EU-ÓRA AZ EURÓPA PONTBAN A Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola 5 osztálya vett részt a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet által szervezett EU-órán, ahol a tanulók interaktív ismeretterjesztő foglalkozásokon ismerkedhettek meg az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekkel. Iskolánk tanulóit az EU-mix és EU-karrier órák érdekelték, melyek kapcsolódtak a közgazdaságtan valamint a történelem órákhoz. A foglalkozásokat nagyon élvezték a gyerekek. Egyik legemlékezetesebb órát, Kákonyi Lucia a Pedagógiai Intézet munkatársa tartotta a kilencedikeseknek. A gyerekek 3 fős csapatot alkottak és közösen, aktívan oldották meg a feladatokat EU kialakulásával, történetével kapcsolatosan valamint megismerkedtek az EU Parlament szerepével, az EU intézményrendszerével. A legeredményesebb csapatok ajándékot kaptak. Végül egy kvízt kellett kitölteni az EU-val kapcsolatban. A végzős osztályoknak az EU-karrier óra volt a leghatékonyabb, mert itt gyakorlatias kérdések is előfordultak, mint például, hogyan kell önéletrajzot írni. Nagyon hasznosak voltak ezek az órák. A EU-órán résztvevő iskolák tanári karából két-két tanár meghívást kapott Brüsszelbe, hogy az Európa Parlament munkájába személyesen is betekinthessen. Iskolánkat Száraz Ildikó és Bujkné Pálmay Ildikó tanárnők képviselték. Száraz Ildikó 1
Beszámoló az Európai Parlamentben tett látogatásról 2
Nagy várakozással készültünk a brüsszeli útra. Önmagában is nagy élmény egy utazás. Most azonban ennél sokkal többről volt szó: nemcsak egy hangulatos fővárosba juthattunk el, hanem mondhatni Európa fővárosába. Az ember évek óta érdeklődéssel figyeli az Európai Unió döntéseit. Most alkalmunk nyílik végre kicsit közelebbről is belelátni az Európai Parlament munkájába. Nagyon szerencsés volt, hogy még az utazás előtt felhívták a figyelmünket az Európai Parlament internetes linkjére. Így már kicsit előre is felkészülhettünk a látogatásra, a honlapot áttanulmányozva a felmerülő kérdéseinket összegyűjthettük. Az odautazás simán zajlott, eltekintve attól a körülménytől, hogy az éjszakát sokkal kényelmesebb paplanos ágyban tölteni, mint egy akárhány csillagos busz ülésén. A november 29-i esti indulást követően másnap délután, már sötétedéskor érkeztünk Brüsszelbe. Egy rövid esti sétát ugyan nem lehetett kihagyni, de azt hiszem mindenki elég hamar a paplanos ágyat választotta. Másnap reggel indultunk az Európa negyedbe. Szűk utcákon áthaladva, a reggeli csúcsforgalmat is megtapasztalva szerencsére a megbeszélt időre megérkeztünk. Az ember a tévéből ugyan félig-meddig ismeri a hivatali épületeket, de a valóság igazán lenyűgöző: a szokásos klasszikus 2 emeletes belga épületek között az ég felé törő üvegpaloták. A tagállamok zászlói közt mindenki természetesen a magyart fényképezte. Majd jött a meglepetés: a bejáratnál többek közt magyar üdvözlés is fogadta a hazánkból érkezőket. A rövid szokásos biztonsági ellenőrzés után egy előadóterembe vezettek bennünket. A magyar adminisztrációban dolgozó Láng Péter nagyon érdekes előadást tartott az EU történetéről, a parlament jelenlegi működéséről, az Európai Unió intézményrendszeréről. Néhány érdekesség az elhangzottakból: A parlamentben kb. 6000 tisztviselő és egyéb alkalmazott dolgozik. A kiszolgáló személyzet létszámáról nem kaptunk tájékoztatást, de a Brüsszelben tapasztalható zsúfoltság teljesen érthető. A nyelvi sokszínűségből fakadó feladatok megoldása: 1958 és 1973 között csupán négy hivatalos nyelvet ismertek el (német, francia, olasz, holland). Az angol csak az Egyesült Királyság 1973-as csatlakozása után vált hivatalossá. Mára a bővítéseknek köszönhetően 23 nyelven szólalhatnak fel a képviselők, és ugyanennyi nyelvre fordítják le az összes dokumentumot. Mindez 23-szor 22, azaz 506 nyelvi kombinációt jelent. Az Európai Parlament, annak érdekében, hogy a kihívásnak megfeleljen, nagyteljesítményű tolmácsolási és fordítói szolgálattal, valamint a jogi szövegeket ellenőrző szolgálattal rendelkezik. A parlament 736 tagja 500 millió európai állampolgárt képvisel. Így könnyű utána számolni, hogy egy képviselőre kb. 680 ezer lakos jut. (Hazai viszonylatban egy képviselőre 26 ezer állampolgár esik.) Ha tehát ugyanilyen mértékű reprezentálás lenne idehaza, akkor mindössze 15 képviselőt választhatnánk a magyar parlamentbe. Az országok nem azonos módon képviseltetik magukat. Pl. a 80 milliós Németországnak 99 képviselője van, míg a 10 milliós Magyarországnak 22, nem is beszélve a 400 ezres lélekszámú Málta 5 képviselőjéről. Magyarán a kisebb országok létszámukhoz képest nagyobb mértékben vannak képviselve. Évente 12 plenáris ülést tartanak a 440 kilométerre fekvő Strasbourgban. A képviselők egyébként jórészt Brüsszelben tartózkodnak. Ily módon komoly anyagi vonzata van, hogy kb. havonta egy-egy hétre a képviselők, továbbá 2-3 titkársági alkalmazottuk, a tolmácsszolgálat, stb. áttelepül a másik székhelyre. Többször felmerült, hogy takarékoskodási szempontok miatt ezen változtatni kellene, de Strasbourg 3
mindenképpen a megbékélés jelképe, ezért ragaszkodik ezen helyzethez az alapszerződés is. Magyar viszonylathoz képest érdekes, hogy sokkal több frakció (pontosan 8) van a parlamentben. Mivel egyiknek sincs abszolút többsége, ezért változó, hogy ki kivel szavaz együtt. (Pl. a liberálisok esélyegyenlőségi kérdésnél a szocialistákkal, pénzügyi kérdésnél a konzervatívokkal szavaznak.) Az ülésteremben a képviselők természetesen frakciók szerint ülnek. A frakciókon belül azonban nem a nemzeti hovatartozásuk dönti el a helyüket, hanem szigorúan névsorban foglalnak helyet. A tartalmas előadás után kérdéseket is feltehettünk. Elsősorban a török csatlakozás került szóba. A piac bővítése miatt sokak támogatnák. Ugyanakkor a Németország népességével azonos nagyságrendű ország éppen az alapító francia, olasz, holland államokat szorítaná háttérbe. Ráadásul Törökországban még szokásban vannak az EU-ban elfogadhatatlan jogi normák. Majd Deutsch Tamás képviselővel találkozhattunk. Ő röviden a napi elfoglaltságokról tájékoztatott. Délelőtt fél 9-től este 7-ig tartanak az értekezletek, bizottsági munkák. Számos esetben egymással ütköznek, tehát lehetetlenség mindenen részt venni. Végül bejuthattunk az ülésterem karzatára is. Itt azonnal szembetűnő volt, hogy a képviselők bizonyára más elfoglaltságuknak tettek eleget, mert jórészt üres székeket láttunk. Szinte azt mondhatjuk, hogy csak a felszólalók tartózkodtak az ülésteremben. A költségvetési vita záró véleményezésébe csöppentünk bele. Kissé kiábrándító volt, hogy szinte semmitmondó felszólalásokat hallhattunk. Külön érdekesség, hogy magyar részről Surján László is megszólalt. A magyar szöveg megértése persze nem jelentett nehézséget. A többit azonban a szinkrontolmácsolás felhasználásával élvezhettük. A karzaton folyamatosan újabb és újabb látogató csoportok jelentek meg, köztük egy társaság fekete Afrikából is. Úgy látszik, a parlament látogathatósága már nagyon ismert és népszerű. Külön jó érzés volt, hogy az egész látogatás során az intézmény hostessei milyen kedvesen bántak velünk. (Sajnos külföldön nem mindig tapasztalható ilyen szimpátia a magyarok iránt.) Az érdekes, de fárasztó látogatás után szabad városnézés következett. Másnap hajnali 5-kor indultunk Budapestre. Külön kiemelném, hogy az egész csoport nagyon fegyelmezett volt. Mindenben példamutatóan alkalmazkodott a körülményekhez. A találkozásokra pontosan érkeztek. (Ami igazán nagy szó!) Összességében nagyon jó volt a hangulat. Feltétlen megemlíteném a két buszvezetőt. Nagyon megbízhatóan, biztonságosan vezettek; a felmerülő problémákat rugalmasan oldották meg. Szintén dicséret illeti az utazást szervező kolleginát alapos és körültekintő munkájáért. Nagyon örülök, hogy eljuthattam erre az útra. Noha az Internet segítségével manapság már igazán könnyű hírekhez jutni, mégis egész más élőben látni mindezt. A kollégáknak, ismerősöknek próbálok minél alaposabban beszámolni, a tanítási gyakorlatban pedig a diákok számára is közelebb hozni a sokszor misztikusnak tűnő Európai Parlamentet. Budapest, 2011. december 7. Bujkné Pálmay Ildikó 4
5
6
7