Az Ecovoc projekt keretein belül második alkalommal került megrendezésre Magyarországon próbaképzés. A próbaképzéseink célja, hogy a) leteszteljük azokat a gyakorlati oktatási módszereket, melyek gazdát cseréltek az Ecovoc projekt során, és megtapasztaljuk, hogy ezek a pedagógiai módszerek alkalmazhatóak-e magyar környezetben b) felmérjük, hogy a potenciális érdeklődők körében mennyire van igény gyakorlaton alapuló képzésre, valamint c) visszajelzést kapjunk a képzésen résztvevőktől abban a tekintetben, hogy a jövőben hogyan lenne érdemes strukturálni és célirányosabbá tenni a képzést; betekintést nyerjünk a potenciális hallgatók profiljába. Nem utolsó sorban pedig célunk volt az is, hogy a meghívott külföldi szakértő bevonásával képet kapjunk az INEOPOLE francia iskola által kidolgozott pedagógiai módszer magyarországi alkalmazhatóságáról; továbbá, hogy a szakértő visszajelzést adjon az egynapos képzésen tapasztaltakról. A második oktatási nap a talaj minőségének és a talaj tulajdonságainak elemzésére fókuszált. Az oktatás a Babatvölgyi biokertészeti tanüzemben került megrendezésre. A helyszín talaja - ahol 12 éve folyik ökológiai zöldségtermesztés- meglehetősen heterogén, ami az oktatás szempontjából kedvező.
Dr. Ujj Apolka, az Ecovoc projekt vezetője, köszöntötte a résztvevőket (12 résztvevő jelent meg), és ismertette a projekt és a próbaképzések céljait, szakterületét. Dr. Tirczka Imre (a tanüzem vezetője) röviden bemutatta a bio tangazdaságot, és ismertette a nap programját, majd átadta a szót Claudette Formantinnak, aki tolmács segítségével el is kezdte az oktatást. Az oktatás a talaj általános bemutatásával kezdődött (ld. kapcsolódó oktatási segédanyagok ), adott egy általános áttekintést a különböző talajtípusokról, hangsúlyozva a gazdaság elhelyezkedésének, így talajtípusának termesztésben betöltött meghatározó szerepét, melyet figyelembe kell vennünk az ökológiai termesztésre szánt hely kiválasztása során. A délelőtt a talajminőség és a fenntartható gazdálkodás elméleti áttekintésével telt. Bemutatásra került a talaj szerves anyag gazdálkodásának dinamikája, és a mineralizációs ciklusok jelentősége. Claudette hangsúlyozta a fontosságát a szerves anyag gazdálkodásnak a növény tápanyagellátásában és a hosszú távú talajtermékenység megőrzésében.
Eltérő talajtípusok kerültek megvitatásra, talajtextúra, talajszerkezet és egyéb minőséget befolyásoló talajjellemzők bemutatásával. A különböző szerves anyagforrásokat is megvitattuk. A délelőtti oktatás a szabadban folyt, egy táblát körben ülve, ahol Claudette elmagyarázta a fő alapelveket, kérdéseket tett fel, kérdésekre válaszolt, és ösztönözte a résztvevőket az aktív részvételre. A délelőtti program zárásaként minden résztvevőt meginvitáltunk a biokertészeti tanüzem szomszédságában lévő SZIE lovarda vadásztermébe, hogy közösen fogyasszunk el egy kellemes ebédet.
A nap második felét a délelőtt elhangzottak gyakorlatban történő alkalmazásával töltöttük. A résztvevők 3 kisebb csoportot alkottak. Minden csoport vezetője egy Ecovoc projektben résztvevő személy lett (Tirczka Imre, Matthew Hayes, Claudette Formatin). Minden csoport egy előre kiásott talajszelvényt (kb. 80cm x 80cm x 90 cm mély) vizsgált meg. A csoportvezető segítségével, a csoport minden tagja egy előre nyomtatott táblázatot töltött ki, ahová megfigyeléseit írta le az adott talajszelvény rétegeinek vonatkozásában (talajrétegek mélysége, színe, állaga, szerkezete, gyökerek- biológiai aktivitás megléte, stb.)
Mikor minden csoport kitöltötte a rá osztott talajszelvény jellemzőiről a mátrixot, körbejártuk a másik két gödröt, ahol az adott talajszelvényhez beosztott csoport beszámolt megfigyeléseiről. Claudette a fontosabb jellemzőket kiemelte és lelkesen válaszolt a feltett kérdésekre.
A nap végére valamennyi résztvevő elsajátította azt a gyakorlati tudást, amelynek segítségével képes elvégezni saját talajának vizsgálatát, illetve felismeri az egyes talajtulajdonságok kulcsfontosságú szerepét. Ezen megfigyelések által olyan információkhoz juthatunk talajunkról, amelyek nem igényelnek bonyolult laboratóriumi elemzést, de irányt mutatóak. A talajelemzési módszer kiegészülhet helyi talajtérképpel és laboratóriumi vizsgálattal, ha ezek lehetősége rendelkezésre áll. Az itt kapott tudással a résztvevők a jövőben képesek lesznek a megfelelő, gazdálkodásra alkalmas terület kiválasztásra, bizonyos talajtermékenységi hibák felismerésére (pl. tömörödés, szerves anyag hiány). Minden résztvevőnek lehetősége volt a talajminőség elemzésére gyakorlati munka során.
Az általános benyomás az, hogy a résztvevők az egész napot nagyon élvezték és hasznosnak tartották. Aktív részvételük is mutatta, örülnek annak, hogy részt vehetnek egy ilyen gyakorlatorientált képzésben. Elégedettek voltak az oktatás és az oktatás megszervezésének színvonalával.