Doktori értekezés tézisei. A Lajra-Hanság mezei nyúl állományának vizsgálata különös tekintettel annak egészségügyi helyzetére. dr. Gál János.



Hasonló dokumentumok
A Lajta-Hanság mezei nyúl állományának vizsgálata különös tekintettel annak egészségügyi helyzetére

Derzsy betegség. Kacsapestis. Kacsapestis. Vízi szárnyasok fontosabb kórképeinek áttekintése korosztályok szerint. Elıfordulás 1-4 hetes ludak

1. 4. tételek. 1., A kórbonctan tárgya, feladata, vizsgáló módszerei

A 2008/8. SZÁM TARTALMA

110. A madarak nemi szerveinek kórbonctana

A 2009/2. SZÁM TARTALMA

Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására

A BIOTERRORIZMUS TÖRTÉNETE

A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE

VADÁLLOMÁNYAINK EGÉSZSÉGÉNEK FELÜGYELETE

Korosztályi érintettség. A napos kori betegségek patológiája baromfiban. A napos baromfi faji felismerése. Házi tyúk

Fertőző betegségek járványtana. dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet

A kutya vírus okozta tüdıgyulladásai. Szopornyica során kialakuló pneumonia. Szopornyica Adeno Herpes Parinfluenza 2

A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC

SZIE VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET GÖDÖLLŐ ÁPRILIS 9. AZ ŐZ SZAPORODÁSBIOLÓGIAI JELLEMZŐI

Populációs paraméterek becslése

Panelvizsgálatok. HASMENÉS panel 1. ALAP csomag (1-2 galambhulla esetén) KOMPLEX csomag (2-3 galambhulla esetén) 1 Bélsár transzport táptalajon 1

Modellezés. Fogalmi modell. Modellezés. Modellezés. Modellezés. Mi a modell? Mit várunk tőle? Fogalmi modell: tómodell Numerikus modell: N t+1.

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Érdemes vakcinázni a sertések 1-es típusú parvovírusa ellen

EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak

Trópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható:

Kutatási terület: Haszonállatok egészségvédelme, állománydiagnosztika

2. Biotranszformáció. 3. Kiválasztás A koncentráció csökkenése, az. A biotranszformáció fıbb mechanizmusai. anyagmennyiség kiválasztása nélkül

A KÖZGAZDASÁGTAN TANSZÉK PLÁGIUMSZABÁLYZATA

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei

A 2008/7. SZÁM TARTALMA

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

GOP

Populációdinamika és modellezés. A populációk változása populációdinamika. A populáció meghatározása. Modellezés

SERTÉS KOKCIDIÓZIS Dr Valler József Vitamed Pharma Kft.

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T

Vaddisznó. Európai és hazai elterjedés. Nagyvadállományok hasznosítása

A nemi szervek kórbonctana. F-2-fusariotoxicosis. Hím m nemi szervek. Herék és mellékherék. Ondóvezetı. Phallus

Változatlanul alacsony az influenza aktivitása

Szudánvörös- festés. ZSÍRTERMÉSZETŐ ANYAGOK lipidek A LIPIDEK KIMUTATÁSA. A lipidek helyén a beágyazás után

A malacok fontosabb felnevelési betegségei

Állítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft.

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

Szerológiai vizsgálatok APPvel kapcsolatban

ASP a Cseh Köztársaságban

A nyulak is szenvednek a melegtől - és romlanak a szaporasági mutatók

Dr. Nemes Nagy Zsuzsa Szakképzés Karl Landsteiner Karl Landsteiner:

A 2008/9. SZÁM TARTALMA

Állategészségügyi szabályok

Az évjárat hatása a búza mennyiségi és minıségi paramétereire, valamint gyomosodási viszonyaira

Aujeszky-betegség. 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet

A 2013/5. SZÁM TARTALMA. Kővágó Cs., Balka Gy., Mándoki M., Abonyi T., Rusvai M.: A borjak

Életmenet összetevők: Méret -előnyök és hátrányok versengés, predáció, túlélés optimális méret kiszelektálódása

Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei

Elérte hazánkat az influenzajárvány

PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT SZAKFOLYÓIRATBAN MEGJELENT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY:

27. A zsíranyagcsere zavarai

Az egészségügyi miniszter 8013/2007. (EüK. 19.) EüM. tájékoztatója

EURÓPAI PARLAMENT. Plenárisülés-dokumentum B6-0587/2008 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY. a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követıen

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék

ESÉLYEGYENLİSÉGI ELEMZÉS

56. A sertések vírusos pneumoniái 57. A sertések bakteriális pneumoniái

A vadászoktatás új generációja

Szent István Egyetem. Állatorvos-tudományi Kar. Kutatókari Intézkedési Terv 2016.

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA)

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei

Tanácsadás az ápolásban: Ápolóhallgatók tanácsadói kompetenciájának vizsgálata. Doktori tézisek. Papp László

Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány

Fejlıdési rendellenesség. Tételek. Ureter elzáródás, tágulat

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.

Palfai Drought Index (PaDI) A Pálfai-féle aszályindex (PAI) alkalmazhatóságának kiterjesztése a Dél-Kelet Európai régióra Összefoglaló

Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.

VASÚTI MUNKAKÖRÖKET BETÖLTİK KIZÁRÓ-KORLÁTOZÓ BETEGSÉGEI (DIABETES MELLITUS - CUKORBETEGSÉG) dr. Kopjár Gábor Foglalkozás-egészségügyi igazgató

A kvantitatív kutatás folyamata

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

Pulyka légzőszervi betegségek

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról

Élő metapneumovírus vakcina fejlesztése tojóállományok részére: ártalmatlansági és hatékonysági vizsgálatok. Hajdúszoboszló, június 2-3.

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban

Gazdálkodás a mezei nyúllal

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete szeptember 30-i ülésére

A 2009/3. SZÁM TARTALMA

A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók. Pálfi Vilmos Budapest

A Flowcytometriás. en. Sinkovichné Bak Erzsébet,

A 2009/1. SZÁM TARTALMA

Mezei és vizes élőhelyek kezelés

adenovirus-pneumonia maedi-visna kórkép kecske arthritis-encephalitisszindrómája 58. A juhok és a kecskék tüdıgyulladásai

Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja

Válasz Dr. Szabó Dóra intézetvezetı egyetemi docens Asszony (az MTA doktora) opponensi kérdéseire és kritikai megjegyzéseire

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése

Molekuláris biológiai módszerek alkalmazása a maláriát okozó paraziták elterjedésének és prevalenciájának vizsgálatában

Gyulladások. Légutak. Macrobronchitisek. A bronchitisek típusai. Következményei. Microbronchitis. 78. Hörgıgyulladások. A csirkék fertızı bronchitise

Szabályozási irányok 2. változat a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK. Magyar nyelven megjelent közlemények:

A hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás aktuális kérdései március 20. Az afrikai sertéspestisjárványhelyzet alakulása Európában

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma /1

Átírás:

Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdımérnöki Kar Doktori értekezés tézisei A Lajra-Hanság mezei nyúl állományának vizsgálata különös tekintettel annak egészségügyi helyzetére dr. Gál János Sopron 2006

2 Doktori iskola: Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola Tudományág: Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Program: Vadgazdálkodási program Témavezetı: Prof. Dr. Faragó Sándor

3 1. Az elvégzett kutatás elızményei A mezei nyúl (Lepus europaeus) jelentıs vadgazdálkodási értéket képvisel az apróvadas vadászterületeken, ahol a nyúllal való gazdálkodás sikeres megvalósításához ismerni kell a populációra ható abiotikus és biotikus tényezıket. A korábbi vizsgálatok részletesen feltárták a mezei nyúl állomány dinamikájának törvényszerőségeit, kiemelve a reprodukciós teljesítmény elemzését és a környezeti hatások befolyásoló szerepét. A mezei nyúl állományváltozás törvényszerőségeit megismerve, feltárva az egyes abiotikus és biotikus tényezık hatását, részletes gazdálkodási modellt dolgoztak ki. A gazdálkodási modellek a legtöbb esetben az élıhely minıségét, a táplálék kínálatot, az inter- és intraspecifikus illetve részben az antropogén hatásokat veszik figyelembe. Az interspecifikus hatások között a legtöbb szerzı a predátorok állománymódosító hatását veszi figyelembe. Az élettani ivari mőködés a mezei nyúl esetben szezonális jelenség, mind a bakokban, mind a nıstényekben zömében december végén január elején kezdıdik el a nemi hormonok termelıdésének a fokozódása, ami a szervezetben a genitáliákban morfológiai változásokkal is jár. A nıstény mezei nyulak esetén a méhhegek alapján történı alomszámbecslést tartja a legtöbb szerzı alkalmasnak a reprodukciós teljesítmény meghatározására. Hazánkban elvégzett vizsgálatok szerint 2,7-3,5, más vizsgálatokban 1,5 felnevelt utód számítható egy nıstény nyúlra. A mezei nyúllal kapcsolatos kutatásokban elemzésre került az adott szaporodási szezonban felnövekvı nyulak részvételi aránya a szaporodási szezonban, melynek során azt találták, hogy a fiatal bakok 10%, míg más vizsgálatok szerint a fiatal nıstényeknek csupán 1%-a hoz létre utódot. A mezei nyulak ivari mőködésének kóros eltéréseit, az egyes szervi elváltozások gyakoriságát részben már vizsgálták. E vizsgálatokban fıleg a nıi nemi szervek elváltozásait, elsısorban a méhgyulladásokat elemezték. Hazai vizsgálatokban kimutatták, hogy akár 35-40%-ot is elérheti a szaporodásból kimaradó nıstények aránya, melyek között magas a méhgyulladásban szenvedı egyedek aránya. A bak nyulak nemi szerveinek megbetegedéseivel kapcsolatban hazai beszámolót találunk a Bucella suis okozta here- és mellékhere-gyulladások elıfordulásával kapcsolatban. Más vizsgálatok eredményeként kimutatásra került a Francisella tularensis és a Stahylococcus sp. kórtani szerepe is a heregyulladásokban. A mezei nyulak mortalitásának okai között vizsgálták egyes abiotikus hatások szerepét is, melyek közül a csapadékmennyiség és a hımérséklet alakulást elemezve kimutatták, hogy kedvezıtlen idıjárási tényezık csökkenthetik a törzsállomány nagyságát. A mezei nyúl mortalitására a belvíz és az árvíz is hatást gyakorolhat.

4 A mezei nyulakban a vírusok okozta betegségek közül az European Brown Hare Syndrome (EBHS) kórkép fellépését már több európai országban is leírták. A vizsgálatok szerint mezei nyulakban a betegség nagy morbitással és letalitással jár. A baktériumos fertızések közül beszámoltak már tularémia, staphylococcosis, streptococcosis, mucoid enteropathia, rodentiosis, pasteurellosis, brucellózis, tuberculosis, leptospirózis és nyúlszifilisz elıfordulásáról. A paraziták közül a kokcidium fajoknak nem tulajdonítanak a szerzık nagy jelentıséget a szabad területi állományokban. Annak a zárttéri mezei nyúl tartás esetén van nagy jelentısége. Más egysejtő paraziták elıfordulásáról, így pl.: a toxoplazmózis, a sarcosporidiózis, a neosporosis fellépésérıl találunk adatokat. Hazai viszonyok között a mezei nyulak galandférgességét nem tartják jelentısnek. A lárvális galandférgesség, a cysticercosis elıfordul mezei nyúlban is, amely fellépéséhez a Taenia psiformis férgek gazdáinak a fertızött rókáknak és kutyáknak jelen kell lenniük a területen. A bélélösködı férgek közül a Trichostrongylus retortaeformis és a Trichuris leporis elıfordulása lehet jelentıs. A mezei nyulakban a gócos tüdıférgesség fellépése is jelentıs lehet, melynek kórokozója a Prtostrongylus tauricus és a P. pulmonalis. A mezei nyúl állományban hazai vizsgálatok szerint jelentıs veszteségeket okozhatnak az antropogén hatások közül a gépjármővel való elütés, az agrotechnikai beavatkozások közül pedig a gépi kaszálás és a vegyszerezés. A hazai és a nemzetközi kutatások nyomán született beszámolók felhívják a figyelmet a vadon élı állatok szervezetében esetlegesen felhalmozódó nehézfémek hatására. 2. Célkitőzések Az elvégzett vizsgálatok során a szerzı célul tőzte ki: 2.1. A mezei nyulak és bizonyos kórokozók (vírusok, baktériumok és paraziták) kapcsolatának vizsgálatát az egyed és a populáció szintjén 2.2. A mezei nyulak nemi szervei egyes megbetegedéseinek a vizsgálatát, az elváltozások elıfordulási gyakoriságának az értékelését és azok esetlegesen a populációméret változásra gyakorolt hatásának az elemzését 2.3. Az egyes nem fertızı, szervi elváltozások megjelenési gyakoriságának a felmérését és azok populációméret változására gyakorolt hatásának a vizsgálatát 2.4. A mezei nyulak szervezetét terhelı egyes nehézfémek, így az ólom és a kadmium felhalmozódásának a vizsgálatát.

5 3. A vizsgálatok módszerei A szerzı a Lajta-Hanság területén 1998-2004 között több mintavételi ponton 288, vadászaton elejtett illetve a vizsgálati periódus alatt a terepen hullaként fellelt mezei nyúl tetemét vizsgálta meg. A vizsgálati periódus alatt a Lajta-projecten ısszel és tavasszal reflektoros állománybecslést végzett. A mezei nyulak kondícióbecsléséhez a vesekörüli zsírszövet mennyiségének és a vesének az arányát, mint vesezsírindexet használta. A mezei nyulak életkorbecslését a Stroh-jegy kitapintásával végezte. Egyúttal összehasonlító vizsgálatot végzett a könyökcsonti dudor kitapintása és a szemlencse száraztömeg mérése alapján végezhetı életkor meghatározással kapcsolatosan. A mezei nyulakat felboncolta és a belsı szervek vizsgálatán túl különös figyelemmel vizsgálta a nemi szerveket. Az elváltozást mutató szervekbıl kórszövettani vizsgálatot végzett. A természetes testnyílásokból rutinszerően baktériumtenyésztést, illetve ezen túlmenıen a Pastuerella multocida kimutatása céljából PCR (Polymerase Chain Reaction) módszerrel meghatározást végzett. A mezei nyulak vérében egyes kórokozók okozta fertızés lezajlása után megjelenı ellenanyagok kimutatása céljából ELISA és komplementkötési próbák történtek. A parazitafertızöttség vizsgálatához a boncoláson túl megvizsgálta a mezei nyulak végbelébıl vett mintát felszíndúsításos eljárással, illetve a kvalitatív vizsgálatokhoz OPG (oocysta per bélsár gramm) és PPG (pete per bélsárgramm) meghatározás is történt. A mezei nyulak májrészletének a nehézfémtartalma atomabszorpciós spektrofotometriás módszerrel került meghatározásra. Részben az esetenként kis mintaszám miatt az eredmények értékeléséhez a regresszió analízis, a korreláció analízis, a determinációs koefficiens számolás, a T-próba, a z-próba és a chi 2 -próba került felhasználásra. 4. Tudományos eredmények összefoglalása A jelölt 50 fiatal és 87 kifejlett mezei nyúl nıstény vizsgálata során a szakirodalmi adatokkal egybehangzóan kimutatta, hogy a nıstény mezei nyulak ısszel, a vadászati idényben már ivarilag inaktívak. A teljes vizsgálati idıszakra vonatkoztatva is csak egy nıstény nyúl esetében tudott laktáló tejmirigyet kimutatni, ami arra utal, hogy a nıstény nyúl még szoptatott az elejtésekor. A jelölt vizsgálatai során rámutatott arra, hogy a nıstény fiatal, 9 hónapos kor alatti nıstények esetenként nagyobb arányban vehetnek részt a születésük évében a szaporodásban, mint ahogy azt korábban gondolták. A mezei nyúl nıstények esetén a kifejlett nyulak méhében több, míg a fiatal nıstények esetében kevesebb méhheget tudott a szerzı kimutatni. A méhhegek

6 számának alakulását és a csapadék mennyiség kapcsolatát korreláció analízissel vizsgálva a szerzı statisztikailag igazolható összefüggést nem tudott kimutatni a megszületett utódszám és a csapadék mennyiség alakulás a között. Az egy nıstényre jutó felnevelt szaporulatot a szerzı átlagosan 1,93-nak találta. Az egy nıstényre jutó felnevelt szaporulat és a csapadék mennyiség alakulásának regresszió analízissel végzett statisztikai vizsgálata során nem tudott a szerzı igazolható kapcsolatot kimutatni. A mezei nyúl esetében a fiatalok nyári mortalitását a szerzı 3,01 fiatal nyúl/kifejlett nıstény találta. A nyári csapadékmennyiséget és a fiatalok nyári elhullási arányát regresszió analízissel vizsgálva szintén nem tudott a szerzı statisztikailag igazolható összefüggést feltárni. A szerzı a vizsgálatai nyomán felhívja a figyelmet a méhhegek élettani viszonyok között megfigyelhetı elhalványulására és a szaporodási teljesítmény meghatározásában való felhasználhatóságának idıkorlátjára. A méhhegek alapján történı szaporulat meghatározást a vadászati idény elején kell elvégezni. A szaporodási idıszakban az irodalmi adatokkal egybehangzóan, magasnak találta a szerzı a reprodukcióból kimaradó nıstények arányát, mely a teljes 7 éves vizsgálati periódust tekintve a kifejlett nıstényeknél 36%-nak, míg a fiataloknál 80%-nak bizonyult. A mezei nyúl nıstények nıi ivarszerveinek megbetegedései közül a jelölt 2,18%-ban tudott kimutatni unilateralis, gócos, gennyes jellegő méhgyulladást, ami jóval alatta marad a korábban mások által publikált értékeknek. A teljes vizsgálati periódus alatt a szerzı csupán 0,72%-os gyakorisággal tudott proliferatív jellegő méhgyulladást kimutatni a vizsgált mezei nyulakban. Ezekben az esetekben a méh nyálkahártyán nem lehetett méhhegeket felfedezni. A mezei nyulak vizsgálata során 0,72%-os gyakorisággal lehetett daganatos elváltozásokat (fibrosarcoma) kimutatni. A vadászati idényben győjtött vizsgálati mintákban a bakok esetén sem lehetett ivari aktivitásra utaló jeleket felfedezni, csupán az esetek kis százalékában lehetett igazolni szövettani vizsgálatokkal november végén az aktiválódás kezdeti jeleit a megvizsgált herékben. A mezei nyúl bakok a vadászati idényben ún. sesonalis atrophia jeleit mutatják. A szerzı a bak nyulak heregyulladásának kóroktanában igazolta a Pasteurella baktériumok szerepét. A 2001-es vizsgálati évben 6,66%, míg a 2003-as vizsgálati évben 7,69% gyakorisággal tudta kimutatni az említett kórokozó okozta hereelváltozást. A talált elváltozások az esetek zömében unilateralisak voltak. Az elvégzett PCR vizsgálatok rámutattak arra, hogy a heregyulladások kóroktanában a P. multocida és a P. haemoyitica is szerepelhet. A here nem fertızı eredető megbetegedései közül 0,72%-os gyakorisággal sikerült kimutatni a here tokja alatt kialakuló, savószerő váladékkal telt cystát. A Pasteurella baktériumok okozta elváltozásokon túl a szerzı egyetlen egy esetben tudott Escherichia coli okozta mucoid enteropathiát kimutatni egy fiatal mezei nyúlban.

7 A szerzı a vizsgálatai során 0,34%-os gyakorisággal mutatott ki koleszterin granulómát, 0,34%-ban liponecrosist és 1,38%-ban a máj zsírforgalmi zavarára utaló zsíros infiltrációt. A szerzı vizsgálatai során, a Lajta-project területén egymást követı két évben is lezajlott EBHS járvány okozta jelentıs állománycsökkenést tudott igazolni. A nyár végi idıszakban a területen fellelt mezei nyulak hulláinak boncolásával és a szerveinek kórszövettani vizsgálatával illetve a vadászati idényben az elejtett nyulak vérsavójának szerológiai (ELISA) vizsgálatával tudta bizonyítani a betegség lezajlását. A szerzı az orrüregbıl végzett bakteriológiai vizsgálatok során a kifejlett mezei nyulakban gyakorinak, 45%-nak találta a Pasteurella sp. baktériumok jelenlétét. Ezzel szemben a fiatal korosztályban csupán 27%-os volt ennek a baktériumnak az elıfordulási gyakorisága. A jelölt chi 2 -próbával is tudta igazolni ezt az összefüggést. A mezei nyulak kokcidium fertızöttsége magasnak bizonyult, mind a fiatal, mind a kifejlett korosztályban, ami az irodalmi adatokkal is megegyezik. A kondíció és az Eimeria sp. fertızöttség intenzitása között egyik korosztályban sem mutatható ki statisztikailag igazolható összefüggés. A szerzı a Trichostrongylus retortaeformis fertızöttség prevalenciáját eltérınek, 0-75% találta. A fiatal korosztályban a szerzı statisztikailag igazolhatóan kimutatta, hogy a fertızöttség intenzitásának a növekedése esetén sem jelentkezik kondíció csökkenés, a parazita nincs kimutathatóan káros hatással a szabad területen élı mezei nyulak szervezetére. A szerzı a Trichuris leporis fertızöttség prevalenciát mind a kifejlett, mind a fiatal mezei nyulakban magasnak találta, de statisztikailag igazolható összefüggést a tápláltsági állapot és a fertızöttség intenzitása között nem tudott kimutatni. A szerzı mezei nyúlban a tüdıférgesség elıfordulásában életkor szerinti eltérést talált, a kifejlett mezei nyulakban magasabb volt a fertızöttség prevalenciája. A szerzı szövettani vizsgálatokkal igazolni tudta a Protostrongylus pulmonalis nıstények peterakása során kialakuló vérzések után visszamaradó pigment felhalmozódást az alveolaris macrophagokban. A szerzı szövıdményként ezekben az esetekben hurutos-gennyes bronchopneumoniát is megállapított, ami felkelti a gyanút a P. pulmonalis és a P. tauricus eltérı patogenitására. A mezei nyulakban a cysticercosis és a lándzsásmétely (Dicrocoelium dendriticum) fertızöttség is csupán 0,34%-ban volt kimutatható. A szerzı a mezei nyúl máj, mint élelmiszer-higiéniai szempontból potenciális veszélyforrás nehézfémtartalmát határozta meg. A megvizsgált mezei nyulak májában átlagosan 0,39 mg/kg (nedves tömegre vonatkoztatva) találta az ólomterhelést. A fiatal bakokban ez az érték magasabb, 0,54 mg/kg volt. A szerzı által meghatározott kadmiumtartalom a fiatal nyulak esetében 0,158

8 mg/kg, míg a kifejlett mezei nyulak májában 0,2 mg/kg (nedves tömegre vonatkoztatva) volt. 5. Új tudományos eredmények 1. A szerzı chi 2 próbával, statisztikailag is igazolhatóan kimutatt, hogy a mezei nyulak életkorbecslésére megfelelı pontosságú eredményt adó módszer a radius distalis végdarabjának a medialis oldalán tapintható epiphysisporc, az ún Strohjegy vizsgálata is. Ezzel a módszerrel a tudományos vizsgálatokhoz is megfelelı adatok győjthetık. A szemlencse száraztömegének a meghatározásán alapuló módszer ennél jóval költségesebb és idıigényesebb. 2. A nıstények reprodukciójával kapcsolatosan megállapította a szerzı, hogy a méhheg szám és az éves csapadék mennyiség alakulása között sem a fiatal sem a kifejlett mezei nyulak esetében nem mutatható ki összefüggés. A szerzı felhívja a figyelmet arra, hogy a méhhegek alapján történı reprodukcióbecslés október-november hónapokban nyújt megközelítıen pontos eredményt, késıbb már az endometrium macrophagjainak a vándorlása miatt nı a becslési hiba lehetısége. 3. A bak mezei nyulak reprodukciójával kapcsolatban a szerzı megállapította, hogy egyes mezei nyúl kanok, fıleg a kifejlett, közepesnél jobb tápláltsági állapotúak már decembernél korábban is mutathatják az ivari aktivitás kezdeti jeleit. Ez azonban nem általános, a 2001-ben megvizsgált bakok 3,84%-át érintette csupán. 4. A nıstény és a bak nyulak nemi szerveinek az elváltozásaival kapcsolatban megállapította a szerzı, hogy az egyes méhelváltozások nem gyakorolnak jelentıs hatást a reprodukcióra populációs szinten. Esetenként, nem túl gyakran, felléphet gócos, gennyes-jellegő méhgyulladás, idült, diffúz endometritis; és fibróma a mesometriumban. Ezek az elváltozások az egyed szintjén befolyásolhatják a reprodukciót, de populációs szinten nem. A szerzı igazolta a Pasteurella haemolytica és a P. multocida kórtani szerepét mezei nyúl bakok heregyulladásában. A szövettani vizsgálatok szerint azonban az egyoldali hereelváltozás nem okoz meddıséget, populációs szinten nem befolyásolja a termékenységet, viszont a baktérium populációban való szétterjedését segíti. A herében talált elváltozások közül a disszertáció adatokat közöl a savóval telt cysta elıfordulásáról is. 5. A disszertációban adatok olvashatók az egyes nem fertızı betegségek (az egyszerő- és patológiás zsíros infiltráció, a liponecrosis, továbbá a koleszterin-

9 granulóma képzıdés) fellépésérıl, melyek a szerzı feltételezései szerint csak az egyed szintjén gyakorolnak hatást a mezei nyúlra. 6. Magyarországon igazolta a szerzı a mezei nyulak EBHS kórképének a járványos fellépését. Adatok olvashatók a disszertációban a kórkép populációra gyakorolt negatív hatásáról, ami miatt a szerzı felhívja a betegség állományszabályozó szerepére a figyelmet. 7. A mezei nyulakban a szerzı nem tudott kimutatni a Chlamydophila (Chlamydia) psittaci fertızöttséget. 8. A mezei nyulak parazita fertızöttségével kapcsolatban megállapítja a szerzı, hogy a cysticercus pisiformis a mezei nyulakban ritkán jelentkezik. A szerzı leírja, hogy Trichostrongylus retortaeformis változó mértékben okoz fertızöttséget, azonban állományszabályozó hatását nem sikerült igazolnia. A szerzı annak ellenére, hogy a Trichuris leporis prevalenciáját magasabbnak találta, sem a mezei nyulak kondíciójára, sem az állománynagyságra gyakorolt hatását nem tudta igazolni. A tüdıférgek közül a szerzı vizsgálatai alapján úgy tőnik, hogy a Protostrongylus pulmonalis nagyobb kórtani szereppel bír a mezei nyulakban, mint a P. tauricus. A P. pulmonalis fertızöttség esetén kondícióromlás és szövıdmények fellépése nagyobb arányú lehet, mint a P. tauricus fertızöttség esetén. 9. A fiatal mezei nyulak mortalitása és a hullott csapadék mennyisége között statisztikailag igazolható összefüggést nem tudott kimutatni a munkája során a szerzı. A nyári idıszakban hullott csapadékmennyiség feltehetıen nincs jelentıs hatással az adott évben született nyúlfiak túlélési esélyeire. 10. A szerzı vizsgálatai alapján igazolta, hogy a mezei nyulak májának nehézfém tartalma (ólom és kadmium) a hatályos törvényi szabályozás által meghatározott határértékeket megközelítheti (ólom) vagy azt jelentısen meghaladhatja (kadmium), ami miatt a mezei nyúl májának rendszeres emberi fogyasztásra való felhasználását aggályosnak tartja, felhívja annak potenciális egészségkárosító szerepére a figyelmet.

10 A témához kapcsolódó közlemények jegyzéke Impakt faktorral rendelkezı, referált szakfolyóiratok 1. GÁL J., MAROSÁN M., FARAGÓ S. (2002): A mezei nyulak (Lepus europaeus L.) hereelváltozásainak vizsgálata a Lajta-Hanság területén. Magyar Állatorvosok Lapja 124/12, 769-2. Gál J. (2006): Mezei nyulak (Lepus europaeus) vérzéses betegsége (European Brown Hare Syndrome) okozta járvány megállapítása Magyarországon. Magyar Állatorvosok Lapja (közlésre elfogadva) Tudományos-ismeretterjesztı közlemények 1. GÁL J., MAROSÁN M. (2002): A méhhegek alapján történı alomszám meghatározás mezei nyúlban. Vadgazda, I/3 2. MAROSÁN M., GÁL J. (2002): A mezei nyúl (Lepus europaeus) életkorbecslésének lehetıségei. Vadgazda, I/4 3. GÁL J., MAROSÁN M., SÁNDOR GY. (2003): A mezei nyulak vérzéses májdystrophiája. Vadgazda, II/4 4. GÁL J. MAROSÁN M. (2003): A mezei nyulak pasteurellosisa. Vadgazda, II/4 5. GÁL J., MAROSÁN M. (2003): A mezıgazdasági tevékenység által okozott kár a vadállományban. Növényvédelmi Tanácsok, II/3 6. MAROSÁN M., GÁL J. (2003): A vadonélı állatok növényvédı-szerek és mőtrágyák okozta mérgezései. Növényvédelmi Tanácsok, II/8 7. GÁL J., MAROSÁN M. (2004): A mezei nyulak egyes betegségeinek közegészségügyi vonatkozásai. Vadgazda, III/8 8. MAROSÁN M., GÁL J., BİSZE B. (2004): A mezei nyúl (Lepus europaeus) életkorbecslési módszerei. Acta Agronomica Óváriensis, 46(2): 245-252 9. GÁL J., MAROSÁN M., WINKLER D., KOLICS L., BOZSÉR O. & SÓS E. (2003): A mezei nyulak tularémiája. Magasles, I/2, 31

11 10. GÁL J., MAROSÁN M.(2004): A mezei nyúl (Lepus europaeus) élıhely használata. Vadgazda, III/3 Konferencián elhangzott magyar nyelvő elıadások 1. GÁL J. (2005): Egyes fertızı betegségek hatása a mezei nyúl populációra. IV. Kárpát-medencei Biológiai Szimpozium, Budapest, 421-423 Poszterek 1. MÁNDOKI M., GÁL J., FARAGÓ S., RUSVAI M. (2003): Effect of Pastuerella multocida on the european brown hare population in Hungary. 41. Internationalen Symposium über die Erkrankungen der Zoo- und Wildtiere, Rome, Italy 2. GÁL J., FARAGÓ S., DITTRICH G., MAROSÁN M. (2003): Reproductivity of brown hare in the Lajta-project. Managing patriges and other game in the agricultural landscape, Provincia di Udine, 10 3. MAROSÁN M., GÁL J. (2003): A mezei nyúl növekedésének vizsgálata. Wellmann Oszkár Tudományos Tanácskozás, Szegedi Tudományegyetem, Mezıgazdasági Fıiskolai Kar, Hódmezıvásárhely, 10