ÚTMUTATÓ az elızetes megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez Környezet és Energia Operatív Program és Közép-Magyarországi Operatív Program Keretében Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (e-környezetvédelem) c. pályázati konstrukció elsı fordulójához Kódszám: KEOP - 6.3.0. - KMOP - 3.3.4.C) A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.
TARTALOMJEGYZÉK 1. Összefoglaló...5 2. A projektgazda és projektmenedzsment szervezet bemutatása...6 2.1. A projektgazda bemutatása...6 2.2. A projektmenedzsment szervezet bemutatása, általános adatai...8 3. Háttér, környezet...11 3.1. Érintett földrajzi terület bemutatása...11 3.2. Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása...13 4. A fejlesztés szükségszerőségének ismertetése...14 4.1. Helyzetértékelés...14 4.2. A fejlesztési szükségszerőség ( probléma ) meghatározása, megfogalmazása...15 4.3. Célkitőzések...16 4.4. Indikátorok...17 4.5. A projektjavaslat célcsoportjai...18 5. A fejlesztés megvalósításának módjai...19 5.1 A projekt nélküli eset 0 változat...19 5.2 A megvalósíthatatlan megoldások kizárása...21 5.3 A, B, C projektváltozatok...22 6. A változatok értékelése...25 6.1 Az értékelési módszer bemutatása...25 6.2 Értékelés...25 7. A projektjavaslat ütemezése...26 7.1 A projekt elıkészítettségének bemutatása...26 7.2 Intézkedési terv és ütemtervek a projektfejlesztésre...27 7.3 A projekt megvalósításának ütemterve...29 8. Rövidítések...31 9. A tanulmány mellékletei...32 2
Bevezetés A 2007-2013-as programozási idıszakra - az ISPA/Phare és Kohéziós, illetve Strukturális Alapok pályázati tapasztalati tapasztalatai alapján - a támogatási intézményrendszer a projekttervezés és végrehajtás továbbfejlesztett módszereit alkalmazza, annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló EU forrásokat teljes mértékig és hatékonyan fel lehessen használni. Az elıbbiek alapján kialakított, 2007-2013-as támogatási idıszakra vonatkozó jogszabályok 1 határozzák meg a projektkiválasztás lehetséges módjait és a kiválasztás egyes lényeges lépéseit. A vonatkozó jogszabályok alapján kidolgozott egyes pályázati kiírások útmutatói és mellékleteik tartalmazzák a benyújtandó projektjavaslat részletes tartalmi követelményeit és eljárásokat mind a pályázat elbírálására, mind a késıbbi fázisokra (támogatási szerzıdés, projektfejlesztés, mérföldkövek, kifizetés, ellenırzés, második fordulóra történı benyújtás) vonatkozóan. A projekt elıkészítés támogatásához, illetve a finanszírozásához igényelt támogatás elıfeltétele többek között (a pályázati kiírás és útmutató szerint) a projektjavaslat Elızetes Megvalósíthatósági Tanulmányának (EMT) elkészítése az EMT útmutató és sablon alapján. Az EMT-hez szervesen kapcsolódik az elektronikus vagy papíralapú adatlap kitöltése, mely a projektjavaslatról csak alapvetı információkat tartalmaz, ennek azonban összhangban kell lennie az EMT tartalmával. A projektjavaslat elbírálásához részletes, szakmai háttérként, indoklásként az EMT szolgál, ezért kiemelten fontos, hogy a sablon és útmutató alapján a támogató teljes körő képet kapjon a projektjavaslat tartalmáról, elvárt eredményeirıl, költségeirıl, fenntartásáról és fejlesztésének lépéseirıl. Az elızetes megvalósíthatósági tanulmánynak célszerő követni a projekt generálás és fejlesztés folyamatát, a fıbb döntési pontokat, és végül be kell mutatni azt a változatot, melynek részletes mőszaki és gazdasági elemzését a részletes megvalósíthatósági tanulmány tartalmazza. Ennek megfelelıen az elızetes megvalósíthatósági tanulmány útmutató a következı logikai szerkezetet követi: 1. a földrajzi, gazdasági-társadalmi környezet bemutatása, helyzetelemzés; 2. a fejlesztési igény meghatározása, célok kitőzése; 3. a célkitőzések megvalósításának módjai, azaz különbözı változatok bemutatása; 4. változatok definiált módszertan szerinti összehasonlítása, egy változat kiválasztása; 5. végül a kiválasztott változat részletes kidolgozásának ismertetése, azaz a projektfejlesztés munkaterve. 1 255/2006. (XII.8.) Korm. rendelet a 2007-2013-as programozási idıszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvetı szabályairól és felelıs intézményeirıl; 16/2006. (XII.28) MeHVM-PM együttes rendelet a 2007-2013-as programozási idıszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól 3
Az elızetes megvalósíthatósági tanulmánynak tartalmaznia kell, hogy a részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez a részletes megvalósíthatósági tanulmány útmutató által meghatározott szerkezet szerint milyen további vizsgálatok, elemzések szükségesek, illetve röviden be kell mutatni a szükséges tervezési lépésekhez alkalmazni kívánt módszertant. A projektjavaslat további kidolgozásához szükséges tevékenységekhez költségeket kell rendelni. Ez alapján lesz megállapítható, hogy mekkora a projekt elıkészítés teljes költségvetése, és hogy ehhez a leendı támogató milyen mértékben tud hozzájárulni, illetve milyen mértékő/összegő önerıt kell biztosítania a projektgazdának. FONTOS! Az EMT Útmutató és sablon a 2007-2013-as programozási idıszakra a KEOP pályázatokhoz rögzíti az EMT formátumát, és alapvetı követelményeit, melyek pályázatonként eltérıek. Így fontos minden projektjavaslat esetén a vonatkozó EMT útmutatót használni! Az útmutató és sablon célja, hogy a projektjavaslatok elızetes megvalósíthatósági tanulmánya egységes formátummal és hasonló színvonalon álljon elı. Így egyrészt megkönnyíti a beérkezı projektjavaslatok értékelését azáltal, hogy az egységes szerkezető dokumentumok áttekintése és értékelése kevesebb idıt vesz igénybe; másrészt felsorolja a legszükségesebb tartalmi elemeket, annak érdekében, hogy az értékelık és bírálók a megfelelı információ birtokában dönthessenek a projektjavaslat elıterjesztésérıl, illetve támogatásáról, adott esetben az egymással versengı projektek rangsorolásáról. Ennél fogva kiemelten fontos, hogy a projektjavaslat készítıi a projekt szempontjából releváns összes kérdésre kitérjenek, és minden kért adatot, információt közöljenek a bírálóval az EMT-n keresztül, hiszen ezek hiánya a projektjavaslat tartalmi kiegészítését teszi szükségessé, késleltetve a támogatási döntést, vagy akár a javaslat elutasításához is vezethet. A fentiek miatt az EMT szerkezetének meg kell egyeznie az útmutató szerkezetével (ehhez a sablon ad segítséget). Az egyes pontoknál általában a megjelölt módszert kell alkalmazni, ott azonban, ahol külön fel van tüntetve, az ajánlott módszerek az adott projektjavaslat sajátosságainak figyelembe vételével más módszerre cserélhetık. Ez utóbbi esetben az alkalmazott módszert részletesen be kell mutatni. Fejezetek (cím, alcím) nem hagyhatóak el; ha a tanulmány készítıje szerint a projektjavaslatra nem vonatkozik, vagy a projekt szempontjából irreleváns az adott fejezet (cím, alcím), akkor azt az adott helyen kell jelezni, és megfelelıen megindokolni. 4
1. Összefoglaló A projekt javaslat általános, rövid vezetıi összefoglalása. Az összefoglaló készítésének célja, hogy a döntéshozók részére, akiknek nincs módjuk és idejük részletesen átolvasni a tanulmányt, átfogó képet adjon a megoldandó problémáról, a megoldás kiválasztásához szükséges további elkészítı munkákról és folyamatokról. Ezért az összefoglaló terjedelme szigorúan korlátozott, legfeljebb 1-2 oldal. A vezetıi összefoglalónak minden esetben tartalmaznia kell a projektjavaslat leglényegesebb elemeit (a projekt címét, helyszínét/helyszíneit, a projektgazda székhelyét, a projekt kezdetének és befejezésének idejét), és egyértelmően alá kell támasztania, hogy a projektjavaslat továbbfejlesztésére és késıbbi megvalósítására szükség van, ill. a részletes projektjavaslat kidolgozásához elıkészítési támogatás szükséges. Javasolt vázlat: 1) EMT fıbb következtetései (6. pont alapján) 2) Kidolgozásra javasolt változat rövid bemutatása (5. pont alapján) 3) Kidolgozás és megvalósítás javasolt ütem- és intézkedési tervének rövid ismertetése (7. pont alapján) 5
2. A projektgazda és projektmenedzsment szervezet bemutatása 2.1. A projektgazda bemutatása A fejezet célja, hogy bemutassa: a projektgazda alkalmas és képes a projekt végrehajtására, az elıkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó összes tevékenység ellátására, menedzselésére, ellenırzésére. Amennyiben a projektgazda nem azonos a projektmenedzsment szervezettel, ebben a fejezetben kell bemutatni a két szervezet közötti kapcsolatot, esetleg a projektmenedzsment szervezet kiválasztásának (tervezett) módját. Jelen fejezetet a 6. pontban kifejtett és kidolgozásra javasolt változat szerint kell bemutatni. Továbbá az 5. pontban bemutatott minden változatnak a jelenlegi helyzetre vonatkozóan itt leírtakon kell alapulnia. Elıször a projektgazdára vonatkozóan kell bemutatni, hogy a projektgazda (azaz a projekt megvalósítója 2 ) az adott jogi, mőszaki, pénzügyi környezetben a pályázati felhívás és útmutató szerint jogosult és alkalmas a projekt elıkészítésére és végrehajtására. Jelen pontban azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy az elsı fordulót követı projektfejlesztési szakasz eredményeképpen a pályázó személye megváltozhat (pl. önkormányzati társulás csak a projektfejlesztés folyamán jön létre). Amennyiben jelen projektjavaslat (1. forduló), valamint a már kidolgozott projektjavaslat (2. forduló) benyújtójának személye tehát különbözik, jelen pont 2.1.3. pontját az EMT 6. pontjában kiválasztott preferált alternatíva szerinti pályázó személyére vonatkozóan is ki kell tölteni. 2.1.1. A projektgazda adatai a projekt elıkészítés szakaszában A projektgazdára vonatkozó alapadatokat a pályázati adatlap tartalmazza, itt csak a legszükségesebbeket kell megismételni, ill. a részletes kifejtést igénylı elemeket (pl. döntéshozatal folyamata) bemutatni. A projektgazda jogi státusza a támogatásra való jogosultság egyik szempontja. A projektgazda jogi formájának megjelölésén kívül röviden be kell mutatni, hogy a projektgazda milyen általános tevékenységeket folytat, ez milyen formában kapcsolódik a megvalósítandó projekthez, és miért a projektgazda pályázik a támogatásra. (Pl. a projektgazda jogszabályban elıírt kötelezettsége a tevékenység végzése, jogszabály írja elı számára a fejlesztést, üzemeltetıje egy adott, fejlesztendı információs rendszernek, a projektgazda ismerte fel a fejlesztési szükségletet és kezdte el szervezni a projektet, stb.) Ki kell térni továbbá az általános forgalmi adó elszámolhatóságára, amely a projekt elıkészítés támogatási összegét módosítja attól függıen, hogy a kedvezményezett jogosulte az ÁFA levonására vagy nem az 1992. évi LXXIV. Tv. 4.. szakasza alapján. Be kell mutatni a projektgazda jellemzıit az ÚMFT szintő horizontális politikák közül az esélyegyenlıség és a fenntartható fejlıdés vonatkozásában. (Pl.: környezetirányítási rendszer, esélyegyenlıségi terv megléte, stb.) 2 255/2006 (XII.8.) Korm. rendelet 2. 1) bekezdés o) pont
2.1.2. Együttmőködési formára vonatkozó speciális adatok Amennyiben a projektgazda több önkormányzat, önkormányzati társulás vagy a kedvezményezett más szervezettel partnerségben kívánja megvalósítani a projektjét, a vonatkozó szerzıdéses struktúrát az alábbiak szerint be kell mutatni. Az elıkészítést érintı eljárási, képviseleti szabályokat, valamint döntési mechanizmusok menetét: szervezeti felépítés és mőködés különös tekintettel a képviseletre feljogosított szervezet/személy képviseleti jogkörének, valamint ehhez kapcsolódóan az elıkészítésre vonatkozó döntések meghozatalára feljogosított szervezeti egységek/személyek hatáskörének meghatározására. A kompetenciákat és szervezeti felépítést bemutató szervezeti ábrát csatolni kell. Amennyiben önkormányzati társulást, vagy egyéb együttmőködési formát kíván létrehozni és az erre vonatkozó információ rendelkezésre áll, fejtse ki a tag kiválása, illetve újabb tag felvétele esetén alkalmazandó eljárást is. A projekt elıkészítés finanszírozásának szabályait: Társulások és egyéb együttmőködési formák esetén bemutatandó az egyes tagok vagyoni hozzájárulásának %- os aránya. Amennyiben önkormányzati társulást, vagy egyéb együttmőködési formát kíván létrehozni és az erre vonatkozó információ rendelkezésre áll, sablonban található táblázat szerint mutassa be továbbá azt, hogy önkormányzatokat tömörítı társulást, ezen belül is a 2004. évi CVII. tv. szerinti többcélú kistérségi társulást, a 1997. évi CXXXV. Tv-ben meghatározott jogi személyiségő, vagy jogi személyiség nélküli társulást, vagy éppen egyéb együttmőködési formát kíván létrehozni, vagy hozott már létre. Egyéb együttmőködési forma lehet pl. költségvetési szervek tömörülése, ill. azok a vegyes együttmőködések, ahol az önkormányzatok költségvetési szervekkel, ill. más szervezetekkel mőködnek együtt. A különbözı társulási és együttmőködési formák bemutatásánál térjen ki a tagok megjelölésére a sablonban található bontásban: Társulásban résztvevı önkormányzatok: Gesztor önkormányzat: A 1997. évi CXXXV. Tv-ben meghatározott jogi személyiség nélküli tárulás azon tagját kell megadni, amely az adott társulás nevében és érdekében eljárni jogosult a társulási megállapodás alapján. Partner önkormányzatok: A 1997. évi CXXXV. Tv-ben meghatározott jogi személyiség nélküli tárulás gesztor önkormányzaton kívüli azon tagokat jelölje meg, amelyek a projekthez pénzügyileg hozzájárulnak és a projekt eredményeként létrejövı vagyontárgyon/szellemi terméken (immateriális javakon) tulajdonjogot szereznek. A projektben résztvevı tagok: A 2004. évi CVII. tv. szerinti többcélú kistérségi társulás, valamint 1997. évi CXXXV. Tv-ben meghatározott jogi személyiségő társulás valamennyi tagját itt kell felsorolni. Egyéb együttmőködések nem önkormányzati tagjai: Gesztor szervezet alatt az egyéb együttmőködések gesztor szervezetét értjük, amely az adott együttmőködés nevében és érdekében eljárni jogosult az együttmőködési megállapodás alapján. 7
Egyéb partnerek: Az egyéb együttmőködések gesztor szervezetén, valamint önkormányzati tagjain kívüli azon tagokat kell megadni, amelyek a projekthez pénzügyileg hozzájárulnak és a projekt eredményeként létrejövı vagyontárgyon tulajdonjogot szereznek. Ha még nem ismert, hogy a projektmegvalósítás fázisában milyen jogi és szabályozási keretek között mőködnek együtt a partnerek, illetve még nem tisztázott a projekt megvalósításban résztvevık köre, be kell mutatni a szerzıdéses struktúra részletes koncepcióját, illetve az elızetes megvalósíthatósági tanulmánynak tartalmaznia kell egy, az elıkészítéssel harmonizált ütemtervet a struktúra kialakítására (7.2.1 pontban). 2.1.3. Projektgazda adatai a projekt megvalósításának szakaszában Amennyiben a projektjavaslat és a már végleges projekt benyújtójának személye különbözik, jelen pontban kell bemutatni az elızetes megvalósíthatósági tanulmány 6. pontjában kiválasztott preferált alternatíva szerinti pályázó személyére vonatkozóan a 2.1.1. valamint a 2.1.2. pontokban meghatározottakra vonatkozó elképzeléseket. 2.2. A projektmenedzsment szervezet bemutatása, általános adatai Ebben a fejezetben kell bemutatni, hogy a projektjavaslat elıkészítésének kik, mely szervezetek, szervek (lesznek) a felelısei és végrehajtói. 2.2.1 Projekt elıkészítés Be kell mutatni az elıkészítési munkákat koordináló szervezet felépítését, szerzıdéses és szervezeti kapcsolódását a kedvezményezett projektgazdához. Az elıkészítéssel kapcsolatos feladat- és munkamegosztás és felelısségi rendszer bemutatásának tartalmaznia kell legalább az alábbi tevékenységeket: a támogató intézményrendszerével (elsısorban a Közremőködı Szervezettel) való kapcsolattartás, jelentéstétel, ellenırzés, minıségbiztosítás, pénzügyi feladatok, dokumentálás. Ezeket legalább a következı munkafázisokra részletezni kell: tervezési, elıkészítési munkák közbeszerzése, lebonyolítása, a beruházás megvalósítás és üzemeltetés szervezeti és jogi struktúrájának kialakítása és esetleg a beruházás megvalósítási munkák közbeszerzése. A szervezeti felépítést bemutató szervezeti ábrát csatolni kell! Az elıkészítésért felelıs projekt menedzsment egység bemutatásakor részletesen be kell mutatni résztvevı (és késıbb alkalmazni tervezett) munkatársak pontos feladatait, felelısségét, képzettségét és eddigi (vagy elvárt) munkatapasztalatait. Ajánlott, hogy a szervezetet olyan személy vezesse, akinek legalább 3 éves projektvezetési tapasztalata van az adott IT szakterületen. Ezen felül a menedzsment egység felállítása 8
során szem elıtt kell tartani, hogy a projekt lebonyolítása folyamán felmerülı mőszaki, jogi és pénzügyi kérdések megoldásáról, továbbá egyéb szakmai (pl. meteorológus, biológus, szakmérnök stb. közremőködését igénylı) feladatok ellátásáról is gondoskodni kell. A projektmenedzsment szervezet mőködésének bemutatása indokolt esetben (a szakrendszerek fejlesztései többnyire ilyenek) szétbontható projektmenedzsmentre és szakmai (pl. eszközbeszerzések, szoftverfejlesztések, adatbeszerzések, ingatlan átalakítás, üzembe helyezési munkálatok stb.) tevékenységekre. A projekt elıkészítésére felállított vagy felállításra kerülı szervezetet a sablonban található táblázat kitöltésén keresztül kell bemutatni. Projektmenedzsment szervezet A projektmenedzsment szervezet formájára vonatkozóan az utóbbi évek tapasztalata alapján többféle változat alakult ki. Az adott projekt szempontjából optimális változatot célszerő ezekbıl kiválasztani. Ezek részletes ismertetésére útmutató 3 készült. A tervezést segíti az alábbi funkcionális táblázat Funkció/ beosztás Munkaidıszükséglet projektmenedzsment szervezet vezetıje Informatikai (szakmai) terület 4 felelıse Fı feladatok Egy személyben felelıs a projektjavaslat elıkészítéséért és projekt végrehajtásáért, elırehaladásáért. Aláírási, kötelezettségvállalási jogkörét szabályozni kell. Célszerő olyan személyt kiválasztani erre a feladatra, akinek van IT projektvezetési tapasztalata, átlátja a projekt elıkészítés és megvalósítás technikai és pénzügyi feladatait. Képes a beosztottakat irányítani, ellenırizni, motiválni. Célszerő ugyanazon személy alkalmazása az elıkészítés és a megvalósítás során. Mivel az e-környezetvédelem területén alapvetıen informatikai fejlesztések (monitoring, IKT-fejlesztések, hardverbeszerzések, szoftverek elıállítása, elektronikus tartalomszolgáltatás stb.) valósulnak meg, a szakmai koordinációért, és a projekt informatikai feladatainak megvalósításáért az informatikai szakterület vezetıje felel. Ugyanakkor a projekt összetettségétıl függıen szükségesség válhat a különbözı szakterületek képviselıinek bevonása. A létszámot alapvetıen annak függvényében kell meghatározni, hogy a projektjavaslat mennyire összetett, milyen 1 / 1 fı teljes munkaidıben A megvalósítás során a projektelemek számától és szakmai komplexitásától függıen az installálási, implementációs idıszakban megfelelı számú szakember (természetvédelmi [ökológus, biológus stb.] környezetvédelmi [meteorológus, vegyész, hidrológus stb.], építési 3 Az úgynevezett PIU Útmutató a következı internetes helyrıl tölthetı le: http://www.nfu.gov.hu/index.cgi?r=&v=&l=&d=&mf=&p=2452 4 Az EMT elkészítéséhez összeállított sablon szerinti mőszaki terület felelısének felel meg. 9
Funkció/ beosztás pénzügyi terület jogi terület belsı ellenırzés Fı feladatok további területekre bontható. Szakmai összetétele a projektjavaslat jellegének függvényében alakítandó ki. Feladata a finanszírozás tervezése, a megvalósítás során a források összehangolásának biztosítása (különösen több kedvezményezett esetén). A szerzıdések és számlák kezelési, nyilvántartási rendszerének megtervezése és kialakítása, a szállítói számlák továbbítása a támogató felé. Feladata a projektre vonatkozó speciális jogi kötelezettségek ellátása, támogatási és beszállítói szerzıdések elıkészítése, megkötése, módosítása, a projekt elıkészítése és megvalósítása során kialakuló jogi jellegő konfliktusok kezelése. A projektmenedzsment szervezet és a kedvezményezett jogi kapcsolatától függıen lehet szükséges külön ilyen funkció ellátására belsı erıforrást használni. Munkaidıszükséglet koordinátor, oktatási koordinátor stb.) bevonása indokolt. 1 / 1-2 fı teljes munkaidıben. eseti Szervezeti és mőködési szabályzattól függıen, folyamatosan, nem teljes munkaidıben szükséges. közbeszerzés Közbeszerzési tanácsadó közbeszerzések elıkészítése és lebonyolítása esetén szakaszosan teljes munkaidıs intenzitás is indokolt lehet PR, a nyilvánosság tájékoztatása Kötelezı tájékoztatási feladatok (emléktáblák stb.) vagy a projekt elıkészítésen belül önálló elem (kampány, piackutatás, környezeti nevelés stb.) jellemzıen eseti külsı szerzıdéssel. Az elıkészítéssel kapcsolatos terveket és végrehajtandó lépéseket részletesen a 7.2.1 pontban, az intézkedési terv keretében kell ismertetni. 2.2.2 Projekt megvalósítás Röviden be kell mutatni, a projektgazda koncepcióját a projekt lebonyolítási fázisára vonatkozó menedzsment struktúráról, különös tekintettel arra, ha a projekt-javaslatot nem az készíti elı, aki késıbb a projekt végrehajtója lesz. Amennyiben ez ismert, akkor ezt a körülményt (az okokat, ettıl vár elınyöket, stb.) is meg kell adni. 10
3. Háttér, környezet A fejezet célja a projekt helyszínének jellemzése, a földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális értelemben vett projektkörnyezet bemutatása. Ismertetni kell, hogy a projektjavaslat által megoldandó probléma milyen környezetben merül fel, a projektet milyen környezetben kell végrehajtani és mőködtetni. A projekt helyszínének meghatározása során a fejlesztések helyszínének meghatározása mellett (pl. radarállomás telepítése, szerver elhelyezése, mobil GPS bázisállomások beszerzése) a fejlesztés eredményeként létrejövı új vagy magasabb színvonalú szolgáltatással (elektronikus környezeti tartalomszolgáltatás, idıjárási veszélyjelzések stb.) érintett területekre is figyelemmel kell lenni. (Az elemzés során azt is figyelembe kell venni, hogy indokolt esetben nem állandó helyszín is megadható, és az egyes alprojektek különbözı helyszíneken valósulhatnak meg, illetve más projektekhez kapcsolódhatnak.) Tekintettel az e-környezetvédelemmel kapcsolatos projektek sajátosságaira, itt kell továbbá bemutatni a fejlesztéssel érintett terület adott projekt szempontjából releváns - környezet- és természetvédelmi, vízügyi (a mőködı információs rendszerek bemutatása, a környezeti monitoring helyzete, elektronikus ügyintézés, adatszolgáltatás szintje, elektronikus környezeti tartalomszolgáltatás, környezettudatosság, környezeti demokrácia fejlettsége stb.), valamint info-kommunikációs (IT infrastruktúra fejlettsége, internet penetráció stb.) jellemzıit. A leírtaknak alá kell támasztaniuk a fejlesztés szükségszerőségét (4.2 pont), a kidolgozásra javasolt változatot (6.2 pont), továbbá azon társadalmi-gazdasági elınyöket, amelyeket a projekt megvalósításával szeretnének elérni. A fejezet tartalma meg kell, hogy alapozza a fejlesztésre vonatkozó, késıbbiekben levont következtetéseket, azonban fontos, hogy lényegre törı és terjedelmében korlátozott legyen. A környezet (földrajzi, gazdasági-társadalmi) bemutatásakor ismertetni kell a fejlesztés által közvetlenül érintett területet, ill. a fejlesztés tágabb hatásterületének jellemzıit is. A fejezetben elvárt a megvalósíthatósági tanulmánnyal kapcsolatosan szükséges összes tartalmi elem ismertetése, a részletezettség tekintetében azonban nem szükséges minden aspektusra kiterjedı leírást adni, az egyes tartalmi elemeken belüli kérdések kidolgozása, további felmérése és elemzése elvégezhetı a megvalósíthatósági tanulmányban. Ahol a megértést segíti az útmutató alapján kötelezıen szerepeltetteken felül térképek, ábrák, grafikonok alkalmazása ajánlott. 2.3. Érintett földrajzi terület és lakossága fontosabb demográfiai jellemzıinek bemutatása 3.1.1. A terület közigazgatási lehatárolása, területi egységek A sablonban található táblázat kitöltésével ismertetni kell a fejlesztés által érintett földrajzi területet (régió, megye, kistérség, települések felsorolása). [Az elızetes megvalósíthatósági tanulmányban meghatározott terület, a részletes megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása során módosulhat. Lehetıség van arra, hogy azokat a területeket, amelyek az EMT készítésekor még nem csatlakoztak a projekthez, a projekt elıkészítési szakaszában vonják be a projektbe (pl. társulásba). De ebben az esetben a kockázatok bemutatásakor (5.3.5 pont) részletesen ki kell térni azokra a 11
lépésekre, amely az egységes projektterület eléréséhez szükségesek, és elemezni kell annak a kockázatát, ha az egységes projektterület nem jön létre.] 3.1.2. A terület természeti környezete Amennyiben a fejlesztés szempontjából lényeges (pl. a fejlesztés nemzetközi kötelezettség teljesítése, hatósági tevékenység támogatása, illetıleg a közvélemény tájékoztatása mellett közvetett vagy közvetlen módon környezetvédelmi vagy természet-megırzési, illetıleg vízgazdálkodási célokat is szolgál (pl. közvetlenül vagy közvetve a Víz Keretirányelv megvalósítására irányul), és/vagy a projekt természeti környezete bármilyen módon befolyással van a projekt megvalósítására) külön részben ki kell térni a természeti környezet jellemzıinek ismertetésére. Itt lehet bemutatni az érintett terület geomorfológiai, geológiai, vízrajzi (felszíni és felszín alatti vízbázisok), éghajlati (hımérséklet, csapadék) és ökológiai (NATURA 2000, védett természeti területek, védett fajok) viszonyait. Különösen azokra a tényezıkre fontos kitérni, amelyek befolyásolhatják a projektterületen megvalósítható változatokat, esetleges mőszaki megoldásokat. [Ha például az e-környezetvédelmi fejlesztés a természetvédelem információs szolgáltatásainak javítására irányul, a jelenlegi állapot bemutatása mellett röviden be kell mutatni az elmúlt 10 év természetvédelmi célú fejlesztéseit (a forrás pontos megjelölésével) és a folyamatban lévı kapcsolódó beruházásokat az érintett földrajzi területen. Ismertetni kell, hogy a vidékfejlesztési célok, miként épülnek be a környezeti nevelés programba, hogyan biztosítják a jobb életfeltételeket, az anyagi biztonságot, miképpen ırzik meg a vidéki táj változatosságát, igazolva, hogy a természeti környezettel harmonizáló vidékfejlesztés anyagi biztonságot, jobb életfeltételeket nyújt az ott élıknek (beleértve a vidék élıvilágát), támogatja az egészséges közösségek létrejöttét (térségi kötıdést, identitást, aktív részvételt stb.) elımozdítja a foglalkoztatás és jövedelmezıség javítását (táji kultúra megırzésével, hagyományos gazdálkodási formák és mesterségek támogatásával, piacra segítésével stb.) helyreállítja a természeti táj szépségét, megırizve ezzel a jelen és a jövı generációk örömének és kreativitásának egyik forrását.] 3.1.3. Jellemzı településszerkezet 5 A településszerkezet (kistérségi rendszernél szerkezetek) rövid általános leírása mellett fontos, hogy a bemutatás a fejlesztés szempontjából fontos (környezetvédelmi/természetvédelmi/vízgazdálkodási) jellemzık ismertetését is tartalmazza. Ugyancsak itt lehet bemutatni azon intézményeket és települési helyzetüket, melyek felhasználóként vagy partnerként kapcsolatokat építenek ki a szakterületi információs rendszerekkel. Amennyiben a projekt érinti leghátrányosabb helyzető kistérség 6 és/vagy önhibájukon kívül hátrányos helyzető önkormányzatok 7 területét, akkor ezt külön meg kell említeni. 12
3.2.Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása 3.2.1. Demográfiai helyzet, tendenciák A bemutatott földrajzi környezet figyelembevételével meg kell határozni a terület lakosságának demográfiai helyzetét és a projekt szempontjából releváns prognosztizálható folyamatokat, tendenciákat (az érintett földrajzi terület teljes lakossága, népsőrőség, népességváltozás, a projektjavaslat által érintett háztartások száma stb.) Az elemzés során elsısorban a projekt céljára és a fejlesztés célcsoportjaira (potenciális célcsoportjaira) kell figyelemmel lenni. (Az utóbbi különösen olyan esetekben fontos, amikor a szabályozás, a monitoring, az ellenırzések és értékelések kialakításának és végrehajtásának folyamatába a civil szervezetek, a lakosság is bevonásra kerülnek.) 3.2.2. Gazdasági jellemzık 8 Be kell mutatni a lakosság jövedelmi viszonyait, a lakónépesség és az aktív keresık arányát, mőködı vállalkozások számát, méret szerinti összetételét, a helyben legjelentısebb ipari és mezıgazdasági vállalatokat, a turisztikai vonatkozásokat (kereskedelmi szálláshelyek számát) és ezek jellemzı elhelyezkedését a területen belül. 3.2.3. Társadalmi-kulturális jellemzık Be kell mutatni azokat a társadalmi-kulturális jellemzıket, amelyek lényegesen befolyásolhatják a beruházás kialakítását. Ilyen lehet oktatási és kulturális intézményekkel való ellátottság, a turizmus következtében kialakuló szezonalitás, fogyasztási szokások, lakosságra specifikált fizetési hajlandóság, iskolázottság, fogyasztási szokások, környezeti tudatosság. Különösen akkor fontos ez a pont, ha a projektjavaslat fı vagy egyik célja valamilyen magatartás megváltoztatása (pl. környezettudatosság kialakítása, fejlesztése). Informatikai fejlesztések esetében megfelelıen be kell mutatni a kedvezményezett IT jellemzıit, így különösen az IT infrastruktúrát, a meglévı alapszoftvereket és alkalmazásokat; az adatátviteli és lokális hálózatok hardver és szoftver eszközeit; a meglévı szervereket, adatbázisokat; az IT biztonság helyzetét; valamint a releváns szakági IT alkalmazásokat (szakági információs rendszereket). Az e-környezetvédelmi projektek esetében amennyiben vannak rá adatok a fent leírtakon kívül célszerő lehet a digitális szakadék (IKT hozzáférés, ellátottság, számítógépes írástudás, képzés stb.) társadalmi jellemzıinek, az IKT infrastruktúra, az IKT termékek iránti kereslet bemutatása. 5 Az e-környezetvédelmi fejlesztéseknél a sablonban elıírt átnézeti helyszínrajz bemutatása általában nem releváns, ezért megfelelı indoklással elhagyható. 6 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékérıl 7 Mindenkor a hatályos költségvetési törvény szerint 8 A gazdasági jellemzık bemutatásánál a fejlesztés szempontjából releváns jellemzıkre, elsısorban a fejlesztés célcsoportjaira kell fókuszálni. Információtechnológiai fejlesztések esetében az útmutatóban elıírt elemzés elhagyható, illetıleg a fejlesztéssel érintett célcsoportok gazdasági jellemzıinek szükséges részletességő bemutatásával helyettesíthetı. 13
4. A fejlesztés szükségszerőségének ismertetése Ebben a fejezetben értékelni kell a fejlesztési igénnyel közvetlen kapcsolatban álló folyamatokat, meg kell határozni a problémát, a fejlesztés célkitőzéseit és a célkitőzés teljesítését mérı indikátorokat. 4.1.Helyzetértékelés Az elıbb bemutatott háttér és környezet (3. pont) alapján ebben a fejezetben részletesen ki kell fejteni a projekt késıbbi tartalmával közvetlen kapcsolatban álló folyamatokat, fejlesztendı tevékenységet. Fejlesztendı tevékenységnek nevezzük azt a folyamatot vagy folyamatsorozatot (kapcsolódó, megelızı, követı folyamatokkal együtt), amely(ek) megváltoztatása, javítása, korszerősítése, bıvítése, a projektjavaslat tárgyát képezi. A folyamatok leírásánál törekedni kell a fejlesztendı tevékenység egyértelmő és tömör behatárolására. Röviden be kell mutatni a fejlesztendı tevékenység történeti elızményeit, a tervezéskori állapot kialakulásához vezetı folyamatokat, és a jelenleg is érvényes tendenciákat (rövid-, közép, és hosszú távú), illetve jellemezni kell a projektjavaslat kiinduló helyzetét (tervezéskori állapot), fontos paramétereit. Fontos, hogy a 3. pontban leírtak megfelelı mennyiségő és minıségő adatot szolgáltassanak az itt bemutatottakhoz. Be kell mutatni a fejlesztendı tevékenység és annak tágabb környezetének mőködési tapasztalatait. Ismertetni (csatolni) kell a fejlesztendı tevékenység jelenlegi állapotáról legalább az alábbi információkat: jelenlegi mőködését; amennyiben lényeges, a tulajdonviszonyait; a rendszer alapadatait; a fı folyamatokat; a meglévı létesítményeket, informatikai infrastruktúrákat, hardver és szoftver elemeket; a folyamatokban résztvevı szervezeteket (tulajdonos, vagyonkezelı, közszolgáltató, fenntartó-üzemeltetı szervezet, stb.); továbbá minden olyan ismert adatot, információt, mely a projekt megvalósítását, illetıleg késıbbi hasznosulását bármilyen módon befolyásolhatja A fejlesztés megvalósítását, lehetséges változatait az 5. pontban kell ismertetni! 14
4.2. A fejlesztési szükségszerőség ( probléma ) meghatározása, megfogalmazása A helyzetértékelésben leírtak alapján (4.1 pont) ismertetni és részletesen indokolni kell (statisztikai adatokkal, elemzésekkel, tanulmányokkal, felmérésekkel, piackutatásokkal stb. alátámasztva) a projektjavaslat keretében megoldani/kezelni kívánt problémákat, a fejlesztési igények kielégítését. 4.2.1. Jogszabályi, szakpolitikai elıírás Hivatkozni kell olyan helyi, regionális, országos vagy európai uniós szintő szakpolitikákra, programokra, tervekre, melyek a fejlesztési szükségletet megalapozzák. Fel kell sorolni, és röviden ismertetni kell a fejlesztést szükségszerőségét alátámasztó hatályos jogszabályokat és pontos jogszabályi helyeket, hatálybalépés dátumát (pl. bizonyos kibocsátási határértékek betartása, stb.). (Amennyiben az informatikai fejlesztés keretében olyan adatbázis létrehozására kerül sor, amely EK irányelv alapján kötelezı, de a jogharmonizációja még nem történt meg, elegendı az irányelvre hivatkozni, jelezve, hogy a részletes megvalósítás a hazai jogszabály megjelenésével összhangban változhat.) Ebben a fejezetben kell részletesen, akár mőszaki paraméterekre lebontva bemutatni a jogszabályi elıírások és az aktuális helyzet közötti különbséget, valamint amennyiben létezik ilyen ismertetni a vonatkozó hatósági kötelezést. A projektjavaslat megvalósítását, üzemeltetését közvetlenül befolyásoló nem csak környezetvédelmi tárgyú 9 jogszabályokat azonban mellékletben kell bemutatni, figyelembe véve a pályázati útmutatóban foglaltakat.) A pályázatra vonatkozó speciális jogszabályok 10 (lásd pályázati útmutató: F6. Vonatkozó jogszabályok listája) 4.2.2. Mőszaki/gazdasági/társadalmi eredető szükségszerőség Ismertetni kell, hogy melyek azok a mőszaki, gazdasági, társadalmi tényezık, amelyek a jogszabályi kötelezettség mellett alátámasztják a fejlesztési terület mőködı folyamatába, jelenlegi állapotába való beavatkozást, annak megváltoztatását. Illetve be kell mutatni, hogy a fejlesztési szükségszerőség mely elemei azok, melyek ugyan nem szakpolitikai vagy jogszabályi elıírásból erednek (4.2.1 pont), azonban a rendszer pénzügyi, mőszaki fenntarthatósága, vagy társadalmi szempontok indokolják. 9 Ilyen lehet pl. a projektgazda gazdálkodására vonatkozó jogszabály projektet érintı elıírása vagy a több földrajzi területet érintı vagy hátrányos helyzető településeken megvalósuló fejlesztésre vonatkozó esetleges preferenciák, területfejlesztési jogszabályok stb. 10 A környezeti informatika - horizontális jellegénél fogva - a környezet- és természetvédelem, illetıleg a vízügy csaknem minden területét érinti, ezért itt csak a legfontosabb e-környezetvédelemhez kapcsolódó szakterületi jogszabályok felsorolására szorítkozunk. 15
Mőszaki igény merülhet fel elavult technológia korszerősítésére, elégtelen kapacitás növelésére, új feladat megoldására stb. Társadalmi igény, mint a környezeti információkhoz való hozzáférés, vagy a környezettel kapcsolatos döntésekben való fokozottabb részvétel igénye is alátámaszthatja egy projektjavaslat létrejöttét. 4.3. Célkitőzések Meg kell határozni az elıbb (4.2.2 pont) ismertetett fejlesztési szükségszerőséget kielégítı célokat. A fejlesztés céljait például az alábbi célkitőzési szempontok mentén lehet megadni: A környezettudatosság növelését, a részvételi demokrácia erısítését szolgáló tájékoztatási, tartalomszolgáltatási célok (a hozzáférés javítása, a részvételre való képesítés biztosítása stb.); A környezeti adatokkal rendelkezı különbözı szaktárcák, szakhatóságok és egyéb intézmények együttmőködését, szabályozó és végrehajtó tevékenységének összehangolását támogató célkitőzések; A hatósági ügyintézés, ellenırzés minıségét javító, a környezetpolitika formálását, környezeti stratégiák támogatását szolgáló, valamint a K+F-et segítı mennyiségi és minıségi informatikai fejlesztések (adatbázisok létrehozása, elektronikus ügyintézés, iratkezelés, elektronikus adatszolgáltatás stb.). A VKI-hez kapcsolódó adatbázis-fejlesztések esetén azt, hogy a projekt miképpen járul hozzá a Víz Keretirányelvbıl adódó feladatok teljesítéséhez A területfejlesztési és vidékfejlesztési programok összehangolása az országos és regionális környezetvédelmi és természet-megırzési programokkal. (Megteremtve pl. a lehetıségét és feltételeit annak, hogy a fejlesztések során tapasztalt tájszerkezeti, tájökológiai változások fajokra, élıhelyekre kiható hatásai, következményei egy monitoring rendszerben feldolgozásra kerüljenek, elısegítve a visszacsatolást a tervezési és a támogatási rendszerbe.) A vidékfejlesztés támogatási és értékelési rendszerének kialakításakor kiemelt figyelmet kell fordítani a környezeti indikátorok használatára, valamint az értékelési eredmények megfelelı visszacsatolására. A célokat elsısorban a jogszabályi elıírásokból (4.2.1 pont) kell levezetni. Amennyiben lehetséges, a jogszabályban meghatározott határidıket is figyelembe véve. A különbözı célkitőzéseket részletesen meg kell határozni, és amennyiben lehetséges számszerősíteni kell. A különbözı célkitőzések többféle igény, szükséglet megoldását is jelenthetik. Ezek más-más célcsoportot érinthetnek, akár különbözı idıtávokon, elérésüket különbözı mutatókkal lehet mérni. 16
Az egyes célkitőzéseket egymással össze kell hangolni (az esetleges egymás ellen hatások kiküszöbölésére). A célkitőzéseket lehetıség szerint priorizálni kell, a prioritási sorrendet be kell mutatni és indokolni kell. A fejlesztés megvalósulásával elıálló outputoknak hozzá kell járulniuk a fejlesztés eredményéhez, illetve az eredmények alapján el kell jutni a célként kitőzött hatásokhoz. Ez a célkitőzések meghatározott hierarchiája, melyet a célokhoz rendelt indikátoroknak is követniük kell. Az EMT-ben meghatározott célokat és hozzájuk tartozó eredményindikátorokat a pályázati kiírásban és útmutatóban meghatározott eredményekhez kell illeszteni. A célkitőzések meghatározásakor ügyelni kell arra, hogy: A célkitőzések tárgya reális legyen: valós szükségleteket, igényeket jelenítsenek meg. A célkitőzések értéke reális legyen: a megvalósíthatósági tanulmányban a késıbbiekben igazolni kell, hogy a kitőzött célértékek a projekttevékenység által elérhetık. A célkitőzések illeszkedjenek a pályázat/konstrukció, az EU és hazai szakpolitikák célkitőzéseihez, járuljanak hozzá azok eléréséhez: ezek hiányában, illetve nem tökéletes illeszkedés esetén a projektjavaslat nem támogatható. Külön ismertetni kell, hogy a fejlesztés megvalósulása hogyan járul hozzá a fenntartható fejlıdés és az esélyegyenlıség horizontális célokhoz (ld. horizontális útmutatók). 4.4. Indikátorok A célkitőzések számszerősítésére mutatókat (indikátorokat) kell alkalmazni. A különbözı szintő célkitőzésekhez (4.3 pont) különbözı szintő mutatók tartoznak: A projekt eredményére vonatkozó célkitőzés teljesülését az eredményindikátorok jelzik. Az eredmény az output létrehozásával, mőködtetésével jön létre, mutatói valamilyen teljesítményváltozást jeleznek. Az eredménymutatóknál mindig törekedni kell arra, hogy a KEOP-ban, illetve a pályázati kiírásban és útmutatóban meghatározott indikátorokat szerepeltetni kell! A pályázati kiírásban szereplı indikátorokhoz nagyságrendileg pontos célértéket kell rendelni, ezen felül a 4.3 pont alapján további eredményindikátorok is meghatározhatók, a projektjavaslat fizikai tartalmának megvalósulásával létrejövı eredmények szerint. Az output mutatók a fejlesztés megvalósításának módjától is függenek, ezért azokat a részletes megvalósíthatósági tanulmányban, a választott alternatíva részletes kidolgozásakor kell bemutatni! 17
Output indikátorokat az elıkészítési szakaszra vonatkozóan kell az adatlapon szerepeltetni (elkészülı tanulmányok száma, stb.). Ezeket a 7.2.1 pontban kell pontosan meghatározni, és az adatlapba feltölteni. 4.5. A projektjavaslat célcsoportjai A projekt célcsoportjai azok a személyek, szervezetek, illetve ezek csoportjai, az élıvilág, természeti környezet azon része, amely(ek) körülményeire a projekt megvalósítása (megvalósítás és mőködés) befolyással lehet. Be kell mutatni minden olyan célcsoportot, melyet a projekt eredménye, illetve hatása elérhet, így a projekt által közvetlenül és közvetve érintetteket (hatásterületen élık és tevékenykedık) is. A célcsoport(ok)at a 4.3 pontban meghatározott célkitőzések alapján kell meghatározni. A meghatározott célcsoportoknak illeszkedniük kell a környezeti vagy egyéb hatástanulmányokban meghatározott hatásviselıkkel, hatásterülettel, és késıbb szerepet kapnak a költséghaszon elemzés társadalmi hasznainak és költségeinek vizsgálatakor is a részletes megvalósíthatósági tanulmány készítésekor. Amennyiben a fejlesztés jogszabályi elıírást valósít meg, a célcsoportok (a projekt érintettjei) között egyaránt be kell mutatni azokat, amelyekre a jogszabály kötelezettséget (pl. adatszolgáltatást) ró, illetve azokat, amelyeknek a jogszabályból elınye származik (pl. tájékoztatás). Amennyiben valamilyen tanulmány (pl. környezeti hatásvizsgálat, piackutatás stb.) szükséges ezen tényezık további megállapításához, az elızetes megvalósíthatósági tanulmányban meg kell ezeket határozni (itt a vonatkozó feltevéseket, a részletes megvalósíthatósági tanulmányhoz szükséges adatokat, a 7.2.1 pontban lévı intézkedési tervhez az ütemezését). 18
5. A fejlesztés megvalósításának módjai A fejezetben ki kell fejteni, hogy a korábban definiált célkitőzés (4.3 pont) elérése érdekében a fejlesztési szükségszerőséget (4.2 pont) a fejlesztés megvalósításának mely változatai elégíthetik ki. A tanulmányban a lehetı legtöbb reális változatot be kell mutatni. Az EMT fázisában szükséges, hogy a korlátokat tágan értelmezzék, amely azt is jelentheti, hogy akár jelentısen eltérı, késıbb részletesen vizsgálandó mőszaki tartalmú megoldási javaslatok merülhetnek fel. Ebben a projektfejlesztési fázisban a fejlesztés különbözı koncepcionális változatait kell bemutatni és egymással összehasonlítani, ami alapvetıen nem részleteiben eltérı mőszaki változatokat jelent. Az elızetes megvalósíthatósági tanulmány alapján a pályázó által javasolt-, illetve esetlegesen a támogatás feltételeként a Közremőködı Szervezet által kidolgozni ajánlott eltérı mőszaki tartalmú változatok meghatározott mőszaki és gazdasági szempontok szerint a részletes megvalósíthatósági tanulmányban kerülnek kidolgozásra és összehasonlításra. Figyelembe kell venni, ha egy fejlesztés több elembıl tevıdik össze. A változatokat minden egyes elem esetében vizsgálni kell! Ügyelni kell arra, hogy a szövegben a különbözı elemekre vonatkozó leírások egyértelmően azonosíthatóak legyenek! Meg kell határozni a változatok kijelölésére alkalmazott módszert, amely szerint a reálisnak tartott fejlesztési változatok felvázolásra kerültek. Be kell mutatni azokat a külsı tényezıket, döntési pontokat, amelyek hatással vannak a változatok kijelölésére. Meg kell határozni azt az idıtávot, melyen minden egyes változat hatását, hatékonyságát (beruházás és fenntartás költségei) és kockázatait vizsgálni kell! (Az információtechnológiai fejlesztéseknél a reálisan figyelembe vehetı idıtáv tekintve, hogy a hardvereszközök életciklusa 3 év, az operációs rendszereké pedig kb. 5 év maximálisan 5-10 év lehet. Amennyiben a projekt az információtechnológiai fejlesztés mellett egyéb fejlesztést is tartalmaz, erre a vonatkozó EU Bizottsági iránymutatás által megadott idıtávot kell alkalmazni.) 5.1 A projekt nélküli eset 0 változat Ebben az esetben a változat annyit jelent, hogy a fejlesztés nem valósul meg, tehát azt kell ismertetni, hogyan folytatódik a fejlesztendı tevékenység beruházás nélkül. Ismertetni kell, hogy a jövıben hogyan alakulnak azok a hatások, amelyek a fejlesztés szükségét elıidézték (4.2 pont). Nem tévesztendı ez a változat össze azzal az elméleti lehetıséggel, amikor magára marad az eddig fenntartott folyamat, és a korábbiaknál nagyobb ütemben romlanak a jellemzıi, azaz a szolgáltatást, mőködést a projektgazda saját erıforrásából legalább üzemképes állapotban fenntartja. Vizsgálni kell az aktuális tevékenység fenntarthatóságát, mőszaki, gazdasági, szervezeti és jogi szempontból. Ki kell emelni azokat, amelyek a fejlesztési javaslat szempontjából meghatározóak. Ezek a paraméterek legyenek összehasonlíthatók a késıbbiekben a fejlesztési változatokat bemutató paraméterekkel. 5.1.1 Mőszaki szempontok 19
Fel kell sorolni a tevékenység jellemzı mőszaki paramétereit. A változatot úgy kell értelmezni, hogy normál üzem, ill. érvényes tendenciák változatlanul hagyása mellett milyen állapot alakul ki a vizsgált idıtávon. Azokra a paraméterekre, melyekre jogszabályi elıírások vonatkoznak, meg kel nevezni jogszabályt és megadni a paraméter érvényes elıírt értékét, ill. amennyiben ismert azok várható változását. A sablonban található táblázatban be kell mutatni a 0 változat esetében szükségszerően megvalósítandó fejlesztés/pótlás/javítás elemeket, megadva a tervezett beruházás kapacitására, tervezett élettartamára, és beruházási költségére. Az alábbi táblázat kitöltésével be kell mutatni, hogy projektgazda az egyes informatikai rendszerein, adatbázisain, webes szolgáltatásain stb. támogatás nélkül milyen (hardver és szoftver) fejlesztéseket/pótlásokat/javításokat tervez. Emellett ki kell térni arra, hogy a fejlesztés elmaradása miatt a jogszabály/irányelv (amennyiben van ilyen) által elıírt kötelezettségek nem teljesítése, vagy késedelmes teljesítése miatt milyen szankciók érik, milyen büntetésekkel számolhat. 0 változat fejlesztés/pótlás/javítás Tevékenység/ Létesítmény Kapacitás (ekörnyezetvédelmi projekteknél általában nem releváns) Élettartam (életciklus) Jelenértéken számított nettó beruházási költség [Ft] 5.1.2 Gazdasági szempontok Költségbecslést kell készíteni a fejlesztés nélküli állapotra vonatkozóan. A változatnál számolni kell a biztonságos és hosszú távú mőködés, fenntartás becsült költségeivel, a felmerülı pótlási és felújítási költségekkel együtt (összehangoltan a mőszaki szempontoknál ismertetettekkel). A számításhoz felhasznált adatok forrását meg kell jelölni és a bázisévet kell meghatározni, amelyre az adatokat át kell számítani. Külön hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a fejlesztés elhalasztásával a fejlesztés gazdaságossága hogyan változik. Fontos, hogy, a mőködtetési költségekbıl készüljenek a projektre jellemzı fajlagos költségek, melyek alkalmasak lehetnek a többi változat üzemeltetési költségeinek közelítı becslésére és a változatok összevetésére is Az alábbi táblázat kitöltésével becsülni kell a tevékenység/szolgáltatás beruházási (csak a mőszaki szempontoknál bemutatott szükséges fenntartási beruházásokat ideértve) és fenntartási/üzemeltetési/bevételi költségeit. 20
0 változat becsült költségek Fı elemek és paraméterek 1. Vizsgált idıszak (években) 2. Pénzügyi diszkontráta (%) 3. Teljes beruházási költség (nem diszkontált érték) 4. Teljes beruházási költség (diszkontált érték) 5. Maradványérték (nem diszkontált érték) 6. Maradványérték (diszkontált érték) 7. Bevételek (diszkontált érték) 8. Mőködési költségek (diszkontált érték) 9. Nettó bevételek= bevételek mőködési költségek + maradványérték (diszkontált érték) = (7) (8) + (6) Érték (e Ft) 5.1.3 Jogi szempontok Amennyiben releváns a 2.1 pontban bemutatott jelenlegi mőködtetıi és tulajdonosi struktúra alapján meg kell határozni, a jövıben prognosztizálható változásokat (pl. változó jogszabályi környezet, szerzıdéses struktúra, ismert piaci mechanizmusok alapján). Külön ki kell térni a meglévı üzemeltetıi szerzıdések érvényességének idejére és a fejlesztésekre vonatkozó rendelkezéseire. 5.1.4 Kockázatok Ismertetni kell a további mőködést, veszélyeztetı kockázatokat az alábbiak szerint: 1. Mőszaki kockázatok 2. Jogi szempontok (az esetleges jogszabályváltozások hatásai) 3. Társadalmi szempont ( digitális szakadék, írástudatlanság, információs igények stb.) 4. Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempont (a rendszerek mőködtetésének, karbantartásának finanszírozhatóságával kapcsolatos kockázatok) 5. Intézményi szempont (a folyamat szereplıi közti megállapodások változása, a szervezeti struktúra átalakítása (leépítések), az üzemeltetıi struktúra változása, közbeszerzés, közigazgatási átalakítás hatásai, stb.) 5.2 A megvalósíthatatlan megoldások kizárása Ha a projektgazda birtokában lévı információ elegendı arra, hogy egyes változatokat már az elızetes megvalósíthatósági tanulmány készítése során kizárjon, akkor ismertetni kell, hogy melyek azok a fejlesztési irányok, változatok, amelyek ugyan kielégítenék a fejlesztési szükségszerőséget, és így a projektjavaslat célját is, azonban megvalósításuknak objektív akadálya van. Ismertetni kell a megvalósíthatatlan változatot, és megfelelıen alátámasztva be kell mutatni a megvalósíthatatlanság okát, mely lehet mőszaki, pénzügyi/finanszírozási és jogi jellegő indok. 21
5.3 A, B, C projektváltozatok A fejezetben vizsgálni kell, az összes, a fejlesztési célkitőzést kielégítı, és reálisan megvalósítható 11 változatot, a lenti tagolásnak megfelelıen egymást követı fejezetekben (5.3, 5.4, 5.5, stb.). (Az elızetes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez kapcsolódó sablon a szükséges mértékben, új fejezetek beszúrásával bıvíthetı.) A változatok bemutatásánál figyelembe kell venni az alkalmazott összehasonlítási szempontokat (6. pont), azokhoz megfelelı adatokat, információt kell bemutatni. Amennyiben adott fejlesztés esetében nem határozhatók meg a fejlesztési célokat teljesítı változatok, indoklást kell adni, jogi, mőszaki, pénzügyi, fenntarthatósági alátámasztással. A projektjavaslat elbírálását követıen (1. forduló), azonban lehetséges, hogy a bírálat alapján újabb változatokat szükséges azonosítani és vizsgálni a részletes megvalósíthatósági tanulmány készítésekor. A tanulmány teljes körő értékelhetısége szempontjából amennyiben ezt az ésszerőségi szempontok lehetıvé teszik - a projekt nélküli változaton felül általában 12 legalább 2 változatot (A és B) kell bemutatni. 5.3.1 Mőszaki ismertetés Ki kell fejteni, hogy az adott fejlesztési változattal a beruházás hogyan éri el a 4.3 pontban definiált célkitőzéseit. A lehetı legrészletesebben le kell írni a fejlesztési változatot, számszerősítve a fıbb mőszaki paramétereket. Ki kell térni az adott fejlesztési irány projekt szintő részletes kidolgozásához szükséges idıre és költségekre. Azokra a paraméterekre, melyekre jogszabályi elıírások vonatkoznak, meg kel nevezni jogszabályt és megadni a paraméter érvényes elıírt értékét, ill. várható változását amennyiben ismert. Költségbecslést kell készíteni a változatra, mind a beruházási, mind pedig becsült mőködési költséggel. A számításhoz felhasznált adatok forrását meg kell jelölni, és a bázisévet kell meghatározni. A változatnál számolni kell biztonságos és hosszú távú mőködés, fenntartás becsült költségeivel, a felmerülı pótlási és felújítási költségekkel együtt a vizsgált idıtávon (összehangoltan a mőszaki szempontoknál ismertetettekkel). Fontos, hogy, a mőködtetési költségekbıl készüljenek a projektre jellemzı fajlagos költségek, melyek alkalmasak lehetnek a többi változat üzemeltetési költségeinek közelítı becslésére és a változatok összevetésére is. A sablonban található táblázat kitöltésével be kell mutatni a tervezett változat keretében megvalósuló fejlesztést projektelemenként, ill. létesítményenként. 11 Amennyiben egy informatikai fejlesztés valamilyen nemzetközi szerzıdésben vállalt, vagy EU jogszabály által elıírt, pontosan körülhatárolt adatszolgáltatás megvalósítását szolgálja, reális beruházási alternatívák nehezen képezhetık. 12 Amennyiben a fejlesztés jellegébıl következıen a projekt jellegébıl adódóan a fejlesztés nélküli, ún 0 változat és a fejlesztés megvalósítása mellett más ésszerő változat nem vehetı számításba, megfelelı indokolással, egyetlen változat bemutatása is elegendı. Ez esetben azt is igazolni kell, hogy a projektben megfogalmazott célkitőzések más rendszer-fejlesztésekkel nem érhetık el. 22