Marcali Város Önkorányzata Képviselő-testületének 11/2013 (VI.28.) önkorányzati rendelete Marcali Város Helyi Építési Szabályzatáról Marcali Város Önkorányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védeléről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6/A. (3) bekezdésben és a 62. (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalazás alapján, a Magyarország helyi önkorányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 13. (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. (1) bekezdésében eghatározott feladatkörében eljárva, a következőt rendeli el: I. FEJEZET 1. Hatály és értelező rendelkezések 1. (1) E rendelet - a Helyi Építési Szabályzatról (továbbiakban: HÉSZ) - hatálya Marcali Város közigazgatási területére terjed ki. (2) Az (1) bekezdésben lehatárolt n t felhasználni, továbbá telket alakítani, építényt, építényrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elozdítani, a rendeltetését egváltoztatni (továbbiakban együtt: építési unkát folytatni) az OTÉK, valaint az egyéb vonatkozó jogszabályok és n rendelet előírásainak és a ellékleteit képező Szabályozási terveknek együttes alkalazásával lehet. 2. Fogaloagyarázat 2. E rendelet alkalazásában: 1. Átenő telek: egy építési övezetbe tartozó olyan építési telek, aely legalább két utcafronttal rendelkezik, de ne inősül sarokteleknek. 2. Beépült terület: beépült területnek tekinthető, ha az ingatlannyilvántartásban az épületek lejegyzése az adott utca telkeinek legalább 50 -ában egtörtént. 3. Főépület: Az övezet rendeltetése szepontjából eghatározó, a területfelhasználási egységeknél felsorolt fő rendeltetési egységeket tartalazó épület. 4. Hézagosan zártsorú : Az oldalhatáron álló és a zártsorú i ód között átenetet képező sajátos i ód, ahol az építési hely egegyezik a zártsorú i ód szerint eghatározott építési hellyel, a holokzatot tűzfalasan kell kialakítani, ha a telepítési távolság kisebb, int 4,0. 5. Kialakult állapot a i érték jelölésénél: olyan kialakult (úszótelkes) i ód, elynél az általában előírt előírások telkenként ne értelezhetők, azonban telekalakítással a kialakult állapot a vonatkozó előírások (zárós i érték) szerint változtatható, úgy, hogy az új telekalakítás során az előírás betartandó. 6. Kialakult állapot az előkert vonatkozásában: az utcai telekhatár és az ingatlan-nyilvántartásban jelölt főépületek által eghatározott jellező éret. 7. Kialakult állapot a eglévő vonatkozásában: a indenkori ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett épületek által elfoglalt terület, ely ha eghaladja a HÉSZ által előírt értéket, az épület szint ne bővíthető. 8. Kialakult állapot a eglévő vonatkozásában: ott értelezhető, ahol ezen állapotra a HÉSZ utalást tartalaz. 9. Lakóterületi közhasználatú zöldfelület: Nagyvárosias és kisvárosias lakón szabályozott kialakult, telepszerű, úszótelkes ű építési övezetek közterületi nyilvántartású (az épületek alatti eglévő úszótelken kívüli), zöldfelülettel borított része ahol épületeket kiszolgáló közlekedési k és parkolók is kialakíthatók. 10. Megtartandó/kialakítandó zöldfelület: A szabályozási terven külön egjelölt telekrész, elyen ne lehetséges, a t zöldfelületként kell fenntartani. 11. Melléképület: Gépjárűtároló és az épület rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló épület, osókonyha, nyárikonyha, űhely, állattartó épület, kerti növényház (üvegház). 12. Részleges közűvesítés: ha a villaos energia, az ivóvíz, a közterületi csapadékvíz elvezetés közüzei vagy közcélú szolgáltatással, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítóezővel ellátott oldóedencés űtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik.

13. Telepszerű i ód: A lakótelep építés időszakában kialakult telepszerűen úszótelkes - töbtelkes elrendezéssel kialakult i ód. Egy közn belül több úszótelken álló, önálló épület alkot egy-egy i egységet építészeti együttest. 14. Teljes közűvesítés: ha az energia (villaos energia, gáz vagy távhő), ivóvíz, szennyvízelvezetés és tisztítás, valaint a közterületi csapadékvíz elvezetés együttesen közüzei vagy közcélú szolgáltatással történik. 15. Terepszint alatti beépítettség értéke: A terepszint alatti építény(ek) által űszakilag igénybevett terület bruttó nagyságának és a telek sík vetületi területének -ban kifejezett aránya. 16. Többszintes tetőtér: Többszintesnek inősül a tetőtér, ha az önálló terészetes egvilágítást igénylő helyiségek egynél több tetőtéri szinten helyezkednek el. Minden olyan épületszint tetőtéri szintnek száít, aelynek ennyezeti födée az épület fala és tetőszerkezete etszésvonala fölött helyezkedik el. 17. Töör kerítés: olyan kerítés, elynek a kerítés síkjára erőleges átláthatósága 50-nál nagyobb értékben korlátozott. 18. Városközpont: Marczali Henrik utca piac (1638/31 hrsz), Nyár utca 1638/49 hrszú telek déli határa a 1644-1646 hrsz-ú telkek nyugati határa a 1647 hrsz-ú telek nyugati és északi határa - Rákóczi utca József Attila utca 214/4-220/2 hrsz-ú telkek keleti határa 141-148 hrsz-ú telkek keleti határa - a 136-118 hrsz-ú telkek északi telekhatára a 117 hrsz- ú telek nyugati határa 117-116 hrsz-ú telkek északi telekhatára 114 hrsz-ú telek északi és keleti határa 113-109 hrsz valaint a 107/2 hrsz-ú telkek északi telekhatára - Puskák Tivadar utca Sport utca Kiss János Altábornagy utca az 530 és az 537-548 hrsz-ú telkek északi határa az 549 hrsz-ú telek északi és nyugati határa - Teplo utca Hősök tere Dózsa György utca Szigetvári utca Széchenyi utca Berzsenyi utca által határolt terület. 19. Zártsorú i ód esetén az építési hely határai: a telek előkerti és hátsókerti építési határvonala és a telek két oldalhatára, így az egyéb távolságok betartásával az épület az építési helyen bárhol elhelyezhető. 3. Szabályozási eleek 3. (1) A Szerkezeti terv ódosításával is járó kötelező szabályozási eleek: a) övezethatár, ha különböző területfelhasználási egységeket választ el, b) területfelhasználási egység besorolása vagy c) a Szabályozási Terven jelölt tervezett belterület határa (2) A Szabályozási terv kötelező eleei az alábbiak: a) tervezett szabályozási vonal, szabályozási szélesség, b) övezet, építési övezet határa,, c) építési hely és határa (előkert, hátsókert), d) szabályozási eleekre vonatkozó éretek, e) egtartandó fa, fasor, f) egtartandó/kialakítandó zöldfelület, g) telek be ne építhető (közűsáv) h) vegyeshasználatú út, i) gyalogút, j) gyalogos zóna k) helyi egyedi védele alatt álló épület, építény, l) helyi értékvédeli terület - településkép-védeli terület határa ) helyi védele alatt álló fasor, park; n) beültetési kötelezettségű terület határa, (3) Azoknak a kötelező tájékoztató szabályozási eleeknek a ódosítása, elyek ne az Önkorányzat hatáskörébe tartoznak, csak a agasabb szintű jogszabályok egváltozása esetén, vagy az illetékes hatóságok egyetértésével lehetséges. Ilyen eleek a következők: a) űelék, űelék telke, b) űeléki környezet határa, c) régészeti lelőhelyek, régészeti érdekű k, d) védők, védőtávolságok, védősávok határa, e) tájvédeli körzet határa f) Natura 2000 terészetegőrzési terület határa g) ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület határa

h) eglévő belterület határa (4) Irányadó szabályozási eleek: a) javasolt (irányadó) telekhatár, b) javasolt telekhatár egszüntetés, 4. Telekalakítás 4. (1) Közűtelek illetve az SZT-n eghatározott közterület szabályozás végrehajtása érdekében telek az építési övezetekben illetve övezetekben eghatározott telekérettől függetlenül is kialakítható. (2) Az építési övezetekben új nyúlványos (nyeles) telek ne alakítható ki. (3) Aennyiben az építési előírások ásképpen ne szabályozzák, új építési telkek szélessége a) oldalhatáron álló és ikres esetén: in. 18, saroktelek esetében in. 20. b) szabadonálló esetén: in. 20 c) zártsorú, hézagosan zártsorú esetén: in. 12, saroktelek esetében in. 16. (4) Kertvárosias és Falusias lakón telekegyesítéssel létrehozható új telek szélessége legfeljebb az egyes építési övezetekben előírt kialakítható telekéret kétszerese lehet, kivéve, ha a telekalakítás egészségügyi, oktatási, szociális vagy hitéleti épület létesítése céljából szükséges. (5) Beépítésre ne szánt n 3000 2-nél kisebb telket a) a közlekedési létesítények, b) a közű és hírközlési létesítények, c) véderdő, d) zöldterület létesítéséhez szükséges telkek, és az a)-b) pont szerinti létesítények kialakítása következtében ezőgazdasági- és erdőn visszaaradó telkek kivételével kialakítani ne lehet. 5. Építés, létesítés általános feltételei 5. (1) A rendelet hatálya alá tartozó n új csak akkor létesíthető, ha: a) a tervezett szabályozási vonalnak egfelelő telekalakítás átvezetése az ingatlan-nyilvántartásban egtörtént; b) a szükséges közűvesítési feltétel biztosítható c) a gépjárűvel történő állandó egközelítés biztosított. (2) Terepszint alatti építény a) re szánt ken csak az építési helyen belül helyezhető el. b) re ne szánt ken alap legfeljebb a telek 10-a lehet. (3) Melléképület, elléképítény (kivéve közű-becsatlakozási űtárgy, kerti építény) új ként önállóan ne helyezhető el. (4) Beépítésre ne szánt ken a 10 éternél agasabb építényeket a környezethez (doborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni és ezekhez valaint a 250 2-nél nagyobb beépített alapterületű építények elhelyezéséhez ás jogszabályban előírt látványtervet kell készíteni. (5) Beln szélkerék illetve olyan hírközlési agasépítény, elynek legagasabb pontja eghaladja a 6,0 - t, ne helyezhető el. (6) Kerítés létesítésére vonatkozó általános szabályok: a) szögesdrót kerítés az SZT-1 jelű Szabályozási terven szabályozott n ne helyezhető el, szögesdrótos kerítés agasítás, a városközpont területén, vegyes n, lakón, különleges ken és a helyi értékvédeli n ne létesíthető, b) töör kerítés a városközpont területén, az oldalhatáron álló és szabadonálló ű telkek utcai határán ne létesíthető c) a sarokteleknél az útcsatlakozáshoz legközelebb eső saroktól száított 5-5 -en belül töör kerítés ne létesíthető, d) töör kerítés agassága a gazdasági k kivételével legfeljebb 2,0 lehet, töör fa vagy falazott kivitelben építhető, e) a külterületi utak entén kerítés csak a 41. (8) bekezdés figyelebevételével helyezhető el, f) ezőgazdasági n csak legalább 90 -ban áttört kerítés létesíthető.

II. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ HELYI RENDELKEZÉSEK 6. Általános építési előírások 6. (1) Az előírásokban szereplő kialakítható teleknél kisebb éretű, eglévő építési telek is beépíthető, ha az összes egyéb előírás betartható és a szoszédos telkek beépíthetőségét ne korlátozza. (2) Marcali közigazgatási területén üzeképtelen járű karosszéria, forgaloból kivont, űszaki vizsgával ne rendelkező, hatósági jelzéssel ne rendelkező lakókocsi, utánfutó és egyéb közlekedési eszköz állandó építényként ne helyezhető el. (3) Konténerépítény állandó jelleggel csak gazdasági n helyezhető el. Egyéb ken konténer, felvonulási építény csak ideiglenes jelleggel, legfeljebb két év időtartara helyezhető el kizárólag felvonulási létesítényként. (4) Az előkert érete a) ár beépült ken az adott utcában, az érintett ingatlan környezetében lévő főépülethez igazodóan (kialakult állapot), b) az a) pontban egjelölt n kívül 5,0 éter, kivéve ha az egyes előírások, vagy a Szabályozási terv ettől eltérően rendelkeznek. (5) Új főépületek utca felőli holokzata hosszának legalább 40 -a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell, hogy kerüljön, kivétel ez alól az utcai telekhatárra ne derékszögben csatlakozó oldalhatárokkal kialakított telek esetén, ahol elegendő az építési határvonalat történő érintés is. (6) Előkert iniális éretén belül, ha az előírások ásként ne szabályozzák az OTÉK szerinti benyúló épületrészeken kívül - csak a) közű-becsatlakozási űtárgy b) ax 4³ térfogatú föld alatt elhelyezett zárt esővíztározó c) kerti tó, d) kirakatszekrény ax. 2² felülettel 2 agassággal e) zászlótartó oszlop f) hulladéktartály-tároló ax 2² alapterülettel 2 agassággal g) szolgáltató és gazdasági tevékenység céljára szolgáló n szükség esetén portaépület ax 30² alapterülettel h) lakó n saját tevékenységet rekláozó reklátábla ax 2² felülettel 2 agassággal i) gazdasági és szolgáltató n reklátábla a 16. (1) szerint szabályozott ódon. helyezhető el, oly ódon hogy a szoszédos ingatlan használatát ne korlátozhatja (7) Oldalkert iniális érete ne lehet kisebb a) oldalhatáros és ikres esetén az építési telekre előírt (egengedett) értékénél b) szabadon álló esetén az építési telekre előírt (egengedett) felénél (8) Oldalkert teljes éretében az OTÉK szerinti benyúló épületrészeken és a főépület bővítésén kívül, a főépület traktusélységében csak a) közű-becsatlakozási űtárgy b) kerti építények közül pihenés, játék, szórakozás, kikapcsolódás használatát szolgáló űtárgy helyezhető el, oly ódon hogy a szoszédos ingatlan használatát ne korlátozhatja (9) A hátsókert iniális érete az előírások eltérő rendelkezése hiányában a tényleges holokzatagasság, de iniu 6 éter (10) Hátsókert iniális éretén belül az OTÉK szerinti benyúló épületrészeken kívül csak a) ax 4³ térfogatú föld alatt elhelyezett zárt esővíztározó b) kerti tó telekhatártól in 1,5 távolságra c) koposztáló a csatlakozó terepszinttől 1,5 axiális agassággal, telekhatártól in 1,5 távolságra d) zöldségvere ax. 4² alapterülettel a csatlakozó terepszinttől 1,5 axiális agassággal e) kerti építények közül pihenés, játék, szórakozás, kikapcsolódás használatát szolgáló űtárgy f) ax. 30² alapterületű 2,5 gerincagasságú fóliasátor vagy üvegház helyezhető el, a teleknek a szoszédos közös határtól legalább 1,5 -es távolságra. (11) A lakók, és vegyes k saroktelkein, oldalhatáron álló i ód esetében: a) az épület szabadon állóan is elhelyezhető az egyéb előírások betartásával, de a szabadon álló a szoszédos építési telkek építési jogait ne korlátozhatja.

b) aennyiben a kialakult építési rend és a telekszélességek indokolják a saroktelek hosszabbik utcai telekhatára építési határvonallá válik, ely esetben az oldalhatáron vagy attól 3 -re álló holokzati falra vonatkozó, az OTÉK-ban eghatározott nyílászáró elhelyezési előírásokat ne kell betartani, a holokzat utcai holokzatként is kialakítható. (12) Az építési hely élysége a hátsókert határvonaláig tart, átenő telek esetében pedig a ásik előkert vonaláig. Aennyiben új út szabályozása nyoán jön létre átenő telek, az építési hely élysége a kialakított úttól száított előkert vonaláig tart (tervezett út kapcsán kialakuló tervezett telekhatár 5,0 előkert figyelebevételével). (13) Az építési helyen belül több épület is elhelyezhető, azonban legalább egy főépületnek az utca felöli előkertet kell figyelebe vennie. (14) Beépített telken elléképületet a főépülethez hozzáépítve, vagy a főépület ögött, annak takarásában szabad elhelyezni, az adott építési övezetre vonatkozó elő- oldal- illetve hátsókert előírásainak egfelelően. (15) Oldalhatáron álló i ód esetén 20 telekszélességig az épületet az oldalsó telekhatártól legfeljebb 1 -re lehet elhelyezni. 20 telekszélesség felett szabadonálló is alkalazható akkor, ha a szoszédos telek oldalhatáros beépíthetőségét a szabadonálló lakóépület oldalkertjének érete lehetővé teszi. (16) A zártsorú i ód előírása esetén: a) ha a szoszédos telkek ne beépítettek, az épület az előkert és egyéb előírások figyelebevételével helyezhető el, b) ha a szoszédos épületek zártsorúan, tűzfallal épültek be, az új épületet is így kell elhelyezni. (17) Ha a eglévő, ingatlan-nyilvántartásba lejegyzett épület a n HÉSZ, építési előírásainak ne felel eg, úgy ne bővíthető, azonban bárely ás építési tevékenység végezhető az épületen. (18) A Városközpont területén, valaint Településközpont terület, Intézényterület, Különleges terület építési övezeteiben és övezeteiben illetve Helyi értékvédeli n újonnan elhelyezésre kerülő épület valaint helyi védett épületeken tervezett külső változtatások esetében vizsgálni kell az illeszkedést, a várható forgalonövekedést, a környezeti hatásokat és a városi főépítész véleényét kell kérni az építési engedélyezési/bentési tervdokuentáció benyújtása előtt. (19) Településképi véleényezési eljárást illetve Településképi bentési eljárást a ás jogszabályban előírtak szerinti esetekben le kell folytatni. 7. Építészeti előírások 7. (1) Oldalhatáros esetén az épületek fő tetőgerinc vonala jellezően az oldalhatárral párhuzaos legyen. (2) Zártsorú, hézagosan zártsorú esetén az épület fő tetőgerincvonala jellezően az utcával párhuzaos legyen, az utcai épület traktusélységén túl a az oldalhatáron álló szabályai szerint történhet. (3) Az építési övezeteknél az épületekre eghatározott hitéleti és kegyeleti épületek tornyánál figyelen kívül hagyható. (4) Zártsorúan beépült telkeken az épületek töeg- és holokzatképzését az utcaszakaszra jellező arányrendszerrel, anyaghasználattal és színezéssel kell egoldani. (5) Zártsorúan építendő új épület elhelyezése vagy eglévő átalakítása esetén az utcai holokzatot úgy kell kialakítani, hogy a csatlakozó épület párkányagassága illeszkedjék a szoszédos zártsorú épületek párkányagassághoz. (6) Lakón, vegyes n és a belterületi és a belterülethez szervesen kapcsolódó Különleges ken új épület kialakítása az alábbiak szerint történhet: a) főépület esetében a holokzati felületek anyagai jellezően: tégla, kő, fa, üveg, vakolat (pasztell színben) lehetnek, b) főépület esetében agastető tetőfedéseként az alábbi építőanyagok alkalazhatók: hagyoányos cserép, betoncserép, kiselees féleez fedés, cserepes leez, kiselees palafedés és bituenes leezfedés (vörös- vörösesbarna, barna színekben, OTSZ szerinti feltételekkel), valaint korcolt leezfedés (fé színekben), c) elléképületek és elléképítények, holokzati anyagaként ne alkalazható: féleez, pala, pvc és űanyag, bituenes leez és bituenes hulláleez d) elléképületek és elléképítények agastetős kialakítása esetén ne alkalazható: hullápala, űanyag hulláleez, ipari féleezfedés, pvc szigetelés, bituenes hulláleez, bituenes fedélleez.

(7) Lakón többszintes tetőterű épület ne alakítható ki. 8. Zöldfelületek kialakítása 8. (1) A szabályozási előírások szerint fasor telepítési kötelezettséggel érintett telkeken az épületek használatbavételi engedélyének egkéréséig a fasort el kell telepíteni. (2) A telken belüli fasor telepítési kötelezettségen legfeljebb 6 tőtávolságban telepített előnevelt fákból álló fasortelepítést és alatta cserjesor telepítését kell érteni. (3) Meglevő fasorok hiányainak pótlása a fasort eghatározó fafajokkal történhet, kivéve, ha településesztétikai okok, balesetelhárítás, vagy a fák egészségi állapota a fasor teljes cseréjét teszik szükségessé. (4) Új közutak, utcák kialakításánál a) 12-14 szabályozási szélesség esetén legalább egyoldali fasor, b) 16 szabályozási szélességtől kétoldali fasor telepítéséhez kell t biztosítani. (5) A gyorsan öregedő, törékeny, allergiakeltő pollenű fák közterületi fasor telepítésére ne alkalazhatók. (6) Nagy forgalú utcákban (országos közutak, települési gyűjtőutak), csak a levegőszennyezést tűrő fafajok ültethetők. (7) Légvezeték alatt csak olyan kisnövésű fák ültethetők, aelyek rendszeres csonkolása ne szükséges. (8) Telken belül fák és cserjék a telek határától a következő távolságok betartásával ültethetők: a) 2,0 -nél agasabbra ne növő cserjék legalább 1,0 -re, b) 2,0 -nél agasabbra növő cserjék és fák legalább 3,0 -re. (9) A szabályozási terven jelölt egtartandó, kialakítandó zöldfelületként szabályozott n épület ne létesíthető. A telken belül ár eglévő zöldfelületet eg kell tartani, a kialakítandó zöldfelületet legalább kétszintes növényzettel kell egvalósítani. (10) A szabályozási terven lakóterületi közhasználatú zöldfelületként ill. intézényi közhasználatú zöldfelületként szabályozott terület közhasználat elől ne zárható el és a területre a következő szabályokat kell alkalazni: a) a n épület ne létesíthető, b) a szabályozott terület legalább 40 -át növényzettel fedetten kell fenntartani, c) a n a pihenés, játék, testedzés építényei, továbbá köztárgyak létesíthetők, d) a belső közlekedést szolgáló utak, parkolók kialakíthatók. 9. Közk, közterek kialakítása 9. (1) Közn pavilon csak ideiglenes jelleggel (az adott rendezvény időtartaára) a városképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelebevételével, valaint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának, és a pavilonban dolgozók száára egfelelő illehely használati lehetőség biztosításával létesíthető. (2) A városképi szepontból kieelt ntőségű közk (a szabályozási terven jelölt forgalocsillapított közterület) továbbá a városközpont űeléki környezetében lévő közk csak a ás jogszabály szerinti Közterület alakítási terv alapján alakíthatók illetve újíthatók fel.

III.. FEJEZET A KÖZMŰVEKRE ÉS A KÖZMŰVESÍTÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 10. A közűvekre és a közűvesítésre vonatkozó általános előírások 10. (1) A eglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villaosenergia ellátás, távhőellátás, földgázellátás), valaint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítényei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági-, védőtávolsága száára közn, vagy közűn kell helyet biztosítani. (2) A eglévő közűvek egyéb építési tevékenység iatt szükségessé váló kiváltásakor, továbbá bári egyéb okból funkciót vesztett, feleslegessé vált közűvet el kell bontani, az indokoltan földben aradó vezeték töedékelését, felhagyását szakszerűen kell egoldani. (3) A közűvezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében, az utak alatt a közűvek elrendezésénél indig a távlati összes közű elhelyezésére kell helyet biztosítani, továbbá a re szánt ken a közűvezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy a előírásokban eghatározottak szerinti utcai fasorok telepítését ne akadályozzák eg. (4) Marcali közigazgatási területén lévő, illetve azt érintő közűvezeték hálózatok, azok űtárgyai és létesítényei biztonsági övezetein belül a ás jogszabályban eghatározott tilalakat és korlátozásokat figyelebe kell venni. (5) A közűlétesítények elhelyezésénél a településképi egnésre, illetve a környezetvédeli szepontokra (zaj, rezgés, szag) figyeleel kell lenni. (6) A egvalósításra kerülő új épületnek inősülő létesítényeket a HÉSZ-ben eghatározott közűvesítéssel kell ellátni. 11. Vízellátás, szennyvízelvezetés 11. (1) Ahol részleges közűvesítettség van előírva, ott házi vízbekötés vagy az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötést követően történhet, vagy egyéb helyen a követelények szerint kiépített közűpótló egléte a feltétel. (2) Új létesítényre a csatornázott ken használatbavételi engedély csak a szennyvízcsatorna hálózatra való rákötést követően adható. (3) A ne csatornázott ken házi vízbekötés csak a vízzáróan szigetelt, engedélyezett és űszaki átvételt igazolt közűpótló szennyvíztározó edence, vagy egyedi szennyvíztisztító agvalósítását követően létesíthető. (4) A város belin és a belterülethez szervesen kapcsolódó re szánt illetve re ne szánt különleges ken a egépült és üzebe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező. (5) A re ne szánt n a vezetékes ivóvízhálózatra rákötött telkeknek a egépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötése a szennyvízcsatorna-hálózat átadását követő egy éven belül kötelező. (6) A város belin és a belterülethez szervesen kapcsolódó re szánt illetve re ne szánt különleges ken ahol a csatornahálózat ég ne épült ki, épület csak akkor létesíthető, ha a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesült. (7) A város ezőgazdasági in, erdőin és a külterületi re ne szánt különleges ken aennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna-hálózathoz történő csatlakozásra, új épületet építeni csak vízzáró szennyvíztároló, illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés egléte esetén lehet. (8) Egyedi szennyvíztisztító létesítésére engedély csak akkor adható, ha az illetékes hatóságok a tisztított szennyvíz vízfolyásba vezetéséhez, egfelelő vízfelületen vagy növénytelepítéssel való elpárologtatásához, illetve ezőgazdasági, vagy erdőterületre történő kiöntözéséhez hozzájárulnak, és a szennyvíztisztító előírt védőtávolsága a szoszédos telkek használatát ne korlátozza. 12. Csapadékvíz elvezetés 12. (1) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba ne vezethető. (2) A 20 fh-nél nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett kről az összegyűlő csapadékvíz csak környezetvédeli űtárgyon (olaj-iszapfogó) keresztül vezethető a befogadóba.

13. Energia, hírközlés 13. (1) A Városközpont területén, Helyi értékvédeli (településképvédeli) n, új közép-, kisfeszültségű, közvilágítási villaosenergia ellátási valaint hírközlő hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell egépíteni. (2) Belterület, ár beépített területén - az (1) bekezdésben elítettek kivételével -, valaint külterület re szánt területén, ahol a villaosenergia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villaosenergia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a eglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bárilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. (3) Beépítésre ne szánt n egy oldali közös oszlopsoron kell a villaosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, aelyre egyben a közvilágítást szolgáló lápafejek is elhelyezhetőek. A közös oszlopsoron történő elhelyezéstől csak érintésvédeli okokból lehet eltekinteni. (4) A (2) és (3) bekezdésben elített előírások a eglévő hálózat rekonstrukciójára is vonatkoznak. (5) Beépítésre szánt n új villaosenergia ingatlan-bekötést ezzel együtt a hírközlő bekötést is - csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni ég akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad. (6) Középnyoású földgázellátású n telkenként egyedi nyoásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyoás szabályozók az épületek utcai holokzatára ne helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb holokzatára szerelhetőek. (7) Égésterék elvezetésére utcai holokzaton szerelt kéény ne építhető. (8) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető. (9) Védőtávolságok nagyfeszültségi hálózatnál: a) A Puskás Tivadar utca északi oldalán a 2634/2 hrsz-ú telken található alálloás biztonsági övezete annak a kerítésétől száított 10-10. b) A 132 kv-os szabadvezeték hálózat biztonsági övezete (a vezeték indkét oldalán a szélső, nyugaloban levő áravezetőktől vízszintesen és nyovonalukra erőlegesen ért távolság) a nyovonal tengelytől: 20-20 (7 kartávolság + 13). (10) Védőtávolságok középfeszültségi hálózatnál (inkét oldalon a nyugaloban lévő legszélső áravezetőktől érve): a) 22 kv feszültségszinten 5-5 b) A vezeték azon szakaszán, aely belterületre és fokozott biztonságra vonatkozó előírásainak egtartásával létesült: 2,5-2,5 c) (Lakott n belül csak fokozott biztonságú középfeszültségű szabadvezeték hálózat létesíthető). d) A szélső fázisok oszloptengelytől ért távolsága általánosan 0,5 e) A földben elhelyezett vezeték biztonsági övezete indkét oldalon a vezeték névleges feszültségétől függően a vezeték szélső pontjától vízszintesen és nyovonalára erőlegesen ért függőleges síkokig terjed: f) 35 kv-nál kisebb névleges feszültség esetén: 1,0 g) A szabadtéri elhelyezésű, tartószerkezeten elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezés biztonsági övezete a berendezés kerítésétől, kerítés hiányában az elhelyezésére szolgáló terület szélétől vízszintesen: h) 35 kv névleges feszültségig: 5,0 (11) Földgázszállító vezetékhálózatok, gázfogadó álloások biztonsági övezetei a nyoásfokozatoktól függően, a csővezeték tengelyvonalától indkét irányban az alábbiak: nagyközép nyoású hálózatoknál 5,0 5,0 középnyoású hálózatoknál 4,0 4,0 kisnyoású hálózatoknál 2,0 2,0 gáznyoás-szabályozó berendezésnél 10,0x10,0 -es terület.

IV. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA ÉS VÉDELMÉRE VONATKOZÓ HELYI RENDELKEZÉSEK 14. Helyi értékvédeli terület Településképvédeli terület 14. (1) A Helyi értékvédeli terület, egyben Településkép-védeli terület a szabályozási terven külön jellel lehatárolt terület. (2) A Helyi értékvédeli n az utcakép, településkép, a környezettel való szerves, látványbeli kapcsolat egőrzendő. Új épület elhelyezésekor vagy eglévő épület holokzatát, tetőforáját egváltoztató bővítése esetén a történeti településképhez való illeszkedés igazolására látványterv készítendő az érintkező közterület(ek) olyan pontja felől, ahonnan az utcaképi változás a legarkánsabban észlelhető. (3) A Helyi értékvédeli n új agastetős épület csak 30-45 fok tetőhajlásszöggel alakítható ki. (4) Helyi értékvédeli n a elléképületek, elléképítények esetében is alkalazandó a 7. (6) bekezdés b) pontja. (5) Helyi értékvédeli n utcáról nyíló garázs ne létesíthető. (6) Helyi értékvédeli n az épületek utcai holokzatán technológiai létesítény (klíaberendezés, szellőző, parabola antenna stb.) ne helyezhető el, az csak az adott épület alárendeltebb holokfalára telepíthető. 15. Helyi épített környezeti értékek védele 15. (1) Az építészeti örökség helyi védele alatt álló értékeinek felsorolását a 4. elléklet A) pontja tartalazza. (2) A helyi védett épületeken bárilyen külső változtatást eredényező építési tevékenység, bővítés, átépítés (holokzatvakolás, színezés, nyílászáró-csere, tető felújítás, tetőtér, stb.) csak részletes építészeti értékvizsgálatok alapján végezhető. (3) A védett épület korszerűsítése, átalakítása, bővítése során a védele érdekében elő kell segíteni az épületek ai igényeknek egfelelő használatát, a jellegzetes eredeti épülettöeg, tetőfora, holokzati nyílásrend, osztások, anyaghasználat, tagozatok, színek lehetőség szerint egtartandók ill. pótolandók. (4) A helyi védett épület bővítése esetén a bővítésnek az eredeti épület forálásával, szerkezetével, anyaghasználatával, színvilágával összhangban kell lennie ill. ahhoz illeszkednie kell. (5) A holokzati nyílászárók cseréje során az eredetivel azonos anyagú, osztású, profilozású, felületképzésű nyílászárók alkalazandók, külső redőnyszekrény ne szerelhető. (6) A helyi védett épületek utcai holokzatán technológiai létesítény (klíaberendezés, szellőző, parabola antenna és egyéb gépészeti szerelvények) ne helyezhető el, az csak az adott épület alárendeltebb holokfalára telepíthető. (7) A helyi védett épületeken hirdetés, reklá ne helyezhető el, csak az épületben űködő cég felirata alakítható ki legfeljebb 0,5 2 éretben. (8) Helyi védett űvi érték teljes lebontása csak a védele egszüntetése után történhet. 16. Reklá, hirdetőtábla 16. (1) Önálló reklá- és hirdetőtábla lakón csak saját tevékenységre vonatkozóan és legfeljebb 2 2 ; vegyes- és gazdasági n összevontan legfeljebb 12 2 felülettel helyezhető el. (2) Reklávilágítás, fényreklá csak olyan ódon helyezhető el, hogy a fényhatás az építények és a helyiségek rendeltetésszerű használatát ne akadályozza; a környezet rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse (3) Műeléki környezetben fényreklá ne helyezhető el. (4) Új épület elhelyezésénél, eglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, holokzati felújításánál az intézények cégéreinek, hirdetőtábláinak éretét és elhelyezését a holokzattal együtt kell tervezni és kialakítani. (5) Meglévő épület esetében cégér vagy hirdetőtábla csak a ár kialakított holokzat architektúráját figyelebe véve helyezhető el.

17. Kulturális örökségvédele 17. (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket az illetékes szerv adatszolgáltatása alapján a szabályozási tervek jelölik. (2) A űeléki környezet határát a vonatkozó jogszabály szerint a Szabályozási tervek jelölik. V. FEJEZET A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ HELYI RENDELKEZÉSEK 18. Táji és terészeti értékek védele 18. (1) Hírközlési agasépítény, adótorony, önálló antenna építény, önálló rekláépítény a) országos terészetvédeli ken, b) az ökológiai hálózat övezeteiben, c) közösségi ntőségű terészetvédeli rendeltetésű ken (Natura 2000 k), d) tájképvédeli övezetben, e) erdőken, f) kertes és kertes borvidéki ezőgazdasági n ne létesíthető. (2) A város közigazgatási területén szélerőű, szélerőűpark csak az általános ezőgazdasági terület - szélerőű parkkal területfelhasználási egység övezeteiben létesíthető. (3) Küln levő fasorok, védőerdősávok egőrzéséről gondoskodni kell. (4) Mezőgazdasági és erdőn a hagyoányos történeli tájkarakter védele érdekében elsősorban a helyi építési hagyoányoknak egfelelő tájbaillő épületek építhetők. (5) A szőlőhegyi tájkarakter védele érdekében a kertes és kertes borvidéki ezőgazdasági k egységes építészeti karakterét, a történeti szerkezetét eg kell őrizni. (6) Külterületi fásítás, erdősítés esetén előnybe kell részesíteni honos fafajok telepítését (ld. 4. sz. függelékben), és honos erdőálloányok kialakítását Az inváziós fa- és cserjefajok alkalazása kerülendő. (7) Országos ntőségű védett terészeti n agn és ökológiai folyosó területén új külszíni űvelési bányatelek ne állapítható eg, eglévő külszíni űvelésű bányatelek ne bővíthető. (8) A város közigazgatási területén bányatelek csak az ország ás területén fel ne lelhető ásványi nyersanyag, illetve a helyi, tájba illő építkezés nyersanyag lelőhelyének területén állapítható eg, az előző bekezdés kivételével. (9) A vízfolyások enti 20-20 éteres sávban egtelepedett fásszárú növényzet védelét a vízfolyások karbantartási unkáihoz szükséges feltételek biztosítása ellett kell egoldani. (10) A közű és elektronikus hírközlési nyovonalas hálózatok és járulékos űtárgyaik kiépítésénél, illetve eglévő hálózatok korszerűsítésénél a táj- és terészeti értékek védele és az esztétikai követelények érvényesítése céljából a) agn, b) országos ntőségű védett terészeti n, c) térségi ntőségű tájképvédeli n a űszaki lehetőségek és a terészetvédeli szepontok érlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani. 19. Környezetvédele 19. (1) A város igazgatási területén kizárólag olyan építények, építhetők, üzeeltethetők, illetve olyan tevékenységek folytathatók, aelyek légszennyezőanyag-kibocsátása a környezetvédeli hatóság által egállapított kibocsátási határértékeket ne haladja eg. (2) A levegő védele szepontjából védeli övezetet igénylő építények (légszennyező források) csak úgy alakíthatók ki, hogy a szoszédos telkek, övezetek, építési övezetek i lehetőségét, területfelhasználását ne korlátozzák.

(3) A zaj és rezgés elleni védele érdekében bárely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítény csak akkor űködtethető, vagy építhető, illetve ilyen tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés értéke a környezetében a vonatkozó zajterhelési határértékeket ne haladja eg. (4) A helyi építési szabályzat alkalazásában zajtól védendő területfelhasználás a) lakó-, településközpont, intézény terület, b) különleges k közül: teető, horgász központ, egészségügyi terület, fürdő és szabadidőközpont, gyógyszálló, turisztikai terület, sportterület c) zöldterület, d) a gazdasági területnek (kereskedeli, szolgáltató és egyéb ipari terület), különleges területnek (ezőgazdasági üzeközpont, erdőgazdasági üzeközpont, tájgazdálkodási központ), ezőgazdasági területnek, erdőterületnek az a része, ahol zajtól védendő épület rendeltetés található. (5) Az üzei és szabadidős létesítényektől szárazó zaj terhelési határértékei a) különleges terület egészségügyi terület, b) különleges terület - gyógyszálló, c) különleges terület - turisztikai terület területfelhasználási egységekben ne haladhatják eg nappal a 45 db, éjszaka a 35 db határértéket. (6) Az üzei és szabadidős létesítényektől szárazó zaj terhelési határértékei a) falusias, kertvárosias, kisvárosias lakón, b) különleges k közül a teető, horgász központ, fürdő és szabadidőközpont, sportterület területén, c) zöldn, d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, szállás épület vagy rendeltetés esetén (a területfelhasználás egkötése nélkül) ne haladhatják eg nappal az 50 db, éjszaka a 40 db határértéket. (7) Az üzei és szabadidős létesítényektől szárazó zaj terhelési határértékei a) nagyvárosias lakón, b) településközpont n, c) intézény n, a (6) bekezdés d, pont szerinti épületek és rendeltetések kivételével ne haladhatják eg nappal az 55 db, éjszaka a 45 db határértékeket. (8) Az üzei és szabadidős létesítényektől szárazó zaj terhelési határértékei a) kereskedeli szolgáltató és egyéb ipari terület, b) ezőgazdasági és erdőterület, c) különleges k közül a ezőgazdasági üzeközpont, erdőgazdasági üzeközpont, tájgazdálkodási központ azon területrészein, ahol zajtól védendő épület, rendeltetés található ne haladhatják eg nappal a 60 db, éjszaka az 50 db határértéket. (9) A település közigazgatási területén állattartás az Önkorányzat állattartási rendelete és a Helyi Építési Szabályzat együttes betartásával lehetséges. (10) A 20 szeélygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsi parkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet csapadékvíz-csatornába bekötni, és a parkolóban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre ne vezethető. (11) A város közigazgatási területén a szippantott szennyvizek kezelés nélkül ne helyezhetők el. (12) Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzeek területén összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban eghatározott értékben az üze területén egtörtént. (13) A szabályozási tervlapokon vízgazdálkodási területként szabályozott vízfolyások, tavak, tározók edrének felső rézsű élétől száított 15-15 védőtávolságon belül ezőgazdasági n új épület ne létesíthető. (14) Talajozgatással járó tevékenység során, továbbá a beépítendő ken a terőréteg védelét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell. (15) A gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell a tevékenységükből keletkező veszélyes és ne veszélyes terelési hulladékok hasznosításáról, ártalatlanításáról. (16) Az üzei technológia során keletkező veszélyes hulladék áteneti tárolása a vonatkozó jogszabályok szerint a talaj, talajvíz szennyezése nélkül történhet. (17) A keletkező kounális szilárd hulladék szervezett, intézényes elszállítását biztosítani kell. Kounális szilárd hulladék zárt gyűjtőedényben tárolható. (18) Veszélyes hulladékok állandó tárolására szolgáló telephely, hígtrágyás állattartó telep a város közigazgatási területén ne létesíthető.

(19) Általános ezőgazdasági n a) a főút tengelyvonalától száított 100 éteren belül, b) egyéb országos közút tengelyétől száított 50 éteren belül lakóépület, lakás ne létesíthető. (20) A szennyvíztisztító telep védőtávolságán belül lakóépület, lakás, üdülőépület, kereskedeli szállásépület, éleliszer-kereskedeli és vendéglátó épület ne létesíthető. (21) Nagylétszáú állattartó telep a belterülettől, a belterülethez kapcsolódó re szánt területtől továbbá a szabadidő eltöltését, a sportolást és a turizust szolgáló Különleges ktől 300 éter védőtávolságon belül ne létesíthető.

VI. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEKRE ILLETVE ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 20. Beépítésre szánt k 20. Marcali Város közigazgatási területén a re szánt k használatuk általános jellege valaint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók: Általános használat szerint Sajátos használat szerint Jel Megnevezés 1. Lakók Nagyvárosias lakóterület Ln Kisvárosias lakóterület Lk Kertvárosias lakóterület Lke Falusias lakóterület Lf 2. Vegyes k Településközpont terület Vt Intézényterület Vi 3. Gazdasági k: Kereskedeli, szolgáltató terület Gksz Egyéb ipari terület Gip 4. Különleges k Egészségügyi terület Keü Fürdő és szabadidőközpont Kfszk Gyógyszálló Kgy Honvédségi terület Khon Autóbusz pályaudvar Kap Mezőgazdasági üzeközpont Kü Erdőgazdasági üzeközpont Kegü Hulladékgazdálkodási központ Khull Szennyvíztisztító telep Kszt Sportterület Ksp Turisztikai terület Ktt 21. Nagyvárosias lakóterület (Ln) 21. (1) A nagyvárosias lakóterület sűrű ű, több önálló rendeltetési egységet agába foglaló, 12,5 -es ot eghaladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál (2) A Nagyvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület a következő rendeltetéseket tartalazhatja: a) lakó b) kereskedeli, szolgáltató, c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, d) kulturális, közösségi szórakoztató, e) igazgatási, iroda és f) sport (3) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraéterei a következők: 2 iniális aránya 1. Ln 1 T K (80) 18,0 900 K (10) 2. Ln 2 T K (80) 20,0 900 K (10) (4) Nagyvárosias lakón a elléképítények közül kizárólag: a) legfeljebb 2 éter belagasságú hulladéktartály-tároló, b) épülettől különálló kirakatszekrény, c) a pihenést, játékot, szórakozást szolgáló kerti építény, d) zászlótartó oszlop, helyezhető el.

(5) A n új úszótelek ne létesíthető, új épület ne helyezhető el. (6) A szabályozási terven lakóterületi közhasználatú zöldfelületként szabályozott terület közhasználat elől ne zárható el és a területre a következő előírásokat kell alkalazni: a) a n épület ne létesíthető, b) a szabályozott terület legalább 40 -át növényzettel fedetten kell fenntartani, c) a n a pihenés, játék, testedzés építényei, továbbá köztárgyak létesíthetők, d) a belső közlekedést szolgáló utak, parkoló kialakíthatók. (7) Az övezetben gépjárűtároló rendeltetése ás rendeltetésre ne változtatható. (8) Magastető építése csak teljes épületre, egységes építészeti kialakítással, szerkezet, anyag- és színhasználattal történhet. (9) Egy töbtelken belül lévő, azonos építészeti kialakítású épületekre csak azonos hajlásszögű és héjalású tető építhető. (10) Holokzati egnést is egváltoztató építési, felújítási-korszerűsítési unka csak teljes épületre kiterjedően, egységes építészeti terv alapján végezhető. Kivétel az épületek bejáratainak, bejárathoz kapcsolódó szerkezeteinek átalakítása, aelyek egy holokzaton lévő összes bejáratát érintően egyidejűleg, egységes építészeti terv alapján is végezhető. (11) Az övezetben kerítés ne építhető. 22. Kisvárosias lakóterület (Lk) 22. (1) A kisvárosias lakóterület sűrű ű, több önálló rendeltetési egységet agába foglaló, 12,5 -es ot eg ne haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épület elhelyezésére szolgál. (2) A Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető főépület a következő rendeltetéseket tartalazhatja: a) lakó b) kereskedeli, szolgáltató, c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, d) kulturális, közösségi szórakoztató, e) igazgatási, iroda, f) sport, g) gépjárűtároló, kizárólag az Lk-g jelű építési övezetekben. (3) Kisvárosias lakóterület Lk1, Lk5, Lk8, Lk9, Lk10, Lk11 jelű építési övezeteiben elléképületként csak gépjárűtároló helyezhető el a 6. (14) bekezdésben foglalt feltételek szerint, ill. annak rendeltetése a főépületben is elhelyezhető a (2) bekezdés a-f) pontja szerinti rendeltetések ellett. (4) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraéterei a következők: 2 iniális aránya 1. Lk 1 HZ 35 7,5 600 30 2. Lk 2 T K (60) 12,5 700 K (20) 3. Lk 3 T K (60) 7,5 700 K (20) 4. Lk 4 T K (60) 12,5 1500 K (20) 5. Lk 5 SZ 25 10,5 1500 40 6. Lk 6 Z 35 7,5 800 40 7. Lk 7 Z 40 7,5 180 40 8. Lk 8 SZ 35 7,5 700 40 9. Lk 9 SZ 40 12,5 900 40 10. Lk 10 O 40 7,5 550 40 11. Lk 11 HZ 40 5,5 550 40 12. Lk-g K K (60) 3,5 500 K

(5) Új épület csak legalább részlegesen közűvesített építési telken, a 19. (11) bekezdés szerinti feltétel teljesítésével létesíthető. (6) Kisvárosias lakón a elléképítények közül kizárólag: a) közű-becsatlakozási űtárgy, b) hulladéktartály-tároló, c) épülettől különálló építénynek inősülő kirakatszekrény, d) kerti építény, e) építénynek inősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, f) koposztáló g) csapadékvíz gyűjtő ciszterna helyezhető el. (7) Az Lk-g jelű építési övezet kizárólag gépjárűtárolók elhelyezésére és a egközelítésére szolgáló terület. A ár kialakult összefüggő gépjárűtárolók átépítése, felújítása, csak egységes egnéssel és anyaghasználattal történhet. 23. Kertvárosias lakóterület (Lke) 23. A kertvárosias lakóterület laza ű, összefüggő, kertes, több önálló rendeltetési egységet agába foglaló, 5,5 ill. 7,5 -es ot eg ne haladó elsősorban lakó rendeltetésű, legfeljebb négy lakásos épületek elhelyezésére szolgál. (2) A Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető főépület a következő rendeltetéseket tartalazhatja: a) lakó, b) a helyi lakosság ellátását szolgáló, a lakóterületi követelényeknek egfelelő kereskedeli, szolgáltató, c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, d) kulturális, e) szállás jellegű, f) sport. (3) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben elléképületként a) gépjárűtároló, b) az épület(ek) rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló, c) űhely, d) nyárikonyha, e) kerti növényház (üvegház), legfeljebb 30 2 alapterülettel helyezhető el a 6. (14) bekezdésben foglalt feltételek szerint, továbbá fóliasátor létesíthető. (4) A (3) a-d) pontok szerinti rendeltetések a főépületben is elhelyezhetők a (2) bekezdés a-f) pontja szerinti rendeltetések ellett. (5) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraéterei a következők: 2 iniális aránya 1. Lke1 O 30 5,5 600 50 2. Lke2 O 30 5,5 700 50 3. Lke3 O 30 5,5 450 50 4. Lke4 SZ 30 5,5 800 50 5. Lke5 SZ 30 7,5 1200 50 6. Lke6 IKR 30 5,5 600 50 7. Lke7 Z 30 5,5 450 50 8. Lke8 HZ 30 5,5 600 50 9. Lke9 HZ 25 5,5 1000 50 10. Lke10 O 30 5,5 900 50 11. Lke11 Z 30 7,5 180 50

(6) Új épület csak legalább részlegesen közűvesített építési telken, a 19. (11) bekezdés szerinti feltétel teljesítésével létesíthető. (7) Kertvárosias lakón állattartó épület (istálló) ne létesíthető. Az állattartó építények (ól, kifutó) összes alap ne lehet több 10 2-nél. (8) Kertvárosias lakón a elléképítények közül kizárólag: a) közű-becsatlakozási űtárgy, b) hulladéktartály-tároló, c) épülettől különálló építénynek inősülő kirakatszekrény, d) kerti építény, e) ól, állatkifutó, f) olyan antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, elynek legagasabb pontja ne haladja eg a 6,0 -t. g) koposztáló h) csapadékvíz gyűjtő ciszterna i) zöldségvere helyezhető el. 24. Falusias lakóterület (Lf) 24. (1) A falusias lakóterület legfeljebb 5,5 -es ú lakóépületek, a ezőgazdasági építények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre ntős hatást ne gyakorló kereskedeli, szolgáltató építények elhelyezésére szolgál. (2) A falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető főépület a következő rendeltetéseket tartalazhatja: a) lakó, b) ezőgazdasági, c) a lakóterületi követelényeknek egfelelő, a terület rendeltetésszerű használatát ne zavaró gazdasági tevékenységi célú rendeltetés legfeljebb 100 2 alapterülettel d) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedeli, szolgáltató rendeltetés legfeljebb 100 2 alapterülettel, e) szállás jellegű, f) igazgatási, iroda, g) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, h) kulturális, közösségi szórakoztató, i) sport, (3) Falusias lakóterület építési övezeteiben elléképületként a) gépjárűtároló, b) az épület(ek) rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló, c) űhely, d) nyárikonyha, e) állattartó épület helyezhető el a 6. (14) bekezdésben foglalt feltételek szerint. (4) A (3) a-d) pontok szerinti rendeltetések a főépületben is elhelyezhetők a (2) bekezdés a-i) pontja szerinti rendeltetések ellett. (5) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraéterei a következők: 2 iniális aránya 1. Lf1 O 30 5,5 600 40 2. Lf2 O 30 5,5 1200 40 3. Lf3 IKR 30 5,5 800 40 4. Lf4 O 30 5,5 700 40 5. Lf5 O 30 5,5 900 40 6. Lf6 O 30 5,5 1500 40 7. Lf7 O 30 5,5 800 40 8. Lf8 SZ 30 5,5 1200 40

(6) Új épület csak legalább részlegesen közűvesített építési telken, a 19. (11) bekezdés szerinti feltétel, Gyótapuszta és Horvátkút esetében a 11. (6) bekezdés szerinti feltétel teljesítésével létesíthető. (7) Falusias lakón az állattartó építények (istálló, ól, kifutó) összes alap ne haladhatja eg a telek területének 10 -át, és ne lehet több 200 2-nél. (8) Falusias lakón a elléképítények közül kizárólag: a) közű-becsatlakozási űtárgy, b) hulladéktartály-tároló, c) épülettől különálló építénynek inősülő kirakatszekrény, d) kerti építény, e) húsfüstölő, jégvere, zöldségvere f) ól, állatkifutó, g) trágyatároló, koposztáló h) siló, ölesztettanyag-, folyadék- és gáztároló i) 6 -nél ne agasabb építénynek inősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, 25. Településközpont terület (Vt) 25. 1) A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, aely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre (2) A településközpont n elhelyezhető főépület a lakó rendeltetésen kívül -: a) igazgatási, iroda, b) kereskedeli, szolgáltató, szállás, c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, d) kulturális, közösségi szórakoztató, e) sport, rendeltetést is tartalazhat. (3) Településközpont terület építési övezeteiben elléképületként gépjárűtároló és az épület(ek) rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló helyezhető el a 6. (14) bekezdésben foglalt feltételek szerint, ill. ezek a rendeltetések a főépületben is elhelyezhetők a (2) bekezdés a-e) pontja szerinti rendeltetések ellett. (4) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraéterei a következők: 2 iniális aránya 1. Vt 1 SZ 25 7,5 1000 40 2. Vt 2 SZ 35 7,5 1500 30 3. Vt 3 Z 50 10,5 800 10 4. Vt 4 Z 50 7,5 500 20 5. Vt 5 Z 50 10,5 500 20 6. Vt 6 Z 50 12,5 600 10 7. Vt 7 Z 40 6,0 500 30 8. Vt 8 Z 40 7,5 450 20 9. Vt 9 HZ 40 9,0 550 20 10. Vt 10 HZ 40 7,5 550 20 11. Vt 11 SZ 40 9,0 550 20 12. Vt 12 Z 50 9,0 600 10 13. Vt 13 SZ 45 6,0 3000 20 14. Vt 14 Z 80 10,5 1000 K (10) 15. Vt 15 SZ 80 12,5 800 K (10) 16. Vt 16 SZ 40 10,5 1300 20 17. Vt17 SZ 50 14,5 800 10

(5) Új épület csak legalább részlegesen közűvesített építési telken, a 19. (11) bekezdés szerinti feltétel teljesítésével létesíthető. (6) Településközpont n a elléképítények közül kizárólag: a) közű-becsatlakozási űtárgy, b) hulladéktartály-tároló, c) kerti építény, d) olyan antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, elynek legagasabb pontja ne haladja eg a 6 -t helyezhető el. (7) A szabályozási terven intézényi közhasználatú zöldfelületként szabályozott terület közhasználat elől ne zárható el és a területre a következő szabályokat kell alkalazni: a) a n épület ne létesíthető, b) a szabályozott terület legalább 40 -át növényzettel fedetten kell fenntartani, c) a n a pihenés, játék, testedzés építényei, továbbá köztárgyak létesíthetők, d) a belső közlekedést szolgáló utak, parkolók kialakíthatók. 26. Intézény terület (Vi) 26. (1) Az intézény terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál. (2) Az intézény n elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül -: a) iroda, b) kereskedeli, szolgáltató, szállás, c) kulturális, közösségi szórakoztató, d) hitéleti, e) sport rendeltetést is tartalazhat. (3) A (2) bekezdésben felsorolt rendeltetést tartalazó épületben a tulajdonos, a használó és a szeélyzet száára szolgáló lakás kialakítható. (4) Intézény terület Vi1, Vi2, Vi4 és Vi5 jelű építési övezeteiben elléképületként gépjárűtároló és az épület(ek) rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló helyezhető el a 6. (14) bekezdésben foglalt feltételek szerint, ill. ezek a rendeltetések a főépületben is elhelyezhetők a (2) bekezdés a-e) pontja és a (3) bekezdés szerinti rendeltetések ellett. (5) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraéterei a következők: 2 iniális aránya 1. Vi 1 SZ 30 9,0 2000 30 2. Vi 2 SZ 30 7,5 2000 30 3. Vi 3 SZ 50 10,5 700 20 4. Vi 4 K 40 10,5 2000 20 5. Vi 5 SZ 40 10,5 2000 30 6. Vi 6 SZ 40 5,5 800 20 7. Vi 7 SZ 20 7,5 4000 40 (6) Új épület csak legalább részlegesen közűvesített építési telken, a 19. (11) bekezdés szerinti feltétel teljesítésével létesíthető. (7) Intézény n a elléképítények közül kizárólag: a) közű-becsatlakozási űtárgy, b) hulladéktartály-tároló,

c) kerti építény, d) olyan antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, elynek legagasabb pontja ne haladja eg a 6 -t helyezhető el. 27. Kereskedeli, szolgáltató terület (Gksz) 27. (1) A kereskedeli, szolgáltató terület elsősorban környezetre ntős hatást ne gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezetekben csak olyan rendeltetésű épület létesíthető, aelyben folytatott tevékenység: a) ne tartozik a ás jogszabály szerint eghatározott környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedély illetve előzetes vizsgálat köteles tevékenységek közé b) védőtávolság, védőövezet igénye saját telkén belül biztosítható c) a szoszédos telkek rendeltetésszerű használatát ne korlátozza. (3) A kereskedeli, szolgáltató n önálló lakó rendeltetésű épület ne helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a szeélyzet száára szolgáló lakás kialakítható. (4) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraéterei a következők: 2 iniális aránya 1. Gksz1 SZ 40 7,5 500 20 2. Gksz2 SZ 50 9,0 2000 20 3. Gksz3 SZ 40 7,5 1500 30 4. Gksz4 SZ 35 9,0 2500 30 5. Gksz5 SZ 35 9,5 5000 40 6. Gksz6 SZ 50 10,5 5000 20 7. Gksz7 O 35 7,5 1500 40 8. Gksz8 SZ 40 9,0 4000 30 (5) Új épület csak legalább részlegesen közűvesített építési telken, a 19. (11) bekezdés szerinti feltétel teljesítésével létesíthető. (6) Kereskedeli szolgáltató gazdasági terület Gksz2, Gksz5 jelű övezeteiben napelepark is létesíthető, ha a telek legalább 1,0 ha. (7) A 429 hrsz-ú közútról egközelíthető 422-428 hrsz-ú telkek önállóan ne építhetők be, csak összevontan válnak építési telekké. (8) Az építési övezetekben a telkek lakó-, vagy vegyes- övezethez csatlakozó telekhatárai entén töör kerítés létesítendő. (9) Az elő- oldal- és hátsókert iniális élysége 10, kivéve ez alól a ár ettől eltérően kialakult ű telephelyek. (10) Az építési övezetekben a iniális értéken belül a telekhatárok entén fa- és cserjesor telepítendő. (11) Az építési övezetben elhelyezésre kerülő technológiai építény (kéény, siló stb.) legagasabb pontja eghaladhatja az övezetben eghatározott axiális ot ha az alkalazott üzei technológia szepontjából az szükséges. 28. Egyéb Ipari terület (Gip) 28. (1) Az egyéb ipari terület a Szabályozási terven Gip jellel szabályozott terület, elynek építési övezeteiben az ipari terelés, ipari szolgáltatás, raktározás célú épület, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építényei helyezhetők el.

(2) Egyéb ipari gazdasági n ntős értékű zavaró hatású, különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építények ne helyezhetők el. (3) Egyéb ipari n önálló lakó rendeltetésű épület ne helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a szeélyzet száára szolgáló lakás kialakítható. (4) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraéterei a következők: 2 iniális aránya 1. Gip1 SZ 40 15 10000 25 (5) Új épület csak legalább részlegesen közűvesített építési telken, a 19. (11) bekezdés szerinti feltétel teljesítésével létesíthető. (6) Az elő- oldal- és hátsókert iniális élysége 15. (7) Az építési övezetekben a iniális értéken belül a telekhatárok entén fa- és cserjesor telepítendő. (8) Az építési övezetben elhelyezésre kerülő technológiai építény (kéény, siló stb.) legagasabb pontja eghaladhatja az övezetben eghatározott axiális ot ha az alkalazott üzei technológia szepontjából az szükséges. 29. Különleges terület - Egészségügyi terület (Keü) 29. (1) A Különleges terület Egészségügyi terület, a Szabályozási terven Keü jellel szabályozott terület, ely több önálló rendeltetési egységet agába foglaló, elsősorban kórház, egészségügyi funkciójú és egyéb rekreációs rendeltetést szolgáló építények valaint ezek rendeltetésszerű űködéséhez szükséges egyéb építények elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraéterei a következők: 2 iniális aránya 1. Keü SZ 35 12,5 3000 40 (3) Új épület csak legalább részlegesen közűvesített építési telken, a 19. (11) bekezdés szerinti feltétel teljesítésével létesíthető. (4) Az építési övezet területén a zöldfelületet parkszerűen kell kialakítani és fenntartani. 30. Különleges terület - Fürdő és szabadidőközpont (Kfszk) 30. (1) A Különleges terület - Fürdő és szabadidőközpont a Szabályozási terven Kfszk jellel szabályozott terület, ely a vízi sportolás, strandolás, élényfürdőzés; a szabadidő eltöltését szolgáló sportolás, pihenés, rekreáció, szabadtéri játék, a kultúra, szórakozás, rendezvényeinek és az ezekhez kapcsolódó kereskedeli, szolgáltató építények elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraéterei a következők: 2 iniális aránya 1. Kfszk SZ 25 12,5 3 ha 40