Közösségmintázatok időben: szukcesszió



Hasonló dokumentumok
Közösségmintázatok időben: szukcesszió

Általános ökológia előadás II. félév Szabó D. Zoltán

Fák osztályozása: korai: többrétegű korona, jobban kihasználják a fényt virginiai/vörös cédrus (Juniperus virginiana)

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

Biomassza és produktivitás közti összefüggések

Távérzékelés és ökológia (remote sensing)

Az energia áramlása a közösségekben

Negatívan csatolt eloszlások - több vizsgálat elterjedés-mintázatokat használt az interspecifikus kompetíció fontosságának bizonyítására

A SZUKCESSZIÓ A SZUKCESSZIÓ TÍPUSAI PRIMER SZUKCESSZIÓ SZEKUNDER SZUKCESSZIÓ NÖVÉNYKÖZÖSSÉGEK IDŐBELI VÁLTOZÁSA A NÖVÉNYZET SAJÁTSÁGAI

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

NÖVÉNYKÖZÖSSÉGEK IDŐBELI VÁLTOZÁSA

Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza?

Dekomponálás, detritivoria

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal

Populáció A populációk szerkezete

Közösségek jellemzése

Gyors szelekciós folyamatos. Amikor az evolúció a szemünk előtt zajlik

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.

Fajok közötti kapcsolatok

A szárazföldi növénytársulások szerkezete

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

megjelenésére rható hazánkban? 2006, 2007, 2008 Páldy Anna Budapest

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1)

Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Az ökológia alapjai NICHE

TECHNIKAI GYEPESÍTÉS EGYÉB MÓDSZEREK

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

Dr. Bittsánszky András. Növények a jövőnkért. Földes Ferenc Gimnázium Miskolc, február

Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe

Azok a külső környezeti tényezők, növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók.

BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK

SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor

Demográfia. Def.: A születés, mortalitás, ki- és bevándorlás kvantifikálása. N jelenleg. = N korábban. + Sz M + Be Ki. A szervezetek típusai: UNITER

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András

Igényeim: Félárnyékos helyeket kedvelek. Mezofita, azaz közepes vízigényű vagyok. A normál kerti talajokat kedvelem. Gondozási igényem csekély

Invazív fajok szerepe a biodiverzitás fennmaradásában

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: május 12. cím: 1. FORDULÓ

G L O B A L W A R M I N

Élettelen ökológiai tényezők

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Dr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39

TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294

A Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa és annak környezeti hatásai esettanulmány

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen km 3 víztömeget jelent.

Hajtásos növények gyökér hajtás szár levélre

Életmenet összetevők: Méret -előnyök és hátrányok versengés, predáció, túlélés optimális méret kiszelektálódása

Szigetbiogeográfia. A tapasztalat szerint:

Rendszertan - Összefoglalás -

Nagytestű növényevők hatása a biodiverzitásra

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

1. BEVEZETÉS - a szervezetek eloszlásának és abundenciájának leírása, megmagyarázása és értelmezése, a populációk méretbeli változásának vizsgálata -

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás

Kosborok az erdőkben Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (

A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez

VEZETŐFÜZET. a Kalanderdő tanösvényeihez. általános iskolások részére

EMELT SZINTŰ ETOLÓGIA. Alkalmazkodás ellenséges környezethez avagy élet a fagyban. Pongrácz Péter

Életmenetek. Mi az az egyed? Moduláris felépítés típusai. Mikor, kivel és hányszor? Általános ökológia 5. előadás

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló -

Vadbiológia és ökológia II.

A vízi ökoszisztémák

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk

Mezo- és mikroelemek hiánya a szőlőben

VEGETÁCIÓFORMÁCIÓK, FORMÁCIÓCSOPORTOK

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

A parlagfű Magyarországon

Egyedek, populációk téreloszlása

Energiaáramlás a közösségekben

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata

SZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

11. évfolyam esti, levelező

Szigetbiogeográfia: szigetek, területek és kolonizáció

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Általános ökológia előadás II. félév Szabó D. Zoltán

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Intraspecifikus verseny

A vizet és az ásványi anyagokat egész testfelületükön keresztül veszik fel, melyet a szárukban található kezdetleges vízszállító sejtek továbbítanak.

funkcionális jellegű: - valódi ragadozók több áldozatot is megölnek életük során és megeszik őket, gyakran egészében

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

VEZETŐFÜZET. a Kalanderdő tanösvényéhez. általános iskolások részére

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk

Légzőszervi megbetegedések

Az emberiség bioszféra-átalakításának nagy ugrásai

1. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre!

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Fontos társulástani fogalmak

5 NYOMÓS OK A BACTOFIL-OS ŐSZI TALAJAKTIVÁLÁSRA. [négypluszegy]

A talaj szerves anyagai

1. feladatsor megoldása

Az albínó mamutfenyők misztikus világa

Átírás:

Közösségmintázatok időben: szukcesszió - a fajok abundanciája nem csak térben, időben is változhat egy faj ott és akkor fordul elő, ahol: (i) képes eljutni az adott helyre (ii) ott megfelelő körülmények és források léteznek (iii) kompetítorok, ragadozók és paraziták nem zárják ki

Nem: szezonális, évek között változások (bár van ún. szezonális szukcesszió is) hanem: fajok populációinak nem-szezonális, direkcionális és folyamatos kolonizációs és kihalási folyamata egy adott helyen

Degradatív szukcesszió - rövid idő alatt (hónapok, évek) bármilyen élettelen szerves anyagot (állati vagy növényi tetem, levedlett bőr, ürülék) mikroorganizmusok és lebontók lepnek el rendszerint sorban követik egymást, gyakran az egyik rész elfogyasztása nyitja meg az utat következők előtt = heterotrofikus szukcesszió mivel heterotróf élőlények vesznek részt benne

Erdei fenyő levelek, gombák

- már a fán kezdődik: Coniosporium az élő levelek 50%-án - augusztusban, mikor a legtöbb levél lehull a levelek 40%-án van Lophodermium, Fusicoccum és Pullularia -L (litter) réteg, 6 hónapig, Desmazierella és más fajok, fokozatosan emésztve és lágyítva a szöveteket -F1 (fermentation) réteg - támadás belülről is (Desmazierella), kívülről: Sympodiella, Helicoma. 2 év múlva a levelek fizikailag is kezdenek elbomlani, a gombák mellet más támadók: Collembolák, tetvek és Enchytraeidae férgek

- F2 réteg, 7 év múlva: a levelek már nincsenek felismerhető állapotban és a biológiai aktivitás is nagyon lecsökken savas környezet (humusz) - ezek a gombák nem mutatnak antagonisztikus kapcsolatokat, a különböző stádiumok időzítése inkább az anyag állapotától függ. A gombák lágyítják és emésztik, megkönnyítve a detrituszevők behatolását. Valószínű az ezek által fogyasztott táplálék jórészt gombaszövet és nem tűlevél-anyag

Allogenikus szukcesszió - szubsztrátum keletkezik, amit zöld növények foglalnak el ( autotrofikus szukcesszió) vagy más szesszilis szervezetek. Az élőhely ilyen esetekben nem degradálódik és nem tűnik el, csak elfoglalják. Autogenikus szukcesszió: biológiai folyamat eredménye Allogenikus szukcesszió: külső geofizikokémiai erők változása következtében

Fal folyó, Cornwall, Anglia

- azt hogy ez szukcesszió és nem egyszerűen rögzült zonáció, azt a talaj növénymaradványainak elemzése bizonyítja Mi felelős a szukcesszióért? elsődlegesen a hordalék lerakódás két biológiai folyamat is: Deschampsia füvek és sás (Carex) csomókat növesztenek hangyabolyok azaz szukcesszió egy része lehet autogenikus is; a növényzet felgyorsíthatja a hordaléklerakódást

Autogenikus szukcesszió - újonnan felszabadult földön, fokozatosan változó abiotikus behatások hiányában primér szukcesszió: nem befolyásolta előző közösség pl. újonnan képződött homokdűnék, lávafolyások, gleccser visszahúzódás szekundér szukcesszió: vegetáció eltávolítódott, de ott van a talaj, a magvak és spórák. pl. fák pusztulása vmilyen betegség, szélvihar, tűz, ledőlés miatt

primér szukcesszió több száz év kövek a tengerparton rövidebb, belefér egy ökológus életébe - térképek, korhatározás alapján becsülhető. Északi féltekén még mindig folyik az utolsó jégkorszak utáni rekolonizáció! facilitáció: korai fajok megváltoztathatják a körülményeket ill. forrásokat az élőhelyen, hogy új fajok megjelenését lehetővé tegyék primér szukcesszióban jelentős

Glacier Bay, Alaszka

Szukcesszió folyamata: - vékony, tápanyagszegény agyagtalaj: mohák, sekély gyökerű magcsákó (Dryas), sások, szittyók - füzek (Salix), előbb kisebbek majd bokrosak - szitka éger (Alnus crispus) lép be, 50 év múlva akár 10 m magasak lehetnek -ezt később elárasztja a szitkafenyő (Picea sitchensis) sűrű vegyes erdő, amibe még belép a nyugati- és szirti hemlokfenyő (Tsuga heterophyla, T. mertensiana)

első kolonizálók: megváltoztatják a talaj összetételét magcsákó és éger: légköri nitrogént megkötő szimbionták éger: savasít, ph leesik 8-ról 5-re az 50 év alatt - a szitkafenyő ezt a nitrogént használva lepi el a az éger erdőt ahol meggyűl a víz, lapos a talaj: Sphagnum mohák, nagyon savasítják a talajt végső állapot kialakulása a könyezeti feltételektől függ

Tengerpart, Kalifornia algafajok kolonizációja

-először: zöldalgák (Ulva). Ősszel és télen évelő vörösalga fajok: Gelidium coulteri, Gigartina leptohynchos, Rhodoglossum affine, Gigartina canaliculata 2-3 év múlva G. canaliculata domináns lesz, 60-90%-ban borítja a felületet. Zavarás hiányában ez a majdnem monokultúra megmarad, ellenállva minden más inváziónak inhibíció: - pionír fajok (pl. gleccser esetében) segítették a többi megjelenését - Ulva, ha jelen van gátolja a Gigartina fajok megtelepedését

Kísérlet Ulva eltávolítással: Mortalitás két hónap alatt:

a közép-szukcessziós vörösalga fajok gátolják a kései stádiumban megjelenő G. canaliculata-t gyorsaság fontos Ulva: rövid életű, gyorsan nő és szaporodik évelő vörösalgák szezonálisak, lassabban nőnek és távol maradnak mindaddig amíg a pionír zöldalgáknak semmi bajuk nincs

- korai domináns fajok érzékenyebbek a zavarásra kísérlet megjelölt fajokkal, alacsony ár mellett, amikor erősen ki voltak téve szárazságnak és az ezt fokozó szélnek + szelektív legelés Ulva-n (rák: Pachygrapsus crassipes) kései fajok előbb a felszabadult foltokon jelennek meg, amint újabbak szabadulnak átveszik a helyet

Felhagyott földek szukcessziója, 19. században elhagyott farmokon, USA keleti rész -régi erdők helyén a tipikus domináns faj-sorrend: - egyéves füvek -évelő lágyszárúak, -cserjék - korai és kései szukcessziós fák pionír faj: gyorsan megtelepednek a megzavart élőhelyen, propagulumok vagy jelen vannak már a földben vagy gyors diszperzióval terjednek át máshonnan

Ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisifolia) felhagyott talajok tipikus egyéves növénye csírák hosszú ideig életképesek a talajon, csírázását elősegítő tényezők: -nem-szűrt fény -kis CO 2 koncentráció - fluktuáló hőmérséklet

- a parlagfüvet aztán más évelők szorítják ki (ált. fészkesek), pl. kanadai betyárkóró (Conyza canadensis): kis magvak, nagyon nagy diszperziós képesség, landolás után rögtön csíráznak és kikelnek már őssszel. Tavasszal előnybe kerülnek, kiürítik a forrásokat (fény, víz, tér, tápanyagok). Kései szukcessziós fajok nem igénylik a fényt csírázáshoz, erdőlomb alatt pedig nem csíráznak a korai szukcessziós fajok

Pionír fajok: üldözött életstílus: túlélésük újabb és újabb zavart helyek megjelenésétől függ. Gyorsan nőnek, nem bírnak felülmaradni a kompetícióban. Relatív növekedési ráta kisebb a kései fajoknál, vszínű a tartószövetek mennyisége miatt is Fotoszintézis ráta: csökken a kései fajok fele Árnyéktűrés: kései szukcessziós fajok sikerének kulcsa

Idealizált fény-telítettségi görbék korai, közép és kései szukcessziós fajokra

Fák osztályozása: korai: többrétegű korona, jobban kihasználják a fényt virginiai/vörös cédrus (Juniperus virginiana) kései: egyrétegű korona cukorjuhar (Acer saccharum) amerikai bükk (Fagus grandifolia) ha együtt kolonizálnak egy helyet többrétegű koronás fák gyorsabban nőnek az elején, aztán a késeiek dominánssá válnak