RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ az Államreform operatív program keretében Közigazgatási Utánpótlási és Európai Mobilitási Program Magyar Közigazgatási Ösztöndíj című kiemelt projekt támogatásához Kódszám: ÁROP-2011/2.2.12
Tartalom A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE... 3 A1. Alapvető cél és háttér információ... 3 A2. Rendelkezésre álló forrás... 6 A3. Támogatható projektjavaslatok száma... 7 B. PROJEKTGAZDÁK KÖRE... 7 B1. Jogi forma... 7 B2. Kizáró okok... 7 C. A PROJEKTJAVASLAT TARTALMA... 8 C1. Támogatható tevékenységek köre... 8 C2. Nem támogatható tevékenységek köre... 8 C3. Elszámolható költségek köre... 8 C4. El nem számolható költségek köre... 16 C5. Projekt területi korlátozása... 17 C6. A projekt megkezdése... 17 C7. A projekt befejezése és a pénzügyi elszámolás végső határideje... 18 C8. Fenntartási kötelezettség... 18 C9. Egyéb korlátozások a projekt tartalmával kapcsolatban... 18 D. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK... 19 D1. Támogatás formája... 19 D2. Támogatás mértéke... 19 D3. Támogatás összege... 19 D4. Előleg igénylése... 19 D5. Biztosítékok köre... 19 D6. Egyéb feltételek... 20 E. KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK... 22 E1. Monitoring mutatók... 23 E2. Horizontális szempontok... 24 F. ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK... 25 F1. A támogatási konstrukció megszüntetése... 25 F2. A projekt javaslat benyújtásának módja, helye és határideje... 25 F3. A projekt javaslat benyújtásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalók... 26 F4. A projektkiválasztás folyamatának bemutatása (eljárásrend)... 28 F5. Kifogás... 35 F6. Vonatkozó jogszabályok listája... 35 F7. Fogalomjegyzék... 36 2
A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE A1. Alapvető cél és háttér információ Előzmények A Kormány az Elektronikus közigazgatás operatív program és az Államreform operatív program 2009-2010. évi akciótervének módosításáról (kiemelt projektek nevesítéséről, pályázati konstrukciók törléséről) szóló 1314/2010. (XII. 27.) Korm. határozattal hagyta jóvá Közigazgatási Utánpótlási és Európai Mobilitási Program Magyar Közigazgatási Ösztöndíj című kiemelt projekt nevesítését az Államreform operatív program 2009-2010- es akciótervében. Háttér A magyar közigazgatás HR-fejlesztéseinek egyik beavatkozást igénylő területe a közigazgatás állományának korösszetétele, a generációváltás elősegítése, a fiatalok bevonása. Az ÁROP helyzetelemzése szerint Az átlagéletkor 43 év, azon belül a nők átlagéletkora alacsonyabb (42 év) a férfiakénál (44 év). Érdekes, hogy ezzel szemben éppen a középkorúak (41-50 évesek) részaránya folyamatosan csökken (2004-ben 28%), míg a fiatalabb és az idősebb korosztályoké növekszik. A köztisztviselői állomány korstruktúrája tehát furcsa képet mutat, mivel a pályájuk elején, illetve végén álló köztisztviselők létszámához képest nagyon alacsony a pályájuk derekán állók aránya. Ebből következően 2007-2013 között a nyugállományba vonuló köztisztviselők átlagos létszáma mintegy 40%-kal lesz nagyobb a mai állapothoz képest. Ez komoly kihívást jelent a közigazgatás számára, egyúttal lehetőséget is nyújt a személyzeti politikának. A pályakezdők és a nagy tapasztalattal rendelkezők ilyen magas arányú egymás mellett élése megalapozhatja a megújulás mellett is a megőrzésre méltó tapasztalatok átadását. A változó közigazgatásnak tehát koncentrálnia kell a belépő új generációra, meg kell feléjük fogalmaznia elvárásait és ajánlatát: adott a lehetőség új társadalmi és szakmai szövetséget kötni az igazgatási pályára lépőkkel. Ehhez a váltáshoz ki kell dolgozni a megfelelő módszereket, kampányokat, és a konkrét lépéseket. A korábbi HR-fejlesztési célú, kiemelt ÁROP-projektek is terveztek és megvalósítottak már utánpótlás-támogatási célú tevékenységeket: az ÁROP-2.2.1 projekt egyik kitűzött célja a kultúraváltás és a generációváltás támogatása. A projekt módszertani hozzájárulást nyújtott a közigazgatási pályakezdő ösztöndíjas programhoz, elsősorban az új belépők mentorálásához. Az ÁROP-2.2.5. projekt tevékenységei között is szerepel utánpótlástámogatási célú akció: felismerve, hogy a fiatalok ismeretei a közigazgatásról hiányosak, a pálya vonzereje számukra, közöttük is a legkiválóbbak számára alacsony, a projektben megvalósul a kormányzati karrier expo, és egy kampány a vonzó, pozitív közigazgatási pályakép megteremtésére. Jelen projekt önálló utánpótlás-támogatási konstrukció: a célja a fiatalok bevonása, tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása külföldön, a nemzetközi közigazgatásban, az uniós intézményekben is. A program emellett új utat kíván nyitni az ÁROP-2.2.9 számú, a romák közigazgatási foglalkoztatását célzó programban a bemeneti feltételeknek megfelelő, de el nem helyezkedett romáknak is: számukra szintén lehetőséget nyit az ösztöndíjas programban való részvétel. A program indulásakor így két, a közigazgatás személyi állományában jelenleg alulreprezentált csoport tagjai számára biztosít kiemelt esélyeket: a fiatalok és a romák is részesei a célcsoportnak. 3
A kormány a 228/2011. (X.28.) Korm. rendeletben rendelkezik a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj programról, illetve kiadásra került a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj működési szabályzata is. Részletes célok és eredmények A program megfelelően képzett, szakmailag elhivatott, külföldi tapasztalattal rendelkező humán erőforrás utánpótlást kíván biztosítani a magyar közigazgatás számára. Az ösztöndíjas a közigazgatás szervezetére, működésére és a tisztviselői hivatásra vonatkozó gyakorlatok megszerzésére irányuló mentorált tanulási folyamaton megy keresztül, amely az ismeretek és készségek fejlesztését az egyéni tapasztalatszerzés és a szervezett képzés eszközével biztosítja (közigazgatási szakmai gyakorlat). A képzési-értékelési folyamat egyben a közigazgatási szerv számára a megfelelő pályakezdő tisztviselők komplex kiválasztásának lehetőségét is megteremti. Az ösztöndíjasok maximum 6 hónapos közigazgatási gyakorlatot végeznek egy hazai központi vagy területi közigazgatási szervnél, majd újabb maximum 4 hónapot töltenek el egy külföldi közigazgatási szervnél. Az ösztöndíjasokat a program teljes ideje alatt mentorok segítik, párhuzamosan egy távoktatási rendszerben zajló (e-learning) közigazgatási, valamint kompetencia-fejlesztő képzésben is részesülnek. A program eredményes teljesítése esetén a közigazgatás lehetőséget biztosít számukra a tisztviselői karrier megkezdésére. A program preferálja, hogy a hazai gyakorlatot a jelöltek nagyobb számban területi közigazgatási szerveknél töltsék. A program része kíván lenni az EU tagországok közötti közigazgatási mobilitási kapcsolatoknak is, ennek keretében fiatal gyakornokok számára biztosítani az uniós szakmai gyakorlat lehetőségét. A "Romák foglalkoztatása a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban" című, ÁROP- 2.2.9. számú konstrukció a most benyújtott javaslat szerint módosított feltételekkel, de folytatódik e program keretei között. A roma résztvevők, amennyiben nem rendelkeznek megfelelő idegennyelv-tudással, a 4 hónapos külföldi gyakorlat helyett a teljes 10 hónapos gyakorlatot Magyarországon töltik, mely alatt 1 hetes külföldi tanulmányúton vesznek részt. A program elsődleges célja a fiatalok bevonása, "bevonzása" a közigazgatásba, a generációváltás támogatása A program három fő célcsoportot kíván bevonni: - a közigazgatás, a köztisztviselői és kormánytisztviselői pálya iránt elkötelezetten érdeklődő diplomás pályakezdőket, illetve - a közigazgatási karrier iránt érdeklődő, már munkatapasztalattal rendelkező fiatal diplomás szakembereket, valamint - fiatal, néhány éves munkatapasztalattal rendelkező köztisztviselőket és kormánytisztviselőket, akik ily módon kívánják magukat tovább képezni. Az ösztöndíjat tehát megpályázhatják azok a fiatal, közigazgatásban dolgozó szakemberek vagy pályakezdő, esetleg már néhány év munkatapasztalattal rendelkező diplomások, akik a köz- és kormánytisztviselői pálya iránt érdeklődnek, és akik hosszútávon a magyar közigazgatásban szeretnének dolgozni. A pályázati feltételek a következők: - felsőfokú végzettség, - magyar állampolgárság, - még be nem töltött 35. életév, - angol tárgyalóképes nyelvtudás, - további európai uniós hivatalos nyelv(ek) legalább középfokú ismerete feltétlen előnyt jelent. - Az ÁROP-2.2.9. számú projekt célcsoportjából bevont, roma származású résztvevők esetében a 35. életév betöltése és a tárgyalóképes nyelvtudás hiánya nem jelent kizáró okot. 4
- Az ÁROP-2.2.9. számú projekt célcsoportjából bevont, roma származású résztvevők a programba felvételi eljárással (interjú) kerülhetnek be. Az ösztöndíj program keretében a közigazgatásban dolgozni szándékozó diplomások, illetve a közigazgatásban néhány év munkatapasztalattal rendelkező szakemberek közigazgatási gyakorlatot szereznek elsősorban más uniós tagállamok közigazgatási rendszerében és szakmai karrierjüket itthon folytatva friss impulzusokat adhatnak, új szemléletet hozhatnak a magyar közigazgatásba. A közigazgatáson kívülről érkező ösztöndíjasok a program keretében közigazgatási gyakorlatot töltenek hazai közigazgatási szerveknél is. Ennek során lehetőség lesz az EU soros elnökség lebonyolításával kapcsolatos közigazgatási tapasztalatok gyűjtésére is. A maximum 6 hónapos - az ÁROP- 2.2.9. számú projekt célcsoportjából bevont, roma származású résztvevők esetében maximum 10 hónapos - magyarországi szakasz alatt az ösztöndíjasok szakmai fejlődését vezetői továbbképzéssel, a pályakezdőkét pedig a gyakorlat és mentorálás mellett e- learning tananyagokkal garantálja a program. Az ösztöndíjasok a külföldön szerzett tudással és tapasztalattal, szakmai karrierjüket közszolgálati foglalkoztatás keretében itthon folytatva, meghonosíthatják más országok jó gyakorlatát, új impulzusokat adhatnak a magyar közigazgatásnak, kultúra- és szemléletváltáshoz járulhatnak hozzá, elősegítik a generációváltást. A program menete 1. szakasz: A program nem tisztviselő ösztöndíjasai egy magyarországi minisztériumban, háttérintézménynél vagy megyei kormányhivatalban teljesítenek egy maximum 6 hónapos mentorált gyakornoki programot. Ezt a programszakaszt kiegészíti egy távoktatás-jellegű, e-learning modulok teljesítéséből, valamint egy jelenléti képzésekből (elméleti előadásokból és tréningből) álló képzés, mely elsősorban közigazgatási ismeret-bázist ad át az ösztöndíjasoknak, és kompetenciafejlesztést biztosít 2. szakasz: A külföldön töltött maximum 4 hónapos időszakban a program résztvevői egy európai uniós tagországban vagy tagjelölt országban, annak egy közigazgatási intézményénél teljesítenek szakmai gyakorlatot. Ez egységes eleme a programnak mind a köz- és kormánytisztviselő, mind a nem tisztviselő résztvevők számára. A külföldi programidőszak alatt koordinátor segíti az ösztöndíjasok elhelyezkedését. A külföldi koordinátor a szervezésért díjazásban részesül. A külföldi gyakorlat alatt a befogadó ország az ösztöndíjas részére intézményi képzési megállapodások keretében képzést biztosít. Az ÁROP-2.2.9. számú projekt célcsoportjából bevont, roma származású résztvevők esetében, akik a teljes külföldi programszakaszban való részvételhez megfelelő szintű nyelvtudással nem rendelkeznek, 6+4 hónapos hazai illetve külföldi gyakorlat helyett a teljes 10 hónapos gyakorlatot Magyarországon töltik. A 10 hónapos gyakorlat alatt a roma ösztöndíjasok 1 hetes külföldi tanulmányúton vesznek részt. Azon fiatal, néhány éves munkatapasztalattal rendelkező köztisztviselők és kormánytisztviselők esetében, akik közszolgálati jogviszonnyal rendelkeznek, a külföldön töltött időszak alatt közszolgálat jogviszony továbbra is fenn marad, de illetmény nem illeti meg ez idő alatt, csak a program keretében biztosított ösztöndíjban részesül. A hazai gyakorlati időt annál az adott közigazgatási szervnél folytatja tovább, ahol a közszolgálati jogviszonya fennáll, a közszolgálati besorolásának megfelelő illetménnyel/bérezéssel. Mentorálás Az MKÖ programban résztvevő fiatalok támogatására a Nemzeti Közigazgatási Intézet (továbbiakban NKI) mentor hálózatot hoz létre, melyen keresztül elősegíti a programban 5
résztvevő ösztöndíjasok számára a közigazgatási szervezeti kultúra megismerését, a kulturális értékek elsajátítását, a szervezetbe való beilleszkedést, az eredményes és zökkenőmentes feladatvégzést a program 1. szakaszában. A lehetőleg ugyanazon a szakterületen dolgozó mentor (aki minisztériumok vagy egyéb háttérintézmények már többéves tapasztalattal rendelkező munkatársai lehetnek) azon túl, hogy szakmai és gyakorlati tanácsokkal látja el az ösztöndíjast, irányított feladatokat is ad neki és azokat számon kéri. A mentorok a projekt keretében a mentorált személyek arányában díjazásban részesülnek. A program 2. szakaszában a külföldi befogadó intézmény biztosítja a gyakorlati programot és az ehhez kapcsolódó eligazítást. A külföldi szakasz időszakára a program nem biztosít, és a projekt keretében nem finanszíroz mentort. Ösztöndíj visszafizetése Az Ösztöndíjas köteles az ösztöndíj visszafizetésére amennyiben a 228/2011. (X.28.) a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj programról szóló Korm. rendelet valamint a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj működési szabályzatban illetve az Ösztöndíjas szerződésben foglaltakat megsérti, különös tekintettel az alábbiakra: - Ha az ösztöndíjas nem fogadja el a képzettségének megfelelő közigazgatási állásajánlatot, - Nem teljesíti az ösztöndíjas szerződésben foglalt feltételeket, - Ha az ösztöndíjas egyoldalúan megszünteti az ösztöndíjas jogviszonyt. Az ösztöndíjast terhelő visszafizetési kötelezettség esetén a projekt keretében az NKI köteles visszafizetni az ösztöndíjra eső támogatás összegét a támogató részére. Az NKI az ösztöndíjas visszafizetési kötelezettsége esetében a 228/2011. (X.28.) Korm. rendelet alapján méltányosságot gyakorolhat a program lebonyolítása során, ennek finanszírozása azonban a projekt keretében nem elszámolható, kivéve a különös méltánylást érdemlő esteket, amelyek a következők: tartós keresőképtelenség; haláleset; foglalkoztató szervezet jogutód nélkül megszűnik; az ösztöndíjas közigazgatáson belüli mobilitása esetén. A fenti esetekben törekedni kell az ösztöndíjas helyének más ösztöndíjas személlyel történő pótlására. Közös megegyezéssel vagy az NKI által kezdeményezett szerződésbontás esetén a projektgazda akkor mentesül a visszafizetési kötelezettség alól, ha a befogadó intézménynél az ösztöndíjas helyét más ösztöndíjas személlyel töltik be. Az ösztöndíjas vállalja, hogy a kinevezésétől számítva a 228/2011. (X.28.) Korm. rendeletben foglalt időszakon keresztül az ott meghatározott feltételeknek megfelelően jogviszonyát fenntartja. A jogviszony és a szakmai gyakorlat fennállása során az ösztöndíjas feladatait teljes (8 órás) időtartamban végzi el az adott közigazgatási szervnél. A2. Rendelkezésre álló forrás A támogatási konstrukció meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg legfeljebb 851.519.000 forint. Jelen projektjavaslati kiírás forrását az Európai Szociális Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. 6
A3. Támogatható projektjavaslatok száma Jelen felhívás keretében legfeljebb egy kiemelt projekt kerül támogatásra. B. PROJEKTGAZDÁK KÖRE B1. Jogi forma A kiemelt projektre a Nemzeti Közigazgatási Intézet (korábbi nevén Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ), vagy az általa vezetett konzorcium nyújthat be projekt javaslatot. A konzorciumba bevont tagoknak is meg kell felelniük az ÁROP-ban meghatározott, lehetséges kedvezményezetti körnek. B2. Kizáró okok A projektgazdának, illetve konzorcium esetén bármely konzorciumi tagnak nem adható ki támogatói okirat és nem köthető támogatási szerződés azzal, illetve nem nyújtható támogatás, ha a) végelszámolás alatt áll, illetve ellene csőd-, felszámolási eljárás, vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás van folyamatban, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény hatálya alá tartozó Kedvezményezett esetén adósságrendezési eljárás alatt áll, illetve külön törvény szerinti adósságrendezési eljárás alatt áll; b) rendelkezik lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozással; c) kezdeményezik a konzorcium vezetőjének vagy bármely tagjának szervezeti, vagyis jogutód nélküli megszüntetését; d) aki az előző években a támogató által azonos célra biztosított költségvetésből (a 292/2009. (XII. 19) Korm. rendelet 114. (3) bekezdése értelmében) nyújtott támogatás felhasználásával a támogatói okiratban, támogatási szerződésben foglalt kötelezettségét megszegve még nem számolt el; e) az 1992.évi XXXVIII törvény 122/A-B. a alapján a támogatási rendszerekből kizárták, a kizárás időtartama alatt; f) vele szemben az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata van érvényben; g) nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok Áht. 15. -ában megfogalmazott követelményeinek, valamint az Áht. 15. -ának (11) bekezdése szerint vizsgálandó jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatait rendelkezésre nem bocsátja; h) tevékenysége a hatályos környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg; i) hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a projektjavaslat szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, vagy ilyen nyilatkozatot tett; j) amennyiben a támogatási igény benyújtásának feltétele a támogatás igénylőjének köztartozás-mentessége, ha nem nyilatkozik arról, hogy lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozása van a köztartozás megfizetéséig, (ekkor az esedékes támogatások folyósítása felfüggesztésre, illetve visszatartásra kerül); 7
k) ha nem nyilatkozik arról, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataihoz - azok konstrukciós forrásainak költségvetésbeli elhelyezkedésétől függetlenül - a jogszabályban meghatározott jogosultak, és az Ámr. 122. (3) bekezdése szerinti támogatások folyósítói, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek hozzáférjenek, l) a tisztességes üzleti magatartási szabályok megsértéséért kiszabott jogerős büntetés hatálya alatt áll (2009. évi CLXIII. törvény). m) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. szerinti összeférhetetlenség fennáll; n) ha nem nyilatkozik arról, hogy a költségvetésből nyújtott támogatás Kedvezményezettjének megnevezése, célja, összege, a támogatott tevékenység megvalósítási helye, valamint a Kedvezményezett 2007. évi CLXXXI. törvény 5. (1) (2) bekezdése szerinti érintettsége nyilvánosságra hozható; o) ha nem nyilatkozik arról, hogy a támogatási igény szabályszerűségének és a költségvetésből nyújtott támogatás rendeltetésszerű felhasználásának jogszabályban meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul; p) jogszabályban vagy a 292/2009. (XII. 19) Korm. rendeletben a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja, és a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, vagy ilyen nyilatkozatot tesz, q) amennyiben előírásra került saját forrás rendelkezésre bocsátása, a támogató által, vagy külön jogszabályban meghatározott mértékű saját forrás nem áll rendelkezésére, továbbá azt nem igazolja, vagy arról nem nyilatkozik a113. (3) bekezdés aa)-ad) pont szerinti módon, C. A PROJEKTJAVASLAT TARTALMA C1. Támogatható tevékenységek köre A támogatható tevékenységek körét a projektjavaslati útmutató C3. Elszámolható költségek köre pontja tartalmazza. C2. Nem támogatható tevékenységek köre Az útmutató C3. Elszámolható költségek köre pontjában foglaltakon kívül semmilyen más tevékenység, illetve költség nem támogatható, különös tekintettel a C4. El nem számolható költségek köre pontjában foglaltakra. C3. Elszámolható költségek köre Elszámolható költségekről általában Amennyiben a Kedvezményezett általános forgalmi adó levonására nem jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a projekt ÁFÁ-val növelt, bruttó összköltsége, azaz a projekt költségvetését bruttó módon kell megterveznie. Amennyiben a Kedvezményezett adóalany, vagy még nem adóalany, de a pályázat alapján azzá válik és az általános forgalmi adó levonására jogosult, akkor a támogatás alapja a projekt levonható ÁFA nélkül számított nettó összköltsége. Csak olyan költségek számolhatóak el, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek: 8
- A kedvezményezetteknél ténylegesen felmerült költségek, fizikailag teljesített tehát valós munkára alapozottak, melyek teljesülése és jogalapjuk (szerződéssel, megrendelővel, közigazgatási határozattal, stb.), számlával, bevallással egyéb hiteles számviteli vagy egyéb belső bizonylattal igazolhatóak (valós költség alapú elszámolás). - A felmerült költségeknek teljesítményarányosnak kell lenniük, s nem rögzíthetők sávos teljesítési küszöbök. - Közvetlenül kapcsolódnak a támogatott projekthez, hozzájárulnak a projekt céljainak eléréséhez, nélkülözhetetlenek annak elindításához és/vagy végrehajtásához és a projekt elfogadott költségvetésében, illetve annak hatályos módosításában betervezésre kerültek. - A költségszámítás alapjául szolgáló egységárak nem haladják meg a szokásos piaci árat (vagy a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésben rögzített árat, vagy az IH által előzetesen meghatározott fajlagos mutatókat.). A projekt költségvetésének megfelelően részletezettnek és ily módon ellenőrizhetőnek kell lenni ahhoz, hogy meghatározható legyen az elszámolható költség besorolása. A piaci árat meghaladó összeg nem minősül elszámolható költségnek, kivéve, ha a projektjavaslat elbírálásakor a 4/2011 Kormányrendelet alapján az igényelt támogatás csökkentésére került sor. Ebben az esetben az az összeg, amely az igényelt támogatás csökkentésének alapjául szolgált, elszámolható költség lehet, a szokásos piaci ár figyelembe vétele mellett. - Az akciótervben (vagy az operatív programban) meghatározott földrajzi területen a projekt végrehajtása érdekében merültek fel. - A költségek csak olyan mértékben számolhatók el, amilyen mértékben a támogatott projekthez kapcsolódnak, ill. amilyen mértékben annak célját szolgálják. - Az egyes költségek elszámolása alkalmával nem valósulhat meg kettős finanszírozás. - Csak olyan vállalkozói szerződések számolhatóak el, amelyek a projekt végrehajtáshoz feltétlenül szükségesek és arányos hozzá adott értéket képviselnek. - Nem számolhatóak el az olyan közvetítőkkel vagy tanácsadókkal kötött vállalkozói szerződéssel kapcsolatban felmerült költségek, amely szerződés a kifizetést a tevékenység összköltségének a százalékos arányában határozza meg, kivéve, ha a részteljesítés lehetőségét a szerződés vagy hatályos módosítása tartalmazza, és az ilyen ténylegesen felmerült és kiegyenlített részköltségeket a végső kedvezményezett alátámasztja a munka vagy a szolgáltatás tartalmára és valóságos értékére való hivatkozással, részletes teljesítésigazolással. - Az elszámolható személyi jellegű költség mértéke nem haladhatja meg az adott intézményben szokásos értéket, valamint igazodnia kell az alkalmazásban állók esetén a szokásos jövedelmi viszonyokhoz. - Az adott projektben elszámolható költségek körét az akcióterv, illetve a vonatkozó jogcím-rendelet alapján készített pályázati felhívás tartalmazza, és a költségek nem szerepelnek jogszabály/pályázati felhívás/jelen útmutató által nem elszámolhatónak minősített költségek között. - Az elszámolhatóság időszakában, és a támogatási szerződés szerint a projekt megvalósítására rendelkezésre álló időszakban merültek fel. - A projekt érdekében felmerült valós költségeket kedvezményezett arányosítással számolja el. - A projekt érdekében felmerült valósköltség-alapú elszámoláson túl, kedvezményezett alkalmazza Tanács 1083/2006/EK Rendeletében hivatkozott hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, nevezetesen a gazdaságosság, a hatékonyság és eredményesség elveivel összhangban. - Az egyes támogatható tevékenységekhez szorosan kapcsolódó elszámolható költségeket a projektjavaslat értékelése során szakértők bírálják el, melyről a Döntéselőkészítő Bizottság és az Irányító hatóság vezetője dönt véglegesen. Az el nem számolható költségek semmilyen formában nem támogathatóak, mérlegelésükre nincs lehetőség. 9
Az útmutató C3. pontjában feltüntetett elszámolható költségekkel kapcsolatos egyéb részletes feltételeket a Közreműködő Szervezet honlapján (www.vati.hu) elérhető pénzügyi lebonyolításról szóló tájékoztató tartalmazza. A kedvezményezett kötelezettsége, hogy költséghatékonyan valósítsa meg a fejlesztést. A költséghatékonyság követelménye a szokásos piaci árak betartásán túl magában foglalja a nyilvános és diszkriminációmentes (köz)beszerzések lebonyolítását, a közbeszerzések és egyéb beszerzések során az eljárás típusához és tárgyához választott bírálati szempontrendszer alapján elérhető legelőnyösebb ajánlat elérésének a kötelezettségét, továbbá az indokolatlan költségek keletkeztetésétől való tartózkodást. Kizárólag a költséghatékonyan felhasznált forrás számolható el. Amennyiben a projekt keretében jogszabályok módosítása; kormányzati szakpolitikák, programok tartalmának alakítása; módszertanok kidolgozása; szervezetfejlesztés; és tananyagok kidolgozása tartalmú projekttevékenységek valósulnak meg, az e projekttartalmak teljesítését követően benyújtandó számlák ellenőrzésére az általános eljárási szabályok vonatkoznak azzal, hogy a kapcsolódó számlák kifizetése nem jelenti automatikusan azok elfogadását. A kedvezményezettnek legkésőbb a projekt zárásakor a záró beszámoló mellékleteként kötelező írásban benyújtani a már kifizetett outputok hasznosulásáról szóló részletes és tételes beszámolóját. Amennyiben nem kerül benyújtásra a beszámoló, vagy az hiányos, vagy nem tudja alátámasztani a kifizetett outputok hasznosulását, akkor az érintett outputok nem lesznek elszámolhatók. Ekkor a Kedvezményezett köteles az érintett outputokra felé kifizetett összeget visszafizetni. Az el nem számolhatóságot szabálytalansági eljárás eredményeként kell kimondani. Az elszámolhatóság minimális feltételei a következők: Projekt tartalmak jogszabályok módosítása kormányzati szakpolitikák, programok tartalmának alakítása Elszámolhatóság minimális feltételei (ezekről a beszámolóban tételesen számot kell adni) konkrét normaszöveg és/vagy jogszabályi koncepció elkészítése; a projekt által lefedett jogszabály által érintett külső partnerekkel való egyeztetés megtartása és annak dokumentálása, hogy a beérkezett véleményekre milyen választ adott a projektgazda; a kidolgozott dokumentumnak az érintett közjogi szerv, illetve testület (pl. Kormány, Országgyűlés, önkormányzati képviselő-testület stb.) elé terjesztése a döntését kérve, mely magában foglalja a szerv, illetve testület elé terjeszthetőséghez szükséges összes eljárási lépés teljesítését a projekt által lefedett szakpolitika, illetve program által érintett külső partnerekkel való egyeztetés megtartása és annak dokumentálása, hogy a beérkezett véleményekre milyen választ adott a projektgazda; a kidolgozott dokumentumnak a hatáskörrel rendelkező szerv, illetve testület vezetője elé terjesztése a döntését kérve, mely magában foglalja a vezető elé terjeszthetőséghez szükséges összes belső eljárási lépés teljesítését 10
módszertanok kidolgozása szervezetfejlesztés tananyagok kidolgozása a kidolgozott módszertan hatáskörrel rendelkező általi jóváhagyása a projekt által érintett szervezet projekt által érintett belső eljárásrendjének vagy rendjeinek a módosításáról szóló döntés meghozatala a projekt által érintett tananyag hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy általi jóváhagyása; a projekt által érintett tananyag legalább 10 fő részére történő oktatása Amennyiben a vállalt foglalkoztatási kötelezettség nem teljesül az előírt mértékben, és az ösztöndíj illetve egyéb költségek már elszámolásra kerültek a projekt keretében úgy Közreműködő Szervezetnek a Kedvezményezettel szemben követelése keletkezik. Projektmenedzsment költségek A projektmenedzsment költségekbe mindazon tevékenységek költségei értendők, mely tevékenységek nem a szakmai célok teljesítéséhez, hanem ennek adminisztratív lebonyolításához, a tevékenységek koordinációjához kapcsolódnak. Kizárólag a menedzsment tevékenységhez kapcsolódó személy jellegű költségek, valamint informatikai eszközök bérlése számolható el. A projektmenedzseri feladatokat ellátó munkatársak személy jellegű költségeinek alapja lehet munkaszerződés (kinevezés), megbízási szerződés, célfeladat kiírás. Amennyiben a munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló munkaidejének csak egy részében foglalkozik a projekttel, a személy jellegű költségeknek csak a projektre fordított arányos része számolható el. Projektmenedzsment költségeken belül elszámolható: - bruttó munkabér, személyi jellegű egyéb kifizetés és bérjárulékai, a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak kereset kiegészítéséről szóló tárgyévi, hatályos szabályozás szerinti előírásoknak megfelelő kereset-kiegészítési megállapodás, illetve a projektgazda belső szabályzatában foglalt egyéb juttatások. - informatikai eszközök bérleti díja A projektmenedzsment tevékenység kizárólag a projektgazda, illetve a konzorciumi tagok saját munkatársai által teljesített tevékenységként látható el. A projektmenedzsment keretén belül informatikai eszközök bérlése kizárólag különösen indokolt esetben számolható el, melynek feltétele, hogy az eszközöket a projektmenedzsmenthez kapcsolódó, a projekt végrehajtásához szükséges koordinációs, adminisztratív feladatok ellátásához használják fel, a kedvezményezettekkel a projektjavaslat benyújtásának időpontjában már munkajogi jogviszonyban álló személyek által használt gépek bérlésére nem fordítható, továbbá a részletes projekt javaslatban tételesen be kell mutatni a bérelni kívánt eszközöket és a bérlés során a költséghatékonyság érvényesülését. Projektmenedzsment költségek a teljes projekt elszámolható költségeinek legfeljebb 4 százalékáig, időarányosan számolhatók el. Szolgáltatások igénybevétele A külső, harmadik féltől megrendelt, a támogatott tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó alábbi szolgáltatások igénybevétele számolható el: 11
mérnöki, szakértői díjak; adatbázisok, tanulmányok készítésének költsége; jelen útmutatóban kötelezően előírt könyvvizsgálat költsége (amely a projekt megvalósításának határidejéig számolható el); nyilvánosság biztosításának költségei a teljes projekt elszámolható költségének legfeljebb 2 százalékáig; az esélyegyenlőségi, környezeti és társadalmi fenntarthatósági útmutatók alapján vállalt tevékenységek költségei. Közbeszerzési eljárások költségei A projekt megvalósításával kapcsolatban felmerülő közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatban jelentkező költségek a projekt összes elszámolható költségének legfeljebb 1,5 százalékáig (pl. közbeszerzési szakértő díja, hirdetési költségek, ajánlati felhívás elkészítésének költségei, közbeszerzés eredményeként megkötendő szerződések előkészítése). A közbeszerzési eljárások lebonyolítása elszámolható harmadik féltől megrendelt szolgáltatásként, vagy a projekt keretében kiírásra kerülő közbeszerzési eljárások lebonyolításában résztvevő munkatársak személy jellegű ráfordításainak munkaidőarányos formájában (a két típusú elszámolási mód nem vonható össze, kivéve a harmadik féltől megrendelt hirdetési/hirdetményi költségek). Képzéssel, képzési dokumentumokkal kapcsolatos költségek Az útmutató A1. pontjában nevesített célokat közvetlenül szolgáló, az ösztöndíjasok képzéseinek lebonyolításához kapcsolódó alábbi költségek számolhatók el. Külső, harmadik féltől megrendelt oktatók, előadók díja, a helyiség bérleti díja, oktatástechnikai eszközök bérleti díja, a képzéshez közvetlenül kapcsolódó tananyagok, készletnek minősülő fogyóeszközök költségei, továbbá az étkezés költségei. Amennyiben a képzéssel kapcsolatos költségek nem harmadik féltől megrendelt szolgáltatásként merülnének fel, úgy az Általános elszámolhatósági szabályokban megnevezett valósköltség-alapú arányosítással elszámolhatóak: - oktatók bér-, személyi jellegű költségei, amennyiben ez máshol nem került elszámolásra, a helyiségek bérleti díja, az oktatástechnikai eszközök használati díja, a készletnek minősülő fogyóeszközök költségei, a képzéshez közvetlenül kapcsolódó tananyagok előállítási költségei, továbbá saját helyszínen történő képzés lebonyolítása esetén az ellátás költségei, valamint az étkezés költségeit terhelő reprezentációs adó. Mivel a reprezentációs költséget, az adóévet követően kell megállapítani, így ennek elszámolása a projekt keretén belül a reprezentációs költség éves bevallást követően történhet. Kedvezményezettnek az elszámolás alátámasztására szükséges benyújtania azon kimutatásait, amelyből megállapítható az éves reprezentációs költség (pl. főkönyvi kivonat vagy egyéb analitikus nyilvántartás), valamint a megállapított adó bevallását, illetve a befizetést alátámasztó dokumentumát. Továbbá egy összesítő táblán szükséges bemutatnia a projekt során felmerülő reprezentációs költségekhez kapcsolódó számlákat valamint a számlákra eső reprezentációs adó összegét. A reprezentációs adó abban az esetben tervezhető, amennyiben a reprezentációs adó alátámasztásának fent felsorolt dokumentumait a projekt zárásáig kifizetési igénylés keretében a projektgazda be tudja nyújtani. A képzési költségek elszámolásához összesítő tábla mellékelése szükséges, amely alátámasztja a jelenléti ív és a számlák közötti összhangot is. 12
Az elektronikus tananyag oktatása esetében külön kimutatást kell készíteni mindazon költségekről, melyeket a projektgazda e címen el kíván számolni. A fajlagos képzési költségek nem haladhatják meg a közigazgatási továbbképzés 2008. évi ajánlott díjairól szóló 1/2008. (MK 62.) MeHVM irányelvben foglalt mértékeket. A képzés során felmerülő költségek esetében kizárólag a tételes, aláírt jelenléti íveken nyugvó résztvevői szám után számolhatók el a költségek. Képzettként az a személy vehető figyelembe, aki az adott képzés képzési alkalmainak legalább 75%-án igazolhatóan részt vett. Amennyiben a részvételi arány 75% alatti, az adott személy képzési költségei csak a képzésen történő részvétel mértékéig érvényesíthetők. A képzési költség igazolásához szükséges dokumentum a jelenléti ív hitelesített másolata az adott képzésről, amelyből egyértelműen megállapítható a képzés megnevezése, helyszíne, időtartama (pl.: alkalom, nap, óra), a képzésben résztvevők neve, gyakorlati helye, elérhetősége és a képzésben résztvevők aláírása. Minden esetben a képzésre vonatkozó ajánlatokat, vállalkozói szerződéseket képzendő személyenkénti létszámra lebontva kell megadni, illetve kérni és részletezni kell az 1 főre eső felmerülő költségek díját. Csoportalapú elszámolás, illetve ezen alapuló szerződés a projekt megvalósítása során nem számolható el. Abban az esetben ha a külföldi gyakorlat alatt a befogadó ország legalább 10 fő ösztöndíjas számára egyidejűleg egy alkalommal a beilleszkedést szolgáló képzést szervez, a képzés költsége elszámolható költség. A kommunikációs kötelezettségek és vállalások teljesítését szolgáló rendezvények a nyilvánosság biztosítása alatt számolandók el, s e rendezvényekre az előbb említett feltétel nem vonatkozik. Rendezvényszervezés költsége Az útmutató A1. pontjában nevesített célokat közvetlenül szolgáló Alumni klub, illetve az ösztöndíjas fórumok rendezvényeinek lebonyolítása, valamint a nyitó, az időközi orientációs és záró értékelő szakmai rendezvények számolható el. A rendezvényszervezés megszervezése, lebonyolítása során a következő költségek számolhatók el: Külső, harmadik féltől megrendelt szervezők, lebonyolítók díja, a helység bérleti díja, informatikai, technikai eszközök bérleti díja, tájékoztatók, szakmai anyagok költségei, továbbá az étkezés költségei. Amennyiben a képzéssel kapcsolatos költségek nem harmadik féltől megrendelt szolgáltatásként merülnének fel, úgy az Általános elszámolhatósági szabályokban megnevezett valósköltség-alapú arányosítással elszámolhatóak: - szervezők, lebonyolítók személyi jellegű költségei, amennyiben ez máshol nem került elszámolásra, a helységek bérleti díja, a technikai eszközök használati díja, a szakmai anyagok, tájékoztatatók előállítási költségei, továbbá saját helyszínen történő lebonyolítása esetén az ellátás költségei, valamint az étkezés költségeit terhelő reprezentációs adó. Mivel a reprezentációs költséget, az adóévet követően kell megállapítani, így ennek elszámolása a projekt keretén belül a reprezentációs költség éves bevallást követően történhet. Kedvezményezettnek az elszámolás alátámasztására szükséges benyújtania azon kimutatásait, amelyből megállapítható az éves reprezentációs költség (pl. főkönyvi kivonat vagy egyéb analitikus nyilvántartás), valamint a megállapított adó bevallását, illetve a befizetést alátámasztó dokumentumát. Továbbá egy összesítő táblán szükséges bemutatnia a projekt során felmerülő reprezentációs költségekhez kapcsolódó számlákat valamint a számlákra eső reprezentációs adó összegét. A reprezentációs adó abban az esetben tervezhető, amennyiben a reprezentációs adó alátámasztásának fent felsorolt dokumentumait a projekt zárásáig kifizetési igénylés keretében a projektgazda be tudja nyújtani. 13
A rendezvényszervezési költségek elszámolásához összesítő tábla mellékelése szükséges, amely alátámasztja a jelenléti ív és a számlák közötti összhangot is. A rendezvényszervezés költség igazolásához szükséges dokumentum a jelenléti ív hitelesített másolata az adott rendezvényről, amelyből egyértelműen megállapítható a rendezvény megnevezése, helyszíne, időtartama (pl.: alkalom, nap, óra), a rendezvényen résztvevők neve, gyakorlati helye, elérhetősége és a résztvevők aláírása. Minden esetben a rendezvényre vonatkozó ajánlatokat, vállalkozói szerződéseket személyenkénti létszámra lebontva kell megadni, illetve kérni és részletezni kell az 1 főre eső felmerülő költségek díját. Csoportalapú elszámolás, illetve ezen alapuló szerződés a projekt megvalósítása során nem számolható el. A rendezvényszervezés során felmerülő költségek esetében kizárólag a tételes, aláírt jelenléti íveken nyugvó résztvevői szám után számolhatók el a költségek. Amennyiben a részvételi arány a megrendelőben/szerződésben meghatározott létszámhoz képest 75% alatti, a költségek csak a rendezvényen való részvétel mértékéig érvényesíthetők. A kommunikációs kötelezettségek és vállalások teljesítését szolgáló rendezvények a nyilvánosság biztosítása alatt számolandók el, s e rendezvényekre az előbb említett feltétel nem vonatkozik. Immateriális javak Immateriális javak megszerzése és használati jogának költségei elszámolhatók, ha azok szükségesek a projekt végrehajtásához. Az immateriális javak költségei között számolhatók el az adott tevékenység keretében vásárolt, a tevékenységet szolgáló immateriális javak (pl. szellemi termékek) bekerülési értéke. A számviteli törvény 25. -ának (7) bekezdésében felsorolt szellemi termékek támogatási szempontból csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat a támogatott más szervezettől vásárolta. Szoftverfejlesztés és -beszerzés a projekt összes elszámolható költségének legfeljebb 3 százalékáig számolható el. A projekt szakmai megvalósításával összefüggő személyjellegű költségek és járulékaik Az ösztöndíjas személyek legfeljebb 10 havi ösztöndíj összege, a mentor személyek díjával, valamint a projekt céljainak megvalósításában és/vagy szakmai felügyeletében közvetlenül közreműködő projektgazda, illetve a konzorciumi tagok munkatársai által teljesített szakmai megvalósítással összefüggő személyjellegű költségek és járulékaik számolhatóak el. A személy jellegű költségek alapja lehet munkaszerződés (kinevezés), megbízási szerződés, célfeladat kiírás, ösztöndíjszerződés. Az elszámolt érték nem haladhatja meg a piaci értéket, és igazodnia kell az érintett szervezeten belüli bérviszonyokhoz. A szakmai megvalósítással összefüggő költségeken belül elszámolható: - bruttó munkabér, személyi jellegű egyéb kifizetés és bérjárulékai, a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak kereset kiegészítéséről szóló tárgyévi, hatályos szabályozás szerinti előírásoknak megfelelő kereset-kiegészítési megállapodás, illetve egyéb, a projektgazda belső szabályzatában foglalt egyéb juttatások. Bérként, bérjellegű juttatásként kizárólag a munkabérnek a munkavégzéssel közvetlenül összefüggő tételei számolhatók el. A bérköltség, munkadíj csak a ténylegesen kifizetett bér, munkadíj alapján és az alkalmazott esetében (munkaidő kimutatás alapján megállapított) a projekttel töltött ideje arányában számolható el. 14
Az ösztöndíj havi összege nem lehet több, mint a 228/2011. (X.27.) kormányrendelet 16. (1) bekezdésében meghatározott havi összeg. Amennyiben a szervezet rendelkezik az előírt kötelezően adandó juttatásokon felül további adható juttatásokról, úgy legkésőbb az első kifizetési igénylés benyújtásával egyidejűleg a közreműködő szervezet részére be kell nyújtani a szervezet béren kívüli juttatásokra vonatkozó belső szabályzatát, közte a cafetéria szabályzatát. Szállás és útiköltség Belföldi úti- és szállásköltségek A projektben nyújtott képzéseken, rendezvényeken résztvevő személyek számára a képzési hely és a tartózkodási helyük közötti út megtételéhez szükséges utazási költségek elszámolhatóak. Képzés során felmerülő szállásköltségek esetén elszámolható a belföldi szállás, melynek az összege vendégéjszakánként ellátás nélkül nem haladhatja meg az áfa nélkül számított 15.000 forintot. Amennyiben ellátási költségeket is érvényesíteni kíván a pályázó, a költségeket számlával kell igazolni, és az így elszámolható költségek összege nem haladhatja meg a szállásköltség 50%-át. Az útiköltségek a 2. osztályú tömegközlekedés eszközök igénybevétele alapján, hivatali vagy saját gépkocsi használat esetén a megtett kilométerek alapján a tényleges üzemanyagköltség/ vagy az adóhatóság által közzétett elszámolható üzemanyag költség és a kilométerenkénti adómentes térítés figyelembe vételével számolhatók el. A hivatali vagy saját gépkocsi használat esetén kedvezményezettnek az elszámolás alátámasztásához szükséges csatolnia a kiküldetési rendelvényt is. Külföldi úti- és szállásköltségek A roma résztvevők külföldi tanulmányútjához, valamint a szervezők koordinációs- és monitoring utazásaihoz kapcsolódó úti- és szállásköltségek elszámolhatóak. Az elszámolás alátámasztásaként a tanulmány utakról beszámoló elkészítése szükséges, melyben összefoglalóan bemutatásra kerülnek (időpontok szerinti meghatározással) a tanulmányút időszaka alatt teljesített tevékenységek, továbbá bemutatásra kerülnek a megszerzett tapasztalatok, valamint azok hasznosulása. A ki- és hazautazáshoz kizárólag 2. osztályú tömegközlekedési eszközök igénybevétele lehetséges. Külföldi útiköltség elszámolása során szükséges bemutatni a költséghatékonyság érvényesülést. A szállásköltségek elszámolása esetén vendég-éjszakánként, ellátás nélkül, 150 Euró mértékű költség számolható el. Amennyiben ellátási költségeket is érvényesíteni kíván a kedvezményezett, a költségeket számlával kell igazolni, és az így elszámolható költségek összege nem haladhatja meg a szállásköltség 50%-át. A külföldi tanulmányút során napidíj költsége nem elszámolható költség. A költségszint megalapozottságának bizonyítása A költségszámítás alapjául szolgáló egységárak nem haladhatják meg a szokásos piaci árat. Főszabály szerint a piaci ár igazolására közbeszerzési eljárásban beszerzett javak esetén maga az eljárás dokumentációja szolgál, azonban nem használható fel a piaci ár igazolására azon közbeszerzés, vagy beszerzés, mely esetében nem mutatható ki valódi verseny. Közbeszerzési értékhatár alatt vagy közbeszerzési kötelezettség hiányában nettó 1.000.000,- forint feletti értékben a szállító kiválasztásához, a piaci árnak való megfelelés biztosításához legalább három, azonos tárgyú, összehasonlítható, összegében egyértelmű, írásos ajánlatot kell bekérni. Amennyiben az ajánlatok a piaci ár igazolására alkalmatlanok (különösen: nem összehasonlíthatóak, nem azonos tárgyúak, nem egymástól független 15
piaci szereplőktől származnak (beleértve az ajánlatkérőtől való függetlenséget is), a tényleges piaci árat jelentősen meghaladják), a felmerült költségek a projekt terhére nem elszámolhatóak. A bérszint és a szakértői díjak egységárának megalapozására elfogadható még független statisztika, kimutatás csatolása (különös tekintettel hivatalos központi pl. KSH adatokra, kamarai díjszabásokra). A három árajánlat benyújtásától eltérni csak a Közreműködő Szervezet által adott egyedi engedély alapján, a beszerzendő eszköz vagy szolgáltatás egyedi jellegének alátámasztásával lehet (pl. hatósági árak, közüzemi szolgáltatás). A piaci ár bizonyítása a Kedvezményezett feladata és felelőssége. A piaci ár bizonyítása az előkészítési költségek, valamint a személyi jellegű ráfordítások esetében is fennálló kötelezettség. Jövedelmek Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és a 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006/EK rendelet 55. cikke jövedelemtermelőnek tekint minden olyan műveletet, melynél az érintett szolgáltatás nyújtásáért a felhasználónak fizetnie kell. A jövedelemtermelő projektek esetében a nyújtható támogatás az úgynevezett jelenértéken számított nettó bevétel nagyságának a függvénye. 1. Ha a fejlesztés által érintett szolgáltatásért nem kér a projektgazda és a konzorcium bármely tagja ellenszolgáltatást, akkor a projekt nem minősül jövedelemtermelőnek, így a jelen felhívásban meghatározott támogatási intenzitással igényelhető támogatás a projekt összes elszámolható költsége vonatkozásában. 2. Ha a támogatandó projekt jövedelemtermelő (vagyis az 1. ponton kívüli minden más esetben), akkor meg kell vizsgálni, hogy a pénzügyi elemzés szerint a referencia időszakban a nettó bevétel pozitív-e. a) Ha a referencia időszakban a nettó bevétel negatív, akkor a jelen felhívásban meghatározott támogatási intenzitással igényelhető támogatás a projekt összes elszámolható költsége vonatkozásában. b) Ha a referencia időszakban a nettó bevétel pozitív, akkor az igényelhető maximális támogatás az alább kifejtendő elszámolható költség és a jelen felhívásban megadott támogatási intenzitás szorzata. Az elszámolható költség a beruházásból a referencia időszak során származó nettó bevétel jelenértékével csökkentett, jelenértéken számított beruházási költség. A jövedelemtermelő jelleg megállapításáról szóló útmutató letölthető a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjáról (http://www.nfu.hu/krpih). A projekt megvalósításához kötődő pénzügyi bevételek összegét a projekt megvalósítására kell fordítani. C4. El nem számolható költségek köre Nem számolhatóak el az olyan közvetítőkkel vagy tanácsadókkal kötött vállalkozói szerződéssel kapcsolatban felmerült költségek, amely szerződés a kifizetést a tevékenység összköltségének a százalékos arányában határozza meg, kivéve, ha a részteljesítés lehetőségét a szerződés vagy hatályos módosítása tartalmazza, és az ilyen ténylegesen felmerült és kiegyenlített részköltségeket a végső kedvezményezett alátámasztja a munka vagy a szolgáltatás tartalmára és valóságos értékére való hivatkozással. Nem minősülnek elszámolhatónak a kedvezményezett hibájára és/vagy mulasztására visszavezethető kiadások. 16
Az útmutató C1. Támogatható tevékenységek köre, valamint a C3. Elszámolható költségek köre pontjában foglaltakon kívül semmilyen más tevékenység, illetve költség nem támogatható, különös tekintettel az alábbiakra: épület-kivitelezés, föld, telek, ingatlanvásárlás, -beruházás költsége; épületfelújítás, átalakítás, javítások bekerülési költségei; eszközök beszerzése és bérlése a C3. pontban foglalt képzést szolgáló eszközbérlés kivételével; bérleti díjak a rendezvényszervezést és képzést szolgáló helyiségek és képzés során használt eszközök kivételével; természetbeni hozzájárulás költsége, kivéve a személyi jellegű egyéb kifizetéseket (pl. étkezési jegy); értékcsökkenés; biztosítékok költsége; bértámogatás; kamattartozás kiegyenlítés; hiteltúllépés költsége és egyéb pénzügyforgalmi költségek; jutalékok és osztalék, profit kifizetés; deviza-átváltási jutalék veszteség; bírságok, kötbérek és perköltségek; késedelmi kamat, peres eljárás illetéke levonható ÁFA, illetve egyéb levonható adók; a C3. pontban nevesítetten kívüli egyéb közterhek (pl. cégautó adó); gépjármű vásárlásának költsége, illetve ehhez kapcsolódó gépjármű fenntartásához, üzemeltetéséhez kapcsolódó költségek; az elszámolható költségek között jelzetten túli egyéb beszerzési költségek (így különösen a projektmenedzsment részére történő eszközbeszerzés) hitelkamatok. C5. Projekt területi korlátozása A projektet - a 4 hónapos külföldi ösztöndíjas szakaszt illetve a teljes 10 hónapos gyakorlatot Magyarországon töltő ösztöndíjasok 1 hetes tanulmányútját kivéve - Magyarország területén kell megvalósítani azzal, hogy biztosítani kell a projekt eredményeinek országos hasznosulását. C6. A projekt megkezdése Tekintettel arra, hogy a programot a kormányzat már nyilvánosan meghirdette, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága a 2007-2013 programozási időszakra vonatkozó nemzeti elszámolható költségekről szóló szabályozás által adott felhatalmazás alapján engedélyezi, hogy a projekt a projektjavaslat benyújtását megelőzően is saját felelősségre megkezdődjön. Kizárólag 2010. június 1. után felmerült költségek számolhatók el. A projekt benyújtásának napján a kedvezményezettnél felmerült költségek nem haladhatják meg a projekt összes elszámolható költségének a 40%-át ideértve az előkészítés költségeit is. (a számlán feltüntetett fizikai teljesítés, a számla kiállítás és a számla kiegyenlítés dátuma közül a legkorábbi időpont, személyjellegű költségek és járulékai esetén a kiegyenlítés dátuma). A projektnek legkésőbb a C7. pontban jelzett végső megvalósítási (utolsó projekttevékenységi) határidőig meg kell valósulnia. 17
C7. A projekt befejezése és a pénzügyi elszámolás végső határideje A támogatott tevékenység akkor tekinthető befejezettnek, ha az a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározottak szerint teljesült, a megvalósítás során keletkezett számlák kiegyenlítése megtörtént, a költségvetésből nyújtott támogatással létrehozott vagy beszerzett eszköz aktiválásra került, és a Kedvezményezettnek a támogatott tevékenység befejezését tanúsító, hatósági engedélyekkel és bizonylatokkal alátámasztott beszámolóját, elszámolását a támogató jóváhagyta és a költségvetésből nyújtott támogatás folyósítása az igazolt támogatás-felhasználásnak megfelelő mértékben megtörtént. A projekt megvalósulásának (az utolsó projekttevékenység) legkésőbbi időpontja 2012. december 31., amely határidőig a projekt valamennyi tevékenységének meg kell valósulni beleértve a záró elszámolási csomag könyvvizsgáló által történő hitelesítését is. A záró kifizetési igénylés benyújtásának végső határideje a projekt megvalósulását (utolsó projekttevékenységet) követő 30. nap, de legkésőbb 2013. január 31. A projekt megvalósítás záró időpontját úgy kell megtervezni, hogy ezen időpontig a projektben tervezett valamennyi támogatott projekttevékenység, különös tekintettel a kötelező könyvvizsgálat folyamatára, lezárásra kerüljön. A pályázat keretében a projekt megvalósítás záró időpontjáig felmerült költségek számolhatók el. C8. Fenntartási kötelezettség A projekt gazdának vállalnia kell, hogy a támogatott beruházással létrehozott szolgáltatásokat a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 4/2011. (I. 28.) számú Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) rendelkezései szerint fenntartja és üzemelteti. A projekt eredményeit a 228/2011. (X.28.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban kell fenntartani, legalább az abban meghatározott jogviszony fenntartási kötelezettség lejártáig. Amennyiben a projektgazda partnereket (támogatásban részesülő/támogatásban nem részesülő) is bevon a projekt megvalósításába, abban az esetben felelős azok tevékenységéért és továbbra is biztosítania kell a megvalósítás és fenntartás előírásoknak megfelelő lebonyolítását, különös figyelemmel a Kormányrendelet 23. -ban foglaltakra is. C9. Egyéb korlátozások a projekt tartalmával kapcsolatban Nem nyújtható támogatás olyan beruházáshoz, amely keretében a beszerezni kívánt technológiai korszerűsítést eredményező eszközök nem felelnek meg a vonatkozó európai irányelveknek, illetve az azokat harmonizáló magyar rendeleteknek; amelyhez a projektgazda nem rendelkezik az esetlegesen szükséges engedélyekkel; vagy amely a hatályos környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg. Jelen kiírásra benyújtott projekt más uniós forrásból támogatásban nem részesülhet. A projektgazda több kiírásra is benyújthatja projektjavaslatát, de több nyertes projektjavaslat esetén döntenie kell arról, hogy projektje megvalósításához melyik projektjavaslati forrást veszi igénybe. Nem részesülhet támogatásban az a projekt, amelynek keretében a projektgazda a támogatás által megvalósított fejlesztés eredményét bérbeadási célra kívánja felhasználni. 18
Támogatás kizárólag új technológiai korszerűsítést eredményező eszköz vásárlásához vehető igénybe. Kizárólag azon projektjavaslat támogatható, melynél a pályázó teljesíti az esélyegyenlőségi, környezeti fenntarthatósági és társadalmi fenntarthatósági útmutatókban szereplő jogosultsági kritériumokat és megfelel az azokban meghatározott értékelési szempontoknak (E2. pontban foglaltaknak megfelelően). A projekt keletkező eredményeit bárki számára nyilvánosan elérhetővé kell tenni. D. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK D1. Támogatás formája A projektgazda működési támogatásának nem minősülő, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás). D2. Támogatás mértéke A támogatás mértéke a projekt összes elszámolható költségének 100 százaléka. D3. Támogatás összege A jelen felhívás keretében elnyerhető támogatás összege legfeljebb 851.519.000 forint lehet. D4. Előleg igénylése Kedvezményezett jogszabályi kivételtől eltekintve a 14/2011 (I. 28.) Korm. rendelet által előírt biztosítékok nyújtása mellett a támogatási szerződés megkötését követően előlegre jogosult a megítélt támogatás utófinanszírozással érintett részének 25 százalékáig, de legfeljebb háromszázmillió forintig. Előleget a támogatási szerződés hatályba lépésének napjától számított három hónapon belül az első kifizetési igénylés benyújtását megelőzően lehet igényelni a Közreműködő Szervezetnél. Előleg csak azon projektelem(ek)re vehető igénybe, amelyek esetében nincs mód a közvetlenül a szállító(k) részére történő kifizetésre. A Közreműködő Szervezet az előleg összegét az előleg igénylési kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül hiánypótlás idejét nem beleértve átutalja a Kedvezményezett Szerződésben megjelölt bankszámlájára. Amennyiben a Kedvezményezett igénybe vett előleget, azonban az előleg kifizetését követő 6 hónapon belül nem nyújtotta be az első kifizetési igénylést, illetve a benyújtott kifizetési igénylés a támogatás nem rendeltetésének megfelelő használatát bizonyítja, a Kedvezményezett köteles a korábban kifizetett előleget visszafizetni. A visszafizetés teljesítéséig időközi kifizetésre a Kedvezményezett nem jogosult. Az előleg és az időközi kifizetés együttes értéke elérheti a támogatási összeg 100 százalékát. D5. Biztosítékok köre A 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 33. (8) bekezdése alapján felsorolt szervek nem kötelesek biztosítékot nyújtani. 19
Amennyiben szervezete vagy projektje a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendeletben foglaltak alapján nem mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól, a támogatás megítélése esetén az alábbi biztosítékfajták egyikének nyújtására kötelezett: a) bankgarancia, b) ingatlan jelzálogjog, vagyont terhelő zálogjog kikötése, c) vállalkozások és nonprofit szervezetek esetében a támogatást igénylő szervezet vezetőjének vagy tulajdonosának kezességvállalása, vagy d) garanciaszervezet által vállalt kezesség A b) pont alkalmazása esetén a kedvezményezett köteles vagyonbiztosítást kötni a jelzáloggal érintett ingatlanra, illetve vagyonra. Felhívjuk figyelmüket, hogy a kedvezményezettnek az egyes kifizetési igénylésben igényelt támogatási összegnek megfelelően megemelt biztosítéki mértéket legkésőbb a kifizetési igénylés benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell. Ennek elmaradása - a kifizetési igénylés hiánypótlását követően - a kifizetések felfüggesztését vonja maga után. D6. Egyéb feltételek (Köz)beszerzésre vonatkozó szabályozás Felhívjuk a figyelmet a projekt keretében megvalósítandó beszerzések tekintetében esetlegesen fennálló közbeszerzési kötelezettségre. A beszerzések/közbeszerzések keretében létrejövő szerződések alapján kiállításra kerülő számlák elszámolhatóságának feltétele minden esetben a nyilvános, diszkriminációmentes, a piaci versenyt lehetővé tevő eljárás lefolytatása. A közbeszerzési értékhatárok alatti beszerzések esetén e kritérium a pályázati útmutató C3 A költségszint megalapozottságának bizonyítása pontjában foglaltak szerint teljesíthető. A közösségi értékhatárokat elérő, vagy meghaladó közbeszerzési eljárásoknál, és azon közbeszerzési eljárások vonatkozásában, ahol az árubeszerzés, vagy szolgáltatás becsült értéke a huszonöt millió forintot eléri, vagy meghaladja, illetve azon esetekben ahol az építési beruházás becsült értéke eléri, vagy meghaladja a nyolcvan millió forintot a beszerzés, a beszerzések eredményeként kiállított számlák elszámolhatóságának feltétele minden esetben vagy hirdetmény közzétételével induló eljárástípus vagy a központosított közbeszerzés használata. A Kbt. 251. (2) bekezdése szerinti egyszerűsített közbeszerzési eljárás esetén a beszerzési eljárás eredményeként kiállított számlák elszámolhatóságának feltétele minden esetben legalább három benyújtott ajánlat. Nem számolhatók el azon beszerzési eljárások eredményeként kiállított számlák, melyek a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény kivételei alapján kerülnek lebonyolításra, ide nem értve Közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó eljárások esetében: a Kbt. 29. (2) bekezdés f.) valamint h) pontja alkalmazását. Nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó eljárások esetében: a Kbt. 243. c) pontja alkalmazását. Kizárólag olyan közbeszerzések eredményeképpen létrejött szerződések alapján kiállításra kerülő számlák összege számolható el, amely beszerzések esetén az ajánlatkérés konkrét technikai specifikációt tartalmazott, illetve a beszerzés a 2003. évi CXXIX. törvény hatályba lépését követően, annak megfelelően került lebonyolításra. 20