www.husk-cbc.eu www.hungary-slovakia-cbc.eu Vállalkozás indítása Szlovákiában
Vállalkozás indítása Szlovákiában kézikönyv A kiadvány a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 által fi nanszírozott Magyar-szlovák KKV-k együttműködését támogatása projekt keretében jelenik meg. A projektet az Európai Unió fi nanszírozza. National Agency for Development of Small and Medium Enterprises Puskás Tivadar Közalapítvány ITD Hungary Zrt. Miletičova 23 Munkácsy M. 16 Andrássy 12 821 09 Bratislava 1063 Budapest 1061 Budapest Tel.: +421 2 502 44 521 Tel.: +36 1 301 2030 Tel.: +36 1 472 8127 agency@nadsme.sk eu@neti.eu een@itd.hu www.sme-husk.eu
Kiadó Vállalkozás indítása Szlovákiában Minden jog fenntartva. A a szerzővel valő előzetes megegyezés és írásbeli engedély nélkül a kézikönyv sem részben, sem egészben nem reprodukálhato, semmilyen adattároló vagy tartalomkereső rendszerben nem tárolható, nem terjeszthető semmilyen módszerrel, beleértve az elektronikus, mechanikus, fényképes vagy bármilyen más felvételt, adatkereső vagy tároló rendszerben törtenő felhasználást. Helyesírásilag és nyelvtanilag ellenőrizve. ISBN 978-80 - 88957-49 - 2 NADSME, Bratislava, 2009 2 Vállalkozás indítása Szlovákiában
Tartalomjegyzék 1. Vállalkozás a Szlovák Köztársaságban... 5 1.1 Vállalkozói légkör... 5 1.2 Határon átnyúló együttműködés... 7 2. Vállalat alapítása az SZK-ban... 12 2.1 Kereskedelmi társaságok és szövetkezet... 13 2.2 Egyéni vállalkozói tevékenység... 26 2.3 A vállalkozás egyéb formái... 29 2.4 Külföldi személyek vállalkozása... 30 2.5 Egységes kapcsolattartó helyek... 32 2.6 Cégbírósági nyilvántartás... 32 2.7 Statisztikai számjel megállapítása ( IČO )... 33 2.8 Illetékek... 34 2.9 Jogi háttér... 35 3. Befektetési környezet Szlovákiában... 37 3.1 Nemzeti regionális segítség... 38 3.2 Szlovák Befektetés- és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség... 42 3.3 Technológiai és vállalkozói inkubátorok Szlovákiában... 43 4. Vállalkozók által fizetett adók és biztosítások... 46 4.1 Adóreform a 2004 2006-os években... 46 4.2 Társadalombiztosítás és egészségbiztosítás... 61 4.3 Jogszabályi környezet... 71 5. Közbeszerzés... 73 6. Vállalati finanszírozási források Szlovákiában... 76 7. Export... 84 7.1 Szlovákia külkereskedelme... 84 7.2 A Szlovák Köztársaság exporttámogató politikája... 86 8. A szellemi tulajdon védelme... 90 8.1 Találmány... 90 8.2 Használati minták... 91 8.3 Formatervezési minták... 91 8.4 Félvezető termékek topográfi ája... 92 8.5 Védjegyek... 92 8.6 Az eredetmegjelölés és földrajzi jelzés oltalma... 93 Magyar - szlovák KKV-k együttműködésének támogatása 3
4 Vállalkozás indítása Szlovákiában
1. Vállalkozás a Szlovák Köztársaságban 1.1 Vállalkozói légkör A Szlovák Köztársaság 1993. január 1-jén jött létre, szuverén demokratikus államként, parlamentáris kormányzási formával. Az állam feje az elnök (Ivan Gašparovič 2004-től), akit 5 évre közvetlenül választanak. A törvényhozó testület a Szlovák Köztársaság (SZK) Nemzeti Tanácsa, amelyet 150 képviselő alkot, akiket 4 évre választanak meg. A végrehajtói hatalom legmagasabb szerve a kormány, amelynek élén a miniszterelnök áll (Robert Fico 2006-tól). A 49 035 km 2 kiterjedésű területével Szlovákia az Európai Unió (EU) kisebb államai közé sorolható. 2004. május 1-jétől tagja az EU-nak, amikor Szlovákia és több közép- és kelet-európai állam, valamint Málta és Ciprus befejezték az egységes Európai Gazdasági Térséghez (EGT) amelyet jelenleg az európai kontinens összesen 30 országa alkot való csatlakozási folyamatot. Az SZK EU-hoz történő csatlakozása természetes folytatása volt a szlovák gazdaság globalizált világgazdasághoz történő integrációjának abban folyamatban, amely a GATT/WTO-ba való belépéssel, majd Szlovákia történelmének egyik jelentős mérföldkövével, a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezetéhez (OECD), az ún. a 30 leggazdagabb ország elit klubjához való belépéssel csúcsosodott ki 2001-ben. Szlovákia 2004-ben az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagja lett, annak a 26 tagállamnak az egyike, amely a transzatlanti térség nemzetközi stabilitásáról gondoskodik. 2009. január 1-jén pedig az euró bevezetésével az Európai Monetáris Unió részévé vált. Szlovákia szárazföldi ország, amely szinte Európa szívében fekszik. Már ősidők óta Szlovákia területén keresztül vezettek azok a fontos közlekedési és kereskedelmi utak, amelyek a Balti-tengert kötötték össze az Adriai-tengerrel, illetve a Fekete-tengert az Északi-tengerrel. Szlovákia négy EU-tagállammal határos: Csehországgal, Lengyelországgal, Magyarországgal és Ausztriával, keleten pedig Ukrajna határolja. Tekintettel előnyös elhelyezkedésére, Szlovákiát gyakran nevezik az EU ugródeszkájának kelet felé. Magyar - szlovák KKV-k együttműködésének támogatása 5
Pozsony (Bratislava) az SZK fővárosaként stratégiai elhelyezkedését tekintve más nagyvárosokkal szemben komparatív előnyt élvez. A környező országok, illetve azok fővárosainak közelsége (Pozsony Bécs 65 km, Pozsony Budapest 205 km, Pozsony Prága 350 km) hatalmas lehetőséget jelent a szlovákiai cégek számára, hogy termékeiket vagy szolgáltatásaikat a környező országokban is megjelentessék, kihasználva azokat a lehetőségeket, melyeket számukra a szomszédos országok nyújthatnak. Az SZK területét 1998-ban az EU Statisztikai Hivatala (EUROSTAT) és az SZK Statisztikai Hivatala közös megállapodás alapján 4 területre osztotta fel, nagyjából azonos számú lakossággal, a La Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques (NUTS 2) alapján, azzal a céllal, hogy lehetővé váljon az EU által fi nanszírozott helyi projektek központi irányítása. Ennek megfelelően az SZK területi rendszerezése a következő módon alakult: a Pozsonyi kerület területe önálló besorolást kapott a NUTS Pozsonyi kerületbe (Bratislavský kraj), a Nagyszombati (Trnava), Trencséni (Trenčín) és Nyitrai (Nitra) kerület a NUTS Nyugat-Szlovákia, a Zsolnai (Žilina) és Besztercebányai (Banská Bystrica) kerület a NUTS Közép-Szlovákia, míg az Eperjesi (Prešov) és Kassai (Košice) kerület a NUTS Kelet-Szlovákia területi besorolásba került. Szlovákia 10 legnagyobb városa: Pozsony főváros (Bratislava), Kassa (Košice), Eperjes (Prešov), Zsolna (Žilina), Nyitra (Nitra), Besztercebánya (Banská Bystrica), Nagyszombat (Trnava), Turócszentmárton (Martin), Trencsén (Trenčín), Poprád (Poprad) és Privigye (Prievidza). Az SZK Csehszlovák Föderatív Köztársaságból való kiválását követően, 1993. január 1-jétől Szlovákiának saját presztízsét zöldmezős beruházásként kellett kiépítenie az európai és a nemzetközi színtereken is. Az SZKnak 15 éves fennállása alatt sikerült a régi védjegyeket felélesztenie és a nemzetgazdaság egyes részlegeiben újakat is kialakítania. Az olyan fontosabb nemzetközi védjegyeken kívül, mint a US Steel, KIA, PSA Peugeot Citroën, Volkswagen, Samsung, Sony és Siemens, amelyek Szlovákiát választották és nemzetközi exportjának jelentős részét képezik, Szlovákia saját márkájú termékcsoportjainak előállításával és exportjával is jelentős hírnévre tett szert a következő szektorokban: sörgyártás (Aranyfácán Zlatý Bažant), pezsgőgyártás (Hubert), vörösbor (Frankovka modrá) és fehérbor (Tokaji bor, Tramín), pálinkafélék 6 Vállalkozás indítása Szlovákiában
(Borovička, Demänovka), ásványvizek és üdítőitalok (Budiš, Vinea) előállítása, élelmiszeripar: sajtgyártás és tejtermékek előállítása (szlovák juhtúró Slovenská bryndza, szlovák parenyica sajt Slovenská parenica, szlovák ostyiepok Slovenský oštiepok, árvai korbács alakú sajt Oravský korbáčik vagy zázrivái korbács alakú sajt Zázrivský korbáčik, Niva rokfort jellegű sajt, Encián camembert sajt, Karička sajt), csokoládéipar és egyéb édességek gyártása (Figaro, Deva, Horalky, Tatranky, Kávenky, skalicai kürtőskalács - Skalický trdelník), cellulóz- és papírgyártás (Harmasan) vegyi termékek és nehézgépipari termékek gyártása (Božena, TwinSpin) vízmelegítők gyártása (Tatramat) üvegipar (Rona) gumiipar (Matador) számítógépipar: NOD 32 antivírus program (ESET) televízió- (OVP Orava) és hűtőgépgyártás (Whirlpool) 1.2 Határon átnyúló együttműködés A Szlovák Köztársaság Cseh Köztársaság, Szlovák Köztársaság Lengyel Köztársaság, Szlovák Köztársaság Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Ausztria Határon átnyúló együttműködés 2007 2013 operációs programok (OP) keretén belül valamennyi résztvevő fél a jószomszédi viszonyok elveinek tiszteletben tartása mellett kötelezte magát a határ menti régiók fejlesztésére és az összetartozásuk további támogatására, valamint a lakossági partneri együttműködések fejlesztésére. A Cseh Köztársasággal Szlovákia a Dél-Csehországi, Pardubicei, Olomouci kerület és a Vysočina határ menti régiókkal szomszédos. Az SZK és CSK közötti közös határszakasz összesen 251,8 km hosszú. A Lengyel Köztársasággal az SZK a Śląskie, Małopolskie és Podkarpackie vajdaságokkal határos. Az LK SZK közös államhatár 541 km hosszú. Az MK-ban a határ menti régiók a következők: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Budapest város. A közös határ ebben az esetben 668,6 km hosszú. Ausztriában Szlovákia az Magyar - szlovák KKV-k együttműködésének támogatása 7
alábbi régiókkal szomszédos: Weinviertel, Wiener Umland/Nordteil, Wien, Wiener Umland/Südteil a Nordburgenland. A közös, Szlovákia és Ausztria között húzódó határszakasz hossza 106 km. A Szlovák Köztársaság Cseh Köztársaság, Szlovák Köztársaság Lengyel Köztársaság közötti határon átnyúló együttműködés operációs programnál az Európai Bizottság módszertana szerint a megfelelő területi egységek a NUTS III határ menti régiók. Az SZK CSK határon átnyúló együttműködés OP keretén belül ezek a következő kerületek: Nagyszombati (Trnavský kraj), Trencséni (Trenčiansky), Zsolnai (Žilinský) és az SZK LK határon átnyúló együttműködés OP keretén belül pedig a Zsolnai (Žilinský) és Eperjesi (Prešovský) kerületek. 1.2.1 Demográfiai fejlődés Az SZK lakosságának összlétszáma 5 412 254 fő, ebből 2 629 804 férfi és 2 782 450 nő. Az egyes kerületekben élő lakosság száma 2008. december 31-én: Pozsonyi kerület: 616 578 fő, ami Szlovákia összlakosságának 11,39%- át jelenti, Nagyszombati kerület: 559 934 fő, ami 10,34%, Trencséni kerület: 599 859 fő, ami 11,08%, Nyitrai kerület 706 375 fő, ami 13,05%, Zsolnai kerület: 696 347 fő, ami 12,86%, Besztercebányai kerület: 653 697 fő, ami 12,07%. Eperjesi kerület: 803 955 fő, ami 14,58% és a Kassai kerület: 755 509 fő, ami 14,32%. Vallási hovatartozás: római-katolikus (60,4%), augsburgi evangélikus (6,2%), görög-katolikus (3,4%), református (1,6%), felekezeten kívüli (9,8%), egyéb (17,4%). Nemzetiségi megoszlás: 4 613 875 szlovák nemzetiségű (85,43% a lakosság összarányához képest), 513 650 magyar nemzetiségű (9,51%), 101 960 roma nemzetiségű (1,89%), 47 327 cseh nemzetiségű (0,88%), 24 014 ruszin nemzetiségű (0,44%) és 11 586 ukrán nemzetiségű (0,21%), valamint egyéb nemzetiségek (1,63%). 8 Vállalkozás indítása Szlovákiában
1.2.2 Gazdasági összetétel A szlovák gazdaság négy egymást követő évben fokozatosan növelte teljesítményét. A 2008-as évben ez a folyamat megszakadt. A pontosított becslés alapján a bruttó hazai termék alakulásának dinamikája a 2007-es évvel szemben állandó árakon 4 százalékponttal mérséklődött 6,4%-ra. Folyó áron a képzett GDP mennyisége 9,5%-kal emelkedett 2028,4 milliárd SKK-ra (67,3 milliárd EUR). Az egyes negyedévek tekintetében a reális növekedés fokozatosan lassult az első negyedévi 9,3%-ról 2,5%-ra az utolsó negyedévben. 1 A közgazdaság dinamikájának mérséklődése a külföldi kereslet növekedésének 3,2%-ra való lelassulásával függött össze (10,6 százalékponttal). A hazai kereslet ugyanolyan tempóval növekedett, mint tavaly (6,4%-kal). A hazai kereslet éves növekedéséhez valamennyi fő összetevő hozzájárult. Leginkább a megnövekedett befektetési kereslet befolyásolta. A bruttó tőkeképzés 8,2%-kal emelkedett (a bruttó fi x tőkeképzés 6,8%-kal). A háztartások végső fogyasztása 6,1%-kal, a közösségi végső fogyasztás 4,3%-kal és a háztartásokat kiszolgáló nonprofi t intézmények fogyasztása 1,4%-kal (a GDP 0,9%-át alkotta) emelkedett. A termékek és szolgáltatások importja 3,3%-ra lassult (5,6 százalékponttal). A GDP teljes növekedésében folyó árakon 175,6 milliárd SKK (5,8 milliárd EUR) a végleges fogyasztás 73,7%-ban vett részt, a bruttó fi x tőkeképzés 25,9%-kal és a tartalékok állapotának változása 2,9%-kal. A külföldi kereskedelem nettó egyenlege 2,4%-kal csökkentette a GDP potenciális növekedését. A képzett bruttó hazai termékből származó hozzáadott érték 1893 milliárd SKK (61 milliárd EUR) volt. Ennek évközi 7,2%-kal történő növekedése az üzletekben, szállodákban, éttermekben és a közlekedésben; az építőiparban; a pénzügyi közvetítéseknél és ingatlanoknál; a közigazgatásban, oktatásügyben, egészségügyben és egyéb szolgáltatásokban; a mezőgazdaságban és halászatban kialakult magasabb és az iparban alacsonyabb hozzáadott értékkel függött össze. A bruttó hazai termék alakulását a szubvenciókkal csökkentett termékeket érintő alacsonyabb befi zetett adó is befolyásolta. 1) A GDP adatok pontosított becslések az ESA 95 módszer alapján, az EK irányelvek legfrissebb változatával összhangban. Magyar - szlovák KKV-k együttműködésének támogatása 9
A nyugdíjképzés tekintetében a GDP évközi növekedését a bruttó üzemeltetési többlet és a vegyes nyugdíjak, az alkalmazottak jutalmának emelkedése és a szubvenciókkal csökkentett termelés befi zetett adóinak csökkentése befolyásolta. A GDP évközi emelkedését a munka termelékenységének 4,3%-kal történő emelkedése mellett érték el (folyó árakon 7,3%-kal) 2. A 2007-es évvel szemben reálisan 4,1 százalékponttal lassult a tempója (névlegesen 2,3 százalékponttal). Egyúttal az összfoglalkoztatottság is emelkedett az ESA szerint 2,8%-kal 2237,1 ezer főre az alkalmazottak számának 2%-kal 1928,9 ezer főre történő növekedése mellett. 1.2.3 Idegenforgalom és kultúra A Szlovák Köztársaság olyan természeti, kulturális, gazdasági és szociális előfeltételekkel rendelkezik, melyek elősegítik a belföldi turizmus csaknem minden típusának fejlődését. Az SZK-ban számos természetvédelmi terület, nemzeti park található: Tátrai Nemzeti Park, Kis-Fátra Nemzeti Park, Nagy Fátra Nemzeti Park, Alacsony-Tátra Nemzeti Park, Szlovák Paradicsom Nemzeti Park, Pieninek Nemzeti Park és a Polonina Nemzeti Park, valamint számos védett természeti övezet is megtalálható a területén. A nagy parkokon kívül nagyon sok kisebb festői szépségű terület is létezik itt, amelyek szintén védett természeti rezervátumok. Szlovákia területén számos kulturális és történelmi emlékmű is fellelhető, melyek országos, illetve nemzetközi jelentőséggel bírnak. Ezen kívül nagyon sok jelentős hagyománnyal bíró kulturális és sporteseményt is megrendeznek az országban. A kulturális emlékművek, műemlékként védett történelmi székhelyek és kulturális intézmények is behálózzák az országot. Múzeumok és galériák, könyvtárak, színházak és mozik hálózata is rendelkezésre áll. 2) A munka termelékenységes a GDP-ből van kiszámolva az ESA 95 hazai koncepció szerint mint a GDP és a gazdaságban alkalmazottak számának aránya. Foglalkoztatottság az ESA 95 alapján azon személyek számával kifejezett foglalkoztatottság (alkalmazottak és önalkalmazók), akik bekapcsolódnak a termelési tevékenységbe a nemzeti számlák rendszerének értelmében. A munkaszámlák mutatóinak konstrukcióinál az ILO és ESA 95 defi nícióiból indultak ki. 10 Vállalkozás indítása Szlovákiában
Az idegenforgalom hosszú távon olyan szolgáltatásokat jelent, ahol a mérleg többletet mutat. A szomszédos országokban is hasonló módon gondot jelent az idegenforgalom területén érzékelhető, a hazai vendégek számának csökkenése vagy stagnálása, ezt a jelenséget kisebb-nagyobb eltérésekkel 2000 óta fi gyelhetjük meg. A határon átnyúló régiókra gyakran jellemző az életkörnyezet magas minősége. Hosszú távú és nem javuló problémát jelent még a turisztikailag legnagyobb teljesítményt nyújtó régiókban is az idegenforgalmi szolgáltatások alacsony hatékonysága. Az idegenforgalom fejlődési potenciálja elégtelen kihasználtságának problémája nem a szálláslehetőségek alacsony számában rejlik, hanem elsősorban azok minőségében, illetve az alapvető és kiegészítő turisztikai infrastruktúra minőségében. Magyar - szlovák KKV-k együttműködésének támogatása 11
2. Vállalat alapítása az SZK-ban A Szlovák Köztársaság területén magánszemélyek (természetes személyek) vagy kereskedelmi társaságok (jogi személyek) vállalkozhatnak. Vállalkozónak a az 513/1991 sz. törvény, a Kereskedelmi Törvénykönyv és annak későbbi módosításai értelmében olyan személy tekintendő, aki a cégbírósági nyilvántartásba való bejegyzés kötelezettségének hatálya alá tartozik, olyan személy, aki egyéni vállalkozói engedély alapján vállalkozik, olyan személy, aki egyéni vállalkozói engedélytől eltérő engedély alapján vállalkozik egyedi előírásoknak megfelelően és olyan természetes személy, aki mezőgazdasági termelést végez és egyedi előírások szerint van nyilvántartva. Természetes személy az, aki nincs bejegyezve a cégbírósági nyilvántartásba, vállalkozói minősítést szerez az egyéni vállalkozói jogosultság megítélése esetén, illetve a külön törvény alapján megítélt vállalkozói jogosultság odaítélésével. Szintén ez vonatkozik azon jogi személyek vállalkozására is, akik nem kerülnek bejegyzésre a cégbírósági nyilvántartásba. Jogi személy az a kereskedelmi társaság vagy szövetkezet, amely a cégbírósági nyilvántartásba való bejegyzés napján jön létre, azaz amely számára kötelező a cégbírósági nyilvántartásba történő bejegyzés. Külföldi személynek, azaz olyan természetes személynek, akinek lakóhelye, vagy olyan jogi személynek, amelynek székhelye a Szlovák Köztársaság területén kívül található, a Szlovák Köztársaság területén azon a napon létesül vállalkozási joga, amikor ezt a személyt bejegyzik a cégbírósági nyilvántartásba a cégbírósági nyilvántartásban szereplő vállalkozás tárgya szerint. Ez nem vonatkozik arra a természetes személyre, aki a Szlovák Köztársaság területén vállalkozik, és akinek lakóhelye az Európai Unió valamelyik tagállamában vagy a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezetének tagállamában található, ezt a személyt nem kötelező bejegyezni a cégbírósági nyilvántartásba. 12 Vállalkozás indítása Szlovákiában
2.1 Kereskedelmi társaságok és szövetkezet A kereskedelmi társaságok aszerint osztályozhatók, hogy a társaság kötelezettségeiért a tagok milyen mértékben felelnek. Lehetnek: személyi alapúak, ahol a tagok a társaság kötelezettségeiért egész vagyonukkal kezeskednek, tehát nem csak tőkebetétjükkel nyílt kereskedelmi társaságok, vegyes alapúak, ahol egyes tagok személyesen, míg mások csak betétjükkel kezeskednek ezek a betéti társaságok, tőke alapúak, ahol a társaság vagyoni alapja teljesen elkülönül a tagok vagyonától. Ezek a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok. 2.1.1 Kereskedelmi társaságok és szövetkezet megalapítása A kereskedelmi társaság megalapításának alapfeltétele a társasági szerződés vagy alapszabály. Azokban az esetekben, ahol ezt a törvény lehetővé teszi (korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság), az alapító egy személy is lehet, ekkor a társasági szerződést az alapító okirat helyettesíti. A részvénytársaság alapszabályát közjegyző által készített, jogügyletről szóló jegyzőkönyv formájában szükséges elkészíteni. A társaság tehát az alapszabály elfogadásával jön létre. Szövetkezet létrejöttéhez a szövetkezet alakuló közgyűlésének összehívására van szükség, melynek menetét közjegyzői jegyzőkönyv formájában hitelesítik. A jegyzőkönyv melléklete tartalmazza az elfogadott alapszabályt. 2.1.2 Kereskedelmi társaságok és szövetkezet keletkezése A társaság a cégbírósági nyilvántartásba történő bejegyzés napjától keletkezik. (A cégbírósági nyilvántartásba olyan természetes személyek is bejegyezhetők, akiknek ilyen jellegű kötelezettségük általában nincs). A cégbírósági nyilvántartásba való bejegyzési kérelmet a társaság megalapítását követő 90 napon belül kell benyújtani, illetve azon okirat kézhezvételét követő 90 napon belül, mellyel az egyéni vállalkozói vagy egyéb vállalkozói jogosultság igazolható. A cégbejegyzési kérelmet az a jogosult személy nyújtja be, akit a bejegyzés Magyar - szlovák KKV-k együttműködésének támogatása 13
érint, vagy a törvény szerint arra jogosult személyek, vagy az ezen személyek által arra írásban meghatalmazott személyek. A cégbejegyzési kérelemhez csatolni kell azokat a tényeket alátámasztó okiratokat, melyek a cégbírósági nyilvántartásba bejegyzésre kerülnek. A cégbejegyzési kérelmet benyújtó személyek aláírását, illetve a meghatalmazás aláírásait hivatalosan hitelesíteni kell. A cégbírósági nyilvántartásba történő bejegyzést, illetve a cégdokumentumok okirat-nyilvántartásban történő elhelyezését a cégbíróság a Kereskedelmi Közlönyben hozza nyilvánosságra. A vállalkozás és a vállalkozás tárgyának (tevékenységének) bejegyzéséről a cégbíróság értesíti az illetékes adóhivatalt, az állami statisztikai hivatalt és azt a szervet, amely kiadta az egyéni vállalkozói vagy egyéb vállalkozói jogosultsági igazolványt. 2.1.3 Üzleti vagyon A kereskedelmi társaság üzleti vagyonát azon eszközök csoportja alkotja, melyek pénzben és kötelezettségekben kifejezhetők, és amelyek a társasághoz tartoznak. Ebben az összefüggésben fontos az alaptőke kifejezés, amely olyan vagyoni értékek összességét jelenti, amelyet a vállalatba annak alapítói vagy a társaság más tagjai fektettek be. Ebből következik, hogy a megadott értékek összessége a társaság betétjét képezi: készpénz betét pénz összessége, nem pénzbeli betét pénzzel értékelhető értékek összessége. A részesedés a betéttől eltérően csupán a tagnak a társaságban történő részvételi mértékét fejezi ki. A korlátolt felelősségű társaságnak és a részvénytársaságnak a törvény szerint alaptőkét kell kialakítania. A betéti társaságban is alaptőkének kell létrejönnie a kültagok betéti kötelezettségének köszönhetően. Az alaptőke összegét a társasági szerződésnek vagy az alapszabálynak, esetleg az alapító okiratnak kell tartalmaznia, és ez a társaság keletkezésénél a cégbírósági nyilvántartásba is bejegyzésre kerül. A tag kötelezi magát, hogy egy bizonyos előre meghatározott értéket a társaságba betesz, miközben a társaság a betét ellenértékeként kötelezi magát a részesedés biztosítására. Ez lehet nyereségrészesedés, elszámolási részesedés, maradék-felszámolási részesedés és üzletrészesedés. A társaság 14 Vállalkozás indítása Szlovákiában
keletkezésekor nem szükséges az egész betétet befi zetni, viszont az egyes készpénzbetét-befi zetések minimális százalékát a kereskedelmi törvénykönyv határozza meg. Az már a tagok megegyezésétől függ, hogy az egyes tagok milyen összegű betéttel járulnak hozzá az alaptőkéhez, és a maradék betétet utólag mikor fi zetik be. Ennek befi zetésére a legvégső határidő 5 év. 2.1.4 A kereskedelmi társaságok megszüntetése és megszűnése A társaság a cégbírósági nyilvántartásból való törlésének napján szűnik meg. A megszűnést azonban meg kell előznie a társaság megszüntetésének. A megszüntetés történhet felszámolással vagy felszámolás nélkül (ha tőkéje jogi képviselőre száll át), és a cégbírósági nyilvántartásból történő törlést az adóügyi helyzet rendezésének kell megelőznie. A társaság megszűnik: a meghatározott időtartam elteltével vagy a létrehozás céljának megvalósításával, a tagok vagy a társaság illetékes szerveinek határozata alapján, bíróság döntése alapján a törvényben meghatározott okok miatt, csődeljárás kihirdetésével a társaság vagyonára nézve, vagy csődeljárás kihirdetési javaslatának elutasításával a társaság nem megfelelő mennyiségű vagyona miatt, egyéb oknál fogva, ha ezt egyedi törvény meghatározza. 2.1.5 Az egyes kereskedelmi társaságok jogi formái és alapelvei 2.1.5.1 Közkereseti társaság A közkereseti társaság olyan társaság, amelyben legalább két személy közös kereskedelmi név alatt vállalkozik, és a társaság kötelezettségeiért közösen és osztatlanul felelnek saját teljes vagyonukkal. 2.1.5.2 Betéti társaság A betéti társaság vegyes típusú társaság. Lehet egy vagy több olyan tagja, aki Magyar - szlovák KKV-k együttműködésének támogatása 15
csupán a saját be nem fi zetett, cégbírósági nyilvántartásba bejegyzett betétje összegéig kezeskedik a társaság kötelezettségeiért (kültagok komandista ) és olyan tag is, aki saját teljes vagyonával felel (beltag komplementár ). 2.1.5.3 Korlátolt felelősségű társaság A korlátolt felelősségű társaság már tipikus tőkejellegű társaság. Alaptőkéjét a tagok előre meghatározott betétjei alkotják. A társaságot egy alapító tag is létrehozhatja, maximálisan 50 tagja lehet. A korlátolt felelősségű társaság minimális alaptőkéje 5000 euró. Egy tag minimális betétjének legalább 750 euró összegűnek kell lennie. A cégbírósági nyilvántartásba történő bejegyzés előtt minden készpénzbefi zetést legalább 30%-ban meg kell valósítani. A megvalósított készpénzbefi zetések és az átadott nem készpénz jellegű betétek (apport) értékének legalább 2500 euró összegűnek kell lennie. A társaság kötelezően tartalékalapot hoz létre. A társaság kötelezettségeinek elmulasztásáért egész vagyonával felel. A tag a társaság kötelezettségeiért a cégbírósági nyilvántartásba bejegyzett, saját be nem fi zetett betétjének összegéig felel. A Kft. (s.r.o.) szervei: A tagok közgyűlése a társaság legmagasabb szerve. Az ügyvezetők a közgyűlést évente legkevesebb egyszer összehívják. A közgyűlés hatáskörébe tartozik pl. a társaság nevében a társaság megalakulása előtt eljáró személy tevékenységének jóváhagyása, a számviteli mérleg jóváhagyása és döntés a nyereség elosztásáról, az alapszabályzat jóváhagyása, a felügyelőbizottság tagjainak kinevezése és visszavonása. Ügyvezetők hivatalos képviselőszerv egy vagy több ügyvezető, akiket a tagok sorából választ ki vagy természetes személyek közül nevez ki a közgyűlés. Felügyelőbizottság nem kötelezően létrehozott szerv, tagjait a közgyűlés választja. A felügyelőbizottság felügyeli az ügyvezetők tevékenységét, megvizsgálja a számviteli mérleget, és jelentést tesz a közgyűlésnek. 16 Vállalkozás indítása Szlovákiában
2.1.5.4 Részvénytársaság A részvénytársaság olyan kereskedelmi társasági forma, amelyet nagyobb tőketársulásnak szántak. A részvénytársaság alaptőkéje előre meghatározott részvényszámra van felosztva, amelyek névleges értékkel rendelkeznek. A társaságot egy alapító tag is létrehozhatja, ha az alapító jogi személy, különben lehet egy vagy több alapító tagja is. A részvénytársaság zártkörű vagy nyilvános részvénytársaság lehet. Nyilvános részvénytársaságnak az a társaság tekinthető, melynek minden részvényét vagy részvényeinek egy részét elfogadták olyan szabályozott piacon való kereskedésre, amely az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes államban található vagy üzemeltetett. Az alaptőke minimális összegét legkevesebb 25 000 euróban határozták meg, melyből 30%-ot készpénzbetétként már a cégbírósági nyilvántartásba történő bejegyzéskor be kell fi zetni. A részvénytársaság esetén a részvényesek vagyona teljes mértékben el van különítve a társaság vagyonától. A részvényesek nem felelnek a társaság veszteségeiért, kockázatuk csupán a társaság részvényeinek értékcsökkenésére korlátozódik. Az Rt. (a.s.) szervei: Közgyűlés a társaság legmagasabb szerve. Az alapító közgyűlés, melynek megvalósulása a társaság alapításakor szükséges, mégpedig a részvényjegyzésre való felszólítás alapján, dönt a társaság megalapításáról, jóváhagyja és megválasztja a társaság szerveit. A közgyűlés hatáskörébe tartozik az alapszabályok módosítása, az alaptőke növelésére vagy csökkentésére vonatkozó döntés, az elöljáróság tagjainak kinevezése vagy visszavonása, a számviteli mérleg jóváhagyása. Vezetőség a társaság hivatalos képviselőszerve, amely a társaság tevékenységét irányítja és nevében eljár. Biztosítja a társaság rendes könyvelésének vezetését, és a közgyűlés elé jóváhagyásra benyújtja a számviteli mérleget és a nyereségelosztási javaslatot. Felügyelőbizottság az a szerv, amely felügyeli a vezetőség tevékenységét és a társaság vállalkozói tevékenységének megvalósítását. Joga van a társaság Magyar - szlovák KKV-k együttműködésének támogatása 17
tevékenységével kapcsolatos valamennyi iratba és bejegyzésbe betekinteni, és ellenőrizni a könyvelést. 2.1.5.5 Európai társaság Az Európai társaság vagy Európai részvénytársaság (Societas Europaea SE) tőkejellegű kereskedelmi társaság. Az SE olyan részvénytársaság, amelyre annak az államnak a jogrendje érvényes, amelyben székhelye megtalálható. Az SE székhelyének a Közösség területén kell lennie, ugyanabban a tagállamban, melyben a társaság központja is van. A tagállam ráadásul a területén nyilvántartott SE számára kötelezővé teheti, hogy a székhelyet és központot ugyanott helyezze el. Az SE székhely áthelyezhető más tagállamba. Az ilyen áthelyezés nem vezethet a társaság felszámolásához vagy új jogi személy létrejöttéhez. Az SE szabályozása az európai társaság (SE) szabályzatáról szóló 2001. október 8-i 2157/2001/EK tanácsi rendelet és az alkalmazottak vezetésben való részvételére vonatkozó, az európai társaság szabályzatát kiegészítő 2001. október 8-i 2001/86/EK sz. tanácsi irányelv alapján történik. Az SE-ról szóló európai szabályozáshoz az SZK-ban az 532/2004 sz. végrehajtási rendelet kapcsolódik. Az SE megalapítása: SE megalapítása társaságok egyesítésével Az 1. sz. mellékletben feltüntetett korlátolt felelősségű társaságok, amelyeket az adott állam törvényei szerint hoztak létre, a közösség területén létrehozott székhellyel és központtal SE-t hozhatnak létre társaságok összevonásával, ha legalább kettő közülük más tagállamok jogrendje alapján működik. Holding SE létrehozása Az 1. sz. mellékletben feltüntetett és az adott állam törvényei szerint létrehozott nyilvános és zártkörű korlátolt felelősségű társaságok a közösség területén létrehozott székhellyel és központtal leányvállalatot hozhatnak létre, ha legalább kettő közülük: a) más tagállam jogrendje alapján működik, vagy b) legkevesebb két éve van olyan leányvállalatuk, amely más tagállam 18 Vállalkozás indítása Szlovákiában
jogrendje alapján működik, vagy más tagállamban elhelyezett szervezeti egységük van.se leányvállalat létrehozása A nyilvános vagy magánjog értelmében az adott állam törvényei szerint létrehozott társaságok vagy egyéb jogi intézmények a közösség területén létrehozott székhellyel és központtal SE leányvállalatot hozhatnak létre, ha legalább kettő közülük: a) más tagállam jogrendje alapján működik, vagy b) legkevesebb két éve van olyan leányvállalatuk, amely más tagállam jogrendje alapján működik, vagy más tagállamban elhelyezett szervezeti egységük van. Létező nyilvános korlátolt felelősségű társaság átruházása SE-re Nyilvános korlátolt felelősségű társaságot, amelyet olyan tagállam törvényei szerint hoztak létre, melynek a közösség területén van a székhelye és központja, SE-vé lehet átalakítani, ha legalább két évig volt olyan leányvállalata, amely más tagállam jogrendje alapján működött. Az SE szervei: a) a közgyűlés és b) felügyelőbizottság és vezető szerv vezetőség (kétfokozatú rendszer) vagy hivatalos képviselőszerv ügyvezetői tanács, mely legkevesebb három tagból áll (egyfokozatú rendszer). Az SE tőkéjét részekre kell osztani. Minden tag csupán saját részének összegéig felel. Az SE tőkéjét EUR-ban kell kifejezni. A jegyzett tőkének legkevesebb 120 000 euró összegűnek kell lennie. 2.1.5.6 Európai Gazdasági Egyesülés (EGE) Az Európai Gazdasági Egyesülést az európai gazdasági egyesülésekről szóló 177/2004 sz. törvény szabályozza, mely módosítja és kiegészíti a jövedelmi adóról szóló 595/2003 sz. törvényt, amely az európai gazdasági egyesülésekről szóló 1985. július 25-i 2137/85 sz. tanácsi rendelethez kapcsolódik. Az SZK területén az európai gazdasági egyesülés olyan jogi személy, melyet alapító okirattal hoznak létre és bejegyzik a cégbírósági nyilvántartásba. A szlovák jogrend által jelenleg ismert jogi formák tekintetében az EGE a Magyar - szlovák KKV-k együttműködésének támogatása 19