járat kéthetente jár. A nagyobb városok közötti távolsági járatok meglehetősen sűrűn közlekednek, csakúgy, mint a regionális járatok. Horvátország legfrekventáltabb autóbusz pályaudvara a zágrábi. Légi közlekedés www.airport-dubrovnik.hr www.split-airport.hr www.zadar-airport.hr www.osijek-airport.hr www.airport-pula.hr www.zagreb-airport.hr www.airport-rijeka.hr Horvátországba jóformán a világ minden részéből közlekednek repülőjáratok. Horvátországon belül Zágrábban, Splitben, Dubrovnikban, Eszéken, Zadarban Rijekában és Pulában működnek nemzetközi repülőterek, míg Bračon és Lošinjon csak a nyári szezonban üzemel a helyi reptér. Horvátországi sportrepülőterek: Zágráb, Čakovec, Slavonski Brod, Rijeka, Vrsar, Mali Lošinj, Sinj, Otočac, Čepin, Ivanić Grad, Koprivnica, Brač, Pula és Varaždin. A Croatia Airlines horvát nemzeti légitársaság számos európai városba biztosít légi összeköttetést. A Croatia Airlines-on felül még mint egy harminc légitársaság repül Horvátországba, úgy például a British Airways, a Lufthansa, a SkyService Airline, az Iberia, a STER- LING, a SAS, a Delta, a TAP Portugal, az Austrian Airlines, a Spain Air, az Alitalia, a Turkish Airlines, a Malév, az Air France, az Aeroflot és a ČSA. Tavasszal, nyáron és ősszel mint egy 16 fapados légitársaság közlekedtet járatokat Horvátországba, ily módon mint egy nyolcvan európai desztinációval biztosítva légi összeköttetést. Ezek közül a következőket emeljük ki: Germanwings, Happag Lloyd Express, Clickair, Norwegian Air Shutlle, Wizz Air, Flyglobespan, Flybe, Thomsonfly, Easyjet, Ryanair és EstonianAir. A fapadosok közül a legtöbb horvátországi járattal a német Germanwings rendelkezik, melyet a német TUIfly, a magyar Wizz Air, a norvég NorwegianAir, a brit easyjet és az ír Ryanair követ. 8

Ezen felül Horvátországba a világ számos városából közlekednek charterjáratok. A Turisztikai Minisztérium és a Horvát Idegenforgalmi Közösség különösen nagy hangsúlyt fektet a légi fuvarozóknak szánt Horvátország szárnyai elnevezésű programra, melynek célja, hogy a horvát desztinációk a főszezonban, illetve az elő- és utószezonban minél hathatósabban kapcsolódjanak be a szervezett légi közlekedésbe. A horvát repterek mindegyike növekedést regisztrált, némelyek nem kevesebb, mint 60-70 százalékos forgalomnövekedést értek el. A 2010-es szezonban a legtöbb járatot a Spliti Repülőtér fogadta/ indította, amely a szezonban nem kevesebb, mint 35 európai várossal állt összeköttetésben. A második helyen a Dubrovniki Reptér áll, amelyből 29 célállomásra indultak járatok. Semmivel sem marad el Split és Dubrovnik kiváló teljesítményétől a Zadari Reptér, amely a háborút követő felújításának köszönhetően egyre jobb eredményeket könyvelhet el. A fapados légitársaságok témakörében kihagyhatatlan a Ryanair, amely a 2010-ben működtetett 11 zadari járatával a Zadari Reptér első számú légitársasága volt. Biztatóak a légitársaságok 2011-es szezonra vonatkozó előrejelzései is: A Thomas Cook UK Pulába és Splitbe indított járataival újra lefedi Isztriát és Dalmáciát. Az EasyJet februárban nyitja meg zágrábi járatát, míg a British Airway áprilistól napi rendszerességgel indít járatot Dubrovnikba. A Blue1 2011 nyarától indítja pulai járatait. A Finnországból érkező első vendégek már május 28-án landolnak Pulába, s a menetrendszerű járatok egészen 2011. szeptember 3-ig kötik össze Pulát Helsinkivel. Európa egyik vezető fapados légitársasága, az easyjet novemberben vette fel Zágrábot célállomásai közé. Az easyjet repülői a horvát fővárosból novembertől heti négy alkalommal repülnek a párizsi Charles de Gaulle Reptérre, míg a tervek szerint 2011 februárjának közepétől heti öt járat indul a londoni Gatwick Repülőtérre. Az EasyJet egyébként már jó ideje működteti Splitből és Dubrovnikból közlekedő járatait. Az Eszéki Reptérről érkezett információk szerint az ír Ryanair fapados légitársaság az idén is közlekedik majd az Eszék- Frankfurt vonalon. Az elmúlt idényben a május elejétől október végéig közlekedő mint egy 50 járattal közel 7000 utas érkezett a Ryanair gépeivel az Eszéki Reptérre. Valamivel többen repültek az ellenkező irányba. A utasforgalomban az azt megelőző évhez képest kilenc százalékos növekedést regisztráltak. A Croatia Airlines 2011 nyarától az egyik legvonzóbb horvát célpontnak tartott Dubrovnikból Velencébe és Athénba indít járatokat. A tervek szerint Velencébe heti két, Athénba pedig heti három járatot indítanak. Vonatközlekedés www.hznet.hr Dubrovnik kivételével minden nagyobb horvát városba el lehet jutni vonattal. Közvetlen vasúti összeköttetés van a következő országokba: Szlovénia, Magyarország, Olaszország, Görögország, Ausztria, Svájc, Németország, Bosznia Hercegovina, Szerbia, valamint Montenegró. A további európai országok többségébe átszállással lehet eljutni. Példa a vasúti utazás időtartamára: München Rijeka/9 óra; Bécs-Rijeka/5 óra. Horvátországban a következő vonatok közlekednek: EuroCity (EC), InterCity (IC), expressz (Ex), gyorsvonat (B) és személyvonat. 2010. augusztusában Horvátország, Szerbia és Szlovénia egy olyan közös vasútvállalat létrehozását támogató nyilatkozatot írt alá Belgrádban, melynek célja, hogy biztosítsa a három állami vasút versenyképességét a piacon. A Ljubljana - Zágráb - Belgrád - Dimitrovgrad Isztanbul vonalon jelenleg 700 vonat közlekedik, míg a Magyarországon át vezető 4-es korridoron hétezer vonat jár. 9