Egyedek, populációk téreloszlása

Átírás

1 Egyedek, populációk téreloszlása

2 Egyedek térbeli eloszlása egyszerű kategorizálás - egyenletes (szabályos) v. szegregált ritka, territoriális stratégia esetén, mesterséges beavatkozásra is utalhat. naphal (Lepomis gibbosus) territóriumok egyenletes

3 Egyedek térbeli eloszlása - véletlenszerű v. random - forrásbőség? random

4 Egyedek térbeli eloszlása - csoportosuló (csomós, foltos) v. aggregált relatíve gyakori, szociális életmód esetében pl. - pl. levéltetűkolóniák - miért jó csoportban élni? - például rizikó csökkentés (risk-spreading), párzásra (párválasztásra) fordított idő csökkentése csoportosuló

5 Az egyedek azonban mozognak... Fiatal partifecskék (Riparia riparia) a kirepülés után távoli helyeket is felkeresnek, Afrikából visszatérve csak 55%-uk szaporodik születési helyük közelében, 87%-uk 10 km-es körzeten belül és kb. 2%-uk 100 km-rel távolabb. egyesek szerint: migráció = nagyszámú szervezet direkcionális mozgása egyik helyről a másikra diszperzió = egyedek egymástól való eltávolodása, szétszóródás van-e értelme elkülöníteni? migráció és diszperzió előlények (populációinak) térbeli és időbeli áthelyeződését jelenti egyaránt Polgár és Darvas (1995): a migráció az átlagos napi életviteltől eltérő, a környezet által időszakosan kiváltott, endogén szabályozottságú, a populáció(k) egészét vagy döntő hányadát érintő és élettér (habitat) váltással járó mozgásokat jelenti. Két formája van: élettérváltás (transzlokáció) és elvándorlás (diszmigráció) Hassel és Southwood (1978): a habitatok közötti mozgás migráció, a habitaton belüli, foltok közötti, és a folton belül, a táplálékegységek közötti mozgás diszperzió

6 migráció táplálék diszperzió diszperzió migráció táplálék

7 Mozgás populációk között - Metapopulációk Levins (1970): metapopuláció = populációk populációja ugyanazon fajhoz tartozó populációk diszperzió által összekapcsolt (azonos időben létező) halmazát jelenti. meghatározó folyamatok: extinkciók és rekolonizációk = metapopuláció-dinamika source-sink koncepció: source forráspopuláció, sink felvevőpopuláció r=0 source populáció r>0 rmax sink jellegű populációrész r<0 ideális körülmények pl. kakukk-parazitált nádirigó populáció a Duna-kanyarban sink populáció r<0

8 foglalt élőhelyfolt üres élőhelyfolt diszperzió klasszikus (Levins-féle) szárazföld-sziget (MacArthur-féle) METAPOPULÁCIÓ TÍPUSOK foltos metapopuláció nem-egyensúlyi típus

9 Diszperzió állatoknál állatok térbeli áthelyeződése alapvetően aktív, nem- és korfüggő különbségek. Madarak esetében a tojók, emlősöknél a hímek hajlamosabbak a diszperzióra okok: élőhelyminőség változása, igények változása, szaturáció, szaporodás, életciklus (1) Diurnális (naponta ismétlődő) v. árapályjelenségekkel összefüggő élőhelyváltoztatás - tarisznyarákok a tengerparton - planktonikus lények függőleges vándorlása - nyirokféreglárvák vándorlása az emberi testben (2) Szezonális mozgások egyes élőhelyek időszakos leromlása az oka - időszakos vizekben élők - csapatokban élő növényevők

10 sarki csér Diszperzió állatoknál (3) Nagytávolságú vándorlás - vándormadarak pl. sarki csér (Sterna paradisaea) - vándorló emlősök, rovarok, halak (4) Egyszeri visszatérés típusú vándorlás - életciklussal összefüggő vándorlások: lazacfélék (Salmo spp.), angolna (Anguilla anguilla), királylepke (Danaus plexippus) lazacok angolna

11 Diszperzió állatoknál (5) Egyetlen utazás típusú vándorlás - nemzedékváltakozással összefüggő migráció - bogáncslepke (Cynthia cardui), Atalanta-lepke (Vanessa atalanta) vándorlása Atalanta-lepke bogácslepke Mikkola (2003)

12 Diszperzió növényeknél A növények térbeli áthelyeződése passzív alapvetően. - leváló testrészek, modulok révén - termések révén repítőszerkezetek, kapaszkodóképletek révén pl. (a) lehet random repítőszerkezetek esetében (időjárástól függő, pl. szélerősség és -irány) (b) lehet valamelyest irányított korai juhar adott területegységre jutó magszám Az anyanövénytől való elszóródáskor a termések levegőben való mozgása leírható inverz négyzetes és köbös összefüggés alapján. inverz négyzetes szél által segített diszperzió köbös köbös aktív szétszóródás pl. katapult mechanizmus révén négyzetes távolság az anyanyövénytől

13 Stratégiák növényeknél nagy mag (nagy ráfordítás) nehezebben terjed, kevesebbet lehet belőle létrehozni, olyan élőhelyen előnyös, amely tápanyagokban szegény és a fiatal növényeknek meg kell erősödnie, mielőtt saját magát elláthatja (pl. kókuszpálma magja) kis mag (kis ráfordítás) könnyebben terjed, többet lehet belőle létrehozni, pl. orchideafélék porszerű magja

14 Stratégiák növényeknél aktív terjesztés élőlények által: gyümölcsevő madarak (25 családban), emlősök (28 családban), rovarok (pl. hangyák) a probléma: a gyümölcs fogyasztható része és a mag tömege közötti arány irányított diszperzió: a terjesztő olyan élőhelyre viszi a magot, amelyet az igényel. Pl. madár és fagyöngy, szajkó és tölgy, hangya és kakukkfű (?) fagyöngy magja mirmekokória szajkó és makk

15 Stratégiák növényeknél termés/mag polimorfizmus: kétféle mag létrehozatala, otthonmaradó és terjedő mag (pl. Cakile) Brassicaceae, Poaceae, Asteraceae, Chenopodiaceae klonális diszperzió egy egyed dominálhatja az élőhelyfoltot Cakile maritima felső rész: terjedő mag alsó rész: helybenmaradó mag

16 az anyanyövényhez közel maradt magvak rendszerint aránytalanul magas predációnak vannak kitéve, de az anyanövény és a többi, közeli fajtárs részéről is nagy a kompetíciós nyomás A diszperzióra kerülő magvak sorsát leíró hipotetikus görbék (Szentesi és Török 1997)

17 Egyes diszperziós tényezők foltszerű mageloszlást és növényi növekedést eredményeznek (Szentesi és Török 1997)