A LEGFEJLETTEBB OLASZ RÉGIÓ, LOMBARDIA GAZDASÁGÁNAK ELEMZÉSE

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT NEMZETKÖZI GAZDASÁGELEMZŐ SZAKIRÁNY A LEGFEJLETTEBB OLASZ RÉGIÓ, LOMBARDIA GAZDASÁGÁNAK ELEMZÉSE Készítette: Papócsi Andrea Budapest, 2007 2

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 1. FÖLDRAJZI ADATOK... 7 2. NÉPESSÉG... 10 2.1. A népesség száma és alakulása... 10 2.2. A népesség életkor és nemek szerinti megoszlása... 12 2.3. A születéskor várható átlagos élettartam és az átlagéletkor... 13 2.4. A külföldi népesség... 14 3. KÖZIGAZGATÁS... 16 3.1. Közigazgatási egységek... 16 3.2. Lombardia intézményrendszere... 17 4. TÖRTÉNELEM... 21 5. GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY ÉS NÖVEKEDÉS... 24 5.1. A GDP értéke és változása... 24 5.2. A GDP szektorok szerinti megoszlása... 26 5.3. A GDP felhasználási szerkezete... 27 6. OKTATÁS, EGÉSZSÉGÜGY, KUTATÁS-FEJLESZTÉS... 28 6.1. Oktatás... 28 6.2. Egészségügy... 30 6.3. Kutatás-fejlesztés... 32 7. IPARI TERMELÉS ÉS TERMELÉKENYSÉG... 36 7.1. A régió ipara... 36 7.2. A legfontosabb iparágak... 37 7.3. A termelékenység alakulása... 39 7.4. A beruházások növekedése... 40 3

8. MEZŐGAZDASÁG... 41 8.1. A régió mezőgazdasága... 41 8.2. Állattenyésztés... 42 8.3. Növénytermesztés... 42 8.4. Mezőgazdasági termékek... 43 8.5. A mezőgazdasági termelésből származó bevételek... 43 9. SZOLGÁLTATÁSOK... 44 9.1. Turizmus... 44 9.2. Kiállítások és vásárok... 50 9.3. Közlekedés... 50 9.4. Áruszállítás és logisztika... 52 9.5. Pénzügyi szolgáltatások... 53 10. MUNKAERŐPIAC... 54 10.1. A régió munkaerőpiaca... 54 10.2. Foglalkoztatás... 56 10.3. Munkanélküliség... 61 10.4. Aktivitás... 63 10.5. Heti ledolgozott munkaórák száma... 64 11. KÜLGAZDASÁG... 65 11.1. A régió exportja... 65 11.2. A régió importja... 67 11.3. A külkereskedelmi mérleg... 68 11.4. A külföldi működő tőke... 69 BEFEJEZÉS... 70 MELLÉKLETEK... 72 1. számú melléklet: Tanácsadói csoportok és elnökeik... 72 2. számú melléklet: Lombardia ipari körzetei... 73 IRODALOMJEGYZÉK... 74 TÁBLÁZATJEGYZÉK... 76 DIAGRAMJEGYZÉK... 77 ÁBRAJEGYZÉK... 78 4

BEVEZETÉS A szakdolgozat témájának kiválasztásánál részben személyes élmények, részben pedig az eddig tanult ismeretek dominálnak. A nemzetközi gazdaságelemző szakirányon lehetőségem nyílt elsajátítani egy ország gazdasági elemzésének módszereit és mindenképpen ezt szerettem volna alkalmazni a szakdolgozat megírásakor. A főiskolán nagyon megszerettem az olasz nyelvet és kultúrát; ezért választottam dolgozatom témájául egy olasz régió komplex gazdasági elemzését. Lombardia mellett az szólt, hogy ez az ország legfejlettebb tartománya. Szakdolgozatom megírásával szeretnék segítséget nyújtani azoknak is, akiknek bővebb információra van szükségük a régióval kapcsolatban, de nem rendelkeznek olasz nyelvtudással; ugyanis a szakirodalom jelentős része magyar nyelven nem érhető el. A szakdolgozat első fejezetei a régióról szóló általános ismereteket tartalmazzák: a legfontosabb földrajzi adatokat; közigazgatását és politikai rendszerét, legjelentősebb történelmi eseményeit; valamint a népességgel kapcsolatos adatokat. A következőkben arra a kérdésre kerestem a választ, hogy miért Lombardia az ország legfejlettebb régiója. Ennek megválaszolása érdekében az ötödik fejezetben a régió gazdasági teljesítményét és növekedését vetettem össze a többi olasz illetve más európai uniós régiókéval. Napjainkban egyre nagyobb szerepe van a kutatás-fejlesztésnek, ezért elsősorban azt vizsgáltam, hogy milyen a K+F helyzete a régión belül, milyen stratégiákat határoztak meg és mennyit költenek ezekre a célokra. A hetedik fejezet a régió méltán híres iparát mutatja be: ipari körzeteit, a legjelentősebb iparágakat és a régióban működő legjelentősebb nagyvállalatokat. Emellett fontosnak tartottam a régióban és egész Olaszországban is - kulcsfontosságú közép-és kis vállalkozások helyzetének-; valamint a beruházások és a termelékenység alakulásának elemzését is. 5

A tercier szektoron belül a turizmust emeltem ki; de szó esik még a közlekedésről, a logisztikáról, a kiállításokról és vásárokról, valamint a milánói tőzsdéről is. Lombardiában ugyan magas a foglalkoztatás és alacsony a munkanélküliség, a képzés és a munkaerő-kereslet viszont nincs összhangban. A munkaerőpiaci mutatók elemzése mellett azt is megvizsgáltam, mit tesz a régió a probléma megoldása érdekében. Olaszország külkereskedelme tekintetében is vezető szerepet tölt be Lombardia, ezért az export-import alakulását, valamint áruszerkezetét vizsgáltam. Kíváncsi voltam arra is, hogy mely országok a legfontosabb kereskedelmi partnerei, és Magyarországgal milyen százalékban kereskedik. A dolgozat megírásához nyújtott segítségért és a hasznos tanácsokért külön köszönettel tartozom dr. Ferkelt Balázsnak, a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar docensének és Herczeg Ildikónak, a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar adjunktusának, az olasz nyelvi szakcsoport vezetőjének. 6

1. FÖLDRAJZI ADATOK Lombardia régió Olaszország északi részén található; az északi szélesség 45. és 46. foka-, valamint a keleti hosszúság 8. és 11. foka között. Északról Svájc, Észak- Keletről Trentino - Alto Adige-, Keletről Veneto-, Délről Emilia- Romagna, Nyugatról pedig Piemonte tartományok határolják. 1 23.834 négyzetkilométernyi területével az ország negyedik legnagyobb régiója; Szicília (25703 km 2 ), Piemonte (25.400 km 2 ) és Szardínia (24.090 km 2 ) után. Az EU 25-ben a 254 NUTS-2 régió közül a 33. legnagyobb területű. 1. ábra Olaszország régiói (http://www.classitaly.com) A régió 11 megyéből (provincia) áll: Brescia (4.784,36 km 2 ), Sondrio (3.211,90 km 2 ), Pavia (2.964,70 km 2 ), Bergamo (2.722,86 km 2 ), Mantova (2.338,84 km 2 ), Milano (1.982,08 km 2 ), Cremona (1.770,57 km 2 ), Como (1.285,91 km 2 ), Varese (1.198,71 km 2 ), Lecco (816,17 km 2 ) és Lodi (782,36 km 2 ). 2 Természetföldrajzi vonatkozásban kettősséget mutat, hiszen északi területein az Alpok hegyláncait, míg délen a Pósíkságot találhatjuk. 2. ábra Lombardia természetföldrajzi térképe (http://www.arcaini.com) 1 Középiskolai földrajzi atlasz (Cartographia) 2 http://www.istat.it 2007.10.10. 08:02 7

Lombardia területének 40%-át az Alpok lánchegység központi vonulatai képezik, melynek részei az Alpi Lepontine és az Alpi Retiche. A régió legmagasabb pontja (4050 méter) a Bernina-hegységben található. A Pó-alföld harmad- és negyedidőszaki tengeri, tavi, folyóvízi feltöltéssel alakult ki. Délnyugati oldalán széles síkságok és medencék jöttek létre. 60 000 négyzetkilométeres területével az ország legtermékenyebb, gondosan megművelt vidéke és éléstára. 3 Olaszország és így Lombardia is ásványkincsekben igen szegény, viszont a régió területén található kőolaj (Cremona környékén), földgáz (Cremona-, Lodi- és Piacenza környékén), vasérc (Pitz Bernina, Adamello), uránérc (Bergamo környékén) és kálisó (Sondrio mellett) is. 4 Lombardia viszont nagyon gazdag vízenergia-forrásokban. Az öntözőcsatorna-rendszer képezi fejlett mezőgazdaságának alapját. A vízerőművek szintén alapvető fontosságúak a régió ipari fejlettsége szempontjából. Emellett meghatározó a vízi személy- és áruszállítás is. A régió gazdasági szempontból fontos folyói közé tartozik a Pó (amely 652 km-ével egyben az ország leghosszabb folyója is) mellett az Oglio (280 km), a Tanaro (260 km), a Ticino (248 km), a Mincio (194 km), a Chiese (160 km) és a Lambro (130 km). Az Alpok déli lábánál a jégkorszaki gleccserek végmorénái mögött gleccsertavak találhatóak: a Garda-tó (Lago di Garda), a Lago Maggiore, a Comói-tó (Lago di Como), Luganói-tó (Lago di Lugano) és az Iseói-tó; melyek Olaszország az észak-olasz tóvidék jellegzetes tórendszerét alkotják. Az É-D-i lefolyású tavak mindegyikén egy-egy folyó folyik keresztül. Az Alpok közelsége ellenére, védett mikroklímájuk mindnek enyhe telet biztosít. 3 http://www.lebellezzeditalia.it/lombardia/lombardia_it/lombardia.htm 2007.10.10. 09:38 4 Középiskolai földrajzi atlasz (Cartographia,2000) 8

3. ábra Erdőségek a régióban A régiónak zöld szíve van, hiszen területének ¼-ét ligetek és erdők borítják. A 494 249 hektárnyi erdőterület 26%-a a régió tulajdonában van. Itt található az olasz erdőségek 7,2%-a, nagyobb kiterjedésű erdők csak Szardínián, Piemontéban, Alti-Adigében és Toscanaban vannak. A régión belül a legnagyobb kiterjedésű erdős területekkel Bergamo, Brescia és Como megyékben találkozhatunk. A (http://www.regione.lombardia.it) régió területének 22%-a (közel 450 000 hektár) védett terület. Lombardia határain belül található egy nemzeti park (Parco Nazionale dello Stelvio), 24 regionális park (többek között a minciói), 60 természetvédelmi terület és 29 természeti műemlék (például a Hold kő ) is. 5 Lombardia éghajlata jelentősen eltér az ország középső és déli területeinek klímájától; mert nem mediterrán, hanem kontinentális (az Alpokban hegyvidéki) éghajlata van. A Pó-síkság éghajlata szélsőséges, hiszen a tél hidegebb, nyár viszont forróbb. Ősszel és télen a nagy ködök okoznak fennakadásokat a közlekedésben és az áruszállításban. A tóvidék nyara a tavak hűsítő hatásnak köszönhetően kellemesebb és a tél sem olyan hideg, mert a hűvös északi szelek megtörnek az Alpok gerincén. 6 Az átlaghőmérséklet télen 2,9-, nyáron 23,2 C º, az éves hőmérséklet - ingadozás pedig 20 C º. A csapadék nagy része a téli hónapokban hullik, az Alpokban átlagosan 1000 mm, míg a Pó-síkságon 600-800 mm. 7 Lombardia növényvilágát elsősorban erdőségei határozzák meg; leginkább nyár-, szil- és fűzfával találkozhatunk. A vidék nevezetes gesztenyeerdőiről és eperfáiról is, ez utóbbi kedvez a selyemhernyó tenyésztésének. Emellett sok gyümölcsös és szőlőhegy is van a régióban. A tóvidék mediterrán jellegű területein megterem az olaj-, a füge- és babérfa mellett a narancs és a citrom is. Előfordul néhány ciprus, legyezőpálma, babérrózsa, eukaliptusz, banánfa és egzotikus virág is. A régió állatvilágának legfontosabb egyedei közé tartozik a hegyi fácán, a fajdkakas, a zerge, a vaddisznó és a hiúz. Az őz és a szarvas kiveszőfélben van. 5 5 http://www.parchi.regione.lombardia.it/html/index.asp 2007.10.10. 12:24 6 Lindner László: Milánó és az északolasz tóvidék (Panoráma, 1972) 7 Illésné Balázs Edina: Észak - Olaszország (Ketzal Kft., 2004) 9

Annál nagyobb jelentőségű a folyók és tavak halállománya; legfontosabb halfajai a fattyúhering, a koncér, a fejes domolykó, a csuka, a csapósügér, a compó, a pisztráng, az angolna és a viza. 8 2. NÉPESSÉG 2.1. A népesség és a népesség alakulása 9 Lombardia népessége 2006-os adat szerint 9.545.441 fő; közel annyi, mint hazánké; pedig a régió területe csak ¼-e Magyarországénak. Népessége alapján első az itáliai régiók közül; minden hatodik olasz itt él, míg területe (23.863 km 2 ) alapján csupán a negyedik. Ebből kifolyólag népsűrűsége is magas, 400 fő/ km 2 ; kétszerese az olaszországinak (196,2 fő/ km 2 ). Ennél csak Calabria rendelkezik magasabb mutatóval (426,1 fő/ km 2 ). Világviszonylatban is magasnak számít ez a népsűrűség, hiszen az OECD országok közül csak Dél-Koreában találkozhatunk magasabbal (483 fő/ km 2 ). Az egyes megyék népsűrűsége között nagy differenciát tapasztalhatunk. A legmagasabb népsűrűséggel rendelkező Milánóban 1952 fő él egy négyzetkilométernyi területen; míg Sondrióban ennek csupán 2,7%-a, vagyis 52 fő. 1. diagram A népesség alakulása a régión belül (2002-2006) Forrás: saját készítés, www.istat.it alapján 8 http://www.buonlombardia.it 2007.10.10. 12:10 9 A fejezet a lombardiai statisztikai hivatal (www.istat.it/attivita/sediregionali/lombardia 2007.10.11. 07:32) adatai felhasználásával készült 10

A régió népessége növekszik, - hazánkéval ellentétben- viszont a növekedés nagysága évről-évre csökken. A legnagyobb mértékben (1,58%-kal) 2003-ról 2004-re nőtt a lakosság száma, míg tavaly csupán fele annyival, 0,74%-kal, de még ez is magasabb az OECD országok átlagánál (0,7%). Olaszország lakóinak száma az elmúlt évben csak 0,09%-kal növekedett, ehhez képest jelentős a lombardiai népességgyarapodás. 1. táblázat Olaszország, Lombardia és a régió tartományainak népessége (2006) Terület Népesség (jan.1.) Születések száma Halálozások száma Halálozási ráta Bevándorlás Elvándorlás Népesség (dec.31.) Varese 848.606 8.291 7.689 9,2 38.366 32.174 855.400 Como 566.853 5.569 5.003 8,4 25.962 20.940 572.441 Sondrio 179.767 1.676 1.667 9,5 5.180 4.527 180.429 Milano 3.869.037 38.523 33.424 8,3 153.501 143.156 3.884.481 Bergamo 1.033.848 11.317 8.514 8,4 45.135 36.966 1.044.820 Brescia 1.182.337 13.047 9.700 8,4 52.773 42.680 1.195.777 Pavia 515.636 4.519 6.041 11,7 25.836 16.654 521.296 Cremona 348.370 3.069 3.680 10,8 14.552 11.943 350.368 Mantova 393.723 3.744 4.185 11,0 17.727 13.476 397.533 Lecco 325.039 3.246 2.818 8,0 13.441 11.398 327.510 Lodi 211.986 2.155 2.113 8,9 11.333 7.975 215.386 Lombardia 9.475.202 95.156 84.834 8,8 403.806 343.889 9.545.441 Olaszo. 58.751.711 560.010 557.892 9,4 1.851.564 1.548.946 58.802.902 Forrás: saját készítés, www.istat.it alapján A régió legnépesebb megyéje Milánó (a lombardiaiak negyven százaléka itt él), melyet Brescia és Bergamo követ; bár lakosaik száma jóval elmarad Milánó népességétől. A legkevesebben Sondrio, Lodi és Lecco megyékben élnek. 2005-ben Lombardia minden megyéjében nőtt a népesség száma, összesen 70.239 fővel. Ennek egyik oka az, hogy születések száma (Pavia, Cremona és Mantova kivételével) mindenütt meghaladja a halálozások számát; másik oka pedig, hogy a bevándorlások száma is meghaladja az elvándorlásokét. Ugyanez a tendencia áll fenn Olaszország esetén is. 11

A születések és bevándorlások magas számához valószínűleg nagymértékben hozzájárul a régió magas gazdasági fejlettsége és a magas életszínvonal. Lombardia mind az olaszok, mind pedig a külföldiek számára vonzó letelepedési célpont. Az elvándorlás egyik oka lehet a régióra - különösen Milánó megyére - jellemző nagyon magas népsűrűség. A lakosság jelentős (19) százaléka idős, a születéskor várható átlagos élettartam magas és emiatt viszonylag alacsony a halálozások száma; 1000 lakosra megközelítőleg 9 halálozás jut. A halálozási ráta csak három megyében (Paviában, Cremonában és Mantovában) közelíti meg, vagy haladja meg a 11-et; a többi megye esetében jóval alacsonyabb, 8 és 9 körüli. A régió indexe öt tizeddel alacsonyabb, mint az országos halálozási ráta. 3.2. A népesség életkor és nemek szerinti megoszlása 3.2.1. A népesség nemek szerinti megoszlása A népesség nemek szerinti megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy Lombardiában a nők és férfiak száma csaknem azonos volt 2006-ban. A gyengébbik nem képviselői 4.850.461-en vannak és ezzel a lakosság 50,8 százalékát alkotják. Ezzel szemben a férfi lakosok száma 4.624.741. fő volt és ezzel a lakosság 49,2 százalékát képviselték. Ugyanez az arány 51,4:48,6 volt országos szinten, tehát valamivel magasabb volt a nők aránya, mint Lombardiában. 3.2.1. A népesség életkor szerinti megoszlása 2. diagram A népesség életkor szerinti megoszlása Lombardiában(2005) Forrás: saját készítés,www.istat.it alapján 12

A népesség életkor szerinti megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a régió társadalma kezd elöregedni, hiszen a 14 év alattiak közel 5,5%-ponttal kevesebben vannak, mint a 65 év felettiek. Az ország egészét az elöregedő társadalom jellemzi, szintén átlagosan 5,5%-kal több az időskorú lakos, mint a fiatal. Csak Campaniában és Bolzano-Bozenben él több fiatalkorú; a legtöbb idős emberrel pedig Liguria (26,5%)-, Umbria (23,3%) és Toscana (23,2%) régiókban találkozhatunk. 13

3.3. Születéskor várható átlagos élettartam és átlagéletkor 2. táblázat A születéskor várható átlagos élettartam és az átlagéletkor alakulása Olaszországban és régióiban (2004) Születéskor várható átl. élettartam (férfiak) Születéskor várható átl. élettartam (nők) Átlagéletkor Piemonte 77,4 83,6 44,6 Valle d'aosta 77,4 83,6 43,3 Lombardia 77,6 84,0 42,8 Trentino-Alto Adige 77,6 84,3 40,9 Bolzano-Bozen 77,6 83,9 39,9 Trento 77,7 84,6 42,0 Veneto 77,9 84,4 42,6 Friuli-Venezia Giulia 77,5 83,3 45,1 Liguria 77,6 83,6 47,3 Emilia-Romagna 78,1 83,9 45,0 Toscana 78,6 84,5 45,2 Umbria 78,8 84,6 44,8 Marche 78,9 84,7 44,0 Lazio 77,3 82,8 42,2 Abruzzo 77,8 84,2 43,0 Molise 77,8 84,2 43,0 Campania 76,5 82,4 38,3 Puglia 78,7 84,0 39,9 Basilicata 78,0 83,3 41,2 Calabria 78,1 83,5 40,2 Sicilia 77,8 82,8 40,1 Sardegna 77,7 84,1 41,3 Olaszország 77,8 83,7 42,3 Forrás: saját készítés, www.istat.it alapján A legfrissebb (2004-es) közzétett adatok szerint a születéskor várható átlagos élettartam férfiak esetén 77,4; nőknél pedig 84 év volt; ami a többi régiót vizsgálva átlagosnak mondható. A leghosszabb életre Marche (78,9 és 84,7 év), Umbria (78,8 és 84,6 év) és Toscana (78,6 és 84,5 év) -; míg a legrövidebbre Campania (76,5 és 82,4 év), Lazio (77,3 és 82,8 év) és Piemonte (77,4 és 83,6 év) régiókban számíthat a lakosság. 14

Az egész országot tekintve a férfiak átlagban 0,2 évvel élnek tovább, mint Lombardiában; viszont a nők 0,3 évvel kevesebbet élnek. 2001-hez képest a régió lakói átlagosan egy évvel élnek tovább. A régió átlagéletkora (42,8 év) az olaszok átlagéletkoránál 0,5 évvel magasabb. A legalacsonyabb átlagéletkor Campania (38,3 év)-, Bolzano-Bozen (39,9 év)- és Puglia (39,9 év)-; míg a legmagasabb Liguria (47,3 év)-, Friuli-Venezia-Giulia (45,1 év)- és Emilia-Romagna (45 év) régiókban van. 3.4. A külföldi népesség 3.4.1. A külföldiek népessége és aránya a Lombardia népességén belül 3. táblázat A külföldi népesség száma és aránya a régió lakosságán belül (2006) Külföldiek száma aránya (%) Varese 46.103 5,43 Como 29.455 5,20 Sondrio 4.685 2,60 Milano 292.204 7,55 Bergamo 71.293 6,90 Brescia 110.663 9,36 Pavia 26.335 5,10 Cremona 22.787 6,54 Mantova 31.781 8,07 Lecco 16.761 5,16 Lodi 13.817 6,52 Lombardia 665.884 7,03 Olaszország 1.465.849 2,49 Forrás: saját készítés, www.istat.it alapján 2006-ban a külföldi népesség száma a régión belül hét százalék körüli, ami csaknem háromszorosa az olaszországinak. Majdnem minden második külföldi származású lakos Lombardiában él. Bresciában a legmagasabb a külföldiek aránya, több mint kilenc százalék. Szintén magas Mantovában (6,9%) és természetesen Milánóban is (7,55%). Como és Pavia lakossága viszonylag homogén, hiszen csupán minden huszadik lakos nem olasz nemzetiségű. A külföldiek aránya a 11 megye közül egyedül Sondrióban közelíti meg az országos (2,5%-os) arányt. 15

3.4.2. Külföldi népesség összetétele Lombardiába a világ 177 országából érkeztek a külföldiek és összesen 117 állampolgárság nélküli lakója volt az elmúlt évben. A régióban a legmagasabb a marokkóiak száma (83 727 fő), akiknek közel egynegyede Milánó tartományban él. Őket követik az albánok, akik 76 448-an voltak 2006-ban. A régión belül a harmadik legnagyobb létszámban (56 295 fő) a románok vannak jelen, akiknek nyelve hasonlít az olaszra. Ennek köszönhetően könnyen meg tudják értetni magukat és egyszerűbben tudnak munkát vállalni. Őket követik az egyiptomiak (46 262 fő), a fülöp-szigetekiek (37576), a kínaiak (33 314 fő), az equadoriak (31 399 fő), a peruiak (29 249 fő), az indiaiak (27 660 fő), valamint a szenegáliak (23 182 fő). Megállapíthatjuk, hogy Lombardia elsősorban az afrikaiak és az ázsiaiak számára vonzó letelepedési célpont, emellett az európai szláv népek és a latin-amerikaiak is nagy létszámban vannak jelen. Ha a fekete kontinenst vizsgáljuk, sokan érkeztek még Tunéziából, Nigériából, Ghánából, Eritreából, Libanonból és Etiópiából. Az ázsiai népek közül találkozhatunk számos pakisztánival, iránival és japánnal is. Közép-és Dél-Amerika valamennyi jelentős államának élnek képviselői Lombardiában, ennek oka valószínűleg az olasz és a spanyol nyelv rokonsága. Spanyol anyanyelvűek közel 5000-en élnek a régióban. Érdekes, hogy a szomszédos svájciak létszáma csupán 2868 fő, az osztrákoké pedig mindössze 918 fő. Ha a régió egyes megyéit vizsgáljuk; Vareseben, Comóban, Leccóban, Lodiban, Paviában és Sondrióban a marokkóiak, az albánok és a románok vannak a legtöbben. Érdekes, hogy Milánó megyében az egyiptomiak száma a legmagasabb, utánuk pedig a fülöp-szigetekiek és az equadoriak következnek. Bergamoban kiemelkedően magas (7571 fő) a szenegáliak száma; csakúgy, mint Bresciában, ahol a pakisztániak és az indiaiak száma is meghaladja a 9000-et. Cremonában a legnagyobb létszámban az indiaiak, a marokkóiak és a románok vannak jelen; míg Mantovában a marokkóiakat, indiaiakat és albánokat a kínaiak követik. 16

3. KÖZIGAZGATÁS 3.1. Közigazgatási egységek 10 A régió közigazgatásilag 11 megyéből áll, tartományi fővárosa Milánó. Minden megye a megyeszékhely nevét viseli. 4. ábra Lombardiai megyéi és zászlaik (http://www.classitaly.com) Lombardiában 1546 önálló közigazgatási település található; 244 Bergamóban, 206 Bresciában, 190 Paviában, 189 Milánóban, 162 Comóban, 141 Varesében, 115 Cremonában, 90 Leccóban, 78 Sondrióban, 70 Mantovában és 61 Lodiban. 10 http://www.consiglio.regione.lombardia.it 2007.10.13. 18:01 17

3.2. Lombardia intézményrendszere Olaszország alkotmánya szerint a régiók maguk határozzák meg intézményi rendszerüket. Lombardia ezt a következőképp szervezte meg: Regionális Tanács (törvényhozó testület, regionális parlament) és Regionális Kormány (végrehajtó testület). 3.2.1. Törvényhozás Olaszországban kétkamarás parlament működik, melynek mindkét kamarája egyenlő jogokkal rendelkezik és a népképviselet elve szerint működik. Az alsóház (Képviselőház) 630, a felsőház (Szenátus) 315 tagból áll. A szenátori helyek a régiók között arányosan kerülnek kiosztásra, de minden régió legalább hét szenátori hellyel rendelkezik. A választott tagok mellett a Szenátusnak vannak úgynevezett életre szóló tagjai is (a volt miniszterelnökök és a köztársasági elnök által kijelölt öt személy). A parlamenti képviselőket ötévente választják. A választójoggal rendelkezik minden 18. életévét betöltött olasz állampolgár, amennyiben nincs kizárva a választójogból. A szenátusi szavazáson való részvétel korhatára 25 év. A választhatóság korhatára a Képviselőház esetében 25 év, a Szenátus esetében 40 év. A parlamentbe való bekerüléshez a pártoknak négy százalékos küszöböt kell teljesíteniük. 11 A Regionális Tanács a régió közösségének képviselő szervezete. A Tanács elsődleges feladatai: a törvényhozó hatalom gyakorlása, a régió által nyújtandó juttatások szabályozása és egyéb Alkotmány illetve törvények által ráruházott funkciók. Az Alkotmány 123-as cikkelye szerint a Tanács fogadja el a régió alaptörvényeit. A hatályban levő törvények alapján a szervezet meghatározza a politikai és közigazgatási irányelveket, a regionális tervezés irányelveit; bizottságai révén részt vesz a régió programjainak és terveinek kidolgozásában illetve elfogadásában. Plenáris ülések keretében jóváhagyja a régió költségvetési előirányzatát, a kiigazításokat és a zárómérleget. Továbbá törvényjavaslatokat is benyújthat a Parlamentnek. A régió lakossága ötévenként választja a Tanács tagjait. 11 http://www.hbmk.hu/eu25/olasz/orszagism.html 2007.10.13. 18:24 18

A regionális tanácsnokok az egész régiót képviselik meghatalmazási kötelezettség nélkül, a lakosság által nem vonhatók kérdőre feladatkörük ellátása során kifejtett nézeteik és leadott szavazataik miatt. A tanácsnoknak joga van regionális törvényt és tanácsi határozatot javasolni, véleményt kérni és kérdezni. Kötelezettségei teljesítéséhez a szükséges információkat beszerezheti a régió önkormányzatának alárendelt hivataloktól és szervektől. Minden tanácsnoknak legalább egy tanácsadó bizottságban vagy tanácsi szervben részt kell vennie. A Tanács Elnöke viszont nem vehet részt az állandó bizottságokban és az elnöki hivatal tagjai nem vehetnek részt az állandó bizottságok elnöki hivatalában. A Tanács első ülésén minden tanácsnoknak írásban kell tájékoztatnia az Elnököt, hogy melyik tanácsadó csoporthoz kíván csatlakozni. A tanácsosok költségtérítési juttatást kapnak, mely tartalmazza többek között a szolgálati- és utazási költségtérítést. 9 A Tanács jelenleg 80 tanácsnokból áll, akiket a 2005. április 3-4-én választottak meg. A regionális választásokon 73%-os részvételi arány mellett a Casa della Libertà győzött 53,4%-kal, 43,6%-ot kapott az Unione Lombardia, a többi párt pedig összesen a szavazatok 3%-át szerezte meg. A 2004-es Európa Parlamenti választásokon 26,3%-ot kapott az Uniti nell Ulivo, 25,8%-ot a Forza Italia, 13,8%-ot a Lega Nord és 7,2%-ot az Alleanza Nazionale. A többi párt egyenként a szavazatok két százalékát sem szerezte meg. 12 A tanácsadói csoportok valamelyikében minden tanácsnoknak részt kell vennie, a csoport elnökét a Tanács Elnöke nevezi ki az első ülést követő tíz napon belül. Az Elnöki Hivatal ellenőrzi a csoportok szabályos szervezeti felépítését. A minimális létszám három fő. Természetesen a tanácsnokok új tanácsadói csoportot is alakíthatnak. Aki nem csatlakozott egy már létező csoporthoz és nem tud újat alakítani, egy vegyes csoportba kerül, mely politikailag heterogén is lehet (2005-ben alakult tanácsadói csoportok ld. 1. számú melléklet). 12 http://www.repubblica.it/speciale/2005/elezioni/regionali/lombardia.html# 2007.10.13. 19:19 19

A Regionális Tanács Elnöke a régió vezetője, aki képviseli a régiót, és kihirdeti a törvényeket. 2006. július 6-tól Adalberto Albertoni tölti be ezt a tisztséget. Albertoni a comó-i egyetem jogi karának dékánja, a történelemtudományok professzora és 2000-től Lombardia Kulturális, Egyenlőségi és Függetlenségi Bizottságának Tanácsosa. Az Elnöki Hivatal egy olyan szervezet, melynek tagjai az elnök, a két alelnök és a tanácsosok. Az Alkotmány 11. cikkelyének értelmében a Hivatal garantálja és védi a tanácsosok jogait és előjogait; biztosítja a kisebbségi jogok tiszteletben tartását; kapcsolatot tart a tanácsadó csoportokkal és ellátja a belső rendszabályokban előírt funkciókat. Emellett többek között segítséget nyújt az Elnöknek a Tanács és a Bizottságok tevékenységének megszervezésében; a polgárok kezdeményezéseinek és a regionális népszavazások javaslatainak elfogadása ügyében, valamint a regionális mérleg és beszámoló elfogadásában. A kisebbségi képviseletet biztosító Elnöki Hivatal tagjait a Regionális Tanács első ülésén választják meg. Az Elnöki Hivatal jelenlegi tagjai: elnök: Adalberto Albertoni (Lega Lombarda - Lega Nord Padania) alelnökök: Enzo Lucchini (Forza Italia) Marco Cipriano (Democratici di Sinistra) tanácsosok: Luca Daniel Ferrazzi (Alleanza Nazionale) Battista Bonfanti (Margherita) 9 3.2.2. Végrehajtás Olaszországban a miniszterelnököt, majd az Ő előterjesztése alapján a minisztereket a köztársasági elnök nevezi ki. A kormány gyakorolja a végrehajtó hatalmat és a parlament ellenőrzése alatt áll. Az egyes miniszterek a tárcájuk hivatalát vezetik, egyben tagjai a minisztertanácsnak is. 13 A Regionális Kormányt az Elnök és - a 80 közül választott- 16 tanácsnok alkotja (beleértve az alelnököt is). A kormányt a Tartományi Tanács nevezi ki abszolút többséggel. Az elnök 13 http://www.euvonal.hu 2007.10.13. 19:48 19

koordinálja a Kormány munkáját, végzi a Régió közigazgatási vezetését és ezért a Tanácsnak felelős. A régió Elnöke Roberto Formigoni (Forza Italia), akit 2005-ben harmadszorra választottak meg a régió elnökének, 2006-ban pedig parlamenti szenátornak. Korábban tagja és elnökhelyettese is volt az európai parlamentnek. 14 Az elnökhelyettes Viviana Beccalossi (Alleanza Nazionale), aki a mezőgazdasági tanácsnok pozícióját is betölti. A 16 tanácsnok szerepe olyan, mint a kormányban a minisztereké. A szociális és családügyi tanácsnok Giancarlo Abelli (Forza Italia), az -egészségügyi Luciano Bresciani (Lega Nord), -a környezetvédelmi Lionello Marco Pagnoncelli (Forza Italia), az ifjúsági-, sport- és turisztikai tanácsnok Pier Gianni Prosperini (AN), az oktatási és munkaügyi tanácsnok pedig Gianni Rossoni (FI). A közhasznú szolgáltatások és a fenntartható fejlődés felelőse Massimo Buscemi (Forza Italia); az infrastruktúráért Raffaele Cattaneo, a pénzügyekért és az intézményi kapcsolatokért Romano Colozzi, az iparért és a KKV-kért Massimo Corsaro; a külkereskedelemért Franco Nicoli Cristiani (FI), a polgári védelemért Massimo Ponzoni (FI), a közlétesítményekért Mario Scotti (UDC); a szolgáltatásokért és kézművesiparért Domenico Zambetti (UDC), a városrendezésért Davide Boni (Lega Nord) a kultúráért, az egyenlőségért és az autonómiáért pedig Massimo Zanello (LN) felel. 15 3.2.3. Igazságszolgáltatás Az olasz jogrendszer alapja a római jog. Az olasz bírósági rendszerben a bírók az állampolgárok közötti vitás kérdésekben, illetve az állampolgárok és az állam között felmerült jogvitákban hoznak döntéseket. A polgári jogi ügyeket a Békebíróságok 14 http://www.formigoni.it/biografia.htm 2007.10.13. 22:02 15 http://www.mi-lorenteggio.com/primopiano/politica/giuntalombardia06.htm 2007.10.13. 22:27 20

(Giudice Conciliatae) és az elsőfokú bíróságok (Pretore), a Törvényszéki Bíróságok (Tribunale) és a Fellebbezési Bíróságok (Corte d'apello) bírálják el. 12 4. TÖRTÉNELEM Lombardia Olaszország északi határán található, ezért a történelem folyamán gyakran vált a szomszédos népek területszerzési vágyainak célpontjává. I.e. 1000 körül jelentek meg a gall őslakók a mai Lombardia területén. A Pó-síkság évszázadokig Gallia Cisalpina, az Alpokon inneni gall terület része volt. Az i.e. III. században az első és második római-pun háború között Rómára támadtak és a Toscana Lazio határvonalon található Talamone városát is elfoglalták. A rómaiak ellentámadása azonban sikeresnek bizonyult, a gallokat kiűzték az északi területekről és a mai Piacenza és Cremona területén kolóniákat alapítottak. 303-ban Diocletianus császár a Római Birodalom adminisztratív központjává tette meg Mediolanumot (Milánót). A népvándorlás korában a hunok Milánóig is eljutottak. Pusztításaikat követően (568 táján) germán eredetű longobárdok jelentek meg a félsziget északi határain és nagy részét (Milánó-, Pavia-, Brescia-, Verona környékét egészen Friuli tartományig) el is foglalták; a területnek pedig a Lombardia nevet adták. A VIII. századra a lakosság tagjai között már nem lehetett megkülönböztetni longobárdokat és rómaiakat. A longobárd Itália központja a 620-as évektől néhány évszázadon keresztül Pavia volt, átvéve Milánó korábbi vezető szerepét. A VIII. század második felében az észak-és közép-itáliai longobárd királyság összeomlott a frank támadások súlya alatt. A XIII. századig a német-római császárok és a francia királyok folytattak harcokat a gazdag észak-itáliai városok megszerzéséért. 1162-ben Barbarossa Frigyes császár (1155-1190) leromboltatta Milánót és ennek következtében 1167. december elsején létrejött az itáliai államok Lombárd Ligája. A szövetség tagjai voltak Velence, Verona, Pádua, Treviso, Ferrara, Brescia, Bergamo, Cremona, Milánó, Lodi, Piacenza, Párma, Modena és Bologna; ezenfelül a kezdeményezést a pápa is támogatta. 1176-ban a Liga csapatai Legnanónál 21

vereséget mértek Frigyes seregeire és a császár az 1183. évi konstanzi békében kénytelen volt elismerni a Lombárd Liga városainak teljes autonómiáját saját névleges hűbéreként. A XIII. századtól Milánóban a Della Torre család képviselte a néppárt-, míg a Viscontiak a ghibellin nemesség érdekeit. A Viscontiak - dacolva a franciákkal - az olasz egység élharcosai voltak és erős olasz államot építettek ki. Ottone Viscontit milánói érsekké-, unokaöccsét, Matteót pedig császári helynökké (vicario) nevezte ki VI. Henrik császár. Az utóbbi megszüntette a Della Torrék uralmát és hatalmát kiterjesztette Paviára és Cremonára is. Giovanni Visconti (a város későbbi érseke) elfoglalta Génuát (Genovát) és Bolognát; míg Giangaleazzo (1351-1402) háborúskodás és diplomáciai húzások révén Észak-Itália domináns hatalmává tette Milánó városállamát. Giovanni Maria Visconti uralma alatt (1402-1412) a hercegség területeket veszített és a kormányzat is meggyengült. Filippo Maria Visconti (1412-1447) visszaszerezte Paviát, Pármát, Piacenzát és Génuát. Francesco Sforza (1450-1466) feleségül vette Filippo Visconti lányát és - miután megszerezte a hatalmat,- felvette a hercegi címet. 1473-ban Galeazzo Sforza szövetségi szerződést kötött a firenzei Cosimo de Medicivel. 1479-ben Lodovico Sforza ( a Mór ) szerezte meg a város feletti uralmat, azonban 1499-ben azonban behívta Itália földjére VIII. Károly francia seregét; aki ellene fordult és a herceget börtönbe vettette. Hamarosan erős liga alakult ellene (Milánó, Velence és a pápa megszerezte Miksa császár és Aragóniai Ferdinánd támogatását) és ki kellett vonulnia az országból. A XVI. század folyamán a Habsburgok spanyol ága és Franciaország vívott csatákat az észak-itáliai területek megszerzéséért. 1515-ben I. Ferenc francia uralkodó foglalta el Milánót, 1525-ben a paviai csatában azonban a spanyolok győzedelmeskedtek. A franciák két évvel később egész Lombardiát elfoglalták. 1529-ben azonban V. Károly spanyol uralkodó kierőszakolta a cambriai békeszerződést, melynek értelmében a franciák lemondták területi követeléseikről és a Sforzák visszakerültek Milánó élére. Amikor 1535-ben az utolsó Sforza is meghalt, a város közvetlen spanyol uralom alá került. Annak ellenére, hogy 1540-ben V. Károly feladta Milánóra támasztott igényét, a nagyváros továbbra is a Német-római Birodalom hűbérbirtoka maradt. 16 A spanyol örökösödési háborút lezáró 1713-as ultrechti 16 Harry Hearder: Olaszország rövid története (Maecenas, 1992) 22

béke értelmében Ausztria megszerezte többek között Milánót és Mantovát, a spanyol uralmat az osztrák váltotta fel. Lombardiához csatolták a mantovai hercegséget is. Ebben az időszakban a régió lakosainak száma elérte az 1 millió főt; fővárosa a 130 ezer lakosú Milánó, a félsziget leggazdagabb városa volt. Napóleonnak sikerült elűznie az országból az osztrákokat és a spanyolokat. 1796-ban elfoglalta Milánót, amely a Transpadániai (a Pón túli) köztársaság alapja lett. Egy évvel később Mantovát is megszerezte. 1799-ben Észak-Itáliában megalakította az Olasz Királyságot, melynek részei Lombardia, Modena, Bologna, Ferrara és Reggio Emilia voltak. 1814-ben az osztrák Habsburgok ismét elfoglalták Lombardiát és létrehozták a Lombard- Velencei Királyságot. 1848 márciusában forradalom tört ki Milánóban, melyet az osztrákok hamar levertek. A régió az 1859-es villafrancai béke értelmében ismét francia fennhatóság alá került. 1860-ban felszabadító mozgalom indult Garibaldi vezetésével és egy évvel később létrejött az egységes olasz állam, melynek első királya II. Victor Emanuel lett. Egészen a második világháborúig a Savoyai-ház uralkodói vezették az országot. Az imperializmus korában Milánó fontos pénzügyi központtá alakult, és ipara is tovább fejlődött. Az első világháborúból győztesen került ki az ország, megszerezve Dél-Tirolt, Isztriát és Triesztet. 1922-ben Mussolini került hatalomra, akinek fasiszta diktatúrája egészen 1943-ig tartott. Ekkor III. Viktor Emánuel király őrizetbe vetette, ahonnan Hitler segítségével menekült meg. A német kancellár még egy kis olasz államot is adott a volt diktátornak, melynek hivatalos neve Olasz Szociális Köztársaság ( Salói Köztársaság ) volt. A Duce elméletileg Itália 2/3 részének köztársasági elnöke lett, a valóságban a németek kezében volt a hatalom. 1944-ben Milánót és a többi északi nagyvárost a partizánok már a szövetséges haderők megérkezése előtt felszabadították. 17 A tartományi főváros a második világháborúban súlyos károkat szenvedett, ezeket azonban teljesen helyrehozták. A XX. század második felében (1970-ben, 1999-ben és 2000-ben) több robbantást is végrehajtottak különböző terrorszervezetek Milánóban. 18 A régió zászlaját 1975. június 12-én fogadták el. A zöld alap közepén elhelyezkedő virágjellegű, íves minta, a "Rosa Camuna", a történelemelőtti 17 Kis Aladár: Olaszország története (1748-1968) (Akadémiai Kiadó, 1975) 18 Illésné Balázs Edina: Észak Olaszország (Ketzal Kft., 2004) 23 5. ábra Lombardia zászlaja (http://www.regine.lombardia.it)

idők lombardiai őslakosainak (camunik) ábrázolásait követi. 19 5. GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY ÉS NÖVEKEDÉS 5.1. A GDP értéke és változása: A régió gazdasági teljesítményét, illetve annak növekedését a legegyszerűbben a GDP-jével és ahhoz viszonyított mutatóival jellemezhetjük. A többi olasz régióval való összehasonlításhoz az egy főre jutó GDP szolgál alapul. 4. táblázat A GDP értéke, az 1 főre jutó GDP és a GDP értéke az EU27 átlagában (2005) GDP értéke* (millió ) 1 főre jutó GDP ( ) GDP étéke az EU27 átlagában Piemonte 114.178,0 26.332,6 119,5 Valle d'aosta 3.941,6 31.941,6 128,2 Lombardia 296.282,2 31.405,5 141,5 Trentino Alto Adige 29.590,9 30.197,9 n.a.** Bolzano-Bozen 15.208,8 31.691,6 140,2 Trento 14.382,1 28.764,2 126,9 Veneto 131.335,5 27.830,6 127,4 Friuli Venezia Giulia 32.314,1 26.783,4 117,4 Liguria 39.759,1 24.830,8 109,7 Emilia Romagna 122.121,0 29.289,1 130,4 Toscana 94.848,1 26.280,3 116,9 Umbria 19.710,9 22.829,5 101,0 Marche 36.805,9 24.154,0 107,5 Lazio 155.436,5 29.397,5 131,8 Abruzzo 25.552,4 19.621,0 84,8 Molise 5.637,9 17.541,7 77,1 Campania 89.696,9 15.491,7 68,4 Puglia 64.785,9 15.918,7 69,8 Basilicata 10.051,6 16.884,9 75,4 Calabria 31.403,3 15.648,5 68,5 Sicilia 80.378,0 16.027,2 67,3 Sardegna 32.012,5 19.367,5 81,4 Olaszország 1.417.241,4 24.182,1 n.a. 19 http://www.regione.lombardia.it 2007.10.16. 19:00 24

* folyó áron ** n.a.: nincs adat Forrás: saját készítés, az istat és az eurostat adatai alapján Lombardia az ország legfejlettebb régiójaként - 2005-ben folyó áron 296.282,2 millió euró értékű GDP-t produkált, mely Olaszország GDP-jének közel 21 százaléka (20,9%). Ez az összeg valamivel meghaladja a második és harmadik legmagasabb bruttó hazai termékkel rendelkező Lazio (155.436,5 millió ) és Veneto (131.335,5 millió ) régiók GDP-jének összegét. Az Európai Unió NUTS-2 régiói közül- Ile de France után- a második legmagasabb GDP-vel rendelkezik. A 31405,5 eurós egy főre jutó GDP-jével csak a harmadik helyen áll az olasz régiók rangsorában; Valle d Aosta (31.941,6 ) és Bolzano - Bozen (31.691,6 ) mögött. Azonban e mutatószám tekintetében is jóval megelőzi a déli régiókat; - elsősorban Pugliát, Calabriát és Campaniát, - ahol csupán fele akkora GDP jut egy lakosra. Az EU régiók közül a 19. legmagasabb GDP-vel rendelkezik; a belga, a brit, az osztrák, a svéd és a norvég főváros, valamint négy német-, három brit-, három holland-, egy svéd-, egy osztrák- és egy francia régió előzi meg. A régió GDP-je a többi EU-s NUTS-2 régió átlagának csaknem másfélszerese (141,5 %- a), s ezzel a 14. legmagasabb GDP-vel rendelkezik az Európai Unióban és a legmagasabbal Olaszországban. Az észak-olasz régiók mindegyikének magasabb a GDP-je az uniós átlagnál, viszont a délieké 20-30%-kal alacsonyabb. 3. diagram Lombardia és Olaszország reál GDP növekedése (2001-2005) Forrás: saját készítés, www.istat.it alapján A régió reál GDP növekedését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az országos tendenciának megfelelően változott. 2001-ben még magas, csaknem öt százalékos, növekedési rátával rendelkezett; ami 2005-re sajnos a felére csökkent. 2001-től egyre kisebb mértékben növekedett a bruttó hazai termék értéke; 2002-ről és 2003-ra több mint egy százalékkal csökkent a GDP növekedési rátája. A következő évben a régió gazdasága ismét megerősödött 25

és 3,32%-os növekedést produkált; viszont 2005-ben csak 2,47%-ot ért el. A régió 2004 kivételével - mindig néhány tizeddel magasabb növekedést mutatott, mint az országos átlag és még a 2005-ös adata is magasabb, mint az OECD országok átlaga. A lombardiai statisztikai hivatal adatai alapján a régió gazdasági teljesítményét tovább elemezhetjük az egyes megyék szintjén is. Ha megvizsgáljuk, hogy az egyes megyék GDP-je milyen százalékban járul hozzá Lombardia teljes GDP-jéhez, szembetűnő Milánó dominanciája, hiszen a régió bruttó nemzeti termékének közel felét (138 milliárd eurót) ez a megye állított elő. 34,6 milliárd eurójával Brescia 12 százalékot-, 29 milliárd euróval Bergamo 10 százalékot-, míg 21,3 milliárd euróval Varese 7 százalékot tesz ki; a többi megye viszont csak elenyésző részt képvisel. Ugyanezt tapasztaljuk, ha a gazdasági fejlettség egyik legfontosabb mutatóját, az egy főre jutó GDP-t vizsgáljuk. Az egy milánói lakosra jutó 35 776 eurós GDP nagyon magas a többi területhez képest, például Como, Pavia és Lecco megyékben csak ennek 2/3-át tudták előállítani a 2005-ös évben. Milánót csak Mantova (30 035 ) és Brescia (29 245 ) közelíti meg; ennek köszönhetően a régió lakosainak egy főre jutó GDP-je is 4000 euróval alacsonyabb, mint a tartományi főváros megyéjében. 5.2. A GDP megoszlása szektorok szerint 6. táblázat A GDP megoszlása szektorok szerint Lombardiában és megyéiben (2005) Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások Varese 0,3 37,5 62,2 Como 0,7 38,0 61,4 Sondrio 2,3 25,9 71,7 Milano 0,2 30,8 69,0 Bergamo 1,0 42,5 56,5 Brescia 2,2 34,1 63,8 Pavia 2,8 29,0 68,2 Cremona 5,2 34,4 60,3 Mantova 5,1 38,0 56,8 Lecco 0,5 41,6 57,9 Lodi 3,9 36,9 59,3 Lombardia 1,1 33,9 64,9 26

Olaszország 1,9 28,9 69,2 Forrás: saját készítés, www.istat.it alapján A fenti táblázat adatai megerősítik, hogy Lombardia régió nem a mezőgazdaságáról, hanem fejlett iparáról híres. Regionális szinten a mezőgazdaság csupán egy százalékban járul hozzá a GDP-hez, Olaszország egészét tekintve 1,9%. A primer szektor jelentősége Milánó, Varese és Lecco megyékben a legkisebb; Cremona és Mantova (5%) kivételével mindenütt a fejlett országokra jellemző két százalék körül mozog. Az ipar részesedése valamivel magasabb, mint a legfejlettebb államokban, hiszen átlagosan 34%; országos szinten 28,9%. A legnagyobb jelentősége Bergamo és Lecco megyékben van, már Milánóban is egyre nagyobb a tercier szektor részesedése. A szolgáltatások regionális szintű 64,5%-a 4,7%-kal alacsonyabb az országosnál; Milánó és Sondrio megyékben viszont ennél is magasabb, s ez a fejlettség egyik fontos mutatója. Összességében megállapíthatjuk, hogy Lombardiában a GDP szektorok szerinti megoszlása a fejlett országokéhoz hasonlít, hiszen a mezőgazdaság részesedése öt százalék alatti, a szolgáltatásoké pedig 65% körül van. 5.3. A GDP felhasználási szerkezete: A GDP felhasználási szerkezetét vizsgálva megfigyelhető, hogy országos és regionális szinten is a magánfogyasztásra fordítódik a bruttó hazai termék körülbelül ötven százaléka. 2005-ben Lombardia esetében ez 52,8% volt; ennél csak Emilia - Romagna, Marche, Toscana és Liguria tartományokban költöttek többet magánfogyasztásra 2005-ben. Viszont ha a pénzösszeget vesszük figyelembe, Lombardia költötte a legtöbbet, a maga 153,2 milliárd eurójával az országos lakossági kiadások 18%-át adja. A közösségi fogyasztás nemzeti és regionális szinten egyaránt 20% körül mozog. A legtöbbet Szicília (24,6%)-, míg a legkevesebbet Lombardia (14,6%), Veneto (15%) és Veneto (15,1%) költi. Lombardia 42,3 milliárd eurós kiadása ebben az esetben is a legmagasabb országos szinten 2005-ben. A beruházásra (bruttó állóeszköz felhalmozásra) az olaszok átlagosan szintén a GDP 1/5-ének megfelelő pénzösszeget költenek, mely Lombardia esetében 57,6 milliárd euró (ennél többet egy régió sem költött). Liguria, Campania és Szicília csupán 14-15%-ot fordít beruházásokra. Ha több éves időszakot veszünk figyelembe, az olaszok általában évről-évre 27

valamivel többet fordítottak fogyasztásra és kevesebbet beruházásokra; míg a lombardiaiak GDP-felhasználása ezzel ellentétes volt. 20 6. OKTATÁS, EGÉSZSÉGÜGY, KUTATÁS-FEJLESZTÉS 6.1. Oktatás 6.1.1. Olaszország oktatási modellje Olaszországban az állami és magán iskolák feletti felügyeletet az Oktatási Minisztérium (Ministrero della Pubblica Istruzione) látja el. A tankötelezettség 6 éves kortól 14 éves korig tart. Az alapszintű oktatás ingyenes és a helyi hatóságok biztosítják a tankönyveket is. A diákok öt évet járnak általános iskolába (scuola elementare) és három évet a középiskola alsó tagozatába (scuola media inferiore), ahol egy idegen nyelv tanulása kötelező (leggyakrabban angolul és a franciául tanulnak). A középiskola alsó tagozatának sikeres befejezése után a diákok folytathatják tanulmányaikat vagy munkába állhatnak. 14 és 19 éves kor között a középiskolák 3, 4 és 3+2 éves képzést kínálnak (szakképző iskola, műszaki-informatikai-, idegen nyelvi-, művészeti középiskola és klasszikus líceum). Az egyetemi felsőoktatás általában 3-5 évig tart. Az egyetemek között vannak állami és magánegyetemek, ez utóbbi intézmények nem részesülnek állami támogatásban. Az oktatás első szakaszában egyetemi diplomát (diploma universitario), második szakaszában egyetemi fokozatot (diploma di laurea), harmadik szakaszában pedig szakdiplomát lehet szerezni (diploma di specializzazione). A doktori cím (diploma di dottorato) megszerzése még legalább három évet vesz igénybe. 20 http://www.istat.it/attivita/sediregionali/lombardia adatai alapján 2007.10.22. 18:05 28

Az egyetemi tandíjakról szóló elnöki rendelet szerint a diákoknak tandíjat és beiratkozási díjat kell fizetniük. Ennek összegét az 1995/96-os egyetemi tanév elején határozták meg és minden évben az infláció mértékével emelkedik. 21 6.1.2. Az oktatás helyzete a régióban Lombardia oktatási modelljében az állami és magán iskolák kiegészítik egymást. A családoknak joguk van szabadon megválasztani gyermekeik képzési pályáját. Az oktatás és képzés területén az elmúlt néhány évben új kezdeményezéseket is kilátásba helyeztek. Az ún. jó iskola program lehetőséget nyújt a Lombardiában vagy a szomszédos régiókban tanuló diákok szülei számára, hogy a felmerülő költségeket részletekben fizessék ki. Emellett a tanulók (általános- és középiskolások vagy államilag elismert felsőfokú intézményekben tanulók) családja egyéb támogatásokhoz is folyamodhat, ha jövedelmük nem halad meg egy regionálisan meghatározott szintet. Az állami felsőoktatási intézmények hallgatói ösztöndíjat kaphatnak, ha kiváló tanulmányi eredményt érnek el és tanulmányaik során nem halasztottak. Ezt az ösztöndíjat a régióban tanulók, illetve a szomszédos régiókban tanuló ingázó- lombardiaiak kaphatják meg. Emellett a régió a 2004/2005-ös tanévben hat millió eurót osztott szét a települések között, melyet a családok a diákok utazásának finanszírozására, valamint a csökkent értelmi vagy fizikai képességűek támogatására használhattak fel. A nehéz anyagi helyzetben levő lombardiai családok középiskolás vagy egyetemista gyermekei tankönyv-támogatást is kapnak. A régión belül nagyon fontosnak tartják a szakképzett munkaerőt, hiszen szakképesítéssel vagy diplomával könnyebb munkát találniuk; ezért a régió - a munkanélküliség csökkentése érdekében - különböző szakképzési és továbbképzési lehetőségeket kínál nők és férfiak, fiatalok és idősek számára egyaránt. A polgároknak joguk van akár 12 évig-, vagy a megfelelő szakmai képesítés eléréséig tanulni. A régió emellett további segítséget is nyújt a fiatalok számára: 21 http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_tagallamok&id=13-152k 2007.10.13. 19:48 29

- kedvezményes hozzájutási lehetőséget az első lakáshoz - személyre szabott támogatást és segítségnyújtást önálló vállalkozás indításához - gazdasági ösztönzőket a mezőgazdasági vállalkozásban munkát vállaló fiatalok számára 22 6.2. Egészségügy 6.2.1. A regionális egészségügyi rendszer Az egészség védelme a régió legfontosabb feladatai közé tartozik. Sok kötelezettséggel jár, hiszen több mint kilenc millió lakos ellátását kell megszervezni. Mindegyikük számára hozzáférhető egy hatalmas és szerteágazó hálózat, a Regionális Egészségügyi Rendszer, mely széles körű szolgáltatásokat és információt nyújt. A régión belül 132 kórház, 18 egészségügyi kutatóintézet, 844 szakorvosi rendelő, valamint 378 állami és 2150 magán gyógyszertár működik. Az állami- és magán egészségügyi intézményekben a kórházi ágyak száma összesen 50143. Az egészségügyben dolgozók létszáma 126.608 fő, amelyből 6929 a háziorvosok- és 1033 gyermekorvosok száma. Azonban szakképzett betegápolókból hiány van; mert inkább olyan régiókba mennek dolgozni, ahol a megélhetési költségek alacsonyabbak és magasabb fizetést kapnak. A problémát ápolóképző tanfolyamok indításával próbálják megoldani a régión belül. A Helyi Egészségügyi Vállalkozások feladatai közé tartozik a háziorvosok, a gyermekorvosok és a szakorvosok koordinálása; a kórházak és rendelőintézetek minőségének és hatékonyságának ellenőrzése és garantálása; megfelelő higiénés körülmények biztosítása; az orvosi és állatorvosi oktatás lebonyolítása; valamint az egészségügyi szolgáltatások minőségének javítása. Lombardia együttműködési megállapodást kötött Venetóval az egészségügyi rendszer javítása és a kutatások bővítése érdekében. A megállapodást a két régió egészségügyi tanácsosa (Luciano Bresciani és Francesca Martini) írta alá. A cél szorosabb együttműködés 22 http://www.regione.lombardia.it/wps/portal/ 2007.10.14 07:02 30

közös platform alapján; az egészségügyi rendszerek összehangolása; beleértve az orvostudománnyal foglalkozó iparágat és egyetemeket is. Az egyezményhez más régiók is csatlakozhatnak, ha egészségügyi rendszerük megfelel egy sor követelménynek; hiszen Olaszországban Lombardia és Veneto rendelkezik a legfejlettebb rendszerrel, a legjobb minőségű egészségügyi szolgáltatásokkal, a legrövidebb várólistával és a legszerteágazóbb hálózattal. 23 6.2.2. Egészségügyi kiadások 6. táblázat Egészségügyi kiadások Olaszországban és regionális szinten (2004) Egészségügyi kiadások összege (euró) aránya az Egy főre jutó kiadások (euró) országoshoz (%) Piemonte 533 564 093 9,9 124,1 Valle d'aosta 42 200 920 0,8 344,6 Lombardia 974 492 199 18,1 104,6 Trentino - Alto Adige 249 733 410 4,6 257,8 Bolzano - Bozen 136 600 810 2,5 288,0 Trento 113 132 600 2,1 228,9 Veneto 442 355 415 8,2 94,7 Friuli - Venezia Giulia 178 874 516 3,3 148,9 Liguria 164 538 880 3,1 103,8 Emilia - Romagna 610 461 972 11,4 148,3 Toscana 415 758 895 7,7 116,1 Umbria 66 132 884 1,2 77,5 Marche 140 936 680 2,6 93,2 Lazio 536 397 543 10,0 102,4 Abruzzo 67 111 034 1,2 51,9 Molise 13 909 251 0,3 43,2 Campania 213 498 725 4,0 37,0 Puglia 159 710 139 3,0 39,4 Basilicata 26 580 770 0,5 44,5 Calabria 54 164 328 1,0 26,9 Sicilia 320 430 174 6,0 64,0 Sardegna 166 762 210 3,1 101,3 Olaszország 5 377 614 038 100,0 92,4 Forrás: saját készítés, www.istat.it alapján Lombardiában az egészségügyi kiadások összege 2004-ben csaknem 1 milliárd euró, mely az ország kiadásainak majdnem egyötöde (18,1%-a). A többi régióhoz viszonyítva nagyon 23 http://www.regione.lombardia.it/wps/portal 2007.10.14. 15:43 31