Mőszaki fejlesztés a mezıgazdaságban
A tudományos -technikai eredmények gyakorlati alkalmazása olyan technikai és biológiai eljárások, amelyek a régi helyébe olyan újat léptetnek, amely hasznos módon változtatja meg a terméket, az eszközöket vagy a munkafolyamatot Az egész nemzetgazdaságot érintő folyamat A műszaki fejlesztés céljai: A munka termelékenységének fokozása A munkafeltételek javítása A terméshozamok növelése A választék bővítése A minőség javítása
A műszaki fejlesztés irányulhat A munkaeszközökre A munkatárgyakra A termékekre A termelési technológiákra
A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének sajátosságai A termelés eszköze a föld Ipari eredetű holtmunka aránya nő, míg a mezőgazdasági eredetű holtmunka aránya csökken Holtmunka tömege és aránya nő, élőmunkáé csökken A felszabaduló élőmunka már csak fogyasztó lesz Termelőeszközök egy része biológiai rendszer Egyre nagyobb tömegű élelmiszer szállítása Tárolási, tartósítási veszteségek Természeti környezet károk
A mőszaki fejlesztés elemei Gépesítés Energiagazdálkodás Mezıgazdasági építés Kemizálás Genetikai munka
A gépesítés Emberi munkaerıvel végzett tevékenységek helyett technikai berendezések A gépesítés indokai: Korszerő termelési technológiák megvalósítása Termékminıség javítása Munkacsúcsok kiküszöbölése, a munkák idıben való elvégzése Veszteségmentes betakarítás Nagy tömegő szállítások Biológiai hatások kompenzálása (romlékonyság)
A korszerűtlenség kedvezőtlen hatásai Munkatermelékenység, hatékonyság rosszabb Karbantartás, felújítás költségesebb A korszerűbb gépek sem használhatóak ki Üzemképesség, üzembiztonság alacsony Több dolgozót köt le
Az egy főre jutó GDP és a K+F ráfordítások közötti exponenciális kapcsolat 6 5 4 y Expon. (y) % 3 2 1 0 y =2,15x1,052 x 0 20000 40000 60000 euró/fı
Műszaki fejlesztés a mezőgazdaságban (A termelőeszközök mennyiségi és minőségi fejlesztése) Hatása: magával viszi a termelés (szak) területi technológiai szervezeti vezetési és irányítási közgazdasági súlyának változását.
Célja: az élőmunka technikai felszereltségének javítása, a termelékenység fokozása a hozamok növelése a választék bővítése a minőség javítása A harmonikus, összehangolt fejlesztés hiányának problémája
Sajátos vonások a mezőgazdaság műszaki fejlesztésében A termelés természeti környezetben folyik Speciális munkatárgy és munkaeszköz a föld A felhasznált holtmunka ipari és mezőgazdasági eredete Az összes ráfordításon belül nő a holtmunka tömege A holtmunka nemcsak élőmunkát vált ki
Csökkenti az újratermeléshez szükséges földterület méretét A mezőgazdaság termelőeszközeinek egy csoportja biológiai rendszer Egyre nagyobb tömegű termék jelenik meg Élőszervezetek tárolását, tartósítását kell biztosítani
Műszaki fejlesztés elemcsoportjai Gépesítés, energiagazdálkodás, építés Kemizálás - műanyagok Élőszervezeteken végzett genetikai munka - biológiai alapok
Az állóeszköz felhalmozás szerkezete a mezőgazdasági termelésben (md Ft) Megnevezés 1998 2000 2002 2003 Ültetvények 6,5 15,8 22,8 19,5 Állatok 31,7 31,0 29,7 32,1 Gépek és berendezések 43,8 52,8 104,4 130,0 Épületek 30,3 38,8 54,4 42,5 Egyéb 10,5 10,8 12,1 6,7 Br.állóeszk.- felhalmozás 122,8 149,3 223,4 230,9
Mezőgazdasági beruházások eszközcsoportok szerint 140 120 milliárd forint 100 80 60 40 20 1998 2001 2002 2003 0 ültetvények állatok gépek,eszk. épületek
A gépesítésről A termelésfejlesztés gerince, kimagasló termelékenységjavító szerepe Indokai: korszerű termelési technológiák megvalósítása termékek minőségének javítása időbeni munkavégzés (munkacsúcsok!) veszteségmentes betakarítás nagytömegű szállítások
Az egyes időszakok preferált célkitűzései Gépek -géprendszerek Erőgépek -munkagépek Traktor -tehergépkocsi
A gépállományról 1992 2001 Traktorállomány összesen (ezer db) 91,9 113 1 traktorra jutó mg-i terület (ha) 68 55 1 traktorok átlagos motorkapacitása (kw) 47 52 egyéni gazdaságokban 45 társas gazdaságokban 74 Átlagéletkor (év) 15,3 Kombájn (ezer db) 10,4 12,1 1 kombájnra jutó terület (ha) 290 250 Átlagéletkor (év) 13,6 Tehergépkocsi (ezer db) 41,3 22 Átlagéletkor (év) 20
Traktorok és kombájnok állománya nemzetközi összehasonlításban Tagországok ezer db Traktorok az ezred - fordulón 100 ha mg-i területre ezer db Kombájnok az ezred - fordulón 100 ha gabonaterületre Németország 1072,2 6,3 135,8 1,9 Görögország 241 4,6 6,1 0,5 Spanyolország 841,9 2,9 49,7 0,8 Hollandia 155 8,8 5,6 2,7 Ausztria 325,4 10,3 24 2,9 Egyesült Királyság 500 3,2 47 1,4 EU- 15 6835,8 5,1 595,2 1,6 Magyarország 2,1 11,2 0,3
A mezıgazdasági gépberuházások nominál értéken, Milliárd Ft 120 100 80 89,5 105 60 51,05 43,6 45,7 40 20 9,76 7,27 9,59 12,74 17,32 26,3 34,46 0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
Traktor eladások Magyarországon Ezer db 7000 6000 5000 4000 3000 Összesen MTZ 2000 1000 0 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
Arató- cséplıgépek eladása Magyarországon Db 800 700 680 687 600 500 400 550 490 560 423 480 300 200 100 0 160 215 138 160 195 82 30 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
A gépberuházások alakulása 1991 2008 között nominál értéken
A beruházások teljesítményértéke ágazatok szerint (folyó áron, millió Ft) Ágazat 2003 2004 2005 2006 2007 Összes beruházás Nemzetgazdaság összesen Ebbıl: Agrárgazdaság Mezıgazdaság Erdıgazdálkodás Élelmiszeripar 2 709 649 3 014 605 3 103 581 3 351 308 3 465 195 234 057 219 019 228 728 218 068 222 077 132 007 100 771 111 486 104 184 101 286 5 107 6 080 5 961 6 976 10 856 96 943 112 168 111 281 105 389 109 935
A beruházások és a beruházási támogatások alakulása 1998-2004
Az energiagazdálkodás főbb jellemzői A mezőgazdaság dinamikus fejlődését korszerű ipari háttér biztosította és biztosítja az elkövetkező időben is. Ebben alapvető szerepet az energetika térhódítása játszott. Nagy tömegű energiát fordítunk: Nyersanyagok előállítására Feldolgozására Forgalmazására Számos iparág termel a mezőgazdaságnak jelentős energiafelhasználással gépeket, eszközöket, és vegyi anyagokat.
Energiagazdálkodás Három fı energiaforrás: Ipari eredető energia Mezıgazdasági eredető energia Napenergia Példák: 1 ha kukorica term. hez szükséges energia 11%-a ipari eredető, a többi fotoszintézis eredménye Az mg. ipari energiafelhasználása az összes ipari energiafelhasználás 3%-a Az mg. fajlagos energiafelhasználása 1/8-a az ipari fajlagos energiafelhasználása A kıolaj-felhasználás jelentıs A villamosenergia-felhasználás az össz. energiafelhasználás 10%-a Jelentıs a geotermikus energiafelhasználás
Mezıgazdasági építészet Állattenyésztés férıhelyszükségletének biztosítása Tárolókapacitások létesítése Egyéb agrárlogisztikai rendszerek (pl. gépszínek, post harvest tevékenységek) A mg. összes állóeszköz-állományának nagy része az épületek formájában jelenik meg Nem a kapacitások növelése a fontos, hanem a meglévı racionális kihasználása Jellemzıen könnyőszerkezetes épületek A hazai létesítmények nagy része elavult
Kemizálás Mőtrágyázás Vegyszeres növényvédelem Növény- és állatgyógyászati szerek, takarmányhelyettesítık és kiegészítık Mőanyagok felhasználása Fóliák, csövek
Egy hektár szántó-, kert-, gyümölcs-és szőlőterület, kg Nitrogén Foszfor Kálium Összes 1997 41 8 8 57 1999 52 8 9 69 2001 57 12 13 82
Egy ha mg.-i területre jutó műtrágya felhasználás, hatóanyagban kg. Ország 1995 1999 EU-15 202 202 Hollandia 584 503 Franciaország 252 244 Portugália 84 88 Szlovénia 322 389 Lettország 13 29 Világ összesen: 86 94
Kemizálás A növényvédőszerek veszteségmérséklés, megelőzés, előrejelzés káros mellékhatások, környezetvédelem Állategészségügyi szerep takarmány kiegészítők, kórmegelőzés biokémiai aktivitású szerek Műanyagok - új technológiák
Genetikai munka Növénynemesítés, fajtakeresztezés Biotechnológiai, biokémiai, biofizikai eredmények gyakorlati hasznosítása Új, ellenállóbb növények, jobb adottságú állatok A Zöld forradalom e tevékenységeknek köszönhetı A biológia egyre inkább a mezıgazdasági termelıerı alapvetı részévé válik
A mőszaki fejlesztés komplexitása A mőszaki fejlesztés komponensei + a természeti és közgazdasági adottságok a hatásukat együttesen fejtik ki A komplexitás a mőszaki fejlesztés technikai-biológiai és társadalmi tényezıinek együttese A tudományos-technikai fejlesztés szerepe a termelıerık növekedésében fokozódik
Vállalkozói szerkezet, földhasználat
Arányszámok (%-ban), adatok a rendszerváltás idejéből ( 1989/ 90 ) ÁG TSZ Kistermelés számuk l26 1360 l,5 millió földhasználat l5 80 5 átlagterület (ha) 7,5 e 4,5 e változó Bruttó termelési értékbıl részesedés (%) Nettó termelési értékbıl részesedés (%) 20-25 45-50 30-35 15-20 30-35 50
Az állami gazdaságokról Az állami (kincstári) birtokok a II.világháború előtt. Mezőhegyes, Kisbér, Bábolna, Kompolt stb. Speciális szerepük (ménesek, vetőmegtermesztés ) Vertikálisan szervezett gazdálkodás Az ÁG-ok a nagyvállalati rendszerben, politikai, technikai, technológiai szempontok. I.időszak l948-ig: részesedésük a földosztás során (3,2 millió hektárból) 60.000 ha, 74 állami gazdaság Jószágigazgatóságok
II. időszak 1948 végétől 1953-ig (a nagy felfutás ) Számuk 500-ra nő, a szántó 14 %-át használják. A föld forrása, szétaprózottság, tagosítás Munkaerőhiány, eszközhiány, központi utasítások, beszolgáltatás, rendőri intézkedések, termelés lezüllése III. időszak1954-től l967-ig Az ÁG-ok helyzetének felülvizsgálata, feladatuk: minőségi bázis, politikai bázis, árutermelő bázis Az eszközigényesség növekedésének törvényszerűsége
IV. időszak 1967-től átalakulásukig kötelező tervmutatók megszűnése döntésekben önállóság, mérce a jövedelmezőség megkülönböztetés mérséklése a TSZ-ektől megindul a területi koncentráció egyes termékek termelésének forradalmasítása termelés szakosítása vezetés korszerűsítése nemzetközi tapasztalatok felhasználása érdekeltség megteremtése termelési rendszerek kialakítása az eszközigényesség növekedése, munkatermelékenység
intenzív gazdálkodásra való áttérés kombinátok kialakulása Az ÁG-ok átalakulása, privatizációja( 126/1992 sz. Kormányrendelet ) a./ tartós állami tulajdonú gazdaság: 26 (biológiai alapok fenntartása, kistermelés integrációja) Állami Vagyonkezelő RT integrációjába sorolva. b./ teljes körűen privatizálandó gazdaságok ÁVÜ irányításával, többnyire két lépcsőben: Részvénytársasággá, kft.-vé alakulás felszámolás, végelszámolással megszűnés. Tulajdonosok: hazai, külföldi befektetők, vezetői, dolgozói vásárlások 2001-ben 12 Rt. privatizálása a tartós állami vagyonból
A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről Megszervezésük ideológiai indokai I. időszak1948-1953-ig (a lenini alapelvek: önkéntesség, fokozatosság, állami támogatás) Típusaik: I., II., III. típusú TSZCS-k Az időszak végén 5200 TSZ, 376.000 tag, szántó 26 %-án gazdálkodnak - látszateredmények, rossz politikai hangulat II. időszak 1953-tól hibák feltárása - Nagy Imre szerepe - a forradalom hatása 1956. decemberi állapot: szántó 7,2 %-ángazdálkodnak, tagok száma: 76.000 fő
III. időszak: 1959-1961 közötti teljes átszervezés Az 1957-es agrártézisek A gazdasági feltételek primátusa Az átszervezés ütemezése (eredeti elképzelés l965) A belpolitikai és nemzetközi helyzet Átszervezés után: szerény gazdasági háttér, eszközhatékonyság romlása Eszközátcsoportosítás a gazdaságban Hitelek, ár- és díjkedvezmények Gépállomások
Statisztika 1961-ből: TSZ-ek száma: 4204 Átlagterület: Tagok száma: 1082 ha l.115 e fő (994 e család) Összes terület 75 %-án gazdálkodnak. IV. időszak: 1962-1967-ig - A megszilárdulás időszaka, 1964-1965 évek fordulója, az 1968-as új gazdasági mechanizmus előszele a mezőgazdaságban. - Korszerű nagyüzem kialakítása, saját gépek, gépállomások megszüntetése - Munkaegység helyett rendszeres pénzbeni díjazás.
- A szövetkezeti földtulajdon kialakítása, l967-es IV. sz. földtörvény A rendszerváltásig - Növekvő árutermelés, exportárualapok - Koncentráció, mesterséges összevonások - Erősödő technikai, műszaki fejlesztés - Dolgozók anyagi érdekeltsége - A tagok tulajdonosi jogainak korlátozottsága - Kiteljesedik a háztáji, integrációs kapcsolatok - Az alaptevékenységen kívüli tevékenység, mint magyar sajátosság - Szövetkezetek és ÁG-ok egymáshoz közelítése, új felfogás, társadalmi tulajdon, formája: Agráripari Egyesülések
A háztájiról ( a kistermelők mintegy fele) Kezdetben (60-as évek elején) tiltják, korlátozzák, később felkarolják, sőt támogatják Oka: Munkát, jövedelemszerzési lehetőséget biztosít Szociális szerepe (idősebb-nyugdíjas korosztály foglalkoztatása) Tehermentesítette a nemzetgazdasági beruházási alapokat ( önellátás ) A nagyüzemi gazdálkodásba be nem vonható eszközök hasznosítása Szerepe a bruttó-, nettó termelésben Hatékonysági összefüggések
Kapcsolata a szövetkezettel: Terület biztosítása 0,6 ha Szolgáltatások, termelőeszközök, hízóalapanyag, takarmány Termelőszövetkezeten keresztüli értékesítés Háztáji agronómiai rendszerek, szaktanácsadás Következmény: megőrizte a magángazdálkodás technológiai gyakorlatát, a főhivatású mezőgazdálkodás lehetőségét Ugyanakkor: nem adott lehetőséget a gazdaság vezetőjének a pénzügyi, tervezési, piaci, igazgatási teendők gyakorlására, piaci kapcsolatok alakítására
A Mg.i termelőszövetkezetek átalakulásáról A Kárpótlási törvény termőföld - kárpótlási jegy - esélyek a szövetkezetek élelmiszeripari privatizációban, integrációban való részvételében Szövetkezetekről szóló 1992 évi I.sz törvény egységes szövetkezeti törvény ( nem típus és formakötelezettek) nagyobb teret enged a szövetkezetek belső önszabályozásának A szövetkezeti átmeneti törvény, az 1992 évi II sz törvény ( hatálya a törvény megjelenése évének végéig )
a törvény következménye : - vagyonnevesítés üzletrészek kialakítása ( jogcímek ) - vagyonmegosztás csoportos kiválások egyéni kiválások, önállósulás - gazdasági társasággá ( társaságokká ) történő átalakulás ( némiképp növekedett a szövetkezetekszáma ) Társadalmi vita 1999-es és 2000. években a szövetkezeti üzletrészről, az új szövetkezeteket szabályozó törvényről.
Vállalkozói szerkezet, földhasználat az ezredfordulón
www.ksh.hu Kiadványok - Letölthető kiadványok- Országos kiadványok- Magyarország mezőgazdasága 2003 ( Gazdaságszerkezeti összeírás )
Szerkezet jellemezhető hasznosított földterülettel ágazatok szerint (növényt., állatteny., vegyes) foglalkoztatottak számával értékesítéssel (mennyiségi, értékbeni) jövedelemtermelő képességgel SFH(SGM):standard fedezeti hozzájárulás = BTÉ. - közvetlen változó ktg.
Európai méretegység(eume) 1200Eur ~ 300eFt ( SFH érték alapján )
Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ) 2000 Mit tekintettek gazdaságnak : -az a mezőgazdasági tevékenységet folytató, technikailag és gazdaságilag különálló egység, amelynek saját, önálló irányítása van, és -összes termőterülete (szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep, erdő, halastó, nádas) legalább 1.500 m 2, vagy -összes gyümölcsös vagy szőlőterülete 500 m 2, vagy -intenzív kertészeti termelést folytat, vagy
mezőgazdasági haszonállat állománya legalább: -egy nagyobb élőállat (szarvasmarha, sertés, ló, juh, kecske, bivaly), vagy -50 tyúk, illetve más baromfi (liba, kacsa, pulyka, gyöngyös), vagy -25-25 házinyúl, prémes állat, húsgalamb, vagy - 5 méhcsalád, illetőleg mezőgazdasági szolgáltatást végez
Mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságok száma (ezer db) Év Egyéni gazdaságok Gazdasági szervezetek 1972 l.841,5 6,1 1981 1.529,6 1,4 1991 1.395,8 2,6 2000 958,5 8,4 2003 765,6 7,8
Egyéni gazdaságok termelési típusonként, 2003 ( %) Gazdálkodás célja Növény- termeszt ı Állattartó Vegyes gazdaságok aránya Összesen Saját fogyasztásra Saját fogyaszt. felett értékesít Elsısorban érté- kesítésre termel 56,4 83,3 46,8 59,3 24,4 14,4 42,7 28,0 l9,l 2,2 10,4 11,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0
Vállalkozások száma (mező-, vad-, erdőgazdálkodásban,halászatban) Gazdálkodási forma 1992 1998 2000 2002 Vállalkozások összesen 17.105 39.042 39.160 38.102 ebbıl: egyéni 12.678 27.832 26.595 25.167 társas 4.427 11.210 12.565 12.945 Társas váll.-ból: KFT 1.628 4.725 5.255 5.689 Rt 45 197 259 312 Szövetkezet 1.621 1.715 1.886 1.654 Közkereseti t. 51 90 155 155 Betéti t. 918 3.291 3.806 3.987
Jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma létszám- kategóriák szerint 2002 0-9 fı 10-19 fı 20-49 fı 50-249 fı 250-499 fı 500 fı felett
Földterület használata gazdálkodási formák szerint 60 50 40 % 30 20 vállalatok-g.t. Szövetkezet Egyéni gazdálkodó egyéb 10 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000
Szántóterület használatának megoszlása 80 70 60 50 % 40 30 G. T. Szöv. Egyéni és lakossági 20 10 0 1990 1995 1999
Gazdaságok számának és termőterületének Termıterület méretcsoport Hektár megoszlása, 2003 Egyéni gazdaságok száma - területe s z á z a l é k b a n Gazdasági szervezetek Száma területe 1 ha-nál kisebb 72,2 5,4 15,2 0,0 1,0-10,010,0 21,9 23,2 11,7 0,1 10,0-50,0 4,8 32,4 22,6 1,3 50,0-100,0 0,7 15,0 10,7 1,7 100 felett 0,4 24,2 39,8 95,8 Összesen 100 100 100 100
A mezőgazdasági ágazatokba sorolt gazdasági szervezetek száma Megnevezés 1989 1995 2005 Korlátolt felelősségű társaság - 3 636 6 565 Részvénytársaság (ÁG) (130) 186 329 Betéti társaság - 2 624 4 273 Szövetkezet 1 245 2 117 1 549 Egyéni vállalkozás 11 000 29 976 20349 Összes vállalkozás 12 375 38 539 33065 Forrás: KSH
2008
Gazdaságok mérete EU-s kitekintés ORSZÁG Gazdaság mérete 5 ha alatt 100 ha felett hektár % % Görögország 4,4 77 0 Olaszország 6,1 78 1 Portugália 9,3 79 1 Ausztria 17,0 36 1 Franciaország 42,0 29 12 Dánia 45,7 3 11 Egyesült Királys. 67,7 23 17 EU (15) 18,7 58 3
Gazdaságok megoszlása a termőterület mérete szerint Egyéni gazdaságok KSH-ÁMÖ 2000 35 30 25 20 % 15 10 5 0 28,63 32,48 18,52 10,79 4,39 4,47-0,15 0,15-0,5 0,51-1 1,1-5 5,1-10 ha 10,1-50 50,1-100 0,48 0,23 0,03 100,1-300 300-
Gazdaságok megoszlása a termőterület mérete szerint Gazdasági szervezetek KSH-ÁMÖ 2000 25 20 16,58 18,83 16,93 20,9 15 % 10 5 0 7,25 5,96 11,57-10 10,1-50 50,1-100 100,1-300 300,1-500 500,1-1000 1000,1-5000 1,12 0,86 5000,1-10000 10000- ha
Egy gazdaságra jutó mg.-i termék érték alapján a megoszlás Egyéni gazdaságok között % 30 25 20 15 10 11,9 20,5 26,1 22,3 9,3 8,7 5 0-50 51-100 101-200 201-500 501-1000 1001-5000 5001-1,3 Ezer Ft
Egy gazdaságra jutó mg.-i termék érték alapján a megoszlás Gazdasági szervezetek közt 50 42 40 % 30 20 10 8,9 22,4 8,5 15,9 1,7 0,7 0-5 6 10 11-50 51-100 101-500 501-1000 1001- millió Ft
Szövetkezeti elvek
Mi is a szövetkezet? A szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önkéntesen egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális szükségleteiket és törekvéseiket kielégítsék egy közös tulajdonú és demokratikusan irányított vállalaton keresztül. (SZNSZ 1996 )
Kialakulásuk 1844 Anglia, Rochdale 28 fő bérmunkás vagy tulajdonos? Elveik: - nyitott tagság - demokratikus irányítás - nyereség visszajuttatása a tagoknak - tagok képzése 1864-re 4800 tag 1850 Németország, Raiffeisen hitel- beszerzőértékesítő szövetkezet létrehozása kisparasztok részére
Csoportosításuk Hitel-, takarék-, biztosító szövetkezetek Áruforgalmi (beszerző-, fogyasztási értékesítő, szolgáltató, lakás szövetkezet) Termelőszövetkezetek ( ipari, mezőgazdasági) Másodlagos szövetkezetek (több szövetkezet által működtettet szövetkezet; Regionális, országos)
Miért lett sikeres a szövetkezés? A tagok együttműködésében úgy jutott érvényre az egyes tagok érdeke, hogy az alapvetően nem sértettea vele együttműködő társaiknak alapérdekeit.
Szövetkezeti elvek Értékek:A szövetkezetek az önsegély, az egyéni felelősség, a demokrácia, az egyenlőség, az igazságosság és a szolidaritás értékein alapulnak. Elvek:A szövetkezeti elvek irányelvek, melyek segítségével a szövetkezetek értékeiket a gyakorlatban megvalósítják.
Szövetkezeti elvek 1. Önkéntes és nyílt tagság A szövetkezet önkéntes szervezetek, melyek nyitva állnak mindenki számára, aki elfogadja a tagsággal járó felelőséget. 2. Demokratikus tagi ellenőrzés A szövetkezetek demokratikus szervezetek, amelyeket a tagjaik ellenőriznek a döntéshozatalban (1 tag- 1 szavazat). 3. A tagok gazdasági részvétele Tagok hozzájárulása a szövetkezeti vagyonhoz, a nyereséget fejlesztésre és a tagság által jóváhagyott tevékenységekre lehet csak felhasználni.
4. Autonómia és függetlenség Amennyiben megállapodást kötnek más szervezetekkel, beleértve a kormányokat is, azt olyan feltételek mellett teszik, hogy egyidejűleg biztosítják a demokratikus tagi ellenőrzést ésa szövetkezeti autonómia fenntartását. 5. Oktatás, képzés és információ A 5. Oktatás, képzés és információ A szövetkezetek oktatást és képzést nyújtanak tagjaiknak így azok hatékonyan hozzájárulhatnak szövetkezetük fejlesztéséhez. A szövetkezetek tájékoztatják a nyilvánosságot, különösképpen a fiatalokat és a közvéleményalakítókat a szövetkezés jellegéről és előnyeiről.
6. Szövetkezetek közötti együttműködésa szövetkezetek úgy szolgálják leghatékonyabban tagjaikat és erősítik a szövetkezeti mozgalmat, hogyha együttműködnek helyi, országos, regionális és nemzetközi struktúrákon keresztül 7. Közösségi felelősség A 7. Közösségi felelősség A szövetkezetek közösségük folyamatos és tartós fejlődéséért dolgoznak a tagjaik által jóváhagyott irányelvek alkalmazásával
TÉSZ-ek TCS-k BÉSZ-ek